2020. évi CIX. törvény

a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről[1]

Az Országgyűlés szem előtt tartva különösen annak lehetőségét, hogy az Országgyűlés ülésezése a koronavírus-világjárvány második hulláma következtében szünetelhet, annak tudatában, hogy vészterhes időkben felelős döntéseket kell hozni, és hogy az eddig megtett - és a potenciálisan előttünk álló - intézkedések szokatlan és idegen korlátozásnak tűnnek, de ezek betartása, az összefogás és a fegyelmezettség a magyarság legfontosabb erőtartaléka lehet, a közös cselekvés, a nemzeti összefogás, az egészségügyben és a rendfenntartásban dolgozók, illetve valamennyi érintett áldozatos munkája elismerésével, a Kormány veszélyhelyzetben alkotott rendeletei hatályának meghosszabbítására vonatkozó felhatalmazás megadására a következő törvényt alkotja:

1. § Ez a törvény az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése alapján a Kormány által kihirdetett, a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerinti, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel (a továbbiakban: veszélyhelyzet) összefüggő sajátos szabályokat állapítja meg.

2. § (1) Az Országgyűlés az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése alapján felhatalmazza a Kormányt, hogy a veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kormányrendeletek hatályát e törvény hatályvesztéséig meghosszabbítsa.

(2) Az Országgyűlés e törvény hatályvesztését megelőzően az (1) bekezdés szerinti felhatalmazását visszavonhatja.

(3) Az Országgyűlés a Rendelet hatálybalépését követően e törvény hatálybalépéséig megalkotott, (1) bekezdés szerinti kormányrendeleteket megerősíti.

3. § A Kormány a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása érdekében az intézkedések hatályának fenntartásáig megtett intézkedésekről rendszeresen, az Országgyűlés ülésén - annak hiányában az Országgyűlés elnöke és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői részére - ad tájékoztatást.

4. § (1) Az Országgyűlés a veszélyhelyzet idejére eső időközi választásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 483/2020. (XI. 5.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Rendelet2.) bevezetett rendkívüli intézkedéseket a (2)-(8) bekezdésben meghatározottak szerint tartja fenn.

(2) A helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának kimondása esetén e döntés hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követő napon áll be.

(3) A veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások elmaradnak. A kiadott ajánlóíveket a törvény hatálybalépését követő tizenöt napon belül le kell adni a választási irodában, amely azokat megsemmisíti. A ki nem tűzött és az elmaradt választást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.

(4) A Rendelet2. alapján elmaradt választás esetében, ha a Rendelet2. hatálybalépése előtti napon a jelöltek, listák bejelentésének határideje már eltelt, és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 132. § és 133. §-a alapján valamennyi bejelentett jelölt, lista nyilvántartásba vétele vagy nyilvántartásba vételének visszautasítása jogerősen megtörtént, a kitűzött választás Rendelet2. szerinti elmaradását szünetelésnek kell tekinteni azzal, hogy a nyilvántartásba vétel hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követően kitűzött választásra is kiterjed, további jelölt- és listaállítás nem lehetséges. Ebben az esetben az elmaradt választást legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 45. napra lehet kitűzni.

(5) A veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás nem kezdeményezhető, a már kitűzött országos és helyi népszavazások elmaradnak.

(6) A Rendelet2. 2. § (3) bekezdésétől eltérően, a Rendelet2. hatálybalépésekor helyi népszavazás kezdeményezése érdekében folytatott aláírásgyűjtés esetén, az aláírásgyűjtésre vonatkozó határidő a Rendelet2. hatályba lépésétől a veszélyhelyzet megszűnését követő napig szünetel.

(7) A (6) bekezdés szerinti aláírásgyűjtés során, a Rendelet2. hatályba lépéséig összegyűjtött aláírásokat tartalmazó - megsemmisítésre nem került - aláírásgyűjtő íveket a szervezőnek legkésőbb e törvény hatályba lépését követő három napon belül át kell adnia a helyi választási irodának. A határidőben át nem adott aláírásgyűjtő íveken gyűjtött aláírás érvénytelen. A veszélyhelyzet megszűnését követő napon a helyi választási iroda vezetője új hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, és azt átadja a szervezőnek. A szünetelés időtartama a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 47. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamba nem számít be.

(8) Az Nsztv. II. és III. Fejezetében meghatározott valamennyi határidő - a helyi népszavazás kezdeményezése érdekében folytatott aláírásgyűjtésre vonatkozó határidő kivételével - megszakad. A határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődnek. A ki nem tűzött és az elmaradt országos és helyi népszavazást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.

5. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a kihirdetését követő 90. napon hatályát veszti.

6. § E törvény

a) 4. § (2) bekezdése az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése és 31. cikk (3) bekezdése alapján,

b) 4. § (3)-(4) bekezdése az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke