2020. évi CLXI. törvény

a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról

1. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 1. § (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Nem tartozik e törvény hatálya alá:)

"c) a nemzeti vagyonba tartozó vizek medrében azok fenntartója által végzett közcélú fenntartási tevékenység során a mederből mederanyag eltávolítása."

2. § A Bt. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a Bt. 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A 4. §-ban meghatározott előkutatás bejelentés alapján, az 5. § (1) és (2) bekezdésében szabályozott bányászati tevékenységek, valamint a 6. § szerinti bányászatijog-átruházás hatósági engedély alapján végezhetők.

(5) A bányafelügyelet ellenőrzi az előkutatás-bejelentés jogszabályban előírt kötelezettségének teljesítését. Ha a bányafelügyelet az ellenőrzés során megállapítja, hogy

a) az előkutatás-bejelentés a jogszabályi előírásoknak nem felel meg,

b) a bejelentésköteles tevékenységet bejelentés nélkül ténylegesen folytatják, vagy

c) a bejelentés már megállapított bányászati jogot érintene,

megtiltja az adott tevékenység folytatását."

3. § A Bt. "Felszíni előkutatás" alcíme helyébe a következő alcím lép:

"Előkutatás

4. § (1) Az építőipari nyers- és alapanyagok esetében a kutatási tevékenység csak előkutatás keretében végezhető.

(2) Az építőipari nyers- és alapanyag esetén az előkutatás bejelentés alapján folytatható.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység végzésénél a 22. §-ban meghatározott kutatási műszaki üzemi tervnek az e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben előírt tartalmi követelményeit kell alkalmazni.

(4) Előkutatás az ingatlan tulajdonosával (kezelőjével, használójával) kötött megállapodás alapján végezhető.

(5) A (4) bekezdés szerint létrejött megállapodás nem mentesíti az előkutatást végzőt a jogszabályban kötelezően előírt egyéb hatósági engedély megszerzése alól.

(6) Az építőipari nyers- és alapanyag esetében az előkutatási célból történő termőföld-igénybevétel esetén nem kell más célú hasznosítási engedélyt szerezni.

(7) Az előkutatással okozott károkat a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint kell megtéríteni.

(8) Az előkutatást annak megkezdése előtt legalább 30 nappal a bányafelügyelethez kell bejelenteni."

4. § (1) A Bt. 26/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Bányatelek megállapítását jogszerűen megszerzett adattári adatok, új elméleti földtani értelmezés eredményei vagy bejelentés alapján végzett előkutatás adatai felhasználásával készített készletszámítási jelentés alapján is lehet kérelmezni. A készletszámítási jelentés alapján benyújtott kérelem esetén a bányafelügyelet felhívja a kérelmezőt - a kőolaj, földgáz, ideértve a szén-dioxid gáz ásványi nyersanyagra irányuló bányatelek-megállapítás kivételével -a környezetvédelmi engedélyezési eljárás megindítására és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás véglegessé vált döntéssel való lezárásáig a bányatelek-megállapítási eljárást felfüggeszti."

(2) A Bt. 26/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A bányavállalkozó a bányatelek megállapításától számított 5 éven, az építőipari nyers- és alapanyagokra megállapított bányatelkek esetében 2 éven, közös államhatár mentén lévő szénhidrogén-előfordulás esetében 10 éven belül köteles az üzemszerű kitermelést megkezdeni. A bányavállalkozó egy bányatelekre vonatkozóan legfeljebb egy alkalommal kérheti a bányafelügyelettől az üzemszerű kitermelés megkezdésére megállapított határidő legfeljebb 5 évvel, az építőipari nyers- és alapanyagokra megállapított bányatelkek esetében 2 évvel történő meghosszabbítását. Meghosszabbítás esetén a bányavállalkozó térítést köteles fizetni."

5. § A Bt. 26/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha - az építőipari nyers- és alapanyag esetén a magyar állam tulajdonosi jogköreit gyakorló szerv a bányászati jogra nem tart igényt - a bányavállalkozó kérelmére vagy hivatalból a bányafelügyelet törli a bányatelket, a törlés tényét a nyilvántartásában átvezeti és erről az érintetteket értesíti. A véglegessé vált törlő határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bányatelek-bejegyzés ingatlan-nyilvántartásból történő törlése végett. A bányatelek volt jogosultjának kötelezettségei a bányakárok megtérítése, a tájrendezés és a biztonság, valamint a környezet- és természetvédelem tekintetében a bányatelek törlését követően is fennállnak."

6. § (1) A Bt. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bányavállalkozó a kitermelésre jóváhagyott műszaki üzemi terv időtartama alatt, legfeljebb 12 hónapig a kitermelést szüneteltetheti. A kitermelést 12 hónapot meghaladóan szüneteltetni - az építőipari nyers- és alapanyagra megállapított bányatelkek kivételével - a bányafelügyelet engedélyével, jóváhagyott szüneteltetési műszaki üzemi terv alapján lehet."

(2) A Bt. 30. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha az építőipari nyers- és alapanyagra megállapított bányatelek jogosítottja a kitermelést szünetelteti, az első félévben a kieső bányajáradék pótlására a 20. § szerint meghatározott bányajáradék összege a bányatelekből kitermelhető ásványvagyon értékének 0,5%o-e, amely összeg félévenként további 0,5%o-kel növekszik. Ha a bányavállalkozó a végleges műszaki üzemi terv birtokában, az építőipari nyers- és alapanyagra megállapított bányatelken, a bányatelekre jóváhagyott valamennyi kitermelési műszaki üzemi terv időbeli hatálya alatt összesen negyvennyolc hónapot meghaladóan nem folytat kitermelést, a bányászati jogot törölni kell."

7. § A Bt. 41. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő lép:

(Szabálytalanul folytatja a bányászati tevékenységet a bányavállalkozó, ha azt)

"c) a felügyeleti díj vagy a bányajáradék megállapításával összefüggő, jogszabályban előírt bejelentési, önbevallási vagy befizetési kötelezettség hibás, késedelmes teljesítésével vagy annak elmulasztásával,"

(gyakorolja.)

8. § A Bt. 43/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a Bt. 43/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A szilárd ásványi nyersanyag esetében ügyfélnek minősül

a) a bányatelek megállapítására indított eljárásban,

b) a kutatási, kitermelési, szüneteltetési vagy bányabezárási, valamint mezőfelhagyási műszaki üzemi tervek jóváhagyására indult eljárásban,

c) a bányafelügyelet építésügyi hatósági hatáskörébe tartozó - a műszaki üzemi tervben tervezett bányászati tevékenységgel ténylegesen igénybe vett területekkel, a létesítmény és biztonsági övezete területével kapcsolatos -engedélyezési eljárásokban,

d) az építőipari nyers- és alapanyag esetében a hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog átruházásához való hozzájárulás iránti eljárásban

a bányászati joggal érintett ingatlan tulajdonosa.

(1a) Az (1) bekezdésben felsorolt eljárásokban ügyfélnek minősül az is, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték."

9. § A Bt. a 47/F. §-át követően a következő IV/B. résszel egészül ki:

"IV/B. RÉSZ

AZ ÁLLAM ELŐVÁSÁRLÁSI JOGA

48. § (1) A 49. § 55. pontjában meghatározott ásványi nyersanyagra vonatkozó bányászati joggal érintett ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén a magyar államot elővásárlási jog illeti meg.

(2) Az elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében a bányafelügyelet megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.

(3) A magyar állam elővásárlási jogát az ingatlan esetében az állam tulajdonosi jogkörében eljáró szerv gyakorolja."

10. § A Bt. 49. §-a a következő 55. és 56. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"55. Állami elővásárlási jog szempontjából védettnek minősülő ingatlanokat érintő bányatelkek vonatkozásában bányászható ásványi nyersanyagok: az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendeletben meghatározott gránit murva (kód 1013), riolit (kód 1110), pados andezit (kód 1141), andezit (kód 1142), bazalt (kód 1150), riolittufa (-tufit) (kód 1211), kálitufa (kód 1212), bazalttufa (-tufit) (kód 1240), agyag (kód 1411-1419), kőzetliszt, kőzetiszap (kód 1422), homok (kód 1451-1453), kavics (kód 1460), átmeneti törmelékes nyersanyagok (kód 1471-1473), homokkő-konglomerátum (kód 1481-1485), durva mészkő/puha mészkő (kód 1520), tömött, kristályos mészkő (kód 1531-1533), dolomit (kód 1541-1543), márga (kód 1561-1563), alginit (kód 1620).

56. Építőipari nyers- és alapanyagok: az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendeletben meghatározott képlékeny agyag-II. (kód 1419), kőzetliszt, kőzetiszap (kód 1422), homok (kód 1453), homokos kavics (kód 1471), kavicsos homok (kód 1472), agyagos törmelék (kód 1473), agyagmárga (kód 1564), kevert ásványi nyersanyag I. (kód 2311), kevert ásványi nyersanyag II. (kód 2312) ásványi nyersanyag alcsoportba tartozó nyersanyagok, valamint a kavics (kód 1460) ásványi nyersanyag csoportba tartozó nyersanyagok."

11. § A Bt. 50. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló 2020. évi CLXI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.4.) megállapított 3. § (4) és (5) bekezdését, 4. §-át, 26/A. § (2) bekezdését, 41. § (3) bekezdés c) pontját, 43/B. § (1) és (1a) bekezdését, 48. §-át, 49. § 55. és 56. pontját a Módtv.4. hatályba lépésekor folyamatban levő jogviszonyokban és ügyekben is alkalmazni kell."

12. § A Bt. 50/A. § (1) bekezdése a következő 32. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány)

"32. az állami elővásárlási jog szempontjából védettnek minősülő ingatlanok esetében az állami elővásárlási jog gyakorlására"

(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)

13. § Ez a törvény 2021. január 1-jén lép hatályba.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke