629/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet

a Karitatív Tanács megalakításáról és működésének részletes szabályairól szóló 65/2000. (V. 9.) Korm. rendelet és a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácsról szóló 178/2013. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány

az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló 2000. évi XIII. törvény 7. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A Karitatív Tanács megalakításáról és működésének részletes szabályairól szóló 65/2000. (V. 9.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1) A Karitatív Tanács megalakításáról és működésének részletes szabályairól szóló 65/2000. (V. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KT Rendelet) 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A Tanács működtetésével kapcsolatos titkársági teendőket a Tanács elnöke látja el."

(2) A KT Rendelet 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Tanács üléseit az elnök vezeti. Az elnököt távollétében vagy akadályoztatása esetén teljes jogkörben a Tanács titkára helyettesíti."

2. § A KT Rendelet a következő 7/A. §-sal egészül ki:

"7/A. § (1) Az elnök határozata alapján a Tanács ülés tartása nélkül is hozhat döntést.

(2) Az ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén a Tanács tagjai az előterjesztést telekommunikációs, informatikai eszköz útján egyeztetik, valamint tárgyalják meg.

(3) Az ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén - az egyes napirendi pontok tekintetében - a határozatképességre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a döntéshozatali eljárás akkor eredményes, ha - telekommunikációs vagy informatikai eszköz útján - írásban legalább annyi szavazatot megküldenek az elnök részére, amennyi tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lett volna az ülés megtartása esetén. Ha valamely tag az elnök által megjelölt határidőn belül írásban nem szavazott az előterjesztésről, azt úgy kell tekinteni, mintha a nem szavazó tag - az adott napirendi pont tekintetében - az ülésen nem jelent volna meg."

3. § A KT. Rendelet 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A határozatok érvényességéhez egyszerű szótöbbség szükséges, szavazategyenlőség esetén az elnök - távollétében vagy akadályoztatása esetén a Tanács titkárának - szavazata dönt."

4. § A KT Rendelet 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § A Tanács üléseiről, valamint a 7/A. § szerinti ülés tartása nélküli döntéshozatalról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni az ülés helyét, idejét, tárgyát, a jelenlevők nevét, a határozatképességre vonatkozó adatokat és a szavazás eredményét. A határozat eredeti példányát a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A jegyzőkönyvet az elnök - távollétében vagy akadályoztatása esetén a Tanács titkára - és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és egy tag hitelesíti."

2. A Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácsról szóló 178/2013. (VI. 4.) Korm. rendelet módosítása

5. § A Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácsról szóló 178/2013. (VI. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NHKT Rendelet) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § A Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács (a továbbiakban: Tanács) a Kormány által az Alaptörvény 53. cikke alapján kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet), illetve a 2. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a Kormány által az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 228. §-a alapján elrendelt egészségügyi válsághelyzet (a továbbiakban: egészségügyi válsághelyzet) kezelése során ellátja a számára megállapított humanitárius jellegű feladatokat."

6. § Az NHKT Rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § (1) A Tanács működése ülésszakokra tagozódik.

(2) Az ülésszak

a) a veszélyhelyzet kihirdetésekor vagy

b) az egészségügyi válsághelyzet elrendelésekor

kezdődik.

(3) Az ülésszak lezárását a Tanács határozza meg, azzal, hogy az ülésszak legfeljebb a veszélyhelyzet vagy az egészségügyi válsághelyzet megszűnését követő hat hónapig tarthat."

7. § Az NHKT Rendelet 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A szervezeti tagok saját adománygyűjtő vonalainak működtetése a 3. § (1) bekezdése szerinti megállapodás alapján a veszélyhelyzet kihirdetésekor vagy az egészségügyi válsághelyzet elrendelésekor felfüggesztésre kerül.

(3) A felfüggesztés

a) a veszélyhelyzet megszűnéséig,

b) a Tanács döntése alapján a veszélyhelyzet megszűnését megelőző időpontig vagy

c) az egészségügyi válsághelyzet megszűnéséig

tart."

8. § Az NHKT Rendelet 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A 3. § (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott tagok jogosultak - eseti meghatalmazás alapján - a meghatalmazottjuk útján eljárni a Tanácsban."

9. § (1) Az NHKT Rendelet 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Tanács üléseit az elnök vezeti. Az elnököt távollétében vagy akadályoztatása esetén teljes jogkörben az általa kijelölt tag helyettesíti."

(2) Az NHKT Rendelet 7. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A Tanács a döntéseit a Tanács ülésén jelen lévő tagok felének támogató szavazatával hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök - távollétében vagy akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag - szavazata dönt.

(4) A Tanács üléseiről, valamint a 7/A. § szerinti ülés tartása nélküli döntéshozatalról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni az ülés helyét, idejét, tárgyát, a jelenlevők nevét, a határozatképességre vonatkozó adatokat és a szavazás eredményét. A határozat eredeti példányát a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A jegyzőkönyvet az elnök - távollétében vagy akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag - és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és egy tag hitelesíti."

10. § Az NHKT Rendelet a következő 7/A. §-sal egészül ki:

"7/A. § (1) A veszélyhelyzet vagy az egészségügyi válsághelyzet körülményeire figyelemmel - az elnök határozata alapján - a Tanács ülés tartása nélkül is hozhat döntést.

(2) Az ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén a Tanács tagjai az előterjesztést telekommunikációs, informatikai eszköz útján egyeztetik, valamint tárgyalják meg.

(3) Az ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén - az egyes napirendi pontok tekintetében - a határozatképességre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a döntéshozatali eljárás akkor eredményes, ha - telekommunikációs vagy informatikai eszköz útján - írásban legalább annyi szavazatot megküldenek az elnök részére, amennyi tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lett volna az ülés megtartása esetén. Ha valamely tag az elnök által megjelölt határidőn belül írásban nem szavazott az előterjesztésről, azt úgy kell tekinteni, mintha a nem szavazó tag - az adott napirendi pont tekintetében - az ülésen nem jelent volna meg."

11. § Az NHKT Rendelet 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha e rendelet hatálybalépésekor veszélyhelyzet vagy egészségügyi válsághelyzet áll fenn, a Tanács ülésszaka - a 2. §-ban foglaltaktól eltérően - a Tanács ülésének soron kívüli összehívásával kezdődik."

12. § Az NHKT Rendelet

a) 5. § (1) bekezdés b) pontjában a "veszélyhelyzetben folyatott" szövegrész helyébe a "veszélyhelyzetben vagy egészségügyi válsághelyzetben folyatott" szöveg,

b) 5. § (1) bekezdés c) pontjában a "veszélyhelyzetben folytatott" szövegrész helyébe a "veszélyhelyzetben vagy egészségügyi válsághelyzetben folytatott" szöveg

lép.

3. Záró rendelkezések

13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök