2020. évi LXX. törvény

a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről[1]

1. § A bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perben (a továbbiakban: gyorsított per) a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. § (1) Gyorsított perben az a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránti igény érvényesíthető, amely esetében a bíróság jogerősen megállapította a bűncselekmény elkövetését, és nem került sor polgári jogi igény megítélésére, továbbá polgári per megindítására.

(2) A gyorsított perre tartozó igény fizetési meghagyásos eljárásban nem érvényesíthető.

(3) A bíróság a gyorsított per e törvény szerinti speciális szabályairól az alperest a kereset közlésével, a felperest az ellenkérelem közlésével egyidejűleg tájékoztatja.

3. § (1) A gyorsított per a törvényszék hatáskörébe tartozik.

(2) A gyorsított perre az a törvényszék, amelynek területén a felperes belföldi lakóhelye, belföldi lakóhely hiányában belföldi tartózkodási helye, vagy ha a felperes nem természetes személy, belföldi székhelye található, kizárólagosan illetékes. Ha a felperes belföldi lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkezik, a perre a Fővárosi Törvényszék illetékes.

4. §[2] A természetes személy felperest a gyorsított perben - ha törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés alapján nem illeti meg tárgyi költségmentesség - költségfeljegyzési jog illeti meg.

5. § (1) A gyorsított perben - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a jogi képviselet nem kötelező.

(2) Az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést, továbbá a Kúria előtti eljárásban a fellebbezést és a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő személy számára a jogi képviselet kötelező.

6. § (1) A bíróság a gyorsított perben soron kívül jár el, a bíróság általános intézkedési kötelezettségének határideje legfeljebb nyolc munkanap.

(2) A gyorsított perben nincs helye

a) beavatkozásnak,

b) viszontkereset előterjesztésének,

c) beszámításnak,

d) a felek megegyezésén alapuló szünetelésnek.

(3) A gyorsított per nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra.

(4) A gyorsított perben előterjesztett kereset más keresettel nem kapcsolható össze.

(5) A Pp.-ben foglalt feltételek fennállása esetén részleges félbeszakadásnak, részleges szünetelésnek és részleges felfüggesztésnek az elsőfokú eljárás teljes tartama alatt helye van.

7. § (1)[3] A keresetlevélnek - a Pp. 170. §-ában meghatározottakon túl, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 560. § (3b) bekezdése alapján a bíróságnak megküldött polgári jogi igény kivételével - tartalmaznia kell a büntetőeljárásban eljáró bíróság megjelölését és a büntetőügy számát.

(2) A keresetlevélben, valamint az írásbeli ellenkérelemben azt is fel kell tüntetni, hogy az iratot előterjesztő fél és jogi képviselője milyen elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz, illetve internetes hálózat igénybevételével elérhető alkalmazás útján képes személyes megjelenés nélkül is személyazonosítást lehetővé tevő módon kapcsolatot tartani a bírósággal, megjelölve a kapcsolatfelvételt biztosító elektronikus elérhetőséget.

(3)[4]

(4) Ha a jogi képviselő nélkül eljáró fél által előterjesztett keresetlevél nem tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket vagy alaki kellékeket, a bíróságnak a hiánypótlásra felhívó végzésben a keresetlevél valamennyi hiányosságát fel kell tüntetnie, és a bíróságnak részletes, a fél jogban való járatlanságához igazodó teljes körű tájékoztatást kell adnia a hiányok pótlására vonatkozóan. Ennek eredménytelensége esetén van csak helye visszautasításnak.

8. § (1) Az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő a keresetlevél kézbesítésétől számított harminc nap, amelynek határideje nem hosszabbítható meg.

(2) A bíróság az írásbeli ellenkérelem előterjesztését követően, legfeljebb nyolcnapos határidő tűzésével írásbeli nyilatkozattételre hívja fel a felperest, amelyben - szükség szerint kérdések meghatározásával - megnyilatkoztatja az alperesi állításokra, tagadásokra, vitatásokra, illetve az alperes által csatolt okiratokra vonatkozóan.

(3) A bíróság a felperesnek az ellenkérelemre adott nyilatkozatát - szükség szerint kérdések egyidejű meghatározásával, rövid, legfeljebb nyolcnapos határidő tűzésével - észrevételezésre az alperesnek megküldi.

(4) A felperes legkésőbb a (2) bekezdés szerinti nyilatkozattételi határidőn belül, míg az alperes legkésőbb a (3) bekezdés szerinti észrevételezési határidőn belül egyidejűleg csatolhatja további okirati bizonyítékait, jelölheti meg bizonyítási indítványait. A felek e határidők figyelembevételével változtathatják meg legkésőbb a keresetet vagy az ellenkérelmet. Az e bekezdés szerinti határidők elmulasztása esetén igazolásnak helye nincs.

9. § (1) Ha a bizonyítási indítvány tanú meghallgatására irányul, az indítvány előterjesztőjének - amennyiben módjában áll - azt is fel kell tüntetnie, hogy a tanú milyen elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz, illetve internetes hálózat igénybevételével elérhető alkalmazás útján képes személyes megjelenés nélkül is személyazonosítást lehetővé tevő módon vallomást tenni, megjelölve a kapcsolatfelvétel érdekében az elektronikus elérhetőséget.

(2) Ha a bizonyítási indítvány magánszakértő bevonására irányul, az indítvány előterjesztőjének - amennyiben módjában áll - azt is fel kell tüntetnie, hogy a magánszakértő milyen elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz, illetve internetes hálózat igénybevételével elérhető alkalmazás útján képes személyes megjelenés nélkül is személyazonosítást lehetővé tevő módon szakvéleményt adni, nyilatkozatot tenni, megjelölve a kapcsolatfelvétel érdekében az elektronikus elérhetőséget.

10. § (1) Biztosítási intézkedés rendelhető el a gyorsított perben, az ott érvényesített követelés tekintetében.

(2) Ha a gyorsított per megindítását megelőzően a bíróság a gyorsított perben érvényesített követelés tekintetében - erre irányuló kérelem esetén - ideiglenes intézkedést rendel el, a per megindítására a bíróság által megállapított, legfeljebb tizenöt napos határidő az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés közlését követő napon kezdődik.

(3) A biztosítási intézkedés és az ideiglenes intézkedés elbírálása során a felek csak írásban nyilatkoztathatók meg.

11. § (1) A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, ha az okirati bizonyításon kívül egyéb bizonyítást nem kell lefolytatni.

(2) Ha a bíróság nem az (1) bekezdés szerint jár el, a tárgyalást elsősorban elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani. A Pp.-ben foglalt feltételek fennállása esetén a bíróság elrendelheti a jegyzőkönyv folyamatos felvétel útján történő készítését.

(3) Ha a bíróság az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el, a perbeli egyezséget a bíróság a felek megnyilatkoztatását követően végzésével tárgyaláson kívül is jóváhagyhatja. Az egyezséget jóváhagyó végzést a felekkel kézbesítés útján kell közölni. Az ilyen módon meghozott jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására halasztó hatálya van.

(4) Ha a bíróság az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el, és a per határozathozatalra megérett, erre írásban figyelmezteti a feleket, és lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére.

(5) Ha a bíróság az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el, az ítéletet is tárgyaláson kívül hozza meg.

12. § (1) A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül, negyvenöt napon belül, a végzések elleni fellebbezést harminc napon belül bírálja el.

(2) A fellebbezési és a felülvizsgálati eljárásokban a felek tárgyalás tartását nem kérhetik.

13. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

14. § E törvénynek a gyorsított perre vonatkozó rendelkezései a hatálybalépését követően indult ügyekben alkalmazhatók.

15. §[5]

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke