2020. évi CL. törvény
a börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárással összefüggő visszaélések megszüntetése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról
1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
a) 62. § (1) bekezdés b) pontjában az "olyan kár megtérítése" szövegrész helyébe az "olyan kár megtérítése vagy sérelemdíj megfizetése" szöveg,
b) 62. § (1) bekezdés c) pontjában az "okozott kárt" szövegrész helyébe az "okozott kárt vagy ezekkel összefüggésben felmerült sérelemdíj megfizetését" szöveg,
c) 62. § (1) bekezdés c) pontjában a "származó kár megtérítése" szövegrész helyébe a "származó kár megtérítése, illetve az azzal összefüggésben felmerült sérelemdíj megfizetése" szöveg
lép.
2. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
2. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) Levonás a fogva tartott adós keresményéből és a letéti pénzből alcíme a következő 73/A. §-sal egészül ki:
"73/A. § Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás keretében kifizetett, letéti pénzként kezelt összegre vezetett végrehajtáskor - a fogva tartott adós esetén a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 134. § (1) bekezdése alapján elvégzett közvetlen levonások után fennmaradó - az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összege és az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének négyszerese közötti rész 50%-a vonható végrehajtás alá."
3. § A Vht. 73. §-ában az "a 74. §-ban meghatározott kivétellel" szövegrész helyébe az "a 73/A. §-ban és a 74. §-ban meghatározott kivétellel" szöveg lép.
3. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosítása
4. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) I. Fejezete a következő 3/A. §-sal egészül ki:
"3/A. § A 24. § (1) bekezdése szerinti érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatás tekintetében - az állam, az állami hatásköröket gyakorló közjogi szerv és a közjogi nemzetközi szervezet kivételével - áldozatnak minősül az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűncselekmények következtében kárt elszenvedett jogi személyiséggel rendelkező jogalany is."
5. § Az Ást. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Egyösszegű kárenyhítésként az áldozat a bűncselekmény miatt bekövetkezett vagyoni kárának teljes vagy részbeni megtérítését igényelheti. Az egyösszegű kárenyhítés mértéke legfeljebb az alapösszeg tizenötszöröse."
6. § Az Ást. 30. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Ha az áldozat a (2)-(4) bekezdés alapján kéri a kárenyhítést, ennek okát megfelelően igazolnia kell."
7. § Az Ást. 47. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Ez a törvény a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel elkövetett csalás és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök hamisítása elleni küzdelemről, valamint a 2001/413/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/713 európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének való megfelelést szolgálja."
8. § Az Ást.
1. 6. § (1) bekezdésében és 28. § (2) bekezdésében az "a rászoruló áldozat" szövegrész helyébe az "az áldozat" szöveg,
2. 15. § (4) bekezdésében a "legfeljebb hat" szövegrész helyébe a "legfeljebb tizenkét" szöveg,
3. 30. § (1), (2), (3) és (4) bekezdésében a "3 hónapon" szövegrész helyébe az "egy éven" szöveg és
4. 32. § (3) bekezdésében a "nyugta vagy más bizonylat" szövegrész helyébe a "nyugta, előzetes árajánlat vagy egyéb dokumentum" szöveg
lép.
9. § Hatályát veszti az Ást.
1. 5. § e) pontjában az " , illetve a jogi segítségnyújtás díját" szövegrész,
2. 6. § (2) és (3) bekezdése,
3. 13. § (1) bekezdés f) pontja,
5. 32. § (1) bekezdés a) pontja,
6. 32. § (2) bekezdés a) pontja és
7. 37. § (1) bekezdés b) pontjában a "rászorultságát és a" szövegrész.
4. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása
10. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) VI. Fejezete a következő 39/A. és 39/B. alcímmel egészül ki:
"39/A. A befagyasztást elrendelő határozat (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő végrehajtására irányuló eljárási jogsegély
92/A. § (1) Ezen alcím rendelkezéseit az Európai Unió azon tagállamaival folytatott eljárási jogsegélyre kell alkalmazni, amelyek tekintetében az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazandó.
(2) Az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti érintett személy vonatkozásában a Be. terheltre, illetve vagyoni érdekeltre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(3) Az ügyészség és a bíróság az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet 35. cikkében meghatározott statisztikai adatokat évente gyűjti össze és továbbítja a miniszternek.
92/B. § (1) A befagyasztást elrendelő tagállami határozat végrehajtása akkor vehető át, ha a tagállami hatóság megküldi
a) a befagyasztást elrendelő tagállami határozat eredeti példányát vagy hitelesített másolatát (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: tagállami határozat), és
b) az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő tanúsítványt magyar, angol, francia vagy német nyelven.
(2) A tagállami határozat és tanúsítvány fogadására az ügyészség közvetlenül jogosult, és a jogsegély végrehajtása során a tagállami hatóság és az ügyészség egymással közvetlenül tart kapcsolatot. Az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott szabályszerű előterjesztésének minősül az is, ha a tagállami hatóság a tanúsítványt az Európai Igazságügyi Hálózat vagy az Eurojust biztonságos távközlési rendszerén keresztül továbbítja, vagy a tagállami hatóság Magyarországon jelen lévő tagja közvetlenül átadja.
(3) A jogsegély teljesítése során a tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekmény tekintetében a Be. alapján hatáskörrel rendelkező ügyészség jár el.
(4) Ha a (3) bekezdés alapján az ügyészség hatásköre nem állapítható meg, a jogsegély teljesítésére a járási ügyészség rendelkezik hatáskörrel.
(5) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a jogsegély teljesítésére az az ügyészség illetékes, amelynek területén a tanúsítványban megjelölt dolog vagy vagyon található. Ha az eljárási cselekmény vagy eljárási cselekmények elvégzésének több helyszíne állapítható meg, vagy az eljárási cselekmény elvégzésének helye nem állapítható meg, az az ügyészség jár el, amelyik az ügyben korábban intézkedett.
(6) A legfőbb ügyészség vagy a felettes ügyészség rendelkezése alapján a tagállami határozat hatékony végrehajtása érdekében a jogsegély teljesítése során a (3)-(5) bekezdés alapján hatáskörrel és illetékességgel nem rendelkező ügyészség is eljárhat.
92/C. § (1) Az ügyészség a tanúsítvány átvételét követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy a tagállami határozat végrehajtásának feltételei a magyar jogszabályok alapján fennállnak-e, és dönt annak végrehajtásáról.
(2) Az ügyészség az (1) bekezdésben meghatározott döntését a tanúsítvány alapján hozza meg. A tagállami határozat fordításának csak akkor van helye, ha a tanúsítvány alapján a döntés nem hozható meg.
(3) Ha a tagállami határozat végrehajtásának feltételei fennállnak, az (1) bekezdésben foglalt döntése alapján az ügyészség
a) a tagállami határozatban megjelölt dolog vagy vagyon azonosítása érdekében intézkedik,
b) lefoglalást, illetve zár alá vételt rendel el, vagy a lefoglalást a Be. 309. § (4) bekezdése alapján végrehajtja, illetve
c) a lefoglalás vagy a zár alá vétel elrendelését indítványozza a bíróságnál, ha az a bíróság hatáskörébe tartozik.
(4) Az ügyészség rendelkezése alapján a nyomozó hatóság a tagállami határozat végrehajtásában közreműködik. Ha a Be. alapján a lefoglalást vagy a zár alá vételt a nyomozó hatóság is elrendelheti, az ügyészség a (3) bekezdés alapján hozott határozat meghozataláról a nyomozó hatóság útján is gondoskodhat.
(5) Ha a tagállami hatóság a tanúsítványban jelezte, hogy egyenértékű vagyon is befagyasztás alá vonható, az ügyészség a megfelelő értékű vagyon azonosítását követően intézkedik a lefoglalás vagy a zár alá vétel elrendelése érdekében.
(6) A (3) bekezdés alapján hozott határozatban tájékoztatást kell nyújtani a Be. alapján rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről azzal, hogy a tagállami határozat jogorvoslattal csak az azt elrendelő tagállamban támadható.
(7) A (3) bekezdés alapján hozott határozattal együtt a tagállami határozatot is kézbesíteni kell.
(8) A végrehajtás során az ügyiratok megismerését a tagállami hatóság álláspontjának figyelembevételével kell biztosítani azzal, hogy a megismerés korlátozására a Be. rendelkezései alapján kerülhet sor, és a lefoglalást vagy a zár alá vételt elrendelő határozat kézbesítése nem mellőzhető.
(9) Ha a megtagadási ok a (3) bekezdésben meghatározott határozat meghozatalát követően, a végrehajtás teljesítése során merül fel, és az annak elhárítását célzó egyeztetés a tagállami hatósággal nem vezetett eredményre, az ügyészség haladéktalanul megszünteti a lefoglalást és a lefoglalt dolgot kiadja annak, akitől lefoglalták, vagy a zár alá vételt feloldja.
(10) Abban a kérdésben, hogy a végrehajtás elhalasztásának feltételei egy folyamatban lévő büntetőeljárásra tekintettel fennállnak-e, a nyomozás során a nyomozás felügyeletét vagy irányítását ellátó ügyészség, a vádemelés után a bíróság álláspontja irányadó. Az ügyészség a végrehajtás elhalasztásáról külön határozat meghozatala nélkül tájékoztatja a tagállami hatóságot.
(11) Az ügyészség az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk (2) bekezdése alapján a lefoglalás vagy a zár alá vétel indokoltságával kapcsolatban megkereséssel fordul a tagállami hatósághoz, ha
a) a lefoglalás vagy a zár alá vétel elrendelése, vagy a legutóbbi megkeresés óta egy év eltelt,
b) a lefoglalással vagy a zár alá vétellel érintett dolog vagy vagyontárgy jellege, állapota, tárolási körülményei alapján az indokolt,
c) a vagyoni érdekelt indítványozza.
(12) Ha a tagállami hatóság az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem válaszol, az ügyészség megszünteti a lefoglalást és a lefoglalt dolgot kiadja annak, akitől lefoglalták, vagy a zár alá vételt feloldja.
(13) Ha a tagállami hatóság az ügyészséget a tanúsítvány visszavonásáról értesíti, az ügyészség haladéktalanul megszünteti a lefoglalást és a lefoglalt dolgot kiadja annak, akitől lefoglalták, vagy a zár alá vételt feloldja.
92/D. § (1) Az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által
a) elkobzás vagy vagyonelkobzás biztosítása érdekében elrendelt lefoglalás,
b) vagyonelkobzás biztosítása érdekében elrendelt zár alá vétel
végrehajtásának átadására kerülhet sor.
(2) Ha az elkobzás vagy a vagyonelkobzás biztosítása érdekében elrendelt lefoglalás tárgya egyúttal bizonyítási eszköz is, és ezért annak Magyarországra szállítása szükséges, európai nyomozási határozatot kell kibocsátani.
(3) Az (1) bekezdés szerinti határozat meghozatalát követően az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében szereplő tanúsítványt az elkobzás vagy a vagyonelkobzás biztosítása érdekében elrendelt lefoglalás vagy zár alá vétel esetén
a) a nyomozás során az ügyészség,
b) a vádemelés után a bíróság állítja ki.
(4) A magyar igazságügyi hatóság a tanúsítvány E. szakasz 3. pontját az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményi lista alapulvételével tölti ki.
(5) A tanúsítványt kiállító magyar igazságügyi hatóság tagja a tanúsítványt
a) aláírja és hivatalos bélyegzőjével lepecsételi, vagy
b) más, észrevétlenül nem megváltoztatható módon lezárva hitelesíti,
és ezzel igazolja, hogy annak tartalma pontos és helytálló.
(6) Ha a tanúsítvány több tagállamba való továbbításának van helye, a magyar igazságügyi hatóság a lefoglalást vagy a zár alá vételt elrendelő határozathoz kapcsolódóan végrehajtó tagállamonként külön-külön tanúsítványt állít ki.
(7) A tanúsítvány más tagállamnak való továbbítása nem akadálya annak, hogy a magyar hatóságok a lefoglalást vagy a zár alá vételt elrendelő határozat tárgyát képező elkobzás vagy vagyonelkobzás alá eső dolog vagy vagyon felkutatása érdekében intézkedjenek, illetve további eljárási cselekményeket hajtsanak végre.
(8) A magyar igazságügyi hatóság indokolt esetben a tanúsítványt módosítja vagy visszavonja, és arról haladéktalanul tájékoztatja a tagállami végrehajtó hatóságot, ha
a) a több tagállamba egyidejűleg továbbított tanúsítvány alapján valamely tagállamban befagyasztás történt, vagy
b) a magyar hatóságok által a (7) bekezdés alapján elvégzett intézkedés eredménnyel járt.
(9) A magyar igazságügyi hatóság a tanúsítványt visszavonja, és arról haladéktalanul tájékoztatja a tagállami végrehajtó hatóságot, ha a lefoglalást vagy a zár alá vételt elrendelő határozatot hatályon kívül helyezték.
(10) Ha a tagállami végrehajtó hatóság a végrehajtás elhalasztásáról értesíti a magyar igazságügyi hatóságot, a lefoglalást vagy a zár alá vételt elrendelő határozat fenntartásának indokoltságát a magyar igazságügyi hatóság legalább évente felülvizsgálja. Ha a büntetőeljárásban az eljárás megszüntetésére vagy jogerős határozat meghozatalára került sor, és a tanúsítvány visszavonásának nincs helye, a lefoglalást vagy a zár alá vételt elrendelő határozat indokoltságát a Be. CVI. Fejezete szerinti vagyonelvonásra irányuló eljárás keretei között kell felülvizsgálni. Ha a felülvizsgálat eredménye alapján a lefoglalást vagy a zár alá vételt elrendelő határozat indokai már nem állnak fenn, a magyar igazságügyi hatóság a tanúsítványt visszavonja.
39/B. Általános szabályok
92/E. § A 40. és 41. alcím rendelkezéseit az Európai Unió azon tagállamaival folytatott eljárási jogsegélyre kell alkalmazni, amelyek tekintetében az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet nem alkalmazandó."
11. § Az EUtv. IX/D. Fejezete a következő 52/E. alcímmel egészül ki:
"52/E. Az elkobzást elrendelő határozatnak az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő végrehajtására irányuló jogsegély
141/A. § (1) Ezen alcím rendelkezéseit az Európai Unió azon tagállamaival folytatott jogsegélyre kell alkalmazni, amelyek tekintetében az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazandó.
(2) Az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti érintett személy vonatkozásában a Be. terheltre, illetve vagyoni érdekeltre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(3) Az elkobzás vagy a vagyonelkobzás elrendelését követően a dolog, a vagyon vagy ezek ellenértékének átruházása, felhasználása, megosztása vagy a sértett részére történő visszajuttatása tekintetében a miniszter jogosult a kibocsátó vagy a végrehajtó tagállammal történő megállapodás megkötésére.
(4) Az ügyészség és a bíróság az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet 35. cikkében meghatározott statisztikai adatokat évente gyűjti össze és továbbítja a miniszternek.
141/B. § (1) A tagállami határozat végrehajtása akkor vehető át, ha a tagállami hatóság megküldi
a) a tagállami bíróság (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti tartalommal rendelkező határozatának eredeti példányát vagy hitelesített másolatát (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: tagállami határozat), és
b) az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő tanúsítványt magyar, angol, francia vagy német nyelven.
(2) A tagállami határozat és tanúsítvány fogadására a bíróság közvetlenül jogosult, és a jogsegély végrehajtása során a tagállami hatóság és a bíróság egymással közvetlenül tart kapcsolatot. Az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikk (1) bekezdésében meghatározott szabályszerű előterjesztésének minősül az is, ha a tagállami hatóság a tanúsítványt az Európai Igazságügyi Hálózat vagy az Eurojust biztonságos távközlési rendszerén keresztül továbbítja.
(3) A jogsegély teljesítésére az elkobzás vagy vagyonelkobzás alá eső dolog vagy vagyon helye szerinti járásbíróság, ennek hiányában a 113/A. § szerinti bíróság rendelkezik illetékességgel.
(4) A végrehajtási jogsegély teljesítésére vonatkozó általános illetékességi szabályokat azzal kell alkalmazni, hogy a terhelt tényleges tartózkodási helye alatt a vagyoni érdekelt tényleges tartózkodási helyét, valamint a jogi személy székhelyét, telephelyét is érteni kell.
(5) A bíróság a tanúsítvány átvételét követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy a tagállami határozat végrehajtásának feltételei a magyar jogszabályok alapján fennállnak-e. Ha a végrehajtás megtagadásának nincs helye, a bíróság a tagállami határozatot ügydöntő végzésében megfelelteti. A bíróság a határozatában tájékoztatást nyújt arról is, hogy a tagállami határozat jogorvoslattal csak az azt elrendelő tagállamban támadható.
(6) Ha a tagállami hatóság a tanúsítványban jelezte, hogy egyenértékű vagyon elkobzása, vagyonelkobzása is lehetséges, a bíróság a megfeleltetés során pénzösszegben kifejezve elrendelt vagyonelkobzásról rendelkezik.
(7) A bíróság az (5) bekezdésben meghatározott döntését a tanúsítvány alapján hozza meg. A tagállami határozat fordításának csak akkor van helye, ha a tanúsítvány alapján a döntés nem hozható meg.
(8) A bíróság a tagállami határozat végrehajtásának átvételét nem tagadhatja meg
a) abból az okból, hogy a tagállami határozat gyermekkor miatt nem vehető figyelembe, vagy
b) abból az okból, hogy nincs figyelembe vehető tagállami ítélet, ha a tagállami határozat tekintetében a Btk. 72. §-a vagy a Btk. 74-75. §-a alapján az elkobzás vagy a vagyonelkobzás feltételei fennállnak.
(9) A (8) bekezdés b) pontja esetén a figyelembevétel és a megfeleltetés szabályait a tagállami határozat tekintetében kell megfelelően alkalmazni.
(10) A bíróság az (5) bekezdésben meghatározott határozattal együtt a tagállami határozatot is kézbesíti.
(11) Ha a végrehajtás átvételének megtagadására vonatkozó adat nem merült fel, és a tanúsítvánnyal érintett dolog vagy vagyon elvonásának veszélye ezt indokolttá teszi, a bíróság a tagállami határozat végrehajthatóságának biztosítása érdekében - különösen, ha a végrehajtás elhalasztásának van helye - lefoglalást vagy zár alá vételt rendelhet el akkor is, ha erre vonatkozóan korábban eljárási jogsegély teljesítésére vonatkozó megkeresés nem érkezett.
(12) Abban a kérdésben, hogy a végrehajtás elhalasztásának feltételei egy folyamatban lévő büntetőeljárásra tekintettel fennállnak-e, a nyomozás során a nyomozás felügyeletét vagy irányítását ellátó ügyészség, a vádemelés után a bíróság álláspontja irányadó. A bíróság a végrehajtás elhalasztásáról külön határozat meghozatala nélkül tájékoztatja a tagállami hatóságot.
(13) Ha a tagállami hatóság a bíróságot a tanúsítvány visszavonásáról értesíti, a bíróság a tagállami határozatot megfeleltető határozatát hatályon kívül helyezi és haladéktalanul intézkedik az elkobzott dolog vagy a vagyonelkobzással érintett vagyon kiadása vagy értékének megtérítése iránt.
141/C. § (1) Az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a bíróság elkobzást vagy vagyonelkobzást elrendelő határozata végrehajtásának átadására kerülhet sor.
(2) A bíróság a tanúsítvány F. szakasz 3. pontját az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményi lista alapulvételével tölti ki.
(3) A tanúsítványt kiállító bíróság a tanúsítványt
a) aláírja és hivatalos bélyegzőjével lepecsételi, vagy
b) más, észrevétlenül nem megváltoztatható módon lezárva hitelesíti,
és ezzel igazolja, hogy annak tartalma pontos és helytálló.
(4) Ha a tanúsítvány több tagállamba való továbbításának van helye, a bíróság az elkobzást vagy a vagyonelkobzást elrendelő határozathoz kapcsolódóan végrehajtó tagállamonként külön-külön tanúsítványt állít ki.
(5) A pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás végrehajtása érdekében kiállított tanúsítvány más tagállamnak való továbbítása nem akadálya annak, hogy a magyar hatóságok vagyonelkobzás alá eső vagyon felkutatása érdekében intézkedjenek, illetve további eljárási cselekményeket hajtsanak végre.
(6) A bíróság indokolt esetben a tanúsítványt módosítja vagy visszavonja, és arról haladéktalanul tájékoztatja a tagállami végrehajtó hatóságot, ha
a) a több tagállamba egyidejűleg továbbított tanúsítvány alapján valamely tagállamban elkobzás történt, vagy
b) a magyar hatóságok által a (5) bekezdés alapján elvégzett intézkedés eredménnyel járt.
(7) A bíróság a tanúsítványt visszavonja, és arról haladéktalanul tájékoztatja a tagállami végrehajtó hatóságot, ha az elkobzást vagy a vagyonelkobzást elrendelő határozatát hatályon kívül helyezi.
(8) Ha a tagállami végrehajtó hatóság a végrehajtás elhalasztásáról értesíti a bíróságot, a bíróság a tanúsítvány visszavonásának indokoltságát a végrehajtó tagállam megkeresésére felülvizsgálja. A tanúsítvány az elkobzást vagy a vagyonelkobzást elrendelő határozat végrehajthatóságának megszűnését követően, vagy abban az esetben vonható vissza, ha a vagyonelkobzás célja a Be. CVI. Fejezete szerinti vagyonelvonásra irányuló eljárás alapján más módon elérhető. A bíróság a Be. CVI. Fejezete szerinti vagyonelvonásra irányuló eljárás lefolytatását az ügyészségnél kezdeményezheti."
12. § Az EUtv. 142. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az 53-54/C. alcím rendelkezéseit az Európai Unió azon tagállamaival folytatott jogsegélyre kell alkalmazni, amelyek tekintetében az (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet nem alkalmazandó."
13. § Az EUtv. 145/A. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának átvételét nem tagadhatja meg)
"c) abból az okból, hogy nincs figyelembe vehető tagállami ítélet, ha a tagállami határozat tekintetében a Btk. 72. §-a vagy a Btk. 74-75. §-a alapján az elkobzás vagy a vagyonelkobzás feltételei fennállnak."
14. § Az EUtv. 67. alcíme a következő 179/B. §-sal egészül ki:
"179/B. § Ez a törvény a befagyasztást és az elkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismeréséről szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg."
5. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása
15. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 50. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A büntetés-végrehajtási bíró)
"h) határozatát hatályon kívül helyezi, ha a büntetőügyben elsőfokon eljárt bíróságnak a Be. XCIV. Fejezete és a 837. § (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti valamely eljárásban meghozott határozata ezt szükségessé teszi,"
16. § (1) A Bv. tv. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból, az ügyészség indítványára, az elítélt vagy a védő kérelmére, illetve a végrehajtásért felelős szerv jelzése alapján utólag folytatja le az 52-70. §, illetve a III/A. Fejezet szerinti eljárásokat, ha határozatában nem a törvénynek megfelelően rendelkezett. A III/A. Fejezet szerinti eljárások esetén utólagos büntetés-végrehajtási bírói eljárásnak a határozat meghozatalát követő egy hónapon belül van helye."
(2) A Bv. tv. 71. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ha a büntetés-végrehajtási bíró a határozatában nem a törvénynek megfelelően rendelkezett, a határozatot hatályon kívül helyezi és a törvénynek megfelelő határozatot hoz."
(3) A Bv. tv. 71. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A bűnügyi költséget az állam viseli."
17. § A Bv. tv. Első Része a következő III/A. Fejezettel egészül ki:
"III/A. FEJEZET
AZ ALAPVETŐ JOGOKAT SÉRTŐ ELHELYEZÉSI KÖRÜLMÉNYEK MIATTI KÁRTALANÍTÁSI ELJÁRÁS
Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási eljárás alapvető szabályai
75/B. § (1) Kártalanítás jár az elítéltnek a fogvatartása során a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiánya és az ehhez esetlegesen kapcsolódó más, a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmába ütköző elhelyezési körülmény, különösen az illemhely elkülönítésének a hiánya, a nem megfelelő szellőztetés, világítás, fűtés vagy rovarirtás (a továbbiakban együtt: alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények) által előidézett sérelem miatt.
(2) A kártalanítás minden egyes, az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között eltöltött nap után jár.
(3) A kártalanítás megfizetésére az állam köteles.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímen további kártérítésnek vagy sérelemdíjnak helye nincs, de az elítélt jogosult az ezt meghaladó igényét polgári bíróság előtt érvényesíteni.
(5) A kártalanítási kérelem attól a naptól számított hat hónapon belül terjeszthető elő, amelyen az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények megszűntek. E határidő elmulasztása jogvesztő. Nem tekinthető az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmény megszűnésének, ha e körülmény fennállása legfeljebb harminc napra azért szakad meg, mert az elítélt elhelyezése során a jogszabályban előírt élettér biztosítva volt.
(6) A kártalanításból nem lehet levonni az elítélt fogvatartásával összefüggő, e törvény szerint az elítéltet terhelő költséget vagy díjat.
(7) Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási eljárás e Fejezetben meghatározott szabályait értelemszerűen alkalmazni kell az egyéb jogcímen fogvatartottra is.
75/C. § (1) A kártalanítási eljárás során felmerülő bűnügyi költséget az állam viseli.
(2) Ha az elítélt szabadult, az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási eljárásban jogi képviselőt hatalmazhat meg. Ez esetben védő alatt a jogi képviselőt is érteni kell.
A kártalanítási kérelem benyújtása és a büntetés-végrehajtási szervezet által történő elintézése
75/D. § (1) A kártalanítási kérelem előterjesztésére az elítélt vagy védője jogosult.
(2) Első alkalommal a kártalanítási kérelem akkor nyújtható be, ha az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények legalább két hónapig fennálltak, kivéve, ha
a) a fogvatartott ennél hamarabb szabadul vagy
b) az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények ennél rövidebb idő után megszűntek.
(3) A kártalanítási kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül újabb kérelem nem terjeszthető elő, kivéve ha
a) a fogvatartott ennél hamarabb szabadult vagy
b) az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények ezalatt az időtartam alatt megszűntek.
(4) A kártalanítási kérelmet a jogszabályban a kérelem benyújtására rendszeresített nyomtatványon, a fogvatartás helye szerinti bv. intézetnél, ha pedig az elítélt már szabadult, annál a bv. intézetnél kell benyújtani, ahonnan a szabadítás történt.
(5) A kérelemben meg kell jelölni, hogy az elítélt pontosan melyik bv. intézet vonatkozásában, milyen időszakra kéri a kártalanítást, és hogy a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiányához kapcsolódó más alapvető jogot sértő elhelyezési körülmény fennállására hivatkozik-e. A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy az elítélt javára az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt az EJEB kártérítésre kötelezte-e az államot, illetve a polgári bíróság ítélt-e meg kártérítést vagy sérelemdíjat, és ha igen, melyik bíróság, milyen ügyszámon.
75/E. § A bv. intézet harminc napon belül, ha a kérelem több bv. intézetet érint, negyvenöt napon belül dönt
a) a kérelem visszautasításáról,
b) a kérelem egyszerűsített elbírálásáról vagy
c) a kérelem büntetés-végrehajtási bíróhoz történő továbbításáról.
75/F. § (1) A bv. intézet a kérelmet visszautasítja, ha
a) a kérelem elkésett,
b) a kérelem nem felel meg a 75/D. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feltételeknek,
c) a kérelem nem az arra jogosulttól származik,
d) a kérelmet nem a jogszabályban a kérelem benyújtására rendszeresített nyomtatványon nyújtották be,
e) a kérelem nem tartalmazza a jogszabályban meghatározott adatokat és ezért érdemi elbírálásra alkalmatlan, vagy
f) a kérelemben kifogásolt időszak tekintetében a bv. intézet korábban a kérelem egyszerűsített elbírálásáról döntött vagy a büntetés-végrehajtási bíró kártalanítást ítélt meg.
(2) A bv. intézet a kérelem visszautasításáról határozattal dönt, amelyben tájékoztatja az elítéltet és a védőt a visszautasítás pontos okáról, illetve ha az lehetséges, a visszautasítási ok elhárításához szükséges hiányosságok pótlásának a lehetőségéről.
(3) A visszautasításról hozott határozattal szemben jogorvoslatnak helye nincs, de az elítélt vagy a védő a kézbesítéstől számított nyolc napon belül kérheti a kérelemnek a büntetés-végrehajtási bíróhoz történő felterjesztését. Ennek lehetőségéről az elítéltet és a védőt a határozatban tájékoztatni kell.
(4) Ha az elítélt vagy a védő a visszautasítást követően nyolc napon belül azt kéri, a bv. intézet a kérelmet a jogszabályban meghatározott iratokkal együtt nyolc napon belül továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz. Ebben az esetben a bv. intézetnek a visszautasításról szóló határozata hatályát veszti.
(5) Ha a bv. intézet a kérelmet az (1) bekezdés d) vagy e) pontjában meghatározott ok miatt utasította vissza és az elítélt vagy a védő a (3) bekezdés szerinti felterjesztés iránti kérelmével egyidejűleg a visszautasítás alapjául szolgáló hiányosságokat pótolja, a bv. intézet a (4) bekezdés szerinti továbbítás helyett - ha annak feltételei fennállnak - a kérelem egyszerűsített elbírálásról dönt vagy a kérelmet a 75/H. §-a alapján továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz.
75/G. § (1) A bv. intézet határozattal a kérelem egyszerűsített elbírálásáról dönt, ha
a) nincs helye a kérelem visszautasításának,
b) az elítéltnek a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiánya miatti kifogása megalapozott,
c) a fogvatartás alapjául szolgáló büntetőügyben a bíróság nem ítélt meg polgári jogi igényt, illetve a polgári jogi igény érvényesítését nem utasította egyéb törvényes útra,
d) a kérelemben kifogásolt időszakra vonatkozóan az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt
da) az elítélt korábban a büntetés-végrehajtási bíróhoz kártalanítási kérelmet nem nyújtott be vagy ilyen kérelmet a bv. intézet a büntetés-végrehajtási bíróhoz nem továbbított,
db) az EJEB az államot nem kötelezte kártérítésre,
dc) a kérelem alapján megállapítható, hogy az elítélt részére a polgári bíróság kártérítést vagy sérelemdíjat nem ítélt meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a bv. intézet nem vizsgálja, hogy az elítéltnek a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiányához kapcsolódó más alapvető jogot sértő elhelyezési körülmény fennállására vonatkozó kifogása megalapozott-e.
(3) Egyszerűsített elbírálás esetén a kártalanítás egy napra eső összege ezerkettőszáz forint.
(4) A bv. intézet a kártalanítás összegét a kártalanítás napi tételének és az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között fogvatartásban töltött napok számának a szorzataként állapítja meg.
(5) A kérelem egyszerűsített elbírálása esetén az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között fogvatartásban töltött idő a kérelemben kifogásolt időszak lehet, ami legfeljebb a kérelem keltének napjáig terjedhet.
(6) Az egyszerűsített elbírálásról hozott határozattal szemben jogorvoslatnak helye nincs, de az elítélt vagy a védő a kézbesítéstől számított nyolc napon belül kérheti a kérelemnek a büntetés-végrehajtási bíróhoz történő felterjesztését. Ennek lehetőségéről az elítéltet és a védőt a határozatban tájékoztatni kell.
(7) Ha az elítélt vagy a védő az egyszerűsített elbírálást követően nyolc napon belül azt kéri, a bv. intézet a kérelmet és az egyszerűsített elbírálásról szóló határozatot a jogszabályban meghatározott iratokkal együtt nyolc napon belül továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz. Ebben az esetben a bv. intézetnek az egyszerűsített elbírálásról szóló határozata hatályát veszti.
(8) Ha az elítélt vagy a védő a (7) bekezdés szerinti felterjesztés iránti kérelmében kizárólag elírásra vagy számítási hibára hivatkozik, a bv. intézet a (7) bekezdés szerinti továbbítás helyett - ha annak feltételei fennállnak - a határozatot a 23. §-ban meghatározottak szerint kijavítja.
(9) Ha az elítélt vagy a védő nem kérte az egyszerűsített elbírálás során hozott határozat büntetés-végrehajtási bírónak történő megküldését, a bv. intézet nyolc napon belül a határozatot megküldi az igazságügyért felelős miniszternek.
75/H. § Ha nincs helye a kérelem visszautasításának és az egyszerűsített elbírálásának sem, akkor a bv. intézet a kérelmet a jogszabályban meghatározott iratokkal együtt továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz.
75/I. § (1) A 75/D. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja, illetve (3) bekezdés a) vagy b) pontja alapján benyújtott kérelem kivételével az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények fennállása esetén a kérelem elintézése mellett a 75/E. §-ban meghatározott határidőn belül a bv. intézet parancsnoka megteszi a szükséges intézkedéseket e körülmények megszüntetése vagy a sérelem ellensúlyozása érdekében. A bv. intézet parancsnoka - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az intézkedésről határozattal dönt.
(2) Ha a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiányából eredő alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmény megszüntetése az adott bv. intézeten belül nem oldható meg, a bv. intézet parancsnoka soron kívül kezdeményezi a BVOP-nál az elítéltnek a jogszabályban előírt élettér biztosítására alkalmas más bv. intézetbe való átszállítását. A BVOP a megkeresésről nyolc napon belül, indokolt határozattal dönt. Az átszállításról való döntés során figyelemmel kell lenni az elítélt kapcsolattartási jogára.
(3) Ha a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiányából eredő alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmény megszüntetése sem az adott bv. intézeten belül, sem más bv. intézetbe való átszállítással nem oldható meg, a bv. intézet parancsnoka intézkedik a sérelem ellensúlyozása érdekében, ha annak feltételei biztosítottak.
A büntetés-végrehajtási bíró eljárása az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülményekből eredő sérelem orvoslására
75/J. § (1) A kártalanítási kérelemmel kapcsolatos eljárást annak a bv. intézetnek a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, amely a kérelmet továbbította, abban az esetben is, ha az elítéltet ezt követően átszállítják. Ha az elítélt szabadult, az eljárást a szabadítást végző bv. intézet székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, de az elítélt vagy a védő a kérelmében kérheti, hogy az elítélt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró járjon el.
(2) A büntetés-végrehajtási bíró a kártalanítási kérelemről iratok alapján is meghozhatja a döntést, illetve az ügyészség véleményének beszerzését mellőzheti.
75/K. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vizsgálja, hogy az elítélt javára az alapvető jogot sértő elhelyezési körülmények miatt az EJEB az államot kártérítésre kötelezte-e, illetve a polgári bíróság ítélt-e meg kártérítést vagy sérelemdíjat, és ha igen, a büntetés-végrehajtási bíró a döntés előtt beszerzi a vonatkozó határozatokat.
(2) A büntetés-végrehajtási bíró döntése a kérelemhez kötött.
(3) Ha a kérelem nem tartalmazza a jogszabályban meghatározott adatokat, a büntetés-végrehajtási bíró - a hiányok megjelölése mellett - tizenöt napos határidő megadásával felhívja az elítéltet és a védőt a kérelem hiányosságainak pótlására. Ha az elítélt vagy a védő a hiánypótlásnak az előírt határidőn belül nem vagy csak részben tesz eleget, a kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján kell elbírálni.
(4) Ha az elítélt a kérelem benyújtását követően ismeretlen helyre távozott, és a büntetés-végrehajtási bíró az eljárást felfüggeszti, öt év elteltével az eljárás megszűnik.
75/L. § A büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet annak a bírósághoz érkezését követően harminc napon belül érdemi vizsgálat nélkül az iratok alapján elutasítja, ha
a) a kérelem elkésett,
b) a kérelem nem felel meg a 75/D. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feltételeknek,
c) a kérelem nem az arra jogosulttól származik,
d) a kérelmet nem a jogszabályban a kérelem benyújtására rendszeresített nyomtatványon nyújtották be,
e) a kérelem a 75/K. § (3) bekezdése szerinti hiánypótlás ellenére érdemi elbírálásra alkalmatlan, vagy
f) a kérelemben megjelölt időszakra vonatkozóan az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt
fa) az elítélt részére a büntetés-végrehajtási bíró kártalanítást ítélt meg vagy a bv. intézet egyszerűsített elbírálás keretében kártalanításról döntött,
fb) az EJEB az államot kártérítésre kötelezte, vagy
fc) az elítélt részére a polgári bíróság kártérítést vagy sérelemdíjat ítélt meg.
75/M. § (1) Ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának nincs helye és az elítéltnek kártalanítás jár, a büntetés-végrehajtási bíró hivatalból megvizsgálja, hogy a fogvatartás alapjául szolgáló büntetőügyben az eljáró bíróság a sértett vagy örököse javára polgári jogi igényt ítélt-e meg, vagy a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította-e.
(2) Ha a büntetés-végrehajtási bíró megállapítja, hogy nincs az (1) bekezdésben meghatározott feltételnek megfelelő sértett, a kártalanítási kérelemről annak a bírósághoz érkezését követően hatvan napon belül dönt.
(3) Ha a büntetés-végrehajtási bíró megállapítja, hogy van az (1) bekezdésben meghatározott feltételnek megfelelő sértett, tizenöt napos határidő megadásával felhívja a sértettet, hogy nyilatkozzon a jogszabályban meghatározott, a kérelem elbírálásához szükséges körülményekről.
(4) Ha a sértett megkeresése hatvan napon belül nem vezetett eredményre, a büntetés-végrehajtási bíró a polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy sérelemdíj megtérülésének figyelmen kívül hagyásával hozza meg a döntést.
(5) Ha a sértett a (3) bekezdés alapján bejelentette, hogy igényt tart a még fennálló követelés kielégítésére, a büntetés-végrehajtási bíró a polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy sérelemdíj teljesítésével kapcsolatosan beszerzi az elítélt nyilatkozatát.
(6) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a büntetés-végrehajtási bíró a kártalanítási kérelemről annak a bírósághoz érkezését követően százhúsz napon belül dönt.
75/N. § (1) Kártalanítás megítélése esetén a büntetés-végrehajtási bíró az elhelyezési körülményeket összességükben értékeli, és az okozott sérelem mértékének megfelelően határozza meg a kártalanítás napi tételének az összegét, majd ezt követően állapítja meg a kártalanítás összegét a kártalanítás napi tételének és az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között fogvatartásban töltött napok számának a szorzataként.
(2) A kártalanítás büntetés-végrehajtási bíró által történő megítélése esetén a kártalanítás egy napra eső összege legalább ezerkettőszáz forint, legfeljebb ezerhatszáz forint.
(3) A kártalanítás megítélése esetén az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között fogvatartásban töltött idő a kérelemben kifogásolt időszak lehet, ami legfeljebb a kérelem keltének napjáig terjedhet.
(4) A büntetés-végrehajtási bíró a határozatban megállapítja a polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy sérelemdíj jogosultjának a még fennálló követelése erejéig a kártalanításból történő levonásra való jogosultságát, ha
a) a sértett javára megítélt polgári jogi igényt, illetve a bűncselekmény miatt megítélt kártérítést vagy sérelemdíjat az elítélt még nem vagy csak részben teljesítette, és
b) az elítélt vagy védője ilyen irányú védekezését vizsgálva megállapította, hogy a Polgári Törvénykönyv szerinti elévülési idő még nem telt el.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a büntetés-végrehajtási bíró a jogosult még fennálló követelésének az összegét arra tekintet nélkül állapítja meg, hogy a kártalanítási kérelemben kifogásolt fogvatartás alapjául szolgáló büntetőügyben az elítélt felelősségét olyan bűncselekmény miatt is megállapították, amelynek a polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy sérelemdíj jogosultja nem volt sértettje.
(6) Ha a kártalanítási kérelemben kifogásolt fogvatartás alapjául több büntetőügy szolgált, a (4) bekezdésben meghatározott esetben a büntetés-végrehajtási bíró a jogosult még fennálló követelésének az összegét arra tekintet nélkül állapítja meg, hogy az elítélt felelősségét olyan bűncselekmény miatt is megállapították, amelynek a polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy sérelemdíj jogosultja nem volt sértettje.
(7) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a büntetés-végrehajtási bíró határozata tartalmazza az arra történő figyelmeztetést is, hogy az igazságügyért felelős miniszter által ténylegesen kifizetett összeg az esetlegesen fennálló egyéb kielégítendő követelésekre, valamint a polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy sérelemdíj jogosultja javára már korábban teljesített kifizetésekre tekintettel a határozatban megállapítottnál alacsonyabb lehet.
(8) A büntetés-végrehajtási bíró határozata ellen bejelentett fellebbezésnek a kártalanítás kifizetésére halasztó hatálya van.
(9) A büntetés-végrehajtási bíró a jogerős határozatot a jogerőre emelkedést követő tizenöt napon belül megküldi az igazságügyért felelős miniszternek.
Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt megítélt kártalanítás kifizetése
75/O. § (1) A kártalanítással összefüggő kifizetés iránt az igazságügyért felelős miniszter intézkedik a bv. intézet határozatának vagy a büntetés-végrehajtási bíró jogerős ügydöntő végzésének (a továbbiakban együtt: kártalanítási döntés) az igazságügyért felelős miniszterhez történő érkezésétől számított
a) kilencven napon belül,
b) a 75/R. § (1) bekezdése szerinti esetben százhúsz napon belül.
(2) Az igazságügyért felelős miniszter a kártalanítási döntés érkezésétől számított tíz napon belül a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szerve által vezetett nyilvántartás alapján ellenőrzi, hogy az elítélttel szemben van-e olyan végrehajtási eljárás, amely érdemi befejezéssel nem érintett.
(3) Ha (2) bekezdés szerinti ellenőrzés alapján adat merül fel arra vonatkozóan, hogy érdemi befejezéssel nem érintett végrehajtási eljárás van a nyilvántartásban, az igazságügyért felelős miniszter tíz napon belül megkeresi a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szervét. A megkeresésben közölni kell
a) az elítélt természetes személyazonosító adatait,
b) az elítélt javára megítélt kártalanítás tényét,
c) az elítélt javára megítélt kártalanítás összegét és
d) a kifizetés (1) bekezdés a) pontjában meghatározott határidejét és az ügy azonosítását elősegítő azonosító adatot.
(4) A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatali szerve a kapott értesítést tíz napon belül megküldi az elítélttel szemben érdemi befejezéssel nem érintett végrehajtási eljárást folytató végrehajtónak. A végrehajtó az (1) bekezdés a) pontja szerinti teljesítési határnapot megelőző huszadik napig az igazságügyért felelős miniszterhez beérkezően foganatosíthat követelésfoglalást az elítélt javára megítélt kártalanítás terhére.
(5) A végrehajtó a (4) bekezdés szerinti értesítés alapján kizárólag abban az esetben foganatosíthat a 75/P. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott követelésre vonatkozó követelésfoglalást, ha
a) előtte nincs folyamatban a 75/P. § (1) bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározott követelésre vonatkozó végrehajtási eljárás, vagy
b) az elítélt javára megítélt kártalanítás összege meghaladja az általa folytatott végrehajtási eljárás alapját képező, a 75/P. § (1) bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározott követelések összegét.
(6) A végrehajtó nem foganatosíthat a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 4. §-a alapján általa folytatott, közigazgatási végrehajtás hatálya alá tartozó követelésre vonatkozó követelésfoglalást.
(7) A (3) bekezdés szerinti esetben a kártalanítás kifizetésére csak a végrehajtó által foganatosított követelésfoglalást követően kerülhet sor azzal, hogy ha
a) a követelésfoglalás az (1) bekezdés a) pontja szerinti teljesítési határnapot megelőző huszadik napig nem érkezik meg az igazságügyért felelős miniszterhez, vagy
b) a követelésfoglalás nem tartalmazza a követelésnek a 75/P. § (1) bekezdése szerinti jogcímét, a fennálló követelés összegét, és a feleknek a végrehajtó rendelkezésére álló adatait,
akkor a kártalanítás kifizetésére annak figyelmen kívül hagyásával kerül sor.
(8) Ha a végrehajtó által foganatosított követelésfoglalás és a büntetés-végrehajtási bíró határozatában megállapított, a polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy sérelemdíj jogosultjának még fennálló követelése ugyanazon követelésre vonatkozik, az igazságügyért felelős miniszter a büntetésvégrehajtási bíró határozata erre vonatkozó részének a figyelmen kívül hagyásával a végrehajtó által foganatosított követelésfoglalást teljesíti.
(9) Ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy az igazságügyért felelős miniszter a polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy sérelemdíj jogosultjának a büntetés-végrehajtási bíró határozatában a 75/N. § (4) bekezdése alapján megállapított ugyanazon követelésére tekintettel korábban a jogosult javára már kifizetést teljesített, az újabb kifizetés összegét ennek figyelembevételével állapítja meg és teljesíti.
75/P. § (1) Ha a kártalanítás összege nem fedezi a kielégítendő valamennyi követelést, a kifizetés során a kielégítési sorrend a következő:
a) a gyermektartásdíj iránti követelés,
b) a büntetés-végrehajtási bíró határozatában a 75/N. § (4) bekezdése alapján megállapított vagy a végrehajtó követelésfoglalásával érintett, bűncselekmény miatt megítélt polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy sérelemdíj,
c) a végrehajtó követelésfoglalásával érintett más jogcímen fennálló követelés.
(2) Az (1) bekezdés b) pontját alkalmazni kell a fogvatartás alapjául szolgáló büntetőügyön kívül bármely más, az elítélt által elkövetett bűncselekmény miatt megítélt polgári jogi igény vagy bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy sérelemdíj esetén is, ha azzal kapcsolatban a végrehajtó követelésfoglalást foganatosított.
(3) Ha a kártalanítás összege nem fedezi az azonos soron felsorolt valamennyi követelést, akkor e követeléseket a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel arányosan kell kielégíteni.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben, ha az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott követelésekre is kibocsátottak követelésfoglalást, az igazságügyért felelős miniszter ezen, az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott soron felsorolt követelések esetén arányosítás nélkül teljesíti a követelésfoglalást. Ebben az esetben az igazságügyért felelős miniszter a kártalanítási összegnek az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott követelések esetleges levonása után fennmaradó részét egy összegben teljesíti,
a) ha egy végrehajtó intézkedett követelésfoglalás iránt, akkor ennek a végrehajtónak, aki ezt követően a Vht. VIII. Fejezetében meghatározottakra tekintettel gondoskodik a követelések kielégítéséről;
b) ha több végrehajtó intézkedett követelésfoglalás iránt, akkor annak a végrehajtónak, akinek az (1) bekezdés
c) pontjában meghatározott követelésre vonatkozó követelésfoglalása elsőként érkezett be az igazságügyért felelős miniszterhez, aki ezt követően a Vht.-ban meghatározottakra tekintettel gondoskodik a többi végrehajtó által benyújtott követelésfoglalások figyelembevételével a felosztás végrehajtásáról és a követelések kielégítéséről.
(5) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az igazságügyért felelős miniszter a kifizetéssel egyidejűleg tájékoztatja a végrehajtót a többi, az ügyben az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott követelésre vonatkozó követelésfoglalást benyújtó végrehajtó nevéről és az általuk foganatosított követelésfoglalásokkal érintett végrehajtási ügyek ügyszámáról.
(6) Ha az igazságügyért felelős miniszter a 75/O. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott határidőn belül nem vagy nem a teljes összegben teljesíti a végrehajtó által foganatosított követelésfoglalást, azt külön tájékoztatás nélkül úgy kell tekinteni, hogy az (1), (3) és (4) bekezdésben meghatározottakra tekintettel a kártalanítás összege nem fedezte a kielégítendő valamennyi követelést.
75/Q. § (1) Ha az elítélt a kártalanítás iránti kérelmet a fogvatartása alatt nyújtotta be és részére kifizetést kell teljesíteni, az igazságügyért felelős miniszter rövid úton a BVOP megkeresésével ellenőrzi, hogy az elítélt fogvatartása a kifizetés 75/O. § (1) bekezdésében meghatározott határidejéig várhatóan fennáll-e.
(2) Ha a BVOP az igazságügyért felelős minisztert arról tájékoztatja, hogy az elítélt már szabadult, az igazságügyért felelős miniszter mindaddig nem teljesíti a kifizetést, amíg az elítélt a 75/S. § (2) bekezdése alapján a számlaszám megváltozását be nem jelenti.
(3) Ha a BVOP az igazságügyért felelős minisztert arról tájékoztatja, hogy az elítélt a kifizetés 75/O. § (1) bekezdésében meghatározott határidejéig várhatóan szabadulni fog, az igazságügyért felelős miniszter abban az esetben teljesíti a kifizetést, ha azt a 75/R. §-ban meghatározottakra tekintettel teljesíteni lehet. Ha nem teljesíthető a kifizetés, a (2) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni.
75/R. § (1) Ha az elítélt részére kifizetést kell teljesíteni, a kifizetést megelőzően a 75/O. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott határidőre figyelemmel az igazságügyért felelős miniszter megkeresi az állami adó- és vámhatóságot, hogy az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény hatálya alá tartozó végrehajtási eljárás folyamatban léte esetén a szükséges végrehajtási cselekményeket foganatosítsa.
(2) A megkeresésben közölni kell
a) az elítélt természetes személyazonosító adatait,
b) az elítéltnek kifizetendő kártalanítás összegét,
c) az elítélt által a kifizetésre megjelölt számla számát, és
d) a kifizetés tervezett napját.
(3) Ha az állami adó- és vámhatóság a megkeresés alapján azt állapítja meg, hogy az elítélttel szemben az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény hatálya alá tartozó végrehajtási eljárás nincs folyamatban, az igazságügyért felelős miniszter által megküldött személyes adatokat azonnal törli.
75/S. § (1) A kifizetés
a) a kártalanítási döntés alapján az elítélt részére
aa) - ha fogva van - a bv. intézet által kezelt letéti számlájára való átutalással,
ab) szabadlábra helyezését követően kizárólag olyan fizetési számlára való átutalással, amelynek számlatulajdonosa és a számla feletti kizárólagos rendelkezési jogosultja az elítélt,
b) a polgári jogi igény vagy a bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy sérelemdíj jogosultja részére, az általa megjelölt számlaszámra utalással vagy a lakcímére történő kézbesítéssel
történik.
(2) A teljesítési adatok, így különösen a számlaszám megváltoztatását, az elítélt, illetve a polgári jogi igény vagy a bűncselekmény miatt megítélt kártérítés vagy sérelemdíj jogosultja az igazságügyért felelős miniszterhez megtett bejelentéssel - legfeljebb egy alkalommal - kezdeményezheti. A számlaszám megváltoztatása esetén az elítéltnek igazolnia kell, hogy az a saját nevére szól. A változás akkor vehető figyelembe, ha a kifizetés még nem történt meg.
(3) Az igazságügyért felelős miniszter a 75/O. § (3) bekezdése szerinti végrehajtási eljárással kapcsolatos személyes adatokat a kártalanítás kifizetése céljából, a fejezeti kezelésű előirányzat terhére történő kifizetések bizonylatainak a jogszabályban rögzített megőrzési határidejéig kezelheti."
18. § A Bv. tv. 133. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) A bv. intézet által kezelt letéti számlára az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás keretében kifizetett összeget az elítélt szabadulása idejére kell tartalékolni. A bv. intézet parancsnoka az elítélt kérelmére jogszabályban meghatározott különös méltánylást érdemlő körülmény esetén engedélyezheti a kártalanítás keretében kifizetett összegnek vagy egy részének a kifizetését az elítélt hozzátartozója vagy kapcsolattartója részére."
19. § (1) A Bv. tv. 134. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az elítélt munkadíjából, rendszeres pénzellátásból, illetve letéti pénzéből a tartásra fordított költséghez való hozzájárulás napi összegének és a szabadulás idejére kötelezően tartalékolandó összegének az (1)-(3) bekezdés szerinti levonása után fennmaradó összeg legfeljebb ötven százalékát lehet végrehajtás alá vonni, ideértve a 144. § alapján megállapított kártérítési kötelezettséget is."
(2) A Bv. tv. 134. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás keretében kifizetett összegből nem vonható le
a) az elítélt tartására fordított költséghez történő hozzájárulás,
b) a szabadulás idejére tartalékolandó összeg,
c) az elítélt által e törvény alapján megtérítendő költség és az általa igénybe vett jogszabályban meghatározott többletszolgáltatások díjai és költségei, és
d) az elítélt egészségügyi ellátása körében felmerülő költség vagy díj.
(4b) Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás keretében kifizetett összeg a Vht. 73/A. §-ára tekintettel végrehajtás alá vonható, ideértve a 144. § alapján megállapított kártérítési kötelezettséget is."
20. § (1) A Bv. tv. 188. § (1a) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a 188. § (1a) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel szempontjából a büntetés-végrehajtási bíró különösen]
"d) ha az elítélt által elkövetett bűncselekménynek nem volt sértettje, az elítélt által az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium "bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése" megnevezésű célelőirányzata javára teljesített befizetés tényét,
e) az elítélt törvénytisztelő életmód folytatására vonatkozó készségét"
(vizsgálja.)
(2) A Bv. tv. 188. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
"(2b) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását rendelte el, de annak esedékességéig az elítélt súlyos fegyelmi vétséget követett el, a bv. intézet erről haladéktalanul értesíti."
21. § A Bv. tv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 436/A. §-sal egészül ki:
"436/A. § (1) E törvénynek a börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárással összefüggő visszaélések megszüntetése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CL. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 17. §-ával megállapított III/A. Fejezetét - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Mód. tv. 17. §-ának a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) E törvénynek a Mód. tv. 17. §-ával megállapított
a) 75/D. § (2)-(4) bekezdését,
b) 75/F. § (1) bekezdés b) és d) pontját,
c) 75/K. § (2) bekezdését és
d) 75/L. § b) és d) pontját
a Mód. tv. 17. §-ának a hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.
(3) E törvénynek a Mód. tv. 17. §-ával megállapított
a) 75/E. §-ában,
b) 75/O. § (1) bekezdés a) és b) pontjában és
c) 75/O. § (2)-(4) bekezdésében
meghatározott határidők a Mód. tv. 17. §-ának a hatálybalépését követő napon kezdődnek.
(4) A Mód. tv. 17. §-ának a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásban e törvény 2020. december 31-én hatályban volt
a) 144/B. §-a szerint benyújtott panaszt a bv. intézet nem bírálja el,
b) 70/A. § (2) bekezdése szerinti esetben, ha a bv. intézet a kérelmet a panasz elbírálására tekintettel nem terjesztette fel a bv. bírónak, a bv. intézet a benyújtott panasz esetén a továbbiakban e törvénynek a Mód. tv. 17. §-ával megállapított 75/H. §-a alapján jár el és a kérelmet haladéktalanul felterjeszti a büntetés-végrehajtási bírónak,
c) 144/B. §-a szerint panasz benyújtását a büntetés-végrehajtási bíró a kártalanítási kérelem elbírálásának feltételeként nem értékeli.
(5) E törvénynek a Mód. tv. 17. §-ával megállapított 75/J. § (1) bekezdését a Mód. tv. 17. §-ának a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell azzal, hogy a Mód. tv. 17. §-ának a hatálybalépését megelőzően illetékességi okból áttett kérelmek visszaküldése ezen okból nem lehetséges.
(6) E törvénynek a Mód. tv. 17. §-ával megállapított 75/J. § (1) bekezdését a Mód. tv. 17. §-ának a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell azzal, hogy ha a szabadult elítélt a Mód. tv. 17. §-ának a hatálybalépését megelőzően a lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró eljárását nem a kérelmében kérte, az ilyen kérelmek áttétele nem lehetséges."
22. § A Bv. tv.
a) 11. § (6) bekezdésében az "Emberi Jogok Európai Bírósága" szövegrész helyébe az "Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB)" szöveg és
b) 50. § (3) bekezdésében az "e fejezetben szabályozott" szöveg helyébe az "e fejezetben és a III/A. Fejezetben szabályozott" szöveg
lép.
23. § Hatályát veszti a Bv. tv.
1. 10/A. §-át megelőző alcíme,
2. 10/A. §-a,
3. 10/B. §-a,
5. 70/A. §-át megelőző alcíme,
6. 70/A. §-a,
7. 70/B. §-a,
8. 75/A. §-át megelőző alcíme,
9. 75/A. §-a,
10. 144/B. §-át megelőző alcíme,
11. 144/B. §-a és
12. 390. § (8) bekezdése.
6. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása
24. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 59. § (6) bekezdésében a "perben" szövegrész helyébe a "perben, ha a polgári jogi igényt a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti ideiglenes intézkedés iránti kérelemmel együtt terjesztették elő" szöveg lép.
7. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása
25. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 56. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A büntetőeljárásban polgári jogi igényként a vád tárgyává tett cselekmény közvetlen következtében keletkezett sérelemdíj fizetésére irányuló követelés kizárólag az 571. § (2b) bekezdésében meghatározott esetben érvényesíthető."
26. § A Be. 75. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Jövedelmi és vagyoni helyzetétől függetlenül költségkedvezmény illeti meg
a) a polgári jogi igényt érvényesítő természetes személy sértettet,
b) a terheltet, a sértettet, a vagyoni érdekeltet vagy az egyéb érdekeltet a jogszabály által meghatározott ügyben."
27. § A Be. 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"76. § (1) A költségkedvezmény
a) a terhelt esetén a kirendelt védő és az ügygondnok díjának és költségeinek állam általi előlegezésére és viselésére,
b) a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt esetén a pártfogó ügyvéd díjának és költségeinek állam általi előlegezésére és a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben meghatározott esetekben viselésére, valamint az ügygondnok díjának és költségeinek állam általi előlegezésére,
c) a sértett által előterjesztett polgári jogi igény esetében a bírósági eljárási illeték előzetes megfizetésére,
d) a magánvádló esetén a pártfogó ügyvéd díjának és költségeinek állam általi előlegezésére és a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben meghatározott esetekben viselésére,
e) a pótmagánvádló esetén az ügyiratokról kért egyszeri másolat kiadására vonatkozó illetékfeljegyzésre, továbbá a pártfogó ügyvéd díjának és költségeinek állam általi előlegezésére és a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben meghatározott esetekben viselésére
terjed ki.
(2) Ha a bíróság a természetes személy sértett által előterjesztett polgári jogi igénynek helyt ad, a sértett költségkedvezménye költségfeljegyzési jogként kiterjed a végrehajtási eljárásra is."
28. § A Be. 555. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A polgári jogi igény érvényesítése és elintézése során bizonyításnak az e törvényben meghatározottak szerint van helye. Ha a magánfél polgári jogi igényként sérelemdíj fizetésére irányuló követelést terjeszt elő, ezen követeléssel összefüggésben bizonyításnak nincs helye."
29. § A Be. 556. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A polgári jogi igénynek tartalmaznia kell
a) azon terhelt megjelölését, akivel szemben a sértett polgári jogi igényt érvényesít,
b) a bíróság ítéleti rendelkezésére irányuló határozott kérelmet, különösen a követelés összegét vagy mennyiségét,
c) a polgári jogi igénnyel érvényesíteni kívánt jogot,
d) az érvényesíteni kívánt jogot és az ítéleti rendelkezésre irányuló kérelmet megalapozó tényeket,
e) a polgári jogi igény érdemi elbírálása esetére a teljesítés módját és helyét, és
f) a sértettnek az arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a polgári jogi igénynek a polgári bírósághoz történő, az 560. § (3b) bekezdése szerinti megküldéséhez hozzájárul-e."
30. § A Be. 556. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A sértett úgy is nyilatkozhat, hogy azt a személyt jelöli meg a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott személyként, akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ügydöntő határozatában a vele szemben elkövetett bűncselekmény elkövetőjeként megállapítja.
(2b) A sértett úgy is nyilatkozhat, hogy a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott követelésként a bíróság jogerős ügydöntő határozatában a vele szemben elkövetett bűncselekménnyel okozott kár vagy vagyoni hátrány összegét, illetve a bűncselekmény elkövetési értékét kívánja érvényesíteni.
(2c) Ha a magánfél az eljárásban a személyes adatai zárt kezelését kérte és a (2) bekezdés f) pontjára tekintettel olyan nyilatkozatot tett, hogy a polgári jogi igénynek a polgári bírósághoz történő, az 560. § (3b) bekezdése szerinti megküldéséhez hozzájárul, figyelmeztetni kell az 560. § (3c) bekezdésében meghatározottakra."
31. § A Be. 556. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A terhelt az elsőfokú ügydöntő határozat meghozataláig nyilatkozhat úgy, hogy a polgári jogi igényként érvényesíteni kívánt követeléssel szemben ellenkérelmet nem kíván előterjeszteni és a követelést a magánfél által előterjesztetteknek megfelelően teljesíteni kívánja. Ha a magánfél polgári jogi igényként sérelemdíjfizetésére irányuló követelést terjesztett elő, ennek teljesítésével kapcsolatban a terhelt kifejezett nyilatkozata szükséges. Ilyen esetben a bíróság a polgári jogi igénnyel kapcsolatban bizonyítást nem folytat le."
32. § A Be. 560. §-a a következő (3a)-(3c) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) Az (1) bekezdés l) pontja csak akkor alkalmazható, ha a bíróság a terheltet nyilatkoztatta arról, hogy az 556. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatot kíván-e tenni.
(3b) Az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően az elsőfokú bíróság a magánfél lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének az ellenőrzését követően a polgári jogi igényt és az ügydöntő határozatot gyorsított per lefolytatása érdekében a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló 2020. évi LXX. törvény 3. §-a szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak küldi meg, ha
a) a polgári jogi igényt magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy terjesztette elő,
b) a polgári jogi igény érvényesítését az (1) bekezdés l) vagy m) pontjában meghatározott ok miatt utasította egyéb törvényes útra,
c) a polgári jogi igény biztosítására nem rendeltek el zár alá vételt, és
d) a magánfél a polgári jogi igénynek a polgári bírósághoz történő, e bekezdés szerinti megküldéséhez kifejezetten hozzájárult.
(3c) Ha a magánfél az eljárásban a személyes adatai zárt kezelését kérte, a bíróság a polgári bíróságnak a magánfél személyes adatait az érintett személy hozzájárulása nélkül továbbítja és a polgári perben azokra a személyes adatok zárt kezelése nem terjed ki."
33. § A Be. 571. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A bíróság az 556. § (6) bekezdése szerinti esetben a polgári jogi igényt a magánfél által előterjesztetteknek megfelelően bírálja el.
(2b) Ha a magánfél polgári jogi igényként sérelemdíj fizetésére irányuló követelést terjesztett elő, ennek elbírálására kizárólag az 556. § (6) bekezdésében meghatározott esetben kerülhet sor."
34. § A Be.
a) 99. § (10) bekezdésében a "megszüntető határozat és az ügydöntő határozat kivételével" szövegrész helyébe a "megszüntető határozat, az ügydöntő határozat és az 560. § (3b) bekezdése szerinti ügyirat kivételével" szöveg és
b) 355. § (1) bekezdésében a "szándékát a" szövegrész helyébe a "szándékát jogszabályban meghatározottak szerint a" szöveg
lép.
35. § Hatályát veszti a Be.
a) 21. § (5) bekezdés 10. pontjában a "(4) bekezdés a) pontja és" szövegrész, és
b) 52. § (1) bekezdésében az "egy hónapon belül" szövegrész.
8. A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény módosítása
36. § A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felet - ha törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés alapján nem illeti meg tárgyi költségmentesség - költségfeljegyzési jog illeti meg)
"f) a természetes személy által - a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése, illetve bűncselekménnyel összefüggésben felmerült sérelemdíj megfizetése iránt - indított perben, és"
9. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény módosítása
37. § Hatályát veszti a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 236. § (5) bekezdés b) pontjában az "és a Bv. tv. 70/B. § (4) bekezdésében meghatározott határidő" szöveg rész.
10. A bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló 2020. évi LXX. törvény módosítása
38. § A bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló 2020. évi LXX. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"4. § A természetes személy felperest a gyorsított perben - ha törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés alapján nem illeti meg tárgyi költségmentesség - költségfeljegyzési jog illeti meg."
39. § A bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló 2020. évi LXX. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A keresetlevélnek - a Pp. 170. §-ában meghatározottakon túl, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 560. § (3b) bekezdése alapján a bíróságnak megküldött polgári jogi igény kivételével - tartalmaznia kell a büntetőeljárásban eljáró bíróság megjelölését és a büntetőügy számát."
40. § Hatályát veszti a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló 2020. évi LXX. törvény 7. § (3) bekezdése.
11. Hatályba nem lépésről szóló rendelkezés
41. § Nem lép hatályba a büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi XLIII. törvény 117. § (2) bekezdése.
12. Záró rendelkezések
42. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2020. december 19-én lép hatályba.
(2) Az 1-9. §, a 15-41. § és a 43. § (1)-(3) bekezdése 2021. január 1-jén lép hatályba.
43. § (1) Ez a törvény a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/80/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a törvény a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU parlamenti és tanácsi irányelv 8. és 9. cikkének való megfelelést szolgálja.
(3) Ez a törvény a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel elkövetett csalás és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök hamisítása elleni küzdelemről, valamint a 2001/413/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/713 európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének való megfelelést szolgálja.
(4) Ez a törvény a befagyasztást és az elkobzást elrendelő határozatok kölcsönös elismeréséről szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1805 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
Áder János s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke