2021. évi CXXVIII. törvény
az állatok védelme érdekében szükséges egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról
1. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosítása
1. § (1) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 43. §-a a következő (13)-(15) bekezdéssel egészül ki:
"(13) Ha a büntetőügyben eljáró bíróság arról értesíti az állatvédelmi hatóságot, hogy állatkínzás vagy tiltott állatviadal szervezése bűncselekmény miatt az állattartót jogerősen elítélte, az állatvédelmi hatóság a bíróság értesítése alapján hatósági ellenőrzést folytat.
(14) Az állatvédelmi hatóság az állattartástól való eltiltást - a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 3. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - haladéktalanul bejegyzi a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába.
(15) Az állatvédelmi hatóság ellenőrzi az állattartástól való eltiltás végrehajtását, ennek érdekében betekinthet a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába."
(2) Az Ávtv. a következő 45/D. §-sal egészül ki:
"45/D. § Az állatnak a büntetőügyben történő elkobzását követően e törvénynek az elkobzásra vonatkozó szabályai szerint kell eljárni."
2. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása
2. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 242. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A (2) bekezdés szerint büntetendő, aki a természetkárosítást méreg alkalmazásával vagy az állat elpusztítására alkalmas csalétek kihelyezésével, több állat életét veszélyeztetve követi el."
(2) A Btk. 242. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) Aki a (2) vagy a (2a) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
3. § (1) A Btk. 244. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzást
a) az állat különös szenvedését okozva,
b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozva,
c) nagy nyilvánosság előtt,
d) az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényben meghatározott, az állat kedvtelésből való tartásától, illetve az érintett állatfaj tartásától eltiltással érintett állattal szemben az eltiltás tartama alatt, vagy
e) állatkínzás vagy tiltott állatviadal szervezése bűncselekmény miatti elítélést követő két éven belül
követik el."
(2) A Btk. 244. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzást
a) méreg alkalmazásával vagy az állat elpusztítására alkalmas csalétek kihelyezésével több állat pusztulását okozva, vagy
b) különös visszaesőként
követik el.
(4) A (3) bekezdés szerint büntetendő, aki az (1) bekezdés a) pontjában foglalt bűncselekményt szaporítással összefüggő haszonszerzési cél érdekében, tíznél nagyobb számú kedvtelésből tartott állatra, a jó gazda gondosságának elmulasztásával követi el.
(5) Aki a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) A (3) bekezdés b) pontja alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény az állat pusztulását okozva elkövetett természetkárosítás, az állatkínzás, a tiltott állatviadal szervezése."
4. § (1) A Btk. 247. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Aki állatviadalon részt vesz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
(2) A Btk. 247. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Ha a tiltott állatviadal szervezését különös visszaesőként követik el, a büntetés
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés,
b) az (1a) és a (2) bekezdésben meghatározott esetben három évig terjedő szabadságvesztés.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény az állat pusztulását okozva elkövetett természetkárosítás, az állatkínzás, a tiltott állatviadal szervezése, a veszélyes állat, illetve veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése."
5. § A Btk. XXIII. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
"Értelmező rendelkezés
253/A. § E fejezet alkalmazásában a méreg olyan veszélyes anyag vagy keverék, amely toxikológiai tulajdonságai alapján a belégzése, lenyelése vagy a bőrön át történő felszívódása esetén az állat életét veszélyezteti, illetve az állat különös szenvedését vagy maradandó egészségkárosodását idézheti elő."
3. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása
6. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 319. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az e §-ban meghatározott esetben az élő állat elkobzását az arra jogosult hatóságnak vagy szervnek történő átadással kell végrehajtani. Az átvevő hatóság vagy szerv az állat átvételét követően a rá irányadó szabályok szerint gondoskodik az állat további sorsáról."
4. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása
7. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 319. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Ha az élőlény lefoglalása az érintett őrizetében hagyásával nem hajtható végre, akkor
a) a legrövidebb időn belül intézkedni kell, hogy az élőlényre a bizonyítás érdekében ne legyen szükség, és
b) a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén
ba) a bíróság - a vádemelés előtt az ügyészség indítványára - az élőlény értékesítését rendeli el, vagy
bb) ha a lefoglalt élőlénnyel kapcsolatban megalapozott igényt jelentettek be és a megalapozott igényt bejelentő személy az értékesítéshez hozzájárult, a vádemelés előtt az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az élőlény értékesítését rendeli el.
(9) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a bíróság, valamint a vádemelés előtt az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az élőlény értékesítése helyett elrendelheti a tulajdonának ingyenes átruházását, ha ahhoz az élőlény tulajdonosa, valamint - ha a lefoglalt élőlénnyel kapcsolatban megalapozott igényt jelentettek be -a megalapozott igényt bejelentő személy hozzájárult."
8. § A Be. 320. § (2) bekezdésében az "azt a lefoglalás" szövegrész helyébe az "azt - a gerinces élő állat kivételével - a lefoglalás" szöveg lép.
5. Záró rendelkezések
9. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2022. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az 1. § (1) bekezdése 2022. október 4-én lép hatályba.
Áder János s. k.,
köztársasági elnök
Dr. Latorcai János s. k.,
az Országgyűlés alelnöke