195/2021. (IV. 26.) Korm. rendelet

a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatási célú ingatlanjainak bővítését és fejlesztését célzó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé és a beruházás kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánításáról

A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (4) bekezdés a)-c) pontjában, valamint 12. § (5) bekezdés a), b), d) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem által ellátott oktatási feladatok elősegítése céljából, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részére történő ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XVI. törvény 1. §-ában meghatározott ingatlanokon és az ingatlan-nyilvántartás szerinti, a Budapest VIII. kerület, belterület 36582 helyrajzi számú ingatlanon, illetve az ezen ingatlanokból a telekalakítási eljárásban hozott döntés véglegessé válását követően kialakított ingatlanokon megvalósuló, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatási célú ingatlanjainak bővítését és fejlesztését célzó beruházással (a továbbiakban együtt: Beruházás) összefüggő, az 1. mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Beruházással összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek

a) a Beruházás előkészítéséhez, megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek,

b) a Beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó, az (1) bekezdés szerinti létesítmény megközelítését, működését és városképi illeszkedését segítő - magasépítési, mélyépítési, közterület- és zöldfelület-rendezési, útépítési, közműcsatlakozási és -fejlesztési, valamint azokkal közvetlenül összefüggő - munkákkal kapcsolatosak.

(3)[1] A Kormány kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánítja a Beruházást. A Beruházás helyszíne az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanok területe. A Beruházás közvetlen környezete a Budapest VIII. kerület, belterület 36522, 36553, 36559/11, 36560, 36561, 36562, 36573, 36583, 36585/9, 36587/2, 36590, 36591, 36592, 36593, 36732 és 36746 helyrajzi számú ingatlanok.

2. § (1)[2] A Kormány az 1. § (1) bekezdése szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben koordinációs feladatokat ellátó főispánként a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalt vezető főispánt jelöli ki.

(2)[3] A Kormány az 1. melléklet 1-6., 12., 14-16., 19. és 20. pontja vonatkozásában, valamint - amennyiben az ügyben Budapest Főváros Kormányhivatala járna el - az 1. melléklet 22. és 23. pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyben eljáró hatóságként a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalt jelöli ki.

(3)[4]

3. § (1) A Kormány a Beruházással összefüggő építészeti-műszaki dokumentációnak a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdés b) pontja szerinti véleményezésével összefüggésben a központi építészeti-műszaki tervtanácsot jelöli ki.

(2) A Beruházással összefüggésben

a) településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni, valamint

b) településképi bejelentési eljárásnak nincs helye.

4. § (1) A Beruházással összefüggésben előzetes régészeti dokumentáció készítése nem szükséges, ha a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 23/C. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő örökségvédelmi hatástanulmány a Beruházáshoz köthetően már rendelkezésre áll.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti dokumentum nem áll rendelkezésre, egyszerűsített előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni.

5. § A Beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyekre vonatkozó ügyintézési határidő - ha jogszabály rövidebb határidőt nem állapít meg, illetve az előzetes vizsgálati eljárás, a környezeti hatásvizsgálati eljárás és a természetvédelmi hatósági eljárás kivételével - harminc nap.

6. § (1)[5] A Budapest VIII. kerület, belterület 36582, 36583 és 36585/9 helyrajzi számú ingatlanra a beépítés szabályait a (2)-(5) bekezdés állapítja meg, azzal, hogy

a) a hatályos településrendezési tervek és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait a (2)-(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni,

b) ha a hatályos településrendezési terv és az OTÉK a beépítés (2)-(5) bekezdésben meghatározott sajátos szabályaival ellentétes vagy azzal össze nem egyeztethető előírást tartalmaz, akkor a településrendezési tervet és az OTÉK-ot nem lehet alkalmazni.

(2) A Budapest VIII. kerület, belterület 36583 helyrajzi számú ingatlanra meghatározott sajátos beépítési szabályok:

a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 85%,

b) a terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke 85%, azzal, hogy mélygarázs létesítése esetén 100%,

c) a szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 5,5 m2/m2,

d) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 10%, azzal, hogy mélygarázs létesítése esetén 0%.

(3)[6] A Budapest VIII. kerület, belterület 36582 helyrajzi számú ingatlanra meghatározott sajátos beépítési szabályok:

a) az utcavonalra vonatkozó előírást nem kell alkalmazni,

b) a párkánymagasság mértéke: legfeljebb 28 méter,

c) a terepszint feletti beépítettség legnagyobb mértéke: 65%,

d) a terepszint alatti beépítettség legnagyobb mértéke: 75%,

e) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 15%,

f) a szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 3,5 m2/m2.

(4)[7] A Budapest VIII. kerület, belterület 36582 és 36583 helyrajzi számú ingatlan zöldfelületként fenntartandó részén épület elhelyezhető, azzal, hogy a legkisebb zöldfelületi arányt a telken belül biztosítani kell.

(5)[8] A Budapest VIII. kerület, belterület 36582 és 36585/9 helyrajzi számú ingatlanon létesített építmények között a telepítési távolság nem lehet kisebb, mint 12 méter, azzal, hogy a telepítési távolságot a 36585/9 helyrajzi számú ingatlanon létesített építmény huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeket tartalmazó homlokzatától kell számítani, illetve az átfedésben lévő homlokzatok között a 36582 helyrajzi számú ingatlanon létesített épület kizárólag nem huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiségek nyílásait tartalmazhatja.

6/A. §[9] A járművek elhelyezésére vonatkozó követelményeket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Beruházással összefüggésben a Budapest VIII. kerület, belterület 36582 helyrajzi számú ingatlan rendeltetésszerű használatához személygépjármű elhelyezését, valamint gépjármű- és autóbuszparkoló- és várakozóhelyet nem kell biztosítani.

7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

8. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

9. §[10] E rendeletnek az egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 215/2023. (VI. 1.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 1. § (3) bekezdését, 2. § (3) bekezdését, 6. § (1) és (3)-(5) bekezdését, valamint 6/A. §-át a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

10. §[11] E rendeletnek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatási célú ingatlanjainak bővítését és fejlesztését célzó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé és a beruházás kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánításáról szóló 195/2021. (IV. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 211/2024. (VII. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.2.) módosított 2. § (1) és (2) bekezdését a Módr.2. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 195/2021. (IV. 26.) Korm. rendelethez

A Beruházással összefüggő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított közigazgatási hatósági ügyek

1. építésügyi hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárások,

2. örökségvédelmi hatósági engedélyezési és bejelentési eljárások,

3. a közterületen és belterületen lévő fás szárú növények kivágásával és pótlásával kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárások,

4. építményeken kívüli és belüli felvonó, mozgólépcső, emelők, gépi működtetési közlekedési berendezések engedélyezésére irányuló hatósági eljárások,

5. a műszaki biztonsági hatóság hatáskörébe tartozó sajátos építményfajtákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások,

6. mérésügyi és műszaki biztonsági hatósági engedélyezési eljárások,

7. tűzvédelmi hatósági eljárások,

8. vízügyi és vízvédelmi hatósági engedélyezési eljárások,

9. hírközlési hatósági eljárások,

10. környezetvédelmi hatósági eljárások,

11. természetvédelmi hatósági eljárások,

12. útügyi hatósági eljárások,

13. vasúti és szalagpálya hatósági engedélyezési eljárás,

14. ingatlan-nyilvántartással összefüggő hatósági eljárások,

15. telekalakításra irányuló hatósági eljárások,

16. földmérési hatósági eljárások,

17. talajvédelmi engedélyezésre irányuló hatósági eljárások,

18. élelmiszerlánc-felügyeleti eljárás,

19. közegészségügyi hatósági eljárások,

20. területrendezési hatósági eljárások,

21. veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésre vonatkozó iparbiztonsági engedélyezési eljárások,[12]

22. azok az 1-21. pontban nem szereplő közigazgatási hatósági engedélyezési eljárások, amelyek a Beruházás megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek,

23. az 1-22. pontban felsorolt ügyfajtákban kiadott hatósági döntések módosítására irányuló hatósági eljárások.