47/2021. (XII. 13.) AM rendelet

a haltermelésről

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 72. § (1) bekezdés 12., 20., 29., 31., 36. és 40. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 7. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

1. Balaton vízgyűjtője: az a földrajzilag lehatárolható terület, amelyről a felszíni vizek közvetlenül vagy közvetve a Balatonba jutnak vagy juthatnak;

2. étkezési célú haltermelés: halak és más hasznos víziállatok húsának és más részeinek emberi fogyasztás céljára történő előállítása érdekében végzett tevékenység;

3. horgászati célú haltermelés: őshonos halak és más hasznos víziállatok nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek népesítő anyaga vagy haltáplálékbázisa előállítása céljából történő termelése;

4. kizárólagos horgászati célú haltermelés: őshonos halak nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek népesítő anyaga előállítása céljából történő extenzív termelése;

5. Pannon biogeográfiai régión kívülről származó hal és más hasznos víziállat: a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, a Tanács 92/43/EGK irányelvének 20. cikkében meghatározott bizottság által 2005. április 5-én jóváhagyott biogeográfiai térkép szerinti, Magyarország teljes területét, valamint Csehország, Szlovákia és Románia egyes területeit magában foglaló Pannon biogeográfiai régión kívüli halgazdálkodási vízterületről vagy haltermelési létesítményből származó hal és más hasznos víziállat, ideértve az őshonos fajok egyedeit is.

2. Haltermelési létesítménybe történő áthelyezés

2. § (1) Őshonos hal halgazdálkodási vízterületről állománymentés céljából

a) származási helye szerinti részvízgyűjtőn nyitott vagy zárt haltermelési létesítményben,

b) más részvízgyűjtőn csak zárt haltermelési létesítményben

ideiglenesen és kizárólag más halállománytól elkülönítetten helyezhető el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti mentett őshonos halállomány eredeti élőhelyére való visszatelepítését - amint a származási hely szerinti halgazdálkodási vízterületen a megfelelő életkörülmények biztosítottá válnak - haladéktalanul végre kell hajtani. Ha a visszatelepítés nem hajtható végre, a mentett őshonos halállományt a mentést követő 60 napon belül a halmentést végző halgazdálkodásra jogosult olyan nyilvántartott halgazdálkodási vízterületére kell áttelepíteni, amely az adott őshonos halállomány számára megfelelő ökológiai feltételekkel rendelkezik.

(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület nem áll rendelkezésre, az áttelepítést másik megfelelő, lehetőség szerint a legközelebbi nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre kell elvégezni.

(4) Ha a halmentést a horgászszövetség végezte el, akkor az áttelepítést a horgászszövetség haszonbérletében levő állami vagy többségi állami tulajdonú halgazdálkodási vízterületre kell elvégezni.

3. § (1) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről kifogott őshonos halakat és más hasznos víziállatokat mesterséges körülmények között történő szaporítás céljából haltermelési létesítménybe áthelyezni

a) haltermelési célú törzsállomány kialakítása,

b) a mesterséges szaporításra alkalmas törzsállomány kifogási helye szerinti nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken található állományok visszatelepítéssel megvalósuló megerősítése, vagy

c) kutatási tevékenység végzése

érdekében lehet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti célra történő áthelyezést a halgazdálkodásra jogosult haszonbérlő önállóan, a halgazdálkodásra jogosult alhaszonbérlő a haszonbérlő hozzájárulásával kezdeményezheti.

4. § (1) Idegenhonos hal vagy más hasznos víziállat és a Pannon biogeográfiai régión kívülről származó hal vagy más hasznos víziállat, valamint azok továbbtenyésztésből származó utódja haltermelési létesítménybe

a) étkezési célú haltermelés vagy

b) takarmányozás - ideértve a halak halfogyasztó állatok elcsalogatására és a halállomány védelmére szolgáló etetőtavakban történő tartását is -

céljából helyezhető ki.

(2) Őshonos hal vagy más hasznos víziállat Pannon biogeográfiai régión kívülről származó egyedének nyitott haltermelési létesítménybe való kihelyezése a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 14. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén, az elővigyázatosság elvének szem előtt tartásával történhet.

(3) A Pannon biogeográfiai régión kívülről származó őshonos hal vagy más hasznos víziállat egyedének haltermelési létesítménybe történő kihelyezése esetén az őshonos állományokat - elháríthatatlan külső ok (különösen katasztrófa, tűz, robbanás, árvíz, egyéb elemi károk bekövetkezése) esetére - potenciálisan érintő negatív állategészségügyi, genetikai és ökológiai hatások megelőzése érdekében alkalmazható eljárásokat az intézkedési terv tartalmazza. Az intézkedési tervet a kérelmező költségére a miniszter által kijelölt szakmai kutatóintézet vagy oktatási intézmény készíti el.

5. § A Balaton vízgyűjtőjén elhelyezkedő és azzal lefolyási kapcsolatban álló haltermelési létesítményekben - ideértve a halkeltető állomások üzemeltetéséről, valamint a tenyészhalak és hal szaporítóanyag felajánlásáról, értékesítéséről szóló rendelet szerint működő halkeltető állomásokat is - az 1. mellékletben meghatározott fajok és hibridek

a) szaporítása és kétnyaras korosztálynál fiatalabb egyedeinek termelése és kihelyezése tilos;

b) legalább kétnyaras kort elérő egyedeinek termelése a halgazdálkodási hatóság engedélyével akkor végezhető, ha a haltermelési létesítmény képes minden időjárási helyzetben megakadályozni a termelt halak egyedei számára a haltermelési létesítményből való kijutást.

3. Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen vagy annak részén folytatott haltermelés

6. § (1) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a horgászati célú halgazdálkodással történő hasznosításra nem alkalmas területen horgászati vagy étkezési célú haltermelés végezhető.

(2) A horgászszövetség horgászati vagy kizárólagos horgászati célú haltermelést kizárólag a haszonbérletében levő, a Hhvtv. 21. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen valósíthat meg.

(3) Haltermelési tevékenységet, ha a tevékenység a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület

a) teljes egészén az (1) bekezdésben foglaltak alapján történik: a halgazdálkodásra jogosult;

b) teljes egészén a (2) bekezdésben foglaltak alapján történik: a halgazdálkodásra jogosult vagy a horgászszövetség horgászati célú haltermelést folytató gazdálkodó szervezet tagja;

c) egy részén történik:

ca) a halgazdálkodásra jogosult,

cb) a horgászszövetség horgászati célú haltermelést folytató gazdálkodó szervezet tagja, vagy

cc) a halgazdálkodásra jogosult megbízásából olyan természetes személy - vagy jogi személy esetén annak alkalmazottja -, aki rendelkezik a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 16. §-a szerinti halászati, halgazdálkodási képesítéssel

végezhet.

(4) A halgazdálkodásra jogosult alhaszonbérlőként az (1) és (2) bekezdés szerinti hasznosítást csak a haszonbérlő hozzájárulásával kezdeményezheti.

7. § (1) A nyilvántartott halgazdálkodási vízterület egy részén történő haltermelés céljára a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti vízilétesítménynek nem minősülő úszó haltermelési létesítmény létesíthető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti haltermelési létesítmény anyagát és kialakítását az elvárható gondosság elvét szem előtt tartva úgy kell megválasztani, hogy normál üzemszerű körülmények között

a) a létesítményben tartott halak vagy más hasznos víziállatok ne juthassanak ki, és

b) a külső környezetben élő állatok, valamint az idő- és vízjárás ne okozhassanak olyan mechanikai sérülést, amely a haltermelési létesítményben tartott halak vagy más hasznos víziállatok kijutását eredményezheti.

8. § (1) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen vagy annak részén folytatott haltermelés keretében kizárólag a Vhr. 8. melléklet I. részében meghatározott őshonos halfajok szaporítása, termelése és kihelyezése végezhető.

(2) A Pannon biogeográfiai régión kívülről származó hal vagy más hasznos víziállat termelése, vagy a Pannon biogeográfiai régión belülről származó hal vagy más hasznos víziállat más halgazdálkodási vízterületre való telepítés céljából történő termelése csak mesterséges eredetű, zárt és lefolyástalan halgazdálkodási vízterület egészén vagy a 7. § (1) bekezdése szerinti haltermelési létesítményben végezhető.

4. A nemzeti park igazgatóság haltermelése

9. § (1) Azokon a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken, amelyeken nemzeti park igazgatóság a halgazdálkodásra jogosult, továbbá a nemzeti park igazgatóság által üzemeltetett haltermelési létesítményekben a Vhr. 8. melléklet I. részében meghatározott őshonos halfajok szaporítása, termelése és kihelyezése végezhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti haltermelés esetén a nemzeti park igazgatóság az őshonos halállomány tervezett lehalászását megelőzően legalább 30 nappal értesíti a horgászszövetséget.

5. Záró rendelkezések

10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

11. § A Balaton vízgyűjtőjén elhelyezkedő és azzal lefolyási kapcsolatban álló haltermelési létesítménybe, a nemzeti park igazgatóság halgazdálkodási jogosultságában lévő halgazdálkodási vízterületekre, továbbá az általa üzemeltetett haltermelési létesítményekbe az 5. és 9. §-tól eltérően az e rendelet hatálybalépését megelőzően kihelyezett fajok egyedei termelési ciklusuk végéig lehalászhatók.

12. §[1]

13. §[2]

14. §[3]

Dr. Nagy István s. k.,

agrárminiszter

1. melléklet a 47/2021. (XII. 13.) AM rendelethez

A Balaton vízgyűjtőjén lévő és a Balatonnal lefolyási viszonyban álló haltermelési létesítményben és halkeltető állomáson nem szaporítható, nem kihelyezhető és nem termelhető idegenhonos halfajok és hibridek

1. fehér busa

2. pettyes busa

3. fehér busa és pettyes busa hibridjei

4. amur

5. fekete amur

6. törpeharcsa

7. fekete törpeharcsa

8. ezüstkárász