538/2021. (IX. 15.) Korm. rendelet

a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 22. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet] 2. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

"e) művészeti tanárszak: szakmai tanárszak, amely a művészeti területen alapfokú művészeti iskolában, művészeti szakgimnáziumban, szakiskolában - a zenetanárt az alapfokú művészeti iskolában, szakiskolában, a zeneművésztanárt az alapfokú művészeti iskolában és középfokú művészeti oktatásban - a művészeti szakmai tantárgyat oktató tanári munkakör betöltésére készíti fel;"

2. § (1) A 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tanári szakképzettség elemei:

a) a tanárszak szerinti szakterületi (szaktudományos, művészeti) tudás,

b) a tanári munkához szükséges

ba) pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati,

bb) szakmódszertani (diszciplináris és interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai)

tudás, képesség, attitűd (viszonyulás), valamint

c) a képzéssel párhuzamosan megszerzett pedagógiai, pszichológiai és tanítási gyakorlat részeként

ca) a pályaismereti és pályaszocializációs gyakorlatok,

cb) a tanítási gyakorlatok,

cc) a köznevelési intézményben, szakképző intézményben teljesített összefüggő egyéni iskolai gyakorlat [a b) és c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: tanári felkészítés]."

(2) A 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat csak akkor kezdhető meg, ha a hallgató a tanári szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányi és vizsgakövetelményeket - kétszakos képzésben mind a két tanárszakján - eredményesen teljesítette. A gyakorlat a két tanárszakon egy időben, ugyanazon félévben, a felsőoktatási intézmény és a köznevelési vagy szakképző intézmény együttműködésében megvalósuló képzés."

3. § A 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tanárképzés, valamint a tanári felkészítés 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti közös követelményeit, a tanári szakképzettség elemeinek kreditértékét és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeit az oktatásért felelős miniszter rendeletben, továbbá - a köznevelési feladatok ellátása tekintetében oktatásért felelős miniszter előzetes véleménye alapján - azoknak a nem tanári mesterszakok felsorolását, amelyekkel párhuzamosan vagy a mesterfokozatot követően az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerint a tanári felkészítés követelményei teljesíthetők, az 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti közismereti tanárszakok körét, valamint a tanárszak szakterülete szerinti alapfokozatú szakképzettségeket, amelyek birtokában az 1. mellékletben meghatározott osztatlan tanárképzésbe történő belépés esetén tanári szakképzettség szerezhető közleményben teszi közzé."

4. § (1) A 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet 5. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Mesterfokozat és tanári szakképzettség az 1. mellékletben meghatározott közismereti és szakmai tanárszakokon és szakpárosítási rendszerben:

a) közismereti tanárszakokon és egyes zenetanár, zeneművészeti tanárszakokon kétszakos osztatlan képzésben,

b) szakmai tanárszakokon és az a) pont szerinti zenetanár, zeneművészeti tanárszakok kivételével a művészeti tanárszakokon osztott képzésben, tanári mesterszakon vagy egyszakos osztatlan képzésben, továbbá közismereti tanárszakon osztott képzésben, tanári mesterszakon részidős képzésként megszervezett képzési formában,

c) az adott tanárszak szakterülete szerinti nem tanári mesterszakkal, illetve osztatlan szakkal párhuzamosan vagy a mesterfokozatot követően felvett tanári mesterszakon a 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti tanári felkészítés követelményeinek teljesítésével,

az adott tanárszak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározottak szerint szerezhető meg.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti osztatlan, kétszakos tanárképzésben a záróvizsgára bocsátás feltétele mindkét tanárszakon a tanulmányok lezárása, beleértve a szakdolgozat elkészítését és a 3. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontja szerinti összefüggő egyéni iskolai gyakorlat teljesítését is."

(2) A 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet 5. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti, nem tanári mesterszakkal, illetve osztatlan szakkal párhuzamosan vagy a mesterfokozatot követően felvett tanári mesterszakon az 1. melléklet szerinti tanárszaknak megfeleltethető tanári szakképzettség szerezhető. A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi (szaktudományos, művészeti) tudás az adott tanárszaknak megfeleltethető nem tanári mesterszakon csak a mesterfokozat és szakképzettség megszerzésével teljesíthető. A nem tanári mesterszakkal, illetve osztatlan szakkal párhuzamosan felvett tanárszakon központi felvételi eljáráson kívül, belső felvételi eljárásban létesíthető hallgatói jogviszony."

(3) A 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti osztatlan kétszakos tanárképzésben

a) alapfokozat és szakképzettség birtokában a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi ismeretek részeként az alapképzési ismeretekből az annak megfelelő - az 1. mellékletben meghatározott - tanárszakon legalább 100 kreditet,

b) az alapképzésben a képzési és kimeneti követelmények alapján a második tanári szakhoz vagy a másik alapképzési szakhoz megszerzett differenciált szakmai ismeretek teljesítése alapján a tanárszakon 50 kreditet el kell elismerni azzal, hogy

a tanulmányi idő - a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - legfeljebb 6 félév lehet."

5. § A 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § A képzési idő:

a) az 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti osztatlan képzésben 10 félév, a zeneművészeti kétszakos tanárképzésben 12 félév,

b) az 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti osztott képzésben, tanári mesterszakon szakmai tanárszakon és művészeti tanárszakon 2-4 félév,

c) az 5. § (1) bekezdés c) pontja szerinti - az adott tanárszak szakterülete szerinti nem tanári mesterszakkal, illetve osztatlan szakkal párhuzamosan vagy a mesterfokozatot követően felvett tanári mesterszakon - 2 félév

az adott tanárszak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározottak szerint."

6. § A 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hallgató kérelmére - a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - a szakpár egyik tanárszakjának megváltoztatására lehetőséget kell adni."

7. § (1) A 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet 12. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A felsőoktatási intézmény akkor jogosult az 1. melléklet 1. pontja szerinti osztatlan közismereti tanárszakok - a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet [a továbbiakban: 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet] 1. §c)ésd) pontja szerinti mesterképzésben, továbbá a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 1. melléklete szerinti újabb oklevelet adó tanárképzésben történő - indításának nyilvántartásba vételét újabb szakértői vélemény beszerzése nélkül kezdeményezni, ha az adott közismereti tanárszakok, szakirányok a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 1. § a) pontja szerinti osztatlan képzésben történő indítását az Oktatási Hivatal már nyilvántartásba vette. Ha az osztatlan képzés nyilvántartásba vételére korábban nem került sor, az újabb oklevelet adó tanárképzés nyilvántartásba vétele az osztatlan tanárképzés nyilvántartásba vételével egy eljárásban is kezdeményezhető.

(4) A felsőoktatási intézmény akkor jogosult az 1. melléklet 2. pontja szerinti szakmai tanárszakok, szakirányok vagy specializációk - a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 1. § a)-d) pontja szerinti tanárképzésben, továbbá a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet 1. melléklete szerinti újabb oklevelet adó tanárképzésben történő - indításának nyilvántartásba vételét újabb szakértői vélemény beszerzése nélkül kezdeményezni, ha az adott tanárszak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározottak szerint a tanárképzés valamelyik formáját az Oktatási Hivatal már nyilvántartásba vette. Ha a tanárképzés valamelyik formájának nyilvántartásba vételére korábban nem került sor, az újabb oklevelet adó tanárképzés nyilvántartásba vétele az osztatlan tanárképzés nyilvántartásba vételével egy eljárásban is kezdeményezhető."

(2) A 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet 12. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 538/2021. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód. rendelet) hatálybalépését követően az 1. melléklet szerinti osztatlan közismereti tanárszakon szakképzettséget szerzett és tanári munkakörben foglalkoztatott a 2. melléklet szerinti szaktanárszakra akkor nyerhet felvételt, ha a jelentkezéskor fennálló vagy azt megelőzően megszűnt, pedagógus munkakörre szóló közalkalmazotti jogviszonyában vagy munkaviszonyában Pedagógus I. vagy annál magasabb fokozatra szóló besorolással rendelkezik."

8. § A 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet a következő 14. §-sal egészül ki:

"14. § (1) Az Oktatási Hivatal hivatalból nyilvántartásba veszi a felsőoktatási intézménynek a Mód. rendelettel megállapított, 1. melléklet szerinti osztatlan közismereti tanárszak indítására való jogát, ha a felsőoktatási intézménynek az adott, azonos vagy megváltozott elnevezésű tanárszak általános iskolai vagy középiskolai tanári szakképzettséget adó képzése vagy a hatéves idegennyelv szakos tanárszakja a Mód. rendelet hatálybalépésekor az Oktatási Hivatal nyilvántartásában szerepelt.

(2) Az 1. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat Mód. rendelettel módosított 2-5., 27-28., 33-39., 42-43. és 46-47. sorában foglalt új megnevezésű tanárszakot az Oktatási Hivatal hivatalból nyilvántartásba veszi, ha az a Mód. rendelet hatálybalépését megelőzően a korábbi megnevezéssel az Oktatási Hivatal nyilvántartásában a felsőoktatási intézmény által folytatott képzésként szerepelt.

(3) Az Oktatási Hivatal a Mód. rendelet hatálybalépését megelőzően nyilvántartásba vett általános iskolai és középiskolai tanárszakokat a 2022/2023. tanévtől kezdődően hivatalból törli a nyilvántartásából.

(4) Az 1. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat Mód. rendelettel módosított 2-5., 27-28., 33-39., 42-43. és 46-47. sorában foglalt új tanárszaknevet, szakképzettségnevet a 2022/2023. tanévtől tanulmányaikat megkezdők esetében kell alkalmazni.

(5) Az 1. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 2-3., 5-10., 31-34., 40-50., 53-54. és 57-60. sorában a Mód. rendelet hatálybalépését megelőző napon szereplő régi tanárszaknevet, szakképzettségnevet a 2022/2023. tanévet megelőzően tanulmányaikat megkezdők esetében továbbra is alkalmazni kell.

(6) Az Oktatási Hivatal hivatalból nyilvántartásba veszi a felsőoktatási intézménynek a Mód. rendelettel megállapított 2. melléklet szerinti szaktanárszak indítására való jogát, ha a felsőoktatási intézménynek az adott, azonos vagy megváltozott elnevezésű tanárszak középiskolai tanári szakképzettséget adó formája vagy a hatéves idegennyelv szakos tanárszakja a Mód. rendelet hatálybalépésekor az Oktatási Hivatal nyilvántartásában szerepelt."

9. § (1) A 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) A 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet 2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

10. § A 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet

a) 5. § (3) bekezdésében a "3. § (1) bekezdés ba) és c) pontja" szövegrész helyébe a "3. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja, c) pont cc) alpontja" szöveg,

b) 12. § (6) bekezdésében az "idegen nyelv műveltségi területhez" szövegrész helyébe az "idegen nyelv tanulási területhez" szöveg

lép.

11. § Hatályát veszti a 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet

a) 2. § b) pontja,

b) 4. § (4) bekezdése,

c) 7. §-a,

d) 10. §-a.

12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet az 538/2021. (IX. 15.) Korm. rendelethez

"1. melléklet a 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelethez

TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAKOK JEGYZÉKE

1. Közismereti tanárszakok

A közismereti tanárszakok párosítási feltételei

1. Az "1" jelzésű tanárszakok egymással és a "2" jelzésű szakokkal is párosíthatók osztatlan, kétszakos képzésben. A tanárszak indítható az adott tanárszak szakterülete szerinti nem tanári mesterszakkal párhuzamosan vagy a mesterfokozatot követően felvett tanári mesterszakon.

2. A tanárszak csak az "1" jelzésű tanárszakokkal párosítható osztatlan, kétszakos képzésben. A tanárszak indítható az adott tanárszak szakterülete szerinti nem tanári mesterszakkal párhuzamosan vagy a mesterfokozatot követően felvett tanári mesterszakon. Az ének-zene tanár, a népzene- és népikultúra-tanár, a vizuáliskultúra-tanár, a mozgóképkultúra és médiaismeret-tanár, a dráma- és színházismeret-tanár szakok egymással is párosíthatók. A gyógytestnevelő tanár szak csak a testnevelő tanár szakkal párosítható.

3. A "3" jelzésű tanárszak csak az adott tanárszak szakterülete szerinti, a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott nem tanári mesterszakra párhuzamosan vagy a mesterfokozatot követően felvett tanári mesterszakon, egyszakos képzésben és felsőfokú - főiskolai, egyetemi szintű vagy mesterfokozatú - végzettség és tanári szakképzettség birtokában újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben, egyszakos képzésben szervezhető meg.

4. A "4" jelzésű tanárszak osztatlan tanárképzésben egy szakként indítható.

2. Szakmai tanárszakok

A szakmai, művészeti tanárszakok (szakirányok) párosítási feltételei

1. Az "1" jelzésű zenetanár osztatlan szakon az ének-zene tanár szakirány csak kétszakos képzésben, a zeneismeret-tanár, az egyházzenetanár szakiránnyal párosítva vehető fel. A zenetanár szakirányokon további kétszakos osztatlan tanárképzés a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint indítható.

Zeneművésztanár szakon kétszakos osztatlan képzésben a kóruskarnagyművész-tanár az ének-zene művésztanár vagy a zeneelmélet-tanár szakiránnyal, a zeneelmélet-tanár szakirány az ének-zene művésztanár vagy a kóruskarnagyművész-tanár szakiránnyal, az egyházzeneművész-tanár szakirány az ének-zene művésztanár szakiránnyal, a népi hangszeres művésztanár szakirányok a népi énekművész-tanár szakiránnyal, a népi hangszeres művésztanár és a népi énekművész-tanár szakirányok a népzeneelmélet-tanár szakiránnyal, továbbá a népi hangszeres művésztanár szakirányok egymással párosíthatók.

2. A "2" jelzésű tanárszak az adott tanárszak szakterülete szerinti nem tanári mesterszakkal osztatlan szakkal párhuzamosan vagy a mesterfokozatot követően felvett tanári mesterszakon a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint szervezhető meg.

3. Hitéleti tanárszak

A hittanár-nevelőtanár szak párosítási feltételei

1. A hittanár-nevelőtanár szak párosítható közismereti tanárszakkal."

2. melléklet az 538/2021. (IX. 15.) Korm. rendelethez

"2. melléklet a 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelethez

SZAKTANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAKOK JEGYZÉKE

"