Tippek

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

Bővebben

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

Bővebben

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

Bővebben

2021. évi LVI. törvény

a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény és a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról

1. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása

1. § A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 3. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazása során)

"e) magánirat: a köziratnak nem minősülő irat;"

2. § Az Ltv. 3/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3/A. § (1) A közirat

a) annak a közfeladatot ellátó szervnek a tulajdonát képezi, amely irattári anyagába a közirat tartozik vagy tartozott, illetve ennek hiányában

b) az állam tulajdonát képezi

kivéve, ha a közirat jogszerűen más szerv vagy személy tulajdonába került (a továbbiakban: elszármazott közirat).

(2) Az 1957. január 1-je előtt keletkezett és az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó közirat birtokosát az ellenkező bizonyításáig tulajdonosnak kell tekinteni.

(3) A maradandó értékkel bíró elszármazott közirat esetében az államot elővásárlási jog illeti meg, amelyet a 7/A. § (2) bekezdése szerinti hatóság gyakorol.

(4) Az elszármazott köziratban foglalt személyes adatokat az irat tulajdonosa a hatályos adatvédelmi szabályokban foglaltak betartásával kezeli."

3. § Az Ltv. a következő 3/B. §-sal egészül ki:

"3/B. § (1) A maradandó értékű közirat és a maradandó értékű magánirat a kulturális javak részét képezi. A levéltári anyag és a 7/C. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő elszármazott közirat a védett kulturális javak részét képezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti iratok és a levéltári anyag védelmét, épségben és használható állapotban történő megőrzését az e törvényben, valamint a kulturális örökség védelméről szóló törvényben foglaltak szerint kell biztosítani."

4. § (1) Az Ltv. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Köziratot, valamint közlevéltárban őrzött, köziratnak nem minősülő levéltári anyagot - az e törvényben meghatározott kivétellel - elidegeníteni, megrongálni, így különösen az abban szereplő adatok egy részét vagy egészét törölni, olvashatatlanná vagy egyéb módon használhatatlanná tenni, továbbá - a szabályosan lefolytatott selejtezési eljárást, illetve a hiteles másolatkészítési eljárást kivéve - megsemmisíteni tilos."

(2) Az Ltv. 5. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az 1957. január 1-je előtt keletkezett, elszármazott közirat - az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény hatálya alá tartozó közirat kivételével - az e törvényben foglalt rendelkezések figyelembevételével elidegeníthető."

5. § Az Ltv. a 7. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

"Az irat közirati minőségének megállapításával összefüggő hatósági eljárás szabályai

7/A. § (1) Az irat tulajdonosa vagy birtokosa közigazgatási hatósági eljárásban (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: eljárás) kérheti annak megállapítását, hogy az irat köziratnak minősül-e, illetve azt, hogy az elszármazott közirat maradandó értékűnek minősül-e.

(2) Az eljárás lefolytatására a Magyar Nemzeti Levéltár (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: Hatóság) rendelkezik hatáskörrel.

(3) Az eljárást a Hatóság hivatalból is lefolytatja, ha egy hatósági eljárásban annak megállapítása szükséges, hogy egy irat magániratnak vagy köziratnak minősül.

(4) Az elszármazott közirat külföldre szállításának, illetve tulajdonjoga átruházásának feltétele az eljárás lefolytatása, kivéve, ha az eljárást korábban már lefolytatták.

(5) Valamely irat kereskedelmi forgalomba bocsátását - így különösen árverésen történő átruházását - megelőzően a kereskedő, amennyiben vélelmezhető, hogy az irat közirat, köteles azt a Hatóság részére bejelenteni.

(6) Ha a Hatóság olyan irat kereskedelmi forgalomba bocsátásáról értesül, amelyről vélelmezhető, hogy közirat, az eljárást hivatalból lefolytatja.

(7) A határforgalom ellenőrzésére jogosult szerv a jogosulatlanul külföldre szállítani szándékozott olyan iratot, amelyről vélelmezhető, hogy közirat, visszatartja és kezdeményezi az eljárás hivatalból történő lefolytatását.

(8) Az iratot annak tulajdonosa vagy birtokosa átadás-átvételi jegyzőkönyv és a mellékletét képező részletes iratjegyzék ellenében az eljárás időtartamára átadja a Hatóságnak.

(9) Az irat átadásától a Hatóság eltekinthet, ha az terjedelmi vagy egyéb okból aránytalan nehézséggel vagy költséggel járna, és az eljárás szemle megtartásával is megvalósítható.

(10) Az eljárás során a Hatóság megvizsgálja, hogy az irat köziratnak minősül-e, és ha igen,

a) mely közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozik, illetve

b) az elszármazott közirat maradandó értékűnek minősül-e.

(11) Az eljárás során szakértőként bevonható

a) az illetékes közlevéltár,

b) az 1990-ben és azt követően keletkezett iratok esetében a köziratok kezelésének szakmai irányításáért felelős miniszter, valamint

c) az iratokat keletkeztető közfeladatot ellátó szerv vagy annak jogutódja.

(12) A Hatóság a döntését 30 napon belül hozza meg.

7/B. § (1) Ha az eljárás során a Hatóság megállapítja, hogy az irat magánirat vagy maradandó értékkel nem bíró elszármazott közirat, dönt annak visszaadásáról.

(2) Ha az eljárás során a Hatóság megállapítja, hogy a maradandó értékkel nem bíró elszármazott közirat ügyviteli értékkel rendelkezik, a visszaadást megelőzően az iratról hiteles másolatot készít, amelyet átad azon közfeladatot ellátó szerv részére, amely a közirat őrzésére e törvény előírásai szerint kötelezett.

(3) Ha az eljárás során a Hatóság megállapítja, hogy az elszármazott közirat maradandó értékkel bír,

a) a tulajdonosnak az irat tulajdonjogának átruházására irányuló szándéka esetében dönt a 3/A. § (3) bekezdése szerinti elővásárlási jog gyakorlásáról, vagy

b) az irat megvásárlására vételi ajánlatot tehet a tulajdonos részére.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti vételi ajánlat megtétele során a Hatóság figyelembe veszi az irat

a) történettudományi forrásértékét,

b) eszmei értékét és

c) annak lehetséges piaci értékét.

(5) Ha az irat tulajdonosa a vételi ajánlatot elfogadja vagy a közirat tulajdonjogáról ingyenesen lemond az állam javára, a Hatóság határozatában dönt a köziratnak az illetékes közlevéltár részére történő átadásáról. A Hatóság a határozat véglegessé válásával egyidejűleg gondoskodik a vételár megfizetéséről.

(6) A maradandó értékkel bíró elszármazott köziratot a Hatóság visszaadja a tulajdonosnak, ha

a) a Hatóság nem él az elővásárlási jogával,

b) a Hatóság nem tesz vételi ajánlatot, vagy

c) az irat tulajdonosa a vételi ajánlatot nem fogadja el,

azzal, hogy a visszaszolgáltatást megelőzően az iratról a Hatóság elektronikus másolatot készít, és annak egy példányát átadja az illetékes közlevéltárnak.

(7) Ha az eljárás során a Hatóság megállapítja, hogy az irat olyan közirat, ami nem minősül elszármazott köziratnak, dönt a köziratnak azon közfeladatot ellátó szerv vagy közlevéltár részére további iratkezelés céljából történő átadásáról, amely a közirat őrzésére e törvény előírásai szerint kötelezett.

(8) A határozat véglegessé válását követő 15 napon belül a határozatban foglaltaknak megfelelően gondoskodni kell a köziratnak a jogosult részére történő átadásáról.

7/C. § (1) A Hatóság a 7/B. § (6) bekezdése alapján visszaszolgáltatott köziratokról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a közirat

a) részletes leírását, valamint az azonosítását lehetővé tévő egyéb adatokat,

b) őrzési helyét,

c) tulajdonosának természetes személyazonosító adatait és lakcímét,

d) tulajdonjoga keletkezésének és változásának idejét, jogcímét,

e) esetleges vételárát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3) A közirat tulajdonosa az (1) bekezdés szerint nyilvántartott adatokban történt változást a Hatóság részére 30 napon belül köteles bejelenteni, amelyet a Hatóság bejegyez az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba.

(4) A közirat tulajdonosa az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő közirat tulajdonjogának átruházására irányuló szándékát köteles a Hatóság részére bejelenteni.

(5) Ha a Hatóság él az elővásárlási jogával, a közirat az illetékes közlevéltár levéltári anyaga részévé válik, és azt az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból törölni kell."

6. § Az Ltv. "A köziratok kezelése és védelme" alcíme a következő 9/B. §-sal egészül ki:

"9/B. § (1) Köziratvédelmi bírsággal (a továbbiakban: bírság) kell sújtani azt, aki a 7/A. § (4) vagy (5) bekezdése vagy a 7/C. § (3) vagy (4) bekezdése szerinti kötelezettségének nem tesz eleget.

(2) A bírságot a 7/A. § (2) bekezdése szerinti hatóság szabja ki, amely a bírság összegének megállapítása során - a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott mérlegelési szempontok mellett - figyelembe veszi a közirat ügyviteli szempontból vett értékét, történettudományi forrásértékét, eszmei értékét és annak lehetséges piaci értékét. A bírság összege 10 000 forinttól 250 000 000 forintig terjedhet.

(3) A bírság kiszabásának nincs helye, ha

a) az annak alapjául szolgáló magatartásnak, illetve cselekménynek a 7/A. § (2) bekezdése szerinti hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy

b) az annak alapjául szolgáló magatartásnak, illetve cselekménynek a befejezésétől számított tíz év

eltelt."

2. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

7. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 46. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti védelem]

"c) levéltár esetében a levéltári anyagról vezetett törzskönyvben nyilvántartott állományt, továbbá az Ltv. 7/C. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő köziratot," (illeti meg.)

3. Záró rendelkezések

8. § Ez a törvény 2021. szeptember 1-jén lép hatályba.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Tartalomjegyzék