2003. évi III. törvény

az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról[1]

Az Országgyűlés hozzá kíván járulni az elmúlt rendszer állambiztonsági szolgálatai tevékenységének megismeréséhez és az áldozatok információs kárpótlásához. Erre tekintettel az érintettek információs önrendelkezési jogának garantálása, a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alkotmányos jog érvényesülése érdekében - figyelemmel Magyarország szuverenitásához és törvényes rendjének garantálásához fűződő érdekre, valamint a jogállam nemzetbiztonsági érdekeire - az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:[2]

1. § (1)[3] E törvény hatálya kiterjed a következő iratokra és adatokra:

a) a Belügyminisztérium volt III. Főcsoportfőnökségénél, ennek területi és helyi szerveinél, illetve elődeiknél (a Magyar Államrendőrség budapesti és vidéki főkapitányságának Politikai Rendészeti Osztályain és a Gazdasági Rendészeti Osztályok operatív csoportjaiban, a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályánál, a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságánál, az Államvédelmi Hatóságnál, 1953 és 1956 között a Belügyminisztérium államvédelmi feladatokat ellátó szervezeti egységeinél, a Belügyminisztérium Politikai Nyomozó Főosztályánál), a Belügyminisztérium Határőrség Felderítő Osztályánál, valamint a Honvédelmi Minisztérium volt Katonapolitikai Osztályán, a Katonapolitikai Csoportfőnökségén, a Katonai Elhárító Főcsoportfőnökségén, a IV. Főcsoportfőnökségén, a Magyar Néphadsereg Vezérkara 2. Csoportfőnökségén, a Belügyminisztérium volt Külügyi Osztályánál, a Nemzetközi Kapcsolatok Osztályánál, a Belbiztonsági Osztályánál, az Állambiztonsági Operatív Nyilvántartó Osztályánál keletkezett és irattári anyagukba tartozott iratok,

b) az a) pontban fel nem sorolt, de a Belügyminisztérium volt III. Főcsoportfőnökségénél és elődeinél, a Honvédelmi Minisztérium volt Magyar Néphadsereg Vezérkara Felderítő Csoportfőnökségnél és elődeinél keletkezett és irattári anyagukba tartozott iratok,

c) a Belügyminisztérium Személyzeti Főosztályánál a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökségének alkalmazottaival és a "titkos", illetve a "szigorúan titkos" állományú munkatársaival kapcsolatban keletkezett és irattári anyagukba tartozott iratok,

d) az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyeket ellenőrző bizottságnál keletkezett és irattári anyagukba tartozott iratok,

e) az 1945. január 1. és 1960. április 1. között a magyar hatóságok határozata alapján végrehajtott, zárt táborszerű fogva tartásra (internálás, kényszermunka), közbiztonsági őrizetre, kényszerlakhely kijelölésre (kitelepítés) vonatkozó iratokból a Belügyminisztériumban kialakított gyűjtemény,

f) az egykori Belügyminisztériumban vagy más államigazgatási szervnél keletkezett, valamint a már más közlevéltárakban és nyilvános magánlevéltárakban őrzött államvédelmi, illetve állambiztonsági adatokat is tartalmazó iratok másolatai.

(2) E törvény alkalmazásában:

1. irat és nyilvántartás (a továbbiakban együtt: irat): a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 3. §-ának c) pontjában meghatározott irat;

2. érintett: minden olyan természetes személy, akinek személyes adata az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (a továbbiakban: Levéltár) kezelésében levő iratokban bármilyen jogcímen szerepel;

3. megfigyelt személy: az a természetes személy, akiről az 1. § a) pontjában meghatározott iratokat keletkeztető szervezetek célzottan, nyílt vagy titkos információgyűjtés során adatokat gyűjtöttek;

4. hivatásos alkalmazott: az a személy, aki az e törvény hatálya alá tartozó iratokat keletkeztető szervezetekkel hivatásos szolgálati viszonyban állt, ideértve a "titkos" és a "szigorúan titkos" állományú munkatársakat is;

5. hálózati személy: az a személy, aki az e törvény hatálya alá tartozó iratokat keletkeztető szervezetek számára titokban, fedéssel és fedőnévvel jelentést adott, vagy ilyen jellegű beszervezési nyilatkozatot írt alá, vagy ilyen tevékenységért előnyben részesült;

6. operatív kapcsolat: az a személy, akit az e törvény hatálya alá tartozó iratokat keletkeztető szervezetek "társadalmi kapcsolatként" vagy "alkalmi kapcsolatként" tartottak nyilván;

7. harmadik személy: a 3-6. pont alá nem eső más természetes személy, akiről az 1. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott iratokat keletkeztető szervezetek adatokat kezeltek;

8. hozzátartozó: a házastárs, az élettárs (amennyiben a házasság, illetve az élettársi közösség az irat keletkezésekor és az érintett halálakor is fennállt), az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér;

9.[4] tudományos kutató: az a személy, aki rendelkezik a Levéltár által kiadott kutatási engedéllyel;

10. kérelmező: az érintett, a tudományos kutató és az 5. § szerint az adatokat megismerő személy;

11. anonimizálás: a személy és az adat közötti kapcsolat felismerését kizáró technikai eljárás;

12. nemzetbiztonsági érdek: a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § a) pontjában meghatározott érdek;

13. közszereplő: az a személy, aki közhatalmat gyakorol, gyakorolt vagy közhatalom gyakorlásával járó tisztségre jelölték, illetve aki a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja vagy alakította.

(3) Minden egyes adattal kapcsolatosan külön kell megállapítani azt, hogy az érintett megfigyelt személynek, hivatásos alkalmazottnak, hálózati személynek, operatív kapcsolatnak vagy harmadik személynek minősül-e. Az érintett jogállását az adott adat tekintetében annak vizsgálata alapján kell megállapítani, hogy az adat felvétele milyen célt szolgált.

(4)[5] A 2-7. § és a 10. § (2) bekezdése kizárólag az (1) bekezdés szerinti iratokra és adatokra terjed ki.

2. § (1)[6]

(2)[7] Az 1. § (1) bekezdése szerinti iratokban található minősített adatok közül, a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) rendelkezései szerinti felülvizsgálat során annak a minősített adatnak a minősítése tartható fenn, amely

a) olyan személyre vonatkozik, aki 1990. február 14-e után a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozott, vagy azokkal titkosan együttműködött,

b) olyan, az 1. §-ban meghatározott szerveknél végzett tevékenységre vonatkozik, amely miatt az érintettet külföldön kiutasítás, beutazási tilalom vagy büntetőeljárás fenyegetné,

c) olyan személyre vonatkozik, akinek az 1. §-ban meghatározott szerveknél végzett tevékenysége miatt alaposan feltehető, hogy személyének felfedése esetén e tevékenysége miatt ellene vagy hozzátartozójával szemben az életet, a testi épséget, illetve a személyes szabadságot súlyosan sértő vagy veszélyeztető bűncselekményt követnek el,

d) olyan hálózati személy vagy operatív kapcsolat személyazonosságának felfedéséhez vezet, akinek megismerése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit.

(3) Fenntartható továbbá az 1. § (1) bekezdése szerinti iratokban található azon adat minősítése a Mavtv. alapján, amely[8]

a) az azt jogszerűen birtokló szerv törvényben meghatározott feladatai ellátásához rendszeresen és elengedhetetlenül szükséges,

b)[9] a titkos információgyűjtés olyan eszközének vagy módszerének felfedéséhez vezet, amelynek megismerése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit,

c)[10] nyilvánosságra kerülése esetén nyilvánvalóan vagy kimutathatóan károsítaná Magyarország rejtjelrendszerét vagy rejtjeltevékenységét,

d)[11] nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalását,

e)[12] nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené Magyarország és más állam közötti viszonyt, vagy károsítaná Magyarország külpolitikai céljainak érvényesítését,

f)[13] nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené Magyarországnak, a határon kívül élő magyarokért viselt felelőssége érvényesítéséhez fűződő érdekeit,

g)[14] nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan károsítaná Magyarország védelempolitikai céljainak megvalósulását, a Magyar Honvédség nemzetközi kapcsolatait vagy hadrafoghatóságát,

h)[15] nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené Magyarország nemzetgazdasági érdekeit.

3. § (1)[16] A megfigyelt és a harmadik személy a rá vonatkozó adatokat megismerheti. Megismerheti továbbá

a) a személyes érintkezéseit rögzítő vagy leíró adatokat,

b) azokat az iratokat, amelyeknek a személyes adatokkal együtt történő megismerését az irat keletkezésekor hatályos jogszabály lehetővé tette,

c) a róla szóló anyagban lévő és e törvény alapján bárki által megismerhető adatokat.

(2)[17] A megfigyelt személy megismerheti a róla jelentő, illetve vele foglalkozó hivatásos alkalmazott, hálózati személy és operatív kapcsolat természetes személyazonosító adatait.

(3) A megfigyelt személy, illetve a harmadik személy megismerheti és a harmadik személy, illetve a megfigyelt személy hozzájárulásával nyilvánosságra hozhatja a megfigyelt és a harmadik személy között történt személyes érintkezéseket rögzítő vagy leíró adatokat (pl. személyes találkozásról, beszélgetésről gyűjtött adatok).

(4)[18] A megfigyelt nyilvánosságra hozhatja az (1)-(2) bekezdés alapján megismert adatokat, más megfigyelt és harmadik személy személyes adatainak kivételével.

(5)[19] A hivatásos alkalmazott, a hálózati személy és az operatív kapcsolat megismerheti és nyilvánosságra hozhatja a kizárólag vele kapcsolatba hozható személyes adatokat.

4. § (1)[20] A Levéltár a tudományos kutatást az 1. § (1) bekezdésében meghatározott iratokban akkor engedélyezi, ha a kutató eleget tesz az Ltv. 24. § (3) bekezdésében vagy 24/A. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, továbbá a kérelméhez csatolja részletes kutatási tervét és - ha azzal rendelkezik - publikációs jegyzékét. A tudományos kutató a Levéltárban kezelt iratokban foglalt adatokat a (2) és (3) bekezdésben meghatározott korlátok között megismerheti, és a tudományos kutatás céljára való adatkezelésre vonatkozó előírásokban meghatározottak szerint felhasználhatja.

(2) A tudományos kutató az egészségi állapotra, kóros szenvedélyre és szexuális életre vonatkozó adatokat az érintett halálozási évét követő harminc év után ismerheti meg. Ha a halálozás éve nem ismert, a védelmi idő az érintett születésétől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított hatvan év.

(3)[21] A tudományos kutató a faji eredetre, a nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, illetve az érintett egészségi állapotára vonatkozó adatokat - a védelmi időn belül - anonimizálva ismerheti meg.

A Levéltár az anonimizálás nélküli megismerést akkor engedélyezi, ha

a) a megfigyelés célja a faji eredettel, a nemzetiségi és etnikai hovatartozással, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződéssel összefüggésbe hozható, illetve ha

b) az érintett egészségügyi állapotára vonatkozó adat az állambiztonsági tevékenységet végző szervek működésével összefüggésbe hozható, és

a tudományos kutató igazolja, hogy korábban elkezdett kutatásához ezen adatok megismerése szükséges.

5. § (1) Anonimizált formában bárki megismerheti és nyilvánosságra hozhatja a Levéltárban kezelt iratokat.

(2) Az érintett adatai a halálozási évét követő harminc év után - a (3)-(4) bekezdés keretei között - anonimizálás nélkül megismerhetőek. Ha a halálozás éve nem ismert, a védelmi idő az érintett születésétől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, az irat keletkezésétől számított hatvan év.

(3) Az érintett halálozási évét követő hatvan évig anonimizáltan sem ismerhetőek meg a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az egészségi állapotra, kóros szenvedélyre és szexuális életre vonatkozó adatok. Ha a halálozás éve nem ismert, a védelmi idő az érintett születésétől számított százhúsz év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, az irat keletkezésétől számított kilencven év.

(4)[22] Nem kell anonimizálni azokat az adatokat,

a) amelyeket nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló rendezvényeken közszereplésekkel kapcsolatban rögzítettek,

b) amelyeket már jogszerűen nyilvánosságra hoztak,

c) amelyek a hivatásos alkalmazott, a közszereplő operatív kapcsolat és a közszereplő hálózati személyek azonosításához szükségesek,

d) amelyek megismeréséhez az érintett írásban hozzájárult.

(5) A nem anonimizált adatokat bárki nyilvánosságra hozhatja.

(6)[23] Ha a kérelmező közszereplő hálózati személy vagy operatív kapcsolat azonosításához szükséges adatokat kíván megismerni, a Levéltár az érintett közszereplőt nyilatkozat tételére hívja fel a tekintetben, hogy közszereplő minőségét elismeri-e. Amennyiben a felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az érintett olyan nyilatkozatot tesz, amely szerint közszereplői minőségét nem ismeri el, a Levéltár az adat megismerésére irányuló kérelmet elutasítja; ellenkező esetben a megismerési kérelemnek eleget tesz. A közszereplő nyilatkozatával szemben jogorvoslatnak van helye, amelynek során a kérelmező indítványára a bíróság az érintett közszereplői minőségéről állást foglal. Az ügyben a Fővárosi Törvényszék e feladatra kijelölt bírája jár el. Ha a bíróság az érintettet közszereplőnek minősíti, a Levéltár a megismerési kérelemnek eleget tesz.

6. § (1) A megfigyelt és a harmadik személy írásos nyilatkozatban legfeljebb az adat keletkezésétől számított kilencven évre megtilthatja az adat 4-5. § szerinti kutatását.

(2) A megfigyelt vagy harmadik személy halálát követően az e törvény szerint őt megillető jogokat az elhunyt hozzátartozója gyakorolhatja, kivéve ha azt az elhunyt írásban megtiltotta vagy azt törvény kizárja. Az iratok megismerésére az a személy is jogosult, akit a megfigyelt vagy harmadik személy halála előtt erre írásban feljogosított.

(3) Az érintett az iratokban szereplő, rá vonatkozó adatok tekintetében helyesbítési jogát az eredeti adat változatlanul hagyása mellett a helyes adatot tartalmazó feljegyzésnek az irathoz történő csatolásával érvényesítheti.

6/A. §[24] A hivatásos alkalmazott, a hálózati személy és az operatív kapcsolat halálát követően hozzátartozója megismerheti a kizárólag az elhunyt hivatásos alkalmazottal, a hálózati személlyel és az operatív kapcsolattal kapcsolatba hozható személyes adatokat.

7. § (1)[25] A honvédelemért felelős miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter és a rendészetért felelős miniszter irányítása alatt álló szervek, valamint más közfeladatot ellátó szervek munkatársa vagy alkalmazottja a szerv hatáskörébe tartozó ügyben a Levéltárban elhelyezett iratokban lévő személyes adatokba törvényben előírt feladatának ellátásához szükséges esetben, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága előzetes jóváhagyása után, illetve különösen gyors intézkedést követelő esetekben utólagos tájékoztatásával tekinthet be.

(2)[26] A bíróságok számára, továbbá az érintettek törvényes jogainak érvényesítésével kapcsolatos hatósági eljárások esetén az eljáró hatóságok számára az (1) bekezdésben foglalt előzetes jóváhagyásra nincs szükség.

8. § (1)[27] Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott iratokat és adatokat a Levéltár jogosult átvenni és kezelni, kivéve, ha arra a közfeladatot ellátó szervnek ügyviteli szempontból még rendszeresen szüksége van. A Levéltár jogosult átvenni és kezelni a nemzetbiztonsági szolgálatok iratait. A Levéltár a Történeti Hivatal jogutódja.

(2)[28] A Levéltár központi költségvetési szerv, amely az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet alkot. A Levéltár gazdasági szervezettel rendelkezik.

(3) A Levéltár

a) az e törvényben meghatározott feltételekkel biztosítja az érintettek számára személyes adataik megismeréséhez való joguk gyakorlását;

b) gondoskodik a közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozataláról szóló törvényben meghatározott tényfeltárást végző szervek számára történő adatszolgáltatásról;

c) az e törvényben meghatározott feltételekkel biztosítja a kutatási tevékenység folytatását;

d) ellátja az Ltv.-ben meghatározott feladatokat.

e)[29] feltárja, nyilvántartja és gyűjti, illetve másolatban beszerzi a magyar vonatkozású külföldi állambiztonsági anyagot;

f)[30] másolatot készít a más levéltárba került és államvédelmi, illetve állambiztonsági adatokat is tartalmazó iratokról azzal, hogy a másolatkészítés lehetőségét az érintett levéltár biztosítja.

(4) A Levéltár működését az Országgyűlés elnöke felügyeli.

(5) A Levéltár élén főigazgató áll. A főigazgatót és a főigazgató véleményének kikérése után helyettesét az Országgyűlés elnöke hét évre nevezi ki. A jelöltek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A jelöltek akkor nevezhetők ki, ha az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága, valamint Kulturális és sajtó bizottsága előzetesen meghallgatta őket.

(6) A Levéltár főigazgatójának és helyettesének megbízatása megszűnik, ha

a) a megbízatási ideje lejár,

b) lemond,

c) meghal,

d) az Országgyűlés elnöke felmenti,

e) az Országgyűlés elnöke összeférhetetlenséget állapít meg vele szemben.

(7) Felmentésnek van helye, ha a főigazgató (főigazgató-helyettes)

a) tisztségére méltatlanná vált,

b)[31] álláshelyi feladatait egészségi okból 90 napon túl folyamatosan nem tudja ellátni.

(8)[32] Tisztségére méltatlannak kell tekinteni a főigazgatót (főigazgató-helyettest), ha a bíróság jogerős ügydöntő határozatával szándékos bűncselekmény elkövetésében bűnösségét megállapította, illetőleg feladatainak neki felróható okból nem tesz eleget.

9. § (1)[33] Nem lehet a Levéltár főigazgatója (főigazgató-helyettese) az, aki a kinevezés időpontját megelőző tíz évben a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, párt országos szervének tisztségviselője vagy alkalmazottja volt. Nem lehet a Levéltár főigazgatója (főigazgató-helyettese) az sem, aki a volt BM III. Főcsoportfőnökség és elődei alkalmazásában állt, vagy azok jelentéseit megkapta, illetve e szervekkel kapcsolatban álló hálózati személy vagy operatív kapcsolat volt.

(2) A Levéltár főigazgatója (főigazgató-helyettese) a tudományos, az oktatói, a művészeti, a szerzői és szabadalmi jogi védelem alá eső, továbbá lektori, szerkesztői tevékenységre irányuló megbízási jogviszony kivételével más megbízást nem fogadhat el, kereső foglalkozást nem folytathat, nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottság tagja.

(3) Az összeférhetetlenségi ok keletkezését haladéktalanul be kell jelenteni az Országgyűlés elnökének. Az összeférhetetlenségi okot a kinevezéstől, illetőleg a keletkezésétől számított 30 napon belül meg kell szüntetni.

(4) A főigazgató évente beszámol a 8. § (5) bekezdésben szereplő országgyűlési bizottságok előtt.

(5)[34] A főigazgató a Levéltár által kezelt, a minősített adatok védelmére szolgáló rendszerek és intézkedések adatai tekintetében a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősítői jogkört gyakorol.

(6)[35] A kinevezés és a felmentés kivételével a munkáltatói jogokat a főigazgató tekintetében az Országgyűlés Hivatala főigazgatója gyakorolja.

(7)[36] A Levéltár munkatársaira egyebekben a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8)[37] A főigazgató a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti közigazgatási államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre, a főigazgató-helyettes a Kit. 1. melléklet I. pontjában foglalt Illetménytábla szerinti helyettes államtitkári illetmény felső határának megfelelő illetményre jogosult. A főigazgató és a főigazgató-helyettes egyéb juttatásait az Országgyűlés elnöke állapítja meg.

(9)[38] A főigazgató és a főigazgató-helyettes minden naptári évben húsz munkanap vezetői pótszabadságot jogosult igénybe venni.

10. § (1)[39] A Levéltár működésére az Ltv. szabályait az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Az Ltv. 28. §-a a Levéltár eljárására nem alkalmazható.

(1a)[40] A nemzetbiztonsági szolgálatoktól átvett és kezelt iratok tekintetében az Ltv. szabályait kell alkalmazni.

(2) A Levéltár az e törvény alapján anonimizáltan megismerhető adatokat olyan módon teszi hozzáférhetővé a kérelmező számára, hogy az adatokat tartalmazó irat másolatát átadja, és a kérelmező számára nem megismerhető adatokat azon olvashatatlanná teszi. A megfigyelt számára minden, az iratokról készült másolatot soron kívül és térítésmentesen kell biztosítani.

(3)[41] A Levéltár a minősített adatok vonatkozásában gondoskodik a minősítettadat-védelmi szabályok betartásáról.

(4) A Levéltár gondoskodik az átvett, valamint a keletkező iratok egységes szempontok alapján történő nyilvántartásáról és kezeléséről.

(5) Az Ltv. 24/A. § (3) bekezdése alapján kötött adatvédelmi szerződés hatálya a Levéltárban kezelt iratokra akkor terjed ki, ha erről a szerződés - az iratok pontos felsorolásával - kifejezetten rendelkezik.

11. § (1) A törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A törvény 8. § (1)-(4) bekezdése, továbbá (6)-(8) bekezdése, 9. §-a, valamint 13. § (3)-(4) bekezdése 2003. április 1-jén lép hatályba.

(3)[42]

(4)[43]

(5)[44] Minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles az 1. § (1) bekezdésében meghatározott és jogellenesen birtokában lévő iratokat - ideértve azok másodpéldányait és másolatait is - a Levéltárnak az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi XCIV. törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül átadni.

(6)[45] Aki az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül az ott meghatározott iratot a Levéltár részére átadja vagy ismeretlenül eljuttatja, mentesül a birtokláshoz kapcsolódóan a minősített adatokkal visszaélés, illetve a személyes adatok jogellenes kezelésének jogkövetkezményei alól.

(7)[46] Aki az (5) bekezdésben meghatározottakra tekintettel jogellenesen birtokol az (5) bekezdésben meghatározott iratot, nem hivatkozhat valamely tény igazolása céljából a jogellenesen birtokolt iratra.

(8)[47] A Levéltár kezelésében levő, a minősített adatot tartalmazó irat megismeréséhez a Mavtv. 3. § 8. pontjában meghatározott engedély szükséges.

(9)[48] Az 1. § (1) bekezdése szerinti iratok kizárólag az Ltv. szabályai alapján, a Levéltárban selejtezhetőek.

(10)[49] A közfeladatot ellátó szervnél őrzött olyan iratot, amely a Levéltár illetékességébe tartozik - ha szükséges, másolat elkészítését követően -, a Levéltárnak át kell adni. Amennyiben az irat más dokumentumoktól fizikailag nem választható szét, másolati példányt kell kiadni.

(11)[50] A Levéltár megőrzésébe került olyan iratot, amely más szerv már közlevéltárban vagy nyilvános magánlevéltárban őrzött irattári anyagának szerves részét képezi, és nem tartozik a Levéltár illetékességébe tartozó iratok körébe, a Levéltár - a szükséges másolatok elkészítését követően - az iratokat őrző levéltárnak adja át. Amennyiben az irat más dokumentumtól fizikailag nem választható szét, másolati példányt kell kiadni.

12. §[51]

13. §[52]

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke