2021. évi LXXXV. törvény

egyes törvényeknek a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete létrehozásával összefüggő módosításáról

1. Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. § Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45. § (1a) bekezdésében a "közérdekű nyugdíjas szövetkezet," szövegrész helyébe a "közérdekű nyugdíjas szövetkezet, a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete" szöveg lép.

2. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

2. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés a) pontjában a "tagját és a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját -," szövegrész helyébe a "tagját, a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját és a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagját -," szöveg lép.

3. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

3. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 3. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában a "lakásszövetkezet, európai szövetkezet," szövegrész helyébe a "lakásszövetkezet, valamint európai szövetkezet," szöveg lép.

4. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

4. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"j) keresőtevékenység: ha e törvény másként nem rendelkezik, minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, a szociális szövetkezet tagja, a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagja, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel;"

(2) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1a) bekezdés 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően e törvény alkalmazásában nem minősül jövedelemnek]

"10. a szociális szövetkezet tagja által, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja által, valamint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel,"

5. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

5. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 9. pontjában az "iskolaszövetkezetben és" szövegrész helyébe az "iskolaszövetkezetben, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetében és" szöveg lép.

6. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása

6. § (1) A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bgtv.) 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, nyugdíjas szövetkezet a támogatást saját pénzeszközeitől elkülönítetten kezeli, és azt kizárólag a felszámolási eljárás alatt álló kölcsönvevőhöz kikölcsönzött munkavállaló részére járó munkabér, illetve a szolgáltatást igénybe vevőnél személyesen közreműködő iskolaszövetkezeti, nyugdíjas szövetkezeti tag, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja részére járó díj megfizetésére fordíthatja vagy a kifizetett munkabérre, illetve díjra számolhatja el. A kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, nyugdíjas szövetkezet - amennyiben ezt a kötelezettségét korábban nem teljesítette - a támogatás beérkezését követő három munkanapon belül gondoskodik

a) a kölcsönzött munkavállalót, illetve személyesen közreműködő iskolaszövetkezeti, nyugdíjas szövetkezeti tagot, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagját terhelő közterhekkel csökkentett összegnek a munkavállaló, illetve személyesen közreműködő iskolaszövetkezeti, nyugdíjas szövetkezeti tag, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja részére történő kifizetéséről,

b) a kölcsönzött munkavállalót, illetve személyesen közreműködő iskolaszövetkezeti, nyugdíjas szövetkezeti tagot, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagját terhelő közterheknek az illetékes szervek részére történő megfizetéséről,

c) a kikölcsönzött munkavállaló részére járó munkabért, illetve a szolgáltatást igénybe vevőnél személyesen közreműködő iskolaszövetkezeti, nyugdíjas szövetkezeti tag, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja részére járó díjat - határozat vagy jogszabály alapján - terhelő levonás teljesítéséről és a jogosult részére történő kifizetéséről."

(2) A Bgtv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § (1) A felszámoló tájékoztatja a kölcsönbeadót és az iskolaszövetkezetet, nyugdíjas szövetkezetet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetét arról, hogy a kölcsönzési díj, illetve a szolgáltatási díj elmaradása mely kölcsönzött munkavállalót, illetve személyesen közreműködő iskolaszövetkezeti, nyugdíjas szövetkezeti tagot, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagját érinti.

(2) A kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, nyugdíjas szövetkezet az elmaradt kölcsönzési díjról, illetve szolgáltatási díjról és az érintett kölcsönzött munkavállalókról, illetve személyesen közreműködő iskolaszövetkezeti, nyugdíjas szövetkezeti tagokról, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagjairól elkülönített nyilvántartást vezet.

(3) Ha a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, nyugdíjas szövetkezet részére a korábban meg nem fizetett kölcsönzési díj, illetve szolgáltatási díj vagy annak egy része a felszámolási eljárás alatt befolyt bevételekből megtérítésre kerül, a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, nyugdíjas szövetkezet a támogatást, vagy annak a megtérüléssel érintett részét az állami foglalkoztatási szerv részére a megtérítést követő 8 napon belül köteles visszafizetni.

(4) Ha a bíróság a támogatás igénybevételének időtartama alatt a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, nyugdíjas szövetkezet felszámolását rendeli el, a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, nyugdíjas szövetkezet felszámolója nem igényelhet a 2. § (1) bekezdése szerinti támogatást azon kölcsönzött munkavállaló munkabérének, illetve személyesen közreműködő iskolaszövetkezeti, nyugdíjas szövetkezeti tag, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagja díjának kifizetéséhez, akire vonatkozóan kölcsönzési díj, illetve szolgáltatási díj meg nem fizetése miatt a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, nyugdíjas szövetkezet a 11. § (1)-(1a) bekezdésében meghatározott támogatást már igénybe vett."

7. § A Bgtv.

a) 1. § (1) bekezdés c) pontjában az "iskolaszövetkezet," szövegrész helyébe az "iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete," szöveg,

b) 1. § (2) bekezdés i) pontjában az "iskolaszövetkezetet," szövegrész helyébe az "iskolaszövetkezetet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetét," szöveg,

c) 1. § (2) bekezdés i) pontjában a "nyugdíjas szövetkezeti tagot" szövegrész helyébe a "nyugdíjas szövetkezeti tagot, valamint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagját," szöveg,

d) 1. § (2) bekezdés k) pontjában, 11. § (1) bekezdésében, 11. § (1a) bekezdésében, 11. § (1b) bekezdésében, 11. § (1c) bekezdésében, 11. § (2) bekezdésében, 11. § (5) bekezdésében, 11. § (6) bekezdésében az "iskolaszövetkezet," szövegrész helyébe az "iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete," szöveg,

e) 1. § (2) bekezdés l) pontjában, 11. § (3) bekezdésében a "nyugdíjas szövetkezeti tag" szövegrész helyébe a "nyugdíjas szövetkezeti tag, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja" szöveg,

f) 1. § (2) bekezdés l) pontjában, 11. § (1b) bekezdésében a "nyugdíjas szövetkezetnek" szövegrész helyébe a "nyugdíjas szövetkezetnek, valamint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének" szöveg,

g) 11. § (1d) bekezdés a), c) és k) pontjában az "iskolaszövetkezet" szövegrész helyébe az "iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete" szöveg,

h) 11. § (3) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében az "iskolaszövetkezet," szövegrészek helyébe az "iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete," szöveg

lép.

7. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

8. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

8. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

9. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Taotv.) 6. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem kell az (5) bekezdés rendelkezését alkalmaznia az adózónak]

"b) ha a 2. § (2) bekezdés e)-h) pontja alapján adóalany, továbbá ha szociális szövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet, iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, közhasznú nonprofit gazdasági társaság, vagy"

10. § A Taotv.

a) 10. §-át megelőző alcím címében az "iskolaszövetkezet" szövegrész helyébe az "iskolaszövetkezet, kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete" szöveg,

b) 10. § (9) bekezdésében a "szövetkezetek" szövegrész helyébe a "szövetkezetek és a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetei" szöveg,

c) 26. § (11) bekezdésében a "közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek" szövegrész helyébe a "közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek, a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének" szöveg

lép.

9. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

11. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (1) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"2. vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítót is, továbbá a nonprofit gazdasági társaság, az egyesülés, a szociális szövetkezet, az iskolaszövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete, az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízitársulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe és a kezelt vagyon, amennyiben nem tartozik a 3. és 4. pontban felsoroltak közé;"

10. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása

12. § A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) III. Fejezete a következő 6. alcímmel egészül ki:

"6. Kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete

35. § (1) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete olyan speciális szövetkezet, amelynek célja nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülők vagyoni, szociális, kulturális helyzetének előmozdítása, lehetőséget biztosítva arra, hogy a tagok rugalmas keretek között a foglalkoztatásba bekapcsolódjanak, illetve abban újra részt vehessenek, közösséghez tartozhassanak.

(2) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének célja továbbá az is, hogy elősegítse a tagok között a kisgyermekek gondozásához, neveléséhez kapcsolódó tudás- és ismeretanyag átadását, valamint tapasztalatcserét, ezen túlmenően pedig hozzásegítse tagjait a kisgyermekek gondozását, nevelését érintő új ismeret- és tudásanyag megszerzésének lehetőségéhez.

36. § A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete minden olyan tevékenységet gyakorolhat, amelyet jogszabály nem tilt és egybeesik a 35. §-ban meghatározott célkitűzésekkel.

37. § A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének csak természetes személy tagjai lehetnek.

38. § A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagjainak legalább 90%-a olyan természetes személy, aki nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül.

39. § A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem lehet személyes közreműködést nem vállaló tagja.

40. § (1) A tagfelvételi kérelemben a tagságra jelentkező személynek (a továbbiakban: tagjelölt) nyilatkoznia kell arról, hogy

a) a szövetkezet tagjává kíván válni,

b) nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül,

c) a szövetkezet alapszabályában foglaltakat elfogadja, magára nézve kötelezőnek ismeri el,

d) vállalja a szövetkezet tevékenységében való személyes közreműködést,

e) vállalja a szövetkezet alapszabályában meghatározott vagyoni hozzájárulás teljesítését,

f) a tagoknak biztosított előnyökkel élni kíván, a tagoknak biztosított szolgáltatásokat igénybe kívánja venni, és

g) a tagsága létesítésének nincs akadálya, és személyes közreműködését a munkavégzésre irányuló jogviszonyára vonatkozó szabályokkal összhangban fogja teljesíteni, ha egyébként munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

(2) A tagjelölt köteles az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat igazolni.

41. § (1) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének alapításakor, illetve belépéskor a tagsági jogviszony létrehozatalának feltétele az alapszabályban meghatározott mértékű vagyoni hozzájárulás teljesítése, amely lehet pénzbeli, illetve nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás.

(2) A vagyoni hozzájárulás teljesítése feltételeinek részletszabályait az alapszabály tartalmazza.

(3) A vagyoni hozzájárulás teljesítésére az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

42. § (1) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete célhoz kötött ismeretfejlesztési és edukációs alapot képez.

(2) Az ismeretfejlesztési és edukációs alap célja, hogy fedezetet nyújtson a szövetkezet tagjai számára a kisgyermekek gondozására, nevelésére irányuló ismeret-, tudásanyag, valamint tapasztalat bővítésére és megszerzésére, továbbá a tagok edukációjára.

(3) Az ismeretfejlesztési és edukációs alap a tagok között nem osztható fel.

(4) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete gazdasági társasággá való átalakulása vagy jogutód nélküli megszűnése esetén - a hitelezőkkel való elszámolást követően - az ismeretfejlesztési és edukációs alapot az alapszabály rendelkezése szerinti más kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének vagy szövetkezeti érdekképviseleti szervezetnek adja át.

(5) Az ismeretfejlesztési és edukációs alap igénybevételére és felhasználására vonatkozó részletszabályokat az alapszabályban kell meghatározni.

(6) Az ismeretfejlesztési és edukációs alapból nyújtott szolgáltatás a nyereségből való részesedésként és a tagsági jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás során nem vehető figyelembe.

(7) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. közösségi alapra irányadó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

43. § (1) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete által nyújtott szolgáltatásokért szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete az éves nettó árbevételének legalább 85%-át a tagok között személyes közreműködésük arányában osztja fel.

44. § (1) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete közgyűlésén a vagyoni hozzájárulás mértékére tekintet nélkül minden tagnak egy szavazata van.

(2) A döntéshozatalra egyebekben az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. vonatkozó szabályai irányadóak.

45. § (1) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete a tagjával tagsági megállapodást köt a személyes közreműködés konkrét tartalmára, módjára és ellentételezésére vonatkozóan.

(2) A tagsági megállapodásban a szövetkezet tagját megillető ellentételezést akként kell meghatározni, hogy annak arányosnak kell lennie a tag személyes közreműködésének mértékével, figyelemmel a 43. § (2) bekezdésére.

46. § (1) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja személyes közreműködését a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (a továbbiakban: külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti.

(2) A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony olyan sajátos jogviszony, amelynél a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja személyes közreműködését külső szolgáltatás keretében teljesíti, és amelyre a Ptk. megbízásra vonatkozó, valamint a munka törvénykönyvének e törvényben meghatározott szabályait és a munkavédelemről szóló törvény irányadó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete és tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján jön létre.

(4) A külső szolgáltatás nyújtása során a külső szolgáltatás fogadója a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagját közvetlenül utasíthatja. Az utasításadási jog kiterjed különösen a feladatteljesítés módjának, idejének és ütemezésének meghatározására.

(5) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagja részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagja részére, ha két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani.

(6) A külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb, mint az Mt. 153. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározott minimális összeg.

(7) A (3) bekezdés szerinti tagsági megállapodásnak tartalmaznia kell

a) a tag által vállalt feladatok körét,

b) a tagnak a külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítése tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj és a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatás legkisebb összegét, valamint

c) a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete és a tagja közötti kapcsolattartás módját a feladatteljesítéssel nem járó időtartamra.

(8) A személyes közreműködés külső szolgáltatás keretében történő teljesítése megkezdésének feltétele, hogy a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete és a tag írásban megállapodjanak

a) a szolgáltatás fogadójának személyében,

b) a teljesítendő konkrét feladatban,

c) a tag díjának és a díjhoz kapcsolódó egyéb juttatások összegében és az összeg kifizetésének időpontjában,

d) a feladat teljesítésének helyében, valamint

e) a feladat teljesítésének időtartamában.

(9) A külső szolgáltatás teljesítésében részt vevő tag károkozása vagy személyiségi jog megsértése esetén a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete és a külső szolgáltatás fogadójának megállapodása alapján az alkalmazott károkozásáért való felelősség polgári jogi szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a harmadik személynek okozott kárért vagy személyiségi jogsértésért a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete és a külső szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felelnek.

(10) A külső szolgáltatás fogadója részére történő feladatteljesítés során a külső szolgáltatás teljesítésében részt vevő tagnak okozott kárért vagy személyiségi jogai megsértéséért a szövetkezet és a szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felel.

47. § A szolgáltatás fogadója együttműködik a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetével, így különösen biztosítja a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete képviselőjének a feladatteljesítés helyére történő belépést, tájékoztatja a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetét a feladatteljesítéssel kapcsolatos lényeges körülményekről.

48. § A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete közhasznú jogállású lehet.

49. § (1) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezeteinek érdekképviselete e törvény érdekképviseletre irányadó szabályai szerint több szinten szerveződhet.

(2) Az érdekképviselet legfőbb feladata a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagjai érdekeinek védelme, képviselete, érvényre juttatása, különös tekintettel a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tevékenységét elősegítő jogalkotásban való közreműködésre.

(3) Az érdekképviseletnek kiemelt feladata az is, hogy a szövetkezetek közötti együttműködés nemzetközi szövetkezeti alapelvére is figyelemmel működjön közre más szövetkezeti érdekképviseletekkel a tagjai javára.

(4) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben e törvény érdekképviseletre vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

50. § A szövetkezetnek a nevében viselnie kell a "kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete" megnevezést.

51. § (1) Az állam a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tevékenységéhez szükséges és arányos mértékben támogatást nyújthat.

(2) A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete működése során a céljai érvényre juttatásával közérdeket szolgál.

52. § A gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tag tagsági jogviszonya megszűnik azon a napon, amelytől sem gyermekgondozási díjban, sem gyermekgondozást segítő ellátásban nem részesül.

53. § A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetére a 35-52. §-ban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. vonatkozó rendelkezései és az I. Fejezet rendelkezései az irányadóak."

11. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

13. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

12. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása

14. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[Nem keletkezik az 1. § (1)-(3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettsége - e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében -]

"k) a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének a nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagjával fennálló jogviszonyára tekintettel."

13. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása

15. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontja a következő bd) alponttal egészül ki:

[E törvény alapján biztosított a kiegészítő tevékenységet folytató személynek nem minősülő

b) szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik (a személyes közreműködést megalapozó jogviszonyra irányadó szabályok szerint), kivéve]

"bd) a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő, egyéb jogcímen - ide nem értve az f) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosított tagját,"

14. Záró rendelkezések

16. § Ez a törvény 2021. július 1-jén lép hatályba.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2021. évi LXXXV. törvényhez

Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.24. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

"4.24. a) a szociális szövetkezet tagja által a tagi munkavégzés, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja, a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének a nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagja által a személyes közreműködés ellenértékeként élelmiszer, a szociális szövetkezet, a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete és a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak vagy fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában együttesen legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben megszerzett bevétel, azzal, hogy a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát;

b) a közhasznú jogállású szociális szövetkezet által a közösségi alapból az alapszabályában rögzített közhasznú céljával összhangban a szövetkezeti tag természetes személynek vagy közös háztartásban élő Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozójának, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet által a közösségi alapból az alapszabályában rögzítettek szerint az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagjának vagy közös háztartásban élő Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozójának, továbbá a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete által nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagjának élelmiszer, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben támogatásként vagy segélyként juttatott bevétel,

mindkét esetben azzal, hogy az élelmiszer juttatás vagy a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak értékének megállapításánál a szövetkezet értékesítési tevékenysége során alkalmazott árat, ennek hiányában a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni;"

2. melléklet a 2021. évi LXXXV. törvényhez

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. mellékletének 14-16. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"14. Az iskolaszövetkezetnek, a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek, illetve a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének a Tbj. 6. § (1) bekezdés b) pontja alapján biztosítottnak nem minősülő, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti tagsági megállapodás alapján személyesen közreműködő tagja esetében - a 3. pontban foglaltaktól eltérően - az iskolaszövetkezet, illetve a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, továbbá a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete az állami adó- és vámhatóság felé köteles a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás megkötésének napján bejelenteni

14.1. az iskolaszövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, illetve a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének adószámát,

14.2. az iskolaszövetkezeti, a közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tag, illetve a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagja adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, továbbá iskolaszövetkezeti tag esetén diákigazolványa számát, közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tag esetén nyugdíjfolyósítási törzsszámát, illetve kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének tagja esetén azt, hogy nem nagyszülőként részesül-e gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban.

15. Az iskolaszövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, továbbá a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete köteles az állami adó- és vámhatósághoz bejelenteni a jogviszony megszűnését követő nyolc napon belül az iskolaszövetkezeti, illetve közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tag, továbbá a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete tagjának jogviszonya megszűnésének napját. Jogutódlás esetén a 3.3. pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

16. Az iskolaszövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, továbbá a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete bejelentési kötelezettségét az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésével azonos módon

16.1. elektronikus úton - a tárhelyen keresztül - vagy

16.2. telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon

teljesíti."