400/2022. (X. 21.) Korm. rendelet

a védelmi és biztonsági célú tervezés szabályairól

A Kormány a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 83. § 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

1. elemzés: a védelmi és biztonsági tervdokumentum adattartalmának, a terv által elért eredménynek, valamint a tervkészítés folyamatának vizsgálata, amelynek célja, hogy feltárja és bemutassa azokat a körülményeket, amelyek befolyásolják a tervben meghatározott cél elérését, a vezetés döntésének előkészítését, a megtett intézkedés végrehajtását, valamint különböző értékelések elvégzéséhez adat szolgáltatása,

2. értékelés: a védelmi és biztonsági tervdokumentumban rögzített cél összevetése a megvalósítás eredményével, feltárva a nem teljesült cél és nem várt hatás kockázatát, következményét, valamint javaslat megfogalmazása a probléma kiküszöbölésére és a negatív következmény elhárítására,

3. felülvizsgálat: a nyomon követés vagy a közbenső értékelés során keletkező adat és információ elemzése a terv végrehajtásába történő beavatkozás szükséges mértékének meghatározása vagy a megvalósítás alatt álló védelmi és biztonsági tervdokumentum módosítása érdekében,

4. hosszú táv: tíz évet meghaladó időtartam,

5. közbenső értékelés: a védelmi és biztonsági tervdokumentum megvalósítása során annak vizsgálata, hogy az időarányos megvalósítás hogyan viszonyul a tervdokumentumban foglalt célhoz, bemutatva a nem teljesült célt, a nem várt hatást, annak okát és a javaslatot, amelyek elősegítik az eredeti cél elérését és megvalósítását,

6. nyomon követés: az elfogadott védelmi és biztonsági tervdokumentumban foglalt cél, továbbá feladat előírt, eljárás szerint és határidőben történő megvalósítására vonatkozó adat gyűjtése és elemzése,

7. Ország Összehangolt Védelmi Terve: a Magyarországot fenyegető védelmi és biztonsági kihívással összefüggésben szükséges koordinált védelmi tevékenységet, eljárást és együttműködési feladatot meghatározó minősített tervdokumentum,

8. részelemzés: a védelmi és biztonsági tervdokumentum meghatározott részadattartalmának, a terv által elért részeredménynek, valamint a tervkészítés folyamata meghatározott részének vizsgálata, amelynek célja, hogy feltárja és bemutassa azokat a körülményeket, amelyek befolyásolják a tervfolyamat vizsgált részében meghatározott cél elérését, a vezetés döntésének előkészítését, a megtett intézkedés végrehajtását, valamint különböző részértékelések elvégzéséhez adat szolgáltatása,

9. tervidőszak: az az időtartam, amelyre az adott terv vonatkozik,

10. utólagos értékelés: a védelmi és biztonsági tervdokumentum megvalósítását követően annak vizsgálata, hogy a megvalósítás hogyan viszonyul a tervdokumentumban foglalt célhoz, bemutatva a nem teljesült célt, a nem várt hatást, annak kockázatait, okait és a tapasztalatok becsatornázását a tervezési folyamatba,

11. védelmi és biztonsági tervdokumentum: a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Vbö.) 22. § (1) bekezdése szerinti tervdokumentum,

12. védelmi és biztonsági tervezés rendszere: Magyarország védelmét és biztonságát szolgáló tervezési folyamatok összessége, amelynek keretein belül olyan tervdokumentumok készülnek, amelyek a Kormány iránymutatásain, az összkormányzati koordináción, valamint a biztonsági környezet folyamatos értékelésén alapulnak, és meghatározzák mindazon tevékenységeket, amelyek garantálják az ország védelmi és biztonsági eseményekre történő felkészülését és esetleges bekövetkezéskor azok kezelését.

2. A védelmi és biztonsági tervezés alapelvei, valamint a tervezés folyamata

2. § (1) A védelmi és biztonsági tervezés feladatának végrehajtásával kell megvalósítani a magyar nemzet védelme, biztonságának fenntartása és fejlesztése célkitűzéseit.

(2) A védelmi és biztonsági tervdokumentumnak összhangban kell lennie a védelemmel és biztonsággal kapcsolatos kormányzati intézkedésekkel.

(3) A védelmi és biztonsági tervdokumentum kidolgozásának, végrehajtásának, nyomon követésének, valamint felülvizsgálatának az e rendeletben meghatározott időközönként történő, illetve a biztonsági környezet változásai által eredményezett, ismétlődő műveletnek kell lennie.

(4) A védelmi és biztonsági tervdokumentumok kialakításával, tartalmával biztosítani kell az egymásra épülő tervek összhangját.

(5) A védelmi és biztonsági tervdokumentumnak és megvalósításának illeszkednie kell az összkormányzati célkitűzésekhez.

(6) A védelmi és biztonsági tervezést - a minősített adatok védelme elsőbbségének biztosítása mellett - egyszerű és átlátható folyamatok mentén kell kialakítani és végezni.

(7) A védelmi és biztonsági tervdokumentumokban feladat akkor írható elő, ha az

a) az ország biztonsági érdekeit szolgálja, és társadalmi, valamint gazdasági szempontból fenntartható,

b) támogatja az összkormányzati célkitűzéseket, reálisan megvalósítható, a megvalósításhoz szükséges erőforrás elérhető, és

c) összhangban van a szakterületi tervezés egyéb dokumentumával.

3. § A védelmi és biztonsági tervezésben az alábbi szervek vesznek részt:

a) a Biztonság- és Védelempolitika Alapelveinek kidolgozásában a Vbö. 5. § 18. pontja szerinti védelmi és biztonsági szervezet és a Vbö. 49. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szerv,

b) a Nemzeti Biztonsági Stratégia és az Integrált Védelmi és Biztonsági Iránymutatás kidolgozásában a Vbö. 5. § 18. pontja szerinti védelmi és biztonsági szervezet és a Vbö. 49. § (1) bekezdés a), d), e), g), i) és j) pontja szerinti szerv, intézmény,

c) az Ország Összehangolt Védelmi Terve kidolgozásában a Vbö. 5. § 18. pontja szerinti védelmi és biztonsági szervezet és a Vbö. 49. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szerv,

d) a Védelmi és Biztonsági Alapterv és a Védelmi és Biztonsági Intézkedési Terv kidolgozásában a Vbö. 49. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szerv,

e) az intézkedési terv kidolgozásában a Vbö. 5. § 18. pontja szerinti védelmi és biztonsági szervezet és a Vbö. 49. § (1) bekezdése szerinti szervezet.

4. § (1) A védelmi és biztonsági tervezés folyamata egymásra épülő, egymást támogató, adatokkal ellátó folyamatok és tevékenységek összessége.

(2) A tervezési folyamat a védelmi és biztonsági dokumentumok hierarchiáját követve négy fő tervezési fázisból áll:

a) a Biztonság- és Védelempolitika Alapelveinek összeállítása,

b) a Nemzeti Biztonsági Stratégia összeállítása,

c) az Integrált Védelmi és Biztonsági Iránymutatás kidolgozása, valamint

d) az ország egészére vonatkozó, ágazatspecifikus, végrehajtásra irányuló stratégiák, alaptervek, illetve intézkedési tervek kidolgozása.

5. § (1) A védelmi és biztonsági tervdokumentum összeállításáért felelős szerv a tervdokumentum kidolgozásába bevonja az érintett állami és e rendelet hatálya alá tartozó más szervet.

(2) A védelmi és biztonsági tervdokumentum összeállítása során a tervezet véleményezésére legalább 30 napot, a terv végső tervezetének véleményezésére legalább 15 napot kell biztosítani.

3. A nyomon követés és értékelés

6. § (1) A védelmi és biztonsági tervdokumentum végrehajtási fázisában a cél elérése érdekében gondoskodni kell a terv nyomon követéséről, a tervezett feladat eredményének elemzéséről, részelemzéséről, értékeléséről és a rendszeres felülvizsgálatáról.

(2) A nyomon követés, a megvalósulás értékelése, valamint a védelmi és biztonsági tervdokumentum felülvizsgálata az annak kidolgozásáért felelős feladata.

(3) A nyomon követés és megvalósulás értékelésének főbb megállapításait tartalmazó beszámolót a védelmi és biztonsági tervdokumentum kidolgozásáért felelős évente a tárgyévet követő év március 15-ig küldi meg a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve vezetője részére. A megállapításokat a Vbö. 46. § (4) bekezdése szerinti beszámolóban is rögzíteni kell.

(4)[1] A (3) bekezdés szerinti megállapításokra figyelemmel, vagy ha a soron kívüli beszámoló, illetve a közbenső vagy utólagos értékelés tartalma azt indokolttá teszi, a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve vezetője a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója útján intézkedésre vonatkozó javaslatot tehet a Védelmi Tanács részére.

7. § A védelmi és biztonsági tervezés tervdokumentumainak értékelése érdekében

a) beszámoló,

b) soron kívüli beszámoló,

c) közbenső értékelés,

d) utólagos értékelés, valamint

e) összegzett jelentés

kerülhet összeállításra.

8. § (1) A beszámoló a védelmi és biztonsági tervdokumentumban tervezett feladat és cél elérésének, megvalósulásának vizsgálata, a fellépő problémák feltárása, kezelése, következmények, kockázatok felmérése, értékelése érdekében tartalmazza

a) a védelmi és biztonsági tervdokumentumban meghatározott, elérni kívánt cél beszámolási időszakra vonatkozó állapotát,

b) a tervben rögzítettekhez képest az elmaradást, annak okát vagy az előrehaladás mértékét,

c) a következmény és a kockázat felmérését, értékelését, valamint

d) az elmaradás és a kockázat kezelésére vonatkozó kiküszöbölési tervet.

(2) A beszámolót a terv összeállításáért, kidolgozásáért felelős szerv vezetője hagyja jóvá.

(3) A Kormány a védelmi és biztonsági tervdokumentum nyomon követése folyamatában soron kívüli beszámoló elkészítését is kérheti, amely tartalmi elemeiben megegyezik a beszámolóval.

9. § (1) A Kormány folyamatos tájékoztatása érdekében a Vbö. 5. § 18. pontja szerinti védelmi és biztonsági szervezet, valamint a Vbö. 49. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szerv a védelmi és biztonsági tervdokumentum megvalósításának közbenső értékelését évente kétszer hajtja végre, amelyek eredményéről minden év május 31-ig és november 15-ig tájékoztatót készít a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve vezetője részére.

(2) A közbenső értékelésről szóló tájékoztatás tartalmi elemeiben megegyezik a beszámolóval.

10. § A Kormány a védelmi és biztonsági tervdokumentum megvalósításának utólagos értékelését is kérheti, amelynek szempontjait a Kormány határozza meg.

11. §[2] A védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének vezetője évente a Vbö. 46. § (4) bekezdése szerinti beszámolóval egyidejűleg összegzett jelentést állít össze a Kormány részére a védelmi és biztonsági tervezés rendszerében készült védelmi és biztonsági tervdokumentum végrehajtásáról, illetve az azonnali intézkedésre vonatkozó javaslatáról. A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve az összegzett jelentést a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója útján terjeszti elő.

12. § (1) Ha a nyomon követést vagy az értékelést végző azt állapítja meg, hogy a végrehajtás időszakában a stratégiai tervdokumentumban kitűzött célok megvalósítása már nem érhető el, javaslatot tesz a stratégiai tervdokumentum felülvizsgálatára és módosítására.

(2) Ha egy védelmi és biztonsági tervdokumentum felülvizsgálatra kerül, és ennek folytán érdemben módosul, a nyomon követést végző javaslatot tesz a módosuló védelmi és biztonsági tervdokumentumhoz kapcsolódó más védelmi és biztonsági tervdokumentum felülvizsgálatára és módosítására.

4. A védelmi és biztonsági tervező rendszerben készülő tervdokumentumra vonatkozó szabályok

13. § (1) A Kormány a Biztonság- és Védelempolitika Alapelvei tervdokumentumra vonatkozó javaslatában az Országgyűlés részére megfogalmazza a Vbö. 22. § (3) bekezdésében foglaltakra vonatkozó javaslatát, így különösen:

a) az ország és a nemzet biztonsági helyzetértékelése alapján elérendő, a védelemmel és biztonsággal kapcsolatos nemzeti tervezési célt,

b) a tervezett időtávon belül azonosítja a Magyarországot érintő külső hatást és kockázatot, a belső kihívást és a fejlődés lehetséges irányát,

c) rögzíti a védelmi és biztonsági felkészítés tervezésének stratégiai keretét,

d) meghatározza a tervezésben részt vevő szervek, szervezetek együttműködésének alapelveit,

e) meghatározza és értékeli a végrehajtás folyamatában lévő fejlesztési feladatot, illetve a kihívás alapján azonosítja a védelmi és biztonsági cél eléréséhez szükséges további fejlesztés irányát, valamint

f) meghatározza a meglévő és elérendő képesség fenntartásával és működtetésével kapcsolatos ágazatokon átnyúló alapelveket.

(2) A Biztonság- és Védelempolitika Alapelvei tervdokumentum tartalmára vonatkozó javaslatot az előkészítés során nyilvános véleményezésre kell bocsátani.

(3) A Biztonság- és Védelempolitika Alapelvei tervdokumentumot a külpolitikáért felelős miniszter készíti elő, aki szükség esetén, de legalább négyévente javaslatot tesz a Kormány részére annak felülvizsgálatára.

14. § (1) A Nemzeti Biztonsági Stratégia értékeli és meghatározza

a) a Vbö. 22. § (4) bekezdés a) pontja tekintetében különösen

aa) Magyarország alapvető adottságait,

ab) Magyarország biztonsági érdekeit,

b) a Vbö. 22. § (4) bekezdés b) és c) pontja tekintetében különösen

ba) Magyarország biztonsági környezetét, általános biztonsági helyzetét,

bb) a védelemmel és biztonsággal összefüggő stratégiai célokat,

bc) a védelmi és biztonsági képesség fejlesztésével megcélzott védendő értéket,

bd) az ország védelmi és biztonsági helyzetét meghatározó biztonsági kihívást, kockázatot, fenyegetést, valamint egy lehetséges válság jellemzőit,

c) a Vbö. 22. § (4) bekezdés d) és e) pontja tekintetében különösen

ca) Magyarország védelmét és biztonságát elősegítő főbb fejlesztési irányokat, valamint

cb) mindazon, az a) és b) pont szerinti tevékenységhez kapcsolódó cselekvési irányt, feladatot és eszközt, amely szavatolja Magyarország védelmét és biztonságát.

(2)[3] A Nemzeti Biztonsági Stratégia kidolgozásának megkezdéséről a Védelmi Tanács határoz.

(3) A Nemzeti Biztonsági Stratégiát a külpolitikáért felelős miniszter készíti elő.

(4) A Nemzeti Biztonsági Stratégiát

a) négyévente,

b) a biztonsági helyzet változása miatt és

c) a Biztonság- és Védelempolitika Alapelvei tervdokumentum módosítása, felülvizsgálata után

felül kell vizsgálni.

15. § (1) Az Integrált Védelmi és Biztonsági Iránymutatás meghatározza

a) mindazon képességfejlesztési célt, amelyet Magyarország védelmi és biztonsági érdekeinek érvényesítése érdekében el kell érni a tervidőszakban,

b) Magyarország védelmének megerősítését és biztonságának fenntartását támogató mindazon beavatkozási irányt, kockázatot és a végrehajtáshoz elengedhetetlen eszközt, amelyet figyelembe kell venni az ágazati védelmi és biztonsági tervezésnél,

c) Magyarország védelmi és biztonsági céljai eléréséhez szükséges feladat végrehajtási fázisában együttműködő szervet, szervezetet és a feladat végrehajtásához szükséges koordináció kapcsán felmerülő illeszkedési pontot, valamint

d) az azon ágazathoz kapcsolódó feladatot, amely végrehajtásával az ország eléri a védelem és biztonság megerősítése terén tervezett célt.

(2) Az Integrált Védelmi és Biztonsági Iránymutatás előkészítéséhez az ágazatok irányításáért felelős miniszterek szakmai javaslatait a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének vezetője hangolja össze, és állítja össze az Integrált Védelmi és Biztonsági Iránymutatás tervezetét.

(3) Az Integrált Védelmi és Biztonsági Iránymutatást

a) kétévente és

b) a Nemzeti Biztonsági Stratégia módosítását követően

felül kell vizsgálni.

16. § (1) Az Ország Összehangolt Védelmi Tervének összeállítását a Kormány határozatban rendeli el.

(2)[4] Az Ország Összehangolt Védelmi Terve az Integrált Védelmi és Biztonsági Iránymutatást, a Biztonság- és Védelempolitika Alapelveit, valamint a Nemzeti Biztonsági Stratégiát alapul véve, a Védelmi Tanács által meghatározott elvek mentén, az ágazatok által biztosított szakmai információkat figyelembe véve, hosszú távra készül, és forrásszükségletet nem tartalmaz.

(3) Az Ország Összehangolt Védelmi Tervét a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve állítja össze az ágazatok irányításáért felelős miniszterek szakmai javaslatai figyelembevételével.

(4) Az Ország Összehangolt Védelmi Tervét a Védelmi Tanács javaslata alapján a Kormány hagyja jóvá.

(5) Az Ország Összehangolt Védelmi Tervét

a) a tervrendszer felsőbb szintjén elhelyezkedő irányadó tervdokumentum változása, valamint

b)[5] a Védelmi Tanács döntése

esetén felül kell vizsgálni.

17. § (1) A Védelmi és Biztonsági Alapterv és a Védelmi és Biztonsági Intézkedési Terv összeállítását a szervezetet irányító miniszter normatív utasítással rendeli el.

(2) A Védelmi és Biztonsági Alapterv tartalmazza

a) a szervezetre vonatkozó védelmi és biztonsági tevékenységgel kapcsolatos fejlesztési, működési és fenntartási, együttműködéssel kapcsolatos célt és az ez alapján elvégzendő feladatot,

b) a szervezet irányítása alá tartozó szerv védelmi és biztonsági célját,

c) a védelmi és biztonsági tevékenységhez tervezett erőforrások elosztását,

d) a forrásszükséglet pontos meghatározását és felhasználásának ütemezését,

e) a teljesítéshez szükséges személyi, tárgyi, szakmai, anyagi és szervezeti feltételt,

f) a feladat megvalósítására megállapított határidőt és felelőst, valamint

g) a nyomon követés szervezeti feladatát.

(3) A Védelmi és Biztonsági Alaptervet a szervezetet irányító miniszter hagyja jóvá.

(4) A Védelmi és Biztonsági Alaptervet

a) kétévente és

b) az Integrált Védelmi és Biztonsági Iránymutatás tervdokumentum módosítását, felülvizsgálatát követően

felül kell vizsgálni.

(5) A Védelmi és Biztonsági Intézkedési Terv tartalmazza

a) a szervezet védelmi és biztonsági eseménnyel összefüggő riasztási és értesítési tervét,

b) a szervezet különleges jogrend időszaki sajátos működésére vonatkozó szabályt,

c) a szervezet összehangolt védelmi tevékenység elrendelését követő sajátos működésére vonatkozó szabályt,

d) a veszélyelhárítási tervet és

e) a honvédelmi intézkedési tervet.

(6) A Védelmi és Biztonsági Intézkedési Tervet az azt kidolgozó szervezet vezetője hagyja jóvá, és felel annak alkalmazhatóságáért.

5. Záró rendelkezések

18. § Ez a rendelet 2022. november 1-jén lép hatályba.

19. §[6] Az e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott védelmi és biztonsági tárgyú tervdokumentumot a Vbö. 22. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti tervdokumentum hatálybalépéséig alkalmazni kell.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök