587/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet

a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény szabályainak a veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról

Veszélyhelyzeti normák

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt (a továbbiakban: Ctv.), valamint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt (a továbbiakban: Cstv.) az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt az e rendeletben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

2. § A Ctv. 116. § (5) bekezdésében, valamint a Cstv. 41. § (1) bekezdésében és 45/A. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően, ha a kényszertörlési eljárás során felszámolási eljárást kell kezdeményezni, a felszámolás során helye lehet egyezségkötésnek, és a felszámolási eljárás az adós cég teljesítésére tekintettel megszüntethető.

3. § (1) A 2. § szerinti eljárásban a Cstv. 41. § (2) és (4) bekezdését azzal a kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy a Cstv. 8. § (1) bekezdésében felsorolt szervek képviselője e szerveknek az egyezség feltételeire vonatkozó határozatát, valamint a fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot a határozat meghozatalától számított 5 napon belül köteles a bíróságnak és a felszámolónak is megküldeni.

(2) A Cstv. 41. § (6) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bíróság az adós kérelmére a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül egyezségi tárgyalást tart. Ha az adós nem kérte egyezségi tárgyalás megtartását, a bíróság dönthet úgy, hogy az egyezségi tárgyalás megtartása helyett az egyezségi javaslatot és a felszámoló jelentését a kérelem beérkezését követő 5 napon belül - 8 napos határidő kitűzésével - azzal a felhívással küldi meg a hitelezőnek, hogy szavazatukat a fenti határidőn belül a bíróságnak és a felszámolónak írásban küldjék meg. A szavazatokat a bíróság összesíti és ennek alapján az utolsó szavazat beérkezésétől, de legkésőbb a határidő lejártától számított 5 napon belül végzéssel dönt az egyezség jóváhagyásáról a Cstv. 44. § (1)-(1b) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.

(3) A Cstv. 42. §-át azzal a kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy a felszámoló a jelentését a határozat és egyezségi javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül küldi meg a bíróságnak.

4. § A 2. § szerinti eljárásban a Cstv. 45/A. § (3) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bíróság a Cstv. 45/A. § (2) bekezdése szerinti kérelmet és mellékleteit 5 napon belül megküldi az állami és önkormányzati adóhatóságnak. Ha az adóhatóságtól 15 napon belül észrevétel nem érkezett, a bíróság az észrevétel beérkezésétől, de legkésőbb a határidő lejártától számított 5 napon belül végzésben elrendeli a felszámolási eljárás megszüntetését.

5. § (1) Ha a 2. § szerinti esetben a felszámolási eljárásban a bíróság az egyezséget jogerősen jóváhagyja vagy a felszámolási eljárást a Cstv. 45/A. §-a alapján megszünteti, a Ctv. 62. §-át az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A cégbíróság a Ctv. 9/C. § (2) bekezdése szerinti eljárásban megvizsgálja, hogy a cég cégjegyzéke tartalmazza az összes olyan adatot, amelyet a Ctv. 24. § (1) bekezdése előír, valamint amelyeket a Ctv. az adott cégformára kötelezően előír.

(3) Ha a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a cég cégjegyzéke az összes szükséges adatot tartalmazza, a megszűntnek nyilvánítással kapcsolatosan a cégjegyzékbe bejegyzett adatokat törli. A cégbíróság a céget a cégjegyzékből nem törli, azonban a céggel szemben 6 hónapon belül hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít annak vizsgálatára, hogy a korábban, a megszűntnek nyilvánításra okot adó körülmény megszüntetésre került-e.

(4) Ha a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a cég cégjegyzéke nem tartalmazza az összes szükséges adatot, a cégbíróság felhívja a céget, hogy 60 napon belül jelentse be az új kötelező adatot. Ha a cég ennek nem tesz eleget, a cégbíróság a céget hivatalból törli a cégjegyzékből. A céggel szemben fennálló, a felszámolási egyezségben foglalt tartozásokért a cég cégjegyzékébe az egyezség jogerős jóváhagyásakor bejegyzett tagok és vezető tisztségviselők korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A cégbíróság a cég törlését elrendelő végzésében rendelkezik ezen jogkövetkezményről is.

(5) Ha annak feltételei fennállnak, a cégbíróság rendelkezik az eltiltásról, az eltiltás kezdetéről és végéről is, tekintet nélkül a cég továbbműködésére. A cégbíróság szükség szerint a Ctv. 9/D. § (5) bekezdése alapján is eljár.

6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

7. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő kényszertörlési és - a felszámolási eljárás elrendelésének időpontjától függetlenül - a folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök