2025. évi L. törvény

az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről[1]

[1] Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelettel - 2022. november 1. napjával - a Kormány Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki.

[2] Az Országgyűlés - áttekintve a veszélyhelyzeti kormányrendeletek szabályozási tárgyköreit - egyes jogintézmények átmeneti szabályként, illetve a normál jogrend részeként történő megállapításaként történő szabályozása céljából a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

A MENEKÜLTÜGYI ELJÁRÁS ÁTMENETI SZABÁLYAI

1. § A menekültügyi hatóság a menedékjogi kérelmeket az e Fejezetben foglalt eltérésekkel bírálja el.

2. § (1) Menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozat (a továbbiakban: szándéknyilatkozat) személyes benyújtásával a külföldi tájékoztatja a menekültügyi hatóságot, hogy menedékjog iránti kérelem benyújtása céljából Magyarországra kíván beutazni.

(2) Szándéknyilatkozatot a menekültügyi hatóság részére címzett beadványként a menekültügyi hatóság által meghatározott és közzétett tartalommal lehet benyújtani. Szándéknyilatkozatot a külpolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott, Magyarországnak a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti diplomáciai képviseletén (a továbbiakban: nagykövetség) lehet benyújtani.

(3) A menekültügyi hatóság a szándéknyilatkozatot megvizsgálja, ennek keretében a külföldit távmeghallgatás keretében a nagykövetségen meghallgathatja.

(4) A menekültügyi hatóság 60 napon belül tájékoztatja a nagykövetséget a menedékjogi kérelem benyújtása céljából kiállított, Magyarországra történő egyszeri utazásra jogosító úti okmány (a továbbiakban: utazási okmány) kiadása érdekében.

(5) Ha a szándéknyilatkozat alapján a menekültügyi hatóság nem tesz javaslatot utazási okmány kiadására, erről a külföldit a nagykövetség útján tájékoztatja.

3. § A menekültügyi hatóság 2. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatása alapján Magyarország nagykövetsége 30 napig érvényes utazási okmányt állít ki, ha a külföldi Magyarországra történő belépésre jogosító engedéllyel nem rendelkezik.

4. § (1) Menedékjogi kérelmet - az 5. § kivételével - a 2. § és a 3. § szerint lefolytatott eljárásokat követően lehet benyújtani.

(2) Az utazási okmánnyal rendelkező külföldi menedékjogi kérelme előterjesztésének szándékát az országba történő belépéskor haladéktalanul jelzi a határrendészeti szerv részére.

(3) A határrendészeti szerv a külföldit legkésőbb 24 órán belül a menekültügyi hatóság elé állítja.

(4) A menedékjogi kérelmet előterjesztő külföldi a menedékjogról szóló törvény szerinti jogait menedékjogi kérelmének a menekültügyi hatóság előtti előterjesztése időpontjától gyakorolhatja.

(5) Az elismerését kérő számára a menekültügyi hatóság végzéssel szálláshelyet jelölhet ki zárt befogadó intézményben. Ha a kérelem benyújtásától számított négy hét eltelt, és a menekültügyi őrizet elrendelésének feltételei nem állnak fenn, a menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás általános szabályai szerint határozza meg a szálláshelyet.

5. § (1) A menedékjogi kérelem benyújtásának nem feltétele a 2. § szerinti szándéknyilatkozat benyújtása

a) a Magyarországon tartózkodó kísérő nélküli kiskorú,

b) a menekültként vagy oltalmazottként elismert személynek a menedékjogról szóló törvény szerinti, a menedékjogi kérelem benyújtása idején Magyarországon tartózkodó családtagja, valamint

c) a szabadságelvonással járó büntetés vagy intézkedés, illetve személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés - ide nem értve az elfogás, az előállítás és a szabálysértési elzárás esetét - hatálya alatt álló személy

tekintetében.

(2) A Magyarország államhatárát jogellenesen átlépő külföldit - ha a menedékjogi kérelem benyújtásának a szándékát a rendőrség előtt jelzi - a rendőrség a határátlépés helye szerinti szomszédos országban található magyar nagykövetségre irányítja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben a menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás általános szabályai szerint jár el.

6. § A menekültügyi hatóság a menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozattal összefüggő eljárása során a külföldiek adatait 10 évig kezeli.

7. § A menedékjogi kérelem elbírálása során nem alkalmazhatóak

a) a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) 71/A-72. §-a és 80/H-80/K. §-a,

b) a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet VII/A. Fejezete.

8. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő menedékjogi kérelmek elbírálására az e Fejezet rendelkezéseit alkalmazni kell.

(2) Az e Fejezet szerinti rendelkezéseket 2026. december 31-ig kell alkalmazni.

9. § Felhatalmazást kap

a) a külpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg Magyarország nagykövetségeinek azt a körét, ahol menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozat benyújtható,

b) az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy az e Fejezet végrehajtásához szükséges részletes eljárási szabályokat a külpolitikáért felelős miniszter egyetértésével rendeletben állapítsa meg.

II. FEJEZET

AZ IDEIGLENES VÉDELEMRE JOGOSULT ÉS MENEDÉKES SZEMÉLYEKRE VONATKOZÓ ÁTMENETI SZABÁLYOK

1. Általános rendelkezések

10. § (1) E Fejezetet a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Ukrajnából való tömeges beáramlása tényének a 2001/55/EK irányelv 5. cikke értelmében történő megállapításáról és átmeneti védelem bevezetéséről szóló, 2022. március 4-i (EU) 2022/382 tanácsi végrehajtási határozat [a továbbiakban: (EU) 2022/382 tanácsi határozat] hatályon kívül helyezéséig kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezésének naptári napját az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

(3) Az Ukrajnában állandó lakóhellyel rendelkező és 2022. február 24-én vagy azt követően Ukrajnából érkező magyar állampolgár (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: magyar állampolgár) tekintetében a menedékes részére nyújtott valamennyi ellátást és kedvezményt biztosítani kell, ha a magyar állampolgárság tényénél fogva kedvezőbb elbánásban nem részesül.

(4) Az (EU) 2022/382 tanácsi határozat 2. cikk (2) bekezdésével összhangban Magyarország nem alkalmazza az (EU) 2022/382 tanácsi határozat menedékesekre vonatkozó rendelkezéseit azon hontalan személyek és Ukrajnán kívüli harmadik országok állampolgárai tekintetében, akik bizonyítani tudják, hogy 2022. február 24-e előtt az ukrán joggal összhangban kiadott érvényes állandó tartózkodási engedély alapján jogszerűen tartózkodtak Ukrajnában, és akik nem tudnak biztonságos és tartós körülmények között visszatérni származási országukba vagy régiójukba.

(5) A (4) bekezdés szerinti személyek vonatkozásában az idegenrendészeti hatóság - az (EU) 2022/382 tanácsi határozat előírásaival összhangban - az általános szabályok szerint jár el.

11. § E Fejezet alkalmazásában

a) ideiglenes védelemre jogosult:

aa) az Ukrajnában 2022. február 24-ét megelőzően tartózkodó ukrán állampolgár,

ab) az a hontalan személy vagy nem ukrán harmadik országbeli állampolgár, aki 2022. február 24-ét megelőzően nemzetközi védelemben vagy azzal egyenértékű nemzeti védelemben részesült Ukrajnában, illetve

ac) az aa) és ab) alpont szerinti személynek - az (EU) 2022/382 tanácsi határozat 2. cikk (4) bekezdése szerinti - családtagja,

b) menedékes: Magyarország által menedékesként az (EU) 2022/382 tanácsi határozattal összhangban a Met. 19. § a) pontja szerint védelemben részesített,

ba) az Ukrajnában 2022. február 24-ét megelőzően tartózkodó ukrán állampolgár,

bb) az a hontalan személy vagy nem ukrán harmadik országbeli állampolgár, aki 2022. február 24-ét megelőzően nemzetközi védelemben vagy azzal egyenértékű nemzeti védelemben részesült Ukrajnában, illetve

bc) a ba) és bb) alpont szerinti személynek - az (EU) 2022/382 tanácsi határozat 2. cikk (4) bekezdése szerinti - családtagja,

c) szállásadó: a szálláshellyel rendelkezni jogosult természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,

d) szálláshely: az ingatlan jellegétől függetlenül bármely, lakhatásra alkalmas vagy arra ideiglenesen alkalmassá tett, természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tulajdonában lévő ingatlan.

2. A menedékesként elismerését kérők menekültügyi eljárására vonatkozó rendelkezések

12. § A menedékesként elismerését kérő esetében a menekültügyi eljárást a menekültügyi hatóság az általános menekültügyi szabályok szerint folytatja le az ezen alcímben foglalt eltérésekkel.

13. § A menedékesként elismerését kérőnek bizonyítania kell, hogy megfelel a 11. § b) pont ba)-bc) alpontja szerinti valamely feltételnek. Bizonyítékként elsősorban a személyazonosságot igazoló okmány használható fel.

14. § (1) Nem kell alkalmazni a Met.

a) 5. § (1) bekezdés c) pontját,

b) 22. § (1) bekezdés d) pontját,

c) 37. § (2) és (3) bekezdését.

(2) A Met. 43. § (1) és (2) bekezdése szerinti rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a menedékesként elismerését kérőt csak szükséges esetben, a tényállás tisztázásához feltétlenül indokolt kérdések tisztázása érdekében kell személyesen meghallgatni.

(3) A menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban a Met. 77. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárás megszüntetése kapcsán a Met. 66. § (2) bekezdés a)-f) pontját is alkalmazni kell.

15. § (1) A Met. 32/S. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a menekültügyi hatóság a szakhatóságot csak a menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban hozott határozatáról tájékoztatja.

(2) A Met. 57. § (2) bekezdésétől eltérően a menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban a szakhatósági eljárás határideje 10 nap. A szakhatóság vezetője az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 10 nappal meghosszabbíthatja, amelyről a menekültügyi hatóságot értesíti.

(3) Ha a szakhatóság a (2) bekezdés szerinti határidőben az állásfoglalását nem közli, a szakhatóság állásfoglalását - amely szerint az érintett személy Magyarország területén való tartózkodása nem veszélyezteti a nemzetbiztonságot - megadottnak kell tekinteni.

16. § (1) A menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban a kérelmet személyesen kell benyújtani, azzal, hogy a kérelem adattartalmát a menekültügyi hatóság által fenntartott elektronikus felületen is közölni lehet a menekültügyi hatósággal.

(2) Az (1) bekezdés szerint a menekültügyi hatósággal közölt adatokat a menekültügyi hatóság az előtte személyesen megjelenő külföldi adataival összeveti, a kérelmet ezt követően kell benyújtottnak tekinteni.

(3) Ha a menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban a menedékeskénti elismerését kérő a menekültügyi hatóság által fenntartott elektronikus felületen a menekültügyi hatósággal közli az adatait, a személyes megjelenési kötelezettségnek a kormányablakban is eleget tehet. Ebben az esetben a kormányablak az előtte személyesen megjelenő külföldi adatait az elektronikus felületen rögzített adatokkal történő összevetéssel ellenőrzi.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti ellenőrzés alkalmával a menedékeskénti elismerést kérő személyazonossága tekintetében nem merül fel kétség, a kormányablak a kérelem benyújtásához szükséges biometrikus adatokat rögzíti. A kérelmet ezt követően kell benyújtottnak tekinteni.

(5) A (4) bekezdés szerinti biometrikus adatok rögzítése során a kormányablak a menekültügyi eljárás általános szabályai szerint jár el.

(6) A menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban, ha az érintett kérelmének a menekültügyi hatóság helyt ad, a menekültügyi hatóság határozathozatal mellőzésével a menedékeskénti elismerés tényét rögzíti a menekültügyi nyilvántartásban, amelynek közlése a menedékes jogállást tanúsító okmány átadásával vagy kézbesítésével történik.

17. § A menedékes részére kijelölt tartózkodási helyről a menekültügyi hatóság a menedékes kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki.

3. A menedékesre, a menedékesként elismerését kérőre vonatkozó befogadási feltételek

18. § A menedékes, a menedékesként elismerését kérő befogadási feltételeire az általános menekültügyi szabályokat az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

19. § A menedékesként elismerését kérőt és a menedékest jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátás illeti meg.

20. § (1) A menedékes vagy a menedékesként elismerését kérő Magyarország területén engedélymentesen jogosult munkát vállalni, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is.

(2) A menedékes vagy a menedékesként elismerését kérő foglalkoztatásának bejelentésére a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 88. alcímének rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

21. § (1) A menedékes a foglalkoztatásba és a közfoglalkoztatásba bevonható.

(2) Ha jogszabály a támogatás vagy juttatás feltételeként előírja felajánlott munkahely elfogadásának kötelezettségét, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) és a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény megfelelő munkahely megállapítására vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy nem köteles a foglalkoztatásba bevonható személy a számára felajánlott munkahelyet elfogadni, ha

a) a foglalkoztatás felajánlásakor magyarországi munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és azt a magyarországi munkáltató igazolja,

b) harmadik életévét be nem töltött kiskorú ellátásáról köteles gondoskodni, vagy

c) iskolai rendszerű nappali képzésben vesz részt tanulói jogviszonyban és a tizennyolcadik életévét nem töltötte be.

22. § (1) A menedékes rendszeres létfenntartási támogatásban részesíthető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás feltételeit, megállapításának módját és a támogatás összegét a Kormány rendeletben állapítja meg.

23. § Ha a menedékes kiskorú ellátásáról gondoskodik, a kiskorú elhelyezése céljából az általános szabályok szerint jogosult igénybe venni a bölcsődei ellátást, az óvodai gondozást, nevelést, ellátást és a Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásait.

24. § Ha a menedékes, a menedékesként elismerését kérő vagy a magyar állampolgár nem magyar állampolgárságú gyermek, tanuló ellátásáról gondoskodik, kérelme alapján a gyermek, tanuló jogosult igénybe venni a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 21/A. §-a szerinti intézményi gyermekétkeztetést azzal, hogy számára az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést a Gyvt. 21/B. § (1) bekezdés a) pont ab)-ad) alpontja, (2) bekezdés b) és c) pontja, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló kormányrendeletben foglaltak alapján kell biztosítani.

4. Az Ukrajnából érkezők ideiglenes ellátásának, elhelyezésének, lakhatásának támogatásával kapcsolatos szabályok

25. § (1) A menedékes, a menedékesként elismerést kérő, az ideiglenes védelemre jogosult, illetve a magyar állampolgár ideiglenes ellátásának, elhelyezésének és lakhatásának támogatására az állam támogatást nyújthat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás formáját, feltételeit és összegét a Kormány rendeletben állapítja meg.

26. § A menedékes, a menedékesként elismerést kérő, az ideiglenes védelemre jogosult és a magyar állampolgár elhelyezése után járó támogatásokra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, ha a szállásadó részükre önkéntes felajánlás alapján nyújt szálláshelyet.

27. § (1) Ha az állam a menedékes és a magyar állampolgár munkavállalók lakhatását a munkaadón keresztül támogatja, a támogatási kérelem ügyében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal kezeli a támogatás megállapításához szükséges, a támogatás iránti kérelemmel összefüggő, az Flt. 57/A. § (1) bekezdése szerinti adatokat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás mentes a közterhek alól.

28. § Jogszabályban meghatározott esetben a karitatív feladatokat ellátó egyesület által kapott, az elszállásolt menedékes, menedékesként elismerést kérő, ideiglenes védelemre jogosult, illetve magyar állampolgár szállása és ellátása utáni egyedi támogatása - az általános forgalmi adó kivételével - mentes a közterhek alól.

5. Eljárás a szálláshely elhagyására irányuló felszólítás eredménytelensége esetén

29. § (1) Ha a szálláshelyen tartózkodó ideiglenes védelemre jogosultat, menedékest vagy magyar állampolgárt a szállásadó távozásra szólítja fel, és a felszólításnak az érintett nem tesz eleget, a szállásadó értesíti a rendőrséget.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítést követően a rendőrség az ideiglenes védelemre jogosultat vagy a menedékest a helyi védelmi bizottság által megjelölt helyszínre elszállítja, a magyar állampolgárt a szálláshely elhagyására kötelezi.

30. § (1) Ha az ideiglenes védelemre jogosult, menedékes vagy magyar állampolgár birtokában olyan ingó dolog van, amelyet a szálláshelyről nem tud magával vinni, a dolog elszállítására a rendőrség nem köteles.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a megbízás nélküli ügyvitel szabályai érvényesülnek.

6. Az Ukrajnából érkezőkkel kapcsolatos határrendészeti adatkezelési szabályok

31. § (1) Az Ukrajnából érkezők magyarországi ellátásának gyors biztosítása érdekében az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) kezeli azon, az Ukrajnában kialakult fegyveres konfliktus elől menekülő harmadik országbeli állampolgárok adatait, akik

a) az országhatár jogszerű átlépésének feltételeit nem teljesítik, vagy

b) az országhatár átlépésének feltételeit teljesítik, de jelzik az ideiglenes védelemre irányuló kérelem benyújtásának szándékát.

(2) A rendőrség az (1) bekezdés szerinti személyek következő adatait kezeli, amennyiben azok rendelkezésre állnak:

a) családi név és utónév,

b) születési hely,

c) születési idő,

d) anyja neve,

e) nem,

f) állampolgárság,

g) intézkedés helye,

h) úti okmány száma, típusa,

i) családtagok neve, családi kapcsolat, családtag regisztrációs sorszáma,

j) arcképmás,

k) ujjnyomat,

l) a tartózkodási hely és regisztrációs feladatok ellátását lehetővé tevő regisztrációs szám,

m) telefonszám, e-mail cím,

n) lakcím.

(3) A rendőrség a (2) bekezdés szerinti adatokat a belépéstől számított egy évig kezeli.

(4) A rendőrség a (2) bekezdés szerinti adatokat menekültügyi, illetve idegenrendészeti hatósági feladatai ellátása érdekében az idegenrendészeti szerv részére továbbítja.

7. Az Ukrajnából érkezőkre vonatkozó különös szabályok

32. § (1) Az ukrán hatóság által kiállított, 2022. február 24. napját követően lejárt vagy lejáró útlevelet az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) megszűnését követően is érvényesnek kell tekinteni a Kormány rendeletében meghatározott időpontig.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható a magyar állampolgárság megszerzésére irányuló eljárások, valamint az állampolgársági eskü vagy fogadalom esetében.

8. Átmeneti és felhatalmazó rendelkezések e Fejezet rendelkezéseivel összefüggésben

33. § (1) Az e törvény hatálybalépése előtt benyújtott, véglegesen el nem bírált menedékeskénti elismerés iránti kérelemmel kapcsolatos eljárásban e Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmány az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott érvényességi idő lejártáig az abban foglaltak szerinti tartózkodásra jogosít.

34. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza

a) a 11. § b) pontja szerinti menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmány formáját és adattartalmát, valamint érvényességi idejét az (EU) 2022/382 tanácsi határozattal összhangban,

b) a 11. § b) pontja szerinti menedékesekre, a menedékesként elismerését kérőkre, valamint az ezzel összefüggő menekültügyi eljárásra vonatkozó különös szabályokat,

c) a 11. § b) pontja szerinti menedékest és a menedékesként elismerését kérőt megillető egészségügyi ellátások körét,

d) a 11. § b) pontja szerinti menedékes, a menedékesként elismerését kérő, az ideiglenesen védelemre jogosult és az Ukrajnában állandó lakóhellyel rendelkező és 2024. február 24-én vagy azt követően Ukrajnából érkező magyar állampolgár ideiglenes ellátására, elhelyezésére, lakhatásának biztosítására szolgáló támogatások formáját, feltételeit, összegét, a támogatás igénylésének és elszámolásának szabályait,

e) a 11. § b) pontja szerinti menedékes és az Ukrajnában állandó lakóhellyel rendelkező és 2024. február 24-én vagy azt követően Ukrajnából érkező magyar állampolgár foglalkoztatására, közfoglalkoztatására vonatkozó különös szabályokat,

f) a 11. § b) pontja szerinti menedékesnek és az Ukrajnában állandó lakóhellyel rendelkező és 2024. február 24-én vagy azt követően Ukrajnából érkező magyar állampolgárnak nyújtható rendszeres létfenntartási támogatás feltételeire, megállapítására, folyósítására vonatkozó különös szabályokat és a rendszeres létfenntartási támogatás összegét,

g) az ukrán hatóság által kiállított, a veszélyhelyzet ideje alatt vagy azt követően lejárt, illetve lejáró útlevelek érvényességét.

III. FEJEZET

AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA ÁLTAL A C-123/22. SZÁMÚ BIZOTTSÁG KONTRA MAGYARORSZÁG ÜGYBEN 2024. JÚLIUS 13-ÁN KIHIRDETETT ÍTÉLET VÉGREHAJTÁSA

35. § Az Európai Unió Bírósága által a C-123/22. számú Bizottság kontra Magyarország ügyben 2024. június 13-án kihirdetett ítélet tekintetében a hatáskörrel rendelkező döntéshozó jogosult az ítélettel kapcsolatos valamennyi tény és jogi körülmény mérlegelése alapján dönteni a bírság közvetlen vagy a fizetési kötelezettség Európai Bizottság általi beszámítással történő teljesítéséről, és a közvetlen teljesítés időpontjáról.

IV. FEJEZET

A MAGYARORSZÁGI SZÉKHELYŰ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK GAZDASÁGI CÉLÚ VÉDELMÉHEZ SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ ÁTMENETI SZABÁLYOK

36. §[2]

37. §[3]

38. §[4]

39. §[5]

40. §[6]

41. §[7]

42. §[8]

43. §[9]

44. §[10]

45. §[11]

46. §[12]

47. §[13]

48. §[14]

49. §[15]

50. §[16]

51. §[17]

52. §[18]

53. §[19]

54. §[20]

V. FEJEZET

AZ ÁRFIGYELŐ RENDSZER MŰKÖDÉSE

9. Értelmező rendelkezések

55. § E Fejezet alkalmazásában

1. archiválás: az adathoz nyilvános hozzáférést lehetővé tevő rendszertől elkülönült rendszerben történő megőrzést biztosító adatállományba helyezés,

2. archivált adat: az archív adatállományban őrzött adat,

3. kereskedelmi tevékenység: a vendéglátás kivételével a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység keretében a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) rendeletében meghatározott termékkategóriába tartozó termékek üzletben történő forgalmazására irányuló tevékenység,

4. kereskedő: a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás, amelynek főtevékenysége a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerében (TEÁOR'25) "47.11 - Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem" vagy "47.75 - Illatszer, kozmetikai cikk, tisztálkodószer kiskereskedelme" megjelöléssel feltüntetett tevékenység,

5. napi ár: a termék kereskedő által az adott naptári napon alkalmazott, minden fogyasztó számára nyilvánosan elérhető legalacsonyabb egységára és a miniszter rendeletében meghatározott ártípus szerint megállapított bruttó eladási ára,

6. termék: a miniszter rendeletében meghatározott termékkategóriába tartozó áru, amely megfelel az abban meghatározott leírásnak és kiszerelésnek,

7. termék azonosításához szükséges adat: a miniszter rendeletében meghatározott termékkategória elnevezése, - ha a termék márkával rendelkezik - a termékkategóriába tartozó termék márkája, a termék vonalkódja, kiszerelése és a miniszter rendeletében meghatározott egyéb adat,

8. üzlet: kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak,

9. vállalkozás: a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet - ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is -, aki vagy amely önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el,

10. korábbi ár: árcsökkentés bejelentése esetén, a napi árhoz kapcsolódó, a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti, árcsökkentést megelőzően alkalmazott napi ár,

11. forgalmazás: a kereskedelmi tevékenység keretében valamely termék üzletben történő értékesítése, fogyasztás vagy használat, illetve igénybevétel céljára ellenérték fejében történő rendelkezésre bocsátása,

12. forgalmazás befejezése:

a) a termék beszállításának bármely okból történő megszűnése, amelynek célja vagy eredménye a termék értékesítésének a kereskedő üzletében történő befejezése, vagy

b) a termék adott üzletben történő értékesítésének befejezése, feltéve, hogy a kereskedő az információval rendelkezik.

10. Az árfigyelő rendszer

56. § A Gazdasági Versenyhivatal a gazdasági hatékonyságot és a társadalmi felemelkedést szolgáló piaci verseny ösztönzése, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. és 21. §-a, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. és 102. cikke szerinti tilalmakba ütköző magatartások feltárásának elősegítése, valamint a fogyasztók védelme érdekében a fogyasztóknak megvételre kínált egyes termékek napi áráról nyilvános árfigyelő rendszert (a továbbiakban: árfigyelő rendszer) működtet.

57. § (1) Az árfigyelő rendszer nyilvántartja

a) az adatszolgáltatásra kötelezett vagy az árfigyelő rendszerbe történő adatszolgáltatás teljesítését önként vállaló kereskedő

aa) cégnevét,

ab) üzletének - ha egy kereskedő több üzlettel rendelkezik, valamennyi üzletének - nevét és címét,

b) az a) pont szerinti kereskedő által forgalmazott termék

ba) azonosításához szükséges adatot,

bb) ártípusát és a kereskedő üzletében vagy üzleteiben alkalmazott napi árát és korábbi árát; valamint

bc) törzsvásárlói kedvezmény használatával elérhető legalacsonyabb bruttó eladási árát és egységárát (a továbbiakban: törzsvásárlói ár), ha a törzsvásárlói ár - ide nem értve a kuponos, továbbá mennyiségi kedvezményhez kötött bruttó eladási árat - alacsonyabb mint a napi ár, és a kereskedő törzsvásárlói árat alkalmaz.

(2) Az árfigyelő rendszer a termék napi árát, korábbi árát és törzsvásárlói árát kereskedőnként és üzletenként tartja nyilván.

(3) A napi ár megállapítása során nem lehet figyelembe venni azt a bruttó kiskereskedelmi árat, amelynek alkalmazására az adott termék esetében minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idejének 72 órán belüli lejárata miatt került sor.

(4) Az árfigyelő rendszerből

a) az (1) bekezdés a) pontja és b) pont ba) alpontja szerinti adatokat az adatszolgáltatási kötelezettség megszűnését követő,

b) az (1) bekezdés b) pont bb) és bc) alpontja szerinti adatot annak változását, illetve az adatszolgáltatási kötelezettség megszűnését követő

napon archiválni kell.

(5) A Gazdasági Versenyhivatal az árfigyelő rendszer archivált adataihoz törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében

a) a miniszter, a kereskedelemért felelős miniszter, a fogyasztóvédelemért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter,

b) a bíróság, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság, a fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről szóló kormányrendelet szerinti általános fogyasztóvédelmi hatóság (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: hatóság), valamint

c) a Központi Statisztikai Hivatal

számára biztosít hozzáférést.

(6) Az archivált adatokat az archiválástól számított tíz év elteltével törölni kell.

58. § Az árfigyelő rendszerbe tartozó termékkategóriák felsorolását, az egyes termékkategóriákba tartozó, bejelentési kötelezettséggel érintett termékek körét, valamint a termékhez tartozó ártípust a miniszter rendelete tartalmazza.

11. Az adatszolgáltatásra kötelezettek, az önkéntes adatszolgáltatás, az adatszolgáltatási kötelezettség keletkezése és megszűnése

59. § Az árfigyelő rendszerbe adatszolgáltatásra kötelezett a kereskedő, ha a tárgyévet megelőző lezárt üzleti évben a kereskedelemről szóló törvény szerinti kereskedelmi tevékenységből származó, konszolidált nettó árbevétele meghaladja a 100 000 000 000 forintot.

60. § (1) Az adatszolgáltatásra az 59. § alapján kötelezett kereskedő napi adatszolgáltatási kötelezettségének első alkalommal a tárgyévet megelőző lezárt üzleti évre vonatkozó - könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó - éves beszámolójának, összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő kereskedő esetén az összevont (konszolidált) éves beszámolójának a céginformációs szolgálat honlapján történő közzétételét követő tizenöt napon belül köteles eleget tenni.

(2) Az adatszolgáltatásra az 59. § alapján kötelezett kereskedő az általa forgalmazott termék napi árát az (1) bekezdés szerinti időpontot megelőző egy évre visszamenőleg a tárgyévet megelőző lezárt üzleti évre vonatkozó - könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó - éves beszámolójának, illetve összevont (konszolidált) éves beszámolójának a céginformációs szolgálat honlapján történő közzétételét követő harminc napon belül köteles bejelenteni az árfigyelő rendszerbe.

61. § (1) Az árfigyelő rendszerbe történő adatszolgáltatás teljesítését önként vállalhatja az a kereskedő, amely az 59. § alapján nem adatszolgáltatásra kötelezett.

(2) Az árfigyelő rendszerbe történő adatszolgáltatás teljesítését önként vállaló kereskedő csatlakozási szándékát a Gazdasági Versenyhivatalnak címzett, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: elektronikus úton) megküldött nyilatkozatával jelezheti.

(3) A csatlakozási szándékot tartalmazó nyilatkozatot a Gazdasági Versenyhivatal annak beérkezését követő nyolc napon belül hagyja jóvá, amelyről elektronikus úton tájékoztatja a kereskedőt.

62. § Az adatszolgáltatási kötelezettség a csatlakozási szándékot tartalmazó nyilatkozat Gazdasági Versenyhivatal általi jóváhagyását követő ötödik munkanaptól terheli az árfigyelő rendszerbe történő adatszolgáltatás teljesítését önként vállaló kereskedőt.

63. § (1) Az árfigyelő rendszerbe történő adatszolgáltatás teljesítését önként vállaló kereskedő adatszolgáltatási kötelezettsége - ha e Fejezet eltérően nem rendelkezik - az adatszolgáltatásra az 59. § szerint köteles kereskedő adatszolgáltatási kötelezettségével azonos, az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit is ideértve.

(2) Az árfigyelő rendszerbe történő adatszolgáltatás teljesítését önként vállaló kereskedőt nem terheli a 60. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség, de a csatlakozási szándékot tartalmazó nyilatkozatban vállalhatja a 60. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatás teljesítését. Ha az adatszolgáltatás teljesítését önként vállaló kereskedő vállalja a 60. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítését, azt a 61. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás kézbesítésétől számított harminc napon belül köteles teljesíteni.

64. § (1) Az adatszolgáltatásra az 59. § alapján kötelezett kereskedő adatszolgáltatási kötelezettsége a tárgyévet megelőző lezárt üzleti évre vonatkozó - könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó - éves beszámolójának, illetve összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő kereskedő esetén az összevont (konszolidált) éves beszámolójának a céginformációs szolgálat honlapján történő közzétételét követő 15. napon megszűnik, ha a kereskedő az 59. § szerint már nem tartozik az adatszolgáltatásra kötelezettek körébe.

(2) Az adatszolgáltatási kötelezettség (1) bekezdés szerinti megszűnéséről a kereskedő elektronikus úton benyújtott nyilatkozatával tájékoztatja a Gazdasági Versenyhivatalt a tárgyévet megelőző lezárt üzleti évre vonatkozó - könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó - éves beszámolójának a céginformációs szolgálat honlapján történő közzétételét követő öt munkanapon belül.

(3) A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat tudomásulvételéről a Gazdasági Versenyhivatal elektronikus úton három napon belül tájékoztatja a kereskedőt.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kereskedő a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül, a 61. § szerint nyilatkozhat adatszolgáltatási kötelezettségének fenntartásáról.

65. § (1) Az árfigyelő rendszerbe történő adatszolgáltatás teljesítését önként vállaló kereskedő a Gazdasági Versenyhivatalnak címzett nyilatkozattal, elektronikus úton bármikor jelezheti az adatszolgáltatás megszüntetésére irányuló szándékát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat tudomásulvételéről a Gazdasági Versenyhivatal nyolc napon belül elektronikus úton tájékoztatja az árfigyelő rendszerbe történő adatszolgáltatás teljesítését önként vállaló kereskedőt.

(3) Az árfigyelő rendszerbe történő adatszolgáltatás teljesítését önként vállaló kereskedő adatszolgáltatási kötelezettsége a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás kézbesítését követő napon szűnik meg.

12. Az adatszolgáltatás teljesítése

66. § (1) A termék azonosításához szükséges adatot és a kereskedő által alkalmazott napi árát, korábbi árát és törzsvásárlói árát naponta, elektronikusan, legkésőbb a napi ár és törzsvásárlói ár alkalmazását megelőző nap végéig kell megküldeni az árfigyelő rendszerbe.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás sikerességéről a Gazdasági Versenyhivatal elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatást küld az árfigyelő rendszerbe adatszolgáltatást teljesítő kereskedő részére.

(3) Nem jelenti az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztását, ha annak az árfigyelő rendszerbe adatszolgáltatást teljesítő kereskedő az árfigyelő rendszer működésével összefüggő hiba miatt nem tud eleget tenni, így különösen a Gazdasági Versenyhivatal elektronikus úton az adatszolgáltatás sikertelenségéről tájékoztatja az árfigyelő rendszerbe adatszolgáltatást teljesítő kereskedőt, vagy nem küld tájékoztatást.

(4) Nem jelenti az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztását, ha annak az árfigyelő rendszerbe adatszolgáltatást teljesítő kereskedő az informatikai rendszere működésével összefüggő, 4 órát meghaladó időtartamig tartó, a kereskedőnek fel nem róható hiba miatt nem tud eleget tenni. Ebben az esetben az informatikai rendszer hibájáról a kereskedő elektronikus úton értesíti a Gazdasági Versenyhivatalt.

(5) Nem kell adatot szolgáltatni a termékről az árfigyelő rendszerbe, ha a kereskedelmi tevékenységgel érintett termék megszakítás nélküli forgalmazási időszaka legfeljebb egy hónap.

67. § (1) Az adatszolgáltatási kötelezettség a termék forgalmazásának megkezdését megelőző naptól, a termék forgalmazásának időtartama alatt terheli az árfigyelő rendszerbe adatszolgáltatást teljesítő kereskedőt.

(2) Az 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján nyilvántartott adatokban bekövetkező változásokról az árfigyelő rendszerbe adatszolgáltatást teljesítő kereskedő az adatváltozást követő munkanapon elektronikus úton értesíti a Gazdasági Versenyhivatalt.

68. § (1) Az árfigyelő rendszerbe adatszolgáltatást teljesítő kereskedő az adatszolgáltatási kötelezettségének a termék forgalmazásának befejezése miatti megszűnéséről haladéktalanul, elektronikus úton tájékoztatja a Gazdasági Versenyhivatalt.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal a tájékoztatás tudomásulvételéről nyolc napon belül elektronikus úton tájékoztatja az (1) bekezdés szerinti kereskedőt.

13. Az árfigyelő rendszerbe feltöltendő adatok ellenőrzése

69. § A teljesített adatszolgáltatás formai megfelelőségét az árfigyelő rendszer beépített automatizmusokkal ellenőrzi, a hibás adatról azonnali visszaigazolást küld az adatszolgáltatást teljesítő kereskedő számára.

14. Az árfigyelő rendszerhez való hozzáférés

70. § Az árfigyelő rendszer elektronikus nyilvántartás, az abban nyilvántartott, nem archivált adatok nyilvánosak. A Gazdasági Versenyhivatal biztosítja az árfigyelő rendszerhez való hozzáférést.

15. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása és annak jogkövetkezményei

71. § (1) A hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) szerint az alábbi esetekben:

a) az árfigyelő rendszerbe visszamenőlegesen, a 60. § (2) bekezdése alapján teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt,

b) az árfigyelő rendszerbe a 60. § (1) bekezdése, a 66. § (1) bekezdése alapján teljesítendő napi adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt, valamint

c) ha a termék üzletben feltüntetett aznapi ára vagy törzsvásárlói ára magasabb, mint az árfigyelő rendszerben nyilvántartott napi ár vagy törzsvásárlói ár.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

(3) Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének elmulasztásáról a Gazdasági Versenyhivatal a mulasztás észlelésétől számított nyolc napon belül értesíti az üzlet helye szerint illetékes hatóságot. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti jogsértés körébe eső panaszt a Gazdasági Versenyhivatal megküldi az üzlet helye szerint illetékes hatóságnak.

(4) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megsértése esetén a hatóság a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 2. § (3) bekezdésétől és az Fgytv. 47. § (1) bekezdésétől eltérően

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsértés miatt 3 000 000 forint,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti jogsértés miatt, ha a jogsértés több mint 10 terméket érint, minden jogsértéssel érintett termék után 25 000 forint, de legfeljebb 3 000 000 forint,

c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti jogsértés miatt minden jogsértéssel érintett termék után 50 000 forint,

bírságot szab ki.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak esetén közigazgatási szankcióként figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye.

(6) A bírságot a bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni. A kiszabott bírság az állam bevétele.

16. Felhatalmazó rendelkezések

72. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az árfigyelő rendszerbe tartozó termékkategóriák felsorolását és az egyes termékkategóriákba tartozó, bejelentési kötelezettséggel érintett termékek körét, egyéb azonosító adatait, valamint a termékhez tartozó ártípust a kereskedelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg.

VI. FEJEZET

FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSOKKAL ÖSSZEFÜGGŐ ÁTMENETI SZABÁLYOK

73. §[21]

74. §[22]

75. §[23]

76. §[24]

77. § (1)[25]

(2)[26]

(3)[27]

(4)[28]

78. §[29]

VII. FEJEZET

A CSECSEMŐGONDOZÁSI DÍJRA, VALAMINT GYERMEKGONDOZÁSI DÍJRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ELTÉRŐ ALKALMAZÁSA A MAGYARORSZÁGI LAKÓHELLYEL NEM RENDELKEZŐ UKRÁN ÁLLAMPOLGÁROK ESETÉBEN

79. § Az 1963. évi 16. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában Budapesten, 1962. december 20-án kötött egyezmény 7. cikk (1) bekezdésének a táppénzre - ideértve a baleseti táppénzt is -, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerinti csecsemőgondozási díjra, valamint gyermekgondozási díjra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása során a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező ukrán állampolgárnak

a) a menedékjogról szóló törvény vagy

b) a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény

szerinti szálláshelyét állandó lakóhelynek kell tekinteni.

80. § (1) A 79. § szerinti személyt a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerinti csecsemőgondozási díj, valamint gyermekgondozási díj a 2023. december 31. napját követően megszületett gyermek után illeti meg.

(2) A 79. § szerinti személy esetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerinti csecsemőgondozási díjra és gyermekgondozási díjra való igényjogosultság elbírálásánál csak a Magyarország területén szerzett biztosítási idő vehető figyelembe.

81. § A VII. Fejezet rendelkezéseit az (EU) 2022/382 tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséig kell alkalmazni.

VIII. FEJEZET

AZ ORSZÁG VÉDELME ÉS BIZTONSÁGA SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS HONVÉDELMI KIJELÖLÉSŰ INFRASTRUKTÚRÁKRA VONATKOZÓ EGYES ÉPÍTÉSÜGYI SZABÁLYOK

82. §[30]

83. §[31]

84. §[32]

85. §[33]

86. §[34]

87. §[35]

88. §[36]

IX. FEJEZET

EGYES KÖZÉRDEKŰ ADATOK NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS ÁTMENETI SZABÁLYOK

89. §[37]

90. §[38]

91. §[39]

X. FEJEZET

A JELENTŐS TÉRÍTÉSMENTES KIBOCSÁTÁSIEGYSÉG-KIOSZTÁSBAN RÉSZESÜLŐ LÉTESÍTMÉNY ÜZEMELTETŐJÉT ÉRINTŐ EGYES SZABÁLYOK

92. § (1) E Fejezet alkalmazásában jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetőjének minősül az, akinek a létesítménye

a) rendelkezik a kibocsátási egységek harmonizált ingyenes kiosztására vonatkozó uniós szintű átmeneti szabályoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló, 2018. december 19-i (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikk 2. pontjában meghatározott termék-referenciaérték szerinti létesítményrésszel vagy a 2. cikk 10. pontjában meghatározott technológiai kibocsátások szerinti létesítményrésszel,

b) az a) pontban meghatározott létesítmények vonatkozásában

ba) a tárgyévet megelőző három évben a hitelesített szén-dioxid-kibocsátásának éves átlaga meghaladta a 25 000 tonnát, és

bb) a tárgyévet megelőző évben az azt megelőző három évben hitelesített szén-dioxid-összkibocsátása átlagának legalább 50%-ával megegyező mértékű térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesült.

(2) Ha az üzemeltető az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételnek megfelelő, több létesítménnyel rendelkezik, akkor

a) a tárgyévet megelőző három évben a hitelesített szén-dioxid-kibocsátásának éves átlagát létesítményenként össze kell számítani, és

b) az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti feltétel teljesülésének vizsgálata során az egyes létesítmények tárgyévet megelőző évben az azt megelőző három évben hitelesített szén-dioxid-összkibocsátások átlagai, valamint az egyes létesítményekre kiosztott térítésmentes kibocsátási egységek létesítményenként összeadandók.

93. § (1) A jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetője az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben vezetett üzemeltetői számláján lévő kibocsátási egységnek - a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék működése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. március 12-i (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a továbbiakban: Rendelet) I. melléklet I-I. táblázat II. szerinti folyószámlára vagy III. szerinti kereskedési számlára történő, a Rendelet 55. cikkének megfelelő - átvezetése (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: tranzakció) esetén tranzakciós díjat fizet az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítésmegosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ügkr. vhr.) 1. § (1a) bekezdésében meghatározott klímavédelmi hatóságnak (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: klímavédelemért felelős hatóság).

(2) A tranzakciósdíj-fizetési kötelezettség kiterjed a kibocsátási egységek olyan átvezetésére is, amelyeket ugyanazon üzemeltető az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben vezetett különböző létesítményéhez tartozó üzemeltetői számlái között végez.

(3) A tranzakciósdíj-fizetési kötelezettség nem terjed ki arra a tranzakcióra, amelyet a jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetője a Rendelet 29. cikkében foglaltak szerinti lezárandó számlájáról kezdeményez.

(4) A tranzakciós díj mértéke a tranzakcióval érintett kibocsátási egységeknek a tranzakció teljesülésének napján, vagy - ha a tranzakció teljesülésének napján nem történik tőzsdei árverés - az azt megelőző utolsó tőzsdei napon érvényes EEX-EUA tőzsdei árfolyama szerinti, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott napi középárfolyamon átszámított értékének 15%-a.

(5) A jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetője a tranzakció teljesülésének napjától számított 10 napon belül bejelent a klímavédelemért felelős hatóságnak minden olyan tranzakciót, ami után az (1) bekezdés szerinti tranzakciósdíj-fizetési kötelezettsége keletkezik. A bejelentésnek tartalmaznia kell a tranzakcióval érintett üzemeltetői számla számát.

(6) A klímavédelemért felelős hatóság a tranzakciósdíj-fizetési kötelezettség teljesítéséről elektronikus nyilvántartást vezet.

(7) A tranzakciós díj összegéről a klímavédelemért felelős hatóság az (5) bekezdés szerinti bejelentést követően vagy hivatalból egyenlegértesítőt állít ki.

(8) A tranzakciós díjat az egyenlegértesítő jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetője általi kézhezvételétől számított 30 napon belül az Ügkr. vhr. 17. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint kell befizetni. A tranzakciós díjat átutalási megbízással kell teljesíteni, a befizetés jogcímeként a "tranzakciós díj" megjelölést feltüntetve, továbbá a forgalmi jegyzékben vezetett üzemeltetői számla számát megadva.

(9) A tranzakciós díj határidőben történő megfizetésének elmulasztása esetén, a klímavédelemért felelős hatóság a határidő lejártát követően kötelezettség teljesítésének elmulasztását megállapító és a tranzakciós díj megfizetésére kötelező határozatot hoz. A véglegessé vált határozatban megállapított teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően a klímavédelemért felelős hatóság a tranzakciós díj behajtása érdekében megkeresi az állami adó- és vámhatóság illetékes területi szervét.

(10) A tranzakciós díj a klímavédelemért felelős hatóság bevétele, amelyet elkülönítetten tart nyilván, és a működésére, valamint a kibocsátási egységek kereskedelmi rendszerének működtetésével, a forgalmi jegyzék kezelésével kapcsolatos tevékenységének fedezetére fordít.

94. § (1) A jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetője a (2)-(8) bekezdésben foglaltak szerinti szén-dioxid-kvóta adó alanya. Az adózó az adó alapját és az adót adóévenként állapítja meg és az adóévet követő év május 31-ig vallja be az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon.

(2) A szén-dioxid-kvóta adó alapja az (1) bekezdés szerinti adóalanynak az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) 2. § 14. pontja szerinti kibocsátásának tCO2-ben számított mennyisége.

(3) A szén-dioxid-kvóta adó mértéke 36 EUR/tCO2-vel egyenértékű magyar forintnak megfelelő összeg.

(4) Az adózót adóelőleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettség terheli, amelyre negyedévente, a tárgynegyedévet követő második hónap 15. napjáig kötelezett a naptári negyedévre vonatkozó kibocsátási adatok megküldésével egyidejűleg. Az adóelőleg összege a (2) bekezdés szerinti adóalap tárgynegyedévre vonatkozóan számított összege, amelynek forintra történő átszámításánál a Magyar Nemzeti Bank által a tárgynegyedév utolsó napján közzétett hivatalos középárfolyamot kell alkalmazni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti adóalany az adóévre megállapított adót - az adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával - a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Ha az adóévre már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított adó összegét, a különbözetet az adóalany bevallásában, a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni. Az adóalanynak a bevallás adatait ezer forintra kerekítve, forintban kell feltüntetni és megfizetni. A bevallás adatainak forintra történő átszámításánál a Magyar Nemzeti Bank által a tárgyév utolsó napján közzétett hivatalos középárfolyamot kell alkalmazni.

(6) Ha az (1) bekezdés szerinti adóalany Ügkr. tv. szerinti, tárgyévre vonatkozó hitelesített éves kibocsátási jelentése (a továbbiakban: éves kibocsátási jelentés) alapján

a) az adóalany szén-dioxid-kibocsátással járó termelésének szintje legalább az egységes környezethasználati engedélyben foglalt, a főtevékenységéhez tartozó kapacitásának 90%-át elérte vagy meghaladta,

b) az adóalanynak az e Fejezet hatálybalépésekor hatályos egységes környezethasználati engedélyében foglalt, a főtevékenységéhez tartozó kapacitása a tárgyévet megelőző évi egységes környezethasználati engedélyében foglalt kapacitásához képest nem csökkent, és

c) az adóalany fajlagos - egységnyi előállított termékre eső - szén-dioxid-kibocsátása legalább az Európai Unió emissziókereskedelmi rendszerében használt, az Európai Unió által elvárt - a tárgyévben hatályos - lineáris csökkentési tényezővel megegyező mértékben csökkent a tárgyévet megelőző második év hitelesített kibocsátásához képest,

az adóalany jogosult az adó alapját adóbevallásában 50%-kal csökkenteni.

(7) A klímavédelemért felelős hatóság az állami adó- és vámhatóság részére az éves kibocsátási jelentés adatairól elektronikus úton a tárgyévet követő év április 30. napjáig szolgáltat adatot.

(8) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény rendelkezései az irányadók.

95. § (1) E Fejezet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben és eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) E Fejezet rendelkezéseit nem kell alkalmazni a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény; a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 521/2022. (XII. 13.) Korm. rendelet 4. §-a; a többségi befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetek felszámolásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 64/2023. (III. 1.) Korm. rendelet 3. §-a alapján megindított eljárás alá vont, valamint a felszámolási eljárás során az adós gazdasági tevékenysége folytatása érdekében való értékesítés veszélyhelyzeti szabályairól szóló 129/2023. (IV. 17.) Korm. rendelet 3. §-a és 4. §-a alapján létrehozott gazdálkodó szervezetek tekintetében.

XI. FEJEZET

A ROZSDAÖVEZETI AKCIÓTERÜLETEN LÉTESÍTETT LAKÓINGATLANBAN KIALAKÍTOTT LAKÁSOK VÁSÁRLÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓ-VISSZATÉRÍTÉSI TÁMOGATÁSSAL KAPCSOLATOS ÁTMENETI SZABÁLYOK

96. § (1) Ha a rozsdaövezeti akcióterületek kijelöléséről és egyes akcióterületeken megvalósuló beruházásokra irányadó sajátos követelményekről szóló 619/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 619/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet] 1. mellékletében foglalt táblázat szerint lehatárolt, rozsdaövezeti akcióterületté kijelölt ingatlan, valamint az ezen ingatlanból a telekalakítási eljárásban hozott döntés véglegessé válását követően kialakított ingatlan (a továbbiakban együtt: Ingatlan) tekintetében annak rozsdaövezeti akcióterületté történt kijelölését követően

a) az Ingatlanban több, mint 1/2 arányú tulajdonjoggal rendelkező tulajdonos (a továbbiakban: többségi tulajdonos) vagy

b) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti vállalkozónak (a továbbiakban: vállalkozó) minősülő többségi tulajdonos felett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:2. §-a szerinti, legalább többségi befolyást (a továbbiakban: többségi befolyás) gyakorló természetes személy vagy legalább többségi befolyást gyakorló vállalkozó

személyében változás következik be - ide nem értve, ha a korábbi és az új többségi tulajdonos felett többségi befolyást gyakorló személye azonos, vagy ha a korábbi és az új többségi tulajdonos közül az egyik gyakorol a másik felett többségi befolyást -, az Ingatlan rozsdaövezeti akcióterületként történt kijelölése az a), illetve b) pontban foglalt változás bekövetkezésének - az a) pont szerinti esetben az a) pont szerinti változásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés, a b) pont szerinti esetben a b) pont szerinti változásnak a cégnyilvántartásba való bejegyzés - napján e törvény erejénél fogva megszűnik, és a Kormány gondoskodik a 619/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet ezzel összhangban történő módosításáról.

(2) A kizárólag telekalakítás eredményeként bekövetkezett többségitulajdonos-változás nem minősül az (1) bekezdés szerinti változásnak, amennyiben a telekalakítás után létrejövő új ingatlanon vagy ingatlanokon keletkező tulajdoni viszonyok tükrözik a telekalakítással érintett ingatlan vagy ingatlanok telekalakítást megelőző forgalmi értékarányát. Nem minősül továbbá az (1) bekezdés szerinti változásnak, ha az Ingatlanon fennálló osztatlan közös tulajdon részleges vagy teljes megszüntetése érdekében valamely tulajdonostárs lesz az Ingatlan többségi tulajdonosa, amennyiben az már az Ingatlan rozsdaövezeti akcióterületté történt kijelölése napján is az Ingatlan résztulajdonosa volt.

(3) Nem minősül az (1) bekezdés szerinti változásnak, ha

a) az (1) bekezdés szerinti változás a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 4. § (1) bekezdés 17. pontja szerinti befektetési alap vagy a befektetési alap Kbftv. 70. §-a szerinti részalapja (a továbbiakban együtt: befektetési alap), vagy befektetési alapnak a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 48. §-a szerinti ingatlantársasága (a továbbiakban: ingatlantársaság) közötti átruházás eredményeként következik be, és a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 19. pontja szerinti befektetési alapkezelő (a továbbiakban: alapkezelő) személye azonos marad,

b) az (1) bekezdés szerinti változás olyan befektetési alap, vagy ingatlantársasága és vállalkozás közötti átruházás eredményeként következik be, ahol a befektetési alap alapkezelője és a vállalkozás felett többségi befolyást gyakorló személye azonos,

c) az (1) bekezdés szerinti változás annak eredményeként következik be, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról 2013. évi CCXXXVII. törvény 7. §-a szerinti valamely pénzügyi intézmény az őt megillető biztosítékok vonatkozásában a kielégítési jogát gyakorolta,

d) az (1) bekezdés b) pontja szerinti változás olyan többségi tulajdonos vonatkozásában következik be, amelynek részvényeit szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben forgalmazzák, és a tulajdonosváltozásra szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kötött ügylet vagy ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében került sor,

e) az (1) bekezdés szerinti változás a 619/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. §-a szerinti valamely beruházás eredményeként létrejövő, illetve létrehozott önálló ingatlanok - ideértve különösen az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfatv.) 3. számú melléklet I. rész 59. pontja szerinti lakást - átruházása eredményeként következik be, vagy

f) az (1) bekezdés szerinti változás a többségi tulajdonos vagy a többségi tulajdonos felett többségi befolyást gyakorló személyében bekövetkezett jogutódlás folytán következik be.

(4) Az (1) bekezdés szerinti változás napjától számított öt munkanapon belül a többségi tulajdonosnak - vagy ha annak személye változik meg, az új többségi tulajdonosnak - a Magyar Államkincstárhoz (a továbbiakban: kincstár) be kell jelentenie az (1) bekezdés szerinti változás tényét.

(5) A kincstár az Ingatlant érintően - szükség esetén az ingatlanügyi hatóság bevonásával - negyedévente kizárólag azt ellenőrzi, hogy az (1) bekezdés szerinti változás bekövetkezett-e.

(6) A kincstár az (5) bekezdés szerinti ellenőrzésről a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig jelentést készít, amelyet megküld az adópolitikáért felelős miniszternek és a rozsdaövezeti akcióterületekkel kapcsolatos ügyekért felelős miniszternek. A jelentésben a tárgynegyedévre vonatkozó adatok és az előző negyedévekre vonatkozó adatok is szerepelnek aktualizálva.

(7) A (6) bekezdés szerinti jelentés tartalmazza

a) a többségi tulajdonos nevét, adóazonosító számát,

b) az Ingatlan helyrajzi számát,

c) a (8) bekezdés szerint kiszabott bírság összegét,

d) a (8) bekezdés szerint kiszabott bírság összegéből ténylegesen megfizetett, adóhatósági végrehajtás útján beszedett vagy méltányosságból elengedett összeget.

(8) Az (5) bekezdés szerinti negyedéves ellenőrzés keretében a (4) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség megsértése miatt a kincstár a mulasztás ténye megállapításának időpontjában a többségi tulajdonos terhére bírságot szab ki. A kincstár nem szab ki bírságot, ha a bejelentés a (4) bekezdés szerinti időpontot követően, azonban a negyedéves ellenőrzést megelőzően történt. A bírság alapja az Ingatlan beépíthető alapterülete négyzetméter számának 10 000 000-szorosa. A bírság mértéke a bírságalap 10%-a. A kincstár a bírság megállapításával egyidejűleg tájékoztatja a bírsággal érintett többségi tulajdonost, hogy az Ingatlan elveszítette rozsdaövezeti akcióterületi minőségét.

(9) A kincstár az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerint jár el.

97. § Ha a rozsdaövezeti akcióterületen létesített lakóingatlanban kialakított lakások vásárlásához kapcsolódó adó-visszatérítési támogatásról szóló 444/2021. (VII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 444/2021. (VII. 23.) Korm. rendelet] szerinti támogatási kérelemmel érintett, az Ingatlan területén fekvő, illetve abból kialakított, az Áfatv. 3. számú melléklet I. rész 59. pontja szerinti lakás tekintetében a 96. § (1) bekezdése szerinti változás a lakásra vonatkozó adásvételi szerződés megkötésének időpontját megelőzően bekövetkezett, akkor a 96. § (1) bekezdésére tekintettel e lakásra vonatkozóan

a) az Áfatv. 3. számú melléklet I. rész 59. pontja szerinti kedvezőbb adómérték az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg vagy azt követően teljesített vételárrészlet tekintetében nem alkalmazható, továbbá

b) a 444/2021. (VII. 23.) Korm. rendelet szerinti támogatás nem igényelhető, illetve az igénylés iránti kérelmet a kincstár elutasítja.

98. § E Fejezet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben és eljárásokban is alkalmazni kell.

XII. FEJEZET

A SAJTÓTERMÉKEK TERJESZTÉSÉNEK ÁTMENETI SZABÁLYAI

99. § E Fejezet rendelkezéseit 2026. december 31. napjáig kell alkalmazni.

100. § (1) E Fejezet alkalmazásában

1. közterület: a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 16. § 73. pontja szerinti közterület,

2. rendőrség: a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény szerinti általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv,

3. sajtótermék: a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 1. § 6. pontja szerinti sajtótermék, az internetes újság vagy hírportál kivételével.

(2) E Fejezet alkalmazásában sajtótermék árusításának minősül az alkalmi és mozgóárusítás is.

101. § (1) A sajtótermék árusítására jogosult, az árusítással kapcsolatos fülke, pavilon, épület, üzlet tulajdonosa vagy bérlője (a továbbiakban együtt: közterület-használó) nem köteles közterület-használati hozzájárulást beszerezni, ha kizárólag olyan sajtóterméket árusít vagy terjeszt, amely az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktussal, illetve humanitárius katasztrófával, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárításával kapcsolatos közérdekű közleményt, tájékoztatást tartalmaz.

(2) Nem kell közterület-használati hozzájárulást beszerezni az (1) bekezdésben meghatározott tartalmú sajtótermék közterületen történő terjesztéséhez sem.

102. § (1) A 101. § szerinti közterület-használat nem gyakorolható

a) a kiemelt nemzeti emlékhely területén,

b) a bárki által használható, közhasználatú közterületi zöldterületen

c) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerinti erdőben

d) a különleges beépítésre nem szánt területen,

e) a járművek forgalmát biztosító úttesten vagy a várakozásukra kijelölt területen,

f) a tömegközlekedési járműre történő várakozás céljára közterületen elkülönített területen,

g) lakó- vagy társasházba, egyéb építménybe történő ki- és bejutást, tűzcsap, forgalomirányító készülék vezérlőegysége megközelítését akadályozó módon, valamint a járdán a gyalogosok közlekedését zavaró, biztonságát veszélyeztető, a járművezetők kilátását gátoló, a közúti forgalmi jelzések felismerését akadályozó, a közút forgalmát veszélyeztető, a közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását akadályozó módon, vagy

h) tűzoltási felvonulási területen.

(2) A közterület-használó felelős azért, hogy a közterület közlekedésre szánt területén biztosított legyen a zavartalan közúti és gyalogos közlekedés, azzal, hogy a gyalogos közlekedés céljára legalább másfél méter széles területet kell biztosítani.

103. § Az e törvényben foglaltak betartását a rendőrség ellenőrzi.

104. § (1) Ha a közterület-használó a közterületet a 102. §-ban foglaltak megsértésével használja, a rendőrség vele szemben 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmény azonos napon több egymást követő ellenőrzés alkalmával is alkalmazható.

(3) A kiszabott bírság megfizetése a rendőrség hivatalos honlapján közzétett számlaszámra történő befizetéssel történik.

(4) A bírságot a bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni.

(5) A bírságot kiszabó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

(6) Az (1) bekezdés szerinti hatáskör gyakorlója

a) az ellenőrzés helye szerint illetékes rendőrkapitányság,

b) a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság.

105. § Az e törvény hatálybalépése napját megelőzően a sajtótermékek terjesztésének veszélyhelyzeti szabályairól szóló 210/2022. (VI. 14.) Korm. rendelet alapján indított eljárást e törvény rendelkezései alapján kell lefolytatni, illetve a sajtótermékek terjesztésének veszélyhelyzeti szabályairól szóló 210/2022. (VI. 14.) Korm. rendelet alapján kiszabott bírságot e törvény rendelkezései alapján kell megfizetni.

XIII. FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY ÁLLAMI BERUHÁZÁSOK FEJEZETÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ÁLLAMHÁZTARTÁSI SZABÁLYOK

106. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényt (a továbbiakban: Áht.) a (2)-(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni a központi költségvetés XLV. Állami beruházások fejezet eredeti előirányzatként megállapított, valamint a költségvetési év során megállapított új központi kezelésű kiadási előirányzataira.

(2) Az Áht. 31. § (1) bekezdésétől eltérően, ha a fejlesztés költségvetési fedezetét a Magyar Államkincstár által vezetett fizetési számlák közötti átutalás biztosítja, az (1) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a fejezet költségvetési bevételi előirányzata javára elszámolandó átutalás összegével ezen fejlesztés előkészítését vagy megvalósítását szolgáló kiadási előirányzatot - az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett - módosíthatja.

(3) Az Áht. 31. § (1) bekezdésétől eltérően, ha a fejlesztés költségvetési fedezetét az államháztartás központi alrendszerén kívüli szervezet befizetése biztosítja, az (1) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a fejezet költségvetési bevételi előirányzata javára elszámolandó befizetés összegével az ennek a fejlesztésnek az előkészítését vagy megvalósítását szolgáló kiadási előirányzatot módosíthatja az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

(4) Az Áht. 31. § (1) bekezdésétől eltérően, ha az (1) bekezdés szerinti fejezetbe sorolt fejlesztés előkészítésének vagy megvalósításának költségvetési fedezetét a (2) bekezdés szerint európai uniós forrás is biztosítja, és a tárgyévben az európai uniós forrás teljes körű felhasználására - a fejlesztés ütemezésének módosulása miatt - nem kerül sor, a fejezetet irányító szerv javaslata alapján a tárgyévet követő évben az államháztartásért felelős miniszter a fejlesztést finanszírozó kiadási előirányzatot a fel nem használt európai uniós forrás mértékéig módosíthatja.

(5) Az Áht. 33. § (1) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a fejlesztések előkészítéséhez vagy megvalósításához közvetlenül kapcsolódó bevételek és kiadások elszámolása érdekében a költségvetési évben a fejezeten belül új alcímet, jogcímcsoportot, jogcímet hozhat létre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

(6) Az Áht. 36. § (4a) bekezdését az Áht. 19. § (3) bekezdése szerinti központi kezelésű előirányzatok esetében is alkalmazni kell.

(7) Az Áht. 36. § (4c) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti fejezet esetében a Kormány egyedi határozatával egy összegben is megállapíthatja

a) az Áht. 36. § (4) bekezdés b) pontjában és 36. § (4a) bekezdésében meghatározott értékhatártól eltérő összeget,

b) a tárgyévi kiadási előirányzattal nem rendelkező fejlesztésre több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettségek összegét.

107. § Az éves költségvetési beszámolót a miniszter által vezetett minisztérium esetében az irányítása alá tartozó fejezetenként kell elkészíteni.

XIV. FEJEZET

AZ ÁRAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ 1990. ÉVI LXXXVII. TÖRVÉNYTŐL ELTÉRŐ ÁTMENETI SZABÁLYOK

108. § Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (3) bekezdését 2026. december 31. napjáig ez e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

109. § (1) A települési önkormányzat által meghatározott, a veszélyhelyzet során a személytaxi-szolgáltatás hatósági árának megállapításával kapcsolatos eltérő rendelkezésekről szóló 14/2023. (I. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 14/2023. (I. 25.) Korm. rendelet] hatálybalépését megelőző napon hatályos és alkalmazandó hatósági ár nem vezethető ki.

(2) A települési önkormányzat az (1) bekezdés szerinti hatósági ár mértékét megváltoztathatja, azzal, hogy rögzített hatósági ár alkalmazása helyett legmagasabb hatósági ár nem alkalmazható.

(3) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglaltakat abban az esetben, ha a hatósági ár kivezetéséről a 14/2023. (I. 25.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző napig kihirdetett, de a 14/2023. (I. 25.) Korm. rendelet hatálybalépéséig hatályba nem lépett jogszabály rendelkezett.

XV. FEJEZET

A KISAJÁTÍTÁS ÁTMENETI SZABÁLYAI

110. § (1) A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvényt (a továbbiakban: Kstv.) 2026. december 31-ig a 110-114. §-ban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni, ha

a) az ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti bejegyzés szerinti természetes személy tulajdonosának életkora meghaladja a 110 évet, így e Fejezet alkalmazása során elhunytnak tekintett, vagy a halálának ténye, holtnak nyilvánítása más jogszabályban szabályozott módon igazolt,

b) az ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti bejegyzés szerinti jogi személy tulajdonosa jogutód nélkül megszűnt, vagy

c) az ingatlan tulajdonosának magyarországi lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye más közhiteles állami nyilvántartásból nem megállapítható, és a vételi ajánlat kézbesítése a nem magyarországi lakóhelyre, tartózkodási helyre vagy székhelyre sikertelen volt.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat minden olyan személyre alkalmazni kell, aki nem tulajdonos, azonban kártalanításra jogosult személy.

(3) E Fejezet hatálya nem terjed ki az olyan eljárásokra, amelyekben a kisajátítandó ingatlanok bármelyike az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint lakóház.

111. § A Kstv. 3. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kisajátítást kérő által hirdetményi úton tett vételi ajánlat is érvényesnek tekinthető a 110. § (1) és (2) bekezdésében foglalt jogosultak esetében.

112. § A Kstv. 22. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy amennyiben a kisajátítást kérő a kisajátítási kérelemhez az eljárásban felhasználható előzetes szakvéleményt csatol, akkor a kisajátítási eljárás ügyintézési határideje negyvenöt nap.

113. § (1) A hatóság a kisajátítási eljárás megindításáról szóló tájékoztatóban felhívja az ügyfél vagy az ügygondnok figyelmét, hogy amennyiben kéri a tárgyalás megtartását, a tájékoztató kézhezvételétől számított 5 napon belül azt kérelmeznie kell az eljáró hatóságnál.

(2) A Kstv. 25. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tárgyalást az eljáró hatóság mellőzi, ha az ügyfél az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet nem terjeszt elő.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján a kisajátítási hatóság mellőzi a tárgyalás megtartását, abban az esetben a Kstv. 23. § (4) bekezdés c) pontja és 27. §-a nem alkalmazható.

(4) Ha a (2) bekezdés alapján a kisajátítási hatóság mellőzi a tárgyalás megtartását, a Kstv. 26. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakértőt megidézni nem szükséges.

(5) A (2) bekezdés alkalmazása esetén azon kérelmeket, amelyeket a tárgyalás befejezéséig lehet benyújtani, az ügyfél addig nyújthatja be, és a kérelmével addig az időpontig rendelkezhet, amíg a kisajátítási eljárás tárgyában hozott döntés közlése iránt a hatóság nem intézkedik. Ebben az esetben a tárgyalási időköz a tárgyalás tartása iránti kérelem beérkezését követő naptól számítandó.

(6) Ha a kisajátítást kérő a szakvéleményben meghatározott kártalanítást az eljáró hatóságnál letétbe helyezte, akkor a Kstv. 29. § (7) bekezdésétől eltérően a birtokba adás és a kisajátítási határozatban meghatározott kártalanítás teljes összegű kifizetése a jogosult részére a kisajátítási határozat véglegessé válásával egyidejűleg válik esedékessé.

114. § E Fejezet rendelkezéseit a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 362/2023. (VII. 31.) Korm. rendelet hatálybalépését követően indult, és e Fejezet hatálybalépésekor folyamatban lévő kisajátítási eljárásokban is alkalmazni kell.

XVI. FEJEZET

A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ELLENÉRTÉKÉNEK RENDEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI SZABÁLYOK

115. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 44/B-44/J. §-át, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényt, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényt, a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 62-66. §-át, a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 30. §-át, valamint a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 14. §-át 2026. december 31. napjáig az e Fejezetben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

116. § E Fejezet alkalmazásában

1. önkormányzati megrendelő:

a) települési, területi önkormányzat vagy önkormányzati társulás,

b) az a) alpont szerinti szerv által fenntartott költségvetési szerv,

c) az a) alpont szerinti szerv közvetlen vagy közvetett többségi tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vagy

d) az a) alpont szerinti szerv közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság;

2. szerződés:

a) személyszállítási közszolgáltatás ellátására kötött közszolgáltatási szerződés vagy személyszállítási közszolgáltatás ellátására vonatkozó közvetlen megbízás,

b) villamosenergia-vásárlási szerződés vagy hálózathasználati szerződés,

c) közvilágítás korszerűsítésére, üzemeltetésére létrejött szolgáltatási szerződés,

d) víziközmű-szolgáltatás ellátására kötött közszolgáltatási szerződés,

e) a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatási tevékenység ellátására kötött közszolgáltatási szerződés,

f) földgáz-kereskedelmi szerződés vagy

g) egyetemes postai szolgáltatóval kötött szolgáltatási szerződés.

117. § Önkormányzati megrendelő által az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában álló gazdasági társasággal (a továbbiakban: állami gazdasági társaság) részben vagy egészben közfeladat ellátásának biztosítása céljából kötött szerződés alapján, a közfeladat ellátása vonatkozásában, lezárt szolgáltatási vagy számlázási időszakra vonatkozó, igazoltan teljesített vagy nem kifogásolt teljesítésből származó,

a) szerződésben foglalt elszámolási és fizetési feltételek szerint megállapított vagy

b) közszolgáltatási beszámolóban kimutatott,

egy önkormányzati megrendelő egy állami gazdasági társasággal szemben fennálló, egymillió forintot meghaladó olyan végrehajtható tartozását vagy tartozásait, amelyeket az adós a szerződésben rögzített határidő lejártát követően kibocsátott fizetési felszólításban tűzött határidőt követő 60 nap elteltével nem fizet meg, az állami adó- és vámhatóság adók módjára hajtja be, ha a tartozás jogosultja a tartozás végrehajtása iránt az állami adó- és vámhatóságot megkeresi.

118. § E Fejezet rendelkezéseit a közszolgáltatások ellenértékének rendezésével kapcsolatos szabályokról szóló 254/2024. (VIII. 22.) Korm. rendelet hatálybalépésekor meg nem fizetett, 117. § szerinti tartozások esetében is alkalmazni kell akkor, ha a tartozás érvényesítése iránt peres eljárás vagy nemperes eljárás, továbbá végrehajtási eljárás nincs folyamatban.

XVII. FEJEZET

A KIEGÉSZÍTŐ BÁNYAJÁRADÉKKAL KAPCSOLATOS ÁTMENETI SZABÁLYOK

119. § E Fejezet rendelkezéseit 2026. december 31-ig kell alkalmazni.

120. § (1) Kiegészítő bányajáradék fizetésére köteles az a vállalkozás, amely

a) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint bányajáradék fizetésére kötelezett, és

b) főtevékenységként

ba) díszkő, mészkő, gipsz, pala és egyéb kő bányászata (TEÁOR 0811),

bb) kavics-, homok-, agyag- és kaolinbányászat (TEÁOR 0812),

bc) cementgyártás (TEÁOR 2351), illetve

bd) mész-, gipszgyártás (TEÁOR 2352)

be) égetett agyag építőanyag gyártása (TEÁOR 2332),

bf) kerámiacsempe, -lap gyártása (TEÁOR 2331)

tevékenységet végez, és

c) a 2019. évi nettó árbevétele - ide nem értve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozást - elérte vagy meghaladta a 3 000 000 000 forintot.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fizetésre kötelezett az általa kitermelt feldolgozott vagy gyártott, építési alapanyagként szolgáló

a) osztályozott homok 700 forint/tonna,

b) osztályozott kavics 900 forint/tonna,

c) osztályozott homokos kavics 700 forint/tonna,

d) természetes homokos kavics 700 forint/tonna,

e) cement 20 000 forint/tonna

f) 2. melléklet szerinti termékcsoportba tartozó termék a (3)-(5) bekezdésben meghatározott mértékű

- általános forgalmi adó nélkül számított - áron felüli értékesítése esetén a tényleges árbevétel, az értékesített mennyiség és az e bekezdésben meghatározott ár alapján megállapított árbevétel különbségének 90 százalékát kiegészítő bányajáradékként fizeti meg.

(3) A 2. mellékletben foglalt táblázat A oszlopa szerinti termékcsoportba tartozó termékek esetében a 2020. január 1-jén alkalmazott - általános forgalmi adó nélkül számított - értékesítési ár (a továbbiakban: nettó értékesítési ár) és a 2. mellékletben foglalt táblázat B oszlopa szerinti arányszám szorzatának megfelelő árat kell figyelembe venni az áron felüli értékesítés, valamint az ár alapján megállapított árbevétel esetében a kiegészítő bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapításakor. Az (1) bekezdés szerint fizetésre kötelezett elvégzi az általa értékesített termék 2. melléklet szerinti termékcsoportnak történő megfeleltetését.

(4) A 2020. január 1-jén alkalmazott értékesítési ár helyett,

a) ha a 2020. január 1-jén alkalmazott értékesítési ár nem áll rendelkezésre, akkor a 2020. január 1-jét megelőzően alkalmazott utolsó nettó értékesítési árat kell alkalmazni,

b) ha az a) pont szerint az értékesítési ár nem állapítható meg, értékesítési árnak az azonos fajtájú termékekre vonatkozó, 2020. január 1-jei értékesítési árak átlagát kell tekinteni, amelyet a bányafelügyelet erre vonatkozó igény esetén - a rendelkezésére álló adatok alapján - térítésmentesen bocsát az (1) bekezdése szerinti fizetésre kötelezett részére.

(5) Ha a (3) bekezdés szerint alkalmazandó értékesítési ár kiárusítás, leárazás, akció, szezonális kedvezmény, promóciós értékesítés (a továbbiakban együtt: kedvezményes értékesítés) során alkalmazott értékesítési ár lenne, akkor a kedvezményes értékesítés előtti legutolsó nem kedvezményes nettó értékesítési árat kell alkalmazni.

(6) A (2) bekezdés szerinti értékesítés esetén a számviteli bizonylaton szereplő értékesítési ár szolgáltatás költségét nem tartalmazhatja, az értékesítési ár szolgáltatás költségével nem csökkenthető.

(7) A (2) bekezdésben szereplő termékek értékesítése során, amennyiben az értékesítő nem kötelezett kiegészítő bányajáradék fizetésére, abban az esetben - a (2) és (3) bekezdésben rögzített értékek figyelembevételével -tisztességes haszonkulcs kialakítására kell törekednie.

(8) A kiegészítő bányajáradék fizetésére nem kötelezett értékesítő, amennyiben a (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően tisztességtelen haszon szerzésére irányuló ármegállapítást alkalmaz, abban az esetben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóigazgatási eljárást kezdeményezhet.

(9) A kiegészítő bányajáradékot önbevallásban kell meghatározni, és az önbevallást a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (a továbbiakban: bányafelügyelet) kell megküldeni. Az önbevallás az eladásokat tételenként tartalmazza. Az önbevallás megküldésével egyidejűleg a kiegészítő bányajáradékot is meg kell fizetni. A kiegészítő bányajáradékot forintban, havonta kell teljesíteni, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig, a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00003141-09050012 számú, "Bányajáradék bevételi nyilvántartási számla" elnevezésű számlára, az utalás közleményében feltüntetve a kiegészítő bányajáradék megnevezést és a vonatkozó időszakot. Nem forintban denominált ellenérték esetén a kiegészítő bányajáradék alapjának és mértékének meghatározásakor a számla vagy más számviteli bizonylat kiállításának napján érvényes Magyar Nemzeti Bank szerinti deviza-középárfolyamot kell alkalmazni. A befizetett kiegészítő bányajáradék költségként számolható el. A kiegészítő bányajáradék önbevallásához szükséges nyomtatványt a bányafelügyelet a honlapján közzéteszi.

(10) Késedelmes befizetés esetén a bányafelügyelet a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot számít fel.

(11) A kiegészítő bányajáradékot a közegészségügyi célú állami magasépítési beruházások finanszírozására kell fordítani.

(12) Az (1) bekezdés szerinti főtevékenység alatt e Fejezet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyet a vállalkozás a 2019. év során, bármely időpontban főtevékenységként végzett.

121. § (1) Az e Fejezetben foglaltak megtartását - a 120. § (7) bekezdésében foglaltak kivételével - a bányafelügyelet ellenőrzi. A bányafelügyelet az ellenőrzés során a hatásköre gyakorlásának keretei között az ellenőrzéshez szükséges területre, építménybe és egyéb létesítménybe beléphet, ott az ellenőrzés tárgyával összefüggő bármely iratot, hatósági igazolványt, bizonyítványt, engedélyt, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, az ügyféltől vagy képviselőjétől az általa meghatározott formátumban adatot, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől tájékoztatást kérhet, az ügyfelet nyilatkozat tételére hívhatja fel, a helyszínről, a megszemlélt tárgyakról, folyamatokról kép- és hangfelvételt készíthet, mintavételt eszközölhet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le.

(2) A bányafelügyelet az ellenőrzés során a tényállás tisztázása szempontjából fontos iratot és más tárgyi bizonyítékot lefoglalhatja. A hatósági ellenőrzés során lefoglalt iratot és tárgyi bizonyítékot nyolc napon belül vissza kell adni az ügyfélnek, ha arra a tényállás tisztázásához a továbbiakban nincs szükség.

(3) Ha a kiegészítő bányajáradék megfizetésére kötelezett a 120. § (9) bekezdése szerinti önbevallási, illetve a kiegészítőbányajáradék-fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a kötelezettségét hibásan teljesíti, a bányafelügyelet - a 120. § (10) bekezdésében foglaltakon túl - közigazgatási bírságot szab ki, és a meg nem fizetett kiegészítő bányajáradék megfizetésére kötelezi. A bírság mértéke a meg nem fizetett kiegészítő bányajáradék összegének legalább 10%-a, de legfeljebb 40%-a. Figyelmeztetés közigazgatási szankció alkalmazásának nincs helye.

122. § (1) E Fejezet rendelkezéseit az e Fejezet hatálybalépése napján a gazdaság újraindítása érdekében fizetendő kiegészítő bányajáradékról szóló 404/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet szerint folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A 120. § (1) bekezdése szerint fizetésre kötelezett a 120. § (2) bekezdés f) pontja szerinti termékcsoportba tartozó termékek tekintetében a 120. § (3)-(5) bekezdése alapján megállapított értékesítési árat az e Fejezet hatálybalépését követő 30 napon belül megküldi a bányafelügyeletnek. Ha a 120. § (1) bekezdése szerint fizetésre kötelezett a termékek értékesítési árát nem az 120. § (3) bekezdése szerint állapítja meg, az értékesítési ár bányafelügyeletnek történő megküldésével egyidejűleg igazolja, hogy az értékesítési ár megállapítása a 120. § (4) bekezdésének megfelel.

XVIII. FEJEZET

VESZÉLYES ÜZEMEK VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁSÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK

123. §[40]

XIX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. Hatályba léptető rendelkezések

124. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(2) A IV. Fejezet, a 73-76. §, a 77. § (1) és (3) bekezdése, a 78. §, a VIII. Fejezet, a IX. Fejezet, a 22. alcím, a 33. alcím, a 45. alcím, a 48. alcím, az 52. alcím, az 59. alcím, a 61. alcím, a 249. § (3) bekezdése, a 63. alcím és az 1. melléklet az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.

(3) A XVIII. Fejezet, a 25. alcím, a 34. alcím, a 35. alcím, a 47. alcím és a 249. § (2) bekezdése 2025. augusztus 1-jén lép hatályba.

(4) A 77. § (2) és (4) bekezdése a veszélyhelyzet megszűnésekor lép hatályba.

(5) A 77. § (2) és (4) bekezdése hatálybalépésének naptári napját a miniszterelnök annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

18. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

125. § (1) Az 1-5. §, a 12. §, a 14. § (1) bekezdés a) és b) pontja és a 15. § (1) bekezdése az Alaptörvény XIV. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 192. §, a 193. §, a 194. § a) és b) pontja az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) Az 56. alcím az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése és 47. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

19. Az Európai Unió jogának való megfelelés

126. § (1) A 10. § (4) bekezdése és a 11. § d) pontja a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Ukrajnából való tömeges beáramlása tényének a 2001/55/EK irányelv 5. cikke értelmében történő megállapításáról és átmeneti védelem bevezetéséről szóló, 2022. március 4-i (EU) 2022/382 tanácsi végrehajtási határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) A IV. Fejezet

a) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet és

b) az (EU) 2020/1197, az (EU) 2022/918 és az (EU) 2022/1092 bizottsági végrehajtási rendeletnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. rendszerére való hivatkozások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3) Az V. Fejezet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

20. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

127. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29. §-a a következő (1g)-(1k) bekezdéssel egészül ki:

"(1g) Az (1b), (1e) és (1f) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közútfejlesztési gazdasági társaságként az (1) bekezdés d) pontja szerint kijelölt költségvetési szerv (e § alkalmazásában a továbbiakban: költségvetési szerv) tulajdonosi joggyakorlásába kerül az országos vagy helyi közút fejlesztéséhez szükséges,

a) a költségvetési szerv által megvásárolt, kisajátított vagy más jogcímen a magyar állam javára megszerzett földrészlet, valamint

b) állami tulajdonban álló ingatlan, vagy - az (1h) bekezdés szerinti telekalakítási eljárást követően - annak a beruházással érintett, önálló ingatlanként kialakított területrésze.

(1h) Ha a beruházáshoz az (1g) bekezdés b) pontja szerinti ingatlannak nem a teljes területe szükséges, a beruházással érintett területrész önálló ingatlanként történő kialakítására irányuló telekalakítási eljárás során a költségvetési szerv jár el.

(1i) A számviteli átadásról a korábbi tulajdonosi joggyakorló és a költségvetési szerv megállapodást köt, az (1g) bekezdés b) pontja szerinti ingatlan esetében a költségvetési szerv megkeresését, az (1h) bekezdés szerinti telekalakítás esetében a véglegessé vált ingatlan-nyilvántartási bejegyző határozat kézhezvételét követő 30 napon belül. A számviteli átadás könyv szerinti értéken történik.

(1j) A költségvetési szerv tulajdonosi joggyakorlása a fejlesztés keretében létrejött vagyonelem és a beruházással érintett ingatlan tekintetében az országos vagy helyi közutak végleges vagy ennek hiányában ideiglenes forgalomba helyezése napján e törvény erejénél fogva megszűnik. A költségvetési szerv tulajdonosi joggyakorlásának megszűnését követően a vagyonelemeket az új tulajdonosi joggyakorló könyveiben és nyilvántartásában a költségvetési szerv által nyilvántartott - befejezetlen beruházás - könyv szerinti értéken kell feltüntetni.

(1k) A költségvetési szerv a tulajdonosi joggyakorlásának (1j) bekezdés szerinti megszűnését követő hat hónapon belül elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy az érintett eszközöket, ingatlanokat a megszűnés napján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és a tulajdonosi joggyakorló vagy a tulajdonosi joggyakorló döntése alapján az új vagyonkezelő könyveiben azokat nyilvántartásba vegye."

(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) Az állami tulajdonban álló ingatlanok tekintetében, az építési előkészítési munkák során az építtető által az építési tevékenység megvalósítása céljából kezdeményezett hatósági eljárásokban, valamint e törvény 32. § (1a) bekezdésében meghatározott hatósági eljárásokban a tulajdonosi joggyakorló hozzájárulását megadottnak kell tekinteni."

128. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a következő 46/P. §-sal egészül ki:

"46/P. § (1) A tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz 12. § (3c) bekezdése szerinti elhelyezése esetén, ha az elhelyezéshez kapott hozzájárulás időbeli hatálya az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében kihirdetett veszélyhelyzet idején járt le, a hozzájárulás és az azt tartalmazó szerződés időbeli hatálya e veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbodik.

(2) Az e törvénynek az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvény által megállapított 29. § (1g)-(1k) és (2b) bekezdésében foglaltakat a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."

21. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

129. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 3. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Mehib tevékenysége a következő biztosítási ágazatok piacképes és nem-piacképes kockázatú biztosításaira, viszontbiztosításaira, valamint az ezekhez kapcsolódó információszolgáltatásra terjed ki:)

"c) különböző pénzügyi veszteségek, valamint"

(2) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 3. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A Mehib tevékenysége a következő biztosítási ágazatok piacképes és nem-piacképes kockázatú biztosításaira, viszontbiztosításaira, valamint az ezekhez kapcsolódó információszolgáltatásra terjed ki:)

"d) az a)-c) pontba nem tartozó kárbiztosítások."

(3) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Mehib az (1a) bekezdés szerinti tevékenységeit exportirányú külkereskedelmi ügyletekhez, nemzetközi segélyügyletekhez, magyar befektetők külföldi befektetéseihez, illetve utazásszervezési szolgáltatást végző belföldi vállalkozás, külföldi vállalkozás belföldi fióktelepe vagy kereskedelmi képviselete Magyarországra történő utaztatási tevékenységéhez, valamint Magyarország ellátásbiztonságához kapcsolódóan jogosult végezni. A Mehib az e bekezdésben felsorolt tevékenységekből eredő deviza-árfolyamkockázatot elkülönülten is biztosíthatja."

(4) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 3. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 6. § (2) bekezdés szerint állami készfizető kezesség a következő ügyletekhez kapcsolódhat:]

"b) exporthitel biztosításnak nem minősülő biztosítási, illetve viszontbiztosítási fedezet nyújtása,

ba) ha azok biztosítását, illetve viszontbiztosítását - ha az bejelentési kötelezettség alá esik - az Európai Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikk (3) bekezdése szerinti bejelentési eljárásban jóváhagyta, illetve ez ellen nem emelt kifogást vagy

bb) amelyet a Mehib Magyarország ellátásbiztonságához kapcsolódóan nyújt."

(5) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Nempiacképesnek minősülnek továbbá azok kockázatok, amelyek kockázatviselési ideje nem éri el a két évet és nem felelnek meg a (4) bekezdés b) pontjában szereplő feltételeknek, amennyiben azok exporthitel biztosítását, illetve viszontbiztosítását az Európai Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikk (3) bekezdése szerinti bejelentési eljárásban jóváhagyta, illetve ez ellen nem emelt kifogást, továbbá a (3) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti ügyletek keretében vállalt kockázatok is."

(6) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 3. § (7) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kereskedelmi típusú kockázatok körébe tartoznak azok a kockázatok, amelyek)

"c) az exportcélú szerződés vevő általi jogalap nélküli felmondása vagy a szerződés tárgyát képező áruk, szolgáltatások átvételének megtagadása miatt"

(7) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 3. § (7) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A kereskedelmi típusú kockázatok körébe tartoznak azok a kockázatok, amelyek)

"d) az (1) bekezdés d) ponthoz kapcsolódó vagyoni károk kockázata miatt

merülnek fel"

130. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 6. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állam a központi költségvetés terhére visszavonhatatlanul készfizető kezesként felel az Eximbank által)

"d) nyújtott, a hitelfelvevőt terhelő, a Kormány határozatában megjelölt hitel- és pénzkölcsönből, valamint jegyzett vagy más jogcímen megszerzett, a kibocsátót terhelő, a Kormány határozatában megjelölt kötvényekből"

(eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.)

131. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 7. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meg kell határozni:)

"f) a Kormány határozata alapján nyújtott hitel- és kölcsönállomány, valamint kötvényállomány felső határát."

22. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

132. §[41]

133. §[42]

23. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

134. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1c) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Európai Unió által biztosított forrásokból történő béremeléshez nyújtott központi költségvetési többletforrások felhasználásának céljából az intézményi szintű átlagos pedagógusilletmény-emelés mértékét, az arra jogosultak körét, végrehajtásának alapelveit, valamint az ahhoz kapcsolódó állami kiegészítő támogatás, igénylésének, folyósításának és felhasználásának részletszabályait rendeletben állapítsa meg."

24. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

135. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény a következő 36/D. §-sal egészül ki:

"36/D. § (1) E § alkalmazásában menekülő az Ukrajnában állandó lakóhellyel rendelkező és 2022. február 24-én vagy azt követően Ukrajnából érkező magyar állampolgár (a továbbiakban: ukrajnai magyar állampolgár), a menedékes és a menedékesként történő elismerését kérő.

(2) A TAJ számmal nem rendelkező menekülő egészségügyi ellátása esetén az EESZT működtetője az adatok egységes rögzítése és folyamatos nyomonkövethetősége érdekében kezeli a számára az EESZT-ben létrehozott, 35/F. § (1) bekezdés a) pontja szerinti azonosítót (a továbbiakban: technikai azonosító). A technikai azonosítót az EESZT-ben úgy kell tárolni, hogy az megfeleljen az e törvényben foglalt követelményeknek.

(3) A technikai azonosítót úgy kell kialakítani, és a menekülő adatait az EESZT-ben úgy kell rögzíteni, hogy a menekülő (6) bekezdés b)-e) pontja szerinti okmányazonosító adatai - azok változása esetén - folyamatosan nyomon követhetőek legyenek.

(4) Az EESZT működtetője biztosítja, hogy ha a menekülő a technikai azonosító kialakítását megelőzően részesült Magyarországon ellátásban, az általa megadott adatok alapján a korábbi ellátásaira vonatkozó adatok a technikai azonosítóval is elérhetőek legyenek.

(5) Az EESZT működtetője a technikai azonosító útján biztosítja, hogy a menekülő, ha időközben TAJ számot szerzett, az EESZT-ben a technikai azonosítóhoz tárolt adatait a TAJ száma útján is elérhesse.

(6) Az EESZT működtetője a technikai azonosítóhoz kapcsoltan kezeli a menekülővel kapcsolatos következő adatokat:

a) azt a tényt, hogy az érintett menekülőnek minősül,

b) a menekültügyi hatóság által humanitárius célból kiállított tartózkodási engedély számát vagy a menekültügyi hatóság által kiállított "Adatlap humanitárius okból történő tartózkodási engedély hivatalból történő kiadásához" okirat számát,

c) a menekültügyi hatóság által kiállított tartózkodási engedély számát,

d) az ukrajnai magyar állampolgár részére a magyar hatóság által kiállított személyazonosító igazolványának, úti okmányának típusát, okmányazonosítóját,

e) az Ukrajna által kiállított úti okmányának okmányazonosítóját, típusát, valamint

f) az érintett természetes személyazonosító adatait.

(7) Az egészségügyi szolgáltató és az EESZT működtetője a (6) bekezdés szerinti adatokat a menekülő egészségügyi ellátása érdekében, a 35/F. § (3) bekezdésben meghatározott ideig kezeli.

(8) A technikai azonosítót - amelyet a menekülővel írásban, szükség esetén a betegdokumentációjával együtt közölni kell - kizárólag a menekülő, a menekülő meghatalmazottja vagy törvényes képviselője, a menekülőt ellátó egészségügyi szolgáltató, valamint a (9) bekezdésében megjelölt szerv vagy személy ismerheti meg.

(9) A technikai azonosítót és a (6) bekezdés szerinti adatokat - törvényben meghatározott, az ezen adatok megismerésére jogosult szerveken vagy személyeken kívül -

a) az egészségügyi ellátás finanszírozása, valamint a menekülő felkutathatósága és ellenőrzése céljából a menekültügyi hatóság,

b) az egészségügyi ellátás finanszírozása céljából az egészségbiztosítási szerv, járványügyi feladatai ellátása céljából a járványügyi hatóság,

c) a közbiztonság fenntartása, valamint az országban tartózkodó menekülők felkutathatósága, ellenőrzése, valamint a rendvédelem biztosítása céljából a rendészetért felelős miniszter,

d) Magyarország katonai biztonságának megőrzése céljából a honvédelemért felelős miniszter,

e) nemzetbiztonsági feladatai ellátása céljából a polgári nemzetbiztonsági szolgálat

megismerheti.

(10) A (9) bekezdés szerinti szervek a (9) bekezdés szerinti adatokat - kivéve, ha törvény ettől eltérő határidőt határoz meg - az adatkezelési cél fennállásáig, de legfeljebb az adatok megismerését követő egy évig kezelik.

(11) E §-ban foglaltak az ukrajnai válsággal összefüggő egyes, az egészségügyi ellátást érintő adatkezelési kérdésekről szóló 171/2022. (IV. 29.) Korm. rendelet alapján az EESZT-ben már rögzített adatokat nem érintik."

25. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása

136. §[43]

26. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása

137. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47/C. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1c) Az (1) bekezdéstől eltérően a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 6/K. §-ában foglaltak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság

a) a 6/K. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás hiánya esetén az érintett termékenként 1 000 000 forint,

b) a 6/K. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség megsértése esetén az érintett termékenként 1 000 000 forint,

c) a 6/K. § (4) bekezdése szerinti, a fogyasztóvédelmi hatóság felé fennálló tájékoztatási kötelezettség megsértése esetén, az érintett termékenként 1 000 000 forint

bírságot szabhat ki."

27. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény módosítása

138. § A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a felügyelő - az üzemben tartó értesítése mellett - elszállítással eltávolíthatja a közterületen szabálytalanul elhelyezett járművet, ha az a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyezteti."

139. § A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény a következő 20/A. §-sal egészül ki:

"20/A. § (1) A Kormány által rendeletben meghatározott települések közigazgatási területén a 20. §-ban foglaltakat az e §-ban fogalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az e § szerinti hatósági feladatokat a Kormány által rendeletben kijelölt kormányhivatal (a továbbiakban: Hatóság) kizárólagos illetékesség látja el.

(3) E § alkalmazásában az el nem kerített magánterület közterületnek minősül.

(4) A Hatóság az (1) bekezdésben megjelölt területen fellelt olyan járművet,

a) amelyen hatósági jelzés nem található, és erre tekintettel a jármű a forgalomban nem vehet részt, vagy amely nem felel meg a gépkocsi fogalmának, és

b) amelyet valószínűsíthetően embercsempészés bűncselekmény megvalósításához elkövetési eszközként felhasználtak,

elszállíttathatja.

(5) A mezőőr, illetve a közterület-felügyelő értesíti a Hatóságot a (4) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő jármű észleléséről.

(6) A (4) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő járművön a Hatóság értesítést helyez el, amely tartalmazza az (7) bekezdés szerinti jogkövetkezményre történő figyelmeztetést.

(7) A (6) bekezdés szerinti értesítés elhelyezésétől számított 4 napot követően a Hatóság gondoskodik az érintett jármű elszállítással történő eltávolításáról.

(8) A Hatóság az elszállított jármű alvázszámát - tájékoztatás céljából - a honlapján közzéteszi. Ha az elszállított járművön azonosítására alkalmas hatósági jelzés nem látható, az (5) bekezdés szerint eljáró hivatalos személy rendőri segítséggel felnyitja a járművet az alvázszám és motorszám megismerése céljából.

(9) Ha az elszállított jármű tulajdonosa, illetve üzembentartója nem állapítható meg, vagy a felszólítás ellenére az elszállított járművet az elszállítástól számított három hónapon belül nem veszi birtokba, a Hatóság gondoskodik a jármű árverés útján történő értékesítéséről vagy más módon történő hasznosításáról. Ha az elszállított jármű tulajdonosa a jármű értékesítését követő kilenc hónapon belül jelentkezik, részére az értékesítésből befolyt, az elszállítás, valamint a tárolás költségeivel csökkentett ellenértéket ki kell fizetni.

(10) Amennyiben a Hatóság az érintett járművet értékesíti, vagy más módon hasznosítja, az ebből származó - az elszállítás, valamint a tárolás költségeivel csökkentett - ellenérték a (9) bekezdés szerinti kilenc hónapos határidő leteltét követően a központi költségvetés bevételét képezi.

(11) Az elszállítás és a tárolás költsége a jármű üzembentartóját terheli. Ha a gépjárművet az üzembentartó az (5) bekezdésben meghatározott észlelést megelőzően más természetes személy vagy nem természetes személy használatába adta, és ezt a használatba adó személy eredeti teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a (12) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó nyilatkozatával igazolja, akkor az elszállítás és a tárolás költsége a használatba vevő személyt terheli.

(12) A (11) bekezdés szerinti nyilatkozat tartalmazza

a) a gépjármű hatósági jelzését,

b) a természetes személy üzembentartó és használatba vevő személy nevét, születési idejét, születési helyét, lakcímét, nem természetes személy üzembentartó és használatba vevő személy esetén annak megnevezését és székhelyének (telephelyének) címét, valamint

c) azon időszak megjelölését, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő személy az üzembentartótól átvette."

28. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

140. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 78/A. §-a a következő (15)-(20) bekezdéssel egészül ki:

"(15) Az (1)-(14) bekezdésben foglaltaktól eltérően a megvalósító szervezetként jogszabályban vagy kormányhatározatban kijelölt költségvetési szerv (e § alkalmazásában a továbbiakban: költségvetési szerv) tulajdonosi joggyakorlásába kerül az (1) bekezdés szerint létesítés, felújítás és fejlesztés érdekében szükséges,

a) a költségvetési szerv által megvásárolt, kisajátított vagy más jogcímen a magyar állam javára megszerzett földrészlet, valamint

b) állami tulajdonban álló ingatlan, vagy - a (16) bekezdés szerinti telekalakítási eljárást követően - annak a beruházással érintett, önálló ingatlanként kialakított területrésze.

(16) Ha a beruházáshoz a (15) bekezdés b) pontja szerinti ingatlannak nem a teljes területe szükséges, a beruházással érintett területrész önálló ingatlanként történő kialakítására irányuló telekalakítási eljárás során a költségvetési szerv jár el.

(17) A számviteli átadásról a korábbi tulajdonosi joggyakorló és a költségvetési szerv megállapodást köt, a (15) bekezdés b) pontja szerinti ingatlan esetében a költségvetési szerv megkeresését, a (16) bekezdés szerinti telekalakítás esetében a véglegessé vált ingatlan-nyilvántartási bejegyző határozat kézhezvételét követő 30 napon belül. A számviteli átadás könyv szerinti értéken történik.

(18) A költségvetési szerv tulajdonosi joggyakorlása a fejlesztés keretében létrejött vagyonelem műszaki átadás-átvételének fordulónapját követően e törvény erejénél fogva megszűnik. A költségvetési szerv tulajdonosi joggyakorlásának megszűnését követően a vagyonelemeket az új tulajdonosi joggyakorló könyveiben és nyilvántartásában a költségvetési szerv által nyilvántartott - befejezetlen beruházás - könyv szerinti értéken kell feltüntetni.

(19) A költségvetési szerv a tulajdonosi joggyakorlásának (18) bekezdés szerinti megszűnését követő hat hónapon belül elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy az érintett eszközöket, ingatlanokat a megszűnés napján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és a tulajdonosi joggyakorló vagy a tulajdonosi joggyakorló döntése alapján az új vagyonkezelő könyveiben azokat nyilvántartásba vegye.

(20) Az állami tulajdonban álló ingatlanok tekintetében, a beruházás előkészítése során a fejlesztési közreműködő által a beruházás megvalósítása céljából kezdeményezett hatósági eljárásokban, valamint a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló kormányrendeletben meghatározott telekalakítási eljárásokban a tulajdonosi joggyakorló hozzájárulását megadottnak kell tekinteni."

141. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény NYOLCADIK RÉSZE a következő 92. §-sal egészül ki:

"92. § Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvény által megállapított 78/A. § (15)-(20) bekezdésében foglaltakat az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."

29. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

142. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 22. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A hatóság a (3) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl - jogszabályban meghatározottak szerint - a megelőző feltárás keretében régészeti megfigyelést ír elő a földmunkával érintett terület vonatkozásában abban az esetben is, ha a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) szerinti 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű vezetékkel vagy berendezéssel összefüggő nagyberuházás megvalósítása érdekében szükséges földmunka kizárólag légvezeték tartóoszlopa alapjának építésére vagy bővítésére irányul. Az örökségvédelmi hatóság e döntésének meghozatala során a nyilvántartási adatok és - ha rendelkezésre áll - az előzetes régészeti dokumentáció adatai, valamint a beruházás régészeti örökségre gyakorolt hatása alapján a védettségi fokozat figyelembevételével jár el."

143. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 23/C. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az előzetes régészeti dokumentációt nem kell elkészíteni, ha a nagyberuházás a Vet. szerinti 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű vezeték vagy berendezés létesítésére és a megvalósítása érdekében szükséges földmunka kizárólag a légvezeték tartóoszlopának alapépítésére vagy bővítésére irányul.

(1b) Ha a Vet. szerinti 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű vezetékkel vagy berendezéssel összefüggő nagyberuházásának megvalósítása érdekében szükséges földmunka kizárólag légvezeték tartóoszlopa alapjának építésére vagy bővítésére irányul, a kivitelezés során a földmunkákkal érintett területen régészeti megfigyelést kell biztosítani."

30. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása

144. § A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény "A közös tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek" alcíme a következő 25/A. §-sal egészül ki:

"25/A. § (1) A közös tulajdonban álló épületrészre napkollektor, napelemes rendszer (a továbbiakban együtt: napenergiát hasznosító rendszer) létesítésének elhatározását, a telepítés és üzemeltetés részletszabályait, a csatlakozás feltételeit, a telepítés és üzemeltetés költségeinek és hasznainak megosztását legkésőbb a telepítés megkezdéséig, a közgyűlés - a jelen lévő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével meghozott - határozatában kell rögzíteni.

(2) Napkollektor a távhőszolgáltató által ellátott épületen akkor telepíthető, ha a szolgáltatási területével érintett távhőszolgáltató a telepítést és a tervezett műszaki tartalmat írásban jóváhagyja.

(3) A külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség energiaellátása érdekében napenergiát hasznosító rendszer a közös tulajdonban álló épületrészre csak akkor telepíthető, ha az a közös költség csökkentése érdekében telepítendő napenergiát hasznosító rendszer felhelyezését nem lehetetlenítené el.

(4) Ha a legfeljebb hatlakásos társasházközösségre a 13. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, az (1)-(3) bekezdés szerinti döntést a tulajdonostársak hozzák meg."

145. § A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 38. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A közgyűlésen a tulajdonostárs a jogait személyes megjelenés helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével akkor gyakorolhatja, ha a szervezeti-működési szabályzat az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy a résztvevők azonosítása, és a résztvevők közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen."

31. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása

146. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény a 6/J. §-t követően a következő alcím címmel és 6/K. §-sal egészül ki:

"Kiszereléscsökkentés

6/K. § (1) Ha egy adott termék 2020. január 1. és 2024. február 1. között a gyártó által gyártottakhoz képest új, kisebb - így különösen kisebb tömegű vagy térfogatú - kiszerelési egység kerül forgalomba hozatalra, a kereskedő köteles a termék kereskedő általi, üzletben vagy bevásárlóközpontban történő forgalmazásának megkezdésétől számított 2 hónapig az érintett termék kapcsán feltüntetni a kiszerelés változására utaló és a kereskedelemért felelős miniszter által meghatározott tartalmú és formájú figyelemfelhívó tájékoztatást.

(2) Nem köteles a kereskedő az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást kihelyezni abban az esetben, ha az új, kisebb kiszerelési egység gyártó általi bevezetésére a korábbi kiszerelési egységek 6 hónapon belül történő kivezetése nélkül kerül sor, és a korábbi kiszerelési egységeket a kereskedő továbbra is forgalmazza.

(3) A kereskedő az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítése érdekében magyarországi gyártás esetén a gyártó, ettől eltérő esetben az első magyarországi forgalomba hozó, valamint a nagykereskedő köteles - az érintett termék kereskedő részére történő első értékesítése alkalmával - a termék kísérő dokumentációjában vagy más módon írásban a kereskedő részére megfelelő tartalmú tájékoztatást nyújtani a termék kiszerelésének csökkenéséről és a korábbi kiszerelési egységek esetleges kivezetéséről.

(4) Magyarországi gyártás esetén a gyártó, ettől eltérő esetben az első magyarországi forgalomba hozó, valamint a nagykereskedő a (3) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségének első alkalommal történő teljesítésével egyidejűleg köteles a kereskedő részére nyújtott tájékoztatással megegyező tartalommal tájékoztatást nyújtani a fogyasztóvédelmi hatóság részére.

(5) A fogyasztóvédelmi hatóság honlapján nyilvánosan elérhető tájékoztató adatbázist hoz létre és működtet az e § szerinti tájékoztatási kötelezettségekkel érintett termékekről.

(6) E § alkalmazásában

1. kereskedő: a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerében, azaz a TEÁOR'25-ben "47.11 - Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem" megjelöléssel feltüntetett tevékenységet főtevékenységként folytató kereskedő, akinek a tárgyévet megelőző lezárt üzleti évben a 2. § 9. pontja szerinti kereskedelmi tevékenységből származó, konszolidált nettó árbevétele meghaladja az 1 milliárd forintot;

2. termék: minden kiskereskedelmi forgalomba kerülő, az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról és azok ellenőrzési módszereiről szóló miniszteri rendelet szerinti előrecsomagolt termék, amelyet a kereskedő egy vagy több méretkategóriában egységes megjelenésű kiszerelésben forgalmaz, azzal, hogy a kiszerelési egységek számától és azok méretének változásától függetlenül az azonos árut tartalmazó kiszerelési egységek egy terméknek minősülnek;

3. gyártó: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely terméket gyárt, vagy terméket terveztet vagy gyártat, és az adott terméket saját neve vagy védjegye alatt kis- vagy nagykereskedelemben forgalmazza."

147. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a kereskedelemért felelős miniszter, hogy)

"b) 6/K. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás formáját és tartalmát"

(rendeletben állapítsa meg.)

148. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 9. § (2) bekezdésében a "valamint a 6. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt" szövegrész helyébe az "a 6. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint a 6/K. §-ban foglalt" szöveg lép.

32. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

149. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 44/A. §-a a következő (1a)-(1f) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a fejlesztési közreműködőként jogszabályban kijelölt költségvetési szerv (e § alkalmazásában a továbbiakban: költségvetési szerv) tulajdonosi joggyakorlásába kerül a 44. § (3) bekezdés szerinti közérdekű és közcélú tevékenység folytatása érdekében szükséges,

a) a költségvetési szerv által megvásárolt, kisajátított vagy más jogcímen a magyar állam javára megszerzett földrészlet, valamint

b) állami tulajdonban álló ingatlan, vagy - az (1b) bekezdés szerinti telekalakítási eljárást követően - annak a beruházással érintett, önálló ingatlanként kialakított területrésze.

(1b) Ha a beruházáshoz az (1a) bekezdés b) pontja szerinti ingatlannak nem a teljes területe szükséges, a beruházással érintett területrész önálló ingatlanként történő kialakítására irányuló telekalakítási eljárás során a költségvetési szerv jár el.

(1c) A számviteli átadásról a korábbi tulajdonosi joggyakorló és a költségvetési szerv megállapodást köt, az (1a) bekezdés b) pontja szerinti ingatlan esetében a költségvetési szerv megkeresését, az (1b) bekezdés szerinti telekalakítás esetében a véglegessé vált ingatlan-nyilvántartási bejegyző határozat kézhezvételét követő 30 napon belül. A számviteli átadás könyv szerinti értéken történik.

(1d) A költségvetési szerv tulajdonosi joggyakorlása a fejlesztés keretében létrejött vagyonelem és a beruházással érintett ingatlan tekintetében az átadás-átvétel fordulónapján e törvény erejénél fogva megszűnik. A költségvetési szerv tulajdonosi joggyakorlásának megszűnését követően a vagyonelemeket az új tulajdonosi joggyakorló könyveiben és nyilvántartásában a költségvetési szerv által nyilvántartott - befejezetlen beruházás - könyv szerinti értéken kell feltüntetni.

(1e) A költségvetési szerv a tulajdonosi joggyakorlásának (1d) bekezdés szerinti megszűnését követő hat hónapon belül elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy az érintett eszközöket, ingatlanokat a megszűnés napján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és a tulajdonosi joggyakorló vagy a tulajdonosi joggyakorló döntése alapján az új vagyonkezelő könyveiben azokat nyilvántartásba vegye.

(1f) Az állami tulajdonban álló ingatlanok tekintetében, a beruházás előkészítése során a fejlesztési közreműködő által a beruházás megvalósítása céljából kezdeményezett hatósági eljárásokban, valamint a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló kormányrendeletben meghatározott telekalakítási eljárásokban a tulajdonosi joggyakorló hozzájárulását megadottnak kell tekinteni."

150. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény "ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK" alcíme a következő 87/J. §-sal egészül ki:

"87/J. § Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvény által megállapított 44/A. § (1a)-(1f) bekezdésében foglaltakat az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."

33. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

151. §[44]

34. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

152. §[45]

153. §[46]

154. §[47]

155. §[48]

156. §[49]

157. §[50]

158. §[51]

159. §[52]

160. §[53]

161. §[54]

162. §[55]

163. §[56]

164. §[57]

165. §[58]

166. §[59]

167. §[60]

168. §[61]

35. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

169. §[62]

170. §[63]

171. §[64]

172. §[65]

173. §[66]

174. §[67]

175. §[68]

176. §[69]

177. §[70]

178. §[71]

179. §[72]

180. §[73]

181. §[74]

36. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása

182. § A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény 10. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E fejezet alkalmazásában)

"1. energiaellátó:

1.1. a szénhidrogén-kitermelési tevékenységet végző, a bányászatról szóló törvény szerinti bányavállalkozó,

1.2. a kőolajtermék-előállító, a kőolajtermékkel a kereskedelemről szóló törvény szerinti nagykereskedelmi tevékenységet végző kereskedő és az a kőolajterméket értékesítő kereskedő, amely az általa külföldről beszerzett kőolajterméket Magyarországon értékesíti,

1.3. a földgázellátásról szóló törvény szerinti földgáz-kereskedelmi engedélyes,

1.4. a villamos energiáról szóló törvény szerinti villamosenergia-kereskedelmi engedélyes,

1.5. a villamos energiáról szóló törvény szerinti termelői engedélyes, kivéve a villamos energia kötelező átvételi rendszerében értékesítő termelők, továbbá az 50 MW beépített teljesítőképességet meg nem haladó teljesítőképességű prémium típusú támogatásban részesülő termelők - ideértve mindkét esetben a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energiát csak részben a kötelező átvételi rendszerben értékesítő termelőt, a prémium típusú támogatási rendszerben részesülő termelőt - termelői engedélyese,

1.6. a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató,

1.7. a villamos energiáról szóló törvény szerinti elosztói engedélyes,

1.8. a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató,

1.9. a földgázellátásról szóló törvény szerinti elosztói engedélyes,"

37. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

183. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 27. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Természetvédelmi rendeltetésű, őshonos fafajokból álló, mageredetű természetes felújulásra nem képes erdőben - annak sarjeredetű természetes felújítása esetén - az erdőterv szerinti tarvágás a Tvt. 33. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott térmértékig végezhető."

184. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény

a) 10. § (2) bekezdés záró szövegrészében az "a (3) bekezdésben és" szövegrész helyébe az "az 51. § (5) és (5a) bekezdés szerinti felújítás érdekében szükséges tarvágás, valamint" szöveg,

b) 41. § (1) bekezdés záró szövegrészében a "21" szövegrész helyébe a "14" szöveg

lép.

185. § Hatályát veszti az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 51. § (6) bekezdése.

38. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása

186. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 13. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Az (5)-(6a) és (9) bekezdésben foglaltak végrehajtását a Kormány által kijelölt szerv ellenőrzi.

(12) A (11) bekezdés szerinti ellenőrzés keretében az ellenőrzésre kijelölt szerv - a politikai szolgálati jogviszony megszűnését követő harmadik év végéig, a (6) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség nemteljesítése esetén a követelés elévüléséig - a politikai felsővezetőt ezen megbízatásának megszűnését követően foglalkoztató szervet, gazdasági társaságot megkeresheti és az új jogviszony létesítésével kapcsolatos iratokba betekinthet. Az ellenőrzésre kijelölt szerv az ellenőrzés érdekében - a politikai szolgálati jogviszony megszűnését követő harmadik év végéig, a (6) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség nemteljesítése esetén a követelés elévüléséig - kezeli az új jogviszonyt létesítő személy személyazonosító adatait és az új jogviszony létesítésére vonatkozó adatokat."

187. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 75. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a 13. § (11) bekezdése szerinti ellenőrző szervet."

188. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 92/A. §-sal egészül ki:

"92/A. § Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvénnyel megállapított 13. § (11) és (12) bekezdését az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."

39. A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény módosítása

189. § A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény 2. alcíme a következő 3/A. §-sal egészül ki:

"3/A. § A 4. § (1) bekezdése szerinti bizottság döntése alapján az Alap kiadási előirányzatainak terhére nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló támogatott tevékenység eredeti céljától eltérően a költségvetési támogatás más, az Alapnak e törvényben meghatározott, az Alap céljaival összefüggő támogatott tevékenység megvalósítására is felhasználható a támogatási szerződés vagy a támogatói okirat ilyen irányú módosításával."

190. § A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény 7. alcíme a következő 28. §-sal egészül ki:

"28. § E törvénynek az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított 3/A. §-át a Módtv1. hatálybalépésekor folyamatban lévő kihelyezett támogatásokkal összefüggő eljárásokban is alkalmazni kell."

191. § A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény 18. § (1) bekezdés a) pontjában az "a vezetendő" szövegrész helyébe az "a támogatási szerződés eredeti támogatási céljának módosítására vonatkozó szabályokat, a vezetendő" szöveg lép.

40. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása

192. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény a következő 27/A. §-sal egészül ki:

"27/A. § (1) A 27. §-tól eltérően, ha az Nkt. 89/B. § (1) bekezdése alapján a köznevelési intézmény működése veszélyeztetett, és az Nkt. 89/B. § (1) bekezdése szerinti körülmény az országos nemzetiségi önkormányzat tekintetében áll fent, a veszélyeztetettségének időtartama alatt, ha jogszabály az országos nemzetiségi önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a köznevelési feladatellátással kapcsolatos ügyben - ide nem értve az Nkt. 89/B. § (4) bekezdése alapján a tankerületi központ által gyakorolt fenntartói jogköröket -egyetértési vagy véleményezési jogot biztosít, a nyilatkozat megtételére 8 nap áll rendelkezésre. A határidő eredménytelen eltelte esetén az országos nemzetiségi önkormányzatot egyetértőnek kell tekinteni.

(2) A 27. §-tól eltérően, ha az Nkt. 89/B. § (1) bekezdése alapján a köznevelési intézmény működése veszélyeztetett, és az Nkt. 89/B. § (1) bekezdése szerinti körülmény helyi nemzetiségi önkormányzat tekintetében áll fent, a veszélyeztetettségének időtartama alatt, ha jogszabály az érintett nemzetiségi önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a köznevelési feladatellátással kapcsolatos ügyben - ide nem értve az Nkt. 89/B. § (4) bekezdése alapján a tankerületi központ által gyakorolt fenntartói jogköröket - egyetértési vagy véleményezési jogot biztosít, a nyilatkozatot az országos nemzetiségi önkormányzat teszi meg."

193. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 168. §-sal egészül ki:

"168. § E törvénynek az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvény (a továbbiakban: Módtv4.) által megállapított 27/A. §-át azon köznevelési intézmény tekintetében is alkalmazni kell, amely működésének veszélyeztetettsége a Módtv4. hatálybalépésekor fennáll."

194. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény

a) 22. § (5) bekezdésében a "törvény" szövegrész helyébe a "2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.)" szöveg,

b) 56. § (2) bekezdésében az "a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény" szövegrész helyébe az "az Nkt." szöveg,

c) 158. §-ában a "159-167. §" szövegrész helyébe a "159-168. §" szöveg

lép.

41. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

195. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 50. alcíme a következő 89/B. és 89/C. §-sal egészül ki:

"89/B. § (1) Haa 2. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott fenntartó (e § alkalmazásában a továbbiakban: fenntartó) végrehajtási eljárás alatt áll, és emiatt a fenntartó által fenntartott köznevelési intézmény (e § alkalmazásában a továbbiakban: köznevelési intézmény) működése veszélyeztetett, akkor a köznevelésért felelős miniszter döntése alapján

a) a kincstár fenntartó székhelye szerinti illetékes igazgatósága a központi költségvetésről szóló törvény szerint igényelhető - a nem állami köznevelési tevékenységhez kapcsolódó - állami támogatásokat,

b) a központi költségvetésről szóló törvény szerinti energiaár-kompenzációhoz és bérkompenzációhoz kapcsolódó állami támogatásokat, illetve

c) a fenntartó részére a köznevelési intézményekre tekintettel megállapított egyéb, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti támogatásokat

a fenntartó helyett, közvetlenül az annak fenntartásában működő köznevelési intézmény kincstárnál vezetett számlájára is folyósíthatja (a továbbiakban: finanszírozási eljárás).

(2) A köznevelésért felelős miniszter intézkedik a köznevelési intézmény kincstári számlájának megnyitása iránt.

(3) A köznevelési intézmény tekintetében az e törvény szerinti fenntartói jogokat és az Áht. szerinti irányítói jogokat - ide nem értve az intézmény fenntartói jogának átadását, az intézmény átalakítását, megszüntetését és átszervezését - az (1) bekezdés szerinti veszélyeztetettség fennállásának időtartama alatt a feladatellátási hely szerinti tankerületi központ gyakorolja, azzal, hogy az érintett intézmény nem minősül állami fenntartású köznevelési intézménynek.

(4) A köznevelési intézménynek a költségvetés tervezésével, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának végrehajtásával, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és a pénzügyi, számviteli rend betartásával összefüggő feladatait a veszélyeztetettség fennállásának időtartama alatt a feladatellátási hely szerint illetékes tankerületi központ látja el.

(5) A köznevelésért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti veszélyeztetettség fennállását folyamatosan vizsgálja. Ha az (1) bekezdés szerinti feltétel már nem áll fenn, a veszélyeztetettség fennállásának megszűnéséről a köznevelésért felelős miniszter haladéktalanul értesíti a fenntartót, a kincstárt, az oktatási központot és az illetékes tankerületi központot.

(6) A kincstár az (5) bekezdés szerinti értesítés kézbesítését követő tárgyhó 1. napjától megszünteti a finanszírozási eljárást, és a központi költségvetésről szóló törvény általános szabályai szerint folytatja az állami támogatások kifizetését. A veszélyeztetettség fennállásának megszűnéséről szóló értesítést követően a fenntartó gyakorolja az e törvényben meghatározott valamennyi fenntartói jogot és az Áht. szerinti irányítói jogokat.

89/C. § A Kormány a köznevelési intézményben ideiglenes védelemre jogosult tanulók fejlesztésének, nevelésének-oktatásának megvalósítása érdekében rendeletben további finanszírozást állapíthat meg."

196. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"e) a köznevelési intézményben ideiglenes védelemre jogosult tanulók fejlesztésének, nevelésének-oktatásának megvalósítása érdekében szükséges finanszírozást,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"q) az Európai Unió által biztosított forrásokból történő béremeléshez nyújtott központi költségvetési többletforrások felhasználásának céljából az intézményi szintű átlagos pedagógusilletmény-emelés mértékét, az arra jogosultak körét, végrehajtásának alapelveit, valamint az ahhoz kapcsolódó állami kiegészítő támogatás, igénylésének, folyósításának és felhasználásának részletszabályait,"

(rendeletben állapítsa meg.)

197. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a következő 99/C. §-sal egészül ki:

"99/C. § (1) E törvénynek az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvény (a továbbiakban: Módtv.) által megállapított 89/B. §-át azon köznevelési intézmény tekintetében is alkalmazni kell, amely működésének veszélyeztetettsége a Módtv. hatálybalépésekor fennáll.

(2) E törvénynek a Módtv. által megállapított 89/B. §-ának hatálybalépését megelőzően a fenntartó részére folyósított - nem állami köznevelési tevékenységhez kapcsolódó - állami támogatások terhére a végrehajtási eljárás keretében érvényesített összeg nem minősül az Áht. 53/A. §-a szerinti jogosulatlan igénybevételnek."

42. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

198. § Hatályát veszti a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 13. § (4) bekezdés d) pontja.

43. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

199. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 73. alcíme a következő 111/S. §-sal egészül ki:

"111/S. § Az 52/A. § (1) bekezdése szerinti határidő hosszabbítást azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Kormány egyedi határozata alapján a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet terhére nyújtott fejlesztési célú támogatásokkal összefüggő, 2022. június 1. napján fennálló, 650 000 000 forintot elérő vagy azt meghaladó összegű támogatási jogviszonyok esetén a támogatásra irányadó végső felhasználási határidő a kedvezményezett kérelmére, a támogató egyedi mérlegelése alapján legfeljebb 2026. december 31-ig hosszabbítható meg. E rendelkezés az 52/A. § (3) bekezdése szerinti határidő-hosszabbítástól függetlenül alkalmazható."

44. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása

200. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 8. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően az ellátásért felelős jóváhagyásával az állami beruházásokért felelős miniszter, költségvetési szerv, valamint a beruházó is megvalósíthat víziközmű létrehozására irányuló beruházást olyan módon is, hogy az ahhoz szükséges víziközmű rendszer vagy annak a beruházással érintett eleme megállapodás alapján biztosított az állam részére.

(1b) Az (1) bekezdés szerinti víziközmű létrehozására irányuló beruházásra a víziközmű-fejlesztésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy az állami beruházásokért felelős miniszter, költségvetési szerv, valamint a beruházó a víziközmű tulajdonjogát a víziközmű üzembe helyezésének időpontjában az ellátásért felelősre ruházza át."

45. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

201. §[75]

46. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosítása

202. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"34. § (1) A 32. § (1) bekezdése és a 33. § (1) bekezdése szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, ha az üzemeltető, a légi jármű üzembentartó vagy a hajózási társaság a jelentési és hitelesítési kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget, a megfelelően hitelesített jelentés benyújtásáig nem jogosult kibocsátási egységek átruházására és kiosztására.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a hatóság kezdeményezi az üzemeltető, a légi jármű üzembentartó vagy a hajózási társaság forgalmi jegyzékbeli számlájának felfüggesztését. A felfüggesztést a jegyzékkezelő akkor oldja fel, ha az (1) bekezdés szerinti kötelezettségszegések már nem állnak fenn.

(3) Az üzemeltető a kibocsátási egységek kiosztására akkor is jogosult, ha a kibocsátási egységek visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget. Az így kiosztott kibocsátási egységeket köteles a fennálló, kibocsátási egységek visszaadására irányuló kötelezettségének teljesítésére felhasználni.

(4) A visszaadás elmulasztása esetén a hatóság felfüggeszti az üzemeltető, légi jármű üzembentartó vagy hajózási társaság forgalmi jegyzékbeli számláját. A felfüggesztést a jegyzékkezelő akkor oldja fel, ha az előírt kibocsátási egység visszaadásra kerül.

(5) A 32. § (1) bekezdése és a 33. § (1) bekezdése szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, ha az üzemeltető, légi jármű üzembentartó vagy hajózási társaság a jelentési vagy hitelesítési kötelezettségének, vagy a kibocsátási egységek visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság az üzemeltető, légi jármű üzembentartó vagy hajózási társaság nevét és a kötelességszegés tényét honlapján nyilvánosságra hozza."

47. A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény módosítása

203. §[76]

204. §[77]

48. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

205. §[78]

206. §[79]

207. §[80]

208. §[81]

209. §[82]

49. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása

210. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 197/F. §-sal egészül ki:

"197/F. § Az 5. § (1) bekezdés e) pontjától eltérően 2025. december 30. napjáig közbeszerzési eljárás lefolytatására az a jogképes szervezet kötelezett, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely bármilyen mértékben ilyen tevékenységet lát el, feltéve, hogy e szervezet felett az 5. § (1) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza."

50. A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosítása

211. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 58. §-a a következő (34) bekezdéssel egészül ki:

"(34) A tartós külszolgálati kihelyezés előtt álló kormánytisztviselő 11. § (2) bekezdés szerinti felkészítésének időtartama - a kihelyező vezető egyedi döntése alapján - legfeljebb a 11. § (2) bekezdése szerinti időtartammal meghosszabbítható."

51. A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény módosítása

212. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az állam a (4) bekezdésben foglalt feladatokat költségvetési szerv vagy a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. útján látja el, azzal, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. a (4) bekezdés d) pontjában foglalt feladatokat a Kormánynak az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében (a továbbiakban: rendelet) meghatározottak esetén a 4. § (1) és (1a) bekezdése szerinti gazdasági társaságok útján látja el."

213. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 4. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokat költségvetési szerv is elláthatja."

52. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása

214. §[83]

215. §[84]

216. §[85]

53. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása

217. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 13/B. §-a a következő (9)-(12) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója - át nem ruházható hatáskörben - az (5) bekezdés szerinti szervezeti egységhez tartozó álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselő részére az álláshely besorolási kategóriája szerinti illetménysáv felső határánál magasabb illetményt is megállapíthat.

(10) A (9) bekezdés szerinti illetmény bármely álláshelyen megállapítható, függetlenül annak besorolásától. A (9) bekezdés szerinti illetmény visszavonásig érvényes, azzal, hogy azt évente - február utolsó napjáig - felül kell vizsgálni.

(11) A (9) bekezdés alapján megállapított havi illetmény tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozóan nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.

(12) A (9) bekezdés szerinti illetmény visszavonása esetén az érintett kormánytisztviselő illetményét meg kell állapítani a 123. § és 265. § szerint."

218. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 112. §-a a következő (13a) bekezdéssel egészül ki:

"(13a) A (12) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően nem kell a végkielégítést visszafizetni, ha az új jogviszony annak érdekében jön létre, hogy az érintett személy népszámlálással kapcsolatos feladatok ellátásában számlálóbiztosként vegyen részt. Ha az érintett már visszafizette a végkielégítést, azt az őt korábban foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv - a feltételek teljesülése esetén - a (14) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatást követő 30 napon belül köteles az érintett részére újra kifizetni."

(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 112. § (14) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kormánytisztviselő köteles haladéktalanul tájékoztatni)

"c) az őt korábban foglalkoztató kormányzati igazgatási szervet a (13) és (13a) bekezdés szerinti feltétel teljesüléséről."

(3) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 112. §-a a következő (15) és (16) bekezdéssel egészül ki:

"(15) A (12)-(14) bekezdésben foglaltak végrehajtását a Kormány által kijelölt szerv ellenőrzi.

(16) A (15) bekezdés szerinti ellenőrzés keretében az ellenőrzésre kijelölt szerv - a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnését követő harmadik év végéig, a (12) bekezdés b) pontja szerinti visszafizetési kötelezettség nemteljesítése esetén a követelés elévüléséig - a kormánytisztviselőt a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnését követően foglalkoztató szervet, gazdasági társaságot megkeresheti és az új jogviszony létesítésével kapcsolatos iratokba betekinthet. Az ellenőrzésre kijelölt szerv az ellenőrzés érdekében - a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnését követő harmadik év végéig, a (12) bekezdés b) pontja szerinti visszafizetési kötelezettség nemteljesítése esetén a követelés elévüléséig - kezeli az új jogviszonyt létesítő személy személyazonosító adatait és az új jogviszony létesítésére vonatkozó adatokat."

219. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 210. §-a a következő (14) és (15) bekezdéssel egészül ki:

"(14) Az (5)-(13) bekezdésben foglaltak végrehajtását a Kormány által kijelölt szerv ellenőrzi.

(15) A (14) bekezdés szerinti ellenőrzés keretében az ellenőrzésre kijelölt szerv - a politikai szolgálati jogviszony megszűnését követő harmadik év végéig, a (8a) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség nemteljesítése esetén a követelés elévüléséig - a főispánt ezen megbízatásának megszűnését követően foglalkoztató szervet, gazdasági társaságot megkeresheti és az új jogviszony létesítésével kapcsolatos iratokba betekinthet. Az ellenőrzésre kijelölt szerv az ellenőrzés érdekében - a politikai szolgálati jogviszony megszűnését követő harmadik év végéig, a (8a) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség nemteljesítése esetén a követelés elévüléséig - kezeli az új jogviszonyt létesítő személy személyazonosító adatait és az új jogviszony létesítésére vonatkozó adatokat."

220. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 232. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A (3)-(8) bekezdésben foglaltak végrehajtását a Kormány által kijelölt szerv ellenőrzi.

(10) A (9) bekezdés szerinti ellenőrzés keretében az ellenőrzésre kijelölt szerv - a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnését követő harmadik év végéig, az (5) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség nemteljesítése esetén a követelés elévüléséig - a közigazgatási államtitkárt ezen megbízatásának megszűnését követően foglalkoztató szervet, gazdasági társaságot megkeresheti és az új jogviszony létesítésével kapcsolatos iratokba betekinthet. Az ellenőrzésre kijelölt szerv az ellenőrzés érdekében - a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnését követő harmadik év végéig, az (5) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség nemteljesítése esetén a követelés elévüléséig - kezeli az új jogviszonyt létesítő személy személyazonosító adatait és az új jogviszony létesítésére vonatkozó adatokat."

221. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 233. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A közigazgatási államtitkár felmentése esetén a 232. § (4)-(10) bekezdését alkalmazni kell azzal, hogy

a) lemondási idő alatt a (2) és (3) bekezdés szerinti felmentési időt,

b) a lemondási időre járó illetmény alatt az a) pont szerinti felmentési időre járó illetményt

kell érteni."

222. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 239. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A helyettes államtitkár lemondása esetén a 232. § (4)-(10) bekezdését alkalmazni kell azzal, hogy

a) közigazgatási államtitkár alatt helyettes államtitkárt,

b) lemondási idő alatt a (2) és (3) bekezdés szerinti időtartamot,

c) lemondási időre járó illetmény alatt a b) pont szerinti lemondási időre járó illetményt

kell érteni."

223. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 240. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A helyettes államtitkár felmentése esetén a 232. § (4)-(10) bekezdését alkalmazni kell azzal, hogy

a) közigazgatási államtitkár alatt helyettes államtitkárt,

b) lemondási idő alatt a 233. § (2) és (3) bekezdése szerinti időtartamot,

c) lemondási időre járó illetmény alatt a b) pont szerinti felmentési időre járó illetményt

kell érteni."

224. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:

"(17) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a 112. § (15) bekezdése, a 210. § (14) bekezdése és a 232. § (9) bekezdése szerinti ellenőrző szervet."

225. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény a következő 300/E. §-sal egészül ki:

"300/E. § [Átmeneti rendelkezés az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvényhez]

Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvénnyel megállapított

a) 112. § (13a) bekezdését 2022. május 27. napjától,

b) 112. § (15) és (16) bekezdését, 210. § (14) és (15) bekezdését az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is

alkalmazni kell."

54. A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény módosítása

226. § A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében külfejtéses művelésű bányatelek létesítése, a meglévő külfejtéses művelésű bányatelek horizontális bővítése csak az ország más területén fel nem lelhető ásványi nyersanyag esetében, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet szerinti hatásvizsgálat alapján lehetséges. A meglévő külfejtéses művelésű bányatelek horizontális bővítésével a bányatelek eredeti mérete (felszíni vetülete) nem változhat. Az övezetben új célkitermelőhely nem létesíthető."

55. A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény módosítása

227. § A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 14. alcíme a következő 43. §-sal egészül ki:

"43. § (1) A pilóta nélküli légijárművel végrehajtott támadás vagy jogosulatlan megfigyelés elleni védelem biztosítása érdekében a Kormány rendeletében meghatározottak szerint kijelölt szervnek, gazdasági társaságnak, illetve annak meghatározott létesítményének a Kormány rendeletében meghatározottak szerint beszerzett, telepített és folyamatosan üzemeltetett pilóta nélküli légijármű-védelmi rendszert kell üzemben tartania.

(2) A Kormány rendeletében kijelölt szerv látja el a pilóta nélküli légijármű elleni védelem - (1) bekezdés szerinti pilóta nélküli légijármű-védelmi rendszer útján történő - biztosítását."

228. § A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 83. §-a a következő 11. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)

"11. a pilóta nélküli légijármű-védelmi rendszer üzemben tartására kötelezettek kijelölésére, a rendszer beszerzésére, telepítésére és üzemeltetésére vonatkozó részletes szabályokat."

229. § A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 43. alcíme a következő 83/B. §-sal egészül ki:

"83/B. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben kijelölje a pilóta nélküli légijármű elleni védelem - 43. § (1) bekezdése szerinti pilóta nélküli légijármű-védelmi rendszer útján történő - biztosítására jogosult szervet."

56. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény módosítása

230. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 6/B. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A Kormány döntése esetén a Magyar Honvédség külföldi alkalmazásával, állomásozásával vagy csapatmozgásával érintett állam területén Magyarország képviseletében eljáró magyar delegáció tagjának személyvédelmét - a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott védett személyek külföldi utazásai kivételével - a Magyar Honvédség látja el.

(5) A Magyar Honvédség a honvédelemért felelős miniszter fenyegetettség-értékelésen alapuló döntése esetén az Rtv. szerinti együttműködési, adatkezelési és intézkedési jogköröket is gyakorolva jár el a (4) bekezdés szerinti feladat végrehajtása során."

231. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 59. § (1) bekezdés m) és n) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Honvédség a következő feladatokat fegyverhasználati joggal látja el:)

"m) közreműködés a Kormány döntése alapján a veszélyhelyzettel, valamint az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi válsághelyzettel (a továbbiakban: egészségügyi válsághelyzet) kapcsolatos feladatokban,

n) a 6/B. § (2) és (4) bekezdése szerinti feladat végrehajtása a hatályos nemzetközi normák betartásával."

232. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 62. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az 59. § (1) bekezdés szerinti közreműködői feladatra vezényelt honvéd - e törvény rendelkezéseitől eltérően -]

"a) az Rtv. 29-33. §-ában, 35-35/B. §-ában, 37. § a), c) és e) pontjában, továbbá 42. és 43. §-ában meghatározottak szerint jogosult intézkedni, illetve kényszerítő eszközt alkalmazni, valamint"

57. Az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra váró személyek helyzetének rendezéséről szóló 2021. évi CXLV. törvény módosítása

233. § Az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra váró személyek helyzetének rendezéséről szóló 2021. évi CXLV. törvény 6. alcíme a következő 8/A. §-sal egészül ki:

"8/A. § A 7. és 8. § szerinti földterület juttatás keretében történő termőföldszerzés - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 18. §-ától eltérően - mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól."

234. § Az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra váró személyek helyzetének rendezéséről szóló 2021. évi CXLV. törvény 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § A 6-8. § az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."

235. § Az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra váró személyek helyzetének rendezéséről szóló 2021. évi CXLV. törvény 7. alcíme a következő 11. §-sal egészül ki:

"11. § E törvénynek az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 8/A. §-át a Módtv. hatálybalépésekor az állami adóhatóság által véglegesen el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell."

58. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény módosítása

236. § A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény

a) 14. § (17) bekezdésében a "vezetőjét" szövegrész helyébe az "igazgatóját" szöveg és a "közalkalmazottak" szövegrész helyébe a "köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók" szöveg,

b) 14. § (18) bekezdésében az "intézményvezető" szövegrész helyébe az "igazgató" szöveg,

c) 14. § (19) bekezdésében az "intézményvezető" szövegrész helyébe az "igazgató" szöveg,

d) 14. § (20) bekezdésében az "intézményvezető" szövegrész helyébe az "igazgató" szöveg, a "közalkalmazottat" szövegrész helyébe a "köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót" szöveg és a "közalkalmazott" szövegrész helyébe a "köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló" szöveg,

e) 15. §-ában a "közalkalmazottal" szövegrész helyébe a "köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóval" szöveg

lép.

59. A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény módosítása

237. §[86]

238. §[87]

60. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény módosítása

239. § A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 16. §-a a következő 114a. és 114b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"114a. stratégiai jelentőségű építési anyag: az építésgazdaságért felelős miniszter rendeletében megjelölt jelentős építési alapanyagok és építési termékek összessége, amelyek a hazai építésgazdaság ellátásbiztonsága érdekében nélkülözhetetlenek;

114b. stratégiai jelentőségű építési anyagot gyártó üzem: építmény vagy terület vagy ezek összessége, ahol ipari méretekben állítanak elő stratégiai jelentőségű építési anyagokat, különböző gyártási folyamatok és gyártási technológia segítségével, és amely a gyártási tevékenységhez a jogszabályban meghatározott jogi és műszaki feltételek alapján engedéllyel rendelkezik vagy ezen feltételek szerint a gyártási tevékenységre alkalmassá tehető;"

240. § A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 75. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (3) bekezdés szerinti véleményezés és egyeztető tárgyalás elektronikus úton is lefolytatható."

241. § A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 169. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A (3) bekezdésétől eltérően nincs helye különös környezetvédelmi, közlekedési és településfejlesztési szakkérdés vizsgálatának az (1) bekezdés szerinti építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során, ha a bővítés kizárólag a hulladékról szóló törvény szerinti kötelező visszaváltási díjas rendszerbe tartozó, kormányrendeletben meghatározott termékek visszaváltását biztosító visszaváltó berendezés elhelyezését biztosítja."

242. § (1) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 194. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A közcélú kiemelt beruházás esetében a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti közútkezelői nyilatkozat kiadására - ideértve az érvényben lévő súlykorlátozás alóli felmentést, a közútkezelői hozzájárulást az építési, bontási és felújítási munkálatokhoz, a forgalomtechnikai tervek elfogadását is - az (1) bekezdés szerinti jogszabályban kijelölhető az eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal azzal, hogy az önkormányzati rendelet közcélú kiemelt beruházás megvalósításával ellentétes vagy össze nem egyeztethető előírásait nem kell alkalmazni."

(2) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 194. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) Az ügyintézési határidő a (2a) bekezdés szerinti nyilatkozatok kiadására irányuló eljárás esetén nyolc nap."

243. § (1) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 202. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben foglaltak érdekében az építésgazdasági intézkedésre okot adó állapot bekövetkezésének megítéléséhez kormányrendeletben meghatározott részletszabályok szerint]

"c) annak érdekében, hogy a Magyarországon képződött építési-bontási hulladékok - különös tekintettel a fémhulladékokra - hasznosítása elsősorban Magyarország területén valósuljon meg, az újrafeldolgozó és az értékesítő köteles az építésgazdaságért felelős miniszter részére adatokat szolgáltatni."

(2) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 202. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A magyar államot, vagy más - kormányrendeletben erre feljogosított - szervet, szervezetet a stratégiai jelentőségű építési anyagok tekintetében elővásárlási jog illeti meg jogszabályban meghatározott esetekben és feltételekkel, amennyiben a stratégiai jelentőségű építési anyag hazai felhasználása jogszabályban megjelölt közfeladat ellátásához, közszolgáltatás nyújtásához vagy közérdekű cél megvalósításához továbbá közbiztonság megteremtéséhez szükséges."

244. § A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény a következő 202/A-202/C. §-sal egészül ki:

"202/A. § [Stratégiai jelentőségű építési anyag kivitele]

(1) A stratégiai jelentőségű építési anyag adásvételi szerződés alapján Magyarország területéről történő kivitelét be kell jelenteni az építésgazdaságért felelős miniszternek. A stratégiai jelentőségű építési anyag a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően vihető ki az országból.

(2) A Magyarország területén, tranzitforgalom keretében átszállított stratégiai jelentőségű építési anyagra nem kell alkalmazni az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettséget és a 202. § (4) bekezdése szerinti elővásárlási jogot.

(3) Ha a stratégiai jelentőségű építési anyag kivitele a Magyarország területén kívül megvalósított, diplomáciai célú ingatlanokon végzett beruházáshoz vagy diplomáciai tevékenységhez kapcsolódik, a bejelentésnek tartalmaznia kell az erre vonatkozó nyilatkozatot.

(4) Ha a (3) bekezdésben foglaltak céljából kerül sor a stratégiai jelentőségű építési anyag kivitelére, az építésgazdaságért felelős miniszter a bejelentésről nem nyilatkozik, a magyar állam elővásárlási jogot nem gyakorol.

202/B. § [Stratégiai jelentőségű építési anyag kivitelének bejelentésére vonatkozó szabályok]

(1) A bejelentést a stratégiai jelentőségű építési anyagra vonatkozó érvényes adásvételi szerződés létrejötte napját követő naptól számított öt napon belül, magyar nyelven kell megtenni az építésgazdaságért felelős miniszter által működtetett honlapon közzétett formanyomtatványon.

(2) A bejelentés tartalmazza

a) a bejelentő természetes személy vagy egyéni vállalkozó

aa) természetes személyazonosító adatait, lakcímadatait, adóazonosító számát,

ab) állampolgárságát,

ac) elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét és

ad) fizetési számlaszámát,

b) a bejelentő jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy egyéb szervezet

ba) nevét, székhelyét, adószámát, és - fióktelep esetén annak címét - cégjegyzékszámát, ennek hiányában egyéb, az azonosítást szolgáló nyilvántartási számát,

bb) hivatalos nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat ellátó állam megjelölését,

bc) elektronikus és postai kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét és

bd) fizetési számlaszámát,

c) a stratégiai jelentőségű építési anyag

ca) 8 számjegyű vámtarifaszámát, jogszabály szerinti mennyiségi mutatóit és egyéb jellemzőit,

cb) az adásvételi szerződésben forintban vagy külföldi pénznemben meghatározott értékesítési árát,

cc) kivitel előtti tárolási helyének pontos címét,

d) a címzett nevét, címét és adószámát, ahová a stratégiai jelentőségű építési anyag kiszállításra kerül, valamint

e) az adásvételi szerződésben meghatározott stratégiai jelentőségű építési anyag birtokbaadásának időpontját és a kivitelének tervezett időszakát.

(3) A bejelentéshez mellékelni kell a stratégiai jelentőségű építési anyag országhatáron kívülre történő kivitele esetén

a) az adásvételi szerződést és - ha az rendelkezésre áll - a dolog ellenértékéről kiállított számlát, valamint

b) a szállításról szóló megállapodást, illetve egyéb, országhatáron kívülre történő kiszállítást igazoló okiratot, ha a szerződés a szállításról külön nem rendelkezik.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott okiratok idegen nyelven történő kiállítása esetén azok magyar nyelvű fordítását is csatolni kell a bejelentéshez.

(5) A bejelentés díj- és költségmentes.

(6) A bejelentésre - az e §-ban foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek a nyelvhasználatra, a tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a kapcsolattartás általános szabályaira, a képviseletre, az iratra, a határidő számítására, a kérelemre, az igazolási kérelemre, a kézbesítettnek tekintettséggel szembeni kifogásra, a döntés formájára és közlésére, az ellenőrzésre, a hivatalbóli eljárásra, az eljárási költségekre, továbbá a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit, azzal, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény ügyfélre vonatkozó rendelkezéseit a bejelentőre is alkalmazni kell.

202/C. § [Stratégiaijelentőségű építési anyag kivitele bejelentésének vizsgálata]

(1) Az építésgazdaságért felelős miniszter a bejelentést a bejelentés beérkezésének napját követő harminc napon belül megvizsgálja, és nyilatkozatot tesz az elővásárlási jog gyakorlásáról.

(2) Az építésgazdaságért felelős miniszter a bejelentés beérkezését követő tíz napon belül a bejelentést elutasítja, ha a bejelentés hibás vagy hiányos.

(3) A stratégiai jelentőségű építési anyagra vonatkozó érvényesen létrejött adásvételi szerződés napját megelőző kiviteli rendelkezés vagy az elővásárlási jogvesztő határidőn belüli kiviteli rendelkezés érvénytelen szerződéses rendelkezésnek minősül.

(4) Az építésgazdaságért felelős miniszter a bejelentés beérkezésének napját követő harminc napos jogvesztő határidőn belül nyilatkozik, hogy élni kíván-e elővásárlási jogával a magyar állam nevében.

(5) Ha az építésgazdaságért felelős miniszter az elővásárlási jogának gyakorlása során a szerződésben az adásvétel lényeges elemeinek ismeretében a jogvesztő határidőn belül nem tesz a bejelentőhöz vagy a dolog tulajdonosához címzett jognyilatkozatot, a jognyilatkozat elmaradását az elővásárlási jogról való lemondásának kell tekinteni.

(6) Ha az adásvételi szerződés a stratégiai jelentőségű építési anyagra vagy több stratégiai jelentőségű építési anyagra vonatkozó vételárát több külföldi pénznemben és forintban is megjelölte, akkor az átutalást egységesen forintban kell teljesíteni.

(7) A magyar állam tulajdonába kerülő stratégiai jelentőségű építési anyagra érvényesíthető szavatossági igény teljesítésére a bejelentő köteles az elővásárlási jognyilatkozat keltezésének vagy a jogügyletre megkötött adásvételi szerződés keltezésének figyelembevételével."

245. § (1) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (1) bekezdés 64. és 65. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"64. az építésgazdasági intézkedésre okot adó állapot kihirdetését, az építési alapanyagok körének megállapítását, továbbá a hasznosított építési-bontási hulladékok kapcsán az újrafeldolgozó és az értékesítő által szolgáltatandó adatokra vonatkozó részletes szabályait,

65. a stratégiai jelentőségű építési anyagot gyártó üzem értékesítése, továbbá a stratégiai jelentőségű építési anyag kivitele esetén a magyar államot megillető elővásárlási jog gyakorlásának részletes szabályait,"

(2) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 225. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"i) a közcélú kiemelt beruházás esetében a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti közútkezelői nyilatkozat kiadására - ideértve az érvényben lévő súlykorlátozás alóli felmentést, a közútkezelői hozzájárulást az építési, bontási és felújítási munkálatokhoz, a forgalomtechnikai tervek elfogadását is - jogosult szerv kijelölését."

246. § A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 194. § (1) bekezdésében a "díjmentes használatának" szövegrész helyébe a "díjmentes, külön engedély vagy hozzájárulás nélküli használatának" szöveg lép.

247. § Hatályát veszti a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 202. § (3) bekezdés b) pontja.

61. Egyes törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezése

248. §[88]

62. Egyes veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályon kívül helyezése

249. § (1) Hatályát veszti

1. a gazdaság újraindítása érdekében meghozandó, az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek kivitelével kapcsolatos regisztrációs eljárásról és egyéb intézkedésekről szóló 402/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet,

2. a gazdaság újraindítása érdekében fizetendő kiegészítő bányajáradékról szóló 404/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet,

3. az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyekkel kapcsolatos veszélyhelyzeti szabályokról, továbbá a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény szabályainak eltérő alkalmazásáról szóló 86/2022. (III. 7.) Korm. rendelet,

4. a veszélyhelyzet ideje alatt a szomszédos országban fennálló humanitárius katasztrófára tekintettel érkező személyek elhelyezésének támogatásáról és az azzal kapcsolatos egyéb intézkedésekről szóló 104/2022. (III. 12.) Korm. rendelet,

5. a veszélyhelyzet ideje alatt szomszédos országban fennálló humanitárius katasztrófára tekintettel, az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyek foglalkoztatásával és juttatásaival kapcsolatos egyes szabályokról, valamint a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 106/2022. (III. 12.) Korm. rendelet 2. és 4. alcíme,

6. az ukrajnai válsággal összefüggő egyes, az egészségügyi ellátást érintő adatkezelési kérdésekről szóló 171/2022. (IV. 29.) Korm. rendelet,

7. a politikai szolgálati jogviszonyt és a kormányzati szolgálati jogviszonyt érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 185/2022. (V. 26.) Korm. rendelet,

8. a sajtótermékek terjesztésének veszélyhelyzeti szabályairól szóló 210/2022. (VI. 14.) Korm. rendelet,

9. a veszélyhelyzet alatt az ukrán állampolgárok egyes társadalombiztosítási ellátásainak egyszerűsítéséről szóló 246/2022. (VII. 8.) Korm. rendelet,

10. a veszélyhelyzet ideje alatt egyes külszolgálattal kapcsolatos eltérő rendelkezésekről szóló 272/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet,

11. a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII. 4.) Korm. rendelet,

12. a veszélyhelyzet ideje alatt a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvénnyel kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 293/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet,

13. a köznevelési és szakképző intézményben ideiglenes védelemre jogosult tanulók fejlesztésének, nevelésének-oktatásának megvalósítása érdekében szükséges finanszírozásról szóló 299/2022. (VIII. 9.) Korm. rendelet,

14. az egyes önkormányzati támogatásokkal kapcsolatos államháztartási szabályok veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló 478/2022. (XI. 24.) Korm. rendelet,

15. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 525/2022. (XII. 16.) Korm. rendelet,

16. egyes beruházási szabályok veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 541/2022. (XII. 22.) Korm. rendelet,

17. az egyes közlekedési tárgyú törvények veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló 574/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet,

18. a nemzetgazdaság részére ásványi-nyersanyagellátás biztosítása érdekében egyes törvényi és kormányrendeleti szabályoknak veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 627/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet,

19. a veszélyhelyzet során a személytaxi-szolgáltatás hatósági árának megállapításával kapcsolatos eltérő rendelkezésekről szóló 14/2023. (I. 25.) Korm. rendelet,

20. a villamosenergetikai beruházások előkészítésével és megvalósításával összefüggő szabályok veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló 22/2023. (I. 31.) Korm. rendelet,

21. a veszélyhelyzet ideje alatt egyes szervezetek működésére vonatkozó, továbbá egyes közigazgatási eljárási szabályok megállapításáról szóló 146/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet,

22. az árfigyelő rendszer létrehozásáról és működéséről szóló 163/2023. (V. 8.) Korm. rendelet,

23. a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény egyes szabályainak veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról szóló 178/2023. (V. 12.) Korm. rendelet,

24. a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 233/2023. (VI. 8.) Korm. rendelet,

25. az egyes államháztartási szabályoknak a veszélyhelyzet ideje alatt a Bethlen Gábor Alappal összefüggésben történő eltérő alkalmazásáról szóló 234/2023. (VI. 16.) Korm. rendelet,

26. a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló, 2014. március 28-án kelt megállapodás módosításáról szóló 2. számú jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 311/2023. (VII. 14.) Korm. rendelet,

27. a jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetőjét érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 320/2023. (VII. 17.) Korm. rendelet,

28. a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 362/2023. (VII. 31.) Korm. rendelet,

29. az egyes köznevelési intézmények veszélyhelyzeti működési rendjéről szóló 367/2023. (VIII. 3.) Korm. rendelet,

30. a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 400/2023. (VIII. 24.) Korm. rendelet,

31. a déli határnál található elhagyatott járművekkel kapcsolatos intézkedésekről szóló 503/2023. (XI. 15.) Korm. rendelet,

32. a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvénynek a veszélyhelyzet ideje alatt a személyvédelemmel összefüggő eltérő alkalmazásáról szóló 521/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet,

33. az egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokra vonatkozó szabályoknak a veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 523/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet,

34. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény rendelkezéseinek az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra váró személyek helyzetének rendezéséről szóló 2021. évi CXLV. törvény szerinti földterület-juttatás vonatkozásában történő eltérő alkalmazásáról szóló 603/2023. (XII. 22.) Korm. rendelet,

35. a tanárbéremeléshez szükséges központi költségvetési támogatás veszélyhelyzeti szabályairól szóló 662/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet,

36. az élelmiszer-infláció csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1/2024. (I. 9.) Korm. rendelet,

37. a tanárbéremeléshez szükséges egyes veszélyhelyzeti rendelkezésekről szóló 4/2024. (I. 18.) Korm. rendelet,

38. a rozsdaövezeti akcióterületekhez kapcsolódó veszélyhelyzeti szabályokról szóló 20/2024. (II. 8.) Korm. rendelet,

39. a kormányzati szolgálati jogviszonyt érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 58/2024. (III. 13.) Korm. rendelet,

40. a lejárt okmányok érvényességi idejének veszélyhelyzettel összefüggő rendezéséről szóló 125/2024. (VI. 14.) Korm. rendelet,

41. a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról szóló 232/2024. (VII. 31.) Korm. rendelet,

42. a közszolgáltatások ellenértékének rendezésével kapcsolatos szabályokról szóló 254/2024. (VIII. 22.) Korm. rendelet,

43. a végrehajtási kérdésekről szóló 264/2024. (VIII. 29.) Korm. rendelet,

44. a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény veszélyhelyzet ideje alatti eltérő szabályairól szóló 307/2024. (X. 24.) Korm. rendelet,

45. a menekültügyi eljárás átmeneti szabályainak alkalmazhatóságáról szóló 361/2024. (XI. 28.) Korm. rendelet,

46. a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 25/2025. (II. 27.) Korm. rendelet,

47. a pilóta nélküli légijármű-védelem veszélyhelyzeti intézkedéseiről és a védelemmel összefüggő együttműködés rendjéről szóló 33/2025. (III. 5.) Korm. rendelet,

48. az iparbiztonsági veszélyt, valamint a fenyegető környezetkárosodást megelőző intézkedések veszélyhelyzeti szabályairól szóló 35/2025. (III. 5.) Korm. rendelet.

(2)[89]

(3)[90]

63. Egyéb kormányrendeletek hatályon kívül helyezése

250. §[91]

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2025. évi L. törvényhez[92]

2. melléklet a 2025. évi L. törvényhez

Kiegészítő bányajáradékkal kapcsolatos termékcsoportok