102/2023. (XII. 29.) BM rendelet
a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet módosításáról
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés d) pont df) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 26. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1) A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet [a továbbiakban: 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet] 5. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti kötelező védőoltásokat - az (1) bekezdés j) pontja szerinti védőoltás kivételével - a 0-6 éves korúak körében folyamatos oltási rendszerben kell végrehajtani. A]
"e) pneumococcus elleni oltás harmadik részlete és a bárányhimlő elleni oltás első részlete betöltött 12 hónapos korban,"
(2) A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 5. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti kötelező védőoltásokat - az (1) bekezdés j) pontja szerinti védőoltás kivételével - a 0-6 éves korúak körében folyamatos oltási rendszerben kell végrehajtani. A]
"g) morbilli-mumpsz-rubeola elleni trivalens oltóanyaggal végzett oltás és a bárányhimlő elleni oltás második részlete betöltött 15 hónapos korban,"
(3) A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A 2018. augusztus 1-e előtt születettek esetén nem áll fenn bárányhimlő elleni oltásra vonatkozó oltási kötelezettség. A (2) bekezdés h) pontjában foglalt bárányhimlő elleni oltásokat a 2018. augusztus 1. és 2022. december 31. között születettekre vonatkozóan kell alkalmazni."
2. § A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 16. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kormányhivatal)
"f) kivizsgálja az oltást követő nemkívánatos eseményeket."
3. § (1) A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 19. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(A tbc-baktériummal fertőzött gümőkóros betegek felkutatása, illetve a további fertőzés veszélyének elhárítása céljából az alábbi rizikócsoportokba tartozó személyek évente egy alkalommal tüdőszűrő vizsgálaton kötelesek részt venni:)
"l) az országos tisztifőorvos szakmai utasításában megjelölt országokból érkező tanulói vagy munkavállalói jogviszonyt létesítők."
(2) A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 19. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(5) A fertőző tbc kizártnak tekintendő, amennyiben az egyén immunológiai státuszát figyelembe véve a "fertőző tbc-t kizáró vizsgálat" keretében elvégzett immunológiai vizsgálati eredmény negatív (IGRA vagy tuberculin negativitás, illetve tuberculin pozitivitás ellenére IGRA negativitás) vagy a mellkasröntgen negatív. IGRA-val igazolt immunológiai pozitivitás ellenére sem fertőző az, aki e mellett negatív tüdőröntgen vizsgálati eredménnyel rendelkezik. A fertőző tbc szűrését 18 év alattiak esetében immunológiai vizsgálattal kell kezdeni, amennyiben nincsen korábbi pozitív immunológiai eredmény. 18 év felettiek esetében is a kezdeti immunológiai vizsgálat javasolt, de elfogadható a tüdőröntgen vizsgálat önmagában is. 18 év alatti életkorban évenkénti monitorozó röntgenvizsgálat nem végezhető. Szükség esetén a szűrővizsgálatokat az egészségügyi hatóság által kijelölt egészségügyi szolgáltató, illetve a mozgó szűrővizsgálati egység végzi el.
(6) Amennyiben valamely egészségügyi szolgáltató az általa ellátott betegnél tbc-fertőzést állapít meg, 24 órán belül értesíti a Tbc Surveillance Központot, valamint az érintett lakóhelye szerint illetékes tüdőgondozót. A tüdőgondozó az összesített adatokat - a személyazonosító adatok nélkül - havonta jelenti a járási hivatalnak."
4. § A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 23/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"23/B. § Az egészségügyi szolgáltató elvégezteti az általa foglalkoztatott egészségügyi dolgozók kanyaró elleni védőoltásra, illetve a kanyaró immunstátuszra vonatkozó dokumentáció ellenőrzését a foglalkozás-egészségügyi alapellátó szolgáltató által elvégzett munkaköri alkalmassági vizsgálat keretében. Amennyiben sem a kanyaró elleni védőoltásról, sem az immunstátuszról (ellenanyagok jelenlétéről) nem áll rendelkezésre dokumentáció, a munkavállalót vagy egy adag kombinált, kanyaró elleni komponenst is tartalmazó védőoltásban lehet részesíteni, vagy kanyaró elleni védettségre vonatkozó ellenanyag-vizsgálatot kell végezni. Amennyiben az ellenanyag-vizsgálat alapján a munkavállaló védett, a védőoltás beadása nem indokolt. Amennyiben az ellenanyag-vizsgálat alapján a dolgozó nem védett, a munkavállalónak fel kell ajánlani a kanyaró elleni védőoltást."
5. § A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A védekezés szakmai irányelveit, az alkalmazható eljárásokat, valamint a járási hivatal és a kormányhivatalok feladatait az országos tisztifőorvos által időszakosan kiadott "Tájékoztató az egészségügyi kártevők elleni védekezés szakmai irányelveiről, az alkalmazható eljárásokról és az irtószerek szakszerű, biztonságos felhasználásáról" tartalmazza."
6. § (1) A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(2) A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 4. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
7. § A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet
a) 5. § (8) bekezdés a) pontjában a "gyermekbénulás" szövegrész helyébe a "gyermekbénulás és a bárányhimlő" szöveg,
b) 7. § (5) bekezdésben a "lánygyermekek" szövegrész helyébe a "gyermekek" szöveg,
c) 16/B. § (3) bekezdésében a "hálózatban." szövegrész helyébe a "hálózatban és az NNGYK által kezdeményezett körvizsgálatokban." szöveg,
d) 19. § (1) bekezdésében az "évente egy alkalommal tüdőszűrő vizsgálaton kötelesek részt venni:" szövegrész helyébe az "esetében fertőző tbc-t kizáró vizsgálatot kell végezni, munkába lépéskor (amennyiben releváns), illetve első alkalommal, továbbá évente mellkasröntgen-felvétellel az aktív fertőző megbetegedés kialakulását monitorozni:" szöveg
lép.
8. § Hatályát veszti a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet
a) 5. § (2) bekezdés h) pontja,
b) 5. § (2) bekezdés f) pontja,
c) 6. § (4) bekezdés b) pontja.
9. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 8. § a) és b) pontja 2024. május 1-jén lép hatályba.
Dr. Pintér Sándor s. k.,
belügyminiszter
1. melléklet a 102/2023. (XII. 29.) BM rendelethez
1. A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 1. melléklet "A) Személyazonosító adatokkal jelentendő" cím "Tuberculosis" alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
"Tuberculosis
Gümőkór, BNO10: A15-A19
1. Kórokozó:
Mycobacterium tuberculosis komplex
Teendők a fertőzés előfordulásakor
A fertőzés előfordulhat megbetegedés tüneteivel nem járó, más személyekre nem fertőző látens formában, illetve már a betegség aktív tüneteivel. A Tbc fertőzésre utaló frissen pozitívvá váló immunológiai teszteredmény esetén a megbetegedés kizárására, továbbá aktív pulmonális tbc-s megbetegedés vagy annak alapos gyanúja esetén a felnőtt beteget a területileg illetékes tüdőbeteg-gondozóba - fekvőbeteg esetén a pulmonológiai osztályra, a 18 év alatti betegeket gyermektüdőgyógyászhoz kell irányítani, de 16-18 év között a tüdőgondozó is fogadhatja a betegeket.
Pulmonális kórforma esetén a mikroszkóposan is saválló baktériumot ürítő beteg gyógykezelését pulmonológiai osztályon kell elkezdeni. Szövődmény (pl. vérzés), illetve súlyos kísérőbetegség - ahol a gyógyszeres kezelés beállítása problémás lehet - szintén indikációja a kórházi ápolásnak.
Extrapulmonális tbc esetén a lokalizáció szerint illetékes (pl. urológiai, nőgyógyászati, szemészeti, bőrgyógyászati, orthopediai stb.) osztályon kezelhető a beteg a szükséges diagnózis, illetve műtét idején. A gyógyszeres utókezelés a tüdőgondozó feladata, szakkonzultáció igénybevételével.
A tüdőgondozó az aktív tbc-s beteget (életkortól és a tbc lokalizációjától függetlenül) nyilvántartásba veszi (törzsregiszter), és haladéktalanul megkezdi a kontaktok felkutatására és gondozásba vételére előírt feladatai végrehajtását (kontaktok szűrése, fertőzőforrás kutatása, kemoprofilaxis stb.).
A betegséggel nem járó látens tbc fertőzés preventív kezelését a tüdőgondozó biztosítja.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:
Bejelentésre kötelezett.
Amennyiben egy egészségügyi ellátó (járóbeteg - beleértve a tüdőgondozót -; fekvőbeteg; post mortem esetekben a patológia) egy betegnél aktív vagy látens fertőzést gyanít, illetve arra utaló eredmény birtokába jut, 24 órán belül kötelezően jelenti a beteget a Tbc Surveillance Központnak, továbbá a területileg illetékes tüdőgondozó törzsregisztere részére. A mikobakteriológiai és a látens tbc vizsgálatot végző laboratóriumok kötelesek jelenteni 24 órán belül a fertőzésre utaló pozitív vizsgálati eredményt a Tbc Surveillance Központnak. A halál okát megállapító orvos, amennyiben az anamnézisben szerepel a tuberkulózis, a halál tényét kötelezően jelenti a területileg illetékes tüdőgondozónak.
A Tbc Surveillance Központ jelentési rendszerében a bejelentési dátum a nyilvántartásba vétel dátuma, ami az az időpont, amikor a klinikai vizsgálatok alapján felmerül a fertőzés gyanúja, és a fertőzés igazolásához sor kerül a biológiai minta vételére és/vagy a kezelés megkezdésére. Amennyiben a bakteriológiai vizsgálati eredmények végül nem igazolják az aktív megbetegedés gyanúját, és a klinikus nem tartja indokoltnak a kezelést, a bejelentést le kell zárni "téves diagnózis" megjelöléssel. Bejelentésre kötelezett a tbc fertőzés meghatározásához végzett immunológiai vizsgálat pozitív eredménye, függetlenül a látens tuberkulózis reaktivációját megelőző ún. preventív kezelés megkezdésétől.
A Tbc Surveillance Központ jelentési rendszerében előírt időközönként, valamint a gondozási állapot vagy a terápia változásakor köteles jelenteni a pulmonális tbc-t kezelő pulmonológiai osztály vagy tüdőgondozó, a látens tbc preventív kezelését biztosító tüdőgondozó, az extrapulmonális tbc kezeléséhez szükséges antituberkulotikumokat biztosító és a gondozási folyamatot ellenőrző tüdőgondozó.
Az esetekhez kapcsolódó járványügyi teendők elvégzéséért és az ahhoz kapcsolódó jelentésekért a tüdőgondozó felel.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset
Minden olyan személy, akire teljesülnek a klinikai kritériumok.
Valószínűsíthető eset
Bakteriológiailag nem igazolt eset, amikor a klinikai jelek alapján a kezelőorvos a tuberkulózis valószínűségét jelenti ki, és a beteg antituberkulotikus gyógyszeres kezelésben részesül. Ebben az esetben azonban a képalkotó vizsgálat dinamikájának (javulásának) is alá kell támasztania az aktív tuberkulózis fennállását.
Megerősített eset
Bakteriológiailag igazolt eset, amikor Mycobacterium tuberculosis komplex-be tartozó baktérium, vagy annak DNS fragmentuma mutatható ki a beteg valamely testváladékából, szövetéből.
Lehet postmortem bakteriológiailag igazolt tuberkulózis.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritérium
Minden olyan személy, akinél jelentkezik az alábbi két tünet:
- olyan jelek, tünetek vagy radiológiai leletek, amelyek valamely terület aktív tuberkulózisára mutatnak és
- a gyógyító orvos arra vonatkozó döntése, hogy a beteget teljes antituberkulotikus kezelésben részesíti
vagy
boncolás során feltárt eset, ahol a patológiai leletek aktív tuberkulózisra mutatnak, amely antituberkulotikus antibiotikus kezelést igényelt volna, ha a beteget halála előtt diagnosztizálták volna.
Epidemiológiai kritérium
-
Laboratóriumi kritérium
A megerősített eset laboratóriumi kritériumai
Az alábbi két feltétel legalább egyike:
- a Mycobacterium tuberculosis komplex izolálása bármilyen klinikai mintából,
- a Mycobacterium tuberculosis komplex nukleinsav kimutatása klinikai mintából.
A valószínűsíthető eset laboratóriumi kritériumai Az alábbi feltételek legalább egyike:
- saválló baktériumok kimutatása Ziehl-Neelsen vagy LED-fluoreszcens (Ziehl-Neelsen festéssel igazolt) mikroszkópos vizsgálattal,
- granuloma szövettani jele.
2.2. Elkülönítés:
Mikroszkópos vizsgálattal igazoltan saválló baktériumot ürítő tbc-s beteget a nem tbc-s betegektől elkülönített osztályon vagy részlegen kell ápolni. Elkülönített, őrzött osztályon kell elhelyezni és gyógykezelni - függetlenül attól, hogy ambuláns vagy kórházi ellátásra szorulnak - azokat a betegeket, akik a tuberkulózis előírt gyógykezelésének ismételt felszólításra sem tettek eleget vagy a gyógyszeres kezelésük önhibájukból ismételten megszakadt. A betegek őrzött osztályon történő elhelyezéséről a kormányhivatal dönt a tüdőgyógyász szakfelügyelő javaslatára. Az őrzött osztályon történő kezelés szükségességét legalább háromhavonta felül kell vizsgálni, a megszüntetéséről a gyógyítás eredményességétől függően, a tüdőgyógyász szakfelügyelő javaslatára a kormányhivatal dönt. Tbc-s betegek őrzött osztályon történő kezelésére az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben, 18 év alattiak esetében a társult intézményében, a Tüdőgyógyintézet Törökbálint Gyermektüdőgyógyászati osztályán van lehetőség.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező a köpet, illetve testváladékok, szövetminták gyors molekuláris biológiai, majd mikroszkópos és tenyésztéses bakteriológiai vizsgálata. A szövettani vizsgálat önmagában nem elegendő. A szövetből (kadaverből is) mindig kell bakteriológiai vizsgálatra mintát küldeni a definitív diagnózis felállításához. A bakteriológiai vizsgálatokat a mikobakteriológiai laboratóriumok végzik. A mikobakteriológiai laboratóriumok a vizsgálatot kérő szolgáltatónak szokásos módon kiküldött lelet mellett a Tbc Surveillance Központot is tájékoztatják a leletről (pozitivitás esetén 24 órán belül). A tbc fertőzés immunológiai vizsgálatát mikrobiológiai és klinikai kémiai laboratóriumok végezhetik. A pozitív eredményről a vizsgálatot kérő szolgáltatónak szokásos módon kiküldött lelet mellett 24 órán belül tájékoztatják a Tbc Surveillance Központot is.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Amennyiben a pulmonális tbc-vel diagnosztizált beteg a terápia végén még képes köpetadásra, a bakteriológiai vizsgálat elvégzendő.
2.4. Fertőtlenítés:
A fertőző beteg, valamint a fertőző megbetegedésre gyanús személy környezetében szükséges fertőtlenítési teendők közül legfontosabb a beteg köpetének, bronchus-, torok- és orrváladékának, indokolt esetben vizeletének fertőtlenítése. Ennek során a váladékokon kívül mindazon tárgyat, eszközt, anyagot fertőtleníteni kell, melyek fertőződtek vagy fertőződhettek. Mivel a fertőzést okozó mycobacteriumok ellenállóképessége mind a fizikai (elsősorban hőhatás), mind pedig a kémiai hatásokkal szemben meghaladja a baktériumok vegetatív formáinak ellenálló-képességét, sőt megközelíti a baktériumspórák rezisztenciáját, a váladékok, illetve a tárgyak, eszközök, anyagok fertőtlenítésére vagy tuberkulocid vagy sporocid hatású fertőtlenítőszereket kell alkalmazni. Ezek hiányában - általában - 2-3-szorosára megnövelt koncentrációjú, lehetőleg klór hatóanyag-tartalmú dezinficienseket kell alkalmazni, arányosan megnövelt expozíciós idő mellett.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
Kötelező (M. bovis BCG kivételével, amely nem fertőző). A beteg környezetében a közeli és távoli kontaktokkal kapcsolatos teendőket a látens tuberculosis ellátást érintő EMMI egészségügyi szakmai irányelv tartalmazza. A szűrést valamennyi korosztályban IGRA immunológiai módszerrel javasolt végezni. Szűrésre a tuberculin (TST) próba is alkalmazható, de ennek pozitivitását minden esetben igazolni kell IGRA módszerrel. Amennyiben az immunológiai megközelítés pozitív eredményt ad, szükség van a fertőző pulmonális megbetegedés kizárására tüdőröntgen felvétel segítségével. Ezt követően fel kell mérni az extrapulmonális kórformák tüneteit is. Korábban igazolt IGRA pozitivitás vagy korábbi kezelt tbc, korábbi kezelt látens tbc esetén, az immunológiai szűrő módszer helyett közvetlenül a tüdőröntgen vizsgálat alkalmazandó, és fel kell mérni az extrapulmonális kórformák tüneteit is. Közeli kontaktok esetén minden esetben kell szűrést végezni. Távoli kontaktok esetén egyéni mérlegelés lehetséges, azonban kockázati tényező(k) fennállása esetén, szintén kötelező a szűrés. Nem kell azokat a távoli kontaktokat vizsgálni, akik a megelőző 3 hónapon belül tüdőröntgen vizsgálaton vettek részt.
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Nem szükséges.
3.3. Járványügyi megfigyelés:
Negatív kontaktszűrés esetén három hónap elteltével a vizsgálatot meg kell ismételni. Ismételt negativitás esetén egy év elteltével indokolt a szűrővizsgálat.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
Profilaktikus antituberkulotikus kezelés indokolt látens tbc esetén. 5 év alatti, valamint HIV pozitív közeli kontaktok esetében mindenképpen indokolt a profilaktikus antituberkulotikus kezelés.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
Ezt a célt szolgálja a kontaktszűrés.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
-
3.7. Egyéb intézkedések:
Ha a járványügyi vizsgálat során felmerül, hogy a beteg fertőződése házi- vagy haszonállattal, illetve vadon élő állattal történt kontaktus révén jöhetett létre, haladéktalanul értesíteni kell - az érintett személyazonosító és egészségügyi adatainak megküldésével - az érintett lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes élelmiszerláncfelügyeleti szervet."
2. A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 1. melléklet "A) Személyazonosító adatokkal jelentendő" cím "Paratyphus" alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
"Paratyphus
Paratífusz, BNO10: A01.4
1. Kórokozó:
Salmonella Paratyphi-A (A01.1), Salmonella Paratyphi-B (A01.2)) - a Salmonella Paratyphi B var. L(+) tartrate+ kivételével - Salmonella Paratyphi-C (A01.3).
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:
Bejelentésre kötelezett a gyanús vagy a valószínűsíthető vagy a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset
Klinikai kritériumok megléte.
Valószínűsíthető eset
Klinikai és epidemiológiai kritériumok megléte.
Megerősített eset
Klinikai és laboratóriumi kritériumok megléte.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritérium
Bármely személy, akinél jelentkezik az alábbi két kritérium legalább egyike:
- folyamatos/hosszantartó láz,
vagy
az alábbi négy tünet közül legalább kettő:
- fejfájás,
- relatív bradycardia,
- száraz köhögés,
- hasmenés vagy székrekedés, rossz közérzet vagy hasi fájdalom.
Epidemiológiai kritérium
Az alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike:
- szennyezett élelmiszer fogyasztása,
- emberről emberre való terjedés,
- közös expozíció.
Laboratóriumi kritérium
A S. Paratyphi izolálása és azonosítása vérből, székletből vagy vizeletből.
2.2. Elkülönítés:
Kötelező, kórházban, fertőző osztályon. A beteget addig kell elkülöníteni, amíg a klinikai tünetek megszűnése és az antibiotikus terápia befejezését követő 48 óra múlva, egymást követő napokon vett 3 széklet és vizeletminta vizsgálata negatív eredményt nem ad. Ha a vizsgálatsorozatból egy is pozitív, az elkülönítés megszüntethető, de a gyógyultat járványügyi ellenőrzés alatt kell tartani mindaddig, amíg a kórokozó hordozás meg nem szűnik. A járványügyi ellenőrzés alatt álló személyeket el kell tiltani a 0-6 éves gyermekek közösségének látogatásától vagy ilyen közösségekben, intézményekben gyermekek ellátásával kapcsolatos veszélyeztető munkakörtől, a közvetlen betegellátás során étel- és gyógyszerkiosztás végzésétől; illetve hőkezelés nélkül közvetlenül közfogyasztásra kerülő élelmiszerek, ételek, italok kezelésétől: közétkeztetésben, vízművekben való foglalkoztatástól; anyatej adásától, illetve anyatej kezeléstől.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező.
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Diagnosztikus célra járványügyi feladat ellátásra kijelölt vagy a referencia-laboratóriumba beküldendő széklet és vizelet, továbbá sterilen, alvadásgátló nélkül vett vér. Az első mintákat lehetőleg az antibiotikum terápia megkezdése előtt a betegség első napjaiban kell venni. A vizsgálatokat - ha a tenyésztés negatív eredményű -célszerű 3 héten belül többször megismételni, akkor is, ha a beteg időközben antibiotikum kezelésben részesül. A kórokozó kitenyésztése a beteg váladékaiból igazolja, az ismételt szerológiai vizsgálatokban észlelt titeremelkedés megerősíti a diagnózist.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
Felszabadító és ellenőrző vizsgálat céljára székletet és vizeletet kell küldeni az NNGYK referencia laboratóriumába. A paratífuszból gyógyult és az elkülönítés alól felszabadított személynél az utolsó pozitív lelettől számított 1 éven át havonta egy alkalommal széklet- és vizeletvizsgálatot kell végezni.
2.4. Fertőtlenítés:
Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása
Kötelező.
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Kötelező.
3.3. Járványügyi megfigyelés:
A beteggel érintkezett személyeket 10 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni, és ezen időre ki kell tiltani a felsorolt munkakörökből és intézményekből. A beteggel érintkezett és járványügyi megfigyelés alá helyezett személyek foglalkozásukat, tevékenységüket, illetve közösségek látogatását csak akkor folytathatják, ha a megfigyelési idő második hetében elkezdett, egymást követő napokon vett 2 széklet- és vizeletminta vizsgálata negatív eredményt adott. 0-6 éves gyermekek közösségében történt megbetegedés esetén 10 napi felvételi zárlatot kell elrendelni.
Ha a megbetegedést kórházi osztályon észlelték, a beteg elkülönítése után a vele érintkezett ápoltakat és az ápoló személyzetet 10 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni és el kell végezni a széklet- és vizeletvizsgálatokat. Az esemény, továbbá az osztály adottságaitól függően 10 napos felvételi zárlat is elrendelhető. Megbetegedés vagy tünetmentes ürítés esetén értelemszerűen az előző pontokban felsoroltak szerint kell eljárni (elkülönítés, járványügyi ellenőrzés, munkából való kitiltás stb.). Ha a beteggel érintkezett ápoltak alapbetegsége megengedi, hazabocsáthatók, de otthonukban a járványügyi megfigyelést folytatni kell, és ezt zárójelentésükre fel kell jegyezni, a lakóhely szerint illetékes járási hivatal egyidejű értesítése mellett.
A fertőzés forrását fel kell kutatni. A beteg környezetében kórokozó-hordozásra irányuló székletszűrő vizsgálatot kell végezni. A felderített pozitív személyeket járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni, és a velük kapcsolatos eljárásokat és laboratóriumi vizsgálataikat az e rendeletben foglaltak szerint kell elvégezni.
A kórokozógazda lakásváltoztatásáról vagy haláláról háziorvosa értesíti az illetékes járási hivatalt. Az utóbbi jelenti az eseményt az illetékes kormányhivatalnak, valamint lakáscímváltozás esetén megküldi a kórokozógazda nyilvántartási lapját az új lakóhely szerint illetékes járási hivatalnak.
A kórokozó-ürítők és kórokozó gazdák felszabadítására vonatkozó eljárások:
A) A kórokozó-ürítő felszabadítására vonatkozó vizsgálatokat
a) meg lehet indítani, ha laboratóriumi ellenőrző vizsgálatai legalább 6 hónapon át havonta folyamatosan negatívak;
b) meg kell indítani, ha az ellenőrző vizsgálatok egy éven át havonta folyamatosan negatívak.
A felszabadító vizsgálat 8 egymás után következő héten át végzett heti 1 identifikált széklet és vizelet bakteriológiai vizsgálatából áll. Ha ezek mind negatívak és e vizsgálatok után vett duodenális váladék vizsgálata is negatív, a baktériumürítő járványügyi ellenőrzése megszüntethető.
B) A kórokozógazda felszabadító vizsgálatait akkor lehet megindítani, ha félévi ellenőrző vizsgálatai legalább két éven át állandóan negatív eredményűek voltak, és a kórokozógazda kéri a járványügyi ellenőrzés megszüntetését.
A felszabadító vizsgálat 6 hónapon át havonta 2 alkalommal (összesen tehát 12) személyes ellenőrzés mellett vett széklet- és vizeletminta bakteriológiai vizsgálatából áll. Ha ezek, valamint a vizsgálatok után végzett duodenális váladékvizsgálat is kivétel nélkül negatív eredménnyel zárult, a kórokozógazdát fel kell szabadítani.
A felszabadított kórokozógazdát még további egy évig havonta egy alkalommal laboratóriumilag ellenőrizni kell.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
Kötelező.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Kötelező."
3. A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 1. melléklet "A) Személyazonosító adatokkal jelentendő" cím "Salmonellosis" alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
"Salmonellosis
BNO10: A02
1. Kórokozó:
A Salmonella genus különféle szerotípusai, a S. Typhi, a S. Paratyphi-A-B-C kivételével.
2. Teendők a beteggel
2.1. Jelentés:
Bejelentésre kötelezett a valószínűsíthető vagy a megerősített eset.
2.1.1. Esetek osztályozása
Gyanús eset
-
Valószínűsíthető eset
Klinikai és epidemiológiai kritériumok megléte.
Megerősített eset
Klinikai és laboratóriumi kritériumok megléte.
2.1.2. Feltételek
Klinikai kritérium
Az alábbi tünetek közül legalább egy:
- hasmenés,
- láz,
- hasi fájdalom,
- hányás.
Epidemiológiai kritérium
Az alábbi epidemiológiai kapcsolatok legalább egyike:
- szennyezett élelmiszerrel/ivóvízzel való expozíció,
- emberről emberre való terjedés,
- állatról emberre való terjedés,
- közös expozíció,
- környezeti expozíció.
Laboratóriumi kritérium
Teljesül az alábbi két kritérium legalább egyike:
- A Salmonella izolálása - a Paratyphus, illetve a Typhus abdominalis betegségnél meghatározott kórokozók kivételével - székletből, vizeletből, vérből, vagy a test egy meghatározott helyéről (pl. fertőzött seb) vagy más, normálisan steril helyről (pl. liquor, csont, synovialis folyadék stb.) vett mintából.
- A Salmonella (a Paratyphus, illetve a Typhus abdominalis betegségnél meghatározott kórokozók kivételével) nukleinsavának kimutatása klinikai mintában.
2.2. Elkülönítés:
Otthonában, tartózkodási helyén, ha a betegség súlyossága megköveteli, fekvőbeteg gyógyintézetben elkülönítendő.
2.3. Mikrobiológiai vizsgálat:
2.3.1. Klinikai mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Sporadikus esetben bármely klinikai mikrobiológiai laboratóriumban elvégezhető.
2.3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálat:
Kötelező. Járvány gyanúja esetén az addig még nem vizsgált betegek első diagnosztikus vizsgálatát a járványügyi feladatok ellátására kijelölt laboratóriumban kell végezni, ugyanitt történik a Salmonella izolátumok szerotipizálása is.
2.3.3. Felszabadító vizsgálat:
A klinikai gyógyulást követően székletbakteriológiai ellenőrző (felszabadító) vizsgálatot kizárólag azon személyeknél kell elvégezni, akik 0-3 éves gyermekek közösségébe járnak, akik szociális, illetve egészségügyi intézmények ápoltjai, gondozottjai, akik anyatejet adnak vagy anyatejet kezelnek. Az ilyen személyek a közösség, intézmény látogatását, illetve tevékenységüket csak akkor folytathatják, ha a gyógyulás után két nap múlva elkezdett, két egymást követő napon levett egy-egy székletminta bakteriológiai vizsgálata negatív eredménnyel jár. A felszabadító vizsgálat során pozitívnak bizonyult személyeket a kórokozó-hordozás időtartamára járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni, és a 0-3 éves gyermekek közösségének látogatását, illetve anyatej adását és kezelését csak akkor folytathatják, ha a székletbakteriológiai vizsgálatuk egy alkalommal negatív eredményt ad.
2.4. Fertőtlenítés:
Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges.
3. Teendők a beteg környezetében
3.1. A beteggel kontaktusba kerültek felkutatása:
Kötelező.
3.2. Járványügyi érdekből végzett mikrobiológiai szűrővizsgálat:
Az azonos ételt fogyasztók (10-nél több személy esetén 20%-uk, de legalább 10 fő) és a 3.3. pontban meghatározott személyek szűrővizsgálatát el kell végezni.
3.3. Járványügyi megfigyelés:
A beteg környezetében vizsgált és pozitívnak bizonyult személyeket a kórokozó-hordozás időtartamára járványügyi ellenőrzés alá kell helyezni, és a 0-3 éves gyermekek közösségének látogatását, illetve anyatej adását és kezelését csak akkor folytathatják, ha a székletbakteriológiai vizsgálatuk egy alkalommal negatív eredményt ad.
Gyermekközösségekben, intézményekben előforduló halmozott, járványos megbetegedések esetén (0-3 éves korig) 5 napos felvételi zárlatot kell elrendelni a szükség szerinti kiterjedésben, és el kell végezni valamennyi gyermek székletvizsgálatát. Ezen gyermekintézményekben a baktériumürítőket ki kell tiltani, illetve a bentlakásos intézményekben el kell különíteni, amíg székletvizsgálati eredményük negatív eredményt nem ad.
Kórházi osztályon észlelt megbetegedés esetén az újszülött, koraszülött és csecsemőosztályokon az érintett ápolási egységre, halmozott előfordulás esetén az egész osztályra 5 napos felvételi zárlatot kell elrendelni. Alapbetegségüktől függően a tünetmentes kórokozó-ürítőket haza lehet bocsátani, de a járványügyi ellenőrzést otthon folytatni kell. Ezért a beteg zárójelentésében fel kell tüntetni azt a dátumot, amikor az elbocsátott a salmonellosisban szenvedő beteggel utoljára érintkezett. Erről a járási hivatalt is értesíteni kell. Egyéb kórházi osztályon a fenti rendszabályokat csak ismételt megbetegedések (kórházi járvány) esetén kell alkalmazni.
3.4. Postexpozíciós profilaxis:
Nem szükséges.
3.5. Fertőzőforrás-kutatás:
Kötelező. A gyanúsított élelmiszer, illetve nyersanyagainak és az előállítás környezetének mikrobiológiai vizsgálatát el kell végeztetni az élelmiszerlánc-felügyeleti hatósággal együttműködve.
3.6. A terjesztő közeg felderítése:
Kötelező. Ha közfogyasztásra szánt élelmiszer vagy víz a terjesztő közeg, az illetékes élelmiszerlánc-biztonsági hatóságot értesíteni kell a szükséges intézkedések megtétele érdekében." "
2. melléklet a 102/2023. (XII. 29.) BM rendelethez
1. A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 4. melléklet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"2. Szúnyogok
Földi járműről melegköd-képzéssel vagy hidegköd-képzéssel vagy ULV-eljárással történő szúnyogirtás csak a külön jogszabály alapján vagy az egészségügyi kártevőirtószerekkel, valamint gázosítószerekkel végzett tevékenység szabályairól szóló miniszteri rendelet alapján kiadott egészségügyi kártevőirtó tevékenységi engedély birtokában végezhető."
2. A 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 4. melléklet 5. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ágyi poloska megtelepedésének és elszaporodásának megelőzése érdekében évente legalább két alkalommal irtószeres kezelést kell végezni:)
"e) minden más olyan létesítményben, amely alvási/pihenési lehetőséget biztosít használói számára és használói gyakorta cserélődnek, például egészségügyi szolgáltatók fekvőbeteg ellátó részlegein."