11/2024. (VI. 28.) HM rendelet

a honvédek fegyelmi és méltatlansági eljárásának részletes szabályairól

A honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 112. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

FEGYELMI FELELŐSSÉG

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hjkr.) 26. § (1)-(4) bekezdése szerinti fegyelmi felelősség megállapítására ezen rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) állományába tartozó honvéd esetében nem alkalmazható az 5. § (2) bekezdése, valamint a 18. §, ha a KNBSZ fegyelmi eljárás alá vont tagja a fegyelemsértést a KNBSZ-nek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. CXXV. törvény 6. §-ában meghatározott feladataival kapcsolatban követte el.

(3) Ha az önkéntes tartalékos a KNBSZ-nél teljesít szolgálatot, nem alkalmazható a 8. § (14) bekezdése.

2. A fegyelmi felelősség

2. § (1) A fegyelemsértés akkor szándékos, ha az elkövető magatartása következményeit előre látja, kívánja, vagy a következményekbe belenyugszik. Gondatlanság akkor terheli a honvédet, ha előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, továbbá akkor is, ha a következményeket azért nem látta előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta.

(2) Nem fenyíthető a honvéd

a) parancsra végrehajtott cselekményéért, kivéve, ha tudta, hogy a parancs végrehajtásával fegyelemsértést követ el, és azt a parancsot adónak nem jelentette,

b) ha vele szemben a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 15. § b)-e) és g) pontja szerinti büntethetőséget kizáró ok áll fenn, vagy

c) a Hjkr. 3. § (3) bekezdésében meghatározott magatartás tanúsításáért vagy megköveteléséért.

3. A fegyelmi jogkört gyakorló

3. § A fegyelmi jogkör gyakorlóját a 4-6. § és az 1. melléklet határozza meg.

4. § (1) A miniszter és az elöljáró parancsnok - indokolt esetben, szolgálati alárendeltjei tekintetében - bármely fegyelmi ügyet az eljárás bármely szakaszában saját hatáskörébe vonhat, melyről írásban tájékoztatja a fegyelmi jogkört gyakorlót.

(2) Az elöljáró parancsnok jár el

a) a honvédelmi szervezet parancsnokával és helyetteseivel szemben, vagy

b) ha a fegyelmi eljárásban a fegyelmi jogkört gyakorlót tanúként kell meghallgatni.

5. § (1) A 4. § (2) bekezdés b) pontja esetén a fegyelmi jogkört gyakorló a tanúként történő meghallgatása szükségességének megállapítását követő 5 napon belül az ügy iratait felterjeszti az elöljáró parancsnok részére.

(2) Ha a fegyelmi eljárás befejezése előtt megszűnik a fegyelmi jogkört gyakorló fegyelmi jogköre, úgy az érintett fegyelmi jogkört gyakorló az ügy iratait a fegyelmi jogkör megszűnését követő 8 napon belül megküldi az új fegyelmi jogkört gyakorló részére.

(3) Ha a fegyelemsértést több honvéd együttesen valósítja meg, a fegyelmi jogkört az a szolgálati elöljáró gyakorolja, akinek a fegyelmi jogköre valamennyi elkövetőre kiterjed.

6. § (1) Az állományilletékes parancsnok

a)[1] dönt a 10. § (2) bekezdés c) pontja szerinti engedélyről, és

b) teljesíti a Hjkr. 26. § (2) bekezdése szerinti feljelentési kötelezettséget.

(2) A honvéd az állományilletékes parancsnoknak köteles jelentést tenni, ha vele szemben az általa szolgálati helyen, vagy szolgálattal összefüggésben elkövetett, a közúti közlekedésről szóló törvény hatálya alá tartozó, közigazgatási bírsággal sújtandó közúti közlekedési szabályszegés miatt pénzbírság kerül kiszabásra.

4. A fegyelmi eljárás általános szabályai

7. § (1) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha

a) a honvéddel szemben a 2. § (2) bekezdése szerinti fenyíthetőséget kizáró ok áll fenn,

b) a honvéd szolgálati viszonya megszűnt,

c) a honvéd meghalt,

d) a fegyelemsértés elévült, vagy

e) a kötelezettségszegést már jogerősen elbírálták.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja alapján nem indítható fegyelmi eljárás, ha a fegyelemsértés elkövetése óta egy év, vagy az arról való tudomásszerzéstől számított harminc nap eltelt.

(3) Az elévülés kezdő napja

a) a kötelezettségszegő magatartás elkövetésének napja,

b) a kötelezettség elmulasztása vagy nemteljesítése esetén az a nap, amikor a kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidő eltelt, vagy

c) jogellenes állapot fenntartásában megvalósuló kötelezettségszegés esetén az a nap, amikor a jogellenes állapot megszűnt.

(4) Ha a kötelezettségszegés miatt először büntető- vagy szabálysértési eljárás indul, a fegyelmi eljárás megindítására nyitva álló harminc napos határidőt a szabálysértési eljárásban hozott jogerős határozatnak, illetve a büntetőeljárásban a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészségnek, illetve a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatának a fegyelmi jogkört gyakorlóval történt közlésétől, az egyéves határidőt a szabálysértési eljárás jogerős befejezésétől, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésétől, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalától kell számítani.

(5) A fegyelmi jogkört gyakorló a fegyelmi eljárás elrendelését megelőzően parancsban (határozatban) előzetes vizsgálatot rendelhet el a kötelezettségszegést alátámasztó vagy kizáró körülmények tisztázása érdekében, ha a kötelezettségszegésre utaló adatok a fegyelemsértés alapos gyanújának megállapításához vagy kizárásához nem elegendőek. Az előzetes vizsgálat időtartama legfeljebb 30 nap lehet.

(6) Az előzetes vizsgálat időtartama nem számít bele a fegyelmi eljárás elrendelésére nyitva álló, (2) bekezdés szerinti harminc napos elévülési határidőbe.

8. § (1) A Hjkr. 26. § (1) bekezdés d) pontja szerinti pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege százezer forint.

(2) A Hjkr. 26. § (1) bekezdés e) pontja szerinti csökkentés mértéke legfeljebb húsz százalék, időtartama legfeljebb egy év lehet.

(3) A Hjkr. 26. § (1) bekezdés f) pontja szerinti rendfokozatban visszavetés esetében a honvéd eggyel alacsonyabb rendfokozatba kerül annál, amelyet a fegyelmi eljárás elrendelése idején viselt. Az alacsonyabb rendfokozatban eltöltendő idő hat hónaptól két évig terjedhet.

(4) A rendfokozatban visszavetés állománycsoport és rendfokozati csoport váltással nem járhat, a betöltött beosztást nem érinti.

(5) Ha a bíróság rendfokozatban visszavetés mellékbüntetést szabott ki, akkor a honvéd a mellékbüntetés tartama alatt eggyel alacsonyabb rendfokozatban, de az eredeti beosztásában teljesítheti szolgálatát.

(6) A fegyelmi jogkört gyakorló a Hjkr. 26. § (1) bekezdése szerinti fenyítést határozatban szabja ki.

(7) Ugyanazon fegyelemsértés esetén egymás mellett több fenyítés nem szabható ki.

(8) Fegyelemsértés elkövetésének alapos gyanúja esetén a fegyelmi jogkört gyakorló köteles a fegyelmi eljárást határozattal megindítani.

(9) A (8) bekezdéstől eltérően a fegyelmi eljárás elrendelése mellőzhető, ha a fegyelemsértés olyan csekély súlyú, hogy - figyelembe véve az elkövető magatartását, a szolgálati rendhez való viszonyát, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményeket - a figyelmeztetés is elégséges. A figyelmeztetést határozatba kell foglalni.

(10) A honvéd a közléstől számított nyolc munkanapon belül kifogással élhet, ha a figyelmeztetést nem fogadja el. A kifogásról való tudomásszerzést követően a (9) bekezdés esetén a fegyelmi eljárást haladéktalanul meg kell indítani.

(11) Ha a figyelmeztetés alkalmazását megalapozó körülmények a fegyelmi eljárás elrendelését követően állapíthatók meg, a (9) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fenyítés kiszabása mellőzhető.

(12) A (10) bekezdés szerinti kifogás benyújtására irányadó határidő jogvesztő.

(13) Nem szabható ki pénzbírság, ha az önkéntes tartalékos az illetményéről vagy szerződéskötési, illetve rendelkezésre állási díjáról lemondott.

(14) Az önkéntes tartalékos ellen indított fegyelmi eljárásban - annak lefolytatása szempontjából - a rendelkezésre állás időszaka nem minősül tartós távollétnek, akadályoztatásnak. Az önkéntes tartalékost a rendelkezésre állás időszakában meghallgatás érdekében a vizsgáló felkeresi.

9. § (1) A fegyelmi jogkört gyakorló a Hjkr. 26. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti fenyítést fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül egyszerűsített eljárásban is kiszabhatja, ha

a) a tényállás egyszerű megítélésű,

b) kisebb tárgyi súlyú,

c) a fegyelemsértést a honvéd írásban beismerte, és

d) a honvéd a fegyelmi eljárás lefolytatásáról írásban lemond.

(2) A 8. § (8) bekezdését az egyszerűsített eljárás során is alkalmazni kell. Az egyszerűsített eljárás során a fegyelmi jogkört gyakorló vagy az általa kijelölt személy köteles a honvédet meghallgatni.

(3) A fegyelmi jogkört gyakorló a fenyítést a 8. § (6) bekezdése szerint szabja ki.

(4) Egy fegyelmi eljárásban bírálható el

a) több honvéd által együttesen, egy időben elkövetett kötelezettségszegés, ha azok tárgya azonos,

b) a honvéd által elkövetett további, a fegyelmi eljárás során felderített kötelezettségszegés,

c) az a fegyelemsértés, amely kapcsolódik a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló kötelezettségszegéshez vagy az eljárás alá vont személyhez.

(5) A (4) bekezdés a) és c) pontja esetén a határozatokat személyenként kell meghozni.

(6) A fegyelmi jogkört gyakorló a fegyelmi eljárást határozattal felfüggeszti, ha

a) a honvéd tartós távolléte vagy egészségi állapota miatt önhibáján kívüli okból az eljárási cselekményben nem tud részt venni, illetve az eljárási jogait nem tudja gyakorolni,

b) a kötelezettségszegés elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek eldöntése bíróság, más hatóság, honvédelmi szervezet vagy szakértő hatáskörébe tartozik.

(7) Az eljárás felfüggesztése

a) az arról szóló határozatban meghatározott időponttól kezdődik,

b) a (6) bekezdés a) pontja esetén legfeljebb az akadály megszűnésének a fegyelmi jogkört gyakorló általi tudomásszerzésig tart,

c) a (6) bekezdés b) pontja esetén legfeljebb az eljárás jogerős vagy végleges befejezéséig vagy a szakvélemény elkészítésének a fegyelmi jogkört gyakorló általi tudomásszerzésig tart.

(8) A fegyelmi jogkört gyakorló a fegyelmi eljárást határozattal felfüggesztheti a honvéd a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 59. § (1) bekezdés i) pontja vagy a Hvt. 59. § (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban való részvételének időtartamára.

(9)[2] Az eljárás felfüggesztésének időtartama a fegyelmi eljárás lefolytatására előírt határidőbe nem számít be.

10. § (1) A fegyelmi jogkört gyakorló a honvédet szolgálati beosztásából határozattal felfüggeszti, ha a fegyelemsértés súlya vagy jellege miatt a szolgálattól való távol tartása indokolt. E körülmények fennállása esetén a szolgálati beosztásból felfüggesztés szabályai alkalmazhatók a rendelkezési állomány tagjával szemben is.

(2) A szolgálati beosztásból felfüggesztett honvéd

a) szolgálati beosztásával járó jogait nem gyakorolhatja,

b) szolgálati fegyverét és a szolgálati okmányait köteles leadni,

c) honvédelmi szervezet területére csak a fegyelmi jogkört gyakorló engedélyével léphet be,

d) egyenruháját nem viselheti, ha a fegyelmi jogkör gyakorlója a felfüggesztés alapjául szolgáló fegyelemsértésre tekintettel annak viselését írásban megtiltotta,

e) illetményre a hivatásos és a szerződéses állományú katonák illetményéről szóló HM rendelet illetményvisszatartási szabályai szerint jogosult, és

f) egészségügyi szolgálatmentességre nem jogosult.

(3) A szolgálati beosztásból történő felfüggesztés

a) legfeljebb az elsőfokú határozat kihirdetéséig,

b) a Hjkr. 26. § (1) bekezdés g) vagy h) pontja szerinti fenyítés kiszabása esetén az eljárás jogerős befejezéséig

tart. A szolgálati beosztásból való felfüggesztést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha annak indokai megszűntek.

(4) A (3) bekezdés a) pontja esetén a felfüggesztés legfeljebb az eljárás jogerős befejezéséig meghosszabbítható.

11. § (1) A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha

a) annak tartama alatt a honvéd szolgálati viszonya megszűnik,

b) a kötelezettségszegés nem fegyelemsértés,

c) a kötelezettségszegést nem az eljárás alá vont honvéd követte el,

d) a fegyelmi eljárás adatai alapján nem állapítható meg, hogy a kötelezettségszegést az eljárás alá vont honvéd követte el, vagy

e) a 7. § (1) bekezdésében meghatározott ok áll fenn.

(2) Megszűnik a fegyelmi eljárás, ha a fegyelmi jogkört gyakorló figyelmeztetést alkalmaz, és a kifogás benyújtására nyitva álló határidő kifogás benyújtása nélkül eltelt.

(3) A fegyelmi jogkört gyakorló a Hjkr. 26. § (1) bekezdés d), e) vagy f) pontja szerinti fenyítés végrehajtását legfeljebb egy év próbaidőre határozatban felfüggesztheti, ha alaposan feltehető, hogy a fenyítés a célját ezúton is eléri.

(4) Ha a próbaidő eredményesen telt el, a fenyítettet úgy kell tekinteni, mintha fenyítésben nem részesült volna. Ha a próbaidő alatt a honvéd újabb kötelezettségszegést követ el, vele szemben a felfüggesztett fenyítést is végre kell hajtani.

(5) A (4) bekezdés nem alkalmazható akkor, ha az újabb fegyelmi eljárás a Hjkr. 26. § (1) bekezdés g) vagy h) pontja szerinti fenyítés kiszabásával zárult.

12. § (1) A fenyítés hatálya az az időtartam, amely alatt a fenyített honvéd a jogszabályban meghatározott joghátrányokat viseli. A fenyített honvéd

a) magasabb rendfokozatba nem nevezhető ki, nem léptethető elő,

b) magasabb beosztásba nem nevezhető ki,

c) elismerésben, teljesítményelismerésben nem részesíthető,

d) Hjkr. 10. § (2) bekezdés g) és i) pontja szerinti vezénylése kizárható,

e) egyes humánszolgálati gondoskodás keretében nyújtott juttatásokra való jogosultságát miniszteri rendelet korlátozhatja vagy kizárhatja, és

f) Hjkr. 10. § (2) bekezdés i) pontja szerinti vezénylése és annak meghosszabbítása a külföldi szolgálat jellegére tekintettel kizárható.

(2) A honvéd a fenyítés hatálya alatt áll a fenyítés végrehajtásának befejezéséig, és azt követően

a) feddés esetén két hónapig,

b) megrovás esetén négy hónapig,

c) szigorú megrovás esetén nyolc hónapig,

d) pénzbírság vagy alapilletmény csökkentése esetén nyolc hónapig,

e) rendfokozatban visszavetés esetén egy évig,

f) szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás esetén öt évig.

(3) Mentesül a honvéd a fenyítés hatálya alól, ha a (2) bekezdés szerinti időtartam eltelt.

(4) A (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti időtartam eltelte előtt a fegyelmi jogkört gyakorló mentesítheti a fenyített honvédet, ha a fenyítés jogerős kiszabását követően átlagon felüli teljesítményt nyújtott, vagy példamutató magatartást tanúsított, feltéve, hogy a (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti időtartamnak legalább a fele eltelt. A mentesítés tényét határozatba kell foglalni.

(5) A Hjkr. 26. § (1) bekezdés g) vagy h) pontja szerinti fenyítés esetén a (2) bekezdés f) pontja szerinti időtartam letelte előtt a mentesítés kizárt.

5. A fegyelmi eljárás elrendelésének és lefolytatásának rendje

13. § A szolgálati elöljáró a szolgálati út betartásával, írásban, haladéktalanul köteles jelentést tenni a fegyelmi jogkört gyakorlónak a honvéd által elkövetett minden olyan kötelezettségszegésről, melynek elkövetése a szolgálati elöljáró tudomására jutott, és amely fegyelemsértés alapos gyanúját alapozza meg.

14. § A fegyelmi eljárás fegyelmi vizsgálatból és személyes meghallgatásból áll, és a fegyelemsértés elbírálásáról, vagy az eljárás megszüntetéséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig tart.

15. § (1) A fegyelmi vizsgálat lefolytatására a fegyelmi jogkört gyakorló vizsgálót vagy bonyolultabb ügyben vizsgáló bizottságot jelöl ki.

(2) Nem jelölhető ki vizsgálónak vagy vizsgáló bizottsági tagnak az eljárás alá vont honvédnél alacsonyabb rendfokozatú személy, kivéve, ha annak beosztásából eredő feladata a fegyelmi ügyekben eljárni. Rendkívül indokolt esetben a fegyelmi vizsgálat lefolytatására honvédelmi alkalmazott is kijelölhető.

(3) Nem vehet részt a fegyelmi vizsgálatban az, aki az ügyben érdekelt, vagy akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

16. § (1) A fegyelmi eljárást elrendelő határozat egy példányát az eljárás alá vont honvédnek kézbesíteni kell.

(2) A határozatnak tartalmaznia kell

a) az eljárás alá vont honvéd nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, szolgálati beosztását - szolgálati beosztás hiányában a rendelkezési állományba tartozás tényét és a rendelkezési állomány jogcímének megnevezését -, rendfokozatát,

b) arra a jogszabályra, közjogi szervezetszabályozó eszközre vagy belső rendelkezésre történő hivatkozást, melynek megsértésével eljárás alá vont honvéd alaposan gyanúsítható,

c) az eljárás elrendelésének alapjául szolgáló tényeket, körülményeket,

d) a vizsgáló nevét és beosztását vagy a vizsgáló bizottság összetételét,

e) a fegyelmi vizsgálat lefolytatásának határidejét és

f) az eljárás alá vont honvédnek a jogairól való tájékoztatását.

(3) A fegyelmi eljárást elrendelő határozattal szemben jogorvoslatnak nincs helye.

17. § (1) Az eljárás alá vont honvéd kifogást jelenthet be a fegyelmi jogkört gyakorlóval, a vizsgálóval, a vizsgáló bizottság elnökével, illetve tagjaival, és az eljárás más résztvevőjével szemben, ha megítélése szerint a kifogásolt személytől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható el.

(2) A kifogást a fegyelmi jogkört gyakorló a kézhezvételt követő 5 munkanapon belül határozatban elbírálja.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, ha a kifogást a honvéd a fegyelmi jogkört gyakorlóval szemben terjesztette elő, azt az elöljáró parancsnok 5 munkanapon bírálja el, és

a) szükség esetén alárendeltségébe tartozó, másik honvédelmi szervezet vezetőjét jelöli ki fegyelmi jogkört gyakorlónak, vagy

b) az ügyet magához vonja.

(4) A kifogás elbírálásának időtartama a fegyelmi vizsgálat lefolytatásának határidejébe nem számít bele.

18. § (1) Az eljárás alá vont honvéd a fegyelmi eljárás elrendelésétől kezdve ügyvédet vehet igénybe. Az eljárás során az ügyvédet ügyvédjelölt a törvénynek megfelelően helyettesítheti.

(2) Az eljárás alá vont honvéd részére a képviselettel kapcsolatosan indokoltan felmerült és számlával igazolt költségeit meg kell téríteni, ha a fegyelemsértés megállapítására nem kerül sor. A számlával igazolt ügyvédi munkadíjból és költségekből a kirendelt védő óradíjának és költségtérítésének megfelelő, az igazságügyért felelős miniszter által rendeletben meghatározott módon számított összeget kell megtéríteni. Egyebekben az ügyvéd munkadíját és költségeit az eljárás alá vont honvéd viseli.

19. § (1) Az ügyvéd meghatalmazás alapján, az ügyvédi meghatalmazásra vonatkozó szabályok szerint járhat el. A meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni.

(2) A meghatalmazás a fegyelmi eljárás egészére vagy egyes eljárási cselekményekre szólhat. A teljes fegyelmi eljárásra szóló meghatalmazás kiterjed az eljárással kapcsolatos minden nyilatkozatra és eljárási cselekményre. A meghatalmazás korlátozása csak annyiban hatályos, ha az magából a meghatalmazásból kitűnik.

(3) A meghatalmazás megszűnését a fegyelmi jogkört gyakorlónak vagy a vizsgálónak írásban vagy szóban be kell jelenteni. A szóban történő bejelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselet a bejelentéssel szűnik meg.

20. § (1) A fegyelmi eljárás során a tényállást tisztázni kell. Az eljárás során az eljárás alá vont honvéd javára és terhére szolgáló körülményeket fel kell deríteni, és be kell szerezni az ügy szempontjából jelentős bizonyítékokat.

(2) A fegyelmi eljárás során az eljárási cselekményeket jegyzőkönyvbe kell foglalni.

21. § (1) A fegyelmi vizsgálatot 30 napon belül be kell fejezni. Indokolt esetben e határidőt a fegyelmi jogkört gyakorló a vizsgáló javaslatára egy alkalommal - legfeljebb 30 nappal - meghosszabbíthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő a fegyelmi eljárást elrendelő határozat az eljárás alá vont honvéddel történő közlésének napján kezdődik, és az összefoglaló jelentés fegyelmi jogkört gyakorló részére történő felterjesztésével fejeződik be.

22. § (1) A fegyelmi eljárás során a vizsgáló bizottság vagy a vizsgáló az eljárás alá vont honvédet, a tanút, a sértettet, a szakértőt a meghallgatása idejéről értesíti, az ügyvédet pedig felhívja az eljárási cselekményen való részvételre, azzal, hogy a távolléte az eljárási cselekmény lefolytatását nem akadályozza.

(2) Az értesítést, a felhívást a címzettnek postai úton vagy más alkalmas módon, eszközzel - különösen távbeszélőn, telefaxon, elektronikus úton - kell kézbesíteni, vagy a címzettel a vizsgáló vagy vizsgáló bizottság előtti személyes megjelenés alkalmával szóban kell közölni. Ha az értesítésre vagy a felhívásra személyes megjelenés alkalmával szóbeli közléssel, távbeszélőn vagy elektronikus úton kerül sor, úgy annak tényét feljegyzésben rögzíteni kell.

(3) A honvéd meghallgatásáról történő értesítés - ha arra nem a személyes megjelenés alkalmával kerül sor - az érintett szolgálati elöljárója, hivatali felettese útján történik.

(4) Ha a szabályszerűen értesített honvéd a meghallgatáson nem jelenik meg, a fegyelmi jogkört gyakorló a honvéd megjelenése érdekében annak szolgálati elöljárója, hivatali felettese útján ismételten intézkedik.

(5) Ha az eljárás alá vont honvéd az értesítés átvételét megtagadja, vagy a fegyelmi eljárásban önhibájából nem vesz részt, a fegyelmi eljárás lefolytatható, és a fenyítés kiszabható. Az értesítés átvételének megtagadását, illetve a fegyelmi eljárástól való távolmaradást jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(6) A honvédelmi szervezethez nem tartozó személyt - meghallgatása érdekében - a vizsgáló vagy a vizsgáló bizottság felkeresi.

(7) Ha a személyes megjelenésben a tanú akadályoztatva van, vagy nem az állomány tagja, a meghallgatása történhet távbeszélőn vagy más arra alkalmas módon, melyről feljegyzést kell készíteni.

23. § (1) Az eljárás alá vont honvédet, valamint a tanút a fegyelmi vizsgálat során eljárási jogaira valamennyi eljárási cselekmény esetén ki kell oktatni. A kioktatás tényét az eljárási cselekményről szóló jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(2) A tanú - meghallgatása során - kérheti személyes adatainak zártan történő kezelését.

(3) Az eljárás alá vont honvéd, ügyvédje a fegyelmi ügy irataiba betekinthet, azokról - az adatvédelmi szabályok betartása mellett - feljegyzést, másolatot készíthet.

(4) A fegyelmi vizsgálat befejezését megelőzően a vizsgáló vagy a vizsgáló bizottság az eljárás alá vont honvédet értesíti, hogy az iratismertetésen a megjelölt időpontban jelenjen meg. Ha az eljárás alá vont honvédnak van ügyvédje, a vizsgáló az ügyvédet felhívja az iratismertetésen történő megjelenésre.

(5) Az iratismertetés során az eljárás alá vont honvéd, ügyvédje bizonyítási indítványt tehet. A bizonyítás felvételéről vagy mellőzéséről a vizsgáló dönt.

(6) A 22. § (2)-(5) bekezdését az iratismertetés esetén is alkalmazni kell.

24. § (1) A vizsgáló vagy vizsgáló bizottság

a) az iratismertetést követően a fegyelmi jogkört gyakorló részére összefoglaló jelentésben foglalja össze a fegyelmi vizsgálattal kapcsolatos ténymegállapításait, az eljárás alá vont honvéd és ügyvédje észrevételeivel kapcsolatos véleményét és az ügy lezárására vonatkozó javaslatát, és

b) a keletkezett iratokat és az összefoglaló jelentést felterjeszti a fegyelmi jogkört gyakorlónak.

(2) A fegyelmi jogkört gyakorló az összefoglaló jelentést, továbbá az ügyben készült iratokat megvizsgálja, és az iratok kézhezvételétől számított 15 munkanapon belüli időpontra személyes meghallgatást tűz ki, ha megítélése szerint a fegyelmi vizsgálat anyaga a fegyelmi felelősség elbírálására alkalmas. A vizsgáló vagy a vizsgáló bizottság az eljárás alá vont honvédet a személyes meghallgatásról értesíti, az ügyvédet pedig felhívja a személyes meghallgatáson való részvételre.

(3) A fegyelmi jogkört gyakorló a személyes meghallgatást az eljárás alá vont honvéd, ügyvédje, valamint a vizsgáló vagy a vizsgáló bizottság jelenlétében tartja meg. A személyes meghallgatásról feljegyzést kell készíteni, és azt az iratokhoz kell csatolni.

(4) A fegyelmi jogkört gyakorló a személyes meghallgatást követő 5 munkanapon belül

a) a fegyelmi ügyet elbírálja, vagy

b) az iratokat a fenyítésre vonatkozó javaslatával együtt, szolgálati úton felterjeszti a hatáskörrel rendelkező elöljáró parancsnokhoz, ha a fenyítés kiszabására nem jogosult.

(5) Az elöljáró parancsnok az iratok kézhezvételétől számított 30 napon belül személyes meghallgatást tűz ki, és dönt a fegyelmi ügyben, ha a fegyelmi vizsgálat anyaga a fegyelmi felelősség elbírálására alkalmas.

25. § (1) A fegyelmi jogkört gyakorló vagy az elöljáró parancsnok kiegészítő eljárást rendelhet el, ha megítélése szerint a tényállás nincs kellően felderítve, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, ami az ügy elbírálását lényegesen befolyásolja.

(2) A kiegészítő eljárás tartama nem haladhatja meg a 15 munkanapot.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott határidő nem számít bele a fegyelmi jogkört gyakorló és az elöljáró parancsnok részére a 17. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott elbírálási határidőbe.

26. § (1) A fegyelmi jogkört gyakorló döntését határozatba kell foglalni, amely bevezető és rendelkező részből, valamint indokolásból áll.

(2) Fenyítés kiszabását tartalmazó határozat esetén

a) a bevezető rész tartalmazza

aa) az eljárás alá vont honvéd nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, szolgálati beosztását, rendfokozatát és

ab) annak a jogszabályba, közjogi szervezetszabályozó eszközbe vagy belső rendelkezésbe foglalt rendelkezésnek a megjelölését, amelynek a megsértésében a vétkességét megállapították,

b) a rendelkező rész tartalmazza

ba) a fenyítés nemét, mértékét és hatályát,

bb) a jogorvoslat lehetőségét, benyújtásának helyét, határidejét és

bc) a fenyítés kihirdetésének és végrehajtásának módját,

c) az indokolás tartalmazza

ca) a fegyelemsértés elkövetésének helyét, idejét, leírását,

cb) a fenyítés kiszabásánál figyelembe vett enyhítő és súlyosító körülményeket és

cc) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a fegyelmi jogkört gyakorló a határozatot hozta.

(3) A Hjkr. 26. § (1) bekezdés g) vagy h) pontja szerinti fenyítést kiszabó határozat rendelkező részében utalni kell arra is, hogy a határozat jogerőre emelkedésével a szolgálati viszony a Hjkr. 15. § (1) bekezdés b) pont 12. alpontja szerint megszűnik.

(4) A figyelmeztetés kiszabásáról szóló határozat a (2) bekezdés a) pontjában, b) pont bb) alpontjában és c) pontjában meghatározottakat tartalmazza.

(5) Súlyosító körülménynek minősül különösen

a) a fegyelemsértés szándékos elkövetése,

b) a fenyítés hatálya alatt elkövetett újabb fegyelemsértés,

c) az eljárás alá vont honvéddel szemben a fegyelmi eljárás elrendelését megelőző két évben fenyítés kiszabása,

d) az eljárás alá vont honvéd vezetői beosztásban történő szolgálatteljesítése,

e) olyan fegyelemsértés elkövetése, amelynek megakadályozása más személyek vonatkozásában az elkövető feladata volt,

f) a csoportos elkövetés és

g) az ittas vagy bódult állapotban történő elkövetés.

(6) Enyhítő körülménynek minősül különösen, ha

a) az eljárás alá vont honvéd korábban példamutató magatartást tanúsított,

b) az eljárás alá vont honvéd a fegyelmi eljárás elrendelését megelőző két évben nem állt fenyítés hatálya alatt,

c) az eljárás alá vont honvéd a fegyelemsértést beismerte és megbánta,

d) a fegyelemsértés következményeinek elhárításában részt vett, és

e) a fegyelemsértéssel okozott kárt megtérítette.

27. § A 26. § (2) bekezdésétől eltérően a fegyelmi eljárást megszüntető határozat

a) bevezető része a 26. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontját és annak a jogszabályba, közjogi szervezetszabályozó eszközbe vagy belső rendelkezésbe foglalt rendelkezésnek a megjelölését tartalmazza, amely megsértésének alapos gyanúja miatt a fegyelmi eljárás elrendelésre került,

b) rendelkező része a 26. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontját, az eljárás megszüntetésére vonatkozó döntést, valamint az eljárást megszüntető okot tartalmazza, és

c) indokolása a fegyelmi eljárás elrendelését, valamint megszüntetését megalapozó tényeket és körülményeket tartalmazza.

28. § (1) A fegyelmi jogkört gyakorló döntését tartalmazó határozatot az eljárás alá vont honvéddel, ügyvéddel eljáró eljárás alá vont esetében ügyvédjével közölni kell.

(2) Ha a honvéd a jogorvoslati jogáról lemond, azt rögzíteni kell.

(3) A határozat egy példányát - ha az minősített adatot nem tartalmaz - az eljárás alá vont honvéd, ügyvéddel eljáró eljárás alá vont esetében ügyvédje részére kézbesíteni kell. Ha a határozat minősített adatot tartalmaz, a határozat kivonatát kell kézbesíteni.

(4) A jogorvoslatra nyitva álló határidő számítása szempontjából a fegyelmi jogkört gyakorló döntését tartalmazó határozatnak az eljárás alá vont honvéddel való közlése, ügyvéddel eljáró eljárás alá vont esetén az ügyvéddel való közlése az irányadó.

29. § (1) A fegyelmi jogkört gyakorló döntését tartalmazó határozat ellen az eljárás alá vont honvéd, ügyvéddel eljáró eljárás alá vont esetében ügyvédje is fellebbezéssel élhet.

(2) A fellebbezés elbírálására az elöljáró parancsnok jogosult.

(3) A Honvéd Vezérkar Főnöke által hozott döntés ellen benyújtott fellebbezést a miniszterhez kell felterjeszteni.

(4) A fellebbezés elbírálására jogosult a hozzá felterjesztett iratok alapján az egész eljárást felülvizsgálja.

6. A jogerős határozat végrehajtása

30. § Ha a jogerős határozat fenyítést tartalmaz, a határozatot állománygyűlésen, a fenyítettel legalább azonos szolgálati beosztásúak és legalább azonos rendfokozatúak előtt - a jogerőre emelkedésétől számított - 30 napon belül ki kell hirdetni. A kihirdetésen a fenyített szolgálati elöljárója is jelen lehet.

31. § (1) A pénzbírságot, a pénzbüntetést a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megfizetni.

(2) A fegyelmi jogkört gyakorló a fenyített kérelmére legfeljebb 6 havi részletfizetést engedélyezhet.

(3) A részletfizetés abban az esetben engedélyezhető, ha

a) a pénzbírság vagy a pénzbüntetés azonnali vagy egyösszegű megfizetése a fenyített részére családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelen, vagy

b) a fizetési nehézség átmeneti jellegű, ezért a fizetési kötelezettség későbbi teljesítése valószínűsíthető.

(4) A részletfizetési engedélynek tartalmaznia kell a részletfizetés elmulasztásának (6) bekezdés szerinti következményeire történő figyelmeztetést.

(5) Ha a fenyített a jogerősen kiszabott pénzbírságot vagy pénzbüntetést az előírt határidőben nem fizette meg, és részletfizetés iránti kérelmet sem terjesztett elő, tartozását illetményéből le kell vonni.

(6) Ha a fenyített a részletfizetést elmulasztja, a hátralék egy összegben esedékessé válik, és azt illetményéből le kell vonni.

(7) Az (5) és (6) bekezdés szerinti illetményből történő levonásra a bírósági végrehajtás szabályai az irányadóak.

7. A fegyelmi eljárásban elbírálható szabálysértésekre, katonai vétségre vonatkozó külön szabályok

32. § (1) A fegyelmi eljárásban elbírálható szabálysértésekre, katonai vétségekre a 2-31. §-t a (2)-(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Pénzbüntetés kiszabása esetén a határozat rendelkező része a pénzbüntetés összegét is tartalmazza.

(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban kiszabott pénzbírság mértéke nem haladhatja meg a szabálysértéshez meghatározott legmagasabb összeget.

(4) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján a tényállás és a felelősség kétséget kizáróan megállapítható, vagy a honvéd a szabálysértést beismerte, a 9. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott egyszerűsített eljárás szabályai alkalmazhatóak, azzal, hogy fenyítésként a Hjkr. 26. § (1) bekezdés d) pontja szerinti fenyítés is kiszabható.

(5) A fegyelmi eljárásban elbírálható katonai vétség esetén kiszabható pénzbüntetés legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege kétszázezer forint. A pénzbüntetés végrehajtása legfeljebb egy év próbaidőre felfüggeszthető. A pénzbüntetés végrehajtásáig és azt követő egy év időtartamban a honvéd fenyítés hatálya alatt áll.

(6) A fegyelmi eljárásban elbírálható szabálysértésekre nem alkalmazható a 7. § (2) és (3) bekezdése, a fegyelmi eljárásban elbírálható katonai vétségekre nem alkalmazható a 2. §.

8. A büntetőeljáráshoz kapcsolódó rendelkezések

33. § (1) A honvéd, valamint rendelkezésre állás időszakában az önkéntes tartalékos a fegyelmi jogkört gyakorló részére köteles írásban bejelenteni azt a tényt, ha büntetőeljárásban gyanúsítottként hallgatták ki.

(2) A honvéd, valamint rendelkezésre állás időszakában az önkéntes tartalékos a gyanúsítotti kihallgatást követő tizenöt napon belül köteles az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének eleget tenni, e határidő elmulasztása esetén igazolással élhet.

(3) Igazolásnak nincs helye akkor, ha a büntetőeljárásról a fegyelmi jogkört gyakorló tudomást szerzett, kivéve, ha a honvéd, valamint a rendelkezésre állás időszakában az önkéntes tartalékos a tájékoztatási kötelezettségének önhibáján kívül nem tud eleget tenni, ez esetben az (1) bekezdésben foglalt határidőt az akadály elhárultát követő naptól kell számítani.

(4) Fegyelemsértésnek minősül, ha a honvéd, valamint rendelkezésre állás időszakában az önkéntes tartalékos az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztja, mulasztása miatt igazolással nem élt, és a fegyelmi jogkört gyakorló tudomására jut, hogy a honvéddel, valamint rendelkezésre állás időszakában az önkéntes tartalékossal szemben büntetőeljárás indult, és a gyanúsítotti kihallgatás is megtörtént.

34. § (1) A fegyelmi jogkört gyakorló a honvédet szolgálati beosztásából határozattal felfüggeszti, ha a honvéddel szemben büntetőeljárás indul, és a bűncselekmény a honvédelmi szervezet tekintélyét, működésébe vetett közbizalmat súlyosan sérti vagy veszélyezteti, vagy a szolgálattól való távol tartása indokolt.

(2) A szolgálati beosztásból történő felfüggesztés legfeljebb az elsőfokú ügydöntő határozat kihirdetéséig, a Btk. 135. §-a szerinti katonai büntetés kiszabása esetén az eljárás jogerős ügydöntő határozattal történő befejezéséig tart.

(3) A szolgálati beosztásból felfüggesztett honvédre a 10. § (2) bekezdését alkalmazni kell.

9. A külföldön elkövetett fegyelemsértésekre vonatkozó eltérő szabályok

35. § (1) A külföldi szolgálatot teljesítő honvéd fegyelmi felelősségének megállapítására a 3-34. §-ban foglaltakat ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Nem alkalmazható a 15. § (1) bekezdése, a 18. §, a 19. §, a 21. § (1) bekezdése, a 22. § (1) és (2) bekezdése, a 24. § (3) bekezdése és a 29. § (1) bekezdése.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a külföldi szolgálatot teljesítő honvéd által külföldi szolgálatteljesítés során elkövetett fegyelemsértés elbírálására a 3-34. §-ban foglaltakat kell alkalmazni akkor, ha a fegyelmi eljárás a vezénylés ideje alatt elrendelésre került, azonban annak befejezése előtt

a) a külföldi szolgálatot teljesítő honvéd külföldi szolgálatra vezénylésének időtartama lejárt,

b) a külföldi szolgálatot teljesítő honvéd külföldi szolgálatra vezénylése megszüntetésre került, vagy

c) az arra jogosult fegyelmi jogkört gyakorló a külföldi szolgálatot teljesítő honvédet hazarendelte.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a 3-34. §-ban foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a külföldi szolgálatot teljesítő honvéd által külföldi szolgálatteljesítés során elkövetett fegyelemsértés miatt a fegyelmi eljárás megindítására a vezénylés megszüntetését vagy a vezénylés időtartamának lejártát követően kerül sor.

(4) A külföldi szolgálatot teljesítő honvéd ellen elrendelt fegyelmi eljárás indokolt esetben nem akadálya méltatlansági eljárás elrendelésének.

36. § (1) A 23. § (2)-(4) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy az iratismertetésen való részvételre, feljegyzés, másolat készítésére, bizonyítási indítvány megtételére az eljárás alá vont honvéd jogosult.

(2) A 28. § (3) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy a határozatot az eljárás alá vont honvéd részére kell kézbesíteni.

37. § (1) A KNBSZ külföldi szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagja által elkövetett nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő fegyelemsértés esetén a fegyelmi jogkört a KNBSZ főigazgatója gyakorolja.

(2) Ha a fegyelemsértés nem függ össze nemzetbiztonsági tevékenységgel, akkor a fegyelmi jogkört gyakorló a fegyelmi eljárás elrendelésével egyidejűleg értesíti a KNBSZ főigazgatóját.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés esetén a fegyelemsértés nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő jellegének meghatározása során a KNBSZ főigazgatójának nyilatkozata az irányadó.

38. § (1) Ha a külföldi szolgálat teljesítése során a honvéddel szemben a külföldi szolgálati elöljáró kezdeményez fegyelmi felelősségre vonást, a fegyelmi jogkört gyakorló köteles azt megvizsgálni.

(2) A fegyelmi jogkört gyakorló

a) a fegyelmi felelősségre vonás kezdeményezéséről és a vizsgálat eredményéről az elöljáró parancsnok részére jelentést tesz, és

b) a fegyelmi felelősségre vonást kezdeményező külföldi szolgálati elöljárót tájékoztatja a fegyelmi eljárás elrendeléséről vagy elmaradásának okairól.

39. § (1) A fegyelmi vizsgálat lefolytatására a fegyelmi jogkört gyakorló a külföldi szolgálatot teljesítő honvéd külföldi szolgálatteljesítési helyén szolgálatot teljesítő vizsgálót jelöl ki.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a fegyelmi jogkört gyakorló a külföldi szolgálatot teljesítő honvéd külföldi szolgálatteljesítési helyén kívül szolgálatot teljesítő vizsgálót is kijelölhet a fegyelmi vizsgálat lefolytatására, ha a külföldi szolgálatot teljesítő honvéd külföldi szolgálatteljesítési helyén nem tud a 15. § (2) és (3) bekezdésének megfelelő vizsgálót kijelölni.

(3) A fegyelmi eljárás lefolytatása érdekében az eljárás alá vont honvéd hazarendelhető.

(4) Haza kell rendelni az eljárás alá vont honvédet, ha a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló ügy súlyossága miatt az eljárás alá vont honvéd külföldi szolgálatának folytatása a szolgálati rend és fegyelem fenntartását veszélyeztetné, vagy a Honvédség külföldi megítélését súlyosan hátrányosan érintené.

40. § Az eljárás alá vont honvéd részére a fegyelmi ügyben hozott határozatot a lehető legrövidebb időn belül oly módon kell kézbesíteni, hogy - szolgálati feladat ellátására, illetve egyéb okból történő távollétére tekintettel - módja legyen a határozat személyes átvételére.

41. § (1) A fegyelmi vizsgálatot 60 napon belül be kell fejezni. Indokolt esetben e határidőt a fegyelmi jogkört gyakorló a vizsgáló vagy vizsgáló bizottság javaslatára egy alkalommal - legfeljebb 60 nappal - meghosszabbíthatja.

(2) Az eljárási cselekményekről szóló értesítést az eljárás alá vont honvédnek, a tanúnak, a sértettnek, a szakértőnek postai úton, távbeszélőn, telefaxon vagy elektronikus úton kell kézbesíteni. A vizsgáló vagy a vizsgáló bizottság a címzettel a személyes megjelenés alkalmával szóban is közölheti az értesítés tartalmát. Feljegyzésben kell rögzíteni a nem postai úton történő kézbesítés tényét.

(3) Ha a vizsgálat során olyan tanú, sértett, szakértő meghallgatása szükséges, aki nem tartózkodik a külföldi szolgálatteljesítés helyén, úgy a vizsgáló vagy a vizsgáló bizottság az érintett honvédelmi szervezet vezetőjét az eljárási cselekmény lefolytatása érdekében postai úton, távbeszélőn, telefaxon vagy elektronikus úton megkeresi. A megkeresésben meg kell jelölni azokat a kérdéseket, amelyek megválaszolására a fegyelmi vizsgálat szempontjából szükség van.

(4) A külföldi katonai rendőr, rendész vagy ilyen jogkörrel rendelkező más személy által készített jelentést a fegyelmi vizsgálat során bizonyítékként kell megvizsgálni.

(5) A vizsgáló vagy a vizsgáló bizottság a fegyelmi vizsgálat befejezését követően a fegyelmi vizsgálat során keletkezett iratokat telefaxon vagy elektronikus úton is megküldheti a fegyelmi jogkört gyakorló részére.

42. § (1) A fegyelmi jogkört gyakorló és az elöljáró parancsnok a személyes meghallgatás időpontját úgy tűzi ki, hogy az eljárás alá vont honvéd és a vizsgáló vagy a vizsgáló bizottság szolgálati feladatukra is tekintettel az eljárási cselekményen részt tudjon venni.

(2) A személyes meghallgatás történhet távbeszélőn vagy elektronikus úton is.

(3) Nem kell személyes meghallgatást tartani, ha a (2) bekezdés szerinti technikai eszközök nem állnak rendelkezésre, és az eljárás alá vont honvéd, valamint a vizsgáló hazarendelésére nincs lehetőség.

II. FEJEZET

MÉLTATLANSÁG

10. Általános rendelkezések

43. § (1) E Fejezetet a honvédnek a Hjkr. 26. § (5) bekezdés c) pontja szerinti katonai szolgálatra méltatlanság (a továbbiakban: méltatlanság) elbírálása során kell alkalmazni.

(2) A méltatlanságra az I. Fejezetben foglaltakat az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Nem alkalmazható a Hjkr. 26. § (1) bekezdése, valamint a 3-6. §, a 10. § (1)-(5) bekezdése, a 11. § (3) bekezdés b) pontja, a 11. § (4) bekezdése, a 12. § (1) bekezdés f) pontja, a 12. § (2)-(5) bekezdése és a 13. §, a 14. §, a 15. § (1) bekezdése, a 21. §, a 22. § (4)-(6) bekezdése, a 24. §, a 25. §, a 26. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja, b) pont ba), bc) alpontja és c) pont cb) alpontja, (3)-(6) bekezdése és a 28. § (1) bekezdése.

(4) Nem alkalmazható a 44-56. § a KNBSZ állományába tartozó honvéddel szemben.

11. A méltatlansági jogkör gyakorlója

44. § (1) A méltatlansági jogkört - a (2) és (3) bekezdés szerinti esetek kivételével -

a) legénységi állomány esetén az állományilletékes parancsnok,

b) altiszti, tiszti állomány esetén a Honvéd Vezérkar főnöke (a továbbiakban: HVKF),

c) nyugállományú katona esetén a lakóhely szerint illetékes katonai igazgatási szerv (a továbbiakban: katonai igazgatási szerv) parancsnoka

gyakorolja.

(2) A miniszter, valamint a HVKF - indokolt esetben - a méltatlansági eljárást, annak bármely szakaszában saját hatáskörébe vonhatja, melyről írásban tájékoztatja a méltatlansági jogkört gyakorlót.

(3) A HVKF jár el, ha a méltatlansági eljárás során szükséges az állományilletékes parancsnok tanúként történő meghallgatása.

12. A méltatlansági eljárás elrendelésének és lefolytatásának rendje

45. § (1) A méltatlansági jogkört gyakorló

a) határozatban méltatlansági eljárást rendel el, ha a tudomására jutott tények alapján megalapozottan feltételezhető, hogy a honvéd által elkövetett cselekmény alkalmas lehet a Hjkr. 26. § (5) bekezdés c) pontján alapuló méltatlanság megállapítására, vagy

b) a tudomására jutott tények alapján külön eljárás nélkül állapítja meg a méltatlanságot, ha ehhez a honvéd írásban hozzájárul, vagy

c) az eljárásban rendelkezésre álló tények alapján állapítja meg a méltatlanságot, ha a honvéd írásban kéri a méltatlanságának megállapítását.

(2) Tettenérés vagy írásbeli beismerés esetén a 9. § (6) bekezdése csak kivételesen indokolt esetben alkalmazható. A méltatlansági eljárás felfüggesztéséről vagy az eljárás folytatásáról a méltatlansági jogkört gyakorló dönt a méltatlansági bizottság üléséig, illetve azt követően a méltatlansági bizottság kezdeményezésére.

(3) A honvéd egészségügyi szolgálatmentessége nem zárja ki a méltatlansági eljárás lefolytatását. Ebben az esetben a honvéd eljárási jogait saját maga vagy jogi képviselője útján, írásban gyakorolja.

(4) Meg kell szüntetni a méltatlansági eljárást akkor is, ha az eljárás alapjául szolgáló cselekmény nem eredményezi a honvédelmi szervezet működéséhez szükséges közbizalom súlyos veszélyeztetését.

(5) A méltatlansági eljárást lezáró határozat ellen a honvéd fellebbezést nyújthat be. A méltatlansági eljárás során hozott jognyilatkozatok csak a méltatlansági eljárást lezáró határozat ellen benyújtott fellebbezésben sérelmezhetők. A fellebbezés benyújtásának a szolgálati viszony megszűnésére nincs halasztó hatálya.

(6) A méltatlanság megállapítása esetén a honvéd egyenruha-viselésre nem jogosult, rendfokozatát elveszíti.

46. § (1) A méltatlansági eljárás méltatlansági vizsgálatból és a méltatlansági bizottság eljárásából áll, és a méltatlansági jogkört gyakorló döntésének jogerőssé válásáig tart.

(2)[3] A méltatlansági jogkört gyakorló a méltatlanság megállapítását megalapozó cselekményről való tudomásszerzés esetén elrendeli a méltatlansági eljárást, és a méltatlansági vizsgálat lefolytatására vizsgálót jelöl ki a jogi és igazgatási szolgálat tagjai közül. Rendkívül indokolt esetben a méltatlansági vizsgálat lefolytatására honvédelmi alkalmazott is kijelölhető

(3) A méltatlansági vizsgálatot 30 napon belül be kell fejezni. A méltatlansági vizsgálat az elrendelő határozat vizsgáló által történt átvételével kezdődik, és az összefoglaló jelentés méltatlansági jogkört gyakorló részére történő felterjesztésével fejeződik be.

(4) A vizsgáló a méltatlansági vizsgálat során összegyűjti mindazokat a bizonyítékokat, amelyek a tényállás megállapításához, a méltatlanságot vagy annak hiányát megalapozó körülmények tisztázásához szükségesek.

(5) A vizsgáló a méltatlansági vizsgálatról összefoglaló jelentést készít. Az összefoglaló jelentésben a vizsgáló

a) ismerteti az eljárás alapjául szolgáló cselekményt,

b) összefoglalja a méltatlanság fennállását vagy annak hiányát bizonyító tényeket és következtetéseket, és

c) javaslatot tesz a méltatlanság megállapítása érdekében a méltatlansági bizottság létrehozására, - méltatlansági eljárás felfüggesztésére okot adó körülmény esetén - a méltatlansági eljárás felfüggesztésére, vagy - méltatlansági eljárást megszüntető ok fennállása esetén - megszüntetésére.

(6) A vizsgáló a vizsgálati iratokat és az összefoglaló jelentést felterjeszti a méltatlansági jogkört gyakorlónak.

47. § (1) Ha a méltatlansági jogkört gyakorló a méltatlansági eljárást nem szünteti meg vagy nem függeszti fel, továbbá, ha a méltatlansági eljárás felfüggesztésére okot adó körülmény megszűnik, az összefoglaló jelentés kézhezvételétől vagy a felfüggesztésre okot adó körülmény megszűnésének tudomásra jutásától számított 5 munkanapon belül háromtagú méltatlansági bizottságot hoz létre.

(2) A méltatlansági bizottság

a) a legénységi állomány tagja esetén döntéshozó, és

b) az altiszt vagy a tiszti állomány tagja, valamint a 44. § (2) és (3) bekezdése esetén döntés-előkészítő

testület.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően az eljárás alá vont honvédnek írásbeli kérelmére a méltatlansági jogkört gyakorló a méltatlansági bizottság létrehozása nélkül is döntést hozhat. Ha az eljárás alá vont honvéd az eljárás elrendelését követően nyilatkozik, az eljárást meg kell szakítani, és nyilatkozatát a méltatlansági jogkört gyakorlóhoz kell felterjeszteni az addig keletkezett iratokkal együtt, aki ez alapján hoz döntést.

48. § (1) A méltatlansági bizottság elnöke

a) tábornok esetén a HVKF vagy az általa kijelölt tábornok,

b) főtiszt, tiszt, zászlós, altiszt esetén a HVKF által kijelölt személy, és

c) a legénységi állomány tagja esetén az állományilletékes parancsnok.

(2) A méltatlansági bizottság elnökét és tagjait a 16. § (2) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve a honvédelmi szervezet állományából kell kijelölni úgy, hogy a bizottság egyik tagja

a) - az ügyben eljáró vizsgáló kivételével - a jogi és igazgatási szolgálat tagja, aki ellátja a jegyzőkönyvvezetői feladatokat is,

b) olyan személy, aki ugyanazon honvédelmi szervezetnél teljesít szolgálatot, mint az eljárás alá vont honvéd a méltatlanságot megalapozó cselekmény elkövetésének időpontjában, és

c) legénységi állományba tartozó személy, ha a méltatlansági eljárás a legénységi állomány tagjával szemben folyik.

(3) A méltatlansági bizottság elnökét és tagjait a 44. § (2) és (3) bekezdése esetén, az ügyet magához vonó miniszter vagy a HVKF az (1) és a (2) bekezdésre figyelemmel jelöli ki.

49. § (1) A méltatlansági bizottság elnöke a méltatlansági bizottság nyílt ülését a bizottság kijelöléséről szóló határozat, az összefoglaló jelentés és a vizsgálati iratok kézhezvételét követő 15 napon belüli időpontra az összefoglaló jelentés megküldésével hívja össze.

(2) A méltatlansági bizottság elnöke a méltatlansági bizottság nyílt ülésének időpontjáról az eljárás alá vont honvédet, a bizottság tagjait és a vizsgálót értesíti, az eljárás alá vont honvéd ügyvédjét pedig felhívja az ülésen való részvételre.

(3) A méltatlansági bizottság nyílt ülésén az elnöknek, a tagoknak és a vizsgálónak együttesen kell jelen lenniük. A méltatlansági bizottság ülésén a vizsgáló részvétele kötelező.

50. § (1) A méltatlansági bizottság elnöke a 49. §-on túl

a) biztosítja a méltatlansági bizottság nyílt ülésének megtartásához szükséges feltételeket,

b) intézkedik a bizonyítékok beszerzésére, és

c) értesíti a meghallgatni kívánt személyeket.

(2) A méltatlansági bizottság a nyílt ülésén értékeli a bizonyítékokat, további bizonyítást folytathat, iratokat kérhet be, tanúkat hallgathat meg, szemlét tarthat vagy az újabb ülésig a vizsgálót a méltatlansági jogkört gyakorló útján pótvizsgálatra, bizonyítékok beszerzésére hívhatja fel.

(3) A pótvizsgálatot a felhívástól számított 8 munkanapon belül kell befejezni. Pótvizsgálat esetén a pótvizsgálat iratainak a méltatlansági bizottsághoz érkezésétől számított 8 munkanapon belül a méltatlansági bizottság folytatólagos ülést tart.

51. § (1) A méltatlansági bizottság nyílt ülésén lehetővé kell tenni, hogy az eljárás alá vont honvéd vagy nevében ügyvédje az üggyel kapcsolatos álláspontját szóban vagy írásban előterjeszthesse, egyéb bizonyítási indítványt tegyen. A bizonyítási indítványról a méltatlansági bizottság elnöke az ülésen dönt. Az indítványt és a döntést is jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(2) A méltatlansági bizottság eljárásáról és tanácskozásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(3) A méltatlansági bizottság a nyílt ülést követően az 52. és 53. §-ban meghatározott időpontban zárt ülést tart, amelyen a bizottság elnöke és tagjai vehetnek részt.

52. § (1) A legénységi állomány tagja esetén a méltatlansági bizottság a nyílt ülését követő 5 munkanapon belül megtartott zárt ülésén szükség esetén dönt a méltatlansági eljárásnak a 45. § (2) bekezdésében meghatározott felfüggesztésének kezdeményezéséről. A méltatlansági eljárás felfüggesztésének a méltatlansági bizottság általi kezdeményezését a méltatlansági jogkört gyakorló a kezdeményező irat kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül foglalja határozatba. A méltatlansági eljárás folytatását annak szükségessége esetén a méltatlansági bizottság kezdeményezi, melyet a méltatlansági jogkört gyakorló a kezdeményező irat kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül foglal határozatba.

(2) Amennyiben a méltatlansági eljárás felfüggesztése nem indokolt, a méltatlansági bizottság, egyszerű többséggel dönt a méltatlanság fennállásáról vagy hiányáról. A döntés meghozatala során enyhítő és súlyosító körülmények nem vehetők figyelembe. Ha a zárt ülésen a méltatlanságról a méltatlansági bizottság nem tud dönteni, a méltatlansági bizottság elnöke 8 munkanapon belül ismételt ülést tart.

(3) A méltatlansági bizottság a méltatlansági jogkört gyakorló részére a döntését jegyzőkönyvbe foglalja, mely tartalmazza a méltatlanság kérdésében hozott döntést, az azt megalapozó tényállást és a döntés indokait.

(4) A méltatlansági jogkört gyakorló kötve van a méltatlansági bizottság döntéséhez. A méltatlansági bizottság döntését tartalmazó jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül a méltatlansági jogkört gyakorló határozatban állapítja meg a honvéd méltatlanságát, vagy a méltatlansági eljárást megszünteti.

53. § (1) A tiszti vagy az altiszti állomány tagja esetén a méltatlansági bizottság a nyílt ülését követő öt munkanapon belül megtartott zárt ülésén szükség esetén dönt a méltatlansági eljárásnak a 45. § (2) bekezdésében meghatározott felfüggesztésének kezdeményezéséről. A méltatlansági eljárás felfüggesztésének a méltatlansági bizottság általi kezdeményezését a méltatlansági jogkört gyakorló a kezdeményező irat kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül foglalja határozatba. A méltatlansági eljárás folytatását annak szükségessége esetén a méltatlansági bizottság kezdeményezi, melyet a méltatlansági jogkört gyakorló a kezdeményező irat kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül foglal határozatba.

(2) Amennyiben a méltatlansági eljárás felfüggesztése nem indokolt, a méltatlansági bizottság javaslatot tesz a méltatlansági jogkört gyakorlónak a méltatlanság vagy annak hiánya megállapítására. A javaslat előkészítése során enyhítő és súlyosító körülmények nem vehetők figyelembe. A méltatlansági jogkört gyakorló részére szóló javaslatot jegyzőkönyvbe kell foglalni, melynek tartalmaznia kell a javaslatot megalapozó tényállást, a javaslat indokait, valamint, ha a méltatlansági bizottság nem tudott egyöntetű döntést hozni, úgy a különvéleményt megalapozó tényállást és indokait.

(3) Főtiszt, tiszt, zászlós és altiszt esetén a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül a méltatlansági jogkört gyakorló határozatban megállapítja a honvéd méltatlanságát, vagy a méltatlansági eljárást megszünteti. A méltatlansági jogkört gyakorló nincs kötve a méltatlansági bizottság javaslatához.

(4) Az (1)-(3) bekezdést a 44. § (2) és (3) bekezdése esetén is alkalmazni kell.

54. § (1) A méltatlanságot megállapító határozat

a) bevezető része tartalmazza a 26. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontját, valamint azt a magatartást, melynek megvalósítása miatt a méltatlansági jogkört gyakorló a méltatlansági eljárást megindította,

b) rendelkező része tartalmazza a 26. § (2) bekezdés b) pont bb) pontját, valamint annak a jogszabálynak, közjogi szervezetszabályozó eszköznek, belső rendelkezésnek vagy egyéb körülménynek a rövid megjelölését, amelynek megsértése, megvalósítása miatt az eljárás alá vont honvéd méltatlanságát megállapították, továbbá a Hjkr. 15. § (1) bekezdés b) pont 14. alpontjára történő hivatkozást, és

c) indokolása a 26. § (2) bekezdés c) pont ca) és cc) alpontját tartalmazza.

(2) A méltatlansági eljárást megszüntető határozat esetén

a) a bevezető rész az (1) bekezdés a) pontjában,

b) a rendelkező rész a 27. § b) pontjában és

c) az indokolás a 27. § c) pontjában

foglaltakat tartalmazza.

55. § Tábornok esetén az előterjesztési javaslat

a) bevezető része az 54. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat,

b) rendelkező része a 26. § (2) bekezdés b) pont bb) pontjában foglaltakat, valamint annak a jogszabálynak, közjogi szervezetszabályozó eszköznek, belső rendelkezésnek vagy egyéb körülménynek a rövid megjelölését, amelynek megsértése, megvalósítása miatt a javaslat az eljárás alá vont honvéd méltatlanságának megállapítására irányul, és

c) indokolása az 54. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat

tartalmazza.

13. A külföldön elkövetett cselekményekhez kapcsolódó méltatlansági rendelkezések

56. § (1) A külföldi szolgálatot teljesítő honvéd a méltatlansági eljárás lefolytatása érdekében hazarendelhető.

(2) A méltatlansági vizsgálatot 60 napon belül kell befejezni.

14. Nyugállományúakra vonatkozó méltatlansági szabályok

57. § (1) A nyugállományú katonával szemben a méltatlansági vizsgálatot a katonai igazgatási szerv folytatja le.

(2) A vizsgálatot a katonai igazgatási szerv parancsnoka által kijelölt személy vagy bizottság hajtja végre, aki az eljárás során összegyűjti mindazon bizonyítékokat, amelyek a méltatlanságot vagy annak hiányát megalapozó körülmények tisztázásához szükségesek. A vizsgálat során a nyugállományú katonát írásban értesíteni kell az eljárás megindításáról, személyesen meg kell hallgatni, vagy írásban kell nyilatkoztatni. A vizsgálat az érintett távollétében is lefolytatható, ha az érintett az eljárásban nem kíván részt venni.

(3) A vizsgáló a vizsgálat megállapításait 30 napon belül jelentésben foglalja össze. A jelentés tartalmazza különösen

a) a vizsgálattal megbízott személy vagy személyek nevét, rendfokozatát, szolgálati beosztását,

b) a nyugállományú katona nevét, rendfokozatát, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakóhelyét,

c) a kifogásolt magatartás vagy cselekmény leírását, a méltatlanság fennállását megalapozó körülményeket,

d) a nyugállományú katona személyes meghallgatása vagy írásbeli nyilatkozata során előadott lényeges körülményeket és

e) a vizsgálat összegzett eredményét és a döntésre vonatkozó javaslatot.

(4) Az eljárás a katonai igazgatási szerv parancsnoka által egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.

(5) Az eljárásra okot adó cselekmény bekövetkezésétől számított 6 hónapon túl az eljárás nem indítható meg.

58. § (1) A méltatlanságról szóló határozatot a katonai igazgatási szerv parancsnoka a vizsgálati jelentés kézhezvételét követő 8 munkanapon belül hozza meg. A határozat bevezető és rendelkező részből, valamint indokolásból áll, fel kell tüntetni továbbá a határozathozatal helyét, idejét, a határozathozó nevét, szolgálati beosztását és aláírását.

(2) A bevezető rész tartalmazza különösen

a) a nyugállományú katona nevét, rendfokozatát, anyja nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét, tartózkodási helyét és

b) azt a magatartást, melynek megvalósítása miatt az eljárás indult.

(3) A rendelkező rész tartalmazza különösen

a) az egyenruha-viselési jog megvonásáról, illetve a rendfokozat használatától való eltiltásról hozott döntést és

b) a jogorvoslat lehetőségéről, határidejéről és helyéről szóló tájékoztatást.

(4) Az indokolás tartalmazza különösen

a) a megállapított tényállás ismertetését, a bizonyítékokra történő utalást,

b) a nyugállományú katonának az ügyben tett nyilatkozata lényegét és annak értékelését és

c) a döntés egyéb, szükség szerinti indokolását.

59. § A katonai igazgatási szerv parancsnoka 58. § szerinti határozatának jogerőre emelkedésével az egyenruha viselésére, illetve a rendfokozat használatára méltatlan nyugállományú katona elveszti a Honvédség által nyújtott szociális, illetve kegyeleti gondoskodásra való jogosultságát, illetve rekreációs szolgáltatásra való igényjogosultságát.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

60. § Ez a rendelet 2024. július 1-jén lép hatályba.

61. § Az e rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lévő fegyelmi és méltatlansági eljárásokra a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet 2024. június 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

62. §[4]

Szalay-Bobrovniczky Kristóf s. k.,

honvédelmi miniszter

1. melléklet a 11/2024. (VI. 28.) HM rendelethez

Fegyelmi jogkörök gyakorlása