20/2024. (II. 8.) Korm. rendelet

a rozsdaövezeti akcióterületekhez kapcsolódó veszélyhelyzeti szabályokról

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetre tekintettel

a) az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfatv.) 82. § (2) bekezdése és 3. számú melléklet I. rész 59. pontja,

b) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 4. § (5) bekezdése és 4/A. §-a,

c) a rozsdaövezeti akcióterületek kijelöléséről és egyes akcióterületeken megvalósuló beruházásokra irányadó sajátos követelményekről szóló 619/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 619/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet], valamint

d) a rozsdaövezeti akcióterületen létesített lakóingatlanban kialakított lakások vásárlásához kapcsolódó adó-visszatérítési támogatásról szóló 444/2021. (VII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 444/2021. (VII. 23.) Korm. rendelet]

szerinti rendelkezéseket a 2-4. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. § (1)[1] Ha a 619/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat szerint lehatárolt, rozsdaövezeti akcióterületté kijelölt ingatlan, valamint az ezen ingatlanból a telekalakítási eljárásban hozott döntés véglegessé válását követően kialakított ingatlan (a továbbiakban együtt: Ingatlan) tekintetében annak rozsdaövezeti akcióterületté történt kijelölését követően

a) az Ingatlanban több, mint 1/2 arányú tulajdonjoggal rendelkező tulajdonos (a továbbiakban: többségi tulajdonos) vagy

b) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti vállalkozónak (a továbbiakban: vállalkozó) minősülő többségi tulajdonos felett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:2. §-a szerinti, legalább többségi befolyást (a továbbiakban: többségi befolyás) gyakorló természetes személy vagy legalább többségi befolyást gyakorló vállalkozó

személyében változás következik be - ide nem értve, ha a korábbi és az új többségi tulajdonos felett többségi befolyást gyakorló személye azonos, vagy ha a korábbi és az új többségi tulajdonos közül az egyik gyakorol a másik felett többségi befolyást -, az Ingatlan rozsdaövezeti akcióterületként történt kijelölése az a), illetve b) pontban foglalt változás bekövetkezésének - az a) pont szerinti esetben az a) pont szerinti változásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés, a b) pont szerinti esetben a b) pont szerinti változásnak a cégnyilvántartásba való bejegyzés - napján e rendelet erejénél fogva megszűnik, és a Kormány gondoskodik a 619/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet ezzel összhangban történő módosításáról.

(2)[2] A kizárólag telekalakítás eredményeként bekövetkezett többségitulajdonos-változás nem minősül az (1) bekezdés szerinti változásnak, amennyiben a telekalakítás után létrejövő új ingatlanon vagy ingatlanokon keletkező tulajdoni viszonyok tükrözik a telekalakítással érintett ingatlan vagy ingatlanok telekalakítást megelőző forgalmi értékarányát. Nem minősül továbbá az (1) bekezdés szerinti változásnak, ha az Ingatlanon fennálló osztatlan közös tulajdon részleges vagy teljes megszüntetése érdekében valamely tulajdonostárs lesz az Ingatlan többségi tulajdonosa, amennyiben az már az Ingatlan rozsdaövezeti akcióterületté történt kijelölése napján is az Ingatlan résztulajdonosa volt.

(2a)[3] Nem minősül az (1) bekezdés szerinti változásnak, ha

a) az (1) bekezdés szerinti változás a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 4. § (1) bekezdés 17. pontja szerinti befektetési alap vagy a befektetési alap Kbftv. 70. §-a szerinti részalapja (a továbbiakban együtt: befektetési alap), vagy befektetési alapnak a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 48. §-a szerinti ingatlantársasága (a továbbiakban: ingatlantársaság) közötti átruházás eredményeként következik be, és a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 19. pontja szerinti befektetési alapkezelő (a továbbiakban: alapkezelő) személye azonos marad,

b) az (1) bekezdés szerinti változás olyan befektetési alap, vagy ingatlantársasága és vállalkozás közötti átruházás eredményeként következik be, ahol a befektetési alap alapkezelője és a vállalkozás felett többségi befolyást gyakorló személye azonos,

c) az (1) bekezdés szerinti változás annak eredményeként következik be, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról 2013. évi CCXXXVII. törvény 7. §-a szerinti valamely pénzügyi intézmény az őt megillető biztosítékok vonatkozásában a kielégítési jogát gyakorolta,

d) az (1) bekezdés b) pontja szerinti változás olyan többségi tulajdonos vonatkozásában következik be, amelynek részvényeit szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben forgalmazzák, és a tulajdonosváltozásra szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kötött ügylet vagy ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében került sor,

e) az (1) bekezdés szerinti változás a 619/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. §-a szerinti valamely beruházás eredményeként létrejövő, illetve létrehozott önálló ingatlanok - ideértve különösen az Áfatv. 3. számú melléklet I. rész 59. pontja szerinti lakást - átruházása eredményeként következik be, vagy

f) az (1) bekezdés szerinti változás a többségi tulajdonos vagy a többségi tulajdonos felett többségi befolyást gyakorló személyében bekövetkezett jogutódlás folytán következik be.

(3) Az (1) bekezdés szerinti változás napjától számított öt munkanapon belül a többségi tulajdonosnak - vagy amennyiben annak személye változik meg, az új többségi tulajdonosnak - a Magyar Államkincstárhoz (a továbbiakban: kincstár) be kell jelentenie az (1) bekezdés szerinti változás tényét.

(4) A kincstár az Ingatlant érintően - szükség esetén az ingatlanügyi hatóság bevonásával - negyedévente kizárólag azt ellenőrzi, hogy az (1) bekezdés szerinti változás bekövetkezett-e.

(5) A kincstár a (4) bekezdés szerinti ellenőrzésről a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig jelentést készít, amelyet megküld az adópolitikáért felelős miniszternek és a rozsdaövezeti akcióterületekkel kapcsolatos ügyekért felelős miniszternek. A jelentésben a tárgynegyedévre vonatkozó adatok és az előző negyedévekre vonatkozó adatok is szerepelnek aktualizálva.

(6) Az (5) bekezdés szerinti jelentés tartalmazza

a) a többségi tulajdonos nevét, adóazonosító számát,

b) az Ingatlan helyrajzi számát,

c) a (7) bekezdés szerint kiszabott bírság összegét,

d) a (7) bekezdés szerint kiszabott bírság összegéből ténylegesen megfizetett, adóhatósági végrehajtás útján beszedett vagy méltányosságból elengedett összeget.

(7)[4] A (4) bekezdés szerinti negyedéves ellenőrzés keretében a (3) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség megsértése miatt a kincstár a mulasztás ténye megállapításának időpontjában a többségi tulajdonos terhére bírságot szab ki. A kincstár nem szab ki bírságot, ha a bejelentés a (3) bekezdés szerinti időpontot követően, azonban a negyedéves ellenőrzést megelőzően történt. A bírság alapja az Ingatlan beépíthető alapterülete négyzetméter számának 10 000 000-szorosa. A bírság mértéke a bírságalap 10%-a. A kincstár a bírság megállapításával egyidejűleg tájékoztatja a bírsággal érintett többségi tulajdonost, hogy az Ingatlan elveszítette rozsdaövezeti akcióterületi minőségét.

(8) A kincstár az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerint jár el.

3. § Ha a 444/2021. (VII. 23.) Korm. rendelet szerinti támogatási kérelemmel érintett, az Ingatlan területén fekvő, illetve abból kialakított, az Áfatv. 3. számú melléklet I. rész 59. pontja szerinti lakás tekintetében a 2. § (1) bekezdése szerinti változás a lakásra vonatkozó adásvételi szerződés megkötésének időpontját megelőzően bekövetkezett, akkor a 2. § (1) bekezdésére tekintettel e lakásra vonatkozóan

a) az Áfatv. 3. számú melléklet I. rész 59. pontja szerinti kedvezőbb adómérték az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg vagy azt követően teljesített vételárrészlet tekintetében nem alkalmazható, továbbá

b) a 444/2021. (VII. 23.) Korm. rendelet szerinti támogatás nem igényelhető, illetve az igénylés iránti kérelmet a kincstár elutasítja.

4. §[5]

5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

6. § (1) A 2-3. § szerinti rendelkezéseket az e rendelet hatálybalépését követő, 2. § (1) bekezdése szerinti változásokat érintően kell alkalmazni.

(2) A kincstár a 2. § (5) és (6) bekezdése szerinti jelentését első alkalommal a 2024. év első negyedévéről 2024. április 22-ig küldi meg az adópolitikáért felelős miniszternek és a rozsdaövezeti akcióterületekkel kapcsolatos ügyekért felelős miniszternek.

7. §[6] (1) E rendeletnek a rozsdaövezeti akcióterületekhez kapcsolódó veszélyhelyzeti szabályokról szóló 20/2024. (II. 8.) Korm. rendelet módosításáról szóló 231/2024. (VII. 31.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) módosított 2. § (1), (2) és (7) bekezdését, valamint megállapított 2. § (2a) bekezdését a Módr1. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Amennyiben a Módr1. hatálybalépéséig valamely ingatlan rozsdaövezeti akcióterületként történt kijelölése e rendelet szabályai alapján megszűnt, azonban a Módr1. hatálybalépését követő új szabályok alapján a rozsdaövezeti akcióterületként történt kijelölésének megszűnésére nem került volna sor, úgy az érintett ingatlan továbbra is rozsdaövezeti akcióterületnek minősül, és az ingatlant érintően a kincstár felé bejelentés megtétele nem szükséges.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök