2024. évi LXXV. törvény
az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény módosításáról
1. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása
1. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 11. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A Házbizottság a házszabályi rendelkezések keretei között) "j) dönt az Országgyűlés által tartandó megemlékezésről,"
2. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 13. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A 11. § (1) bekezdés j) pontjától eltérően a házelnök dönt az Országgyűlés által tartandó megemlékezésről, ha az arra okot adó rendkívüli esemény a Házbizottság ülését követően következett be vagy vált ismertté."
3. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 51. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
"(8a) Ha a Mentelmi Bizottság az (1), illetve (2) bekezdés szerinti kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidőben nem hozott döntést, és a képviselő a (7) bekezdés szerint kérte az Országgyűlés döntését, a határozathozatal előtt a képviselő, továbbá a Mentelmi Bizottság elnöke vagy az általa kijelölt előadó öt-ötperces időtartamban felszólalhat."
4. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 91-93. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"91. § (1) A képviselő az eskütételétől vagy az összeférhetetlen helyzet keletkezésétől, illetve annak a képviselő tudomására jutásától számított harminc napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, és erről haladéktalanul tájékoztatni a házelnököt. A képviselő az összeférhetetlenség fennállása alatt az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésén tanácskozási, szavazati és a 98. § (1) és (2) bekezdése szerinti jogát nem gyakorolhatja, indítványt nem nyújthat be és javadalmazásra sem jogosult.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a képviselővel szemben fennálló összeférhetetlenségi ok megszűnését eredményező intézkedés meghozatala más szerv vagy szervezet hatáskörébe tartozik, a képviselő az (1) bekezdés szerinti határidőben köteles az összeférhetetlenségi ok megszüntetését az erre vonatkozó szabályoknak megfelelően kezdeményezni, és a megszüntetés kezdeményezését haladéktalanul és hitelt érdemlően bejelenteni a házelnöknek. A bejelentés napjától az összeférhetetlenség fennállása alatt a képviselő csak a szavazati jogát nem gyakorolhatja. A képviselő az összeférhetetlenségi ok megszűnéséről - az azt eredményező intézkedés tudomására jutását követően haladéktalanul - tájékoztatja a házelnököt.
(3) A képviselő a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okról annak felmerülését vagy tudomására jutását követően haladéktalanul tájékoztatja a házelnököt.
92. § (1) Képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést bárki tehet írásban a házelnöknél. A bejelentésben pontosan meg kell jelölni, hogy mely képviselővel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel; mellékelni kell az összeférhetetlenségi ok megállapításához szükséges bizonyítékokat is. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyazonosító adatait és aláírását.
(2) A Mentelmi Bizottság elnöke nem indítja meg az összeférhetetlenségi eljárást, és erről tájékoztatja a Mentelmi Bizottságot, ha
a) a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek,
b) a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés nyilvánvalóan alaptalan,
c) a képviselő a Mentelmi Bizottság elnökének felhívására, öt napon belül megszüntette az összeférhetetlenséget, vagy - ha az összeférhetetlenségi ok megszűnését eredményező intézkedés meghozatala más szerv vagy szervezet hatáskörébe tartozik - annak megszüntetését kezdeményezte, vagy
d) a Mentelmi Bizottság elnöke az érintett képviselőtől öt napon belül kapott válasz alapján - további adatbeszerzés nélkül is - meg tudja állapítani, hogy az összeférhetetlenség nyilvánvalóan nem áll fenn.
(3) Ha a Mentelmi Bizottság elnöke az összeférhetetlenségi eljárást nem indítja meg - és a (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben ezzel szemben a Mentelmi Bizottság nem emel kifogást -, erről tájékoztatja az érintett képviselőt, a házelnököt és a bejelentőt. Ha a Mentelmi Bizottság a (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben kifogást emel, az elnök haladéktalanul megindítja az összeférhetetlenségi eljárást.
(4) Ha a Mentelmi Bizottság elnöke megindítja az összeférhetetlenségi eljárást, erről haladéktalanul értesíti a házelnököt, aki a soron következő ülésen tájékoztatja az Országgyűlést. Az ügyet a Mentelmi Bizottság - a bejelentés Mentelmi Bizottság elnöke által történő kézhezvételétől számított - 30 napon belül kivizsgálja. E határidő számításánál a rendes ülésszakok közötti időtartamot és az (5) bekezdés szerinti adatszolgáltatás időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.
(5) Az összeférhetetlenségi üggyel összefüggésben a Mentelmi Bizottság által kért adatokat a képviselő és minden állami szerv haladéktalanul köteles a Mentelmi Bizottság rendelkezésére bocsátani. Az összeférhetetlenségi üggyel kapcsolatban átvett, rendelkezésre bocsátott adatokat az összeférhetetlenségi üggyel kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell.
(6) Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos minden nyilvántartást a Mentelmi Bizottság vezet.
93. § (1) Ha a Mentelmi Bizottság vizsgálata alapján az összeférhetetlenség fennáll, a Mentelmi Bizottság a 92. § (4) bekezdése szerinti határidőben az összeférhetetlenség kimondására irányuló határozati javaslatot nyújt be az Országgyűléshez. A határozati javaslat tartalmazza, hogy az összeférhetetlenség kimondásával egyidejűleg a képviselői megbízatás megszűnik. Az Országgyűlés az összeférhetetlenség kimondására irányuló határozati javaslat benyújtásától számított 30 napon belül határoz az összeférhetetlenség kimondásáról. E határidő számításánál a rendes ülésszakok közötti időtartamot figyelmen kívül kell hagyni.
(2) Ha a Mentelmi Bizottság vizsgálata alapján összeférhetetlenség nem áll fenn, erről a Mentelmi Bizottság elnöke tájékoztatja a házelnököt, az érintett képviselőt, valamint a bejelentőt, és az összeférhetetlenségi eljárás megszűnik. A házelnök a Mentelmi Bizottság által megállapított tényekről a soron következő ülésen tájékoztatja az Országgyűlést.
(3) Ha az összeférhetetlenségi eljárás megindítását követően lefolytatott vizsgálat lezárultával a Mentelmi Bizottság döntéséhez nincs meg a 27/C. § (2) bekezdése szerinti többség, a Mentelmi Bizottság elnöke határozati javaslat benyújtásával kezdeményezi az Országgyűlés döntését.
(4) Ha a Mentelmi Bizottság elnöke nem indította meg az összeférhetetlenségi eljárást, határozati javaslat benyújtására nem került sor, vagy az Országgyűlés nem mondta ki az összeférhetetlenséget, a képviselővel szemben ugyanazon tények alapján nem lehet újabb összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezni."
5. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény a következő 93/A-93/C. §-sal egészül ki:
"93/A. § (1) A 88. §-ban meghatározott összeférhetetlenség esetén az eljárásra a (2)-(4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A 88. §-ban meghatározott összeférhetetlenségről a jogerős ítéletet hozó bíróság vagy véglegessé vált határozatot hozó hatóság haladéktalanul tájékoztatja a házelnököt.
(3) A házelnök a tájékoztatást megküldi a Mentelmi Bizottság elnökének. A Mentelmi Bizottság elnöke a tájékoztatás alapján haladéktalanul az összeférhetetlenség kimondására irányuló határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek. A határozati javaslat tartalmazza, hogy az összeférhetetlenség kimondásával egyidejűleg a képviselői megbízatás megszűnik.
(4) Az Országgyűlés az összeférhetetlenség kimondására irányuló határozati javaslat benyújtásától számított 30 napon belül határoz az összeférhetetlenség kimondásáról. E határidő számításánál a rendes ülésszakok közötti időtartamot figyelmen kívül kell hagyni.
93/B. § A 86. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 87. § (1) bekezdése szerinti esetekben a 92. és 93. §-t kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ezekben az esetekben az összeférhetetlenséget nem lehet kimondani, a Mentelmi Bizottság, illetve az Országgyűlés csak a jogsértés tényét állapítja meg.
93/C. § (1) Az Országgyűlés az összeférhetetlenség kimondásáról szóló és a jogsértés tényének megállapításáról szóló határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
(2) Ha az Országgyűlés határozata alapján a képviselő megbízatása megszűnik, a képviselő köteles
a) a 92. § (1) bekezdése szerinti bejelentés alapján indult eljárás esetén a határozati javaslat benyújtásától,
b) a 93/A. § szerinti eljárás esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől, illetve a 88. § b) pontjában meghatározott összeférhetetlenség bekövetkeztétől
az Országgyűlés határozathozataláig terjedő időszakra vonatkozóan részére kifizetett javadalmazást az Országgyűlésnek visszafizetni."
6. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 94. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A volt képviselő családtagja vagyonnyilatkozatát a Mentelmi Bizottság a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy évig őrzi."
7. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 35. alcíme a következő 94/A. §-sal egészül ki:
"94/A. § (1) A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a Mentelmi Bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely pontosan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyazonosító adatait és aláírását. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát a Mentelmi Bizottság ellenőrzi.
(2) A Mentelmi Bizottság elnöke nem indítja meg a képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást, és erről tájékoztatja a Mentelmi Bizottságot, ha
a) a kezdeményezés nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek,
b) a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan,
c) az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz,
d) a képviselő a Mentelmi Bizottság elnökének felhívására, öt napon belül kijavítja a vagyonnyilatkozat kifogásolt tartalmát,
e) a Mentelmi Bizottság elnöke az érintett képviselőtől öt napon belül kapott válasz alapján - további adatbeszerzés nélkül is - meg tudja állapítani, hogy a vagyonnyilatkozat kifogásolt tartalma a valóságnak nyilvánvalóan megfelel.
(3) Ha a Mentelmi Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást nem indítja meg - és a (2) bekezdés e) pontja szerinti esetben ezzel szemben a Mentelmi Bizottság nem emel kifogást -, erről tájékoztatja az érintett képviselőt, a házelnököt és a kezdeményezőt. Ha a Mentelmi Bizottság a (2) bekezdés e) pontja szerinti esetben kifogást emel, az elnök haladéktalanul megindítja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást.
(4) Ha a Mentelmi Bizottság elnöke megindítja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást, erről haladéktalanul értesíti a házelnököt, aki a soron következő ülésen tájékoztatja az Országgyűlést. Az ügyet a Mentelmi Bizottság - a kezdeményezés Mentelmi Bizottság elnöke által történő kézhezvételétől számított - 30 napon belül kivizsgálja. E határidő számításánál a rendes ülésszakok közötti időtartamot és az (5) bekezdés szerinti adatszolgáltatás időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.
(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Mentelmi Bizottság felhívására a képviselő köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és gazdasági érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Mentelmi Bizottság által kért adatokat minden állami szerv haladéktalanul köteles a Mentelmi Bizottság rendelkezésére bocsátani. Az adatokba csak a Mentelmi Bizottság tagjai tekinthetnek be.
(6) Ha a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Mentelmi Bizottság azt állapítja meg, hogy a képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan mulasztotta el, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, akkor a Mentelmi Bizottság elnöke haladéktalanul köteles kezdeményezni a képviselő összeférhetetlenségének a kimondását a 93/A. § (3) bekezdésében meghatározott tartalmú határozati javaslat benyújtásával. A határozati javaslatról az Országgyűlés a 93/A. § (4) bekezdésének alkalmazásával dönt.
(7) Ha a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Mentelmi Bizottság azt állapítja meg, hogy a képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét nem mulasztotta el szándékosan, a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt nem közölt szándékosan valótlanul, a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a Mentelmi Bizottság elnöke tájékoztatja a házelnököt, az érintett képviselőt, valamint a kezdeményezőt, és a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megszűnik. A házelnök a Mentelmi Bizottság által megállapított tényekről a soron következő ülésen tájékoztatja az Országgyűlést.
(8) Ha a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását követően lefolytatott vizsgálat lezárultával a Mentelmi Bizottság döntéséhez nincs meg a 27/C. § (2) bekezdése szerinti többség, a Mentelmi Bizottság elnöke határozati javaslat benyújtásával kezdeményezi az Országgyűlés döntését.
(9) Az (5) bekezdés alapján a Mentelmi Bizottság rendelkezésére bocsátott adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell."
8. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 101. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés e) pontja alapján megszűnik annak a képviselőnek a megbízatása,]
"d) akit bíróság a választójogból a választójog gyakorlásához szükséges belátási képességének csökkenése vagy hiánya miatt jogerős ítélettel kizárt,"
(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 101. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A képviselői megbízatás (1) bekezdés szerinti megszűnése esetén a 93/A. és a 93/C. §-t kell alkalmazni azzal, hogy
a) az (1) bekezdés a), d) és e) pontjában meghatározott döntést hozó, valamint b) és c) pontjában meghatározott jogkövetkezményt végrehajtó szerv haladéktalanul tájékoztatja a házelnököt a döntésről, illetve a jogkövetkezmény alkalmazásának megkezdéséről és annak időpontjáról,
b) a határozati javaslat tartalmazza, hogy az országgyűlési képviselő megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításával egyidejűleg a képviselői megbízatás megszűnik,
c) összeférhetetlenség kimondására nem kerül sor, és
d) a 93/C. § (2) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettség az (1) bekezdés szerinti körülmény bekövetkezésének időpontjától az Országgyűlés határozathozataláig terjedő időszakra vonatkozóan keletkezik."
9. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"102. § (1) A képviselő megbízatása az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés f) pontja alapján akkor szűnik meg, ha a képviselő egy éven keresztül egy esetben sem vett részt az Országgyűlés ülésén szavazatszámláló gép alkalmazásával tartott szavazásokon.
(2) A képviselői megbízatás (1) bekezdés szerinti megszűnése esetén a 93/A. és 93/C. §-t kell alkalmazni azzal, hogy
a) az (1) bekezdésben meghatározott körülményt a házelnök javaslatára a Házbizottság állapítja meg, és erről a házelnök tájékoztatja a Mentelmi Bizottság elnökét,
b) a határozati javaslat tartalmazza, hogy annak megállapításával egyidejűleg, hogy az országgyűlési képviselő egy éven keresztül nem vett részt az Országgyűlés munkájában, a képviselői megbízatás megszűnik,
c) összeférhetetlenség kimondására nem kerül sor, és
d) a 93/C. § (2) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettség az a) pont szerinti tájékoztatástól az Országgyűlés határozathozataláig terjedő időszakra vonatkozóan keletkezik."
10. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 125. § (2) bekezdés g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az Országgyűlési Őrség)
"g) protokolláris díszelgési feladatokat lát el,
h) elvégzi a részére törvényben előírt, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusából vagy nemzetközi szerződésből eredő egyéb feladatokat,"
(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 125. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Az Országgyűlési Őrség)
"i) közreműködik az Országgyűlés Hivatala kiemelt nemzeti emlékhely és környezete megóvásával kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása során."
11. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 137. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Az Országgyűlési Őrség
a) a 125. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feladata ellátása céljából az Országházról, továbbá az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség elhelyezésére szolgáló épületekről, és
b) a 125. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott feladata ellátása céljából az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésébe tartozó, a kiemelt nemzeti emlékhely részét képező ingatlanokról és azok környezetéről
pilóta nélküli állami légijárművel felvételt készít."
(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 137. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:
"(11a) A (2a) bekezdés b) pontja alapján készített felvétel az abban szereplő személyes adat felismerhetetlenné tételét követően továbbítható az Országgyűlés Hivatala részére, a kiemelt nemzeti emlékhely és környezete megóvásával kapcsolatos feladatok ellátása céljából."
12. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény
a) 97. § (1) bekezdésében az "(1a) bekezdés" szövegrész helyébe a "(2) bekezdése" szöveg,
b) 97. § (2) bekezdésében az "(1a) bekezdés" szövegrész helyébe a "(2) bekezdése" szöveg,
c) 137. § (7) bekezdésében a "(2)-(4)" szövegrész helyébe a "(2), (3) és (4)" szöveg,
d) 137. § (9) bekezdésében a "(2)-(4)" szövegrész helyébe a "(2), (3) és (4)" szöveg,
e) 137. § (12) bekezdésében a "(7)-(11)" szövegrész helyébe a "(7)-(11a)" szöveg
lép.
13. § Hatályát veszti az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény
b) 98. § (3) bekezdésében a "felhasználói engedély és" szövegrész.
2. A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény módosítása
14. § A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Bizottság választott tagjainak és elnökének megbízatási ideje kilenc év. A Bizottság elnökét és két tagját az Országgyűlés választja meg egyenkénti szavazással. A Bizottság elnökének és két tagjának választását az Országgyűlés elnöke tűzi ki."
3. Záró rendelkezések
15. § Ez a törvény 2025. január 1-jén lép hatályba.
16. § (1) Az 1-3. § és a 10. § az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.
(2) A 3-9. §, a 12. § a) és b) pontja, valamint a 13. § az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
köztársasági elnök
Dr. Latorcai János s. k.,
az Országgyűlés alelnöke