Magyarország Alaptörvényének tizenharmadik módosítása

(2024. június 11.)[1]

Az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva az Alaptörvényt a következők szerint módosítja:

1. cikk

(1) Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(A köztársasági elnök)

"n) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát."

(2) Az Alaptörvény 9. cikke a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Sarkalatos törvény határozza meg azon, a gyermek sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmények körét, amelyek tekintetében a köztársasági elnök a (3) bekezdés n) pontjában foglalt egyéni kegyelmezési jogát nem gyakorolhatja."

2. cikk

Az Alaptörvény 37. cikke a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Magyarország az Európai Uniónak olyan hitelfelvételéhez és az ahhoz kapcsolódó garanciavállaláshoz, amely Magyarország által teljesítendő fizetési kötelezettséget keletkeztet, az Országgyűlésnek az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott egyedi határozatával adott felhatalmazása alapján, a Kormány egyedi döntése alapján járulhat hozzá."

3. cikk[2]

4. cikk

Hatályát veszti az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés g) pontja.

5. cikk

(1) Az Alaptörvény e módosítása - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2024. július 1-jén lép hatályba.

(2) A 3. cikk 2024. november 1-jén lép hatályba.

(3) Az Alaptörvény e módosítását az Országgyűlés az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontja és S) cikk (2) bekezdése alapján fogadja el.

(4) Az Alaptörvény e módosításának hatálybalépésével egyidejűleg az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegét a hivatalos lapban közzé kell tenni.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke