2025. évi CXVII. törvény
a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról
[1] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítását a törvénnyel kapcsolatban az elmúlt több mint tíz évben szerzett jogalkalmazói tapasztalatok alapján megfogalmazott gyakorlati problémák kezelése iránti igény tette szükségessé. A módosítások a polgári bíráskodás tapasztalatait elemző - a jogászi hivatásrendek képviselőiből álló - munkacsoport eredményeire támaszkodnak.
[2] A törvény a korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen nagykorú személyek védelmében egyértelművé teszi, hogy a nevükben a gondnok még a gyámhatóság jóváhagyásával sem tehet érvényesen olyan jognyilatkozatot, amellyel ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül felelősséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond.
[3] A törvény a tényleges vállalatcsoportra vonatkozó szabályok alkalmazásának megkönnyítése érdekében tisztázza a jogilag érdekeltek körét.
[4] A törvény célja a követelés- és jogátruházás kérdésének az egyértelmű jogértelmezést, egységes jogalkalmazást segítő szabályozása.
[5] A törvény továbbá az engedményes igényérvényesítésének elősegítése érdekében módosítja az engedményezés szabályait.
[6] Az öröklési jog egyes rendelkezései közül a kiesési okokra, a közjegyzőnél letett írásbeli magánvégrendelet érvényességére, az öröklési szerződés megszűnésére és az ági öröklésre vonatkozó előírásokat vizsgálja felül a törvény, és a szabályokat egyértelműsíti, pontosítja a jogviták elkerülése érdekében.
[7] Az ügyvédi letétkezelésre vonatkozó szabályozás módosításának célja a letétkezelési rendszer megbízhatóságát biztosító garanciák további erősítése. Ezt a célt szolgálja, hogy a módosítás kötelezővé teszi a letétenként elkülönített számlás vagy alszámlás letétkezelést, annak érdekében, hogy a letéti rendszer átláthatóságát növelje a felügyeletet ellátó területi ügyvédi kamarák és a letéthez kapcsolódó alszámla egyenlegébe akár közvetlen betekintést nyerő ügyfelek számára is.
[8] Az ügyvédi letétkezelés megbízhatóságát és átláthatóságát növeli továbbá, hogy az ügyvédi kamarai letéti nyilvántartásba való bejelentés kamarai visszaigazolását az ügyvéd köteles az ügyféllel közölni, amely a letéti szerződés hatályosulásának és a bankszámlás letétkezelés szabályszerűségének feltételévé válik.
[9] E célokra figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása
1. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 10. Címe a következő 50/A. §-sal egészül ki:
"50/A. § A cégbíróság a végrehajtó által megküldött árverési jegyzőkönyv alapján hivatalból jegyzi be a cégjegyzékbe az árverés időpontjával az üzletrész árverésével kapcsolatos tagváltozást."
2. § A Ctv. a következő 131/W. §-sal egészül ki:
"131/W. § E törvénynek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi CXVII. törvénnyel megállapított 50/A. §-át a 2026. március 1-jén és azt követően befejezett üzletrész árverésekre kell alkalmazni."
3. § A Ctv. 2. számú melléklet II. pont 1. alpont a) pont ab) alpontjában a "határozattal, árveréssel történő megszerzése" szövegrész helyébe a "határozattal, nem végrehajtási árveréssel történő árverési megszerzése" szöveg lép.
2. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása
4. § (1) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A gyámhatóság kivételesen indokolt esetben hozzájárulhat a cselekvőképtelen nagykorú gondnoka kérelmére az érintett személy leszármazója önálló háztartásának alapításához, fenntartásához vagy más fontos célja eléréséhez az érintett személy vagyona terhére ingyenes juttatás nyújtásához, ha a támogatás mértéke a leszármazó - a hozzájárulás időpontjában fennálló állapot és érték szerinti - törvényes örökrészének felét nem haladja meg."
(2) A Ptk. 2:23. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) Semmis a cselekvőképtelen nagykorú gondnokának olyan jognyilatkozata, amellyel a cselekvőképtelen nagykorú vagyona terhére idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül kötelezettséget vállal, amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond, vagy - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - ajándékoz. Ezt a rendelkezést - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - alkalmazni kell a gondnoknak a cselekvőképességében a vagyoni ügyeit érintően korlátozott személy jognyilatkozatához való hozzájárulására is."
5. § A Ptk. 3:62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Legalább hároméves megszakítás nélküli tényleges vállalatcsoportként való működés esetén a bíróság azon jogilag érdekelt kérelmére, akivel szemben az uralkodó tag e törvényben meghatározottak szerint helytállni tartozik, az uralkodó tag és az ellenőrzött tag viszonyában uralmi szerződés és vállalatcsoportként való nyilvántartásba vétel hiányában is alkalmazhatja az uralkodó tag és az ellenőrzött tag ügyvezetése közötti viszonyra vonatkozó rendelkezéseket."
6. § A Ptk. 3:90. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, aki eltiltás hatálya alatt áll."
7. § (1) A Ptk. 3:99/A. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, csak ezt követően kerülhet sor a tagi részesedések arányában a fennmaradt vagyon tagok közötti felosztására."
(2) A Ptk. 3:99/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) Zártkörűen működő részvénytársaságnál a pótbefizetés (1)-(2) bekezdésben foglalt előírásához és annak feltételei meghatározásához valamennyi részvényes egyhangú szavazatával meghozott határozatra van szükség. E rendelkezéstől való eltérés semmis."
8. § A Ptk. 3:135. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha egy korlátlanul felelős tag az átalakulás következtében korlátozottan felelős taggá válik, a jogutód bejegyzésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül korlátlanul - és az átalakulással létrejövő jogi személy más, korlátlanul felelős tagjaival egyetemlegesen - köteles helytállni a jogelőd gazdasági társaság tartozásaiért."
9. § A Ptk. a következő 3:167/A. §-sal egészül ki:
"3:167/A. § [Az üzletrész végrehajtási eljárásban történő értékesítése]
(1) Az üzletrész végrehajtási eljárás keretében történő értékesítése során az üzletrész másokat megelőző megszerzésére irányuló jog - 3:167. § (2) bekezdése szerinti - jogosultja e jogát jogszabályban meghatározott eljárás szabályai szerint gyakorolhatja.
(2) Az üzletrész végrehajtási eljárásban történő értékesítésével az árverési vevő a társaság tagjává válik.
(3) A tag személyének megváltozásáról a végrehajtó az árverési jegyzőkönyv megküldésével értesíti az ügyvezetőt, aki a tagváltozást a tagjegyzéken nyolc napon belül átvezeti."
10. § (1) A Ptk. 6:25. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elévülést megszakítja)
"c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy a követelés végrehajtási úton történő érvényesítése, ha ezt bírósági eljárásnak nem kell megelőznie, és a végrehajtás elrendelésére sor került; vagy"
(2) A Ptk. 6:25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak vagy ilyen eljárás és végrehajtható határozat nélkül is elrendelték a végrehajtást, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg."
11. § A Ptk. 6:193. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az engedményezett követelés alapjául szolgáló szerződés érvénytelensége esetén az engedményest megilletik azok a jogok, amelyeket az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása során az engedményezett követelés tekintetében engedményezés hiányában az engedményező érvényesíthetne a kötelezettel szemben."
12. § A Ptk. 6:202. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A jogosult jogát másra átruházhatja, ha ezt jogszabály lehetővé teszi vagy egyébként a jog forgalomképessége annak természetéből következik."
13. § A Ptk. 7:4. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Kiesik az öröklésből az is,)
"e) aki az örökséget jogszabály rendelkezése folytán nem szerezheti meg."
14. § A Ptk. 7:17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A több különálló lapból álló, más által írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, továbbá, ha minden lapját a végrendelkező és - ha a végrendelet érvényességéhez tanúk alkalmazása szükséges - mindkét tanú aláírta."
15. § (1) A Ptk. 7:52. § címe helyébe a következő rendelkezés lép:
"7:52. § [Öröklési szerződés módosítása, megszüntetése és megszűnése]"
(2) A Ptk. 7:52. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az öröklési szerződés módosítására, megszüntetésére és megszűnésére a tartási és az életjáradéki szerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."
16. § A Ptk. 7:67. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Ha a törvényes örökösök között az örökhagyónak nincs leszármazója, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről ajándékozás vagy öröklés útján ingyenesen hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik.
(2) Ági öröklésnek van helye testvértől vagy a testvér leszármazójától ajándékba kapott vagy öröklés útján ingyenesen szerzett vagyontárgyra, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől kapta ajándékba vagy öröklés útján ingyenesen szerezte."
17. § A Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"5. vagyontárgy: a dolog, a jog, a követelés, valamint a jogi személyben fennálló vagyoni részesedés;"
18. § A Ptk.
a) 6:152. §-ában a "szándékosan okozott" szövegrész helyébe a "szándékos" szöveg,
b) 6:237. § (4) bekezdésében az "idő nélkül" szövegrész helyébe az "időn keresztül" szöveg,
c) 6:430. § (3) bekezdésében a "jogosult" szövegrész helyébe a "kötelezett" szöveg,
d) 7:4. § (2) bekezdésében a "visszautasította." szövegrész helyébe a "visszautasította; " szöveg
lép.
19. § Hatályát veszti a Ptk.
3. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása
20. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 58. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A Ptk.-nak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi CXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.2.) módosított 7:17. § (3) bekezdését a Módtv.2. 14. §-ának hatálybalépése napján, vagy azt megelőzően közjegyzői letétbe helyezett végrendeletek esetén is alkalmazni kell."
4. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása
21. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 2. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ügyvédi tevékenység:)
"f) az a)-e) pont szerinti ügyvédi tevékenységgel összefüggésben szerkesztett
fa) papíralapú okiratok és mellékleteik elektronikus másolattá vagy elektronikus okirati formába alakítása (a továbbiakban együtt: elektronikus okirati formába alakítás),
fb) elektronikus okiratok és mellékleteik papíralapú másolattá alakítása (a továbbiakban: papíralapú okirati formába alakítás),"
22. § Az Üttv. 3. § (1) bekezdése a következő o) és p) ponttal egészül ki:
(Az ügyvédi tevékenység gyakorlása keretében kiegészítő jelleggel folytatható:)
"o) jogi oktatói tevékenység,
p) az ügyvédi tevékenység vagy az ügyvédi tevékenység gyakorlása keretében kiegészítő jelleggel folytatható tevékenység végzését támogató jogi informatikai rendszer fejlesztése, értékesítése vagy szolgáltatásként történő nyújtása."
23. § Az Üttv. 24. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
[Nem esik a 23. § (1) bekezdés c) pont szerinti tilalom alá:]
"q) a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény szerinti, az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy feladatának ellátása."
24. § Az Üttv. a következő 26/A. alcímmel egészül ki:
"26/A. Elektronikus okirat papíralapú okirati formába alakítása
46/A. § (1) Az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) az általa készített, a Dáptv. szerinti elektronikus magánokiratot - utalvány vagy értékpapír kivételével - papíralapú okirati formába alakíthat.
(2) A papíralapú okirati formába való alakítás során az ügyvéd kizárólag oldalhű formában, az elektronikus okirat képi megjelenésének megfelelő nyomtatott papíralapú okiratot készíthet.
(3) A papíralapú okirati formába alakítás során az ügyvéd az elektronikus okiraton található elektronikus aláírások érvényességét ellenőrzi.
(4) A papíralapú okirati formába alakítás során a kamarai jogtanácsos ügyfelének a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója az elektronikus okiratról az elektronikus okirat képi megjelenésének megfelelő papíralapú másolat készítése körében közreműködhet.
(5) Az ügyvéd a (3) bekezdés szerinti ellenőrzést követően köteles a papíralapú másolatot záradékolni és szárazbélyegzője lenyomatát, valamint aláírását a papíralapú okiraton elhelyezni. A záradék tartalmazza
a) az átalakítás helyét és időpontját,
b) az átalakítást végző ügyvéd nevét és kamarai azonosító számát,
c) azt, hogy az ügyvéd tanúsítja, hogy a papíralapú másolat az elektronikus okirat képi megjelenésének megfelel,
d) azt, hogy az elektronikus okiraton a papíralapúvá alakításkor mely aláírás érvényes, érvénytelen vagy melynek az érvényessége nem állapítható meg,
e) az elektronikus okiraton szereplő időbélyegző szerinti időpontot, valamint
f) azt, hogy az elektronikus okiratról hány papíralapú másolatot készített, és ezek közül az adott példány sorszámát.
(6) Az (5) bekezdés szerinti záradékot a papíralapú másolat minden oldalán el kell helyezni, kivéve, ha a papíralapú okirat lapjait az ellenjegyző ügyvéd úgy fűzi össze, hogy az az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható.
(7) Ha az ügyvéd e § szerint jár el, az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy a papíralapúvá alakított okirat az elektronikus okirattal az átalakítás időpontjában mindenben megegyezett.
(8) Ha az ügyvéd az általa ellenjegyzett elektronikus okiratot a (2)-(5) bekezdés szerint alakítja papíralapú okirati formába és ezt a körülményt a papíralapú okirat záradékában rögzíti a papíralapú okirat is ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratnak minősül.
(9) Az ügyvéd a papíralapú formába alakított elektronikus okirat egy példányát - ha a felek ennél hosszabb ideig történő őrzésben nem egyeztek meg - a másolatkészítéstől számított tíz évig megőrzi.
(10) Az ügyvéd az általa ellenjegyzett, papíralapú formába alakított elektronikus okiratot, - ha a felek ennél hosszabb ideig történő őrzésben nem egyeztek meg - az átalakítástól számított öt évig megőrzi.
(11) A (9) és a (10) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítésének feltételeit a kamarai jogtanácsos azon ügyfele biztosítja, akinek az ügyében az okirat keletkezett."
25. § (1) Az Üttv. 47. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az ügyvéd, az ügyvédi iroda és az európai közösségi jogász (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd)
a) a megbízás teljesítéseként,
b) a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének teljesítésére,
c) a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre, vagy
d) a 28. § (3) bekezdése alapján átvett
pénzt, készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, utalványt, értékpapírt vagy más okiratot, továbbá egyéb dolgot vehet át, őrizhet és kezelhet letétként."
(2) Az Üttv. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A letéti szerződést írásba kell foglalni. Az 51. § (1) bekezdés szerinti letét esetében a szerződés akkor hatályosul, amikor a letét-bejelentés alapján a területi kamara által küldött, a letéthez rendelt egyedi azonosító számot és a letéti nyilvántartásba bejelentett elkülönített letéti számla vagy alszámla számát tartalmazó elektronikus visszaigazolást az ügyvéd a letevővel közölte."
(3) Az Üttv. 47. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) Az (1) bekezdés d) pontja alapján kezelt letét esetében külön letéti szerződést nem kell kötni."
26. § (1) Az Üttv. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az ügyvéd a letétet a letét céljától eltérően nem használhatja, azt nem hasznosíthatja, továbbá azt más személy birtokába vagy őrizetébe e törvény eltérő rendelkezése hiányában nem adhatja."
(2) Az Üttv. 48. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Nem minősül a letét céljától eltérő hasznosításnak, ha az ügyvéd a letéti szerződés rendelkezése alapján a letett összegből a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényben meghatározott állampapírt (a továbbiakban: állampapír) vásárol, és azt veszi letétbe, feltéve, hogy a letéti szerződés teljesítését ez nem veszélyezteti és jogosult kifejezetten hozzájárul. Az állampapír-vásárlással és -visszaváltással kapcsolatos költségek a letéti szerződés eltérő rendelkezése hiányában a letevőt terhelik, a letett összeg terhére e költségek nem számolhatók el. Az állampapír vásárlásához az állampapír típusa, illetve besorolása megjelölésével a letevő írásban járul hozzá."
(3) Az Üttv. 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A letéti szerződésben a felek abban is megállapodhatnak, hogy az ügyvéd a pénzletétet az ügyfél megbízásából letétkezelés céljára szolgáló betétszámláján helyezi el, és azt lekötheti. Az ügyvédi letét betétszámlán való kezelésének kockázatairól, az Országos Betétbiztosítási Alap által nyújtott biztosításról és a kártalanítás összeghatáráról szóló tájékoztatást és az ügyfél, valamint a jogosult kifejezett hozzájáruló nyilatkozatát a letéti szerződés tartalmazza."
27. § (1) Az Üttv. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az ügyvéd a pénzt, illetve a dematerializált értékpapírt minden más pénzeszközétől és értékpapírjától elkülönítve, letéti számláján, illetve értékpapírszámláján kezeli. Az ügyvéd
a) a pénzt, illetve a dematerializált értékpapírt - a költségletét kivételével - letétenként elkülönített számlán vagy alszámlán köteles kezelni, valamint
b) a letevő erre irányuló kérelme esetén a letevő költségére biztosítja, hogy a letevő az a) pont szerinti elkülönített számla vagy alszámla egyenlegéről a számlavezetőtől közvetlenül tájékoztatást kapjon."
(2) Az Üttv. 49. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A költségletétet az ügyvéd a költségletétek kezelésére szolgáló letéti számlán vagy alszámlán kezelheti, és azt ilyen típusú számlaként a letéti nyilvántartásba köteles bejelenteni."
28. § Az Üttv. 49. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Materializált formában létrehozott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vagy utalvány, nyomdai úton előállított értékpapír, valamint más papíralapú okirat széfszolgáltatás igénybevételével is őrizhető. A 48. § (3) bekezdése alapján vásárolt nyomdai úton előállított állampapír kezelésének követelményeit kamarai szabályzat állapítja meg."
29. § Az Üttv. 51. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíteni kell)
"e) a költségletét kivételével, az elkülönített számla vagy alszámla számát,"
30. § Az Üttv. 51. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) Az ügyvédi letét bankszámlán való kezelésének feltétele, hogy az (1) bekezdés szerinti letét-bejelentés megtörténtét a területi kamara a letéthez rendelt egyedi azonosító szám és az elkülönített letéti számla vagy alszámla számának a megküldésével együtt elektronikusan visszaigazolja és a visszaigazolást az ügyvéd a letevővel közölje."
31. § Az Üttv. 105. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az ügyvédasszisztens az (1) bekezdéstől eltérően jogosult munkáltatója képviseletében ügyvéd vagy európai közösségi jogász irányítása mellett]
"f) papíralapú okiratról oldalhű elektronikus másolat, elektronikus okiratról az elektronikus okirat képi megjelenésének megfelelő papíralapú másolat készítésére,"
32. § Az Üttv. 153. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A választási szervek kivételével a területi kamara tisztségviselőit és a küldötteket négyévente titkos szavazással, közvetlenül választják (a továbbiakban: területi általános választás). A területi választási szerveket a területi elnökség választja.
(1a) A választási szervek kivételével a Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselőit a Magyar Ügyvédi Kamara Küldöttgyűlése négyévente, titkos szavazással választja (a továbbiakban: országos általános választás). Az országos választási szerveket a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége választja.
(2) A területi általános választást és az országos általános választást (a továbbiakban együtt: általános választás) jelölés előzi meg, egy tisztségre több személy, egy személy több tisztségre is jelölhető. Akit több tisztségre választottak meg, egy ügyvédi kamarán belül a küldötti tisztség kivételével kizárólag egy, általa kiválasztott tisztséget tölthet be.
(3) A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzata és a területi ügyvédi kamara alapszabálya az e törvényben meghatározottakon kívül más tisztségviselő e fejezet szerinti megválasztásáról is rendelkezhet."
33. § Az Üttv. 154. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tisztségviselő megbízatása megszűnik)
"a) az országos, illetve területi általános választások napján, küldöttek esetén az alakuló küldöttgyűlés napján,"
34. § Az Üttv. 157. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Magyar Ügyvédi Kamara legfőbb döntéshozó szerve a küldöttgyűlés, amely százötven tagból áll. Tagjai
a) a területi kamarák elnökei,
b) a területi kamarák taglétszámának a tagok összlétszámhoz viszonyított arányában a területi kamarák közgyűlése által a Magyar Ügyvédi Kamara küldöttgyűlésébe választott küldöttek, azzal, hogy minden területi kamara legalább egy küldött választására jogosult,
c) a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségébe a 159. § (2) bekezdése alapján delegált kamarai jogtanácsos és alkalmazott ügyvéd tagok."
35. § Az Üttv. 157. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A küldöttgyűlés)
"a) e törvény eltérő rendelkezése hiányában megválasztja, beszámoltatja és visszahívhatja az elnököt, az elnökséget, a bizottságokat és tagjaikat,"
36. § Az Üttv. 159. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az elnökség az elnökből, a főtitkárból, az Alapszabályban meghatározott számú elnökhelyettesekből és titkárokból, a területi ügyvédi kamarák elnökeiből, továbbá a küldöttgyűlés által választott elnökségi tagokból áll. A választott ügyvéd tagok száma - az Alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - tíz fő.
(2) A Magyar Ügyvédi Kamara elnökségének az országos általános választás évének első napján fennálló létszámarányuknak megfelelő számú legalább egy, legfeljebb három tagja kamarai jogtanácsos, valamint legalább egy, legfeljebb három tagja alkalmazott ügyvéd. E tagok közé az ezer főnél nagyobb taglétszámú területi kamara kamarai jogtanácsos elnökhelyettesét kell a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségébe delegálni. A kamarai jogtanácsosok országos tagozatának elnöke a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségének tagja és a Magyar Ügyvédi Kamara egyik elnökhelyettese."
37. § Az Üttv. 159. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az elnökség)
"e) megválasztja a Magyar Ügyvédi Kamara választási szerveit,"
38. § Az Üttv. 164. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közgyűlés)
"b) e törvény eltérő rendelkezése hiányában beszámoltatja és visszahívhatja a területi kamara elnökét, a területi elnökséget, a bizottságokat, a bizottság tisztségviselőit és tagjait,"
39. § Az Üttv. 167. § (5) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő h) ponttal egészül ki:
(A területi elnökség)
"f) dönt a területi kamara tisztségviselőinek díjazásáról,
g) megválasztja a területi kamara választási szerveit, valamint
h) ellátja a közgyűlés és a területi kamara alapszabálya által meghatározott egyéb feladatokat."
40. § Az Üttv. 91. alcíme a következő 208/H. §-sal egészül ki:
"208/H. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi CXVII. törvénnyel megállapított 47. § (1), (2) és (4a) bekezdését, 48. § (2)-(4) bekezdését, 49. § (1), (1a) és (4) bekezdését, valamint az 51. § (2) bekezdés e) és g) pontját és (3a) bekezdését a 2026. július 1-jén és azt követően megkötött vagy módosított ügyvédi letéti szerződésekre kell alkalmazni."
41. § Az Üttv.
a) 51. § (2) bekezdés g) pontjában az "a dátumát" szövegrész helyébe az "a dátumát, a 47. § (1) bekezdés d) pontja szerinti letét esetében az átvétel idejét, az átvett pénz összegét, az átvétel jogcímét, valamint az átvett pénz megbízó részére történő átadásának időpontját" szöveg,
b) 149. § (1) bekezdés g) pontjában az "adószámát" szövegrész helyébe az "adószámmal nem rendelkezik vagy adószámát" szöveg
lép.
5. Záró rendelkezések
42. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2026. március 1-jén lép hatályba.
(2) A 25-30. §, a 40. § és a 41. § a) pontja 2026. július 1-jén lép hatályba.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke