2025. évi XI. törvény

a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosításáról

[1] Magyarok milliói számára biztosítandó polgári élet lehetőségének és minőségének meghatározó tényezője az állam által biztosított személyszállítási közszolgáltatás.

[2] Alapvető célkitűzés, hogy hazánk polgárai az ország minden pontjáról, akár a legkisebb településről megfelelő színvonalú szolgáltatással és a legfontosabb szükségleteikhez illeszkedő menetrenddel, biztosan és biztonságban juthassanak el a munkahelyükre, az oktatási és egészségügyi intézményekbe, vagy az adott térség közigazgatási központjába.

[3] A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvénynek e törvény általi módosítása részletesen meghatározza az utas által igénybe vehető személyszállítási közszolgáltatási alapellátást, és ezen alapelvek mentén a személyszállítási közszolgáltatási menetrend előkészítési folyamatát.

[4] A jogalkotó célja, hogy Magyarország közlekedési közszolgáltatási rendszerében egységes és logikus szabályozás szerint készüljenek a szolgáltatói menetrendek, valamint megszűnjenek a szolgáltatási színvonalban korábban tapasztalható egyenetlenségek és egyenlőtlenségek.

[5] Az Országgyűlés mindezekre tekintettel a következő törvényt alkotja:

1. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény preambuluma helyébe a következő rendelkezés lép:

"[1] Az állam által biztosított személyszállítás egyike a legfontosabb közszolgáltatásoknak, amely jelentékeny részben határozza meg a polgári élet lehetőségét és annak minőségét magyarok milliói számára.

[2] Alapvető jog tehát, hogy hazánk polgárai az ország minden pontjáról, akár a legkisebb településről megfelelő színvonalú szolgáltatással és a legfontosabb szükségleteikhez illeszkedő menetrenddel, biztosan és biztonságban juthassanak el a munkahelyükre, az oktatási vagy egészségügyi intézményekbe, az adott térség közigazgatási központjába.

[3] E törvény részletesen és pontosan meghatározza az állampolgárok közlekedési közszolgáltatásokhoz való jogát és szavatolja annak érvényesülését a mindennapokban.

[4] A jogalkotó célja, hogy a törvényben kifejtett elvek gyakorlatba ültetésével Magyarország közlekedési közszolgáltatási rendszerében egységes és logikus szabályozás szerint készüljenek a szolgáltatói menetrendek, valamint megszűnjenek a szolgáltatási színvonalban korábban tapasztalható egyenetlenségek és egyenlőtlenségek.

[5] E törvény tartalmazza a különböző településtípusok esetében nyújtandó szolgáltatások mennyiségi és minőségi jellemzőit. Lépcsőzetesen - települési, járás- és vármegyeszékhelyi szinten, illetve a főváros és vonzáskörzete tekintetében - határozza meg, hol, milyen alapellátás biztosításával érvényesülnek a polgárok személyszállítási közszolgáltatásokkal kapcsolatos jogai.

[6] A személyszállítási közszolgáltatások igénybevételére vonatkozó alapvető joggal kapcsolatos törvény ezért a személyszállítási jogok legfőbb kódexe és kiindulópontja. A jövőben mobilitási közszolgáltatás csak e jogok tiszteletben tartásával és érvényesítésével szervezhető meg és működtethető Magyarországon.

[7] A törvényben felsorolt jogok érvényesítése igazságosabbá teszi a vidéken élők hozzáférését a közlekedési közszolgáltatásokhoz, ez pedig közvetett, de jelentős hatással lehet a nagyvárosokon kívüli Magyarország, a magyar vidék megtartóerejének növekedésére.

[8] E törvény révén hazánk polgárainak közlekedéssel kapcsolatos jogai ugyanakkor nemcsak a térben, de időben is hatékonyabban érvényesülnek, miután a korábbiaktól eltérően a törvény által meghatározott alapellátást immár nem csupán a hétköznapokon, hanem a hét minden napján biztosítani szükséges. Ez a változás ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy a kisebb, vidéki településeken élő honfitársaink se legyenek kizárva a szokásos rendtől eltérő munkavégzés lehetőségéből, valamint ahhoz, hogy igazságosabbá, területileg kiegyenlítetté váljon a kikapcsolódási, szórakozási lehetőségekhez való hozzáférés hazánk minden polgára számára.

[9] A személyszállítási közszolgáltatások igénybevételére vonatkozó alapvető joggal kapcsolatos törvény erősíti Magyarország belső kohézióját, támogatja a szülőföldön maradás és boldogulás lehetőségét, miközben a munkaerőpiac kínálati és keresleti oldalának jobb összekapcsolása, az oktatási, egészségügyi, kulturális és rekreációs lehetőségekhez való jobb hozzáférés megteremtése révén képes környezettudatos, fenntartható módon támogatni a polgári átalakulás folyamatát: a haza és haladás kettős célkitűzésének érvényesülését.

[10] Mindezekre tekintettel az Országgyűlés az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény XI. cikk (1) és (2) bekezdése, XII. cikk (1) és (2) bekezdése, XIX. cikk (1) és (2) bekezdése, XX. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint XXII. cikk (1) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:"

2. § (1) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 2. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"1. alapellátás: az országos, a regionális és az elővárosi személyszállítási közszolgáltatások esetében az e törvény és a felhatalmazása alapján a közlekedésért felelős miniszter által az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások keretében nyújtandó alapellátás meghatározására vonatkozó részletes szabályokról szóló rendeletben meghatározott mértékű szolgáltatás, a főváros és a helyi személyszállítási közszolgáltatást működtető megyei jogú városok esetében a Főváros Közgyűlésének vagy a megyei jogú város képviselő-testületének rendeletében meghatározott szolgáltatási szint;"

(2) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 2. §-a a következő 6a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"6a. garantált átszállás: a közforgalmú menetrend által biztosított átszállási lehetőség a közösségi közlekedés járatai között;"

(3) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 2. §-a a következő 7a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"7a. haváriahelyzet: természeti csapás, emberi tevékenység vagy mulasztás hatására előállt helyzet, baleset, katasztrófa vagy hirtelen bekövetkező műszaki jellegű meghibásodás, amely a személyszállítási közszolgáltatás ellátásában zavart okoz;"

3. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások biztosításának módját az ellátásért felelősnek e törvény szerint, az Országgyűlés és a Kormány közlekedéspolitikai célkitűzéseivel összhangban - különös tekintettel a vidéki lakosság és a munkaerő mobilitására, az oktatás, a szociális és egészségügyi szolgáltatások elérhetőségére, a gazdaság támogatására, a környezet védelmére, a fenntarthatóságra, a költséghatékonyságra és a kötöttpályás közlekedés lehetőség szerinti előnyben részesítésére - kell kialakítania."

4. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"27. § (1) Ha a közlekedési hálózat műszaki állapota lehetővé teszi, az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó alapellátást minden település számára elsődlegesen menetrend szerinti közlekedéssel kell biztosítani.

(2) Az országos, regionális és elővárosi szegmensenként egy vonalon egyféle, az utasforgalmi adatok alapján azonosítható utazási igények leghatékonyabb kiszolgálását célzó közlekedési mód (a továbbiakban: leghatékonyabb közlekedési mód) finanszírozását biztosítja a megrendelő. A megrendelő dönthet a közlekedés módjának megváltoztatásáról, további közlekedési módok alkalmazásáról. A megrendelő a közszolgáltatási menetrendet az azonosítható utazási igények figyelembevételével határozza meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti leghatékonyabb közlekedési mód tekintetében kivételt képeznek a főváros és a megyei jogú városok elővárosaiban 20 km távolságon vagy 30 percen belüli eljutások. Nem szűnhet meg olyan vonat és busz közötti párhuzamosság, ahol a párhuzamosság megszüntetése 50%-nál nagyobb mértékű eljutásiidő-növekedést jelentene.

(4) Az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatást igénybe vevő - az államháztartás teherbíró képességének keretein és az infrastrukturális adottságon belül, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott esetek kivételével, térítés ellenében - az alapellátás keretében legalább a következő szolgáltatások igénybevételére jogosult:

a) adott település és a járásközpont közötti közvetlen eljutási lehetőség,

b) a járásközpont és a vármegyeszékhely közötti közvetlen eljutási lehetőség,

c) a szomszédos vármegyeszékhelyek közötti közvetlen eljutási lehetőség, valamint

d) a főváros és a vármegyeszékhelyek közötti közvetlen eljutási lehetőség.

(5) Az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásokat igénybe vevőknek naponta legalább három alkalommal a (4) bekezdés a) pontjában és naponta legalább két alkalommal a (4) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott viszonylatokon nyújtott alapellátást kell biztosítani településenként, a települési önkormányzattal az egységes egyeztetési eljárás keretében történő egyeztetések eredményének figyelembevételével kialakított menetrend szerint közlekedő járattal.

(6) A lakosság mobilitásának elősegítése érdekében a (4) és (5) bekezdésben foglaltakon felül e törvény felhatalmazása alapján a közlekedésért felelős miniszter rendeletben az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozóan a személyszállítási közszolgáltatások keretében nyújtandó alapellátás részeként további kötelező eljutási lehetőségek biztosítását határozhatja meg.

(7) Az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó alapellátás keretében a (4)-(6) bekezdésben meghatározott szolgáltatási mennyiség biztosítása a hét valamennyi napján kötelező.

(8) A megrendelő a (2)-(7) bekezdésben meghatározott személyszállítási közszolgáltatások kialakítása során figyelembe veszi

a) a munkába járás és az oktatási, nevelési intézményekbe történő eljutás biztosítását,

b) a közigazgatási, az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítását,

c) az alapvető életszükségletek kielégítéséhez szükséges kereskedelmi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítását,

d) az elmaradott térségek közlekedési kapcsolatainak fenntartását,

e) a környezetvédelem és a fenntarthatóság érvényre juttatását,

f) az egyes alágazatok közötti hatékony és takarékos együttműködés előmozdítását,

g) a legkisebb költség és a működési hatékonyság érvényesülésének biztosítását, valamint

h) a közösségi közlekedés járatai közötti garantált átszállás érvényesülésének biztosítását.

(9) Az éves menetrendben meg kell határozni a (4)-(8) bekezdés szerinti alapellátást biztosító járatokat, amelyeket elsősorban a munkába és iskolába járás szempontjának érvényesülése és az utasforgalom nagyságrendje alapján kell kijelölni.

(10) Ha a közlekedési hálózat műszaki állapota lehetővé teszi, a (4)-(8) bekezdés szerinti alapellátást haváriahelyzetben is biztosítani szükséges."

5. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 29. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha a vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző közlekedési szolgáltató által végzett személyszállítási közszolgáltatás műszaki okból vasúti járművel nem látható el, a közlekedési szolgáltató az (5) bekezdésben meghatározott feltételeket nem köteles teljesíteni."

6. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 39. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott, még elégséges szolgáltatás mértéke a munkabeszüntetésben érintett időszak vonatkozásában nem lehet kevesebb, mint

a) helyi személyszállítási közszolgáltatások esetén a megrendelt személyszállítási közszolgáltatás mennyiségének 66%-a,

b) országos, elővárosi és regionális személyszállítási közszolgáltatások esetén a (3) bekezdésben jóváhagyott sztrájkmenetrend.

(2) A személyszállítási közszolgáltatást végző közlekedési szolgáltató minden menetrendi évben sztrájkmenetrendtervezetet készít a munkavállalók képviselőinek bevonásával, amelyet - a munkavállalók képviselőinek álláspontjáról szóló tájékoztatással együtt - az éves menetrend felterjesztésével egyidejűleg jóváhagyásra megküld a megrendelőnek. A megrendelő a sztrájkmenetrendet minden évben november 18-ig, de legkésőbb a menetrend felterjesztés beérkezésétől számított 14 napon belül jóváhagyja.

(3) A lakosság közszolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítása érdekében a közlekedési szolgáltató köteles legalább a (2) bekezdés szerinti, a megrendelő által jóváhagyott sztrájkmenetrendnek megfelelő szolgáltatást biztosítani.

(4) A még elégséges szolgáltatás mértéke az (1) bekezdésben meghatározott mennyiséget a munkabeszüntetés szervezői és a munkáltató közös megállapodásával meghaladhatja."

7. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 51. §-a a következő (14) és (15) bekezdéssel egészül ki:

"(14) E törvénynek a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosításáról szóló 2025. évi XI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 27. §-át és 39. § (1)-(4) bekezdését első alkalommal a 2025/2026. évi menetrend tervezése során kell alkalmazni.

(15) A 2025/2026. évi menetrend hatálybalépéséig a Módtv. hatálybalépése előtt hatályos, még elégséges szolgáltatás mértékére vonatkozó rendelkezések szerint köteles a szolgáltató sztrájk esetén a közszolgáltatást ellátni."

8. § Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke