2025. évi XX. törvény
az európai parlamenti képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével összefüggésben egyes törvények módosításáról
[1] Az Országgyűlés elkötelezett a demokratikus intézmények, különösen a választott tisztségviselők iránti közbizalom megerősítése és az átláthatóság növelése mellett.
[2] Az elmúlt években az Európai Parlament egyes képviselőivel, magas rangú tisztségviselőivel összefüggésbe hozható korrupciós botrányok rávilágítottak arra, hogy a brüsszeli átláthatósági mechanizmusok nem nyújtanak megfelelő garanciát a közélet tisztaságának megteremtéséhez. A közbizalom helyreállítása és megerősítése érdekében a tagállamoknak fokozott felelősségük van saját képviselőik elszámoltathatóságának biztosításában. Ezt szolgálja a magyar vagyonnyilatkozati rendszer is, amely a legszigorúbbak közé tartozik. Az ebből fakadó kötelezettségek eddig nem vonatkoztak az európai parlamenti képviselőkre, holott ők is a magyar választópolgároktól kapott felhatalmazás alapján töltik be tisztségüket.
[3] A törvény ezért - tiszteletben tartva az uniós jog által meghatározott kereteket - a hazai átláthatósági normákhoz igazodó vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget ír elő az európai parlamenti képviselők számára.
[4] Az Országgyűlés a fenti célokat és elvi kereteket szem előtt tartva a következő törvényt alkotja:
1. Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény módosítása
1. § Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 4. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(Az Európai Parlament tagjának megbízatása megszűnik:)
"f) a vagyonnyilatkozat-tételi előírások e törvény szerinti megsértésének megállapításával."
2. § Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény I. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
"Illetékes hatóság
7/B. § (1) Amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásával kapcsolatos kérdésekben az Európai Unió joga szerinti tagállami illetékes hatóságnak a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) minősül.
(2) A Bizottságot (1) bekezdés szerinti hatáskörének gyakorlásával összefüggésben annak elnöke, az elnök akadályoztatása esetén a Bizottság elnökhelyettese képviseli.
(3) A Bizottság (1) bekezdés szerinti hatáskörének gyakorlásával kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Nemzeti Választási Iroda látja el."
3. § Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény a következő Fejezettel egészül ki:
"II/A. FEJEZET
VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉG
9/A. § (1) Az európai parlamenti képviselő az európai parlamenti választásokat követően az Európai Parlament első plenáris ülésének végéig, vagy - amennyiben az európai parlamenti képviselő a munkáját ezt követően kezdi meg - a parlamenti ciklus során mandátumának megállapítását követő 30 napon belül - a mandátum megállapításának napján fennálló állapot szerint -, majd azt követően minden évben január 31-ig az előző év december 31. napján fennálló állapot szerint, valamint a megbízatásának megszűnését követő 30 napon belül - a megbízatás megszűnésének napján fennálló állapot szerint - vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozat formájára és tartalmára az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az európai parlamenti képviselő a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, továbbá gyermekének (a továbbiakban együtt: családtag) a képviselő vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát. Az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség független az Európai Parlament által az európai parlamenti képviselők részére előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségtől.
(2) A vagyonnyilatkozatokat a Bizottság őrzi, illetve a vagyonnyilatkozatokról a nyilvántartást vezeti.
(3) A családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát - a családtag személyes adatai kivételével - a Nemzeti Választási Iroda által működtetett honlapon haladéktalanul közzé kell tenni. A vagyonnyilatkozat a honlapról az európai parlamenti képviselő megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el.
(4) A családtag vagyonnyilatkozatába csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során. A volt európai parlamenti képviselő családtagja vagyonnyilatkozatát a Bizottság a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy évig őrzi.
(5) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését a Bizottság ellenőrzi, és e kötelezettség elmulasztása esetén hivatalból vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást indít.
(6) Az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a Bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely pontosan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyazonosító adatait, kapcsolattartási adatait (lakcím, elektronikus levelezési cím) és aláírását.
(7) Ha a kezdeményezés nem felel meg a (6) bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, a Bizottság elnöke a kezdeményezést nem terjeszti a Bizottság elé, és erről haladéktalanul tájékoztatja a kezdeményezőt, a Bizottságot és az érintett európai parlamenti képviselőt.
(8) A Bizottság elnöke az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás megindítását megelőzően felhívja az európai parlamenti képviselőt, hogy a felhívás kézhezvételét követő nyolc napon belül javítsa ki a vagyonnyilatkozat kifogásolt tartalmát, nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve - a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztása esetén - teljesítse vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét. A Bizottság elnöke a felhívás eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot.
(9) A Bizottság nem indítja meg az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást, amennyiben az európai parlamenti képviselő a Bizottság elnökének a felhívására a (8) bekezdés szerinti határidőn belül teljesíti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét, kijavítja a vagyonnyilatkozat kifogásolt tartalmát, illetve a Bizottság az érintett képviselőtől kapott válasz alapján - további adatbeszerzés nélkül is - meg tudja állapítani, hogy a vagyonnyilatkozat kifogásolt tartalma a valóságnak nyilvánvalóan megfelel. Ha a Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást nem indítja meg, a Bizottság elnöke erről haladéktalanul tájékoztatja a kezdeményezőt és az érintett európai parlamenti képviselőt.
(10) Ha a Bizottság megindítja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást, erről az érintett képviselőt haladéktalanul tájékoztatja. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottság - az európai parlamenti képviselő (9) bekezdés szerinti válaszának kézhezvételétől számított, vagy a (8) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követő -30 napon belül lefolytatja. E határidő számításánál a (11) bekezdés szerinti adatszolgáltatás időtartamát figyelmen kívül kell hagyni. A Bizottság eljárására megfelelően alkalmazni kell a választási eljárásról szóló törvénynek a Bizottság összehívására, az ülés határozatképességére és a döntéshozatalra vonatkozó szabályait.
(11) A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát a Bizottság ellenőrzi. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Bizottság elnökének a felhívására az európai parlamenti képviselő köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és gazdasági érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Bizottság által kért adatokat minden állami szerv haladéktalanul köteles a Bizottság rendelkezésére bocsátani. Az adatokba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be. A Bizottság tagjai a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során tudomásukra jutott és a Bizottság által nyilvánosságra nem hozott adatot, tényt vagy körülményt bizottsági tagságuk fennállása alatt, és annak megszűnését követően jogosulatlanul nem tehetik közzé, nem hasznosíthatják, és nem hozhatják harmadik fél tudomására.
(12) A (11) bekezdés alapján a Bizottság rendelkezésére bocsátott adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárultát követő harmincadik napot követő első munkanapon meg kell semmisíteni.
(13) Ha a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Bizottság azt állapítja meg, hogy az európai parlamenti képviselő
a) - ide nem értve a b) pont szerinti mulasztást - vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan mulasztotta el, illetve a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, vagy
b) megbízatásának megszűnését követő 30 napon belül vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét nem teljesítette
a Bizottság az a) pont szerinti esetben dönt az európai parlamenti képviselő megbízatásának megszűnéséről, a b) pont szerinti esetben pedig a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség határidejének eredménytelen elteltét követő 30 napon belül a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötszörösével megegyező összegű bírságot szab ki. Folyamatosan fennálló mulasztás esetén a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséig a Bizottság a mulasztást megállapító legutóbbi döntését követő 60. nap elteltével ismételten, legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér havi összege ötszörösével megegyező összegű bírságot szabhat ki. A bírság megfizetésére, valamint a bírságtartozás végrehajtásának elévülésére a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 219. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak alkalmazandók. A Bizottság elnöke a döntést haladéktalanul közli az érintett európai parlamenti képviselővel, valamint tájékoztatja a kezdeményezőt. Döntéséről a Bizottság személyes adatokat nem tartalmazó összefoglalót tesz közzé.
(14) A Bizottság elnöke és a Bizottság az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásában az európai parlamenti képviselőhöz intézett felhívást, a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindításáról vagy lezárásáról szóló tájékoztatást, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásban hozott határozatot hivatalos iratként vagy a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben meghatározott elektronikus úton kézbesíti. Hirdetményi közlésnek és közhírré tételnek helye nincs.
(15) A nem elektronikusan közölt iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert az a címzett a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő lakcíméről a Bizottsághoz
a) "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza, az iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját,
b) "ismeretlen" vagy "elköltözött" jelzéssel érkezett vissza, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napját
követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
(16) Ha a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Bizottság jegyzőkönyvi döntéssel azt állapítja meg, hogy a képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét nem mulasztotta el szándékosan, a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt nem közölt szándékosan valótlanul, a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a Bizottság elnöke tájékoztatja az érintett képviselőt, valamint a kezdeményezőt, és a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megszűnik.
(17) Az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a Bizottság zárt ülésen folytatja le. A Bizottság elnöke az ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről az érintett európai parlamenti képviselőt értesíti. Ha az európai parlamenti képviselő az ülésen megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a Bizottság ülésén egyébként nem lehet jelen."
4. § Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény II/A. Fejezete a következő 9/B. §-sal egészül ki:
"9/B. § (1) Az európai parlamenti képviselő a Bizottság 9/A. § (13) bekezdése szerinti döntésével szemben annak közlésétől számított 15 napon belül felülvizsgálati kérelmet nyújthat be a Kúriához. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria a benyújtást követően 30 napon belül, közigazgatási nemperes eljárásban, öt hivatásos bíróból álló tanácsban bírálja el. A Kúria a Bizottság döntését nem változtathatja meg.
(2) A 9/A. § (13) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha a Bizottság döntése ellen
a) nem nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő eredménytelen elteltét követően haladéktalanul,
b) felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be és a Kúria a Bizottság döntését helybenhagyta, a Kúria döntésének közlését követően haladéktalanul
tájékoztatja a Bizottság elnöke az Európai Parlament elnökét az európai parlamenti képviselő megbízatásának az 1976. szeptember 20-i 76/787/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi határozathoz csatolt, az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány 13. cikk (3) bekezdése értelmében történő megszűnéséről."
5. § Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény VI. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
"Átmeneti rendelkezések
32. § Az európai parlamenti képviselő az e törvénynek az európai parlamenti képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XX. törvénnyel (a továbbiakban: 2025. évi XX. törvény) megállapított 9/A. § (1) bekezdése szerinti tartalommal és formában először - a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló állapot szerint - a 2025. évi XX. törvény hatálybalépését követő 44 napon belül tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a családtagjának az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát is. Az európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás a 2025. évi XX. törvény hatálybalépését követő 45. naptól kezdeményezhető és indítható meg."
6. § Hatályukat vesztik az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 12. § (7) bekezdésében a "Nemzeti Választási" szövegrészek.
2. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása
7. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény a következő alcímmel egészül ki:
"19/A. A Nemzeti Választási Bizottság zárt ülése
41/A. § (1) Törvényben meghatározott esetekben a Nemzeti Választási Bizottság zárt ülést tart. Egy vagy több napirendi pont tárgyalása céljából zárt üléssé nyilvánítható a nyilvános ülés egy része is. Zárt ülés elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével nem tartható.
(2) A zárt ülésen a Nemzeti Választási Bizottság tagjain kívül csak a Nemzeti Választási Iroda elnöke, elnökhelyettese, törvényben meghatározott személy, - adminisztratív feladatok ellátása céljából - a Nemzeti Választási Iroda munkatársa, valamint a Nemzeti Választási Bizottság elnöke által meghívott személy vehet részt.
(3) A Nemzeti Választási Bizottság által zárt ülésen meghozott határozatok nem nyilvánosak, törvény eltérő rendelkezése hiányában a zárt ülésen hozott döntést írásbeli kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy a Dáptv.-ben meghatározott elektronikus úton kell kézbesíteni annak számára, akinek a döntés jogát vagy jogos érdekét érinti.
(4) A Nemzeti Választási Bizottság a zárt ülést követően haladéktalanul a zárt ülésen meghozott határozat számát, a rendelkező részét és az indokolás lényegét tartalmazó összefoglalót hoz nyilvánosságra.
41/B. § (1) A zárt ülésen tárgyalt egy vagy több napirendi pontról napirendi pontonként külön jegyzőkönyv készül.
(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe történő betekintésre a Nemzeti Választási Bizottság elnökének engedélye alapján van lehetőség.
(3) Engedély nélkül tekintheti meg a jegyzőkönyvet, aki a Nemzeti Választási Bizottság zárt ülésén részt vehet és írásbeli nyilatkozata szerint a jegyzőkönyv megtekintése állami vagy közfeladat ellátása érdekében indokolt.
(4) A betekintést írásban kell engedélyezni. Az engedélyt, valamint a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell. A betekintő személy a betekintés tényét és idejét a jegyzőkönyvre rávezeti és aláírásával igazolja."
8. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 229. § (2) bekezdésében a "három" szövegrész helyébe az "öt" szöveg lép.
3. Záró rendelkezések
9. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.
(2) A 4. § és a 8. § az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.
10. § A 2. alcím az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
köztársasági elnök
Dr. Latorcai János s. k.,
az Országgyűlés alelnöke