221/2025. (VII. 24.) Korm. rendelet

a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzet felszín alatti vízhasználatainak egyes szabályairól

[1] A Kormány, figyelemmel a felszín alatti vízkészletek fenntartható használatának és védelmének kiemelt fontosságára, a klímaváltozás és az emberi tevékenységek által okozott terhelésekre, a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetek kijelölésével és szabályozásával segíti elő a környezeti értékek hosszú távú megőrzését és a vízhasználatok gazdasági és ökológiai érdekekkel összhangban történő kezelését.

[2] E szabályozás megalkotásával a Kormány célja a vízbázisok fenntarthatóságának biztosítása és az ivóvízkészletek védelme a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetben, miközben támogatja a vízhasználatok összehangolását a környezeti és gazdasági igényekkel.

[3] A rendelet meghatározza a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzeteket, valamint a monitoring-, engedélyezési és ellenőrzési feladatok hatékony ellátását, továbbá előmozdítja a fenntartható vízhasználatokkal kapcsolatos célok megvalósítását, és megteremti a lehetőséget a vízügyi és vízvédelmi hatóságok számára a szükséges intézkedések végrehajtására.

[4] A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7i) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) Az e rendeletben foglalt szabályokat a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetben tervezett és folytatott vízhasználatokra kell alkalmazni.

(2) E rendelet alkalmazásában az állapotértékelésen alapuló engedély a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 14/A. §-ában és 15. § (2a) bekezdésében meghatározott rendelkezések szerint kiadott engedély.

2. § A különleges vízkészlet-gazdálkodási körzet lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.

3. § (1) A háztartási kutak kivételével a felszín alatti vízkivétel céljából tervezett vízilétesítmény esetén az engedélyes köteles monitoringrendszer kiépítésére és a megfigyelőkutakba távmérővel ellátott folyamatos vízszintregisztráló eszköz telepítésére.

(1a)[1] Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően nem kötelező monitoring terv készítése, továbbá monitoring rendszer kiépítése és üzemeltetése, amennyiben a vízkivétel a 10 000 m3/év mennyiséget nem haladja meg.

(2) A különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetben - a háztartási kutakat kivéve - valamennyi felszín alatti vízkivétel céljából létesült vízilétesítmény a víz mennyiségének mérését biztosító folyamatosan mérő hitelesített vízmérővel vagy akkreditált kalibráló laboratórium által 5 évnél nem régebben kalibrált digitális kútvízmérő alkalmazásával üzemeltethető.

(3) A monitoringrendszerre vonatkozó monitoringtervet a termelőkút létesítését megelőzően jóváhagyás céljából az illetékes vízügyi és vízvédelmi hatóságként eljáró vármegyei kormányhivatal részére kell benyújtani. A monitoringtervben a vízkivétel utánpótlódási területén belül legalább három, az igénybe vett vízadóra szűrőzött kút létesítésére kell javaslatot tenni. A vízkivétel utánpótlódási területén belül az igénybe vett vízadóra szűrőzött és érvényes üzemeltetésre jogosító vízjogi engedéllyel rendelkező monitoringkúttal az új kút létesítése kiváltható.

(4) A monitoringterv tartalmának minimumkövetelményei:

a) a monitoringrendszer létesítményeinek bemutatása;

b) a vizsgált paraméterek köre;

c) a vizsgálati gyakoriság;

d) a mérések, megfigyelések, észlelések, továbbá a mintavételezések módszertana;

e) a mért, észlelt, megfigyelt adatok nyilvántartásának és feldolgozásának rendje; valamint

f) az értékélés és az adatszolgáltatás rendje.

(5) A monitoringtervben - az üzemeltető hozzájárulásával - az utánpótlódási területén belül már meglévő, üzemeltetésre alkalmas és engedéllyel rendelkező monitoringkút bevonására is tehető javaslat, amelynek során a működési területükkel érintett vízügyi igazgatási szerv üzemeltetésében álló, az országos vízrajzi monitoring-hálózat részét képező kutakat kell előnyben részesíteni.

(6) Az illetékes vízügyi és vízvédelmi hatóságként eljáró vármegyei kormányhivatal a monitoringtervet hatósági eljárás keretében - a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelői hozzájárulása alapján - hagyja jóvá. A vízjogi engedélyhez kötött mezőgazdasági célú kúttal kapcsolatos eljárás esetén a monitoringtervet jóváhagyó határozatot, illetve a monitoringrendszerre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedélyt megküldi az öntözési igazgatási szerv részére.

(7) A vizsgálandó komponensek körét és a mintavétel gyakoriságát a területi vízügyi igazgatási szerv vagyonkezelői hozzájárulásában foglaltak figyelembevételével az eljáró hatóság

a) az (5) bekezdésben foglalt meglévő kutak igénybevétele esetén a monitoringtervet jóváhagyó határozatban,

b) új monitoringkutak esetén az azokra vonatkozó üzemeltetésre jogosító vízjogi engedélyben

határozza meg.

(8) A termelő- és monitoringkutakat úgy kell kialakítani, hogy azok alkalmasak legyenek mennyiségi és kémiai monitoring végrehajtására és a mennyiségi adatok továbbítására.

(9) A monitoringkutak üzemeltetőjének a (8) bekezdésben foglalt mérési adatokhoz állandó hozzáférést kell biztosítania a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv számára.

(10) A lakossági vízellátás céljából termelő kutak vízadó rétegére termelőkutakat kizárólag a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szerinti ellátásért felelős, illetve víziközmű-szolgáltató vagy a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendelet szerinti közösségi ivóvízellátást biztosító saját célú ivóvízművet üzemeltető létesíthet.

(11) A vízügyi igazgatási szerv a vízkészletek változásának nyomon követése érdekében

a) a vízhasználat céljára elérhető vízkészlet mennyiségi és minőségi szempontjaira figyelemmel a vízügyi és vízvédelmi hatóság részére javaslatot tesz az állapotértékelésen alapuló engedélyezési eljárás szükségességéről;

b) értékeli a (8) bekezdés szerinti monitoringrendszer adatait, állapotértékelést készít, és kétévente meghatározza az adott vízkivételnek tulajdonítható süllyedési trend mértékét;

c) - ha a süllyedés mértéke túllépi a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv kidolgozott szempontrendszere alapján meghatározott értéket - jelzéssel él a vízügyi és vízvédelmi hatóság irányába az érintett üzemeltetésre jogosító vízjogi engedély felülvizsgálata érdekében;

d) műholdas, távérzékelési eszközöket is igénybe vehet a tényleges vízhasználatok nyomon követésére;

e)[2]

(12) A vízügyi és vízvédelmi hatóság a vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme érdekében

a) vizsgálja, hogy a kérelem tartalma megfelel-e a vagyonkezelői hozzájárulásban rögzített paramétereknek;

b) a vagyonkezelő hozzájáruló nyilatkozatát figyelembe véve állapotértékelésen alapuló, üzemeltetésre jogosító engedélyt ad ki, amelyben az engedélyezett vízhasználat nem haladhatja meg az évi 40 000 m3-t;

c) a működési területével érintett vízügyi igazgatási szervvel együttműködve hajtja végre a vízhasználatok ellenőrzését;

d) a vízügyi igazgatási szerv jelzése alapján hivatalból gondoskodik az üzemeltetésre jogosító vízjogi engedély felülvizsgálatáról, ennek keretén belül, indokolt esetben intézkedik az engedély módosításáról, visszavonásáról;

e) a vízkivételek fenntarthatósága érdekében általános hatáscsökkentő és vízkészletnövelő területi intézkedések bevezetésére kötelezheti a vízhasználót.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

5. § Ez a rendelet a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk b) pontjának való megfelelést szolgálja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 221/2025. (VII. 24.) Korm. rendelethez

A lehatárolt különleges vízkészlet-gazdálkodási körzet víztestek szerinti bontása