296/2025. (IX. 25.) Korm. rendelet

a szőlő aranyszínű sárgaság szőlőbetegség terjedésének lassításához szükséges azonnali intézkedések veszélyhelyzetben alkalmazandó szabályairól

[1] A szőlő aranyszínű sárgaságot okozó betegsége a szőlő egyik legveszélyesebb zárlati károsítója, amely bejelentési kötelezettség alá tartozik. Magyarországon 2013-ban bukkant fel először a kórokozó. Ez a növénybetegség emberre, állatra ártalmatlan, a szőlőnövényre viszont végzetes. Ismert gyógymód ellene nincs, a védekezés és a betegség terjedésének lassítása, kordában tartása a betegséget terjesztő vektor, az amerikai szőlőkabóca elleni fellépés útján lehetséges. A hatósági növényegészségügyi intézkedéseknek köszönhetően a károsító terjedését az elmúlt 12 évben sikerült lassítani. Az idei évben azonban tovább súlyosbodott a helyzet. A betegség ellen kizárólag a növényvédő szeres védekezés nem elegendő. Mára egyértelművé vált, hogy mindez kizárólag minden érintett szereplő közös fellépésével tehető csak meg.

[2] Az egész hazai szőlő-bor ágazatot érintő hatás mérséklése nagyban függ attól, hogy milyen mértékben sikerül a védelmi intézkedéseket végrehajtani. Kizárólag a felderítés fokozásával lehet a beteg növényeket, ültetvényeket azonosítani és felszámolni. Mivel a fertőzött növények már nem menthetők meg, a megelőzés és a védekezés kiemelten fontos. Mostanra szakmapolitikai szempontból is kijelenthető, hogy a koordinált fellépés megerősítése elengedhetetlen.

[3] A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.), a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény (a továbbiakban: Hktv.) és a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) rendelkezéseit az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt az e rendeletben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

2. § A járványügyi intézkedés eredményes végrehajtása érdekében az Éltv. 51. § (3) bekezdés q) pontja szerinti intézkedés növénybetegség megelőzése, megállapítása, továbbterjedésének megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében is elrendelhető.

3. § A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a Hktv. 38. §-ában meghatározott feladatain túl alapot hoz létre a Btv. 5. §-ában meghatározott szőlőültetvények kivágásának finanszírozására.

4. § A hegybíró a Hktv. 40. § (2) bekezdésében meghatározott feladatain túl gondoskodik azon szőlőtőkék megsemmisítéséről, amelyek megsemmisítését az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az Éltv. 48. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelte el.

5. § (1) A Btv. 5. § (2) bekezdésétől eltérően, ha a szőlőültetvény egy vegetációs időszakon keresztül nem áll rendeltetésszerű művelés alatt, a hegybíró figyelmezteti az ültetvény használóját a szőlőültetvény rendeltetésszerű művelésére, valamint tulajdonosát a szőlőültetvény rendeltetésszerű művelésének biztosítására.

(2) A figyelmeztetést követően az ültetvény használójának hét napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy a szőlőültetvény rendeltetésszerű művelését megkezdte, vagy más ültetvényhasználóval kívánja biztosítani, a szőlőültetvény megfelelő hasznosítását biztosító szerződés bemutatása mellett.

(3) A Btv. 5. § (3) bekezdés b) pontjától eltérően a hegybíró mulasztási bírság kiszabása mellett kötelezi a tulajdonost a szőlőültetvény kivágására, ha a Btv. 5. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozattételnek az ültetvény használója vagy a szőlőültetvény tulajdonosa eleget tesz, vagy a tulajdonos bemutatja a szőlőültetvény megfelelő hasznosítását biztosító szerződést, de a szőlőültetvény a figyelmeztetéstől számított 14 nap elteltével sem áll rendeltetésszerű művelés alatt.

(4) A művelési kötelezettség fennállása ellenére nem művelt ültetvény kivágásának végrehajtását a Btv. 5. § (4) bekezdésében meghatározott szabályoktól eltérően a hegybíró rendeli el. A kivágás költsége adók módjára végrehajtandó köztartozásnak minősül, amelyet az állami adó- és vámhatóság hajt be.

(5) A kivágott ültetvény tulajdonosa által befizetett vagy tulajdonosától behajtott kivágási költségek a 3. § szerinti alap bevételét képezik.

6. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 5. § (3) bekezdése az e rendelet kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök