296/2025. (IX. 25.) Korm. rendelet

a szőlő aranyszínű sárgaság szőlőbetegség terjedésének lassításához szükséges azonnali intézkedések veszélyhelyzetben alkalmazandó szabályairól

[1] A szőlő aranyszínű sárgaságot okozó betegsége a szőlő egyik legveszélyesebb zárlati károsítója, amely bejelentési kötelezettség alá tartozik. Magyarországon 2013-ban bukkant fel először a kórokozó. Ez a növénybetegség emberre, állatra ártalmatlan, a szőlőnövényre viszont végzetes. Ismert gyógymód ellene nincs, a védekezés és a betegség terjedésének lassítása, kordában tartása a betegséget terjesztő vektor, az amerikai szőlőkabóca elleni fellépés útján lehetséges. A hatósági növényegészségügyi intézkedéseknek köszönhetően a károsító terjedését az elmúlt 12 évben sikerült lassítani. Az idei évben azonban tovább súlyosbodott a helyzet. A betegség ellen kizárólag a növényvédő szeres védekezés nem elegendő. Mára egyértelművé vált, hogy mindez kizárólag minden érintett szereplő közös fellépésével tehető csak meg.

[2] Az egész hazai szőlő-bor ágazatot érintő hatás mérséklése nagyban függ attól, hogy milyen mértékben sikerül a védelmi intézkedéseket végrehajtani. Kizárólag a felderítés fokozásával lehet a beteg növényeket, ültetvényeket azonosítani és felszámolni. Mivel a fertőzött növények már nem menthetők meg, a megelőzés és a védekezés kiemelten fontos. Mostanra szakmapolitikai szempontból is kijelenthető, hogy a koordinált fellépés megerősítése elengedhetetlen.

[3] A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §[1] A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.), az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.), a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény (a továbbiakban: Hktv.) és a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) rendelkezéseit az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt az e rendeletben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

1/A. §[2] A járványügyi intézkedés eredményes végrehajtása érdekében a Kbt. 111. § i) pontjától eltérően a Kbt. rendelkezéseit nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő, növény-egészségügyi veszélyhelyzet megelőzése vagy elhárítása, valamint növény-egészségügyi közérdekű védekezés érdekében történő beszerzésre.

2. § A járványügyi intézkedés eredményes végrehajtása érdekében az Éltv. 51. § (3) bekezdés q) pontja szerinti intézkedés növénybetegség megelőzése, megállapítása, továbbterjedésének megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében is elrendelhető.

3. § A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a Hktv. 38. §-ában meghatározott feladatain túl alapot hoz létre a Btv. 5. §-ában meghatározott szőlőültetvények kivágásának finanszírozására.

4. § A hegybíró a Hktv. 40. § (2) bekezdésében meghatározott feladatain túl gondoskodik azon szőlőtőkék megsemmisítéséről, amelyek megsemmisítését az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az Éltv. 48. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelte el.

5. §[3] (1) A Btv. 5. § (2) bekezdésétől eltérően, ha a szőlőültetvény egy vegetációs időszakon keresztül nem áll rendeltetésszerű művelés alatt, a hegybíró figyelmezteti az ültetvény használóját a szőlőültetvény rendeltetésszerű művelésére, valamint tulajdonosát a szőlőültetvény rendeltetésszerű művelésének biztosítására.

(2) Az (1) bekezdés szerinti figyelmeztetést követően az ültetvény használójának hét napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy a szőlőültetvény rendeltetésszerű művelését megkezdte. Ha a tulajdonos a szőlőültetvény művelését más ültetvényhasználóval kívánja biztosítani, a tulajdonosnak a figyelmeztetéstől számított hét napon belül be kell mutatnia a szőlőültetvény megfelelő hasznosítását biztosító szerződést, vagy ha a tulajdonos maga kívánja a szőlőültetvényt művelni, nyilatkoznia kell erről.

(3) A Btv. 5. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően a hegybíró mulasztási bírság kiszabása mellett legalább hatvannapos határidővel kötelezi a tulajdonost a szőlőültetvény kivágására, ha

a) az (1) bekezdés szerinti figyelmeztetés ellenére sem az ültetvény használója, sem a szőlőültetvény tulajdonosa nem nyilatkozik a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül a szőlőültetvény rendeltetésszerű művelésével kapcsolatban, vagy

b) a (2) bekezdés szerinti nyilatkozattételnek az ültetvény használója vagy a szőlőültetvény tulajdonosa eleget tesz, vagy a tulajdonos bemutatja a szőlőültetvény megfelelő hasznosítását biztosító szerződést, de a szőlőültetvény a figyelmeztetéstől számított 14 nap elteltével sem áll rendeltetésszerű művelés alatt.

(4) A Btv. 5. § (3a) bekezdésében foglaltaktól eltérően a rendeltetésszerű művelés elmulasztása miatt kiszabott bírság 50%-a a szőlőültetvény fekvése szerinti hegyközség, 50%-a a 3. § szerinti alap bevétele.

(5) A Btv. 5. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően a (6) bekezdés szerinti közérdekű kivágást kell elrendelni, ha az ültetvény tulajdonosa a (3) bekezdés szerinti kivágási kötelezettségének az azt elrendelő hatósági határozat ellenére sem tesz határidőre eleget. A közérdekű kivágást a hegybíró rendeli el.

(6) A közérdekű kivágás a rendeltetésszerű művelési kötelezettség be nem tartása esetén alkalmazott olyan intézkedés, amely a szőlőtőke és annak rögzítését szolgáló támberendezés eltávolításával valósul meg.

(7) A 3. § szerinti alapból kell biztosítani a közérdekű kivágás költségeinek megelőlegezését. A közérdekű kivágás elrendelését követően a költségek tizenöt napon belüli megtérítésére kell kötelezni az (5) bekezdés szerinti mulasztás elkövetőjét. A kötelezett nem fizetése esetén a közérdekű kivágás költségei adók módjára végrehajtandó köztartozásnak minősülnek, amelyet az állami adó- és vámhatóság hajt be a 3. § szerinti alap javára.

(8) A kivágott ültetvény tulajdonosa által befizetett vagy tulajdonosától behajtott kivágási költségek a 3. § szerinti alap bevételét képezik.

(9) Ha a költségek megtérítésére kötelezett a közérdekű kivágással érintett ingatlan tulajdonosa és az ingatlan közös tulajdonban áll, a költségek megtérítéséért valamennyi tulajdonos a tulajdoni hányada arányában felel.

(10) A közérdekű kivágást elrendelő döntést - ha a közlés más módja az azonnali végrehajtáshoz fűződő érdeket veszélyeztetné - hirdetmény útján is lehet közölni.

(11) A közérdekű kivágás elrendelésére jogosult hegybíró a közérdekű kivágás elvégzésével általa kiválasztott, a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

(12) A közérdekű kivágás elvégzése során, a (11) bekezdés szerint kiválasztott gazdálkodó szervezet, feladata végrehajtásának keretei között az érintett területre beléphet, ott a szükséges cselekményeket elvégezheti, az erre vonatkozó jogosultságát az ültetvény használójának kérésre igazolnia kell.

(13) A közérdekű kivágást célirányosan, költségtakarékosan, hatékonyan és a lehető legkisebb környezeti károsodással járó eljárással kell elvégezni.

(14) A közérdekű kivágás költségeként az azt elrendelő döntés végrehajtása során felmerült vállalkozói díj számolható el.

(15) A közérdekű kivágás során az érintett ültetvényben okozott károkért annak tulajdonosa sem kártalanításra, sem kártérítésre nem jogosult.

6. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 5. § (3) bekezdése az e rendelet kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök