304/2025. (X. 6.) Korm. rendelet

a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény, valamint egyes felszámolási tárgyú törvények veszélyhelyzet ideje alatt való eltérő alkalmazásáról

[1] E veszélyhelyzeti rendelet célja, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt az orosz-ukrán háború, valamint az arra hivatkozással bevezetett európai uniós szankciók következtében felszámolással fenyegetett gazdálkodó szervezetek reorganizációját, illetve működő üzemként történő értékesítését és szükség esetén átmeneti finanszírozását hatékonyan előmozdítsa.

[2] A Kormány kiemelt célja továbbra is, hogy az orosz-ukrán háború, valamint az arra hivatkozással bevezetett európai uniós szankciók teremtette gazdasági környezetben megvédje a magyar nemzetgazdaság stabilitását, valamint a hazai munkahelyeket.

[3] A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt (a továbbiakban: Cstv.), a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvényt (a továbbiakban: Btv.), a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvényt (a továbbiakban: Törvény), továbbá a felszámolást megelőző reorganizációs célú eljárásról, valamint a csőd- és felszámolási eljárás egyes veszélyhelyzeti szabályairól szóló 252/2025. (VIII. 7.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: R.) az e rendeletben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

2. § (1) E rendeletet a Cstv. IV. Fejezete szerinti azon felszámolási eljárásban kell alkalmazni, amelyben az R. 2. §-a alapján a Kormány reorganizációs terv elkészítését rendelte el.

(2) E rendeletet az (1) bekezdés szerinti eljárás adósának (a továbbiakban: adós) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pont a)-c) alpontja szerinti kapcsolt vállalkozása (a továbbiakban: kapcsolt vállalkozás) vonatkozásában is alkalmazni kell.

3. § (1) Az R. 6. §-át azzal a kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy ha a teljes reorganizáció nem lehetséges, de az adós leválasztott részének értékesítésével a további működés biztosítható, akkor az állami felszámoló az adós leválasztandó részének felszámolás keretében való korai értékesítésére (a továbbiakban: korai értékesítési mechanizmus), valamint az adós gazdasági tevékenységének az értékesítésig való folytatására vonatkozó tervet nyújt be a bíróság részére, és kéri a felszámolási eljárás folytatását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti terv a kapcsolt vállalkozás egy részének leválasztására és értékesítésére is irányulhat, ha az állami felszámoló a terv benyújtásával és az adós elleni felszámolás folytatására vonatkozó kérelemmel egyidejűleg kérelmezi a kapcsolt vállalkozás felszámolását is, és a kapcsolt vállalkozás gazdasági tevékenysége vagy vagyoni helyzete az adós gazdasági tevékenységét vagy vagyoni helyzetét befolyásolja. A kapcsolt vállalkozás fizetésképtelenségét meg kell állapítani, ha az állami felszámoló a kérelmében úgy nyilatkozik, hogy a kapcsolt vállalkozás tartozásai meghaladják az utolsó közzétett beszámolóban feltüntetett vagyonát, vagy lejárt tartozásai meghaladják pénzeszközeit, vagy a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta kielégíteni.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben

a) a Cstv. 22. § (1) bekezdését, a Cstv. 27. § (2) bekezdését, valamint az R. 4. § (2) és (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az adós kapcsolt vállalkozásának felszámolását az adós nevében eljáró állami felszámoló kérelmére kell elrendelni,

b) a Cstv. 6. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kapcsolt vállalkozás elleni felszámolási eljárásra az a bíróság kizárólagosan illetékes, amely előtt az adós felszámolási eljárása folyamatban van.

(4) Az állami felszámoló az (1) bekezdés szerinti tervben bemutatja, hogy az adós vagy kapcsolt vállalkozása vagyonának a felszámolási eljárás alatti gazdasági tevékenység folytatására és egyben, önállóan működőképes egységként történő értékesítésére alkalmas részének leválasztása és értékesítése várhatóan miért előnyösebb a hitelezők számára, mint a vagyonelemek egyenként történő értékesítése.

(5) Az (1), illetve (2) bekezdés szerinti kérelem bírósághoz érkezését követő 1 munkanapon belül a bíróság végzést tesz közzé a Cégközlönyben az adóst, illetve a kapcsolt vállalkozást - a felszámolás jogerős elrendeléséig vagy a kérelem jogerős elutasításáig - megillető rendkívüli moratóriumról. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. A rendkívüli moratórium a közzétételtől illeti meg az adóst. A bíróság a végzésben rendkívüli vagyonfelügyelőként kirendeli az állami felszámolót. A rendkívüli vagyonfelügyelőként kirendelt állami felszámolót megilletik mindazok a jogok, amelyek a felszámolót megilletik. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

(6) A rendkívüli moratórium időtartama alatt a gazdálkodó szervezet ellen a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjában meglévő és azt követően szerzett vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést ideiglenesen nem lehet érvényesíteni, az adóssal, illetve a kapcsolt vállalkozással szemben a pénzkövetelések végrehajtása szünetel, és végrehajtásuk elrendelésének nincs helye. A rendkívüli moratórium időtartama alatt a hitelezői követelések kamatoznak.

(7) A rendkívüli moratórium időtartama alatt kifizetéseket kizárólag a rendkívüli vagyonfelügyelő ellenjegyzésével lehet teljesíteni. A rendkívüli vagyonfelügyelő ellenjegyzi a rendkívüli moratórium időtartama alatt esedékessé váló azon kifizetéseket, amelyek a rendkívüli moratórium időtartama alatt az adós tevékenységének folytatásához és a működőképessége fenntartásához szükségesek.

(8) A rendkívüli vagyonfelügyelőt az adós pénzforgalmi számlái felett együttes rendelkezési jog illeti meg. A rendkívüli vagyonfelügyelő haladéktalanul bejelenti az adós számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatónak az e bekezdésben meghatározott jogosítványait és hitelt érdemlő módon igazolt aláírását. A rendkívüli moratórium időtartama alatt a számlavezető köteles biztosítani az adós és a rendkívüli vagyonfelügyelő bankszámlák feletti rendelkezési jogának gyakorlását és a pénzforgalom zavartalanságát, valamint köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, ideértve a szerződésen alapuló jogok gyakorlását is, amely a vagyonfelügyelő bankszámlák feletti rendelkezési jogának gyakorlását vagy a pénzforgalom zavartalanságát korlátozná, akadályozná vagy kizárná.

(9) A bíróság az (1) bekezdés szerinti kérelem beérkezésétől számított 3 munkanapon belül

a) jóváhagyja az (1) bekezdés szerinti tervet, ha az a (4) bekezdés szerinti indokolást tartalmazza, és

b) elrendeli az adós elleni felszámolási eljárást, illetve

c) a (2) bekezdés szerinti esetben külön végzésben elrendeli a kapcsolt vállalkozás elleni felszámolási eljárást.

(10) A (9) bekezdés alapján meghozott végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

4. § Az állami felszámoló a 3. § alapján elrendelt felszámolási eljárásban az egyben, önállóan működőképes egységként történő értékesítésre alkalmas vagyonrész leválasztását a 3. § (9) bekezdése szerinti elrendeléstől, a leválasztott rész korai értékesítési mechanizmus keretében történő értékesítését a felszámolás kezdő időpontjától megkezdheti.

5. § A Cstv. 46. § (3) és (4) bekezdését, valamint 67. § (7) bekezdését a 3. § alapján elrendelt felszámolási eljárásban azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az adós gazdasági tevékenységének a 3. § (1) bekezdése szerinti tervben bemutatott értékesítésig történő továbbfolytatásához a hitelezői választmány hozzájárulása nem szükséges.

6. § (1) A Törvény 76. §-át a 3. § alapján elrendelt felszámolási eljárásban azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a felszámoló a hitelezőket a leválasztási szándékról nem köteles értesíteni;

b) a leválasztásról való döntéshez a hitelezők jóváhagyása nem szükséges;

c) a szétválási tervet az állami felszámoló nem köteles megküldeni a Cstv. 49/D. §-a szerint kielégítésre jogosult hitelezőknek;

d) az adós tevékenységének folytatása céljából kiválással létrejött gazdasági társaság alapítása során a Polgári Törvénykönyv 3:163. § (1) bekezdését nem kell alkalmazni;

e) az adós tevékenységének folytatása céljából kiválással létrejött gazdasági társaság bejegyzésére irányuló kérelmét a cégbíróság - ha azt nem egyszerűsített eljárásban nyújtották be - az adószám beérkezésétől számított 3 munkanap alatt bírálja el; és

f) az adós tevékenységének folytatása céljából kiválással létrejött gazdasági társaság kölcsön- vagy hitelfelvételéhez a Cstv. 49/D. § (1) és (3) bekezdése szerinti hitelezői követelések jogosultjainak előzetes jóváhagyása nem szükséges.

(2) A Cstv. 67. § (9d) bekezdését a 3. § alapján elrendelt felszámolási eljárásban azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az állami felszámoló a nem nyilvános értékesítésre vonatkozó döntése előtt a hitelezői választmány véleményét nem köteles kikérni.

(3) A Cstv. 67. § (9e) bekezdését és a Törvény 76. § (11) bekezdését a 3. § alapján elrendelt felszámolási eljárásban azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha az állami felszámoló az adós vagyonát nem nyilvánosan értékesíti, előzetesen legalább két független értékbecslő szakértőtől származó értékbecslést kell beszereznie. A hitelezői választmány a becsérték felülvizsgálatát nem kezdeményezheti. A részesedés értékesítése során a minimálár meghatározásához a Cstv. 49/D. § (1) bekezdése szerinti hitelezők jóváhagyása nem szükséges.

(4) A kiválással létrejött gazdasági társaság részesedése tekintetében a Magyar Államot vételi jog illeti meg a (3) bekezdés szerinti két független szakértői értékbecslésben szereplő becsértékek számtani átlagának megfelelő vételáron.

(5) Az állami felszámoló a Magyar Állam vételi jog gyakorlására jogosult képviselőjét a (3) bekezdés szerinti független szakértői értékbecslések tartalmáról azok beérkezésétől számított 3 munkanapon belül tájékoztatja.

(6) Ha a Magyar Állam vételi jog gyakorlására jogosult képviselője előzetesen arról tájékoztatja az állami felszámolót, hogy a vételi joggal a későbbiekben élni kíván, akkor - az állami felszámoló kezdeményezésére, ha az az adós működőképességének átmeneti fenntartása érdekében szükséges - az adós részére vételárelőleget fizethet.

7. § (1) A Btv. 7. § (1) bekezdését a 3. § alapján elrendelt felszámolási eljárásban azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a támogatási igény meghatározása során egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének huszonhatszorosa vehető figyelembe.

(2) A Btv. 7. § (3) bekezdése a 3. § alapján elrendelt felszámolási eljárással összefüggésben igényelt támogatás vonatkozásában nem alkalmazandó.

(3) A Btv. 11. § (3) bekezdését a 3. § alapján elrendelt felszámolási eljárásban azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a támogatási igény meghatározása során egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének tizenhatszorosa vehető figyelembe.

(4) A Btv. 3. §-át és 6. § (2) bekezdését a 3. § alapján elrendelt felszámolási eljárásban azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az állami felszámoló a támogatás iránti kérelmeket összevont - egyösszegű - kérelemként (a továbbiakban: összevont támogatás iránti kérelem), elektronikus úton az e célra rendszeresített informatikai rendszer mellőzésével is benyújthatja az állami foglalkoztatási szervhez. Az összevont támogatás iránti kérelemben a kérelemmel érintett munkavállalók adatait nem kell feltüntetni.

(5) A Btv. 5. §-át az összevont támogatás iránti kérelem intézése során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az összevont támogatás iránti kérelemben megjelölt egyösszegű munkabértartozást az állami foglalkoztatási szerv a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül a kérelemben megjelölt és e célra elkülönített bankszámlára átutalja.

(6) Az állami felszámoló az (5) bekezdés szerint átutalt összevont támogatás alapján a munkavállalókat megillető munkabérek - munkavállalókat terhelő közterhekkel csökkentett - összegének a munkavállalók részére történő megfizetését az összevont támogatásnak az elkülönített bankszámlán történő jóváírását követő 5 munkanapon belül teljesíti.

(7) Az állami felszámoló a munkavállalók részére teljesített kifizetésekkel egyidejűleg intézkedik a munkavállalókat terhelő közterheknek az állami adó- és vámhatóság részére történő megfizetéséről a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet nevében és a gazdálkodó szervezet adószámának feltüntetésével, valamint a munkabért - határozat vagy jogszabály alapján - terhelő levonásoknak a levonások jogosultjai részére történő kifizetéséről.

(8) Az állami felszámoló a (6) és (7) bekezdésben foglalt kifizetések teljesítését követő 45 napon belül köteles az állami foglalkoztatási szerv felé elektronikus úton munkavállalónkénti részletezettséggel elszámolást benyújtani, ezzel egyidejűleg az összevont támogatási kérelem alapján igényelt összeg fel nem használt részét az állami foglalkoztatási szerv részére visszafizetni.

(9) A Cstv. 58. § (1) bekezdését a 3. § alapján elrendelt felszámolási eljárásban azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontjába, továbbá a Cstv. 57. § (2) bekezdés d) pontjába sorolt bérgarancia támogatást az esedékességétől számított hat hónapon belül, de legkésőbb a zárómérleg vagy záró egyszerűsített mérleg jóváhagyása után 30 napon belül kell kielégíteni, azzal, hogy ezek a követelések a közbenső mérleg alapján nem elégíthetőek ki.

(10) A Törvény 76. § (17) bekezdését a 3. § alapján elrendelt felszámolási eljárásban azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérgarancia támogatás visszafizetésére a kiválással létrejött gazdasági társaság helyett az adós köteles.

8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

9. § E rendeletet a hatálybalépése napján folyamatban lévő felszámolási eljárásban, valamint az R. szerinti, e rendelet hatálybalépése napján folyamatban lévő eljárásban is alkalmazni kell, ha az állami felszámoló az R. 6. § (1) bekezdése alapján a felszámolást megelőző reorganizációs célú eljárást az e rendelet hatálybalépése napjáig nem kezdeményezte, vagy a 6. § (3) bekezdése alapján a bíróság részére nyilatkozatot nem tett.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök