Magyarország Alaptörvényének tizennegyedik módosítása

(2024. december 17.)[1]

Az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva az Alaptörvényt a következők szerint módosítja:

1. cikk

Az Alaptörvény 29. cikk (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

2. cikk

Az Alaptörvény "ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK" része a következő 30-32. ponttal egészül ki:

"30. Az Alaptörvény tizennegyedik módosítása hatálybalépését megelőzően kiírt pályázat alapján bíróvá nevezhető ki a pályázó, ha a harmincadik életévét betöltötte.

31. A 2025. január 1-jét megelőzően igazságügyi szervnél szolgálati jogviszonyt létesített bírósági titkár, továbbá az a bírósági titkár, aki 2025. január 1-jét megelőzően igazságügyi szervnél bírósági fogalmazói jogviszonyban állt, bíróvá nevezhető ki, ha harmincadik életévét betöltötte.

32. Az Alaptörvény tizennegyedik módosításával megállapított 26. cikk (2) bekezdésében meghatározott legalacsonyabb életkor követelményét a már kinevezett bírókra nem kell alkalmazni."

3. cikk

Az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdésében a "harmincadik" szövegrész helyébe a "harmincötödik" szöveg lép.

4. cikk[2]

5. cikk

Hatályát veszti az Alaptörvény "ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK" rész 15. pontja.

6. cikk

(1) Az Alaptörvény e módosítása - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2025. január 1. napján lép hatályba.

(2) A 2., a 3. és az 5. cikk 2025. március 1. napján lép hatályba.

(3) A 4. cikk 2026. január 1. napján lép hatályba.

(4) Az Alaptörvény e módosítását az Országgyűlés az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontja és S) cikk (2) bekezdése alapján fogadja el.

(5) Az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegét az Alaptörvény e módosításának hatálybalépését követően haladéktalanul közzé kell tenni a hivatalos lapban.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Latorcai János s. k.,

az Országgyűlés alelnöke