1970. évi 12. törvényerejű rendelet

az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének XXII. ülésszakán, 1968. június 12-én elhatározott, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés kihirdetéséről

[A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megerősítő okiratainak letétbe helyezése Moszkvában, Washingtonban és Londonban 1969. május 27-én megtörtént. A szerződés - a 9. cikkének (3) bekezdése alapján - 1970. március 5-én hatályba lépett.]

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének XXII. ülésszakán 1968. június 12-én elhatározott és 1968. július 1-én Moszkvában, Washingtonban és Londonban aláírt, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló Szerződést e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett Szerződés hiteles magyar fordítása a következő:

SZERZŐDÉS

a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról

Az a Szerződésben résztvevő államok, az alábbiakban "a Szerződés részesei",

Figyelembe véve azokat a pusztító következményeket, amelyekkel egy nukleáris háború az egész emberiségre nézve járna, és ebből következően annak szükségességét, hogy mindent meg kell tenni egy ilyen háború veszélyének elhárítására és a népek biztonságának megőrzésére;

Abban a meggyőződésben, hogy a nukleáris fegyverek elterjedése jelentősen növelné a nukleáris háború veszélyét;

Összhangban az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének határozataival, amelyek egyezmény megkötését sürgetik a nukleáris fegyverek további elterjedésének megakadályozására;

Kötelezve magukat, hogy elősegítik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség biztosítékainak alkalmazását a nukleáris energia békés felhasználásával kapcsolatos tevékenységre;

Támogatásukról biztosítva azokat a kutatási, fejlesztési és egyéb erőfeszítéseket, amelyeknek célja előmozdítani a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség biztosítéki rendszerének keretein belül az alapüzemanyagok és különleges hasadóanyagok forgalmára vonatkozó hatékony biztosítékok elvének a meghatározott kulcsfontosságú helyeken műszerek és más technikai eszközök alkalmazása révén történő érvényesítését;

Megerősítve azt az alapelvet, hogy a nukleáris technológia békés alkalmazásának előnyei - beleértve mindennemű technológiai mellékterméket, amelyhez a nukleáris fegyverekkel rendelkező államok a nukleáris robbanó szerkezetek fejlesztése révén juthatnak - békés célokra hozzáférhetők legyenek a Szerződés valamennyi részese számára, akár rendelkezik nukleáris fegyverrel, akár nem;

Meggyőződve arról, hogy ennek az elvnek az alkalmazása révén e Szerződés minden részese jogosult résztvenni a tudományos információk lehető legszélesebb körű cseréjében és egyenként vagy más államokkal együttműködve hozzájárulni az atomenergia békés célú felhasználásának további fejlesztéséhez;

Kifejezésre juttatva azt a szándékukat, hogy a lehető leggyorsabban megvalósítják a nukleáris fegyverkezési verseny beszüntetését és hatékony lépéseket tesznek a nukleáris leszerelés irányában;

Sürgetve valamennyi állam együttműködését e cél elérése érdekében;

Emlékeztetve arra az elhatározásra, amelyet a légkörben, a világűrben és a víz alatt végzett nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról szóló 1963. évi Szerződés részesei annak bevezetőjében kifejeztek, miszerint arra törekszenek, hogy a nukleáris fegyverekkel folytatott minden kísérleti robbantásnak mindörökre végetvessenek, és evégett tovább folytatják a tárgyalásokat;

Igyekezve előmozdítani a nemzetközi feszültség enyhűlését és az államok közötti bizalom megerősödését abból a célból, hogy egy szigorú és hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett megvalósítandó általános és teljes leszerelési szerződés alapján megkönnyítsék a nukleáris fegyverek előállításának beszüntetését, jelenleg meglevő összes nukleáris fegyverkészleteik megsemmisítését, a nukleáris fegyverek, valamint a célbajuttatásukat szolgáló eszközök kiiktatását a nemzeti fegyvertárakból;

Emlékeztetve arra, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmánya értelmében az államoknak nemzetközi kapcsolataikban más állam területi épsége vagy politikai függetlensége ellen irányuló, vagy az Egyesült Nemzetek céljaival össze nem egyeztethető bármely más módon megnyilvánuló erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától tartózkodniok kell, valamint arra, hogy a nemzetközi béke és biztonság megteremtését és fenntartását úgy kell előmozdítani, hogy a világ emberi és anyagi erőforrásaiból a legkevesebbet fordítsanak fegyverkezésre.

Megállapodtak az alábbiakban:

1. cikk

A Szerződésben részes, nukleáris fegyverrel rendelkező valamennyi állam kötelezi magát, hogy sem közvetlenül, sem közvetve senkinek nem ad át nukleáris fegyvereket vagy egyéb nukleáris robbanó szerkezeteket, illetve nem engedi át az ellenőrzést az ilyen fegyverek vagy robbanó szerkezetek felett; és hogy semmilyen módon sem segít, bátorít vagy ösztönöz nukleáris fegyverekkel nem rendelkező államot nukleáris fegyver vagy egyéb nukleáris robbanó szerkezet előállítására vagy más módon történő megszerzésére, sem pedig az ilyen fegyverek vagy robbanó szerkezetek fölötti ellenőrzés megszerzésére

2. cikk

A Szerződésben részes, nukleáris fegyverrel nem rendelkező valamennyi állam kötelezi magát, hogy sem közvetlenül, sem közvetve senkitől sem fogad el nukleáris fegyvereket vagy egyéb nukleáris robbanó szerkezeteket, illetve nem vállalja ilyen fegyverek vagy robbanó szerkezetek ellenőrzését; hogy nem állít elő és más módon sem szerez nukleáris fegyvereket vagy egyéb nukleáris robbanó szerkezeteket, és hogy nem kér és nem fogad el semmiféle segítséget nukleáris fegyverek vagy más nukleáris robbanó szerkezetek előállításához.

3. cikk

(1) A Szerződésben részes, nukleáris fegyverrel nem rendelkező valamennyi állam kötelezi magát, hogy elfogadja az abban az egyezményben megállapított biztosítékokat, amelyet majd a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel tárgyalnak meg és írnak alá a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Alapokmányának és biztosítéki rendszerének megfelelően kizárólag avégből, hogy ellenőrizzék a kérdéses állam által a jelen Szerződésnek megfelelően vállalt kötelezettségek teljesítését annak megakadályozására, hogy a nukleáris energia békés célú felhasználását átirányítsák nukleáris fegyverek vagy más nukleáris robbanó szerkezetek előállítására. Az e cikk által előírt biztosítéki eljárásokat az alap- vagy különleges hasadóanyagok viszonylatában attól függetlenül kell alkalmazni, hogy azokat előállítják, feldolgozzák vagy felhasználják-e valamely alapvető nukleáris berendezésben, vagy pedig ilyen berendezésen kívül tartják. Az e cikk állal előírt biztosítékokat az összes olyan alapüzemanyagok vagy különleges hasadóanyagok viszonylatában alkalmazni kell, amelyek egy ilyen állam területi határain belül, joghatósága alatt vagy ellenőrzése mellett bárhol folytatott békés jellegű nukleáris tevékenységhez szükségesek.

(2) A Szerződésben részes valamennyi állam kötelezi magát, hogy nukleáris fegyverrel nem rendelkező egyetlen államnak sem ad át:

a) olyan alap- vagy különleges hasadóanyagokat, illetve

b) olyan berendezést vagy anyagot,

amelyet kifejezetten arra szántak vagy készítettek, hogy segítségével különleges hasadóanyagokat békés célokra feldolgozzanak, felhasználjanak vagy előállítsanak, ha erre az alap- vagy különleges hasadóanyagra nem terjednek ki az e cikk által előírt biztosítékok.

(3) Az e cikk által előírt biztosítékokat úgy kell alkalmazni, hogy azok megfeleljenek a Szerződés 4. cikkében foglaltaknak és ne nehezítsék meg a Szerződés részeseinek gazdasági vagy technológiai fejlődését, illetve a nemzetközi együttműködést a békés jellegű nukleáris tevékenység területén, beleértve a nukleáris anyagok békés célú feldolgozására, felhasználására vagy előállítására szolgáló nukleáris anyagok és felszerelések nemzetközi cseréjét az e cikk rendelkezéseinek és a Szerződés bevezetőjében lefektetett biztosítékok elvének megfelelően.

(4) A Szerződésben részes, nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok annak érdekében, hogy eleget tegyenek e cikk előírásainak, egyenként vagy más államokkal közösen a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel megállapodásokat kötnek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Alapokmányának megfelelően. Az ilyen megállapodások megkötésére irányuló tárgyalásokat e Szerződés eredeti hatályba lépésének napjától számított 180 napon belül megkezdik. Azoknak az államoknak, amelyek a megerősítő vagy csatlakozási okirataikat e 180 nap eltelte után helyezik letétbe, a fenti megjelölt megállapodásokra irányuló tárgyalásokat legkésőbb a megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésének napján kell megkezdeniük. Ezeket a megállapodásokat legkésőbb a tárgyalások megkezdésének napjától számított 18 hónapon belül hatályba kell léptetni.

4. cikk

(1) E Szerződés egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az sérti a Szerződés részeseinek elidegeníthetetlen jogát arra, hogy megkülönböztetés nélkül és e Szerződés 1. és 2. cikkével összhangban fejlesszék a nukleáris energia békés célú kutatását, termelését és felhasználását.

(2) A Szerződés összes részesei kötelezik magukat, hogy elősegítik a nukleáris energia békés célú felhasználására szolgáló felszerelések, anyagok, tudományos és műszaki információk lehető legszélesebb körű cseréjét és jogukban áll e cserében résztvenni. A Szerződés azon részesei, amelyeknek módjukban áll, egyenként vagy más államokkal vagy nemzetközi szervezetekkel közösen, szintén tartoznak hozzájárulni a nukleáris energia békés célú felhasználásának továbbfejlesztéséhez, különösen a Szerződésben részes olyan államok területén, amelyek nem rendelkeznek nukleáris fegyverrel, kellő figyelemmel a világ fejlődő területeinek szükségleteire.

5. cikk

A szerződés minden egyes részese kötelezi magát, megfelelő intézkedések megtételére annak biztosítása érdekében, hogy a nukleáris robbantások bármilyen békés célú alkalmazásából származó esetleges előnyeit - a Szerződéssel összhangban, megfelelő nemzetközi ellenőrzés mellett és megfelelő nemzetközi eljárások útján - a Szerződésben részes, nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok számára minden megkülönböztetés nélkül hozzáférhetővé tegye, továbbá, hogy az ilyen szerződő feleknek a felhasznált robbanó szerkezetekért felszámolt ár a lehető legalacsonyabb legyen és ne foglaljon magába semmiféle kutatási és fejlesztési költséget. A Szerződésben részes, nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok az ilyen előnyökhöz különleges nemzetközi megállapodás vagy megállapodások alapján juthatnak majd hozzá, egy arra alkalmas nemzetközi szerv útján, amelyben kellően képviselve lesznek s nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok. Az erre irányuló tárgyalások a Szerződés hatályba lépését követően a lehető leghamarabb megkezdődnek. A Szerződésben részes, nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok, ha úgy óhajtják, az ilyen előnyökhöz kétoldalú megállapodások alapján is hozzájuthatnak.

6. cikk

E Szerződés minden egyes részese kötelezi magát, hogy jóhiszemű tárgyalásokat folytat a nukleáris fegyverkezési verseny mielőbbi megszüntetése és a nukleáris leszerelés érdekében hozandó hatékony intézkedésekről, valamint egy szigorú és hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett megvalósítandó általános és teljes leszerelési szerződésről.

7. cikk

E Szerződés egyetlen rendelkezése sem érinti bármely államcsoport jogát, hogy regionális szerződéseket kössön annak biztosítására, hogy a hozzátartozó területek teljesen mentesek legyenek nukleáris fegyverektől.

8. cikk

(1) A Szerződés bármely részese módosításokat javasolhat e Szerződéshez. A javasolt módosítások szövegét a letéteményes kormányokhoz kell eljuttatni, amelyek azokat a Szerződés valamennyi részesének megküldik. Ezt követően, ha az aláírók egyharmada vagy ennél nagyobb része kívánja, a letéteményes kormányok a módosítások megvitatására konferenciát hívnak össze, amelyre a Szerződés minden részesét meghívják.

(2) E Szerződés bármilyen módosítását a Szerződés összes részesei szavazatának többségével kell jóváhagyni, beleértve a Szerződés nukleáris fegyverrel rendelkező valamennyi részesének a szavazatát, valamint a Szerződés minden más olyan részesének szavazatát, amely a módosítás szétküldésének időpontjában a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Kormányzó Tanácsának tagja volt. A módosítás a Szerződés minden olyan részese számára, amely már letétbe helyezte a módosítás elfogadására vonatkozó megerősítő okiratát, az után lép hatályba, amikor a Szerződés részeseinek többsége a megerősítő okiratokat letétbe helyezte, beleértve a Szerződés nukleáris fegyverrel rendelkező valamennyi részesének megerősítő okiratát, valamint mindazokét, amelyek a módosítás szétküldésének időpontjában a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Kormányzó Tanácsának tagjai voltak. A továbbiak során az ilyen módosítás a Szerződés minden más részese számára akkor lép hatályba, amikor az a maga megerősítő okiratát letétbe helyezte.

(3) E Szerződés hatályba lépésétől számított 5 év elteltével Genfben (Svájc) összehívják a Szerződés részeseinek konferenciáját, hogy megvizsgálják, hogyan érvényesül e Szerződés és meggyőződjenek arról, hogy a bevezető céljai és a Szerződés rendelkezései megvalósulnak-e. Ezt követően 5 éves időközönként a Szerződés részeseinek többsége - a letéteményes kormányokhoz ebből a célból eljuttatott javaslat útján - elérheti további konferenciák összehívását a Szerződés érvényesülésének megvizsgálása céljából.

9. cikk

(1) E Szerződés minden állam számára aláírásra nyitva áll. Bármely állam, amely a Szerződést ezen cikk (3) bekezdése értelmében történő hatályba lépése előtt nem írja alá, ahhoz bármikor csatlakozhat.

(2) E Szerződést az aláíró államoknak meg kell erősíteniök. A megerősítő és csatlakozási okiratokat letétbe kell helyezni a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, valamint az Amerikai Egyesült Államok kormányánál, amelyek ezúttal letéteményes kormányokká kijelöltetnek.

(3) E Szerződés akkor lép hatályba, amikor azok az államok, melyeknek kormányai a Szerződés letéteményeseivé kijelöltettek, valamint a Szerződést aláíró 40 további állam azt megerősítették és miután megerősítő okirataikat letétbe helyezték. E Szerződés szerint nukleáris fegyverrel rendelkező állam az, amely 1967. január 1-ét megelőzően nukleáris fegyvert vagy egyéb nukleáris robbanó szerkezetet előállított és felrobbantott.

(4) Azokra az államokra nézve, amelyeknek megerősítő vagy csatlakozási okiratait e Szerződés hatályba lépését követően helyezik letétbe, a Szerződés a megerősítő vagy csatlakozási okiratuk letétbe helyezése napján lép hatályba.

(5) A letéteményes kormányok haladéktalanul értesítik a Szerződést aláíró, illetve ahhoz csatlakozó összes államokat, minden egyes aláírásról, minden egyes megerősítő és csatlakozási okirat letétbehelyezésének, e Szerződés hatálybalépésének, a konferencia összehívására vonatkozó bármilyen kívánság kézhez vételének időpontjáról és egyéb bejelentésekről.

(6) E Szerződést a letéteményes kormányok az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. cikkének megfelelően beiktatják.

10. cikk

(1) Állami szuverenitása gyakorlásának keretében a Szerződés bármely részesének joga van a Szerződést felmondani, ha úgy ítéli meg, hogy a Szerződés tartalmával összefüggő rendkívüli körülmények országának magasabb érdekeit veszélyeztetik. A felmondásról 3 hónappal előbb értesíteni kell a Szerződés összes többi részesét és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsát. Ennek az értesítésnek magában kell foglalnia azoknak a rendkívüli körülményeknek az ismertetését, amelyeket az illető állam magasabb érdekeire nézve veszélyesnek tekint.

(2) Huszonöt évvel a Szerződés hatálybalépése után konferenciát hívnak össze annak eldöntése céljából, hogy a Szerződés meghatározatlan időre továbbra is hatályba maradjon-e, vagy pedig hatályát további meghatározott időszakra vagy időszakokra meghosszabbítsák. E kérdésben a Szerződés részeseinek többsége dönt.

11. cikk

A Szerződést, amelynek angol, orosz, francia, spanyol és kínai nyelvű szövege egyaránt hiteles, a letéteményes kormányok levéltáraiban helyezik letétbe. A Szerződés kellő módon hitelesített másolatait a letéteményes kormányok megküldik a Szerződést aláíró, illetve ahhoz csatlakozó államok kormányainak.

Ennek hiteléül a kellő felhatalmazással rendelkező alulírottak ezt a Szerződést aláírták.

Kelt három példányban, London, Moszkva és Washington városokban ezerkilencszázhatvannyolc július első napján.

3. § E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1970. március 5. napjától kell alkalmazni. Végrehajtásáról a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára