1964. évi 10. törvényerejű rendelet

a Duna Bizottság kiváltságairól és mentességeiről szóló, Budapesten, 1963. május 15-én aláírt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről

(A Magyar Népköztársaság megerősítő okiratának letétele a Duna Bizottság Igazgatójánál, Budapesten, 1963. szeptember 17-én megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Duna Bizottság kiváltságairól, és mentességeiről szóló, Budapesten, 1963. május 15-én aláírt nemzetközi egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:

"EGYEZMÉNY

a Duna Bizottság kiváltságairól és mentességeiről

A Szerződő Felek,

figyelembe véve a dunai hajózás rendjének tárgyában 1948. augusztus 18-án aláírt Egyezmény 14. és 16. cikkét,

figyelembe véve, hogy a Duna Bizottságot, annak tisztviselőit és a Duna Bizottságban résztvevő országok képviselőit mindegyik Szerződő Fél területén megilletik a feladataik végrehajtásához, valamint a dunai hajózás rendjének tárgyában kötött Egyezményben foglalt célkitűzések megvalósításához szükséges kiváltságok és mentességek,

az alábbiakban állapodtak meg:

I. cikk

Jogi személyiség

A Duna Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) jogi személy és jogképessége kiterjed különösen

a) szerződések kötésére;

b) javak szerzésére, bérbevételére és elidegenítésére;

c) bírósági eljárásban való részvételre.

II. cikk

Javak, alapok, aktivák és okiratok

1. A Bizottság hivatalos helyiségei, irattára és mindenfajta okiratai sérthetetlenek. A Bizottság bárhol található javai, alapjai, követelései és aktivái mentesek az államigazgatási és bírói beavatkozás minden formája alól, kivéve ha a Bizottság valamely meghatározott esetben e mentességéről lemond.

2. A Bizottság mentes minden állami, valamint helyi egyenes adó és illeték alól. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a kommunális és más hasonló szolgáltatásokért járó díjak megfizetésére.

3. A Bizottság a hivatali használatára szolgáló tárgyak tekintetében mentes minden vám és minden behozatali és kiviteli korlátozás alól.

4. A Bizottság feladatainak teljesítése érdekében a Szerződő Felek törvényes rendelkezéseinek figyelembevételével rendelkezik javaival, alapjaival és valutájával.

III. cikk

Közlési kedvezmények

1. A Bizottságot a dunai hajózás rendjének tárgyában kötött Egyezményben résztvevő minden állam területén a postai, távirati és távbeszélő közlések elsőbbsége, díja és illetéke tekintetében legalább annyira kedvező elbánás illeti meg, mint amilyent az illető országban a dipomáciai képviseletek élveznek.

2. A Bizottságnak joga van rejtjel használatára, levelezésének futár útján vagy lepecsételt csomagban történő lebonyolítására és ezek a diplomáciai képviseletek futárait, illetve csomagjait megillető kiváltságokat és mentességeket élvezik.

IV. cikk

Az Egyezmény tagállamainak képviselői

1. A Bizottságban résztvevő országok képviselőit és azok helyetteseit, amikor a Bizottság tevékenységével kapcsolatban tartózkodnak valamely Szerződő Fél területén, megilletik mindazok a kiváltságok és mentességek, amelyeket az illető országban a diplomáciai képviselők élveznek.

2. A Bizottság tagállamainak tanácsadóit és szakértőit, amikor a Bizottság tevékenységével kapcsolatban tartózkodnak valamely Szerződő Fél területén, a következő kiváltságok és mentességek illetik meg:

a) mentesség a letartóztatás, illetve őrizetbevétel, valamint a bírói joghatóság alól;

b) minden irat és okmány sérthetetlensége;

c) személyes poggyászuk tekintetében ugyanazok a vámkedvezmények, amelyek az illető országban a diplomáciai képviseletek hasonló rangú munkatársait megilletik;

d) mentesség a személyes szolgálat, valamint az egyenes adók és illetékek alól az őket kinevező ország által folyósított illetményeik tekintetében.

Ha valamely adó kivetése állandó helybentartózkodástól függ, akkor az olyan időszakok, amelyek alatt az Egyezmény tagállamainak tanácsadói és szakértői az egyik Szerződő Fél területén hivatalos tevékenységük gyakorlása érdekében tartózkodnak, nem számítanak állandó helybentartózkodási időnek.

3. A jelen cikkben meghatározott kiváltságok és mentességek a jelen cikk 1. és 2. pontjában említett személyeket kizárólag hivatali érdekből illetik meg. Az Egyezmény minden tagállamának joga és kötelessége, hogy képviselőjének mentességéről minden olyan esetben lemondjon, amikor megítélése szerint a mentesség az igazságszolgáltatást akadályozza és a mentességről való lemondás nem okoz sérelmet azon céloknak, amelyek érdekében azt megadták.

4. A jelen cikk 1. és 2. pontjának rendelkezései a képviselőkre, helyetteseikre, tanácsadókra és szakértőkre nem vonatkoznak abban az országban, amelynek állampolgárai.

V. cikk

A Bizottság tisztviselői

1. A Bizottság megállapítja, hogy a jelen cikk rendelkezései a tisztviselők mely csoportjaira vonatkoznak. Az ezen csoportokba tartozó személyek nevét a Bizottság Titkárságának és szakszerveinek Igazgatója közli az Egyezmény tagállamaival.

2. A Bizottság tisztviselői az Egyezmény tagállamainak területén

a) a Bizottság tevékenységével kapcsolatos hivatali működésük során végzett cselekedeteik tekintetében mentesek a bírósági és közigazgatási felelősségrevonás alól;

b) mentesek a személyes szolgálat alól;

c) a Bizottságtól élvezett illetményük tekintetében mentesek az egyenes adók és illetékek alól;

d) személyes poggyászuk tekintetében ugyanolyan vámkedvezményeket élveznek, mint az illető országban a diplomáciai képviseletek hasonló rangú munkatársai.

3. A Bizottság Titkárságának és szakszerveinek igazgatóját és helyetteseit a jelen cikk 2. pontjában meghatározott kiváltságokon és mentességeken kívül megilleti minden egyéb olyan kiváltság és mentesség, amelyet az illető országban a diplomáciai képviselők élveznek.

4. A jelen cikkben meghatározott kiváltságok és mentességek az abban említett személyeket kizárólag a Bizottság érdekében és a szolgálati feladataik független ellátása érdekében illetik meg. A Bizottságnak joga és kötelessége, hogy bármely tisztviselőt megillető mentességről minden olyan esetben lemondjon, amikor megítélése szerint a mentesség az igazságszolgáltatást akadályozza és arról a Bizottság érdekeinek sérelme nélkül le lehet mondani.

5. A jelen cikk 2. b), 2. c) és 2. d) pontjainak rendelkezései a Bizottság tisztviselőire nem vonatkoznak abban az országban, amelynek állampolgárai.

VI. cikk

Vitás kérdések szabályozása

A jelen Egyezmény alkalmazása, illetve értelmezése során esetleg felmerülő bármely vitás kérdést a vitában álló felek közös megegyezéssel rendezik.

Megegyezés hiányában a vitát a Bizottság elé terjesztik, amely a vitában álló feleknek az adott kérdés megoldására vonatkozóan ajánlásokat teszi

VII. cikk

Zárórendelkezések

1. A jelen Egyezményt a dunai hajózás rendjének tárgyában kötött 1948. évi Egyezmény tagállamai 1963. május 15-ig írhatják alá.

2. Az Egyezményt meg kell erősíteni. A meg erősítő okiratokat a Bizottságnál kell letenni.

3. 1963. május 15. után az Egyezményhez csatlakozhatnak a jelen cikk 1. pontjában említett államok. A csatlakozási okiratokat a Bizottságnál kell letenni.

4. Az Egyezmény az ötödik megerősítő vagy csatlakozási okirat letételének napján lép hatályba. Minden olyan állam számára, amely az Egyezményt annak hatálybalépése után erősíti meg, illetve ahhoz az után csatlakozik, az Egyezmény a megerősítő vagy csatlakozási okirat letételének napján lép hatályba.

5. A jelen Egyezmény, amelynek orosz és francia nyelvű szövege egyaránt hiteles, egy példányban készült és a Bizottság irattárában kerül megőrzésre.

6. A Bizottság a dunai hajózás rendjének tárgyában kötött 1948. évi Egyezmény minden részesének megküldi az Egyezmény megfelelő hitelesített másolatát, értesíti őket minden egyes megerősítő vagy csatlakozási okirat letételéről és közli velük a jelen Egyezmény hatálybalépésének időpontját.

Kelt Budapesten, az 1963. évi május hó 15, napján."

3. § Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba: Az Egyezmény rendelkezéseit azonban 1964. január 28-tól kezdődőleg kell alkalmazni.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára