213/2005. (X. 5.) Korm. rendelet

a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelmére és használatára vonatkozó, Helsinkiben, 1992. március 17-én aláírt egyezményhez kapcsolódó Víz és Egészség Jegyzőkönyv kihirdetéséről

(A Jegyzőkönyv a Magyar Köztársaság vonatkozásában 2005. augusztus 4-én lépett hatályba.)

1. §

A Kormány a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelmére és használatára vonatkozó, Helsinkiben, 1992. március 17-én aláírt egyezményhez kapcsolódó, 1999. június 17-én aláírt Víz és Egészség Jegyzőkönyvet e rendelettel kihirdeti.

2. §

A jegyzőkönyv hivatalos angol nyelvű szövege és annak magyar fordítása a következő:

"PROTOCOL ON WATER AND HEALTH TO THE 1992 CONVENTION ON THE PROTECTION AND USE OF TRANSBOUNDARY WATERCOURSES AND INTERNATIONAL LAKES

The Parties to this Protocol,

Mindful that water is essential to sustain life and that the availability of water in quantities, and of a quality, sufficient to meet basic human needs is a prerequisite both for improved health and for sustainable development,

Acknowledging the benefits to human health and well-being that accrue from wholesome and clean water and a harmonious and properly functioning water environment,

Aware that surface waters and groundwater are renewable resources with a limited capacity to recover from adverse impacts from human activities on their quantity and quality, that any failure to respect those limits may result in adverse effects, in both the short and long terms, on the health and well-being of those who rely on those resources and their quality, and that in consequence sustainable management of the hydrological cycle is essential for both meeting human needs and protecting the environment,

Aware also of the consequences for public health of shortfalls of water in the quantities, and of the quality, sufficient to meet basic human needs, and of the serious effects of such shortfalls, in particular on the vulnerable, the disadvantaged and the socially excluded,

Conscious that the prevention, control and reduction of water-related disease are important and urgent tasks which can only be satisfactorily discharged by enhanced cooperation at all levels and among all sectors, both within countries and between States,

Conscious also that surveillance of water-related disease and the establishment of early-warning systems and response systems are important aspects of the prevention, control and reduction of water-related disease,

Basing themselves upon the conclusions of the United Nations Conference on Environment and Development (Rio de Janeiro, 1992), in particular the Rio Declaration on Environment and Development and Agenda 21, as well as upon the programme for the further implementation of Agenda 21 (New York, 1997) and the consequent decision of the Commission on Sustainable Development on the sustainable management of freshwater (New York, 1998),

Deriving inspiration from the relevant provisions of the 1992 Convention on the Protection and Use of Transboundary Watercourses and International Lakes and emphasizing the need both to encourage more widespread application of those provisions and to complement that Convention with further measures to strengthen the protection of public health,

Taking note of the 1991 Convention on Environmental Impact Assessment in a Transboundary Context, the 1992 Convention on the Transboundary Effects of Industrial Accidents, the 1997 United Nations Convention on the Law of the Non-Navigational Uses of International Watercourses and the 1998 Convention on Access to Information, Public Participation in Decision-making and Access to Justice in Environmental Matters,

Further taking note of the pertinent principles, targets and recommendations of the 1989 European Charter on Environment and Health, the 1994 Helsinki Declaration on Environment and Health, and the Ministerial declarations, recommendations and resolutions of the "Environment for Europe" process,

Recognizing the sound basis and relevance of other environmental initiatives, instruments and processes in Europe, as well as the preparation and implementation of National Environment and Health Action Plans and of National Environment Action Plans,

Commending the efforts already undertaken by the United Nations Economic Commission for Europe and the Regional Office for Europe of the World Health Organization to strengthen bilateral and multilateral cooperation for the prevention, control and reduction of water-related disease,

Encouraged by the many examples of positive achievements by the States members of the United Nations Economic Commission for Europe and the States members of the Regional Committee for Europe of the World Health Organization in abating pollution and in maintaining and restoring water environments capable of supporting human health and well-being,

Have agreed as follows:

Article 1

Objective

The objective of this Protocol is to promote at all appropriate levels, nationally as well as in transboundary and international contexts, the protection of human health and well-being, both individual and collective, within a framework of sustainable development, through improving water management, including the protection of water ecosystems, and through preventing, controlling and reducing water-related disease.

Article 2

Definitions

For the purposes of this Protocol,

1. "Water-related disease" means any significant adverse effects on human health, such as death, disability, illness or disorders, caused directly or indirectly by the condition, or changes in the quantity or quality, of any waters;

2. "Drinking water" means water which is used, or intended to be available for use, by humans for drinking, cooking, food preparation, personal hygiene or similar purposes;

3. "Groundwater" means all water which is below the surface of the ground in the saturation zone and in direct contact with the ground or subsoil;

4. "Enclosed waters" means artificially created water bodies separated from surface freshwater or coastal water, whether within or outside a building;

5. "Transboundary waters" means any surface or ground waters which mark, cross or are located on boundaries between two or more States; wherever transboundary waters flow directly into the sea, these transboundary waters end at a straight line across their respective mouths between points on the low-water line of their banks;

6. "Transboundary effects of water-related disease" means any significant adverse effects on human health, such as death, disability, illness or disorders, in an area under the jurisdiction of one Party, caused directly or indirectly by the condition, or changes in the quantity or quality, of waters in an area under the jurisdiction of another Party, whether or not such effects constitute a transboundary impact;

7. "Transboundary impact" means any significant adverse effect on the environment resulting from a change in the conditions of transboundary waters caused by a human activity, the physical origin of which is situated wholly or in part within an area under the jurisdiction of a Party to the Convention, within an area under the jurisdiction of another Party to the Convention. Such effects on the environment include effects on human health and safety, flora, fauna, soil, air, water, climate, landscape, and historical monuments or other physical structures or the interaction among these factors; they also include effects on the cultural heritage or socio-economic conditions resulting from alterations to those factors;

8. "Sanitation" means the collection, transport, treatment and disposal or reuse of human excreta or domestic waste water, whether through collective systems or by installations serving a single household or undertaking;

9. "Collective system" means:

a) A system for the supply of drinking water to a number of households or undertakings; and/or

b) A system for the provision of sanitation which serves a number of households or undertakings and, where appropriate, also provides for the collection, transport, treatment and disposal or reuse of industrial waste water, whether provided by a body in the public sector, an undertaking in the private sector or by a partnership between the two sectors;

10. "Water-management plan" means a plan for the development, management, protection and/or use of the water within a territorial area or groundwater aquifer, including the protection of the associated ecosystems;

11. "The public" means one or more natural or legal persons, and, in accordance with national legislation or practice, their associations, organizations or groups;

12. "Public authority" means:

a) Government at national, regional and other levels;

b) Natural or legal persons performing public administrative functions under national law, including specific duties, activities or services in relation to the environment, public health, sanitation, water management or water supply;

c) Any other natural or legal persons having public responsibilities or functions, or providing public services, under the control of a body or person falling within subparagraphs a) or b) above;

d) The institutions of any regional economic integration organization referred to in article 21 which is a Party. This definition does not include bodies or institutions acting in a judicial or legislative capacity;

13. "Local" refers to all relevant levels of territorial unit below the level of the State;

14. "Convention" means the Convention on the Protection and Use of Transboundary Watercourses and International Lakes, done at Helsinki on 17 March 1992;

15. "Meeting of the Parties to the Convention" means the body established by the Parties to the Convention in accordance with its article 17;

16. "Party" means, unless the text otherwise indicates, a State or a regional economic integration organization referred to in article 21 which has consented to be bound by this Protocol and for which this Protocol is in force;

17. "Meeting of the Parties" means the body established by the Parties in accordance with article 16.

Article 3

Scope

The provisions of this Protocol shall apply to:

a) Surface freshwater;

b) Groundwater;

c) Estuaries;

d) Coastal waters which are used for recreation or for the production of fish by aquaculture or for the production or harvesting of shellfish;

e) Enclosed waters generally available for bathing;

f) Water in the course of abstraction, transport, treatment or supply;

g) Waste water throughout the course of collection, transport, treatment and discharge or reuse.

Article 4

General provisions

1. The Parties shall take all appropriate measures to prevent, control and reduce water-related disease within a framework of integrated water-management systems aimed at sustainable use of water resources, ambient water quality which does not endanger human health, and protection of water ecosystems.

2. The Parties shall, in particular, take all appropriate measures for the purpose of ensuring:

a) Adequate supplies of wholesome drinking water which is free from any micro-organisms, parasites and substances which, owing to their numbers or concentration, constitute a potential danger to human health. This shall include the protection of water resources which are used as sources of drinking water, treatment of water and the establishment, improvement and maintenance of collective systems;

b) Adequate sanitation of a standard which sufficiently protects human health and the environment. This shall in particular be done through the establishment, improvement and maintenance of collective systems;

c) Effective protection of water resources used as sources of drinking water, and their related water ecosystems, from pollution from other causes, including agriculture, industry and other discharges and emissions of hazardous substances. This shall aim at the effective reduction and elimination of discharges and emissions of substances judged to be hazardous to human health and water ecosystems;

d) Sufficient safeguards for human health against water-related disease arising from the use of water for recreational purposes, from the use of water for aquaculture, from the water in which shellfish are produced or from which they are harvested, from the use of waste water for irrigation or from the use of sewage sludge in agriculture or aquaculture;

e) Effective systems for monitoring situations likely to result in outbreaks or incidents of water-related disease and for responding to such outbreaks and incidents and to the risk of them.

3. Subsequent references in this Protocol to "drinking water" and "sanitation" are to drinking water and sanitation that are required to meet the requirements of paragraph 2 of this article.

4. The Parties shall base all such measures upon an assessment of any proposed measure in respect of all its implications, including the benefits, disadvantages and costs, for:

a) Human health,

b) Water resources, and

c) Sustainable development,

which takes account of the differing new impacts of any proposed measure on the different environmental mediums.

5. The Parties shall take all appropriate action to create legal, administrative and economic frameworks which are stable and enabling and within which the public, private and voluntary sectors can each make its contribution to improving water management for the purpose of preventing, controlling and reducing water-related disease.

6. The Parties shall require public authorities which are considering taking action, or approving the taking by others of action, that may have a significant impact on the environment of any waters within the scope of this Protocol to take due account of any potential impact of that action on public health.

7. Where a Party is a Party to the Convention on Environmental Impact Assessment in a Transboundary Context, compliance by public authorities of that Party with the requirements of that Convention in relation to a proposed action shall satisfy the requirement under paragraph 6 of this article in respect of that action.

8. The provisions of this Protocol shall not affect the rights of Parties to maintain, adopt or implement more stringent measures than those set down in this Protocol.

9. The provisions of this Protocol shall not affect the rights and obligations of any Party to this Protocol deriving from the Convention or any other existing international agreement, except where the requirements under this Protocol are more stringent than the corresponding requirements under the Convention or that other existing international agreement.

Article 5

Principles and approaches

In taking measures to implement this Protocol, the Parties shall be guided in particular by the following principles and approaches:

a) The precautionary principle, by virtue of which action to prevent, control or reduce water-related disease shall not be postponed on the ground that scientific research has not fully proved a causal link between the factor at which such action is aimed, on the one hand, and the potential contribution of that factor to the prevalence of water-related disease and/or transboundary impacts, on the other hand;

b) The polluter-pays principle, by virtue of which costs of pollution prevention, control and reduction shall be borne by the polluter;

c) States have, in accordance with the Charter of the United Nations and the principles of international law, the sovereign right to exploit their own resources pursuant to their own environmental and developmental policies, and the responsibility to ensure that activities within their jurisdiction or control do not cause damage to the environment of other States or of areas beyond the limits of national jurisdiction;

d) Water resources shall be managed so that the needs of the present generation are met without compromising the ability of future generations to meet their own needs;

e) Preventive action should be taken to avoid outbreaks and incidents of water-related disease and to protect water resources used as sources of drinking water because such action addresses the harm more efficiently and can be more cost-effective than remedial action;

f) Action to manage water resources should be taken at the lowest appropriate administrative level;

g) Water has social, economic and environmental values and should therefore be managed so as to realize the most acceptable and sustainable combination of those values;

h) Efficient use of water should be promoted through economic instruments and awareness-building;

i) Access to information and public participation in decision-making concerning water and health are needed, inter alia, in order to enhance then quality and the implementation of the decisions, to build public awareness of issues, to give the public the opportunity to express its concerns and to enable public authorities to take due account of such concerns. Such access and participation should be supplemented by appropriate access to judicial and administrative review of relevant decisions;

j) Water resources should, as far as possible, be managed in an integrated manner on the basis of catchment areas, with the aims of linking social and economic development to the protection of natural ecosystems and of relating water-resource management to regulatory measures concerning other environmental mediums. Such an integrated approach should apply across the whole of a catchment area, whether transboundary or not, including its associated coastal waters, the whole of a groundwater aquifer or the relevant parts of such a catchment area or groundwater aquifer;

k) Special consideration should be given to the protection of people who are particularly vulnerable to water-related disease;

l) Equitable access to water, adequate in terms both of quantity and of quality, should be provided for all members of the population, especially those who suffer a disadvantage or social exclusion;

m) As a counterpart to their rights and entitlements to water under private law and public law, natural and legal persons and institutions, whether in the public sector or the private sector, should contribute to the protection of the water environment and the conservation of water resources; and

n) In implementing this Protocol, due account should be given to local problems, needs and knowledge.

Article 6

Targets and target dates

1. In order to achieve the objective of this Protocol, the Parties shall pursue the aims of:

a) Access to drinking water for everyone;

b) Provision of sanitation for everyone within a framework of integrated water-management systems aimed at sustainable use of water resources, ambient water quality which does not endanger human health, and protection of water ecosystems.

2. For these purposes, the Parties shall each establish and publish national and/or local targets for the standards and levels of performance that need to be achieved or maintained for a high level of protection against water-related disease. These targets shall be periodically revised. In doing all this, they shall make appropriate practical and/or other provisions for public participation, within a transparent and fair framework, and shall ensure that due account is taken of the outcome of the public participation. Except where national or local circumstances make them irrelevant for preventing, controlling and reducing water-related disease, the targets shall cover, inter alia: >

a) The quality of the drinking water supplied, taking into account the Guidelines for drinking-water quality of the World Health Organization;

b) The reduction of the scale of outbreaks and incidents of waterrelated disease;

c) The area of territory, or the population sizes or proportions, which should be served by collective systems for the supply of drinking water or where the supply of drinking water by other means should be improved;

d) The area of territory, or the population sizes or proportions, which should be served by collective systems of sanitation or where sanitation by other means should be improved;

e) The levels of performance to be achieved by such collective systems and by such other means of water supply and sanitation respectively;

f) The application of recognized good practice to the management of water supply and sanitation, including the protection of waters used as sources for drinking water;

g) The occurrence of discharges of:

(i) Untreated waste water; and

(ii) Untreated storm water overflows from waste-water collection systems to waters within the scope of this Protocol;

h) The quality of discharges of waste water from waste-water treatment installations to waters within the scope of this Protocol;

i) The disposal or reuse of sewage sludge from collective systems of sanitation or other sanitation installations and the quality of waste water used for irrigation purposes, taking into account the Guidelines for the safe use of waste water and excreta in agriculture and aquaculture of the World Health Organization and the United Nations Environment Programme;

j) The quality of waters which are used as sources for drinking water, which are generally used for bathing or which are used for aquaculture or for the production or harvesting of shellfish;

k) The application of recognized good practice to the management of enclosed waters generally available for bathing;

l) The identification and remediation of particularly contaminated sites which adversely affect waters within the scope of this Protocol or are likely to do so and which thus threaten to give rise to water-related disease;

m) The effectiveness of systems for the management, development, protection and use of water resources, including the application of recognized good practice to the control of pollution from sources of all kinds;

n) The frequency of the publication of information on the quality of the drinking water supplied and of other waters relevant to the targets in this paragraph in the intervals between the publication of information under article 7, paragraph 2.

3. Within two years of becoming a Party, each Party shall establish and publish targets referred to in paragraph 2 of this article, and target dates for achieving them.

4. Where a long process of implementation is foreseen for the achievement of a target, intermediate or phased targets shall be set.

5. In order to promote the achievement of the targets referred to in paragraph 2 of this article, the Parties shall each:

a) Establish national or local arrangements for coordination between their competent authorities;

b) Develop water-management plans in transboundary, national and/or local contexts, preferably on the basis of catchment areas or groundwater aquifers. In doing so, they shall make appropriate practical and/or other provisions for public participation, within a transparent and fair framework, and shall ensure that due account is taken of the outcome of the public participation. Such plans may be incorporated in other relevant plans, programmes or documents which are being drawn up for other purposes, provided that they enable the public to see clearly the proposals for achieving the targets referred, to in this article and the respective target dates;

c) Establish and maintain a legal and institutional framework for monitoring and enforcing standards for the quality of drinking water;

d) Establish and maintain arrangements, including, where appropriate, legal and institutional arrangements, for monitoring, promoting the achievement of and, where necessary, enforcing the other standards and levels of performance for which targets referred to in paragraph 2 of this article are set.

Article 7

Review and assessment of progress

1. The Parties shall each collect and evaluate data on:

a) Their progress towards the achievement of the targets referred to in article 6, paragraph 2;

b) Indicators that are designed to show how far that progress has contributed towards preventing, controlling or reducing water-related disease.

2. The Parties shall each publish periodically the results of this collection and evaluation of data. The frequency of such publication shall be established by the Meeting of the Parties.

3. The Parties shall each ensure that the results of water and effluent sampling carried out for the purpose of this collection of data are available to the public.

4. On the basis of this collection and evaluation of data, each Party shall review periodically the progress made in achieving the targets referred to in article 6, paragraph 2, and publish an assessment of that progress. The frequency of such reviews shall be established by the Meeting of the Parties. Without prejudice to the possibility of more frequent reviews under article 6, paragraph 2, reviews under this paragraph shall include a review of the targets referred to in article 6, paragraph 2, with a view to improving the targets in the light of scientific and technical knowledge.

5. Each Party shall provide to the secretariat referred to in article 17, for circulation to the other Parties, a summary report of the data collected and evaluated and the assessment of the progress achieved. Such reports shall be in accordance with guidelines established by the Meeting of the Parties. These guidelines shall provide that the Parties can use for this purpose reports covering the relevant information produced for other international forums.

6. The Meeting of the Parties shall evaluate progress in implementing this Protocol on the basis of such summary reports.

Article 8

Response systems

1. The Parties shall each, as appropriate, ensure that:

a) Comprehensive national and/or local surveillance and early-warning systems are established, improved or maintained which will:

i) Identify outbreaks or incidents of water-related disease or significant threats of such outbreaks or incidents, including those resulting from water-pollution incidents or extreme weather events;

(ii) Give prompt and clear notification to the relevant public authorities about such outbreaks, incidents or threats;

(iii) In the event of any imminent threat to public health from water-related disease, disseminate to members of the public who may be affected all information that is held by a public authority and that could help the public to prevent or mitigate harm;

(iv) Make recommendations to the relevant public authorities and, where appropriate, to the public about preventive and remedial actions;

b) Comprehensive national and local contingency plans for responses to such outbreaks, incidents and risks are properly prepared in due time;

c) The relevant public authorities have the necessary capacity to respond to such outbreaks, incidents or risks in accordance with the relevant contingency plan.

2. Surveillance and early-warning systems, contingency plans and response capacities in relation to water-related disease may be combined with those in relation to other matters.

3. Within three years of becoming a Party, each Party shall have established the surveillance and early-warning systems, contingency plans and response capacities referred to in paragraph 1 of this article.

Article 9

Public awareness, education, training, research and development and information

1. The Parties shall take steps designed to enhance the awareness of all sectors of the public regarding:

a) The importance of, and the relationship between, water management and public health;

b) The rights and entitlements to water and corresponding obligations under private and public law of natural and legal persons and institutions, whether in the public sector or the private sector, as well as their moral obligations to contribute to the protection of the water environment and the conservation of water resources.

2. The Parties shall promote:

a) Understanding of the public-health aspects of their work by those responsible for water management, water supply and sanitation; and

b) Understanding of the basic principles of water management, water supply and sanitation by those responsible for public health.

3. The Parties shall encourage the education and training of the professional and technical staff who are needed for managing water resources and for operating systems of water supply and sanitation, and encourage the updating and improvement of their knowledge and skills. This education and training shall include relevant aspects of public health.

4. The Parties shall encourage:

a) Research into, and development of, cost-effective means and techniques for the prevention, control and reduction of water-related disease;

b) Development of integrated information systems to handle information about long-term trends, current concerns and past problems and successful solutions to them in the field of water and health, and provision of such information to competent authorities.

Article 10

Public information

1. As a complement to the requirements of this Protocol for Parties to publish specific information or documents, each Party shall take steps within the framework of its legislation to make available to the public such information as is held by public authorities and is reasonably needed to inform public discussion of:

a) The establishment of targets and of target dates for their achievement and the development of water-management plans in accordance with article 6;

b) The establishment, improvement or maintenance of surveillance and early-warning systems and contingency plans in accordance with article 8;

c) The promotion of public awareness, education, training, research, development and information in accordance with article 9.

2. Each Party shall ensure that public authorities, in response to a request for other information relevant to the implementation of this Protocol, make such information available within a reasonable time to the public, within the framework of national legislation.

3. The Parties shall ensure that information referred to in article 7, paragraph 4, and paragraph 1 of this article shall be available to the public at all reasonable times for inspection free of charge, and shall provide members of the public with reasonable facilities for obtaining from the Parties, on payment of reasonable charges, copies of such information.

4. Nothing in this Protocol shall require a public authority to publish information or make information available to the public if:

a) The public authority does not hold the information;

b) The request for the information is manifestly unreasonable or formulated in too general a manner; or

c) The information concerns material in the course of completion or concerns internal communications of public authorities where such an exemption is provided for in national law or customary practice, taking into account the public interest served by disclosure.

5. Nothing in this Protocol shall require a public authority to publish information or make information available to the public if disclosure of the information would adversely affect:

a) The confidentiality of the proceedings of public authorities, where such confidentiality is provided for under national law;

b) International relations, national defence or public security;

c) The course of justice, the ability of a person to receive a fair trial or the ability of a public authority to conduct an enquiry of a criminal or disciplinary nature;

d) The confidentiality of commercial or industrial information, where such confidentiality is protected by law in order to protect a legitimate economic interest. Within this framework, information on emissions and discharges which are relevant for the protection of the environment shall be disclosed;

e) Intellectual property rights;

f) The confidentiality of personal data and/or files relating to a natural person where that person has not consented to the disclosure of the information to the public, where such confidentiality is provided for in national law;

g) The interests of a third party which has supplied the information requested without that party being under, or being capable of being put under, a legal obligation to do so, and where that party does not consent to the release of the material; or

h) The environment to which the information relates, such as the breeding sites of rare species.

These grounds for not disclosing information shall be interpreted in a restrictive way, taking into account the public interest served by disclosure and taking into account whether the information relates to emissions and discharges into the environment.

Article 11

International cooperation

The Parties shall cooperate and, as appropriate, assist each other:

a) In international actions in support of the objectives of this Protocol;

b) On request, in implementing national and local plans in pursuance of this Protocol.

Article 12

Joint and coordinated international action

In pursuance of article 11, subparagraph a), the Parties shall promote cooperation in international action relating to:

a) The development of commonly agreed targets for matters referred to in article 6, paragraph 2;

b) The development of indicators for the purposes of article 7, paragraph 1 b), to show how far action on water-related disease has been successful in preventing, controlling and reducing such disease;

c) The establishment of joint or coordinated systems for surveillance and early-warning systems, contingency plans and response capacities as part of, or to complement, the national systems maintained in accordance with article 8 for the purpose of responding to outbreaks and incidents of waterrelated disease and significant threats of such outbreaks and incidents, especially from water-pollution incidents or extreme weather events;

d) Mutual assistance in responding to outbreaks and incidents of water-related disease and significant threats of such outbreaks and incidents, especially from water-pollution incidents or extreme weather events;

e) The development of integrated information systems and databases, exchange of information and sharing of technical and legal knowledge and experience;

f) The prompt and clear notification by the competent authorities of one Party to the corresponding authorities of other Parties which may be affected of:

(i) Outbreaks and incidents of water-related disease, and

(ii) Significant threats of such outbreaks and incidents which have been identified;

g) The exchange of information on effective means of disseminating to the public information about water-related disease.

Article 13

Cooperation in relation to transboundary waters

1. Where any Parties border the same transboundary waters, as a complement to their other obligations under articles 11 and 12, they shall cooperate and, as appropriate, assist each other to prevent, control and reduce transboundary effects of water-related disease. In particular, they shall:

a) Exchange information and share knowledge about the transboundary waters and the problems and risks which they present with the other Parties bordering the same waters;

b) Endeavour to establish with the other Parties bordering the same transboundary waters joint or coordinated water-management plans in accordance with article 6, paragraph 5 b), and surveillance and early-warning systems and contingency plans in accordance with article 8, paragraph 1, for the purpose of responding to outbreaks and incidents of water-related disease and significant threats of such outbreaks and incidents, especially from waterpollution incidents or extreme weather events;

c) On the basis of equality and reciprocity, adapt their agreements and other arrangements regarding their transboundary waters in order to eliminate any contradictions with the basic principles of this Protocol and to define their mutual relations and conduct regarding the aims of this Protocol;

d) Consult each other, at the request of any one of them, on the significance of any adverse effect on human health which may constitute a water-related disease.

2. Where the Parties concerned are Parties to the Convention, the cooperation and assistance in respect of any transboundary effects of waterrelated disease which are transboundary impacts shall take place in accordance with the provisions of the Convention.

Article 14

International support for national action

When cooperating and assisting each other in the implementation of national and local plans in pursuance of article 11, subparagraph b), the Parties shall, in particular, consider how they can best help to promote:

a) Preparation of water-management plans in transboundary, nationaland/or local contexts and of schemes for improving water supply and sanitation;

b) Improved formulation of projects, especially infrastructureprojects, in pursuance of such plans and schemes, in order to facilitate access to sources of finance;

c) Effective execution of such projects;

d) Establishment of systems for surveillance and early-warning systems, contingency plans and response capacities in relation to waterrelated disease;

e) Preparation of legislation needed to support the implementation of this Protocol;

f) Education and training of key professional and technical staff;

g) Research into, and development of, cost-effective means and techniques for preventing, controlling and reducing water-related disease;

h) Operation of effective networks to monitor and assess the provision and quality of water-related services, and development of integrated information systems and databases;

i) Achievement of quality assurance for monitoring activities, including inter-laboratory comparability.

Article 15

Review of compliance

The Parties shall review the compliance of the Parties with the provisions of this Protocol on the basis of the reviews and assessments referred to in article 7. Multilateral arrangements of a non-confrontational, non-judicial and consultative nature for reviewing compliance shall be established by the Parties at their first meeting. These arrangements shall allow for appropriate public involvement.

Article 16

Meeting of the Parties

1. The first meeting of the Parties shall be convened no later than eighteen months after the date of the entry into force of this Protocol. Thereafter, ordinary meetings shall be held at regular intervals to be determined by the Parties, but at least every three years, except in so far as other arrangements are necessary to achieve the aims of paragraph 2 of this article. The Parties shall hold an extraordinary meeting if they so decide in the course of an ordinary meeting or at the written request of any Party, provided that, within six months of it being communicated to all Parties, the said request is supported by at least one third of the Parties.

2. Where possible, ordinary meetings of the Parties shall be held in conjunction with the meetings of the Parties to the Convention.

3. At their meetings, the Parties shall keep under continuous review the implementation of this Protocol, and, with this purpose in mind, shall:

a) Review the policies for and methodological approaches to the prevention, control and reduction of water-related disease, promote their convergence, and strengthen transboundary and international cooperation in accordance with articles 11, 12, 13 and 14;

b) Evaluate progress in implementing this Protocol on the basis of information provided by the Parties in accordance with guidelines established by the Meeting of the Parties. Such guidelines shall avoid duplication of effort in reporting requirements;

c) Be kept informed on progress made in the implementation of the Convention;

d) Exchange information with the Meeting of the Parties to the Convention, and consider the possibilities for joint action with it;

e) Seek, where appropriate, the services of relevant bodies of the Economic Commission for Europe and of the Regional Committee for Europe of the World Health Organization;

f) Establish the modalities for the participation of other competent international governmental and non-governmental bodies in all meetings and other activities pertinent to the achievement of the purposes of this Protocol;

g) Consider the need for further provisions on access to information, public participation in decision-making and public access to judicial and administrative review of decisions within the scope of this Protocol, in the light of experience gained on these matters in other international forums;

h) Establish a programme of work, including projects to be carried out jointly under this Protocol and the Convention, and set up any bodies needed to implement this programme of work;

i) Consider and adopt guidelines and recommendations which promote the implementation of the provisions of this Protocol;

j) At the first meeting, consider and by consensus adopt rules of procedure for their meetings. These rules of procedure shall contain provision to promote harmonious cooperation with the Meeting of the Parties to the Convention;

k) Consider and adopt proposals for amendments to this Protocol;

l) Consider and undertake any additional action that may be required for the achievement of the purposes of this Protocol.

Article 17

Secretariat

1. The Executive Secretary of the Economic Commission for Europe and the Regional Director of the Regional Office for Europe of the World Health Organization shall carry out the following secretariat functions for this Protocol:

a) The convening and preparing of meetings of the Parties;

b) The transmission to the Parties of reports and other information received in accordance with the provisions of this Protocol;

c) The performance of such other functions as may be determined by the Meeting of the Parties on the basis of available resources.

2. The Executive Secretary of the Economic Commission for Europe and the Regional Director of the Regional Office for Europe of the World Health Organization shall:

a) Set out details of their work-sharing arrangements in a Memorandum of Understanding, and inform the Meeting of the Parties accordingly;

b) Report to the Parties on the elements of, and the modalities for carrying out, the programme of work referred to in article 16, paragraph 3.

Article 18

Amendments to the Protocol

1. Any Party may propose amendments to this Protocol.

2. Proposals for amendments to this Protocol shall be considered at a meeting of the Parties.

3. The text of any proposed amendment to this Protocol shall be submitted in writing to the secretariat, which shall communicate it to all Parties at least ninety days before the meeting at which it is proposed for adoption.

4. An amendment to this Protocol shall be adopted by consensus of the representatives of the Parties present at the meeting. The adopted amendment shall be communicated by the secretariat to the Depositary, who shall circulate it to all Parties for their acceptance. The amendment shall enter into force for the Parties which have accepted it on the ninetieth day after the date on which two thirds of those Parties have deposited with the Depositary their instruments of acceptance of the amendment. The amendment shall enter into force for any other Party on the ninetieth day after the date on which that Party deposits its instrument of acceptance of the amendment.

Article 19

Right to vote

1. Except as provided for in paragraph 2 of this article, each Party shall have one vote.

2. Regional economic integration organizations, in matters within their competence, shall exercise their right to vote with a number of votes equal to the number of their member States which are Parties. Such organizations shall not exercise their right to vote if their member States exercise theirs, and vice versa.

Article 20

Settlement of disputes

1. If a dispute arises between two or more Parties about the interpretation or application of this Protocol, they shall seek a solution by negotiation or by any other means of dispute settlement acceptable to the parties to the dispute.

2. When signing, ratifying, accepting, approving or acceding to this Protocol, or at any time thereafter, a Party may declare in writing to the Depositary that for a dispute not resolved in accordance with paragraph 1 of this article, it accepts one of the following means of dispute settlement as compulsory in relation to any Party accepting the same obligation:

a) Where the Parties are Parties to the Convention, and have accepted as compulsory in relation to each other one or both of the means of dispute settlement provided in the Convention, the settlement of the dispute in accordance with the provisions of the Convention for the settlement of disputes arising in connection with the Convention;

b) In any other case, the submission of the dispute to the International Court of Justice, unless the Parties agree to arbitration or some other form of dispute resolution.

Article 21

Signature

This Protocol shall be open for signature in London on 17 and 18 June 1999 on the occasion of the Third Ministerial Conference on Environment and Health, and thereafter at United Nations Headquarters in New York until 18 June 2000, by States members of the Economic Commission for Europe, by States members of the Regional Committee for Europe of the World Health Organization, by States having consultative status with the Economic Commission for Europe pursuant to paragraph 8 of Economic and Social Council resolution 36 (IV) of 28 March 1947, and by regional economic integration organizations constituted by sovereign States members of

the Economic Commission for Europe or members of the Regional Committee for Europe of the World Health Organization to which their member States have transferred competence over matters governed by this Protocol, including the competence to enter into treaties in respect of these matters.

Article 22

Ratification, acceptance, approval and accession

1. This Protocol shall be subject to ratification, acceptance or approval by signatory States and regional economic integration organizations.

2. This Protocol shall be open for accession by the States and organizations referred to in article 21.

3. Any organization referred to in article 21 which becomes a Party without any of its member States being a Party shall be bound by all the obligations under this Protocol. In the case of such organizations, one or more of whose member States is a Party, the organization and its member States shall decide on their respective responsibilities for the performance of their obligations under this Protocol. In such cases, the organization and the member States shall not be entitled to exercise rights under this Protocol concurrently.

4. In their instruments of ratification, acceptance, approval or accession, the regional economic integration organizations referred to in article 21 shall declare the extent of their competence with respect to the matters governed by this Protocol. These organizations shall also inform the Depositary of any substantial modification to the extent of their competence.

5. The instruments of ratification, acceptance, approval or accession shall be deposited with the Secretary-General of the United Nations.

Article 23

Entry into force

1. This Protocol shall enter into force on the ninetieth day after the date of deposit of the sixteenth instrument of ratification, acceptance, approval or accession.

2. For the purposes of paragraph 1 of this article, any instrument deposited by a regional economic integration organization shall not be counted as additional to those deposited by States members of such an organization.

3. For each State or organization referred to in article 21 which ratifies, accepts or approves this Protocol or accedes thereto after the deposit of the sixteenth instrument of ratification, acceptance, approval or accession, the Protocol shall enter into force on the ninetieth day after the date of deposit by such State or organization of its instrument of ratification, acceptance, approval or accession.

Article 24

Withdrawal

At any time after three years from the date on which this Protocol has come into force with respect to a Party, that Party may withdraw from the Protocol by giving written notification to the Depositary. Any such withdrawal shall take effect on the ninetieth day after the date of its receipt by the Depositary.

Article 25

Depositary

The Secretary-General of the United Nations shall act as the Depositary of this Protocol.

Article 26

Authentic texts

The original of this Protocol, of which the English, French, German and bRussian texts are equally authentic, shall be deposited with the Secretary-General of the United Nations.

In witness whereof the undersigned, being duly authorized thereto, have signed this Protocol.

Done in London, this seventeenth day of June one thousand nine hundred and ninety-nine."

"Víz és Egészség Jegyzőkönyv a Határokat Átlépő Vízfolyások és Nemzetközi Tavak Védelméről és Használatáról szóló

1992. évi Egyezményhez

A jelen Jegyzőkönyv Részes Felei:

Figyelemmel arra, hogy a víznek alapvető fontossága van az élet fenntartásában, és az alapvető emberi szükségletek kielégítéshez elegendő mennyiségű és minőségű víz az egészség megőrzésének és a fenntartható fejlődésnek egyaránt elengedhetetlen feltétele,

elismerve a megfelelő összetételű tiszta víznek, valamint a harmonikus és jól működő vízi környezetnek az emberi egészséget és jólétet szolgáló jótéteményeit,

annak tudatában, hogy a felszíni vizek és a felszín alatti vizek olyan megújítható erőforrások, amelyek korlátozott mértékben képesek megtisztulni az emberi tevékenységből eredő, mennyiségére és minőségére ható káros hatások következményeitől, ezért e korlátok tiszteletben tartásának elmulasztása mind rövid, mind hosszú távon káros következményekkel jár mindazoknak az egészségére és jólétére nézve, akik ezektől az erőforrásoktól, illetve azok minőségétől függnek; továbbá ennek következtében a víz körforgásának fenntartható mértékű befolyásolása alapvetően fontos mind az emberi szükségletek, mind a környezetvédelem szempontjából,

továbbá annak tudatában, hogy milyen közegészségügyi következményei vannak az alapvető emberi szükségletek biztosításához elegendő mennyiségű és minőségű víz hiányának, és hogy ezek a hiányok milyen súlyos következménnyel járnak különösen az elesettekre, a hátrányos helyzetűekre és a társadalomból kirekesztettekre,

tudván, hogy a vízzel összefüggő megbetegedések megelőzése, ellenőrzése és csökkentése fontos és sürgető feladat, amely csak a valamennyi szinten, illetve az összes szektor között folytatott fokozott együttműködés útján biztosítható megfelelő mértékben mind országokon belül, mind az Allamok között,

tudván továbbá, hogy a vízzel összefüggő megbetegedéseket megfigyelő és előrejelző, valamint a beavatkozást lehetővé tevő rendszerek létesítése fontos tényező a vízzel összefüggő megbetegedések megelőzésében, ellenőrzésében és csökkentésében,

kiinduló alapjuknak tekintve az Egyesült Nemzetek Környezetről és fejlődésről tartott konferenciájának (Rio de Janeiro, 1992) következtetéseit, különösen a Környezetről és fejlődésről szóló Riói Deklarációt, valamint az Agenda 21-et, továbbá az Agenda 21 további megvalósításának programját (New York, 1997), valamint a Fenntartható Fejlődés Bizottság ezt követő döntését a Fenntartható édesvíz-gazdálkodásról (New York, 1998),

ösztönzést merítve a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló 1992. évi Egyezmény idevonatkozó előírásaiból, és hangsúlyozva annak igényét, hogy ezen előírások széles körű alkalmazását elősegítsék, valamint az Egyezményt a közegészségügyi védelem megerősítése érdekében további intézkedésekkel egészítsék ki,

tekintettel a határokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló 1991. évi; az ipari balesetek határokon átterjedő hatásairól szóló 1992. évi; az Egyesült Nemzetek nemzetközi vízfolyások hajózáson kívüli célra történő

használatának jogi szabályozásáról szóló 1997. évi, illetve a környezetvédelmi vonatkozású adatokhoz való hozzáférésről, a döntéshozatalban történő lakossági részvételről és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésről szóló 1998. évi Egyezményekre,

tekintettel továbbá az 1989. évi Európai Környezet és Egészség Charta vonatkozó elveire, célkitűzéseire és ajánlásaira, az 1994. évi Helsinki Környezet és Egészség Nyilatkozatra, valamint a "Környezetet Európának" folyamat miniszteri nyilatkozataira, ajánlásaira és határozataira,

elismerve az egyéb európai környezetvédelmi kezdeményezések, eszközök és folyamatok, valamint a Nemzeti Környezet-egészségügyi, és a Környezetvédelmi Cselekvési Programok készítésének és végrehajtásának szilárd alapjait és fontosságát,

elismeréssel említve az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának és az Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Irodájának a vízzel összefüggő megbetegedések megelőzése, ellenőrzése és csökkentése érdekében a kétoldalú és sokoldalú együttműködés erősítése érdekében tett eddigi erőfeszítéseit,

bátorítást nyerve az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága és az Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Irodája tagállamainak a szennyezések csökkentése, az ember egészségét és jólétét támogató vízi környezet fenntartása és helyreállítása terén elért számos eredményéből,

a következőkben egyeztek meg:

1. cikk

Célkitűzés

A jelen Jegyzőkönyv célja, hogy minden erre alkalmas szinten, országonként, valamint a határok fölötti és nemzetközi összefüggésben egyaránt elősegítse az egyéni és kollektív emberi egészség és jólét védelmét a fenntartható fejlődés keretén belül, a vízgazdálkodás fejlesztése - ideértve a vízi ökoszisztémák (életközösségek) védelmét - és a vízzel összefüggő megbetegedések megelőzése, ellenőrzése és csökkentése útján.

2. cikk

Meghatározások

A jelen Jegyzőkönyv alkalmazásában:

1. "Vízzel összefüggő megbetegedés": az emberi egészséget jelentősen befolyásoló bármely káros hatás, így a halál, fogyatékosság, betegség vagy rendellenességek, amelyeket közvetlenül vagy közvetve a vizek minőségében vagy a mennyiségükben bekövetkezett változások okoznak.

2. "Ivóvíz" az a víz, amelyet az emberek ivásra, főzésre, ételkészítésre, tisztálkodásra vagy hasonló célra használnak, illetve használatát elérhetővé kívánják tenni.

3. "Felszín alatti" minden olyan víz, amely a talaj felszíne alatt a talaj szivárgási zónájában található és közvetlen kapcsolatban van a talajjal vagy az altalajjal.

4. "Zárt víztároló" a mesterségesen, épületen belül vagy kívül létrehozott olyan víztér, amely felszíni édesvízzel vagy a tengerparti víztérrel nincs összefüggésben.

5. "Határvíz" olyan felszíni vagy felszín alatti víz, amely két vagy több állam határát kijelöli, azt keresztezi vagy azon található; ahol a határvizek közvetlenül a tengerbe folynak, ezek a határvizek az egyes torkolatoknak a partvonaluk alacsony vízállási vonalán levő pontok közötti egyenes vonalban végződnek.

6. "A vízzel összefüggő megbetegedések határokon átterjedő következményei" a Részes Felek joghatósága alá tartozó területen fellépő, az ember egészségére jelentős káros hatást, pl. halált, fogyatékosságot, betegséget vagy rendellenességet jelentik, amelyeket közvetlenül vagy közvetve a vízminőség vagy vízmennyiség adott állapota vagy változása okoz a másik Részes Fél illetékességi területén függetlenül attól, hogy az maga ténylegesen határokon átterjedő hatást jelent-e.

7. A "határokon átterjedő hatás" olyan jelentős káros környezeti hatás, amelyet a határvizek állapotának olyan emberi tevékenység következtében jelentkező változása okoz egy Részes Fél joghatósága alá tartozó területen, amelynek a fizikai eredete részben vagy egészben az Egyezmény Részes Felének joghatósága alá tartozó területen. Ezen környezeti hatások körébe tartoznak az emberi egészségre és biztonságra, a növény- és állatvilágra, a talajra, a levegőre, a vízre, az éghajlatra, a tájra és a történelmi emlékhelyekre vagy egyéb létesítményekre gyakorolt hatások, valamint ezen tényezők kölcsönhatásai, ide tartoznak továbbá a kulturális örökségre és a társadalmi-gazdasági helyzetre gyakorolt hatások, amelyeket a fenti tényezők változása okoz.

8. A "szennyvízelvezetés és -kezelés" az emberi ürülék, illetve háztartási szennyvíz gyűjtését, szállítását, kezelését, elhelyezését vagy hasznosítását jelenti, függetlenül attól, hogy közösségi rendszerben vagy egyedi háztartást, illetve vállalkozást kiszolgáló létesítményekben történik-e.

9. A "közösségi rendszer" a következőket jelenti:

a) Egy bizonyos számú háztartást vagy vállalkozást kiszolgáló ivóvíz-ellátórendszer; és/vagy

b) Egy bizonyos számú háztartást vagy vállalkozást kiszolgáló szennyvízelvezető és -kezelő, valamint - ahol erre szükség van - az ipari szennyvíz gyűjtését, szállítását, kezelését, illetve ártalmatlanítását vagy hasznosítását végző rendszer, függetlenül attól, hogy közszféra testülete vagy magáncég, vagy a két szektor társulása biztosítja az ellátást.

10.A "vízgazdálkodási terv": egy adott területhez tartozó vizek vagy felszín alatti vízbázis fejlesztéséről, kezeléséről, védelméről és/vagy használatáról a hozzájuk kapcsolódó ökoszisztémák védelmére is kiterjedő terv.

11. A "közszféra" egy vagy több természetes, illetve jogi személy, valamint ezek szövetsége, szervezetei és csoportjai a nemzeti szabályozásnak, illetve gyakorlatnak megfelelően.

12. A "hatóság" a következőket jelenti:

a) Országos, regionális vagy más szintű (önkormányzati szervek;

b) Természetes vagy jogi személyek, akik/amelyek közigazgatási feladatokat látnak el a nemzeti jog értelmében, beleértve a környezetvédelemmel, közegészségüggyel, szennyvízelvezetéssel és kezeléssel, vízgazdálkodással, illetve vízellátással kapcsolatos sajátos kötelezettségeket, tevékenységeket, illetve szolgáltatásokat;

c) Bármely más természetes vagy jogi személy, akinek/amelynek közjogi felelőssége van vagy közfunkciót vagy közszolgálatot lát el a fenti a) és b) pont alatt felsoroltak körébe tartozó testület vagy személy irányítása alatt;

d) Bármely, a 21. cikk szerinti azon regionális gazdasági integrációs szervezet intézményei, amely a jelen Jegyzőkönyv Részes Fele.

A meghatározásba nem értendők bele azok a testületek vagy intézmények, amelyek bírói vagy jogalkotói feladatokat látnak el.

13. "Helyi" mindazon területi szintű egység, amely az államigazgatás szintje alatt helyezkedik el.

14. "Egyezmény": a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló 1992. március 17-én, Helsinkiben elfogadott egyezményt jelenti.

15.Az "Egyezmény Részes Feleinek Ülése" az Egyezmény Részes Felei által, az Egyezmény 17. cikkével összhangban létrehozott testület.

16.A "Részes Fél" azt a 21. cikk szerinti államot vagy regionális gazdasági integrációs szervezetet jelenti, amely rá nézve kötelezőnek ismerte el a jelen Jegyzőkönyv előírásait, és amelyekre nézve az Egyezmény hatályos, hacsak a szöveg eltérően nem rendelkezik.

17. A "Részes Felek Ülése" az a testület, amelyet a Részes Felek a 16. cikkel összhangban létrehoztak.

3. cikk

Hatály

Ajelen Jegyzőkönyv hatálya a következőkre terjed ki:

a) Felszíni édesvíz;

b) Felszín alatti víz;

c) Folyótorkolatok;

d) Parti vizek, amelyeket fürdőzésre, haltenyésztésre, illetve kagyló tenyésztésére és halászatára vesznek igénybe;

e) Általában fürdőzésre használható zárt víztárolók;

f) A víz vízkinyerés, szállítás, kezelés és vízellátás során;

g) Szennyvizek az összegyűjtés, szállítás, kezelés, valamint környezeti közegbe történő kibocsátás, illetve hasznosítás minden lépésében.

4. cikk

Általános rendelkezések

1. A Részes Felek minden szükséges intézkedést kötelesek megtenni a vízzel összefüggő megbetegedések megelőzése, ellenőrzése és visszaszorítása érdekében olyan integrált vízgazdálkodási rendszerek keretében, amely a vízforrások fenntartható használatát, az emberi egészséget nem veszélyeztető és a környezeti vízminőség megtartását és a vízi ökoszisztémák védelmét szolgálja.

2. A Részes Felek minden szükséges intézkedést kötelesek megtenni különösen annak érdekében, hogy elérjék a következő célkitűzéseket:

a) Egészséges, teljes értékű ivóvízzel való ellátás, amely mentes minden mikroorganizmustól és parazitától, valamint olyan anyagoktól, amelyek mennyiségük vagy koncentrációjuk miatt potenciális veszélyt jelentenek az ember egészségére. Ez vonatkozik az ivóvíznyerő források védelmére, a vízkezelésre, valamint a közösségi rendszerek létesítésére, fejlesztésére és fenntartására is;

b) Megfelelő szennyvízelvezetés és -kezelés az ember egészségére és a környezetre kielégítő védelmet jelentő megoldással, amelyet elsősorban közösségi rendszerek kialakítása, fejlesztése és fenntartása útján kell megvalósítani;

c) Az ivóvízforrásként használt vízbázisok és a kapcsolódó vízi ökoszisztémák hatékony védelme az egyéb szennyezésektől, beleértve a veszélyes anyagok mezőgazdasági, ipari és egyéb kibocsátását (emisszióját) . Ennek célja az ember egészségére és a vízi ökoszisztémákra veszélyesnek tartott anyagok kibocsátásainak és emisszióinak hatékony csökkentése, illetve megszüntetése;

d) Az ember egészségének megfelelő védelme az olyan vízzel összefüggő megbetegedésekkel szemben, amelyek a fürdőzésre, az aquakultúrákban, illetve kagyló tenyésztésére és halászatára használt vizekre, szennyvízöntözésre, a mezőgazdaságban vagy az aquakultúrákban használt szennyvíziszapra vezethetők vissza;

e) A vízzel összefüggő megbetegedések kitörését vagy előfordulását okozó kockázati tényezők monitorozására alkalmas és a beavatkozást lehetővé tevő hatékony megfigyelő rendszerek.

3. A jelen Jegyzőkönyvben az ivóvízre és a szennyvízelvezetésre és -kezelésre vonatkozó további utalások alatt az olyan ivóvíz és szennyvíz értendő, amelyre vonatkozóan követelmény, hogy megfeleljen a jelen cikk 2. bekezdésében meghatározott előírásoknak.

4. A Részes Felek minden intézkedésének olyan hatásvizsgálaton kell alapulni, amely figyelembe veszi az összes következményt, beleértve az előnyöket, hátrányokat és költségeket is

a) az emberi egészség,

b) a vízbázisok és

c) a fenntartható fejlődés vonatkozásában, számításba véve minden javasolt intézkedésnek az egyes környezeti közegekre gyakorolt eltérő új hatásait.

5. A Részes Felek kötelesek megtenni minden megfelelő lépést olyan jogi, adminisztratív és gazdasági keretek megteremtésére, amelyek stabilak és ahol a köz-, a magán-és önkéntes szektor hozzájárulhat a vízgazdálkodás fejlesztéséhez, a vízzel összefüggő megbetegedések megelőzéséhez, ellenőrzéséhez és visszaszorításához.

6. A Részes Felek megkövetelik, hogy a közhatóságok megfelelő mértékben vegyék tekintetbe a lehetséges közegészségügyi következményeket, ha olyan intézkedéseket terveznek tenni, illetve más szervezetek olyan tevékenységeit hagyják jóvá, amelynek a jelen Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó vizek környezetére jelentős hatása lehet.

7. Amennyiben a Részes Fél A határokon átterjedő hatásokra vonatkozó környezeti hatásvizsgálatról szóló egyezménynek Részes Fele, a szóban forgó Részes Fél hatóságainak a tervezett tevékenység során oly módon kell eleget tenniük az Egyezmény követelményeinek, hogy eljárásuk kielégítse a jelen cikk 6. bekezdésében foglalt követelményt.

8. A Jegyzőkönyv előírásai nem érintik a Részes Felek azon jogát, hogy a jelen Jegyzőkönyvben megállapítottaknál szigorúbb intézkedéseket tartsanak fenn, fogadjanak el vagy hajtsanak végre.

9. A jelen Jegyzőkönyv előírásai nem érintik a jelen Jegyzőkönyv Részes Feleinek azon jogait és kötelezettségeit, amelyek az Egyezményből vagy bármely más érvényes nemzetközi megállapodásból következnek, kivéve, ha a jelen Jegyzőkönyv követelményei szigorúbbak, mint az Egyezmény vagy az adott, érvényes nemzetközi megállapodás vonatkozó előírásai.

5. cikk

Elvek és megközelítések

A jelen Jegyzőkönyv végrehajtása terén tett intézkedések során a Részes Feleknek elsősorban a következő elveket és megközelítéseket kell követniük:

a) Az elővigyázatosság elve, amelynek értelmében a vízzel összefüggő megbetegedések megelőzésére, ellenőrzésére és visszaszorítására irányuló beavatkozás nem halasztható olyan alapon, hogy a tudományos kutatás nem igazolta teljesen az ok-okozati kapcsolatot a beavatkozás célja, illetve aközött, hogy az adott tényező milyen mértékben járulhat hozzá a vízzel összefüggő megbetegedések és/vagy a határon átterjedő hatások előfordulási gyakoriságához;

b) A "szennyező fizet" elve, amelynek-értelmében a szennyezést okozónak kell fizetnie a szennyezés megelőzésének, ellenőrzésének és csökkentésének költségeit;

c) Az egyes államoknak az Egyesült Nemzetek Alapokmányával és a nemzetközi jog elveivel összhangban szuverén joga, hogy erőforrásaikat a saját környezetvédelmi és fejlesztési politikájukat követve kiaknázzák, és felelősek a joghatóságuk, illetve az ellenőrzésük alá tartozó területen biztosítani, hogy a tevékenységük ne károsítsa más államok környezetét, illetve az ország joghatóságán kívüli területet;

d) A vízbázisokkal úgy kell gazdálkodni, hogy anélkül elégítsék ki a jelen generáció szükségleteit, hogy azzal veszélyeztetnék a jövő generációk szükségletei kielégítésének lehetőségét;

e) Megelőző intézkedéseket kell tenni a vízzel összefüggő megbetegedések kitörésének, illetve előfordulásának elkerülése, valamint az ivóvízforrásként használt vízbázisok védelme érdekében, mivel az ilyen cselekvés hatékonyabb válasz a veszélyre és költséghatékonyabb, mint a helyreállítás;

f) A vízbázisokra vonatkozó minden beavatkozás a megfelelő legalsó igazgatási szinten történjen;

g) A víz társadalmi, gazdasági és környezeti érték, amellyel úgy kell gazdálkodni, hogy szem előtt tartsuk ezen értékek leginkább elfogadható és fenntartható kombinációját;

h) Elő kell segíteni a hatékony vízhasználatot gazdasági eszközökkel és a tudatosság fejlesztésével;

i) Elő kell segíteni a lakosság tájékoztatását és részvételét a vízzel és az egészséggel kapcsolatos döntéshozatalban többek között annak érdekében, hogy a döntések minősége és végrehajthatósága javuljon, hogy a témával összefüggésben növekedjen a lakosság tudatossága, hogy lehetősége legyen a lakosságnak szempontjai kifejezésére és az érintett hatóságok megfelelően figyelembe vehessék ezeket az érdekeket. Ezen tájékoztatás és részvétel mellett biztosítani kell továbbá a jogi és adminisztratív lehetőséget is a vonatkozó döntések felülvizsgálatára;

j) A vízbázisokkal - amennyire lehetséges - a teljes vízgyűjtő területre alapozva integráltan kell gazdálkodni úgy, hogy a társadalmi és gazdasági fejlődés összekapcsolódjon a természetes ökoszisztéma védelmével, és hogy a vízkészlet-gazdálkodás a többi környezeti közegre vonatkozó szabályozó intézkedésekkel összhangban legyen. Ezt az integrált megközelítést a teljes vízgyűjtő területre alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy határokat átlépő vagy nem, bevonva az érintett tengerparti vizeket, a felszín alatti teljes vízbázist, illetve a vízgyűjtő vagy a felszín alatti vízbázis érintett részét;

k) Különleges figyelmet kell fordítani azok védelmére, akik a vízzel összefüggő megbetegedésre különösen érzékenyek;

l) Biztosítani kell az egyenlő mértékű hozzájutást a vízhez, mind mennyiségben, mind minőségben a népesség minden egyes tagja számára, de különösen azok számára, akik hátrányos helyzetben vannak vagy társadalmilag kirekesztettek;

m) A természetes és jogi személyek, valamint az intézmények mind az állami, mind a magánszektorban kötelesek hozzájárulni a vízi környezet és a vízforrások védelméhez, és

n) Jelen Jegyzőkönyv végrehajtása során megfelelő hangsúlyt kell kapnia a helyi problémáknak, igényeknek és ismereteknek.

6. cikk

Célkitűzések és határidők

1. A Jegyzőkönyv céljainak elérése érdekében a Részes Feleknek a következő célokat kell követni:

a) Az ivóvízhez való hozzájutást mindenki számára,

b) A szennyvízelvezetési és -kezelési lehetőséget mindenki számára a vízkészletek fenntartható használatát, az ember egészségét nem veszélyeztető vízminőség és a vízi ökoszisztémák védelmét biztosító integrált vízgazdálkodási rendszer keretében.

2. A fentiek megvalósítása érdekében a Részes Felek mindegyike köteles meghatározni, nyilvánosságra hozni és időszakonként felülvizsgálni azon szabványokra és teljesülési szintjükre vonatkozó nemzeti és/vagy helyi célkitűzéseket, amelyek a vízzel összefüggő megbetegedések elleni magas színvonalú védelem eléréséhez, illetve fenntartásához szükségesek. A célkitűzéseket időszakonként felül kell vizsgálni. Mindezek során megfelelő gyakorlati, illetve egyéb intézkedéssel kell biztosítaniuk a lakosság részvételét áttekinthető és méltányos keretek között, valamint gondoskodniuk kell arról, hogy nyilvánosság bevonásának eredményét számításba vegyék. Azon esetek kivételével, amikor a vízzel összefüggő megbetegedések megelőzése, szabályozása és csökkentése érdekében teendő országos vagy helyi körülmények azt nem indokolják, a célkitűzéseknek egyebek között ki kell terjedniük:

a) A szolgáltatott ivóvíz minőségére az Egészségügyi Világszervezetnek az ivóvíz minőségére vonatkozó irányelveire alapozva;

b) A vízzel összefüggő megbetegedések járványainak visszaszorítására, illetve esetszámuk csökkentésére;

c) Az ellátási területre, illetve az ellátandó népesség nagyságára vagy arányára, amelyet a közösségi ivóvízellátó rendszerrel kell kiszolgálni, vagy ahol az ivóvízellátás biztosítását más módon kell fejleszteni;

d) Az ellátási területre, illetve az ellátandó népesség nagyságára vagy arányára, amelyet a közösségi szennyvízelvezető és -kezelő rendszerrel kell kiszolgálni, vagy ahol a szennyvízelvezetés és -kezelést más módon kell fejleszteni;

e) A teljesítendő színvonal elérésére mind a közösségi rendszerek, mind az egyedi ivóvízellátás és szennyvízelvezetés és -kezelés tekintetében;

f) Az ivóvízellátás és szennyvízelvezetés és -kezelés elismerten jó gyakorlatának alkalmazására, beleértve az ivóvíz forrásaként használt vizek védelmét;

g) Az alábbi kibocsátások előfordulására:

(i) kezeletlen szennyvíz, és

(ii) kezeletlen záporvíz túlfolyás a szennyvízgyűjtő rendszerekből a jelen Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó vizekbe;

h) Szennyvíztisztító berendezésekből a jelen Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó befogadóba kibocsátott szennyvíz minőségére;

i) A közösségi vagy más szennyvíztisztító rendszerekből származó szennyvíziszap ártalmatlanítására és hasznosítására, valamint az öntözésre használt szennyvíz minőségére, figyelembe véve az Egészségügyi Világszervezetnek és az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjának a szennyvíz és az ürülék mezőgazdaságban és aqua-kultúrákban történő biztonságos használatára vonatkozó irányelveit;

j) Az ivóvízforrásként, az általában fürdőzésre, az aquakultúrákhoz, valamint a kagyló/rák tenyésztésére és halászatára igénybe vett vizek minőségére;

k) Elismerten jó vízgazdálkodási gyakorlat alkalmazására a fürdőzésre igénybe vett zárt víztárolóknál;

l) Az olyan különösen szennyezett helyszínek feltárására és rehabilitációjára, amelyek a jelen Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó vizekre káros hatást jelentenek vagy jelenthetnek, és ezzel a vízzel összefüggő megbetegedések kialakulásával fenyegetnek;

m) A vízbázisok védelmére szolgáló vízgazdálkodási rendszerek hatékonyságára, beleértve az elismerten jó gyakorlat alkalmazását az összes szennyező forrás felügyelete tekintetében;

n) A szolgáltatott ivóvíz és az ezen bekezdésben megfogalmazott célkitűzések körébe tartozó egyéb vizek minőségére vonatkozó tájékoztatás gyakoriságára a 7. cikk 2. bekezdése által előírt információk közzététele közti időszakokban.

3. A Jegyzőkönyv elfogadása utáni két éven belül minden Részes Fél köteles meghatározni és nyilvánosságra hozni a jelen cikk 2. bekezdésében említett célkitűzéseket, valamint ezek végrehajtási határidejét.

4. Ahol előreláthatólag hosszú időt vesz igénybe a célkitűzések megvalósítása, átmeneti, illetve szakaszos tervet kell készíteni.

5. A jelen cikk 2. bekezdésében meghatározott célkitűzések megvalósítása érdekében minden Részes Fél köteles:

a) Meghatározni az illetékes hatóságok együttműködésének rendjét országos és helyi szinten;

b) Országhatárokon átterjedő, illetve országos és/vagy helyi vízgazdálkodási programot kidolgozni lehetőleg vízgyűjtő területenként vagy felszín alatti vízbázisonként. Ennek keretében megfelelő gyakorlati és egyéb szükséges intézkedéseket kell tenni, hogy biztosítsák a lakosság részvételét átlátható és méltányos keretek között, valamint annak érdekében, hogy a lakosság részvételének eredményét figyelembe vegyék. Ezeket a terveket be lehet építeni az egyéb kapcsolódó tervekbe, programokba és dokumentumokba, amelyeket más célok megvalósítására alakítottak ki, feltéve, hogy lehetővé teszik, hogy a lakosság világosan megérthesse a jelen cikkben megfogalmazott célkitűzések elérését szolgáló javaslatokat és végrehajtási idejüket;

c) Jogi és intézményi keretet kell kialakítani és fenntartani az ivóvíz minőségének rendszeres ellenőrzésére, valamint a minőségi követelmények érvényesítésére;

d) Létrehozni és fenntartani az e cikk 2. bekezdésében rögzített célkitűzésekre irányuló követelmények és teljesítési szintek monitorozását, elősegítését és - ahol ez szükséges - érvényesítését célzó kereteket, megfelelő esetekben beleértve a jogi és intézményi kereteket is.

7. cikk

A végrehajtás felülvizsgálata és értékelése

1. Minden Részes Fél köteles összegyűjteni és kiértékelni a következő adatokat:

a) A 6. cikk 2. bekezdésében meghatározott célkitűzések elérésében bekövetkező előrehaladásra;

b) A vízzel összefüggő megbetegedések megelőzése, ellenőrzése és csökkentése terén az előrehaladás jelzésére szolgáló indikátorokra vonatkozó adatokat.

2. A Részes Felek kötelesek az adatgyűjtés és értékelés eredményeit időszakonként nyilvánosságra hozni. Az ilyen jellegű közlések gyakoriságát a Részes Felek ülésén kell meghatározni.

3. A Részes Felek kötelesek biztosítani, hogy az ezen adatgyűjtés céljából végzett víz és szennyvízvizsgálatok eredménye a lakosság számára hozzáférhető legyen.

4. Az adatgyűjtés és értékelés alapján minden Részes Fél köteles időszakonként felülvizsgálni a 6. cikk 2. bekezdésében meghatározott célkitűzések elérése terén történt előrelépést és nyilvánosságra hozni a folyamat értékelését. A felülvizsgálatok gyakoriságát a Részes Felek ülésén kell meghatározni. A 6. cikk 2. bekezdése értelmében végzett gyakoribb felülvizsgálat lehetőségének sérelme nélkül, ezeknek a felülvizsgálatoknak ki kell terjedni a célkitűzéseknek ugyanezen bekezdésben meghatározott felülvizsgálatára azzal a céllal, hogy a célkitűzések módosíthatók legyenek a tudományos és műszaki haladásnak megfelelően.

5. Minden Részes Fél köteles megküldeni a 17. cikkben említett Titkárságnak a gyűjtött és feldolgozott adatokról szóló, valamint az elért eredmények értékelését tartalmazó összefoglaló jelentést a többi Részes Fél tájékoztatása céljából. A jelentéseknek meg kell felelni a Részes Felek ülése által meghatározott irányelvnek. Az irányelvnek biztosítani kell, hogy a Részes Felek felhasználhassák erre a célra az egyéb nemzetközi fórumok számára készített idevonatkozó információkat tartalmazó jelentéseket.

6. A Részes Felek ülése az összefoglaló jelentések alapján értékeli a jelen Jegyzőkönyv végrehajtása terén tett előrehaladást.

8. cikk

Jelzőrendszerek

1. Minden Részes Fél köteles szükség szerint biztosítani, hogy:

a) Átfogó országos és/vagy helyi felügyeleti (surveillance) és előrejelző rendszert létesítsenek, tartsanak fenn és fejlesszenek annak érdekében, hogy:

(i) felismerjék a vízzel összefüggő megbetegedések jelentkezését vagy járvány kitörését, illetve ezek jelentős kockázatát, beleértve a vízszennyezési eseményeket és a különleges időjárási helyzeteket,

(ii) azonnali és egyértelmű bejelentést lehessen tenni az illetékes hatóságoknak a megbetegedések előfordulásáról, járványról vagy annak fenyegetéséről,

(iii) bármely vízzel összefüggő megbetegedésből származó, fenyegető közegészségügyi veszélyhelyzet esetében az érintett lakosság körében terjesszék az illetékes hatóság rendelkezésére álló minden információt, amely segítheti a lakosságot a veszély megelőzésében vagy a kár csökkentésében,

(iv) ajánlásokat tegyenek az illetékes hatóságoknak és szükség esetén a lakosságnak a megelőző és a gyógykezelést, illetve az elhárítást szolgáló intézkedésekre vonatkozóan;

b) Átfogó országos és helyi intézkedési tervet dolgozzanak ki a betegségek előfordulása, járványveszély vagy annak kockázata esetén teendő intézkedésekre;

c) Az illetékes hatóságok rendelkezzenek az intézkedési terv végrehajtásához szükséges kapacitással a betegségek előfordulása, járvány vagy annak kockázata esetére.

2. A vízzel összefüggő megbetegedések megfigyelő és előrejelzési rendszerei, az intézkedési tervek és a végrehajtáshoz szükséges kapacitás biztosítása kapcsolható az egyéb veszélyhelyzetekre vonatkozó cselekvési programokhoz.

3. Minden Részes Fél köteles a Részes Féllé válását követő három éven belül létrehozni a jelen cikk 1. bekezdése szerinti figyelő és előrejelző rendszereket, valamint kidolgozni az intézkedési tervet és biztosítani a végrehajtáshoz szükséges kapacitást.

9. cikk

Közösségi tudatosság, oktatás, képzés, kutatás, fejlesztés és tájékoztatás

1. A Részes Felek kötelesek lépéseket tenni a lakosság minden rétegének kellő felvilágosítására a következők tekintetében:

a) a vízgazdálkodás és a közegészségügy jelentősége és kapcsolata;

b) a természetes és jogi személyeknek, valamint intézményeknek a magán- és közjogból fakadó, vízzel kapcsolatos jogai és jogosítványai, illetve ezzel összefüggő kötelezettségei, mind az állami, mind a magánszektorban, továbbá erkölcsi kötelességük a vízi környezet és a természeti vízadó források védelméhez való hozzájárulás tekintetében.

2. A Részes Felek kötelesek elősegíteni, hogy:

a) a vízgazdálkodásért és a vízellátásért, valamint a szennyvíz elvezetéséért és -kezeléséért felelősök megértsék munkájuk közegészségügyi vonatkozásait, valamint

b) a közegészségügyért felelősök megértsék a vízgazdálkodás, vízellátás és szennyvízelvezetés és -kezelés alapelveit.

3. A Részes Felek támogatják a vízadó források, a vízellátó és szennyvízártalmatlanító rendszerek üzemeltetéséhez szükséges szakmai és műszaki személyi állomány oktatását és képzését, valamint elősegíteni, hogy ismereteiket és hozzáértésüket fejlesszék, illetve korszerűsítsék. Az oktatásnak és képzésnek ki kell terjedni a vonatkozó közegészségügyi szempontokra.

4. A Részes Felek támogatják:

a) A vízzel összefüggő megbetegedések megelőzését, ellenőrzését és csökkentését szolgáló költséghatékony eszközök és módszerek kutatását és fejlesztését;

b) Integrált információs rendszerek fejlesztését és a hosszú távú trendekre, aktuális és korábbi problémákra, valamint ezek sikeres megoldására vonatkozó információk kezelésére, a víz és egészség területén, és az illetékes hatóságok ezen információkkal történő ellátását.

10. cikk

A nyilvánosság tájékoztatása

1. A jelen Jegyzőkönyvben a bizonyos információk, illetve dokumentumok nyilvánosságra hozatalára vonatkozó, a Részes Felek számára előírt kötelezettségek mellett, minden Részes Fél lépéseket tesz saját jogi szabályozása keretében, hogy lehetővé tegye a nyilvánosság hozzáférését az illetékes hatóságok birtokában lévő információkhoz, amelyek indokoltan szükségesek a társadalmi vitára bocsátáshoz:

a) A 6. cikkel összhangban meghatározott célokról és a végrehajtásuk időpontjáról, valamint a kialakított vízgazdálkodási tervekről;

b) A 8. cikkel összhangban, felügyeleti és előrejelző rendszerek, valamint a veszélyhelyzet kezelési tervek kialakításáról, fejlesztéséről és karbantartásáról;

c) A 9. cikkel összhangban a lakosság tudatosságának, az oktatásnak, a képzésnek, a kutatásnak, a fejlesztésnek, valamint a tájékoztatásnak az elősegítéséről.

2. Minden Részes Fél köteles biztosítani, hogy igény esetén az illetékes hatóságok a jelen Jegyzőkönyv végrehajtása szempontjából fontos egyéb információkat a nemzeti jognak megfelelően megfelelő időn belül tegyék hozzáférhetővé a lakosság számára.

3. A Részes Felek biztosítják, hogy a 7. cikk 4. bekezdésében és a jelen cikk 1. bekezdésében meghatározott információk megismerés céljából a nyilvánosság számára térítésmentesen hozzáférhetők legyenek minden ésszerűen elfogadható időpontban, valamint megfelelő lehetőségeket biztosítanak, hogy az indokolt költségek megtérítése ellenében a lakosság ezen információk másolataihoz hozzájuthasson.

4. A jelen Jegyzőkönyv egyetlen előírása sem kötelezi a közhatóságokat, hogy információt nyilvánosságra hozzanak, illetve az információt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék, ha

a) A közhatóság nem rendelkezik az információval;

b) A tájékoztatás iránti igény nyilvánvalóan ésszerűtlen vagy túlzottan általános formában merül fel, illetve

c) Az információ még befejezés előtt álló anyagra vonatkozik vagy az illetékes hatóságok belső kommunikációját érinti, azzal a feltétellel, hogy erre a mentesítésre a belső jog vagy szokásjog lehetőséget ad és a közzététel közérdeket sérthet.

5. A jelen Jegyzőkönyv egyetlen előírása sem kötelezi a közhatóságokat, hogy információt nyilvánosságra hozzanak, illetve az információt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék, ha az információ közzététele veszélyezteti:

a) A közhatóságok eljárásainak bizalmas jellegét, abban az esetben, ha a titkosítást nemzeti jogszabály írja elő;

b) A nemzetközi kapcsolatokat, az ország és a közbiztonság védelmét;

c) Az igazságszolgáltatás folyamatát, az egyén tisztességes bírósági tárgyaláshoz való jutásának lehetőségét, illetve a közhatóság képességét bűnügyi vagy fegyelmi jellegű vizsgálat lebonyolítására;

d) Kereskedelmi és ipari információ bizalmasságát, ha a bizalmas jelleget jogszabály védi törvényes gazdasági érdekek védelme érdekében. Ezen kereteken belül a környezetvédelmi szempontból lényeges emisszióra és kibocsátásra vonatkozó információt meg kell adni;

e) A szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat;

f) A természetes személyek személyes adatainak és/vagy a rájuk vonatkozó nyilvántartásnak a bizalmasságát abban az esetben, ha az illető személy nem járult hozzá az információ nyilvánosságra hozatalához, és a nemzeti jog biztosítja a bizalmas jelleget;

g) A kért adatokat szolgáltató harmadik fél érdekeit, ha az érintett fél számára ez nem kötelező vagy nem tehető jogilag kötelezővé, illetve az érintett fél nem egyezett bele az adatok kiadásába; vagy

h) A környezetet, amelyre az információ vonatkozik, mint pl. ritka fajok tenyészhelye. Az információk közzétételének ilyen alapon való korlátozását megszorító jelleggel kell kezelni, figyelembe véve, hogy a közlés korlátozása a nyilvánosság érdekét szolgálja-e, valamint azt, hogy az információ emisszióra vagy környezetbe történő kibocsátásra vonatkozik-e.

11. cikk

Nemzetközi együttműködés

A Részes Felek együttműködnek és szükség esetén segítik egymást:

a) A jelen Jegyzőkönyv célkitűzéseinek támogatását célzó nemzetközi akciókban;

b) Kérelemre a jelen Jegyzőkönyv végrehajtására készült országos és helyi tervek alkalmazásában.

12. cikk

Közös és koordinált nemzetközi akciók

A 11. cikk a) pontjának végrehajtása érdekében a Részes Felek elősegítik a nemzetközi akciók összehangolását a következők tekintetében:

a) A 6. cikk 2. bekezdésében meghatározott ügyekre vonatkozó, közös megegyezéssel megállapított célok elérésében;

b) A 7. cikk 1 b) pontja szerinti célokat szolgáló, a beavatkozás sikerességét jelző mutatók kidolgozása a vízzel összefüggő megbetegedések megelőzése, felügyelete és visszaszorítása területén;

c) Közös és koordinált felügyeleti és előrejelző rendszerek, valamint vészhelyzet kezelési tervek és végrehajtási kapacitások létrehozása a 8. cikk szerinti országos rendszerek részeként vagy azok kiegészítéseként a vízzel összefüggő megbetegedések előfordulása és járványos jelentkezésének esetére, ezek fenyegető kockázata kezelésére, különös tekintettel a vízszennyezési eseményekre és a különleges időjárási helyzetekre;

d) Kölcsönös segítségnyújtás a vízzel összefüggő megbetegedések, illetve járványok vagy ezek jelentős kockázata kezelésében, különösen vízszennyezés vagy különleges időjárási körülmények alkalmával;

e) Integrált tájékoztatási rendszer és adatbázis létrehozása, információcsere, valamint a műszaki és jogi ismeretek terén szerzett tapasztalatok megosztása;

f) Azonnali és egyértelmű tájékoztatás egy Részes Fél illetékes hatósága által a többi Részes Fél megfelelő hatóságának, ha azokat:

(i) vízzel összefüggő megbetegedés vagy járvány,

(ii) már azonosított járványok vagy megbetegedések jelentős veszélye érintheti;

g) A lakosság vízzel összefüggő megbetegedésről történő tájékoztatásának hatékony módszereire vonatkozó információcsere.

13. cikk

Az országhatárokat átlépő vizekkel kapcsolatos együttműködés

1. A 11. és 12. cikkben meghatározott kötelezettségeken túlmenően azok a Részes Felek, amelyek ugyanazon a határvízen érintkeznek egymással, kötelesek együttműködni, és ahol szükséges, segíteni egymást a vízzel összefüggő megbetegedések határokon átterjedő hatásainak megelőzése, ellenőrzése és visszaszorítása érdekében. Különös figyelmet kell fordítaniuk a következőkre:

a) Információcsere és az ismeretek megosztása a határvizekkel és az azokkal kapcsolatos problémákkal és kockázatokkal kapcsolatosan;

b) Törekedniük kell arra, hogy az ugyanazzal a határvízzel érintkező Részes Felekkel közösen, illetve összehangoltan a 6. cikk 5 b) pontja szerinti vízgazdálkodási tervet, valamint a 8. cikk (1) bekezdése szerinti felügyeleti és előrejelző rendszereket és intézkedési terveket dolgozzanak ki annak érdekében, hogy kezelni tudják a vízzel Összefüggő megbetegedéseket és járványokat vagy ezek fenyegető kockázatát, különösen vízszennyezési esetek vagy különleges időjárás okozta események alkalmával;

c) A határvizeikre vonatkozó egyezmények és egyéb megállapodások összehangolása az egyenlőség és kölcsönösség alapján a jelen Jegyzőkönyv alapelveivel összefüggő ellentmondások megszüntetése és annak céljait illető kölcsönös kapcsolataik és viselkedésük meghatározása érdekében;

d) A Részes Felek bármelyikének kérése alapján végzendő konzultáció az emberi egészséget érintő bármely káros hatás jelentőségéről, ha a hatás vízzel összefüggő betegséghez vezethet.

2. Ha az érintett Részes Felek az Egyezmény Részes Felei, a vízzel összefüggő betegségek határokon átterjedő hatásai területén az együttműködésnek és segítségnyújtásnak az Egyezmény előírásaival összhangban kell történnie.

14. cikk

Nemzetközi támogatás nemzeti akciókhoz

A 11. cikk b) pontja szerinti országos és helyi tervek végrehajtásában történő együttműködés és segítségnyújtás során a Részes Felek különösen kötelesek számba venni, hogyan lehet leginkább elősegíteni:

a) A határokon átnyúló, országos és/vagy helyi vízgazdálkodási tervek, valamint a vízellátás és szennyvízelvezetés és -kezelés fejlesztésére vonatkozó tervek előkészítését;

b) Az ilyen tervek végrehajtása során a projektek, különösen az infrastruktúrával kapcsolatos projektek kidolgozásának javítását a pénzügyi források hozzáférhetőségének elősegítése érdekében;

c) Az ilyen projektek hatékony végrehajtását;

d) Felügyeleti és előrejelző rendszerek létesítését, valamint a víz okozta megbetegedésekkel kapcsolatos vészhelyzet kezelési tervek és beavatkozási kapacitások megteremtését;

e) A jelen Jegyzőkönyv végrehajtásának támogatásához szükséges jogszabályok elkészítését;

f) A kulcsszerepekben levő szakmai és műszaki személyzet oktatását és képzését;

g) A kutatást és a fejlesztést a költséghatékony intézkedések és technológiák területén a vízzel összefüggő megbetegedések megelőzése, ellenőrzése és csökkentése érdekében;

h) A vízzel összefüggő szolgáltatások végrehajtására és minőségére vonatkozó hatékony megfigyelő és értékelő rendszerek üzemeltetését, valamint integrált információs rendszerek és adatbázisok kifejlesztését;

i) A megfigyelő tevékenységek minőségbiztosításának megteremtését, beleértve a laboratóriumok teljesítményének összehasonlíthatóságát is.

15. cikk

A végrehajtás felülvizsgálata

A Részes Felek kötelesek felülvizsgálni a jelen Jegyzőkönyv előírásainak végrehajtását a 7. cikkben meghatározott eljárások és értékelések alapján. A Részes Felek első ülésén multilaterális tárgyalás keretében meg kell határozni a végrehajtás felülvizsgálatának nem konfrontációs, nem bírósági, hanem konzultatív jellegű rendjét. A megállapodásban a nyilvánosság bevonásáról is intézkedni kell.

16. cikk

A Részes Felek ülése

1. A Részes Felek első ülését legkésőbb tizennyolc hónappal a jelen Jegyzőkönyv hatálybalépését követően össze kell hívni. Ezután a Részes Felek által meghatározott szabályos időközönként, de legalább háromévenként rendszeres üléseket kell tartani, kivéve, ha a jelen cikk 2. bekezdésében foglalt célkitűzés teljesítéséhez másképpen szükséges rendelkezni. A Részes Felek rendkívüli ülést is összehívhatnak, ha ezt egy rendes ülésen elhatározzák, illetve, ha azt valamely Részes Fél írásban kéri, feltéve, hogy az összes Részes Fél erről való tájékoztatását követő hat hónapon belül a kérelmet a Részes Felek legalább egyharmada támogatja.

2. Amennyiben lehetséges, a Részes Felek rendes ülését az Egyezmény Részes Feleinek üléséhez kapcsolódóan kell megtartani.

3. A üléseken a Részes Felek folyamatosan kötelesek felülvizsgálni a jelen Jegyzőkönyv végrehajtását, és ebből a célból kötelesek:

a) A vízzel összefüggő megbetegedések megelőzésére, ellenőrzésére és csökkentésére irányuló módszertani megközelítések felülvizsgálatára, elősegítve ezek összehangolását és erősítve az országhatárokon átnyúló és nemzetközi együttműködést a 11., 12., 13. és 14. cikknek megfelelően;

b) A Részes Felek által rendelkezésre bocsátott adatok alapján a jelen Jegyzőkönyv végrehajtásában elért eredmények értékelésére a Részes Felek ülésén elfogadott irányvonalakkal összhangban; ezen irányvonalaknak kerülni kell a párhuzamosságokat a jelentési kötelezettség tekintetében;

c) Állandó tájékozódásra az Egyezmény végrehajtásában elért eredmények tekintetében;

d) Információcserére az Egyezmény Feleinek ülésével és közös cselekvési program lehetőségének keresésére;

e) A megfelelő esetekben az Európai Gazdasági Bizottság és az Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Irodája megfelelő testületei szolgáltatásainak igénybevételi lehetőségeinek keresésére;

f) Egyéb illetékes nemzetközi kormányzati és nem kormányzati szervezetek részvételi módozatainak kidolgozására részére az üléseken a jelen Jegyzőkönyv célkitűzéseinek elérésére irányuló más tevékenységek során;

g) A további intézkedések bevezetésének kidolgozására az információhoz való hozzájutás, a lakosság döntéshozatalban való részvétele, valamint a döntések felülvizsgálatában a jogi és adminisztratív lehetőségeknek a lakosság számára történő biztosítása terén a jelen Jegyzőkönyv témaköreiben az ezekre a kérdésekre vonatkozó más nemzetközi fórumokon nyert tapasztalatok tükrében;

h) Munkaprogram kidolgozására, beleértve a jelen Jegyzőkönyv és az Egyezmény közös végrehajtási projektjeit, és a munkaprogram végrehajtásához szükséges testületek felállítására;

i) Olyan irányelvek és ajánlások kidolgozására és elfogadására, amelyek elősegítik a jelen Jegyzőkönyv előírásainak teljesítését;

j) A találkozók eljárási szabályzatának az első ülésen történő megfontolására és egyetértéssel történő elfogadására. Ez a szabályzat előírásokat kell, hogy tartalmazzon az Egyezmény Részes Feleinek ülésével való harmonikus együttműködés elősegítésére;

k) A jelen Jegyzőkönyv módosítására vonatkozó javaslatokat megfogalmazására és elfogadására;

l) Bármely további akció megfontolására és felvállalására, amely a jelen Jegyzőkönyv célkitűzéseinek érdekében szükséges lehet.

17. cikk

Titkárság

1. Az Európai Gazdasági Bizottság Végrehajtó Titkára és az Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Irodájának igazgatója látja el a következő titkársági feladatokat a jelen Jegyzőkönyvre vonatkozóan:

a) A Részes Felek ülésének előkészítése és összehívása;

b) A jelen Jegyzőkönyv előírásainak megfelelően beszerzett jelentések és egyéb információk eljuttatása a Részes Felek részére;

c) A Részes Felek ülése által, a rendelkezésre álló erőforrások alapján meghatározott bármely egyéb feladat.

2. Az Európai Gazdasági Bizottság Végrehajtó Titkára és az Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Irodájának igazgatója

a) Egyetértési Megállapodásban kidolgozza a munkamegosztás részletes szabályait és erről tájékoztatja a Részes Felek ülését;

b) jelentést nyújt be a Részes Felek számára a 16. cikk 3. bekezdésében meghatározott programok tartalmáról és végrehajtás módjáról.

18. cikk

A Jegyzőkönyv módosítása

1. Bármely Részes Fél javaslatot tehet a jelen Jegyzőkönyv módosítására.

2. A jelen Jegyzőkönyv módosítására vonatkozó javaslatokat a Részes Felek ülésén kell megvitatni.

3. A jelen Jegyzőkönyv módosítására tett javaslat szövegét írásban kell beterjeszteni a Titkárságnak, amely azt legalább kilencven nappal a javaslat elfogadását tárgyaló megbeszélés időpontja előtt köteles megküldeni minden Részes Fél számára.

4. A jelen Jegyzőkönyv módosítását a Részes Felek ülésén résztvevő képviselők teljes egyetértésével kell elfogadni. Az elfogadott módosítást a Titkárság megküldi a Letéteményesnek, a Letéteményes pedig elfogadás céljából továbbítja minden Részes Fél számára. A módosítás az azt elfogadó Részes Felek vonatkozásában kilencven nappal azt követően lép hatályba, hogy a Részes Felek kétharmada a Letéteményesnél elhelyezte a módosítás elfogadását igazoló okiratot. Az összes többi Részes Fél vonatkozásában a módosítás kilencven nappal azt követően lép hatályba, hogy az elfogadásra vonatkozó okiratukat letétbe helyezték.

19. cikk

Szavazati jog

1. A jelen cikk 2. bekezdésében meghatározott esetet kivéve minden Részes Fél egy szavazattal rendelkezik.

2. A regionális gazdasági integrációs szervezetek saját kompetenciájukba tartozó kérdésekben olyan számban gyakorolhatják szavazati jogukat, mint amennyi Részes Fél tagállamuk van. Ezek a szervezetek azonban nem szavazhatnak, ha tagállamuk gyakorolja a szavazati jogot és viszont.

20. cikk

A viták elrendezése

1. Ha két vagy több Részes Fél között a jelen Jegyzőkönyv értelmezése és végrehajtása tekintetében vita merül fel, a Részes Felek tárgyalások útján vagy bármely más, a Részes Felek számára elfogadható eszközzel kötelesek a viták rendezésére megoldást keresni.

2. A Részes Fél a jelen Jegyzőkönyv aláírásakor, ratifikálásakor, elfogadásakor, jóváhagyásakor, vagy ahhoz való csatlakozásakor vagy később bármikor írásban bejelentheti a Letéteményesnél, hogy arra az esetre, ha a vita nem oldódik meg a jelen cikk 1. bekezdésének megfelelően, elfogadja a vita rendezésére a következő rendezési lehetőségek valamelyikét az ugyanezen kötelezettséget elfogadó bármely más Részes Fél viszonylatában:

a) Amennyiben a Részes Felek az Egyezmény Részes Felei és egymás viszonylatában kötelezőként elfogadták az Egyezményben a viták rendezésére meghatározott egyik vagy mindkét megoldási módot, a vitát az Egyezményben az Egyezménnyel kapcsolatos viták rendezésére vonatkozó előírásokkal összhangban kell rendezni;

b) Minden más esetben a Nemzetközi Bíróságra kell beterjeszteni a vitát, ha a Részes Felek nem egyeznek meg választottbíráskodásban vagy a vita rendezésének más formájában.

21. cikk

Aláírás

Jelen Jegyzőkönyv Londonban, 1999. június 17-18-án nyílt meg aláírásra a Harmadik Környezet és Egészség Miniszteri Konferencia alkalmából, ezt követően pedig New Yorkban az Egyesült Nemzetek Központjában 2000. június 18-ig az Európai Gazdasági Bizottság és az Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Bizottságának tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Bizottságnál és az Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Bizottságánál konzultatív státussal rendelkező államok számára, a Gazdasági és Szociális Tanács 1947. március 28-i 36. számú (IV) határozatának 8. cikke értelmében, valamint az Európai Gazdasági Bizottság szuverén tagállamaiból vagy az Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Irodája tagállamaiból álló regionális integrációs szervezetek számára, amelyekre tagállamaik átruházták a jelen Jegyzőkönyvben szabályozott ügyekkel kapcsolatos illetékességet, beleértve az ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos nemzetközi szerződések megkötésére vonatkozó illetékességet.

22. cikk

Ratifikálás, elfogadás, jóváhagyás és csatlakozás

1. A jelen Jegyzőkönyvet az aláíró államoknak és a regionális gazdasági integrációs szervezeteteknek ratifikálniuk kell, illetve el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk.

2. A jelen Jegyzőkönyv a 21. cikkben meghatározott államok és szervezetek csatlakozására áll nyitva.

3. A 21. cikkben meghatározott szervezetekre, amelyek anélkül válnak az Egyezmény Részesévé, hogy tagállamaik Részes Felek lennének, a Jegyzőkönyvben foglalt minden kötelezettség vonatkozik. Olyan szervezetek esetében, amelyeknek egy vagy több tagállama Részes Fél, a szervezet és a tagállamok döntenek a jelen Jegyzőkönyvben előírt kötelezettségeik teljesítéséről. Ezekben az esetekben a jelen Jegyzőkönyv hatálya alá eső kérdésekben a szervezetek és a tagállamok nem gyakorolhatják egyidejűleg jogaikat.

4. A 21. cikkben meghatározott regionális gazdasági integrációs szervezeteknek a ratifikálásról, elfogadásról, jóváhagyásról és csatlakozásról szóló jogszabályaikban ki kell nyilvánítaniuk illetékességük mértékét a jelen Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó kérdésekben. Ezek a szervezetek ugyancsak kötelesek tájékoztatni a Letéteményest az illetékességi körük terjedelmét illető mindennemű lényegi változásról.

5. A ratifikálásról, elfogadásról, jóváhagyásról és csatlakozásról szóló jogszabályokat az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál kell letétbe helyezni.

23. cikk

Hatálybalépés

1. A jelen Jegyzőkönyv a ratifikálásról, elfogadásról, jóváhagyásról és csatlakozásról szóló tizenhatodik okirat letétbe helyezését követő kilencvenedik napon lép hatályba.

2. A jelen cikk 1. bekezdése szempontjából a regionális gazdasági integrációs szervezetek által letétbe helyezett okiratok nem számítanak a tagállamaik által letétbe helyezett okiratok számának meghatározásánál.

3. A 21. cikkben meghatározott minden állam és szervezet számára, amely a tizenhatodik ratfikációs, elfogadásijóváhagyó, illetve csatlakozási okirat letétbe helyezését követően ratifikálja, fogadja el, hagyja jóvá a Jegyzőkönyvet, illetve csatlakozik ahhoz, a Jegyzőkönyv kilencven nappal azt követően lép hatályba, hogy az állam vagy a szervezet letétbe helyezte a ratifikálásról, elfogadásról jóváhagyásról és csatlakozásról szóló okiratát.

24. cikk

Felmondás

Három évvel azt követően, hogy a jelen Jegyzőkönyv adott Részes Fél vonatkozásában hatályba lépett, a Részes Fél bármely időpontban felmondhatja a Jegyzőkönyvet, ha erről írásban értesítik a Letéteményest. A felmondás kilencven nappal azt követően lép hatályba, hogy a Letéteményes a kérelmet megkapta.

25. cikk

Letéteményes

Az Egyesült Nemzetek Főtitkára látja el a jelen Jegyzőkönyv Letéteményesének feladatait.

26. cikk

Hiteles szöveg

A jelen Jegyzőkönyv eredetijét, amelynek angol, francia, német és orosz nyelvű szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál kell letétbe helyezni. Ennek hiteléül az erre megfelelően felhatalmazottak aláírásukkal látják el a jelen Jegyzőkönyvet.

Készült Londonban, ezerkilencszázkilencvenkilenc június tizenhetedikén."

3. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet végrehajtásáról az egészségügyi miniszter és a környezetvédelmi miniszter gondoskodik.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök