3/2016. (I. 7.) NGM rendelet

a jelzáloghitelre vonatkozó tájékoztatás szabályairól

A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 30/A. § c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 14. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet rendelkezéseit a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) hatálya alá tartozó jelzáloghitelre és pénzügyi lízingre (a továbbiakban együtt: jelzáloghitel) kell alkalmazni.

(2) E rendeletben használt fogalmak értelmezése tekintetében az Fhtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. § (1) A hitelező, a hitelközvetítő vagy a közvetítői alvállalkozó az Fhtv. 12. § (1) bekezdése szerinti általános tájékoztatási kötelezettségének az 1. melléklet szerinti tartalmú tájékoztatás teljesítésével tesz eleget.

(2) A hitelező, a hitelközvetítő vagy a közvetítői alvállalkozó az Fhtv. 12. § (2) bekezdése szerinti személyre szóló tájékoztatási kötelezettségének a 2. melléklet szerinti formában történő tájékoztatás átadásával tesz eleget.

(3) A 2. melléklet szerinti adatokat egyetlen dokumentumban kell megadni.

(4) A személyre szóló tájékoztatás kitöltésénél figyelembe kell venni a fogyasztó által megadott információkat az igényeiről, pénzügyi helyzetéről és az általa előnyben részesített feltételekről.

(5) A személyre szóló tájékoztatás kitöltésének szabályait a 3. mellékletben foglalt kitöltési útmutató határozza meg.

2/A. §[1] (1) Ha a hitelező a jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítási szerződést ír elő, a hitelező, a hitelközvetítő vagy a közvetítői alvállalkozó a személyre szóló tájékoztatás során bemutatja a fogyasztó részére a Magyar Nemzeti Bank Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás kalkulátorát (a továbbiakban: MFO kalkulátor) annak érdekében, hogy a fogyasztó információkat kapjon a számára legkedvezőbb vagyonbiztosítási lehetőségekről.

(2) A hitelező, a hitelközvetítő vagy a közvetítői alvállalkozó elektronikus eszközön keresztül segítséget nyújt a fogyasztónak az MFO kalkulátor használatához az adott ingatlanra vonatkozó információk felhasználásával. Az MFO kalkulátor használata során kapott eredményt igazolható módon, papíron vagy elektronikus úton a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani.

3. § Ez a rendelet 2016. március 21-én lép hatályba.

4. § Ez a rendelet a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

5. §[2] Az 1. melléklet 2. pont 2.5. alpontja a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet 58. cikkének való megfelelést szolgálja.

Varga Mihály s. k.,

nemzetgazdasági miniszter

1. melléklet a 3/2016. (I. 7.) NGM rendelethez

A jelzáloghitelekről szóló általános tájékoztatás tartalmi követelményei

1. A hitelezővel kapcsolatos adatok:

1.1. a hitelező neve (cégneve) és címe (székhelye),

1.2. adott esetben a hitelközvetítő, közvetítői alvállalkozó neve (cégneve) és címe (székhelye).

2. A jelzáloghitellel kapcsolatos adatok:[3]

2.1. felhasználási célok, amelyre a hitel fordítható,

2.2. a jelzáloghitel biztosítékai, adott esetben annak lehetősége, hogy más tagállamban is lehet,

2.3. a hitel lehetséges futamideje,

2.4. a hitelező által kínált jelzáloghitelek típusai, fix kamatozású, referencia-kamatlábhoz kötött vagy kamatperiódusokban rögzített, a kamatozás jellemzőinek rövid ismertetetése, beleértve a fogyasztót érintő hatásokat; alkalmazása esetén kamatfelár, kamatváltoztatási vagy kamatfelár-változtatási mutató,

2.5. olyan hitelszerződés esetén, amely a 2016/1011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott referenciamutatóra hivatkozik, a referenciamutatók és azok kezelőinek nevei, valamint következményei a fogyasztóra nézve,

2.6. forinttól eltérő devizanem esetén annak törlesztéskor és adott esetben átváltáskor jelentkező következményei a fogyasztóra nézve,

2.7. egy reprezentatív példával a hitel teljes összege, a hitel teljes díja, a fogyasztó által fizetendő teljes összeg és a teljes hiteldíjmutató,

2.8. a hitel teljes díjába bele nem számított további költségek és díjak, ha van ilyen,

2.9. az előtörlesztés lehetősége és annak feltételei,

2.10. a hitelező által kínált törlesztési lehetőségek, beleértve a törlesztőrészletek számát, összegét és a törlesztés gyakoriságát is,

2.11. a fedezetül szolgáló ingatlan értékelésének szükségessége, ki végezteti el az értékelést, és a fogyasztót ezzel kapcsolatban milyen költség terheli,

2.12. azok a kapcsolódó szolgáltatások, amelyeket a fogyasztónak igénybe kell vennie a hitel felvételéhez vagy a meghirdetett feltételek melletti felvételéhez, ha van rá lehetőség, annak feltüntetése, hogy a kapcsolódó szolgáltatásokat a hitelezőtől eltérő szolgáltatótól lehet megvenni, illetve a kapcsolódó szolgáltatás külön szerződéses jogviszony létrejöttéhez kötött-e,

2.13. általános figyelmeztetés a hitelszerződés be nem tartásának lehetséges következményeire,

2.14. a lakáshitelek törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezményre és egyéb állami támogatásra vonatkozó általános tájékoztatás, illetve tájékoztatás arról, hogy hol lehet további felvilágosítást kapni,

2.15. a hitelbírálat időtartama,

2.16. adott esetben, például ha a fogyasztó által fizetett részletek nem eredményezik haladéktalanul a hitelösszeg törlesztését, hanem a hitelszerződésben vagy ahhoz kapcsolódó megállapodásban meghatározott időszakokban és feltételek szerint tőkeképzésre fordítják, egyértelmű és tömör tájékoztatás arról, hogy a hitelszerződés feltételeinek betartása nem eredményezi automatikusan a hitel teljes összegének visszafizetését.

2. melléklet a 3/2016. (I. 7.) NGM rendelethez

A jelzáloghitellel kapcsolatos személyre szóló tájékoztatás formája

3. melléklet a 3/2016. (I. 7.) NGM rendelethez

A személyre szóló tájékoztatás kitöltési útmutatója

A személyre szóló tájékoztatás kitöltésekor legalább a következő utasításokat kell követni.

A szögletes zárójelben megadott szövegek helyére a megfelelő adatokat kell behelyettesíteni.

Ahol az "adott esetben" kifejezés van feltüntetve, a hitelezőnek akkor kell megadnia a kért adatot, ha az az adott hitelszerződés szempontjából alkalmazható. Ha az adat nem releváns, a hitelező törli a kérdéses adatot vagy a teljes szakaszt (például azokban az esetekben, amikor a szakasz nem alkalmazandó). A teljes szakasz törlése esetén a személyre szóló tájékoztatás szakaszainak számozását ennek megfelelően módosítani kell.

A használt betűtípusnak és betűméretnek világosan olvashatónak kell lennie. Azok az információk, amelyeket ki kell emelni, félkövér betűkkel, árnyékolással vagy nagyobb betűmérettel jelölendők. Minden kockázati figyelmeztetést ki kell emelni.

"Bevezető szöveg"

Az érvényesség dátumát megfelelően ki kell emelni. E pont alkalmazásában az érvényességi dátum az az időszak, ami alatt a személyre szóló tájékoztatásban feltüntetett információk, például a hitelkamatláb, változatlanok és alkalmazandók maradnak, ha a hitelező úgy dönt, hogy hitelt nyújt ezen időszakon belül. Ha az alkalmazandó hitelkamatláb és egyéb költségek meghatározása az alapul szolgáló kötvények értékesítésének eredményétől függenek, a tényleges hitelkamatláb és egyéb költségek eltérhetnek a feltüntetettektől. Csak ebben az esetben elő kell írni, hogy az érvényességi dátum nem alkalmazandó a hitelkamatláb és egyéb költségek tekintetében és fel kell tüntetni "a kamat és egyéb költségek kivételével" szöveget.

1. A hitelező

1.1. A hitelező neve, telefonszáma és levelezési címe a hitelező elérhetőségét jelenti, melyet a fogyasztó a későbbi kapcsolattartáshoz használhat.

Az e-mail cím, a faxszám, az internetcím és a kapcsolattartó személy/kapcsolattartó pont megadása nem kötelező.

1.2. A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény 3. § (2) bekezdés ab) pontjával összhangban, ha az ügyletet távértékesítés keretében kínálják, a hitelezőnek adott esetben meg kell adnia a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállamban lévő képviselőjének nevét és levelezési címét. A hitelező képviselője telefonszámának, e-mail címének és internetcímének megadása nem kötelező.

1.3. Amennyiben a 2. pont nem alkalmazandó, a hitelező a személyre szóló tájékoztatás megfogalmazását felhasználva tájékoztatja a fogyasztót arról, hogy nyújt-e hiteltanácsadást és milyen feltételekkel.

(Adott esetben)

2. A hitelközvetítő

Amennyiben a fogyasztót hitelközvetítő tájékoztatja a termékről, a hitelközvetítőnek közölnie kell az alábbi információkat is:

2.1. A hitelközvetítő neve, telefonszáma és levelezési címe a hitelközvetítő elérhetőségét jelenti, melyet a fogyasztó a későbbi kapcsolattartáshoz használhat.

2.2. Az e-mail cím, a faxszám, az internetcím és a kapcsolattartó személy/kapcsolattartó pont megadása nem kötelező.

2.3. A hitelközvetítő a személyre szóló tájékoztatás megfogalmazását felhasználva tájékoztatja a fogyasztót arról, hogy nyújt-e hiteltanácsadást és milyen feltételekkel.

2.4. Tájékoztatás arról, hogy a hitelközvetítő milyen módon kapja a díjazását, mekkora a díj összege és mi az esedékessége. Amennyiben valamely hitelezőtől kap jutalékot, meg kell adni a jutalék összegét, és ha ez a hitelező nem azonos az 1. pontban szereplővel, akkor a hitelező nevét is.

3. A hitel fő jellemzői

3.1. Ebben a pontban világosan ismertetni kell a hitel fő jellemzőit, beleértve az összegét és a pénznemét, a hitelkamatlábbal összefüggő potenciális kockázatokat, beleértve a 8. pontban említetteket is, továbbá a törlesztési struktúrát.

3.2. Amennyiben a hitel pénzneme forinttól eltér, a hitelezőnek jeleznie kell, hogy a fogyasztó rendszeresen figyelmeztetést kap majd, mégpedig legalább akkor, ha az árfolyam 20%-ot meghaladó mértékben változik, és a hitelezőnek adott esetben jeleznie kell a hitelszerződés pénznemének más pénznemre történő átváltásának a jogát vagy a feltételek újratárgyalásának a lehetőségét, valamint bármely más intézkedést, amellyel a fogyasztó korlátozhatja vagy kiküszöbölheti az árfolyamkockázatot. Amennyiben a hitelszerződés az árfolyamkockázat korlátozására vagy kiküszöbölésére vonatkozó rendelkezést tartalmaz, a hitelezőnek jeleznie kell azt a maximális összeget, amelyet a fogyasztónak adott esetben vissza kell fizetnie. Amennyiben a hitelszerződés nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a fogyasztó árfolyamkockázatát az árfolyam 20%-nál kisebb mértékű változására korlátozza, a hitelezőnek szemléltetésként be kell mutatnia, hogy milyen következménnyel jár a hitel összegére, ha a forint árfolyama a hitel pénzneméhez képest 20%-kal gyengül.

3.3. A hitel futamidejét években vagy hónapokban kell kifejezni, attól függően, hogy melyik felel meg jobban a fogyasztó igényeinek. Ha a hitel futamideje változhat a szerződés időtartama alatt, a hitelezőnek el kell magyaráznia, hogy ez mikor és milyen körülmények között fordulhat elő. Ha a hitel nyílt végű, például fedezett hitelkártya esetében, akkor ezt a tényt a hitelezőnek egyértelműen jeleznie kell.

3.4. A hitel típusát (például ingatlan-jelzáloghitel, lakáshitel) egyértelműen fel kell tüntetni. A hitel típusának ismertetésénél egyértelműen fel kell tüntetni, hogy hogyan kell törleszteni a tőkét és a kamatot a hitel futamideje alatt (azaz a törlesztési struktúrát), és egyértelműen meg kell adni, hogy a hitelszerződés tőketörlesztéses vagy halasztott tőketörlesztésű hitel, vagy a kettő ötvözete.

3.5. Amennyiben a teljes hitel vagy egy része halasztott tőketörlesztésű hitel, akkor e pont végén, a személyre szóló tájékoztatásban szereplő megfogalmazást felhasználva feltűnően el kell helyezni az erre egyértelműen utaló figyelemfelhívást.

3.6. Ebben a pontban ismertetni kell, hogy a hitelkamatláb rögzített vagy változó, és adott esetben azon időtartamokat is, amelyek során rögzített marad; valamint a későbbi hitelkamatláb-felülvizsgálat gyakoriságát és a hitelkamatláb-változásra vonatkozó korlátok, például felső vagy alsó határértékek létezését.

Ismertetni kell azt a képletet, amely alapján a hitelkamatlábat felülvizsgálják, továbbá annak egyes összetevőit (például a referencia-kamatlábat és a kamat-felárat). A hitelezőnek fel kell tüntetnie, például internetcím megadásával, hogy hol találhatók további információk a képletben szereplő indexekről és kamatlábakról, pl. a BUBOR-ról, a központi banki irányadó kamatlábról, vagy a kamatváltoztatási, kamatfelár változtatási mutatókról.

3.7. Amennyiben eltérő körülmények között különböző hitelkamatlábak alkalmazandók, az információkat valamennyi alkalmazható hitelkamatláb esetében meg kell adni.

3.8. A "fizetendő teljes összeg" a fogyasztó által visszafizetendő teljes összegnek felel meg. Ezt a hitel teljes összegéből és a hitel teljes díjából álló összegként kell feltüntetni. Amennyiben a hitelkamatláb nincs rögzítve a szerződés időtartamára, ki kell emelni, hogy az összeg csupán szemléltető jellegű, és változhat, különösen a hitelkamatláb változása alapján.

3.9. Ha a hitelt az ingatlanra bejegyzett jelzálogjog vagy más hasonló biztosíték vagy ingatlanhoz fűződő jog fedezi, a hitelezőnek erre fel kell hívnia a fogyasztó figyelmét. Adott esetben a hitelezőnek fel kell tüntetnie, hogy az ingatlant vagy más biztosítékot milyen értéken vette figyelembe ezen adatlap elkészítéséhez.

3.10. Adott esetben a hitelezőnek fel kell tüntetnie az alábbiak egyikét:

a) az "igénybe vehető maximális hitelösszeg az ingatlan értékéhez viszonyítva", megadva a hitel/érték arányt. Ezt példán keresztül is be kell mutatni, amely abszolút értékben megadja, hogy egy adott ingatlanérték esetén mekkora a felvehető maximális összeg; vagy

b) az "ingatlannak a példaként szereplő összeg felvételéhez a hitelező által megkövetelt minimális értéke".

3.11. Amennyiben a hitel több részből áll (például részben rögzített, részben változó kamatozású), akkor ezt a hitel típusának megadásakor jelezni kell, és az előírt tájékoztatást a hitel minden részére meg kell adni.

4. Kamat és egyéb költségek

4.1. A "kamat" a hitelkamatlábra vagy hitelkamatlábakra utal.

4.2. A hitelkamatlábat százalékban kell megadni. Amennyiben a hitelkamatláb változó és referencia-kamatlábon alapul, a hitelező a referencia-kamatlábbal és a hitelezői kamatfelár százalékos értékével adhatja meg a hitelkamatlábat. A hitelezőnek tehát meg kell adnia a referencia-kamatlábnak és a kamatfelárnak a személyre szóló tájékoztatás kiadásakor érvényes értékét.

Változó hitelkamatláb esetén meg kell adni a következő információkat:

a) a THM kiszámításához alapul vett feltételezések;

b) adott esetben az alkalmazandó felső és alsó értékhatárok; valamint

c) az arra vonatkozó figyelmeztetés, hogy a hitelkamatláb változó jellege befolyásolhatja a THM tényleges szintjét.

A fogyasztó figyelmének a felhívása érdekében a figyelmeztetést nagyobb betűmérettel és feltűnően kell megjeleníteni a személyre szóló tájékoztatás főszövegén belül. A figyelmeztetés mellett be kell mutatni egy a THM-re vonatkozó szemléltető példát. Amennyiben a hitelkamatlábnak felső értékhatára van, a példában azt kell feltételezni, hogy a hitelkamatláb az első lehetséges alkalommal a hitelszerződésben szereplő legmagasabb szintre emelkedik. Amennyiben nincs felső értékhatár, akkor a THM-hez az elmúlt legalább 20 éves időszakban előforduló legmagasabb hitelkamatlábat kell példaként venni, illetve ha a hitelkamatláb számítására szolgáló adatok 20 évnél rövidebb időre állnak csak rendelkezésre, akkor a leghosszabb olyan időszakot kell tekinteni, amelyre vonatkozóan ezek az adatok rendelkezésre állnak, és adott esetben a hitelkamatláb számításához használt külső referencia-kamatlábnak a legmagasabb értékét kell figyelembe venni, illetve ha a hitelező nem alkalmaz külső referencia-kamatlábat, akkor az EBH által megállapított legmagasabb referencia-kamatlábat kell figyelembe venni. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó azokra a hitelszerződésekre, amelyek a hitelkamatlábat egy hosszabb, többéves kezdeti időszakra rögzítik, majd a hitelkamatláb a hitelező és a fogyasztó közötti tárgyalást követően további időszakra rögzíthető. Olyan hitelszerződések esetében, amelyek a hitelkamatlábat egy hosszabb, többéves kezdeti időszakra rögzítik, majd a hitelkamatláb a hitelező és a fogyasztó közötti tárgyalást követően további időszakra rögzíthető, a tájékoztatásban szerepelnie kell az arra vonatkozó figyelmeztetésnek, hogy a THM-et a kezdeti időszakra érvényes hitelkamatláb alapján számították ki. A figyelmeztetés mellett a külön jogszabálynak megfelelően számított THM-re vonatkozó további szemléltető példát is be kell mutatni. Amennyiben a hitel több részből áll (például részben rögzített, részben változó kamatozású), a tájékoztatást a hitel mindegyik részére meg kell adni.

4.3. A "THM egyéb összetevői" részben a THM-ben foglalt valamennyi egyéb költséget fel kell sorolni, ideértve az olyan egyszeri költségeket, mint a kezelési költségek, valamint az olyan rendszeres költségeket is, mint az éves kezelési költségek. A hitelezőnek minden költséget a megfelelő kategóriába besorolva kell megjelenítenie (egyszeri költségek, rendszeresen fizetendő, a törlesztőrészletekben foglalt költségek, valamint rendszeresen fizetendő, a törlesztőrészleteken kívüli költségek), feltüntetve az összeget, továbbá azt, hogy kinek és mikor kell fizetni őket. Itt nem kell feltüntetni a szerződéses kötelezettségek megszegéséért felszámított költségeket. Amennyiben az összeg nem ismert, a hitelezőnek, ha lehetséges, meg kell adnia az összeg tájékoztató jellegű értékét, ha pedig ez nem lehetséges, azt, hogy miként számítják majd ki, valamint azt, hogy a megadott érték tájékoztató jellegű. Ha a THM nem tartalmaz bizonyos költségeket, mivel nem ismertek a hitelező számára, ezt ki kell emelni.

Ha a fogyasztó tájékoztatta a hitelezőt az általa előnyben részesített hitel egy vagy több jellemzőjéről - például a hitelszerződés futamidejéről és a hitel teljes összegéről - a hitelezőnek ezeket az összetevőket lehetőség szerint alkalmaznia kell. Ha a hitelszerződés különböző módokat biztosít a lehívásra, amelyekhez különböző díjak és hitelkamatlábak kapcsolódnak, és a hitelező a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feltevésekkel él, jeleznie kell, hogy az ilyen típusú hitelszerződéshez kapcsolódó más lehívási mechanizmusok magasabb THM-et eredményezhetnek. Amennyiben a THM kiszámításához figyelembe veszik a lehívási feltételeket, a hitelezőnek ki kell emelnie a THM kiszámításához használttól esetleg eltérő mechanizmusokhoz kapcsolódó költségeket.

4.4. Amennyiben a jelzálogjog vagy hasonló biztosíték bejegyzéséért díjat kell fizetni, ezt ebben a pontban kell közölni az összeg megadásával együtt, amennyiben az ismert, ha pedig ez nem lehetséges, akkor az összeg meghatározásának az alapját kell ismertetni. Ha a díj ismert és a THM tartalmazza, akkor a díjat és összegét az "Egyszer fizetendő költségek" között kell feltüntetni. Ha a hitelező nem ismeri a díjat, és ezért a THM azt nem tartalmazza, akkor a díjfizetési kötelezettséget egyértelműen fel kell tüntetni a hitelező számára nem ismert költségek között. Mindkét esetben a személyre szóló tájékoztatásban szereplő standard szöveget kell felhasználni a megfelelő megnevezés alatt.

5. A törlesztések gyakorisága és száma

5.1. Ha a törlesztéseket rendszeres időközönként kell teljesíteni, meg kell adni a törlesztések gyakoriságát (például havi). Ha a részleteket nem rendszeres időközönként kell majd törleszteni, ezt világosan el kell magyarázni a fogyasztónak.

5.2. A törlesztések feltüntetett számának a hitel teljes futamidejére kell vonatkoznia.

6. Az egyes törlesztőrészletek összege

6.1. A hitel pénznemét és a törlesztőrészletek pénznemét egyértelműen fel kell tüntetni.

6.2. Ha a törlesztőrészletek összege a hitel futamideje alatt változhat, a hitelezőnek meg kell adnia azt az időtartamot, amelynek során a kezdeti törlesztőrészlet mértéke változatlan marad, valamint meg kell adnia, hogy később mikor és milyen gyakorisággal változik a törlesztőrészlet.

6.3. Amennyiben a teljes hitel vagy egy része halasztott tőketörlesztésű hitel, akkor e pont végén, a személyre szóló tájékoztatásban szereplő megfogalmazással, feltűnően el kell helyezni az erre egyértelműen utaló nyilatkozatot.

Ha a fogyasztó csak úgy részesülhet halasztott tőketörlesztésű, jelzálogjoggal vagy más hasonló biztosítékkal fedezett hitelben, ha valamely kapcsolt megtakarítási terméket is megvásárol, akkor az ez utóbbi termékhez kapcsolódó fizetések összegét és gyakoriságát meg kell adni.

6.4. Változó hitelkamatláb esetén a tájékoztatásban szerepelnie kell egy erre vonatkozó nyilatkozatnak a személyre szóló tájékoztatásban szereplő megfogalmazást felhasználva, valamint szemléltetni kell a törlesztőrészlet maximális összegét. Felső értékhatár megléte esetén a szemléltető példában a törlesztőrészlet azon összegét kell szerepeltetni, amely akkor állna elő, ha a hitelkamatláb eléri a maximális szintet. Amennyiben nincs felső értékhatár, a legrosszabb esetre szóló forgatókönyvet alkalmazva, az elmúlt 20 évben előforduló legmagasabb hitelkamatlábbal számított törlesztőrészletet kell példaként bemutatni. Ha a hitelkamatláb számítására szolgáló adatok 20 évnél rövidebb időre állnak csak rendelkezésre, a leghosszabb olyan időszakot kell tekinteni, amelyre vonatkozóan ezek az adatok rendelkezésre állnak, és adott esetben a hitelkamatláb számításához használt külső referencia-kamatlábnak a legmagasabb értékét kell figyelembe venni, illetve ha a hitelező nem alkalmaz külső referencia-kamatlábat, az EBH által megállapított legmagasabb referencia-kamatlábat kell figyelembe venni. A szemléltető példa bemutatására vonatkozó rendelkezés nem alkalmazandó azokra a hitelszerződésekre, amelyek a hitelkamatlábat egy hosszabb, többéves kezdeti időszakra rögzítik, majd a kamatláb a hitelező és a fogyasztó közötti tárgyalást követően további időszakra rögzíthető. Amennyiben a hitel több részből áll (például részben rögzített, részben változó kamatozású), a tájékoztatást a hitel mindegyik részére és a teljes hitelre is meg kell adni.

6.5. (Adott esetben) Ha a hitel forinttól eltérő devizanemben van, vagy a hitel forinttól eltérő devizanemhez indexált, a hitelezőnek a személyre szóló tájékoztató megfogalmazását felhasználva számszerű példákat kell adnia, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy az érintett árfolyam változása hogyan befolyásolhatja a törlesztőrészletek összegét. E példában a forint árfolyamának 20%-os csökkenéséből kell kiindulni, és mellette jól kiemelt nyilatkozatban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a törlesztőrészlet a példában feltételezett összegnél nagyobb mértékben is emelkedhet. Amennyiben létezik olyan felső értékhatár, amely ezen emelkedést 20% alatt tartja, akkor forintban kifejezve a törlesztőrészletek maximális összegét kell megadni, és a további emelkedések lehetőségére vonatkozó nyilatkozat nem szükséges.

6.6. Amennyiben a hitel részben vagy egészben változó kamatozású, és a 6.3. pont alkalmazandó, akkor a 6.5. pont szemléltető példáját a 6.1. pontban említett törlesztőrészletből kiindulva kell bemutatni.

6.7. Ha a törlesztőrészletek teljesítési pénzneme eltér a hitel pénznemétől vagy az egyes törlesztőrészleteknek forintban kifejezett összege egy annak megfelelő más pénznembeli összegtől függ, akkor ebben a pontban meg kell adni az alkalmazandó árfolyam kiszámításának az időpontját, továbbá vagy az árfolyamot, vagy pedig az árfolyam kiszámításának alapját és a kiigazítás gyakoriságát. Adott esetben meg kell adni az árfolyamot közzétevő intézmény nevét is.

6.8. Amennyiben a hitel olyan halasztott kamatfizetésű hitel, amely esetében a törlesztőrészletek nem fedezik teljes egészében a kamatot, hanem a kamat hozzáadódik a fennálló teljes hitelösszeghez, magyarázatot kell adni arra, hogy a halasztott kamat hogyan és mikor adódik hozzá készpénzösszegként a hitelhez; és hogy ez a fogyasztó számára milyen következményekkel jár a még fennálló adóssága tekintetében.

7. Szemléltető törlesztési táblázat

7.1. Fel kell tüntetni, hogy a fogyasztó milyen esetekben kap felülvizsgált törlesztési táblázatot és ennek milyen feltételei vannak.

7.2. Ha a hitelkamatláb a hitel futamideje alatt változhat, a hitelezőnek fel kell tüntetnie azt az időtartamot, amely során ez a kezdeti hitelkamatláb változatlan marad.

7.3. Az ebben a pontban szereplő táblázat a következő oszlopokból áll: "a törlesztés ütemezése" (például 1. hónap, 2. hónap, 3. hónap), "a törlesztőrészlet összege", "törlesztőrészletenként fizetendő kamat", (adott esetben) "a törlesztőrészletben foglalt egyéb költségek", "törlesztőrészletenként visszafizetett tőke" és "az egyes törlesztőrészletek után fennmaradó tőke".

7.4. A törlesztés első évére vonatkozóan minden egyes törlesztőrészlet esetében meg kell adni ezeket az információkat, és ezen első év végén minden egyes oszlopnál fel kell tüntetni a részösszeget. A következő évekre vonatkozóan az adatokat meg lehet adni éves alapon is. A táblázat végéhez egy "mindösszesen" sort kell fűzni, és minden oszlop esetében meg kell adni a teljes összeget. A hitel teljes díja (azaz a "törlesztőrészlet összege" oszlop teljes összegét) világosan ki kell emelni és ilyenként kell feltüntetni.

7.5. Ha a hitelkamatláb módosulhat, és a törlesztőrészleteknek az egyes módosításokat követő összege nem ismert, a hitelező a törlesztési táblázatban a hitel teljes futamidejére vonatkozóan ugyanazt a törlesztőrészlet-összeget tüntetheti fel. Ilyen esetben a hitelezőnek erre fel kell hívnia a fogyasztó figyelmét úgy, hogy az ismert összegeket vizuálisan megkülönbözteti a feltételezettektől (például más betűtípus, szegélyek vagy árnyékolás alkalmazásával). Emellett egy világosan olvasható szöveggel el kell magyarázni, hogy a táblázatban feltüntetett összegek mely időszakokban változhatnak és miért.

8. További kötelezettségek

8.1. A hitelezőnek ebben a pontban olyan kötelezettségeket kell feltüntetnie, mint a ingatlan vagyonbiztosításának, életbiztosítás megkötésének, a munkabér hitelezőnél vezetett fizetési számlára való utaltatásának vagy bármely más termék vagy szolgáltatás megvásárlásának a kötelezettsége. A hitelezőnek minden kötelezettség esetében meg kell adnia, hogy a kötelezettséget kinek a részére és milyen időpontig kell teljesíteni.

8.2. A hitelezőnek meg kell adnia a kötelezettség időtartamát (például: a hitelszerződés lejáratáig). A hitelezőnek minden kötelezettség esetében meg kell adnia, hogy a fogyasztónak a THM-ben nem szereplő milyen költségeket kell megfizetnie.

8.3. A hitelezőnek fel kell tüntetnie, hogy a hitelnek a közölt feltételek szerinti megszerzéséhez a fogyasztó köteles-e bármilyen kapcsolódó szolgáltatást igénybe venni, és ha igen, akkor köteles-e ezt a szolgáltatást a hitelező által előnyben részesített szolgáltatótól igénybe venni, vagy saját maga is választhat-e szolgáltatót. Ha ez utóbbi lehetőségnek az a feltétele, hogy a kapcsolódó szolgáltatások megfeleljenek bizonyos minimumkövetelményeknek, akkor ezeket e pontban kell ismertetni.

Amennyiben a hitelszerződés egyéb termékekkel egy csomagban szerepel, akkor a hitelezőnek ismertetnie kell a csomagban szereplő többi termék legfontosabb jellemzőit, és egyértelműen közölnie kell, hogy a fogyasztónak joga van-e a hitelszerződést vagy a csomag egyes termékeit külön felmondani, és ha igen, akkor ennek mik a feltételei és a következményei, továbbá adott esetben közölnie kell a hitelszerződéshez kapcsolódóan megvásárolandó szolgáltatások felmondásának lehetséges következményeit.

9. Előtörlesztés

9.1. A hitelezőnek fel kell tüntetnie, hogy a fogyasztó milyen feltételek mellett fizetheti vissza részben vagy egészben a hitelt annak lejárata előtt.

9.2. Az előtörlesztési díjról szóló pontban a hitelezőnek fel kell hívnia a fogyasztó figyelmét az esetleges előtörlesztési díjakra vagy előtörlesztés esetén a hitelező költségtérítése céljából fizetendő egyéb költségekre, és lehetőség szerint meg kell adnia ezek összegét. Olyan esetekben, amikor az előtörlesztési díj összege különböző tényezők függvénye, mint például a már törlesztett összeg vagy az előtörlesztés időpontjában érvényes kamatláb, a hitelezőnek fel kell tüntetnie az előtörlesztési díj kiszámításának a módját, és meg kell adnia a díj lehetséges maximális összegét, illetve ha erre nincs mód, akkor szemléltető példával kell bemutatnia a fogyasztó számára, hogy a különböző lehetséges forgatókönyvek esetén hogyan alakulhat az előtörlesztési díj mértéke.

10. Rugalmas elemek

10.1. A hitelező adott esetben jelzi a hitel másik hitelezőhöz vagy másik ingatlanra való átvitelének a lehetőségét és ennek feltételeit.

10.2. (Adott esetben) További elemek: Amennyiben a termék az 10.5. pontban felsorolt bármely elemet tartalmazza, akkor ebben a pontban fel kell sorolni ezen elemeket, és röviden ismertetni kell a következőket: a fogyasztó milyen körülmények között veheti igénybe ezeket az elemeket; az elemek esetleges feltételei; ha az elem úgy képezi jelzálogjoggal vagy hasonló biztosítékkal fedezett hitel részét, hogy a fogyasztó elveszíti az elemhez egyébként kapcsolódó jogszabályi vagy szerződéses védelmet; az elemet biztosító cég (ha az nem a hitelező).

10.3. Ha az elem további hitelt tartalmaz, akkor ebben a pontban a következőket kell a fogyasztónak elmagyarázni: a hitel teljes összege (ideértve a jelzálogjoggal vagy hasonló biztosítékkal fedezett hitelt is); hogy a további hitel fedezett-e vagy sem; a vonatkozó hitelkamatlábak; hogy szabályozott-e vagy sem. Az eredeti hitelképesség-vizsgálatnak vagy ki kell terjednie az ilyen további hitelösszegre is, vagy ha nem terjed ki rá, akkor ebben a pontban világosan el kell magyarázni, hogy a további összeg rendelkezésre bocsátása a fogyasztó törlesztési képességének további vizsgálatától függ.

10.4. Ha a hitel megtakarítási termékkel társul, a vonatkozó kamatlábakat meg kell magyarázni.

10.5. A lehetséges további elemek: "Túlfizetés/Alulfizetés" [a törlesztési struktúra szerint rendesen fizetendő részletnél nagyobb vagy kisebb összeg fizetése]; "A fizetés szüneteltetése" [olyan időszakok, amikor a fogyasztónak nem kell törlesztenie]; "Ismételt lehívás" [a fogyasztó azon lehetősége, hogy egy egyszer már lehívott és visszafizetett összeget újra felvegyen]; "További hitel felvétele külön jóváhagyás nélkül"; "További fedezett vagy fedezetlen hitelfelvétel" [a fenti 10.3. ponttal összhangban]; "Hitelkártya"; "Kapcsolt folyószámla"; és "Kapcsolt megtakarítási számla".

10.6. A hitelező feltüntethet a részéről a hitelszerződés részeként kínált, a megelőző pontokban nem említett bármely egyéb elemet.

11. A fogyasztó egyéb jogai

11.1. A hitelezőnek világosan ismertetnie kell például a gondolkodási időhöz való jogot, és adott esetben az egyéb jogokat, például az fedezet cserére, szerződés átruházásra vonatkozó jogot, amennyiben létezik, e jog(ok) gyakorlásának a feltételeit, a fogyasztó által a jog(ok) gyakorlásához követendő eljárást, valamint (adott esetben) a vonatkozó díjakat.

11.2. Amennyiben a fogyasztót gondolkodási idő illeti meg, ezt egyértelműen jelezni kell.

11.3. A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény 3. §-ával összhangban, ha az ügyletet távértékesítéssel kínálják, a fogyasztót tájékoztatni kell az elállás jogának meglétéről vagy hiányáról.[4]

12. Panaszok

12.1. Ebben a pontban meg kell adni a belső kapcsolattartó pontot [az érintett részleg neve] és a panasz bejelentése céljából való kapcsolatfelvétel módját [levelezési cím] vagy [telefonszám], vagy a [kapcsolattartó személy nevét] [elérhetőség], továbbá meg kell adni a panaszbejelentésre szolgáló internetes oldal címét vagy hasonló információforrást.

12.2. Meg kell adni a panaszbejelentés és a peren kívüli vitarendezés tekintetében illetékes külső szerv nevét, továbbá amennyiben e szerv megkeresésének előfeltétele a belső panaszkezelési eljárás igénybevétele, ezt a tényt a személyre szóló tájékoztatás megfogalmazásával közölni kell.

12.3. Amennyiben a hitelszerződés más tagállamban lakóhellyel rendelkező fogyasztóval jön létre, akkor a hitelezőnek utalnia kell a FIN-NET hálózat (http://ec.europa.eu/internal_market/fin-net/) létezésére.

13. A hitelhez kapcsolódó kötelezettségek elmulasztásának következményei a fogyasztóra nézve

13.1. Ha a fogyasztó hitelhez kapcsolódó bármely kötelezettségének be nem tartása pénzügyi vagy jogi következményekkel járhat a fogyasztó számára, a hitelezőnek ebben a pontban kell ismertetnie az egyes fő eseteket (például késedelmes fizetés/nemteljesítés, a "További kötelezettségek" című 8. pontban meghatározott kötelezettségek teljesítésének elmulasztása), és jeleznie kell, hogy a fogyasztó hol juthat további információhoz.

13.2. A hitelezőnek minden ilyen esetre vonatkozóan egyértelmű, könnyen érthető kifejezésekkel kell részleteznie a lehetséges szankciókat vagy következményeket. A súlyos következményekre való hivatkozásokat ki kell emelni.

13.3. Amennyiben a hitel fedezetéül szolgáló ingatlan a hitelező részére visszaadható vagy átruházható, ha a fogyasztó nem teljesíti a kötelezettségeit, akkor ebben a pontban a személyre szóló tájékoztatásban szereplő megfogalmazást felhasználva el kell helyezni az erre vonatkozó nyilatkozatot.

14. További információk

14.1. Távértékesítés esetében ebben a pontban fel kell tüntetni a hitelszerződésre alkalmazandó jogra és az illetékes bíróságra vonatkozó esetleges záradékot.

Amennyiben a hitelező a szerződés időtartama alatt a fogyasztóval a személye szóló tájékoztatás nyelvétől eltérő nyelven kíván kommunikálni, akkor ezt a tényt rögzíteni kell, és meg kell nevezni a kommunikáció céljára használandó nyelvet. Ez az előírás nem sérti a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény 3. § (2) bekezdés ce) pontját.

14.2. A hitelezőnek vagy a hitelközvetítőnek jeleznie kell, hogy a fogyasztó jogosult arra, hogy legkésőbb a hitelezőre nézve kötelező erejű ajánlat megtételekor megkapja vagy adott esetben felajánlják részére a hitelszerződés tervezetének egy példányát.

15. Felügyelet

15.1. Itt kell feltüntetni a hitelezés szerződéskötést megelőző szakaszának felügyelete tekintetében illetékes hatóságot, illetve hatóságokat.