53/1987. (X. 24.) MT rendelet

a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról[1]

1. § Az építési tevékenységre jogosult jogi személy és magánszemély, ideértve ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságait is (a továbbiakban együtt: vállalkozó) az általa épített új lakóépületben levő lakásoknak és lakóépületeknek az 1. számú mellékletben meghatározott épületszerkezeteire, berendezéseire, valamint az e lakóépületeknek a 2. számú mellékletben meghatározott, a lakásokat kiszolgáló helyiségeire és részeire e rendelet feltételei szerint jótállást köteles vállalni.

2. § (1) A jótállás kötelező időtartama három év, amely a lakóépület, illetőleg a lakás átadás-átvétel befejezésének napján kezdődik.

(2) Ha a felek a kötelező jótállás kikötését elmulasztották, a megállapodásuk az ebben a rendeletben meghatározott jótállási feltételekkel egészül ki. A felek által kikötött - a megrendelőre hátrányosabb - jótállási feltétel érvénytelen, helyébe e rendelet rendelkezései lépnek.

(3) Jótállást az e rendeletben meghatározott feltételeknél a megrendelőre kedvezőbb feltételekkel is lehet vállalni.

3. § A jótállási jogokat a lakás (lakóépület) tulajdonosa, kezelője, a lakás tulajdonba adásáig a megrendelője (a továbbiakban együtt: jogosult) a vállalkozóval vagy az általa javításra kijelölt szervezettel szemben érvényesítheti.

4. § (1) A jogosult - a jótállási időn belül - követelheti a hiba kijavítását, a vételár megfelelő leszállítását, a hibás dolog kicserélését, illetőleg a hibás munka újbóli elvégzését.

(2) A jótállási idő a hibás dolog tekintetében annak

a) kijavítása esetén meghosszabbodik a hiba közlésétől számított azzal az idővel, amíg a hibás dolog a rendeltetésszerű használatra nem volt alkalmas,

b) cseréje esetén újrakezdődik.

5. § (1) A jogosult akkor kérheti a hibás dolog kicserélését vagy a munka újbóli elvégzését, ha a hiba megfelelő határidő alatt értékcsökkenés nélkül nem javítható ki, és a kijavítás a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges.

(2) A jogosult - a vállalkozó költségére - mással is elvégeztetheti a hibás teljesítés folytán szükséges munkát, ha a vállalkozó a kijavítást megfelelő határidőre nem vállalja, illetőleg nem végzi el, vagy ismételten hibásan végzi el.

6. § (1) A hibás dologra vagy annak részére megszűnik a jótállási kötelezettség, ha a jogosult a hibát - az 5. § (2) bekezdésében foglalt esetek kivételével - maga javítja vagy mással javíttatja ki.

(2) Amennyiben a jogosult a karbantartási, kárenyhítési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy jótállási igényét késedelmesen jelenti be, az ebből eredő kárt maga viseli.

7. § (1) A vállalkozó a bejelentett jótállási igény alapján tizenöt napon belül köteles a hibát megvizsgálni és a jogosult igényéről nyilatkozni.

(2) A javítást, a cserét, a munka újbóli elvégzését úgy kell teljesíteni, hogy az lehetőség szerint a lakóépület, illetőleg a lakás használatát ne akadályozza.

8. § (1) A jótállási igényt jótállási jeggyel lehet érvényesíteni.

(2) A jótállási jegyet a vállalkozónak - lakásonként külön-külön - kell kiállítania és azt az átadás-átvételi eljárás során köteles a jogosultnak átadni.

(3) A jótállási jegynek tartalmaznia kell

a) a jótállás körébe tartozó lakás, a lakást kiszolgáló helyiségek és épületrészek, valamint épületszerkezetek és berendezések,

b) a jótállás időtartamának

meghatározását.

9. § (1) A vállalkozó jótállási szabályzatot köteles készíteni, amely tartalmazza a jótállással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, valamint a jótállási igény érvényesítésének módját.

(2) A vállalkozó a jótállási szabályzatot a jótállási jeggyel egyidejűleg köteles a jogosultnak átadni.

10. § (1) A vállalkozó szállítóját és alvállalkozóját e rendelet feltételei szerint jótállási kötelezettség terheli a vállalkozóval szemben az azokra általuk szolgáltatott termékekre és az elvégzett munkákra, amelyek felhasználásra kerültek a lakóépület olyan részeiben, amelyekre a vállalkozót az 1. § szerint jótállási kötelezettség terheli.

(2) A szállítót és az alvállalkozót a jótállási kötelezettség az általuk nyújtott szolgáltatás átadás-átvétel befejezésének napjától addig terheli, amíg a vállalkozó a jogosulttal szemben jótállása alapján helytállni tartozik.

11. § Ez a rendelet 1988. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

1. számú melléklet az 53/1987. (X. 24.) MT rendelethez

1. A lakások és a lakóépületek kötelező jótállás alá tartozó épületszerkezetei a következők:

a) a lakóépület alapjai és szerkezetei,

b) a lakások burkolatai (ideértve a festést, a mázolást, a tapétázást is) és nyílászáró szerkezetei,

c) a lakóépület nyílászáró szerkezetei, korlátjai és mellvédjei,

d) a lakóépület kéményei,

e) a lakóépület tetőzete és az azon levő tetőfelépítmények,

f) a lakóépületen levő ereszcsatornák és esővízlefolyó vezetékek.

2. A kötelező jótállás alá tartozó lakás- és épületberendezések a következők:

a) a főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.),

b) a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.),

c) a melegvízellátó berendezés (gáz-vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha),

d) az épületgépészeti és egészségügyi berendezések (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tartály, WC-csésze stb. a hozzá tartozó szerelvényekkel),

e) a szellőztető berendezés (páraelszívó stb.),

f) a beépített bútor (beépített ruhásszekrény, konyhaszekrény stb.),

g) a redőny, vászonroló, napvédő függöny,

h) a csengő és a kaputelefonnak a lakásban levő készüléke, valamint a kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal,

i) a központi fűtő- és melegvízszolgáltató berendezés a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és fűtőtesteket (radiátort stb.) is, kivéve a közüzemi szolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett vezetékeket és berendezési tárgyakat,

j) a víz-, szennycsatorna- és gázvezeték a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt is, a hozzá tartozó szerelvényekkel; gázvezeték esetén a közüzemi szolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett vezetékek és berendezési tárgyak kivételével,

k) az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere a lakásban levő vezetékszakaszt és szerelvényeket is ideértve, kivéve a közüzemi szolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett méretlen készüléket és fogyasztásmérőt,

l) a lakást szolgáló szellőztető berendezés,

m) a központi antenna és erősítő berendezései, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és csatlakozó aljat is,

n) a személy- és teherfelvonó,

o) a háziszemét gyűjtésére szolgáló berendezés,

p) a lakást szolgáló kút a hozzá tartozó szerelvényekkel,

q) a lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belül elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés.

2. számú melléklet az 53/1987. (X. 24.) MT rendelethez

A lakóépületnek a lakásokat kiszolgáló kötelező jótállás alá tartozó helyiségei és részei a következők:

a) tetőterasz,

b) pince- és padlástérség vagy tüzelőtároló,

c) kapualj,

d) lépcsőház,

e) folyosók és függőfolyosók,

f) központi berendezések helyiségei,

g) mosókonyha,

h) szárítóhelyiség,

i) gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség,

j) szeméttároló helyiség.