1976. évi 27. törvényerejű rendelet

az apartheid bűncselekmények leküzdéséről és megbüntetéséről szóló, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésén, 1973. november 30-án elfogadott nemzetközi egyezmény kihirdetéséről

[A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megerősítő okiratának letétbe helyezése 1974. június 20-án megtörtént. Az egyezmény XV. cikke (1) bekezdése alapján 1976. július 18-án hatályba lépett.]

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Apartheid bűncselekmények leküzdéséről és megbüntetéséről szóló, New Yorkban az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésén, 1973. november 30-án elfogadott nemzetközi egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett egyezmény hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:

Nemzetközi egyezmény

az apartheid bűncselekmények leküzdésére és megbüntetésére

Az Egyezményben részes államok

emlékeztetnek az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának azokra a rendelkezéseire, amelyekben valamennyi tagállam elkötelezte magát arra, hogy a Szervezettel együttműködve közös és külön lépéseket tesz a mindenkit faj, nem. nyelv vagy vallás szerinti megkülönböztetés nélkül megillető emberi jogok és alapvető szabadságjogok egyetemes tiszteletben tartásának és figyelembevételének megvalósítása érdekében,

figyelembe vették az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amely kinyilvánítja, hogy minden ember szabadnak, méltóságban és jogokban egyenlőnek születik, és hogy a Nyilatkozatban foglalt valamennyi jog és szabadság bármiféle - mint például faj, szín, vagy nemzetiségi származás szerinti - különbségtétel nélkül mindenkit megillet,

figyelembe vették a gyarmati országoknak és népeknek nyújtandó függetlenségről szóló Nyilatkozatot, amelyben a Közgyűlés megállapította, hogy a felszabadítás folyamata megállíthatatlan és visszafordíthatatlan, és hogy az emberi méltóság, a haladás és az igazság érdekében véget kell vetni a gyarmatosításnak és minden ezzel összefüggő elkülönítési és megkülönböztetési gyakorlatnak,

megállapították, hogy a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezménynek megfelelően az államok különösen elítélik a faji elkülönítést és az apartheid-et és arra törekednek, hogy megakadályozzák, megtiltsák és eltöröljék ennek minden fajta gyakorlatát a joghatóságuk alá tartozó területeken,

megállapították, hogy a népirtás bűncselekményének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló egyezményben foglalt bizonyos cselekmények, amelyek apartheid cselekményeknek is minősíthetők, a nemzetközi jog szerint bűncselekményeknek minősülnek,

megállapították, hogy a háborús és az emberiség elleni bűncselekmények elévülésének kizárásáról szóló egyezmény az apartheid politikájából származó embertelen cselekményeket az emberiség ellen elkövetett bűncselekményeknek minősítette,

megállapították, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése számos olyan határozatot fogadott el, amely az apartheid politikáját és annak gyakorlatát, mint az emberiség elleni bűncselekményt ítélte el,

megállapították, hogy a Biztonsági Tanács kihangsúlyozta, hogy az apartheid állandó erősödése és terjedése komolyan zavarja és fenyegeti a nemzetközi békét és biztonságot, s ezért

abban a meggyőződésben, hogy egy, az apartheid bűncselekményének leküzdéséről és megbüntetéséről szóló nemzetközi egyezmény lehetővé tenné nemzetközi és nemzeti szinten hathatósabb intézkedések tételét az apartheid bűncselekményének leküzdése és megbüntetése érdekében,

megállapodtak a következőkben:

I. Cikk

1. Az Egyezményben részes államok kijelentik, hogy az apartheid az emberiség ellen elkövetett bűncselekmény, és hogy az Egyezmény II. cikkében meghatározott embertelen cselekmények, amelyek az apartheid politikájából és gyakorlatából, valamint a faji elkülönítés és megkülönböztetés egyéb hasonló politikájából és gyakorlatából származnak, bűncselekmények, amelyek sértik a nemzetközi jog alapelveit, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának céljait és alapelveit, és komolyan fenyegetik a nemzetközi békét és biztonságot.

2. Az Egyezményben részes államok kinyilvánítják, hogy bűnösök az apartheid bűncselekményét elkövető szervezetek, intézmények és egyének.

II. Cikk

Az Egyezmény alkalmazása szempontjából az "apartheid bűncselekmények" kifejezésen, amely magában foglalja a faji elkülönítésnek és megkülönböztetésnek ahhoz hasonló politikáját és gyakorlatát is, mint amelyet Dél-Afrikában gyakorolnak, az emberek valamely faji csoportja által az emberek egy másik faji csoportja feletti uralom megszerzése és fenntartása, illetőleg a másik faji csoport rendszeres elnyomása céljából elkövetett következő embertelen cselekményeket kell érteni:

a) Valamely faji csoport, vagy csoportok tagjától, illetőleg tagjaitól az élethez, vagy személyi szabadsághoz való jog megtagadása;

(i) valamely faji csoport, vagy csoportok tagjainak megölése;

(ii) valamely faji csoport, vagy csoportok tagjainak súlyos testi, vagy lelki bántalom okozása azáltal, hogy szabadságukat, vagy méltóságukat megsértik, kínzásoknak, vagy más kegyetlen, embertelen, vagy megalázó bánásmódnak, illetőleg büntetésnek vetik őket alá;

(iii) valamely faji csoport, vagy csoportok tagjainak önkényes letartóztatása, vagy törvénytelen bebörtönzése;

b) valamely faji csoport, vagy csoportok olyan életkörülmények közé kényszerítése, amelyekkel a csoport, illetőleg a csoportok teljes, vagy részbeni fizikai megsemmisítését kívánják elérni;

c) bármely törvényhozási, vagy egyéb intézkedés, amelynek az a célja, hogy szándékosan megakadályozza valamely faji csoportot, vagy csoportokat az ország politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében való részvételben, valamint olyan feltételek szándékos előidézése, amelyek megakadályozzák az ilyen csoportnak, vagy csoportoknak teljes fejlődését különösen azáltal, hogy megtagadnak valamely faji csoport vagy csoportok tagjaitól alapvető emberi jogokat és szabadságokat, ideértve a munkához való jogot, elismert szakszervezet létrehozásához való jogot, a művelődéshez való jogot, azt a jogot, hogy az országot elhagyhassák és oda visszatérhessenek, az állampolgársághoz való jogot, a szabad mozgáshoz és letelepedéshez való jogot, a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot, valamint a békés gyülekezés és társulás szabadságához való jogot;

d) bármiféle intézkedés, ideértve a törvényhozási intézkedéseket is, amely valamely faji csoport, vagy csoportok tagjai számára külön lakóhelyek és gettók létrehozásával, a különböző faji csoportok tagjai közötti vegyesházasságok megtiltásával, valamely faji csoporthoz, vagy csoportokhoz, illetőleg ezek tagjaihoz tartozó földtulajdon kisajátításával a lakosság faji származás szerinti szétválasztására irányul;

e) valamely faji csoport vagy csoportok tagjai munkájának kizsákmányolása, különösen azáltal, hogy kényszermunkának vetik őket alá;

f) szervezetek és személyek üldözése, alapvető jogoktól és szabadságtól való megfosztása, azért mert az apartheid-et ellenzik.

III. Cikk

Az alapul szolgáló indítékokra tekintet nélkül nemzetközi büntetőjogi felelősség terheli azokat a személyeket, szervezeteknek és intézményeknek azokat a tagjait és az államoknak azokat a képviselőit, - akár annak az államnak a területén laknak, ahol a cselekményt elkövették, akár más állam területén - akik

a) az Egyezmény II. Cikkében említett cselekményeket elkövetik, azokban résztvesznek, azok elkövetésére közvetlenül felbújtanak, vagy szövetkeznek;

b) az apartheid bűncselekményének elkövetését közvetlenül elősegítik, azt bátorítják, vagy abban együttműködnek.

IV. Cikk

Az Egyezményben részes államok vállalják:

a) hogy megteszik mindazokat a törvényhozási, vagy egyéb intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy leküzdjék és megelőzzék az apartheid bűncselekményének és az ahhoz hasonló elkülönítési politikának, vagy ezek kinyilvánításának bármiféle bátorítását és megbüntetik azokat a személyeket, akik az ilyen bűncselekményben bűnösök,

b) olyan törvényhozási, igazságszolgáltatási és államigazgatási intézkedéseket tesznek, amelyek alapján üldözik, bíróság elé állítják és - törvényeiknek megfelelően - megbüntetik azokat a személyeket, akik a jelen Egyezmény II. Cikkében meghatározott cselekményekért felelősek, vagy ilyen vád terheli őket, tekintet nélkül arra, hogy ezek a személyek annak az államnak a területén laknak-e, ahol a cselekményt elkövették, vagy hogy ennek az államnak, vagy valamely más államnak állampolgárai, vagy hontalan személyek-e.

V. Cikk

Az Egyezmény II. Cikkében felsorolt cselekményekkel vádolt személyekkel szemben az Egyezményben részes bármely olyan állam illetékes bírósága eljárhat, amelynek a vádlottal szembeni eljárásra joghatósága van, vagy eljárhat nemzetközi büntető bíróság is az Egyezményben részes azoknak az államoknak a tekintetében, amelyek e bíróság joghatóságát elfogadják.

VI. Cikk

Az Egyezményben részes államok vállalják, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányával összhangban elfogadják és végrehajtják azokat a határozatokat, amelyeket a Biztonsági Tanács az apartheid bűncselekmények megelőzésére, leküzdésére és megbüntetésére hoz, és együttműködnek azoknak a határozatoknak a végrehajtásában, amelyeket az Egyesült Nemzetek Szervezete más illetékes szervei az Egyezmény céljainak megvalósítása érdekében elfogadnak.

VII. Cikk

1. Az Egyezményben részes államok vállalják, hogy időszakonként jelentést tesznek a IX. cikk alapján létrehozandó csoportnak azokról a törvényhozási, igazságszolgáltatási, államigazgatási, vagy egyéb intézkedésekről, amelyeket az Egyezmény rendelkezéseinek végrehajtása érdekében alkalmaztak.

2. A jelentések másolatait az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára útján továbbítják az apartheid külön bizottsághoz.

VIII. Cikk

Az Egyezményben részes bármely állam felkérheti az Egyesült Nemzetek Szervezete bármely illetékes szervét, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmánya értelmében tegyen olyan intézkedést, amelyet az apartheid bűncselekmények megelőzésére és leküzdésére alkalmasnak tart.

IX. Cikk

1. Az Emberi Jogok Bizottságának elnöke egy csoportot jelöl ki a Bizottság három tagjából, akik egyben az Egyezményben részes államok képviselői is, az Egyezményben részes államok által a VII. cikk alapján benyújtott jelentések tanulmányozása céljából.

2. Ha az Emberi Jogok Bizottságának tagjai között az Egyezményben részes államoknak nincsenek képviselői, vagy azok száma háromnál kevesebb, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára az Egyezményben részes valamennyi állammal való tanácskozás után kijelöli az Egyezményben részes államoknak egy, vagy több olyan képviselőjét, akik az Emberi Jogok Bizottságának nem tagjai, hogy részt vegyenek a jelen cikk (1) bekezdésének megfelelően létrehozott csoport munkájában mindaddig, amíg az Egyezményben részes államok képviselőit az Emberi Jogok Bizottsága tagjaivá nem választják.

3. A csoport öt napnál nem hosszabb időtartamú ülést tarthat, amelyet vagy az Emberi Jogok Bizottsága ülésének megnyitása előtt, vagy annak záró ülése után kell megtartani a VII. cikk alapján előterjesztett jelentések megvizsgálása céljából.

X. Cikk

1. Az Egyezményben részes államok az Emberi Jogok Bizottságát felhatalmazzák az alábbiakra:

a) kérje fel az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerveit arra, hogy a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezmény 15. cikke alapján benyújtott kérelmek másolatainak továbbításakor hívják fel a figyelmet az Egyezmény II. cikkében meghatározott cselekményekkel kapcsolatos panaszokra.

b) Az Egyesült Nemzetek Szervezete illetékes szerveinek jelentései, valamint az Egyezményben részes államok időszakos jelentései alapján készítsen jegyzéket azokról az egyénekről, szervezetekről, intézményekről és az államoknak azokról a képviselőiről, amelyek állítólagosan felelősek az Egyezmény II. cikkében felsorolt bűncselekményekért, valamint azokról a személyekről is, akik ellen az Egyezményben részes államok eljárást indítottak.

c) Kérjen tájékoztatást az Egyesült Nemzetek Szervezete illetékes szerveitől azokról az intézkedésekről, amelyeket azok a hatóságok tettek, amelyek a gyámsági és az önkormányzattal nem rendelkező területek, illetőleg minden más olyan terület igazgatásáért felelősek, amelyekről az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének az 1960. évi december hó 14. napján kelt 1514/XV. számú határozata rendelkezik, olyan egyének tekintetében, akik állítólagosan felelősek az Egyezmény II. cikkében foglalt bűncselekmények elkövetéséért és tudomásuk szerint területi, és igazgatási joghatóságuk alatt állanak;

2. A gyarmati országoknak és népeknek nyújtandó függetlenségről szóló, az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének 1514/XV. számú határozatában foglalt nyilatkozat céljainak elérése során az Egyezmény rendelkezései semmilyen módon nem korlátozzák az ezeknek a népeknek más nemzetközi okmányok, vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete és szakosított intézményei által biztosított kérelmezési jogát.

XI. Cikk

1. Az Egyezmény II. cikkében felsorolt cselekmények a kiadatás szempontjából nem minősíthetők politikai bűncselekményeknek.

2. Az Egyezményben részes államok vállalják, hogy ilyen esetekben a kiadatást belső törvényeikkel és hatályos nemzetközi egyezményeikkel összhangban engedélyezik.

XII. Cikk

Az Egyezmény értelmezésével, alkalmazásával, vagy végrehajtásával kapcsolatosan a részes államok között felmerülő vitákat, amelyeket tárgyalás útján nem tudtak rendezni, az Egyezményben részes azoknak az államoknak kérésére, amelyek között a vita felmerül, a Nemzetközi Bíróság elé kell terjeszteni, kivéve ha a vitában résztvevő felek a rendezés más formájában egyeznek meg.

XIII. Cikk

Az Egyezmény aláírásra nyitva áll minden állam számára. Bármely állam, amely az Egyezményt a hatályba lépése előtt nem írta alá, csatlakozhat hozzá.

XIV. Cikk

1. Az Egyezményt meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkáránál kell letétbe helyezni.

2. A csatlakozás a csatlakozási okiratnak az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkáránál való letétbe helyezésével történik.

XV. Cikk

1. Az Egyezmény a huszadik megerősítő, vagy csatlakozási okiratnak az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkáránál történő letételét követő harmincadik napon lép hatályba.

2. Minden olyan államra nézve, amely az Egyezményt a huszadik megerősítő, vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése után erősíti meg, vagy ahhoz ezután csatlakozik, az Egyezmény attól az időponttól számított harminc nap elteltével lép hatályba, amelyen a saját megerősítő, vagy csatlakozási okiratát lététbe helyezte.

XVI. Cikk

Az Egyezményt az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárához intézett írásbeli értesítéssel a2 Egyezményben részes bármely állam felmondhatja. A felmondás attól az időponttól számított egy év elteltével lép hatályba, amikor a főtitkár a felmondást kézhez vette.

XVII. Cikk

1. Az Egyezményben részes bármely állam az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárához intézett írásbeli közléssel az Egyezmény felülvizsgálatát bármikor kérheti.

2. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése határoz az ilyen kérelemmel kapcsolatban esetleg szükségessé váló lépések megtételéről.

XVIII. Cikk

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára valamennyi államot tájékoztatja az alábbiakról:

a) a XIII. és XIV. cikk alapján történt aláírásokról, megerősítésekről és csatlakozásokról;

b) arról a napról, amelyen az Egyezmény a XV. cikk alapján hatályba lép;

c) a XVI. cikk alapján érkezett felmondásokról;

d) a XVII. cikk alapján történt bejelentésekről.

XIX. Cikk

1. Az Egyezményt, amelynek angol, francia, kínai, orosz és spanyol nyelvű szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek Szervezete irattárában kell letétbe helyezni.

2. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára az Egyezmény hiteles másolatait valamennyi államnak megküldi.

3. § Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, azonban rendelkezéseit 1976. július 18. napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni. Végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára