2001. évi LXVII. törvény

az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban, 1983. március 21-én kelt Egyezmény, Strasbourgban, 1997. december 18-án kelt Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről[1]

1. § Az Országgyűlés az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban, 1983. március 21-én kelt Egyezmény, Strasbourgban, 1997. december 18-án kelt Kiegészítő Jegyzőkönyvét e törvénnyel kihirdeti. (A Jegyzőkönyv megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezésére 2001. május 4-én került sor.)

2. § A Jegyzőkönyv hiteles magyar nyelvű fordítása a következő:

"Az elítélt személyek átszállításáról szóló Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyve

Preambulum

Az Európa Tanács tagállamai és a jelen Jegyzőkönyvet aláíró más államok

attól az óhajtól vezetve, hogy megkönnyítsék az elítélt személyek átszállításáról szóló, Strasbourgban, 1983. március 21-én aláírt egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) alkalmazását és különösen, hogy eleget tegyenek annak a kifejezett célkitűzésének, ami az igazságszolgáltatás céljainak előmozdítására és az elítélt személyek társadalmi beilleszkedésének elősegítésére vonatkozik,

tudatában annak, hogy sok állam nem adhatja ki saját állampolgárát,

megállapítva, hogy az Egyezmény kiegészítése bizonyos egyéb szempontokból is kívánatos,

az alábbiakban állapodtak meg:

1. Cikk

Általános rendelkezések

(1) A jelen Jegyzőkönyvben használt meghatározásokat és kifejezéseket az Egyezménynek megfelelően kell értelmezni.

(2) Az Egyezmény rendelkezéseit olyan mértékben kell alkalmazni, amennyiben azok összeegyeztethetők a jelen Jegyzőkönyv rendelkezéseivel.

2. Cikk

Az Ítélkező Államból megszökött személyek

(1) Abban az esetben, ha az egyik Fél állampolgára, akit a másik Fél területén jogerősen elítéltek, ki akarja magát vonni az ítéletnek az Ítélkező Államban történő végrehajtása vagy az ítélet végrehajtásának folytatása alól, és elmenekül az előbbi Fél területére, mielőtt letöltötte volna a büntetését, az Ítélkező Állam a másik Féltől kérheti, hogy vegye át az ítélet végrehajtását.

(2) Az Ítélkező Állam kérelmére, a Végrehajtó Állam a kérelmet alátámasztó iratok megérkezése előtt vagy a kérelem tárgyában való döntéshozatalt megelőzően elrendelheti az elítélt személy letartóztatását, vagy megtehet minden más intézkedést annak biztosítására, hogy a személy a területén maradjon a kérelemről való döntés meghozataláig. Az ideiglenes intézkedésekre vonatkozó kérelemhez csatolni kell az Egyezmény 4. Cikk (3) bekezdésében megjelölt adatokat. Az elítélt személynek ezen a jogcímen való letartóztatása nem vonhatja maga után a büntetőjogi helyzetének súlyosbítását.

(3) Az ítélet végrehajtásának átadása nem követeli meg az elítélt személy hozzájárulását.

3. Cikk

Kiutasított vagy kitiltott elítélt személyek

(1) Az Ítélkező Állam kérelmére a Végrehajtó Állam, ezen Cikk rendelkezéseinek megfelelően, engedélyezheti egy olyan elítélt személynek a hozzájárulása nélküli átszállítását, akivel szemben olyan ítéletet vagy az ítélet következtében olyan közigazgatási határozatot hoztak, amely kiutasítást, kitiltást vagy más olyan intézkedést tartalmaz, ami a személy szabadulása esetén nem teszi lehetővé számára, hogy az Ítélkező Állam területén tartózkodjék.

(2) A Végrehajtó Állam az (1) bekezdés szerinti engedélyét csak az elítélt személy véleményének figyelembevételét követően adja meg.

(3) Az Ítélkező Állam ezen Cikk alkalmazásának érdekében a Végrehajtó Államnak megküldi:

a) az elítélt személynek a tervezett átszállítására vonatkozó véleményét tartalmazó nyilatkozatát,

b) a kiutasításra vagy a kitiltásra vonatkozó, vagy más, olyan határozat másolatát, amely szerint az elítélt a szabadulása esetén nem tartózkodhat tovább az Ítélkező Államban.

(4) A jelen Cikk rendelkezései alapján átszállított személyt nem lehet eljárás alá vonni, elítélni, sem letartóztatni azzal a céllal, hogy olyan ítéletet vagy biztonsági intézkedést hajtsanak végre vele szemben, amelyet az átszállítását megelőzően elkövetett, és nem a végrehajtandó ítélet alapjául szolgáló cselekmény miatt hoztak vele szemben, továbbá nem lehet semmilyen egyéb okból személyes szabadságában korlátozni, kivéve az alábbi eseteket:

a) amikor azt az Ítélkező Állam engedélyezi: az engedély iránt kérelmet kell előterjeszteni, amelyhez csatolni kell az érdemi iratokat és az elítélt személy nyilatkozatait tartalmazó bírósági jegyzőkönyvet; az engedélyt meg kell adni, ha a bűncselekmény miatt, amelyre vonatkozóan a kérelmet előterjesztették, az Ítélkező Állam joga szerint is kiadatásnak van helye, vagy ha a kiadatás kizárólag a büntetés mértéke miatt kizárt;

b) amikor az elítélt személy - bár arra módja lett volna - végleges szabadon bocsátását követő 45 napon belül nem hagyta el a Végrehajtó Állam területét, vagy miután azt elhagyta, oda ismét visszatért.

(5) Ezen Cikk (4) bekezdésének rendelkezéseit nem érintve a Végrehajtó Állam a jogszabályainak megfelelően megtehet minden szükséges intézkedést, beleértve a távollétben való eljárás lefolytatását is, annak érdekében, hogy az elévülés joghatásai ne álljanak be.

(6) Bármely Szerződő Állam az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatban jelezheti, hogy az ítélet végrehajtását ezen Cikkben megállapított feltételek szerint nem veszi át.

4. Cikk

Aláírás és hatálybalépés

(1) Jelen Jegyzőkönyv aláírásra nyitva áll az Európa Tanács tagállamai és az Egyezményt aláíró más Államok részére. A Jegyzőkönyvet meg kell erősíteni, el kell fogadni, vagy jóvá kell hagyni. Az aláíró nem erősítheti meg, nem fogadhatja el, vagy nem hagyhatja jóvá jelen Jegyzőkönyvet, amíg azt megelőzően vagy azzal egyidőben nem erősítette meg, nem fogadta el, vagy nem hagyta jóvá az Egyezményt. A megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratot az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.

(2) Jelen Jegyzőkönyv a harmadik megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezésétől számított három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napján lép hatályba.

(3) Valamennyi aláíró Állam vonatkozásában, amely ezt követően helyezi letétbe a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratát, a Jegyzőkönyv a letétbe helyezéstől számított három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napján lép hatályba.

5. Cikk

Csatlakozás

(1) Bármely nem-tagállam, amely csatlakozott az Egyezményhez, csatlakozhat a Jegyzőkönyvhöz annak hatálybalépését követően.

(2) Minden csatlakozó Állam vonatkozásában a Jegyzőkönyv a csatlakozásról szóló okirat letétbe helyezésétől számított három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napján lép hatályba.

6. Cikk

Területi alkalmazás

(1) Minden Állam az aláíráskor vagy a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezésekor megjelölheti azt a területet vagy azokat a területeket, ahol a jelen Jegyzőkönyvet alkalmazni fogja.

(2) Minden Szerződő Állam, bármely későbbi időpontban, az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatával kiterjesztheti jelen Jegyzőkönyv alkalmazását a nyilatkozatában megjelölt bármely más területre. A Jegyzőkönyv ezen területek vonatkozásában a nyilatkozatnak a Főtitkár által történt átvételétől számított három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napján lép hatályba.

(3) Az előző két bekezdés szerinti, bármely nyilatkozatot vissza lehet vonni a nyilatkozatban megjelölt bármely terület vonatkozásában a Főtitkárhoz intézett értesítéssel. A visszavonás az értesítésnek a Főtitkár által történt átvételétől számított három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napjától hatályos.

7. Cikk

Időbeli alkalmazás

Jelen Jegyzőkönyvet alkalmazni kell mind a hatálybalépése előtt, mind a hatálybalépése után hozott ítéletek végrehajtására.

8. Cikk

Felmondás

(1) Bármely Szerződő Állam bármikor felmondhatja jelen Jegyzőkönyvet az Európa Tanács Főtitkárához intézett értesítéssel.

(2) A felmondás az értesítésnek a Főtitkár által történt átvételétől számított három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napjától hatályos.

(3) Jelen Jegyzőkönyvet azonban továbbra is alkalmazni kell a felmondása hatálybalépését megelőzően az Egyezmény és a jelen Jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően átszállított személy ítéletének végrehajtására.

(4) Az Egyezmény felmondása egyúttal a jelen Jegyzőkönyv felmondását is jelenti.

9. Cikk

Értesítések

Az Európa Tanács Főtitkára értesíti az Európa Tanács tagállamait, valamennyi aláírót, valamennyi Felet és valamennyi olyan Államot, amely meghívást kapott az Egyezményhez való csatlakozásra:

a) minden aláírásról;

b) minden megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letétbe helyezéséről;

c) a jelen Jegyzőkönyv valamennyi hatálybalépési időpontjáról a 4. és 5. Cikkel összhangban;

d) a jelen Jegyzőkönyvet érintő bármely más cselekményről, nyilatkozatról, értesítésről vagy közlésről.

A fentiek hiteléül alulírott, erre kellően felhatalmazottak ezt a Jegyzőkönyvet aláírták.

Készült Strasbourgban, 1997. december 18-án, francia és angol nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles, egyetlen példányban, mely az Európa Tanács levéltárába kerül letétbe helyezésre. Az Európa Tanács Főtitkára hiteles másolatot küld az Európa Tanács valamennyi tagállamának, a Szerződést aláíró más Államoknak és minden Államnak, amely meghívást kapott a Szerződéshez való csatlakozásra."

3. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba; a Jegyzőkönyv rendelkezéseit 2001. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke