A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság P.22085/2014/111. számú határozata szülői felügyeleti jog megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 114. §, 302. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:184. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Gáspárdy Monika

A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság

dr. Prónay Bence ügyvéd által képviselt

D.P.O. b.-i lakos felperesnek

dr. Nagy Gergely Attila ügyvéd által képviselt

Sz.É. b.-i lakos alperes ellen

kapcsolattartás megváltoztatása és szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság a keresetet és a viszontkeresetet elutasítja.

A tárgyi költségfeljegyzési jog folytán le nem rótt 75.000,-Ft (Hetvenötezer forint) kereseti illetéket a felperes, a 21.000,-Ft (Huszonegyezer forint) viszontkereseti illetéket az alperes köteles az állam külön felhívásra megfizetni.

Az állam által előlegezett 337.450,-Ft (Háromszázharminchétezer-négyszázötven forint) szakértői díjból a felperes 270.000,-Ft-ot (Kettőszázhetvenezer forintot), az alperes 67.450,-Ft-ot (Hatvanhétezer- négyszázötven forintot) köteles az Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala külön felhívására megfizetni.

A felmerült 491.486,-Ft (Négyszázkilencvenegyezer-négyszáznyolcvanhat forint) tolmácsdíjat az állam viseli.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 100.000,-Ft (Egyszázezer forint) perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye, melyet 3 példányban a Fővárosi Törvényszékhez címezve a kerületi bíróságon lehet benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani.

Amennyiben a fellebbező fél a fellebbezéssel egyidejűleg a tárgyalás tartását nem kéri, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha

- a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik,

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesített határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos,

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul,

- a felek közösen kérték.

I N D O K O L Á S

A bíróság a módosított kereseti kérelem, az alperes érdemi ellenkérelme, viszontkeresete, a felperes érdemi ellenkérelme, a peres felek személyes előadása, a tanúk vallomása, a szakértői vélemény, a nevelői vélemény, a környezettanulmányok és a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A peres felek házastársak voltak. Házasságukat a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2010. november 29-én kelt 16.P.108.557/2008/74. számú ítéletével felbontotta, a felek kapcsolatából 2004. április 14-én született P.Z. utónevű gyermeküket az anya nevelésében, gondozásában helyezte el. Az apát 2009. június 1-jétől kezdődően havi 35.000,-Ft gyermektartásdíj fizetésére kötelezte, valamint szabályozta az apa és a gyermek közötti kapcsolattartást. Ez utóbbit illetően a Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 50.Pf.631.593/2011/7. számú, 2011. augusztus 30-án kelt ítéletével részben megváltoztatta az első fokú döntést, így az apa folyamatos kapcsolattartás keretében minden páros héten pénteken az óvodai, iskolai foglalkozás befejeztétől a következő hét hétfő reggel 8.00 órájáig, továbbá minden páratlan héten szerdán az óvodai, iskolai foglalkozás befejezésétől péntek reggel 8.00 óráig vált jogosulttá a kapcsolattartásra.

Időszakos kapcsolattartás keretében az őszi szünet első felében, páratlan években a teljes tavaszi szünetben, minden évben hálaadás napján, továbbá páros években a téli szünet első napjától december 31-ig, míg a nyári szünetben egy hónap időtartamban gyakorolhatta a kapcsolattartás jogát.

A jogerős ítélet rendelkezése szerint az apa bármely kapcsolattartás során jogosulttá vált a gyermek külföldre vitelére, a nyári folyamatos kapcsolattartás szünetelése alatt pedig a napi telefonos kapcsolattartásra.

A másodfokú bíróság ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a gyermekelhelyezésnél a döntő szempont az volt, hogy a gyermek az anyai környezetben azzal a szülőjével él, aki nevelésére minden szempontból alkalmas, és akihez a gyermek elsősorban ragaszkodik, továbbá ahol szeretett féltestvére is nevelkedik, ahol a család egységként funkcionál az anya élettársával, akit a gyermek elfogad, akivel jó kapcsolatban van.

Kifejtette továbbá, hogy a szülők eltérő nyelvére, kultúrájára, szokásaira tekintettel a gyermek érdekeit egy szélesebb körben biztosított kapcsolattartás szolgálja, ezt juttatta érvényre a fent részletezett szabályozással.

Megállapította, hogy a felek között vagy nincs kommunikáció, vagy az nem megengedhető stílusban zajlik. Kitért arra is, hogy a felek a gyermeket érintő orvosi kérdésekben, a lakóhelyváltás kapcsán felmerült óvodaváltás kérdésében sem tudtak megállapodni, mint ahogy abból is vita volt, hogy a Sz.-szel várandós alperes akadályoztatása esetén igénybe veheti-e élettársa közreműködését a gyermek átadása-átvétele során.

A gyermek az ítélet jogerőre emelkedését követően, 2011. év szeptemberében kezdte meg általános iskolai tanulmányait a Y. kerületi K.L. Általános Iskolában, ahová az anya íratta be. A felperes az anya döntésével nem értett egyet, és - bár tudta, hogy a gyermek a Y. kerületi iskolába jár - a hétköznapi kapcsolattartások alkalmával a gyermeket az általa választott Z. kerületi, Sz.I. Általános Iskolába vitte, a tanórákra beültette, mígnem az Z. kerületi általános iskola jelezte a problémát a polgármesteri hivatal oktatási osztályának. Ezt követően a jegyző tájékoztatta az iskolát arról, hogy a gyermeknek a Y. kerületi általános iskolával van érvényes tanulói jogviszonya, és felszólította a Sz.I. Általános Iskola igazgatóját a jogsértő állapot megszüntetésére, ahol ezek után nem fogadták többé a gyermeket.

Az esethez kapcsolódóan, 2011. októberében a Y. kerületi általános iskola pedagógiai véleményében rögzítette, hogy az édesapa a láthatások alatt nem vitte a gyermeket iskolába, ezért a gyermek öt tanítási napot mulasztott, melyek következtében lemaradása keletkezett.

Az iskolaválasztás tárgyában lefolytatott bírósági eljárás azzal zárult, hogy a gyermek iskolájaként a felperes apa által preferált, belvárosi, Sz.I. Általános Iskolát jelölték ki. A döntés idején a gyermek második osztályos volt, évközben került át az új iskolába, ami megviselte.

Az eltelt évek alatt a gyermek az iskolába beilleszkedett, nevelői jó, magaviseletű, kedves, jóérzésű fiúnak ismerték meg, aki kerüli a konfliktust, társaival tanáraival tisztelettudó, nem beszél csúnyán, nem goromba. A lányokkal előzékeny, illemtudó. Külleme ápolt, rendezett. Felszerelése hiánytalan, házi feladataiban ritkán fordul elő hiányosság. Az édesanya rendszeresen érdeklődik a gyermek iránt, szülői értekezleteken, fogadóórákon részt vesz, együttműködő.

Az iskola tapasztalata alapján az anya nevelése, gyermekre való odafigyelése megfelelő, bánásmódja a gyermek érdekeit szolgálja. Az intézmény nem tapasztalta, nem merült fel gyanú arra nézve, hogy az anya a gyermeket bármilyen formában bántalmazná, megalázná.