A Fővárosi Törvényszék Pf.635699/2016/7. számú határozata szülői felügyeleti jog megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 6. §, 46. §, 78. §, 177. §, 178. §, 182. §, 206. §, 221. §, 225. §, 252. §, 253. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 6. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:170. §, 4:175. §, 4:184. §, 4:191. §, (1) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Kárpátiné dr. Elsner Andrea, Kozák Henriett, Szemán Felicitász

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

54.Pf.635.699/2016/7.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

dr. Prónay Bence ügyvéd (fél címe1.) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek

dr. Nagy Gergely Attila ügyvéd (fél címe2.) által képviselt alperes neve(alperes címe.) alperessel szemben

szülői felügyelet megszüntetése és kapcsolattartás megváltoztatása iránti perében a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság 2016. június 9. napján kelt 5.P. XV. 22.085/2014/111. sz. ítélete ellen a felperes által benyújtott 115. sz. alatti fellebbezés folytán tárgyaláson meghozta az alábbi

ítéletet:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezéseit nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.

A tárgyi költségfeljegyzés folytán le nem rótt 24.000,- (huszonnégyezer) Ft fellebbezési illetéket a felperes köteles megfizetni a Magyar Államnak külön felhívásra, az abban megjelölt módon és időben.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 38.100,- (harmincnyolcezer-egyszáz) Ft másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a peres felek házastársak voltak. Házasságukat a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2010. november 29-én kelt ítéletével bontotta fel.

A felek házasságából 2004. április 14. napján született Gyermek utónevű gyermeket az édesanya nevelésébe, gondozásába helyezte el. Kötelezte az apát 2009. június 1-től kezdődően fizessen meg havi 35.000,- Ft gyermektartásdíjat az anya részére, továbbá szabályozta az apa és a gyermek közötti kapcsolattartást.

Ez utóbbit illetően a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság 2011. augusztus 30-án kelt ítéletével az elsőfokú döntést részben megváltoztatta, és folyamatos kapcsolattartás címén feljogosította az édesapát arra, hogy minden páros hét pénteken az óvodai, iskolai foglalkozás befejeztétől a következő hétfő reggel 8 óráig, továbbá minden páratlan hét szerdán az óvodai, iskolai foglalkozás befejeztétől péntek reggel 8 óráig vigye el a gyermeket. Időszakos kapcsolattartás címén az apa a jogerős ítélet alapján jogosult az őszi szünet első felében, páratlan években a teljes tavaszi szünetben, minden évben Hálaadás napján, továbbá páros években a téli szünet első napjáig december 31-ig, míg a nyári szünetben egy hónap időtartamban a gyermeket magával vinni. A jogerős ítélet rendelkezése szerint az apa bármely kapcsolattartás során jogosult a gyermek külföldre vitelére, a nyári folyamatos kapcsolattartás szünetelése alatt pedig napi telefonos kapcsolattartásra.

A másodfokú bíróság ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a gyermekelhelyezésnél a döntő szempont az volt, hogy a gyermek az anyai környezetben azzal a szülőjével él, aki nevelésére minden szempontból alkalmas, és akihez a gyermek elsősorban ragaszkodik, továbbá ahol a szeretett féltestvére is nevelkedik, ahol a család egységként funkcionál az anya élettársával, akivel a gyermek elfogad, és vele jó kapcsolatban van. Kifejtette továbbá, hogy a szülők eltérő nyelvére, kultúrájára, szokásaira tekintettel a gyermek érdekeit egy szélesebb körben biztosított kapcsolattartás szolgálja, ezt juttatja érvényre a fent részletezett szabályozásnál.

Megállapította, hogy a felek között a kommunikáció vagy hiányzik, vagy az meg nem engedhető stílusban zajlik. Kitért arra is, hogy a felek a gyermeket érintő orvosi kezelés kérdésében, a lakóhelyváltás kapcsán felmerült óvodaváltás kérdésében sem tudtak megállapodni, mint ahogy abból is vita volt közöttük, hogy a Gyermek2-vel várandós alperes édesanya akadályoztatás esetén igénybe veheti-e élettársa közreműködését a gyermek átadása-átvétele kapcsán.

A gyermek az ítélet jogerőre emelkedését követően, 2011. szeptemberben az édesanya lakóhelyéhez közel eső (lakóhely szerinti) Általános Iskolában kezdte meg tanulmányait, ahova őt az édesanya íratta be. A felperes azonban az anya döntésével nem értett egyet, és bár tudta, hogy a gyermek a (lakóhely szerinti) iskolába jár, a hétköznapi kapcsolattartások alkalmával a gyermeket az általa választott (más kerületben lévő)- Általános Iskolába vitte, ahol őt a tanórákra beültette. Az (a másik kerületi) általános iskola jelezte a problémát a polgármesteri hivatal oktatási osztályának, ezt követően a jegyző tájékoztatta az iskolát arról, hogy a gyermeknek a (lakóhely szerinti) általános iskolánál áll fenn érvényes tanulói jogviszonya, és felszólította a (másik kerületben lévő) Általános Iskola igazgatóját a jogsértő állapot megszüntetésére. Ezt követően oda többé nem fogadták be a gyermeket.

Az esethez kapcsolódóan 2011 októberében a (lakóhely szerinti) általános iskola pedagógia véleményében rögzítette, hogy az édesapa a láthatások alatt nem vitte a gyermeket iskolába a (lakóhely szerinti kerületbe), ezért a gyermek ott öt tanítási napot mulasztott, melynek következtében lemaradása következett.

Az iskolaválasztás tárgyában lefolytatott bírósági eljárás azzal zárult, hogy a gyermek iskolájaként jogerős döntésben a felperes apa által preferált belvárosi (másik kerületben lévő) Általános Iskolát jelölték ki. A jogerős döntés meghozatala idején a gyermek már második osztályos volt. Az apa kezdeményezésére év közben került át a kijelölt iskolába, ami őt érzelmileg megviselte. Az eltelt évek alatt a gyermek azonban az iskolába beilleszkedett. Nevelői jó magaviseletű, kedves, jóérzésü fiúnak ismerték meg, aki kerüli a konfliktust, társaival, tanáraival tisztelettudó, nem beszél csúnyán és nem goromba. A lányokkal előzékeny, illemtudó. Külleme ápolt, rendezett. Felszerelése hiánytalan, házi feladataiban ritkán fordul elő hiányosság. Az édesanya rendszeresen érdeklődik a gyermek iránt, a szülői értekezleteken, fogadóórákon részt vesz, együttműködő. Az iskola tapasztalata alapján az anya nevelése, gyermekre való odafigyelése megfelelő, bánásmódja a gyermek érdekeit szolgálja. Az intézmény nem tapasztalta azt, hogy az anya a gyermeket bármilyen formában bántalmazná, megalázná, illetőleg ezzel kapcsolatban gyanú sem merült fel bennük.

A gyermek jelenleg is az anya gondozásában él, az anya élettársával, fél1-el, és a 2009. május 15-én született Gyermek2 utónevű féltestvérével együtt. A család az alperes lakcíme alatti, (lakóhely szerinti) családi házas ingatlanban él, amely fél1 tulajdonában áll. A 190 m2-es lakás szép, tiszta, rendezett, ott Gyermeknek maga választotta 10 m2-es szobája van. A lakás az átlagost meghaladóan felszerelt, és minden technikai eszközzel ellátott. Az alperes portfolió-főszerkesztőként dolgozik a ... Zrt. alkalmazásában, havi nettó jövedelme 237.606,- Ft. Élettársa a ... Kft. kereskedelmi igazgatója. A család összjövedelme havonta 750.000 Ft.