A Győri Törvényszék P.20202/2014/24. számú határozata kártérítés (BÍRÓSÁGI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 2. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 339. §, 349. §, 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 54. §] Bíró: Megyes Géza

Győri Törvényszék

P.20.202/2014/24. szám

A Győri Törvényszék felperesnek (...) az Országos Bírósági Hivatal (...) által képviselt I.rendű alperes (...) és II.rendű alperes (...) ellen bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránt indult perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 41.500,- (negyvenegyezer-ötszáz) Ft feljegyzett eljárási illetéket a Magyar Államnak az illetékes adóhatóság felhívására.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül I. és II.r. alpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 30.000,- (harmincezer) Ft perköltséget.

Ezt meghaladóan peres felek maguk viselik az eljárás során felmerült költségeiket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Győri Ítélőtáblához címezve, melyet a Győri Törvényszéken három példányban kell előterjeszteni.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél fellebbezése hatálytalan, a bíróság a fellebbezést hivatalból elutasítja. Nem minősül hatálytalannak a jogi képviselővel nem rendelkező fél fellebbezése, ha a fellebbező fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő az illetékes igazságügyi hivatalnál.

Amennyiben a fellebbező fél a fellebbezéssel egyidejűleg a tárgyalás tartását nem kéri, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha

- a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik,

- a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos,

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A felek közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

I n d o k o l á s :

A bíróság a I.rendű alperes 5.P.26.124/2013., a Győri Törvényszék P.20.202/2014. számú peres eljárásának iratai, a tárgyalás adatai és a csatolt egyéb iratok alapján a következő tényállást állapította meg:

Jelen per felperese - több személlyel együtt - 2006. október 11. napján keresetlevet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz személy 1 I.r., és személy 2 II.r. alperes ellen felperesenként 100.000,-Ft kártérítés megfizetése iránt. (Fővárosi Bíróság 19.P.24.413/2006.) A per felperesei az eljárás során II.r. alperessel szembeni keresetüktől elálltak, keresetüket kiterjesztették személy 3 II.r., személy 4 III.r. és személy 5 IV.r. alperesekre, követelésük jogalapjaként személyhez fűződő jogaik megsértését jelölték meg. A peres eljárás során a Fővárosi Bíróság 2009. június 12. napján az I-III.r. Alperesek ellen előterjesztett kereseti követelés tárgyában (közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő jog megsértése megállapítása, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, egyenlő bánásmód védelméhez fűződő jog megsértése megállapítása, a választás szabadságához való jog megsértése vonatkozásában) 19.P.24.413/2006/126. sorszámon hozott részítéletet. A II.rendű alperes 2010. március 18. napján kelt 2.Pf.21.727/2009/9. számú részítéletével a Fővárosi Bíróság részítéletét helybenhagyta.

A Fővárosi Bíróság a per részítélettel el nem bírált részében 2010. június 18. napján idézte a peres feleket a 2010. október 18. napján tartandó tárgyalásra. (19.P.24.413/2006/130-I.) A 2010. október 18. napján tartott tárgyaláson a bíróság a peres felek nyilatkozatait rögzítette, elutasította személy 6 beavatkozás iránti kérelmét és a tárgyalást 2011. február 7. napjára halasztotta el. (19.P.24.413/2006/137.) Ezt követően a Fővárosi Bíróság észlelte, hogy "a 2009. júliusi tárgyalást követően úgy rögzítették, hogy az eljárás során ítélet született, így a peres ügyet új számra lajstromozta". (19.P.24.413/2006/138.) Az eljárás új száma 19.P.24.413/2010. lett. A per I.r. felperese az eljárás során 2009. december 20. napján iratok csatolására és tanúbizonyításra tett indítványt. (19.P.27.131/2010/2.) Az I. rendű alperes a 2011. február 7. napján tartott tárgyaláson a jelen lévő peres felek előadását követően - mivel a felperesek elálltak keresetüktől - a pert megszűntette. (19.P.27.131/2010/4.)

Jelen per felperese - három másik személlyel együtt - pert indított az I. rendű alperes ellen annak megállapítása iránt, hogy a I. rendű alperes a 19.P.24.413/2006. számú peres eljárásban megsértette a felperes per ésszerű időn belüli befejezéséhez fűződő jogát. A perben eljáró Fejér Megyei Bíróság 2010. május 21. napján kelt 25.P.22.432/2008/80. számú rész- és közbenső ítéletével - egyéb rendelkezések mellett - megállapította, hogy az I. rendű alperes 19.P.24.413/2006. szám alatt folyamatban volt perben megsértette jelen per felperesének a perek ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát és emiatt a felperes az alperessel szemben méltányos elégtételt biztosító kártérítésre tarthat igényt. A II.rendű alperes2010. október 14. napján kelt 5.f.20.736/2010/6. számú részítéletével a Fejér Megyei Bíróság 25.P.22.432/2008/80. számú rész-és közbenső ítéletét részben megváltoztatva, jelen per felperesének keresetét elutasította. A jogerős részítélet indokolásában kifejtette, hogy a felperes részére a méltányos elégtétel megítélése az eljárás elhúzódásától függetlenül kizárt. A feleket az eljárási alapjogok - köztük a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belüli befejezéséhez való jog - a felmerült jogviták pártatlan elbírálása érdekében illeti meg. Az alapügyben hozott döntés arról szólt, hogy a felperest az általa érvényesített anyagi jog megillette-e. Aki pervesztes lesz, annak nem volt olyan anyagi joga, amelyet érvényesített volna, ennek folytán nem neki, hanem legfeljebb az ellenérdekű félnek keletkezik olyan sérelme, amely méltányos összegű kártérítéssel orvosolható. Kár bekövetkezése nélkül kártérítés nem járhat. A felperes a hivatkozott perben pervesztes lett ezért az eljárás elhúzódásának érdemi vizsgálata szükségtelen, mert részükre az eljárás elhúzódása esetén sem ítélhető meg sérelemdíj. Mivel az alapügy IV.r. alperesével szembeni eljárás jelenleg is folyamatban van, így a Pp. 2.§ (2) bekezdésére figyelemmel csak a per jogerős befejezése után vizsgálható az elhúzódás kérdése, és csak ezt követően lehet megállapítani a sérelem bekövetkezését. Amennyiben a jelen per felperese az alapügy IV.r. alperesével szemben pernyertes lesz, amely mint új tény lehetővé teszi, hogy az igényt a részítélet ellenére is érvényesíthessék. A II.rendű alperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem gyakorolhat folyamatos kontrollt az azonos szintű bíróság eljárása felett, mivel ez ellentétes a jogorvoslat elvével és akadályozza a folyamatban lévő eljárások lefolytatását. A II.rendű alperes álláspontja szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatát automatikusan nem lehet átvenni.