1587/2018. (XI. 22.) Korm. határozat

a vízgazdálkodási tanácsokról

1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 30. § (1) bekezdése alapján, figyelemmel a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 5. §-ára, a vízgazdálkodás országos és részterületeit érintő vízgazdálkodási és vízvédelmi feladatainak, koncepcióinak, valamint a vízgyűjtő gazdálkodási tervezésének szakmai és tudományos megalapozottsága, valamint a társadalmi részvétel biztosítása érdekében

a) Területi Vízgazdálkodási Tanácsot (a továbbiakban: TVT),

b) Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanácsot (a továbbiakban: RVT) és

c) Országos Vízgazdálkodási Tanácsot (a továbbiakban: OVT)

[a továbbiakban: az a)-c) alpontok együtt: vízgazdálkodási tanács] hoz létre és működtet.

2. A TVT és RVT az 1. pontban meghatározottakon túl a vízgazdálkodásért és a vízvédelemért felelős miniszter részére véleményező, javaslattevő és tanácsadó tevékenységet is ellát.

3. Az OVT székhelye Budapest. A TVT-k és az RVT-k elnevezéseit és székhelyeit az 1. melléklet tartalmazza.

I. A területi vízgazdálkodási tanács

4. A TVT működési területe megegyezik a vízügyi igazgatóság működési területével.

5. A TVT legfeljebb 25 tagból áll,

a) tagjai:

aa) a vízgazdálkodásért felelős miniszternek,

ab) a vízvédelemért felelős miniszternek,

ac) a működési terület szerinti vízügyi igazgatóságnak,

ad) az illetékes területi vízügyi és vízvédelmi hatóságnak,

ae) az illetékes területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnak,

af) az illetékes erdészeti hatóságnak,

ag) a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak,

ah) az illetékes népegészségügyi hatóságnak,

ai) az illetékes talajvédelmi hatóságnak egy-egy kijelölt képviselője, valamint

b) tagként részt vehetnek a TVT működési területén tevékenységet folytató

ba) a megyei önkormányzat,

bb) a turizmusért felelős miniszter által vezetett minisztérium által regisztrált turisztikai desztináció menedzsment szervezetek (TDM szervezet),

bc) területi agrárkamara,

bd) területi mérnöki kamara,

be) a területi kereskedelmi és iparkamara,

bf) települési önkormányzat,

bg) a vízgazdálkodási társulatok,

bh) a közműves ivóvízellátást és szennyvízelvezetést végző gazdálkodó szervezetek, valamint

bi) annak feladatköréhez kapcsolódóan tevékenységet folytató civil szervezetek, szakmai érdekképviseleti szervezetek, valamint szakmai-tudományos szervezetek

által kijelölt egy-egy képviselő.

6. A TVT ülésein állandó meghívottként, tanácskozási joggal részt vehet:

a) ha a TVT működési területén világörökségi terület található, a TVT ülésein a kulturális örökség védelméért felelős miniszter által kijelölt személy,

b) helyi jelentőségű védett természetvédelmi terület esetén a települési önkormányzat kijelölt képviselője, valamint

c) érintettség esetén, ha nem tag, az érintett települési önkormányzat képviselője.

7. A TVT

a) a tevékenységét önállóan, a megyei önkormányzattal összehangoltan végzi;

b) elősegíti a területi szintű vízgazdálkodás szakmai feladatainak egységes végrehajtását, valamint a vízügyi tervezés, a vízépítés és a szolgáltató tevékenység összehangolt működését;

c) a működési területén véleményezi

ca) a vízgazdálkodás-fejlesztési terveket,

cb) a vízkészlet-megosztási terveket,

cc) az ivóvízminőség-javító, a szennyvíztisztítási és szennyvíz-elvezetési programokat, valamint a települési csapadékvíz-gazdálkodáshoz kapcsolódó fejlesztéseket,

cd) a térség szempontjából jelentős helyi vízgazdálkodási beruházásokat, fejlesztéseket és programokat,

ce) a határvízi együttműködéssel kapcsolatos feladatokat,

cf) a működési területét érintő területi kárelhárítási terveket és tevékenységeket (különösen az árvíz, belvíz, aszály, vízminőség vonatkozásában),

cg) szakmai szempontból a pályázat benyújtása előtt az önkormányzati beruházások megvalósíthatósági tanulmányait,

ch) az állami vagy európai uniós támogatások pályázati felhívásainak műszaki tartalmát;

d) a működési területén javaslatot tesz

da) a jogszabályok felülvizsgálatára, módosítására,

db) a határvízi együttműködéssel kapcsolatos feladatok tekintetében prioritások megfogalmazására,

dc) a több TVT működési területét érintő vízgazdálkodási problémák kezelésére,

dd) Magyarország települési ivóvízminőség-javító, valamint szennyvíz-elvezetési és szennyvíztisztítási programjának irányelvei alapján - a programok összehangolására.

8. A TVT elnökét a tagok - a tagok többségének szavazatával - maguk közül választják meg.

9. A TVT feladatai teljesítésének elősegítése érdekében állandó vagy eseti szakmai bizottságokat hozhat létre.

10. A TVT elnöke a TVT működéséről tájékoztatja a vízgazdálkodásért felelős minisztert a tárgyévet követő év március 31-ig.

11. A TVT titkársági feladatait a működési terület szerinti vízügyi igazgatóság látja el, amely honlapján a TVT működéséről szóló dokumentumokat közzéteszi, valamint az üléseket követő 30 napon belül tájékoztatja a közvéleményt.

II. A részvízgyűjtő vízgazdálkodási tanács

12. Az RVT működési területe megegyezik a Duna közvetlen, a Tisza, a Dráva és a Balaton részvízgyűjtőjének a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) szerinti területével, a 2. melléklet szerint.

13. Az RVT-ben

a) tagként részt vesz:

aa) a részvízgyűjtő területén működő TVT-k által kijelölt 1-1 fő,

ab) az RVT működési területén lévő, az 5. pont a) alpont ac)-ah) alpontjában meghatározott államigazgatási szervek által kijelölt 1-1 fő;

b) tagként részt vehet:

ba) a működési területen tevékenységet folytató, részvízgyűjtő-gazdálkodással érintett civil szervezetek által kijelölt 3 fő,

bb) a működési területen tevékenységet folytató, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerinti vízhasználók által kijelölt 3 fő,

bc) a működési területen tevékenységet folytató szakmai-tudományos szervezetek által kijelölt 3 fő,

bd) a megyei önkormányzat által kijelölt 1 fő,

be) a települési önkormányzatok által kijelölt 1 fő.

14. Az RVT tevékenységét önállóan, a megyei önkormányzattal összehangoltan végzi, amelynek keretében az RVT a működési területén

a) véleményezi a vizek jó állapotának eléréséhez szükséges intézkedések sorrendjét,

b) összehangolja a részvízgyűjtő területén működő TVT-k között a társadalmi szereplők részvételének megszervezésével járó feladatok ellátását,

c) elősegíti az országos és a területi szintű vízgazdálkodási tanácsok közötti kapcsolattartást,

d) ellenőrzi a civil szervezetek és egyéb érdekeltek részéről érkezett észrevételek figyelembevételét.

15. Az RVT elnökét a tagok - a tagok többségének szavazatával - maguk közül választják meg.

16. Az RVT titkársági feladatait az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott vízügyi igazgatóság látja el.

III. Az Országos Vízgazdálkodási Tanács

17. Az OVT az 1. pontban, valamint a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéssel kapcsolatos feladatait országos szinten látja el.

18. Az OVT tagjai

a) a vízgazdálkodásért felelős miniszter által kijelölt állami vezető,

b) a részvízgyűjtő szintű vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítésére az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott vízügyi igazgatóságok 1-1 képviselője,

c) az Országos Vízügyi Főigazgatóság képviselője,

d) az országos vízügyi, vízvédelmi hatóság képviselője,

e) a vízgazdálkodásért és vízvédelemért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője,

f) a jogszabályokban meghatározott vízgazdálkodási és vízgyűjtő-gazdálkodási feladatai tekintetében a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának képviselője,[1]

g) a környezetvédelemért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője,

h) a természetvédelemért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője,

i) az erdészetért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője,

j) a halgazdálkodásért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője,

k) az agrárpolitikáért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője,

l) a helyi önkormányzatokért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője,

m) a területfejlesztésért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője,

n) az egészségügyért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője,

o) a közlekedésért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője,

p) az energiapolitikáért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője,

q) az államháztartásért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője.

r) a területrendezésért, a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter e szakterületről kijelölt képviselője.[2]

19. Az OVT-ben tagként részt vehetnek az OVT elnöke által felkért országos jelentőségű civil szervezetek, szakmai érdekképviseleti szervezetek, szakmai-tudományos szervezetek által kijelölt 3-3 fő képviselői, összesen 9 fő.

20. Az OVT elnöke a vízgazdálkodásért felelős miniszter által kijelölt állami vezető.

21. Az OVT titkársági feladatait a vízgazdálkodásért és vízvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium látja el.

IV. A vízgazdálkodási tanácsok működésének közös szabályai

22. A vízgazdálkodási tanács e kormányhatározat, a jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat, valamint az éves munkaterv alapján működik.

23. A vízgazdálkodási tanács szervezeti és működési szabályzata határozza meg a szervezetével és működésével kapcsolatos részletes szabályokat.

24. A vízgazdálkodási tanács szervezeti és működési szabályzatát a

a) a TVT és az RVT esetében az OVT elnöke,

b) az OVT esetében a vízgazdálkodásért felelős miniszter

hagyja jóvá.

25. A vízgazdálkodási tanács az üléseit szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tartja. Az ülést a vízgazdálkodási tanács elnöke vagy 10 tagja hívhatja össze. A meghívóhoz mellékelni kell mindazokat a dokumentumokat, amelyeknek ismerete a tanácskozáshoz szükséges. A vízgazdálkodási tanács elnöke meghívhatja az ülésre az egyes napirendi pontok tárgyalásában érdekelt egyéb szervezetek képviselőit. Ezen szervezetek meghívott képviselői az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.

26. A vízgazdálkodási tanács határozatképes, ha az ülésen a tagok több mint fele részt vesz. A szervezeti és működési szabályzat az egyes ügytípusok tekintetében a határozatképességhez ennél magasabb részvételi arányt is meghatározhat. A vízgazdálkodási tanács a döntéseit a jelenlévők több mint felének a szavazatával hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a vízgazdálkodási tanács elnökének a szavazata dönt. Az ülésről jegyzőkönyv készül, melyet az állandó tagoknak és a meghívott résztvevőknek az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni.

27. A vízgazdálkodási tanács feladatai a következők:

a) a működési területüket érintően az R. 19. § (2) bekezdése szerinti dokumentumok és árvízkockázat-kezelési tervek tervezetének véleményezése, javaslattétel,

b) az 1. pont szerinti szempontok érvényesítése érdekében állásfoglalás kialakítása a tanács működési területének megfelelő szintű vízgazdálkodással és vízgyűjtő-gazdálkodással összefüggő tevékenységekről.

28. A vízgazdálkodási tanács a feladatkörébe tartozó ügyekben az arra hatáskörrel rendelkező illetékes szervnek, szervezetnek javaslatokat tehet, amelyek figyelembevételéről az érintett szervek, szervezetek vezetőitől tájékoztatást kérhet.

29. A vízgazdálkodási tanácsban tagként közreműködni jogosult civil szervezeteket, szakmai érdekképviseleti szervezeteket, valamint szakmai-tudományos szervezeteket a vízgazdálkodási tanács elnöke kéri fel a következő szempontoknak megfelelő szervezetek közül:

a) a vízgazdálkodási tanács működési területén tevékenységet folytatnak, és

b) vízvédelemmel, illetve vízgazdálkodással foglalkoznak.

30. A vízgazdálkodási tanács tagja a vízgazdálkodási tanács tevékenységéről az általa képviselt szervnek, szervezetnek évente legalább egy alkalommal beszámol.

31. A vízgazdálkodási tanács tagja tiszteletdíjban nem részesül.

32. A vízgazdálkodási tanács működésének pénzügyi fedezetét a titkársági feladatokat ellátó szervezet költségvetése biztosítja.

33. Ez a határozat a közzétételét követő 15. napon lép hatályba.

34. Az e határozatnak megfelelően módosított szervezeti és működési szabályzatot 2019. december 31. napjáig jóvá kell hagyni.

35. A vízgazdálkodási tanácsokat 2019. január 1. napjától kezdődően e határozatnak megfelelően oly módon kell működtetni, hogy

a) a TVT és az RVT tagjainak meghívásáról, illetve kijelölésére való felhívásról e határozat alapján a TVT és az RVT elnöke gondoskodik,

b) az OVT átalakításáról az OVT elnöke gondoskodik.

36.[3]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet az 1587/2018. (XI. 22.) Korm. határozathoz

1. A területi vízgazdálkodási tanácsok neve és székhelye

1. Észak-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács

Székhelye: Győr

2. Közép-Duna-völgyi Területi Vízgazdálkodási Tanács

Székhelye: Budapest

3. Alsó-Duna-völgyi Területi Vízgazdálkodási Tanács

Székhelye: Baja

4. Közép-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács

Székhelye: Székesfehérvár

5. Dél-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács

Székhelye: Pécs

6. Nyugat-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács

Székhelye: Szombathely

7. Felső-Tisza-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács

Székhelye: Nyíregyháza

8. Tiszántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács

Székhelye: Debrecen

9. Észak-magyarországi Területi Vízgazdálkodási Tanács

Székhelye: Miskolc

10. Közép-Tisza-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács

Székhelye: Szolnok

11. Alsó-Tisza-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács

Székhelye: Szeged

12. Körös-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács

Székhelye: Gyula

2. A részvízgyűjtő vízgazdálkodási tanácsok neve és székhelye

1. Duna Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács

Székhelye: Győr

2. Tisza Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács

Székhelye: Szolnok

3. Dráva Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács

Székhelye: Pécs

4. Balaton Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács

Székhelye: Székesfehérvár

2. melléklet az 1587/2018. (XI. 22.) Korm. határozathoz