221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet

a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól

A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110. §-a (7) bekezdésének o) pontja alapján - figyelemmel a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 2. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjára, valamint 14. és 15. §-ára - a következőket rendeli el:

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja, hatálya

1. §

(1)[1] A rendelet célja, hogy a vizek külön jogszabályok* meghatározott jó állapotának (a továbbiakban: jó állapot) elérése és fenntartása érdekében szükséges intézkedéseket, intézkedési programokat egységes keretbe foglalja és meghatározza az ezeket összefoglaló vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmát, valamint a tervezés szabályait.

(2) A rendelet hatálya a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésre és az abban meghatározott feladatokat végzőkre, valamint azokra terjed ki, akikre az intézkedési programok rendelkezéseket tartalmaznak.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

a) vízgyűjtő: olyan földrajzilag lehatárolható terület, amelyről a felszíni vizek - vízfolyások, a felszínen lefolyó egyéb vizek vagy tavak összességén keresztül - egyetlen folyótorkolatban, folyódeltán keresztül a tengerbe jutnak;

b) vízgyűjtőkerület: vízgyűjtő-gazdálkodás fő egysége, amely egy vagy több szomszédos vízgyűjtőből álló - az ahhoz tartozó felszín alatti vizeket is magában foglaló - terület;

c)[2] részvízgyűjtő: földrajzilag lehatárolt terület, amelyről a felszíni vizek - vízfolyások és a felszínen lefolyó egyéb vizek, illetőleg tavak összességén keresztül - egy vízfolyás egy pontjához jutnak; a magyarországi vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés vonatkozásában a Duna közvetlen részvízgyűjtő, a Tisza részvízgyűjtő, a Dráva részvízgyűjtő és a Balaton részvízgyűjtő területe;

d)[3] vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység: a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési feladatok ellátásának az 1. mellékletben meghatározott legkisebb területi egysége;

e) intézkedési program: a vizek jó állapotának eléréséhez és fenntartásához szükséges feladatok időarányos teljesítését szolgáló állami és egyéb intézkedések összessége, ideértve az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást, továbbá a végrehajtással járó egyedi jogalkalmazást és hatósági ellenőrzést (a továbbiakban együtt: közigazgatási intézkedéseket) is;

f)[4] felszíni víztest: a felszíni vizek lehatárolt, különálló, jelentős eleme (így különösen a tó, tározó, folyó, patak, csatorna) vagy ezek egy része, szakasza;

g)[5] felszín alatti víztest: a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló külön jogszabály szerint a felszín alatti víz térben lehatárolt része;

h) mesterséges víztest: emberi tevékenység eredményeként létrejött felszíni víztest;

i) erősen módosított víztest: olyan felszíni víztest, amely az emberi tevékenységből eredő fizikai hatások következtében jellegében lényegesen megváltozott, és amely így szerepel a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben;

j) a víztestek állapota: olyan általánosan jellemző állapot, amelyet a felszíni víztest esetében az ökológiai és kémiai állapot közül, felszín alatti víz esetében pedig a mennyiségi, valamint a fizikai és kémiai (együtt: minőségi) állapot közül a kevésbé jó jellemez;

k)[6] a víztestek jó állapota: olyan jellemző állapot, amelyben a felszíni víztest ökológiai és kémiai állapota, a felszín alatti víztest minőségi és mennyiségi állapota is - a külön jogszabályok szerint* - legalább jó minősítésű;

l) ökológiai állapot: a felszíni vizekhez kapcsolódó vízi ökoszisztémák szerkezetének és működése minőségének leírása, összhangban a külön jogszabályokban meghatározott osztályozással (a továbbiakban: osztályozás);

m)[7]

n) ökológiai potenciál: erősen módosított, illetőleg mesterséges felszíni víztesten várhatóan kialakuló és állandóan fenntartható életközösség, valamint egy vagy több hasonló természetes vagy természeteshez közeli élőhelyre jellemző élőlény-együttes minőségi és mennyiségi jellegű összehasonlítása alapján meghatározható, továbbá osztályozható állapota;

o) jó ökológiai potenciál: erősen módosított vagy mesterséges víztest külön jogszabályokban meghatározottak szerinti állapota;

p) környezeti célkitűzés: adott víztest adott időpontig elérni kívánt állapota, figyelemmel a külön jogszabályokban, illetve az e rendelet 4. §-ában foglaltakra;

q) vízszolgáltatások: azok a szolgáltatások, amelyek biztosítják a háztartások, a közintézmények és a gazdasági tevékenységek számára a felszíni vagy felszín alatti víz kivételét, duzzasztását, tárolását, kezelését, elosztását, a keletkező szennyvíz összegyűjtését és tisztítását, ezt követően a felszíni vizekbe vezetését;

r)[8] vízhasználat: a vízszolgáltatások, valamint egyéb emberi tevékenység, amely a vizek állapotára jelentős hatással van (a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1. számú melléklet);

s) védelem alatt álló terület (védett terület, védőövezet és védőterület): jogszabályban vagy a hatóság határozatában kijelölt körülhatárolható földterület, amelyhez a jogszabályban meghatározott cél, különösen a környezeti elemek, természeti értékek, a felszíni és felszín alatti, illetőleg az emberi fogyasztásra, használatra szánt vizek (ivóvízbázisok és fürdővizek), valamint vízkivételi művek, továbbá a víztől függő élőhelyek, fajok megóvása érdekében különleges előírások és joghatások kapcsolódnak.

t)[9] Duna közvetlen részvízgyűjtő: Magyarország területén a Dunához tartozó részvízgyűjtő a Tisza, a Dráva és a Balaton részvízgyűjtőjének kivételével.

u)[10] ivóvíz kivételi pont: felszíni vagy felszín alatti vízkészletből emberi fogyasztásra szánt víz kivételi pontja;

v)[11] ivóvíz kivételi pontok vízgyűjtő területe: az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendelet alkalmazásában ivóvíznek szánt vízkészletet érő veszélyek és veszélyesemények, valamint kockázatok azonosítása és kezelése érdekében a 14/A. § (1) bekezdése alapján kijelölt terület;

w)[12] ivóvízszolgáltató: az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendelet szerinti ivóvízszolgáltató.

II.

A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS SZABÁLYAI

Vízgyűjtő-gazdálkodási terv

3. §[13]

(1) A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmazza a vízgyűjtők jellemzőinek, a környezeti célkitűzéseknek és a vizek jó állapotának elérése érdekében - a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban - azokat a tevékenységeket, beavatkozásokat, amelyek hatással lehetnek a vizek mennyiségi, minőségi és ökológiai állapotára, valamint ezen hatások elemzését, továbbá a vizek jó állapotának elérése érdekében tett és teendő intézkedéseket, intézkedési programokat, a vizek állapotának jellemzéséhez szükséges monitoring programmal együtt.

(2) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervet az ország egész területére, ezen belül a Duna közvetlen, a Tisza, a Dráva, valamint a Balaton részvízgyűjtőre, továbbá ezeken belül összesen negyvenkét vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységre egységes módszertannal kell elkészíteni.

(3)[14] A vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítéséről a vízgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik. A miniszter irányításával

a)[15] a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység tervét a hatáskörrel rendelkező hatóságok, valamint egyéb érintett államigazgatási szervek közreműködésével a területi vízgazdálkodási tanács jóváhagyásával az 1. számú mellékletben meghatározott vízügyi igazgatóság,

b)[16] a részvízgyűjtő szintű tervet a hatáskörrel rendelkező hatóságok, valamint egyéb érintett államigazgatási szervek közreműködésével a területi hatáskörű vízgazdálkodási tanács jóváhagyásával a miniszter által kijelölt vízügyi igazgatóság,

c)[17] az országos szintű tervet az országos hatáskörű vízgazdálkodási tanács jóváhagyásával az Országos Vízügyi Főigazgatóság

állítja össze.

(4) A vízgyűjtő-gazdálkodási terv kidolgozója

a) az országos vízgyűjtő-gazdálkodási tervet az Országos Vízgazdálkodási Tanácsnak,

b) a részvízgyűjtőre vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervet a Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanácsnak,

c) a tervezési alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervet a Területi Vízgazdálkodási Tanácsnak küldi meg.

(5)[18]

(6) A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmazza különösen:

a) a vízszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése és megelőzése érdekében a szennyvízbevezetéseknél a kibocsátási határértékeken, valamint elérhető legjobb technikán (BAT), nem pontszerű (diffúz) szennyezőforrások esetén a lehetséges legjobb környezeti gyakorlaton alapuló intézkedéseket;

b)[19] a védett területek, védőövezetek, védőterületek, valamint az ivóvíz kivételi pontok vízgyűjtő területei kijelölését és a nyilvántartással kapcsolatos tevékenységeket;

c) a víz használatával összefüggő gazdasági elemzést, a vízszolgáltatások tekintetében a költség-visszatérülés elvének érvényesítését;

d)[20] a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerint meghatározott küszöbértékeket és a meghatározásukra vonatkozó, e rendelet 2. számú mellékletének 11. pontjában felsorolt információkat, illetve annak okát, ha valamely előírt információ nem szerepel a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben;

e) a felszín alatti vizek kémiai állapotának meghatározásáról készült, e rendelet 2. számú melléklete szerint összeállított összefoglalót; beleértve a szennyezett területekről származó szennyezőanyag-csóvák hatásának értékelését is;

f) a jelentős és tartósan romló tendenciák azonosításának és visszafordítása érdekében a felszín alatti vizek védelméről szóló külön jogszabály előírásainak megfelelően hozott intézkedések összefoglalóját;

g) a felszín alatti vizek kémiai állapotának értékelését, beleértve annak magyarázatát, hogy a felszín alatti vizek minőségi előírásainak vagy küszöbértékeinek az egyes mintavételi pontokon mért túllépését a végső meghatározásnál milyen módon vették figyelembe.

(7) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során figyelembe kell venni az ország, illetve az egyes térségek külön jogszabályokban meghatározott területhasználatának feltételeit, így különösen az ország kiemelt térségeire vonatkozó szerkezeti tervet, a fejlesztések gazdasági, műszaki és ökológiai feltételeit, a települési terület, valamint a mező- és erdőgazdálkodási térségek változásának hatásait.

(8) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezést az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló külön jogszabályban foglaltakkal összhangban kell elvégezni.

(9) A vízgyűjtő-gazdálkodási terv e rendelet 2. számú melléklete szerinti tartalmi elemei kiegészíthetőek az egyes tervezési egységekre (ország, részvízgyűjtő, alegység), víztípusra, gazdasági vagy más ágazatra irányuló részletesebb programokkal, fejlesztési vagy gazdálkodási tervekkel, a sajátos vízgazdálkodási, így különösen vízigény-kielégítési és medreken belüli in-situ vízigénybevétellel járó problémák megoldása érdekében.

(10) A vízgyűjtő-gazdálkodási terveket az egyéb szakterületi tervekkel - különös tekintettel a környezetvédelmi, természetvédelmi, tájhasználati és vidékfejlesztési tervekre - összhangban kell kialakítani.

4. §[21]

(1) A tervnek összhangban kell lennie a teljes Duna vízgyűjtőkerületre vonatkozó követelményekkel és feladatokkal, amelyeket a Duna Védelmére és Fenntartható Használatára irányuló Együttműködésről szóló Egyezmény Nemzetközi Bizottsága határoz meg, valamint meg kell felelni a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti együttműködési struktúráknak.

(2) A környezeti célkitűzéseket meghatározó követelmények, így különösen a felszín alatti vizek védelméről szóló külön jogszabály szerinti küszöbértékekre, és az intézkedési programok előkészítése során a határokkal osztott vizekre vonatkozóan együtt kell működni az Európai Unió (a továbbiakban: EU) szomszédos tagállamaival a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi kapcsolatokra vonatkozó két- és többoldalú nemzetközi szerződések, megállapodások szabályai szerint. A nem EU tagállamok esetében is törekedni kell a koordinációra, és a víztestek Magyarországra eső részén biztosítani kell e rendelet szabályainak alkalmazását.

(3)[22] Az (1) és (2) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően biztosítani kell, hogy a határszelvényekben a vizek állapota hátrányosan ne változzon, továbbá, hogy a kölcsönös intézkedések eredményeként a vizek jó állapotára jellemző adottságok alakuljanak ki. Ha olyan probléma kerül feltárásra, amely Magyarország vízgazdálkodására is hatással van, de Magyarország nem tudja más tagállam közreműködése nélkül megoldani, akkor a miniszter tájékoztatja a Bizottságot és az érintett tagállamot, és javaslatot tesz a megoldásra.

Környezeti célkitűzések

5. §

(1) A vízgyűjtő-gazdálkodással járó feladatok és intézkedések körében a vízgyűjtő-gazdálkodási tervnek tartalmaznia kell:

a) a vizek állapota romlásának megelőzését, megakadályozását szolgáló intézkedéseket;

b) a felszíni vizek esetében, a jó ökológiai és kémiai állapot elérését, illetve fenntartásának biztosítását szolgáló feladatokat;

c) az erősen módosított és mesterséges víztestek esetében a jó ökológiai potenciál elérését, illetve fenntartásának biztosítását szolgáló feladatokat;

d)[23] a vizekre, vízi környezetre a külön jogszabályok szerint kockázatot jelentő anyagok (elsőbbségi anyagok, elsőbbségi veszélyes anyagok, és egyéb veszélyes anyagok) által okozott szennyezéssel kapcsolatos megállapításokat, intézkedéseket;

e) felszín alatti vizek esetén a jó mennyiségi és kémiai állapot elérését, illetve fenntartásának biztosítását, valamint azokat a feladatokat, amelyek megelőzik, megakadályozzák, illetve korlátozzák a felszín alatti vizek állapotának romlását, a szennyező anyagoknak a felszín alatti vízbe történő bejutását;

f) az emberi tevékenység hatására visszavezethető szennyező anyag kibocsátásának megszüntetését, valamint a szennyezéssel járó folyamat visszafordításához szükséges összetett igazgatási és egyéb intézkedéseket;

g) az a)-f) pontokban említett feladatokkal és intézkedésekkel összefüggő határidőket és egyéb feltételeket.

(2)[24] Ha a környezeti célkitűzések megvalósítását előre nem látható, elháríthatatlan külső ok, vagy a fenntartható fejlesztéssel összefüggő tevékenység akadályozza, az e rendeletben és külön jogszabályokban meghatározott követelményeknek az adott körülményre figyelemmel történő érvényesítését szolgáló külön intézkedési programot kormányhatározatba kell foglalni.

6. §

(1) A felszíni víztest mesterségessé vagy erősen módosítottá nyilvánítható, ha

a) a víztest hidrológiai és hidromorfológiai jellemzőinek a jó ökológiai állapot elérése érdekében szükséges megváltoztatása jelentős mértékben hátrányos hatással lehet

aa) a tágabb környezetre,

ab) a hajózásra, ideértve a kikötői létesítményeket vagy az üdülőhelyekre,

ac) az olyan tevékenységekre, melyek a víz tározását igénylik (így például az ivóvízellátást, energiatermelést, öntözést szolgáló tározás),

ad) a folyószabályozásra, az árvízvédelemre, a területi vízrendezésre vagy az aa)-ac)-ben meghatározott hasonlóan jelentős, egyenértékű fenntartható emberi beavatkozásra (beleértve a jövőbeni fejlesztéseket is);

b) a víztest mesterséges vagy megváltoztatott jellemzői által szolgált hasznos célkitűzések a műszaki megvalósíthatatlanság vagy az aránytalan költségek miatt nem érhetők el olyan más, ésszerű módon, amely a környezeti célkitűzések szempontjából jelentős mértékben jobb megoldás lenne.

(2) A felszíni víztestek mesterségessé vagy jelentősen módosítottá nyilvánítását és annak okait a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben ismertetni kell.

7. §

(1) Ha a víztest állapotának javulása külön jogszabályokban a jó állapot elérésére megállapított határidőre a műszaki megvalósíthatóságra, az aránytalan költségekre vagy a rendkívüli természeti viszonyokra tekintettel ésszerű módon nem érhető el, a határidő - a (2)-(4) bekezdésekben írt feltételekkel, továbbá a Kvt. 110. § (3) bekezdésében foglalt eltéréssel - a víztestekkel kapcsolatos célkitűzések fokozatos elérése érdekében meghosszabbítható, amennyiben ezáltal az érintett víztest állapotában további romlás nem következik be.

(2) A határidő (1) bekezdés szerinti meghosszabbítását és a szükségesség részletes indokolását a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben fel kell tüntetni.

(3) A határidő meghosszabbítása nem haladhatja meg a vízgyűjtő-gazdálkodási terv két további felülvizsgálatát, kivéve, ha a természeti viszonyok a célkitűzések elérését ezen az időtartamon belül nem teszik lehetővé.

(4) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervben meg kell adni a víztest kívánt állapotának a meghosszabbított határidőig történő fokozatos eléréséhez - a 18. §-nak megfelelően - előirányzott intézkedéseket; ezek végrehajtásának ütemtervét és a végrehajtást jelentősen késleltető okokat. Ezen intézkedések végrehajtását, valamint az esetleg szükséges módosításait, kiegészítését a vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata során ismertetni kell.

8. §

(1) A 3. § (5) bekezdés c) pontjában, valamint a 12. és 13. §-ban foglaltak szerinti emberi tevékenység vagy szélsőséges viszonyok (rendkívüli árvíz, aszály) által olyan mértékben befolyásolt víztestek, amelyeknél a környezeti célkitűzés nem teljesíthető, illetőleg elérése aránytalanul költséges, - a (2)-(5) bekezdésekben meghatározott feltételekkel - a jó állapot elérésére előírtnál kevésbé szigorú környezeti célokat is meg lehet határozni.

(2) Kevésbé szigorú környezeti célkitűzések meghatározása megengedett, ha az (1) bekezdésben említett emberi tevékenység által szolgált környezeti és társadalmi-gazdasági igények kielégítése nem biztosítható a környezeti szempontból lényegesen jobb változatot jelentő, aránytalan költséggel nem járó módon.

(3) A kevésbé szigorú környezeti célok meghatározása során biztosítani kell

a) a felszíni vizek lehető legjobb ökológiai és kémiai állapotának elérését,

b) a felszín alatti vizek állapotának a jó állapottól való lehető legkisebb eltérését,

megengedve azokat a hatásokat, amelyek az emberi tevékenység vagy a szennyezés természete miatt ésszerű módon nem kerülhetők el.

(4) A kevésbé szigorú környezeti célok meghatározása nem eredményezhet további romlást az érintett víztest állapotában.

(5) A kevésbé szigorú környezeti célkitűzéseket és azok meghatározásának indokait a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben részletesen ismertetni kell és a célkitűzéseket hat évente felül kell vizsgálni.

9. §

(1) A víztestek állapotának időleges romlása - a (2)-(6) bekezdésekben meghatározott feltételekkel - nem minősül az állapotra vonatkozó rendelkezések megszegésének, amennyiben az kivételes vagy ésszerűen előre nem látható természetes ok (így például: szélsőséges árvíz vagy hosszú aszályos időszak) következménye, vagy ha ésszerűen előre nem látható, a vízért felelős érdekkörén kívül felmerült elháríthatatlan ok következtében áll be.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben minden megvalósítható lépést meg kell tenni az állapot további romlásának megelőzésére és annak érdekében, hogy olyan más víztesteken, amelyekre az előbbi körülmények nincsenek hatással, a jó állapot elérésére megfogalmazott célkitűzések teljesítése ne kerüljön veszélybe.

(3) A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmazza a körülmények kivételessé vagy ésszerűen előre nem láthatóvá minősítésének feltételeit.

(4) Az intézkedési programban meg kell határozni azokat a kivételes körülmények között teendő intézkedéseket, amelyek nem veszélyeztethetik a víztest állapotának a körülmények rendeződését követő helyreállását.

(5) A kivételes, illetve ésszerűen előre nem látható körülmények hatásait évente számba kell venni, és - a 7. § (1) bekezdésében felsorolt okok alapján - minden lehetséges intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy a víztest állapota a lehető legrövidebb időn belül elérje az (1) bekezdés szerinti körülmények előtti állapotot.

(6) A vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata alkalmával a tervben meg kell jeleníteni az említett körülmények hatásainak, valamint a (2) és (5) bekezdésekkel összhangban tett, illetőleg teendő intézkedések összefoglalását.

10. §

(1) Nem minősül a külön jogszabályokban meghatározott célkitűzésekre vonatkozó előírások megszegésének, ha a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott feltételek teljesülnek, és

a) a felszín alatti víz jó állapotának, a felszíni víztest jó ökológiai állapotának vagy - ahol az alkalmazandó - jó ökológiai potenciáljának elérése, illetőleg egy víztest állapotromlásának megelőzése azért hiúsul meg, mert a felszíni víztest fizikai jellemzőiben, felszín alatti víztest vízszintjében kedvezőtlen változások következtek be, illetve

b) új, fenntartható emberi fejlesztési tevékenységek következményei miatt nem lehet megelőzni, hogy egy felszíni víztest a jó állapotot meghaladó (kiváló) állapota jó állapotra csökkenjen.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben minden lehetséges intézkedést meg kell tenni a víztest állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatás mérséklésére.

(3) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervben fel kell tüntetni az (1) bekezdés szerinti körülményeket, részletesen ismertetve azok indokait.

(4) Az (1) bekezdés csak közérdekből, különösen a környezet és a társadalom számára a környezeti célkitűzések teljesítésével elérhető előnyöket meghaladó, az emberi egészség és biztonság megőrzésében, illetőleg a fenntartható fejlődésben jelentkező előnyök érdekében alkalmazható, feltéve, hogy ezek a célkitűzések a műszaki megvalósíthatatlanság, illetve az aránytalan költségek miatt nem érhetők el más, jelentős mértékben jobb környezeti változatot jelentő eszközökkel.

11. §

A 3. § (2) bekezdése, valamint a 7-10. §-ok alkalmazása során biztosítani kell, hogy az

a) ne zárja ki és ne veszélyeztesse állandó jelleggel a Duna-vízgyűjtőkerület más víztestjénél a környezeti célkitűzések teljesítését;

b) összhangban legyen legalább a környezet védelmére vonatkozó európai közösségi jogi szabályozásnak megfelelést biztosító, külön jogszabályokban meghatározott védelmi szinttel.

A vízgyűjtő jellemzői és az emberi tevékenység környezeti hatásai

12. §[25]

(1) A vízgyűjtőre jellemző környezeti, vízgazdálkodási és ezzel összefüggő egyéb, a vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalma szempontjából lényeges adatok megismerése és elemzése körében meg kell határozni a felszíni és felszín alatti víztestek elhelyezkedését, határait, valamint meg kell adni azok jellemzését a (2) és (3) bekezdéseknek megfelelően.

(2) A felszíni víztestekre vonatkozóan

a) a felszíni víztesteket a felszíni vizek megjelenési formái szerint, a mesterséges és erősen módosított felszíni víztesteket külön megjelölve kell a tervben nyilvántartani;

b) a felszíni víztesteket a felszíni vizek megjelenési formái szerint elkülönítve a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló külön jogszabály szerint meghatározott típusokba kell besorolni;

c) a mesterséges és erősen módosított felszíni víztestek esetében a maximális ökológiai potenciált a hozzájuk leginkább hasonló típus kiváló ökológiai állapota jellemzőinek figyelembevételével, hasonló típus hiányában modellezéssel, szakértői becsléssel kell meghatározni;

d) nyilvántartásba kell venni a felszíni víztestek azon hidromorfológiai, hidrológiai és fizikai, valamint kémiai jellemzőit, amelyek a víztesttípusra jellemző ökológiai állapotra nézve indikátornak tekintendők;

e) a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a kiváló ökológiai állapothoz, illetve a maximális ökológiai potenciálhoz tartozó értékekkel jellemezhető referencia-területeket;

f) nyilvántartásba kell venni az olyan terhelésekre vonatkozó adatokat, amelyek a felszíni víztesteket egyenként és összességükben érintik, érinthetik;

g) az f) pont alkalmazása során különösen a nem pontszerű (diffúz) szennyezőforrásokat, ipari, mezőgazdasági és más létesítményekből származó szennyezőanyag-kibocsátásokat, továbbá a jelentős vízkivételeket, illetőleg ezeknek a vízmérlegre gyakorolt hatását, és az azonosítható morfológiai változásokat kell figyelembe venni.

(3) A felszín alatti víztestek első jellemzése során a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint értékelni kell az azok használatából eredő hatásokat, így különösen:

a) a bizonyított és valószínűsíthető terheléseket és vízkivételeket; ezen belül

aa) a nem pontszerű (diffúz) és a pontszerű szennyezőforrásokat,

ab) a vízkitermelést és a mesterséges visszatáplálást, beleértve a szennyvíz-öntözést, illetve a szennyvíz-szikkasztást;

b) a fedőréteg jellegét, figyelemmel a felszín alatti víz utánpótlását biztosító vízgyűjtőre;

c) azon felszín alatti víztesteket, amelyektől a felszíni vízi vagy szárazföldi ökoszisztémák közvetlenül függenek;

d) az első jellemzést követően a kockázatos és országhatárral osztott víztestek esetében további jellemzést kell készíteni a környezeti célkitűzések elérésére teendő intézkedések meghatározására.

(4)[26] Az ivóvíz kivételi pontok vízgyűjtő területeinek jellemzését, valamint a veszélyek és a veszélyesemények azonosítását a vízgyűjtő-gazdálkodási tervet összeállító vízügyi igazgatási szerv a (2) és (3) bekezdés szerinti jellemzés, valamint terhelés-hatás vizsgálatok alapján végzi, figyelemmel a vízgyűjtő területeken zajló területhasználatra, felszíni lefolyási és vízutánpótlódási folyamatokra.

13. §[27]

(1) A 12. § szerinti elemzéseket és vizsgálatokat hatévente felülvizsgálva, a felülvizsgálat eredményétől függően szükség szerint kell módosítani, illetve kiegészíteni.

(2) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervet összeállító vízügyi igazgatási szerv gondoskodik az ivóvíz kivételi pontok vízgyűjtő területeire vonatkozó, 12. § szerinti nyilvántartások létrehozásáról és vezetéséről, elemzések és vizsgálatok elvégzéséről, és annak eredményeit a vízszolgáltatók és a népegészségügyi, vízügyi és vízvédelmi hatóságok számára hozzáférhetővé teszi legkésőbb 2025. december 22-ig, majd azt követően hatévente felülvizsgálja.

Ivóvíz kivételre kijelölt víztestek, vízgyűjtő területek és megkülönböztetett védelem alatt álló területek[28]

14. §

(1)[29] A környezeti elemek, természeti értékek védelme, továbbá a vizek hasznosítását, a vízigények kielégítését szolgáló követelmények érvényesítése szempontjából megkülönböztetett védelmet igénylő területekről, ideértve a 14/A. § (1) bekezdése szerint azonosított ivóvíz kivételi pontok vízgyűjtő területeit, a vonatkozó jogszabály figyelembevételével készült nyilvántartást a miniszter által kijelölt szerv naprakész állapotban tartja. A nyilvántartást az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (a továbbiakban: VKI) IV. mellékletében a védett területek jegyzékére meghatározott előírások szerint kell vezetni.

(2) A védett területekkel kapcsolatos intézkedéseket a védelem alá helyezés célját és a területre irányadó előírásokat, tilalmakat meghatározó - a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben is megjelölt - külön jogszabályok rendelkezéseire figyelemmel kell végrehajtani.

14/A. §[30]

(1) Az ivóvíz kivételi pontok vízgyűjtő területeinek kijelölése során

a) az ivóvíz kivételi pontok vízgyűjtő területeinek magukban kell foglalniuk legalább a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint meghatározott, kijelölt, kialakított, vagy fenntartott védőidomot és védőterületet;

b) azonosítani kell az ivóvíz kivételi ponthoz dinamikusan kapcsolódó víztestet és közvetlen vízgyűjtőjét;

c) geo-referencia adatokkal kell azonosítani az ivóvíz kivételi ponthoz tartozó vízgyűjtő területen található valamennyi ivóvíz kivételi pontot.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti azonosítás során a kijelölésbe be kell vonni az érintett ivóvízszolgáltatókat.

(3) Az (1) bekezdés alapján kijelölt területek térképi megjelenítéséről a 14. § (1) bekezdése szerint kijelölt szervezet gondoskodik.

(4) Az ivóvíz kivételi pontok közegészségügyi és közbiztonsági szempontból érzékeny geo-referencia adatainak védelmét biztosítani kell. Azokat kizárólag a népegészségügyi hatóság, a vízügyi és vízvédelmi hatóság, valamint a vízszolgáltató jogosult megismerni.

A felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a védett területek állapotának monitoringja[31]

15. §[32]

(1) A vizek, a vízgyűjtő területek és a védett területek állapotának figyelemmel kísérésére és rendszeres értékelésére jogszabályban meghatározott monitoring programot kell kidolgozni és végrehajtani.

(2) A monitoring programot a VKI 21. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően kidolgozott műszaki előírások és szabványosított módszerek figyelembevételével kell megtervezni, kialakítani és működtetni úgy, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ennek eredményeire alapozva hatékonyan, megbízhatóan és teljeskörűen történhessen.

(3) A monitoring programon belül az ivóvízkivételi ponthoz tartozó vízgyűjtő monitoringját úgy kell kialakítani, hogy az alkalmas legyen a 12. § (4) bekezdése szerinti veszélyek és veszélyesemények azonosítására, továbbá az e rendelet, valamint az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendelet szerinti vízgyűjtő szintű kockázatértékelésre és kockázatkezelésre. A monitoringnak figyelembe kell vennie

a) az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott határértékeket, valamint vízminőségi jellemzőket;

b) a felszín alatti vízre vonatkozó minőségi előírásokban meghatározott anyagokat és azon anyagokat, amelyekre a szennyező anyagokra vonatkozó küszöbértékek kerültek meghatározásra;

c) a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott elsőbbségi anyagokat és egyéb szennyező anyagokat;

d) a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben meghatározott, vízgyűjtő-specifikus szennyező anyagokat;

e) az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően azonosított veszélyek, veszélyesemények és kockázatok azonosítása alapján meghatározott szennyező anyagokat;

f) azokat a természetesen előforduló anyagokat a felszíni vizekben és a felszín alatti vizekben, valamint a vízkivételi pontok vízgyűjtő területein vagy a nyersvízben, amelyek kockázatot jelenthetnek az emberi egészségre vagy az ivóvízbiztonságra, valamint

g) az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendelet alapján összeállított megfigyelési listán szereplő anyagokat és vegyületeket.

(4) Az ivóvíz kivételi pontok vízgyűjtő területeire a (3) bekezdés szerinti monitoring során ki kell választani azokat a paramétereket, anyagokat vagy szennyezőanyagokat, amelyek a 12. § (4) bekezdése szerinti veszélyek és veszélyesemények szempontjából vagy a vízszolgáltatók által az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendelet szerint benyújtott adatok alapján a monitorozás tekintetében lényegesek. A kiválasztás során figyelembe kell venni a közcélú ivóvízművek, valamint a közcélú szennyvízelvezető és -tisztító művek üzemeltetése során teljesítendő vízügyi és vízvédelmi szakmai követelményekről, vizsgálatok köréről, valamint adatszolgáltatás tartalmáról szóló miniszteri rendelet szerinti, felszíni és felszín alatti ivóvízkivételi művekre vonatkozó vízminőségi mérési előírásokat is.

(5) A (4) bekezdés szerinti releváns paraméterek, anyagok vagy szennyező anyagok meghatározásáról az egészségügyért felelős miniszter gondoskodik a miniszter bevonásával.

(6) Az ivóvíz kivételi pontok vízgyűjtő területein a 15. § (4) bekezdésében előírtak szerint végzett monitoring eredményeihez a vízszolgáltatók, valamint a népegészségügyi hatóság, a vízügyi és vízvédelmi hatóság hozzáférését először 2025. december 22-ig, azt követően folyamatosan biztosítani szükséges.

15/A. §[33]

Ha a vízszolgáltató számára megengedett egy paraméter monitorozási gyakoriságának csökkentése vagy egy paraméter törlése az ellenőrizendő paraméterek listájából, a 15. § (1) bekezdésében előírt monitoring program részeként biztosítani szükséges, hogy a vízkivételi pontok vízgyűjtő területeire vonatkozó kockázatértékelés és kockázatkezelés - az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendelettel összhangban - elvégzett felülvizsgálata során megtörténjen e paraméterek megfelelő monitorozása, legfeljebb hatévenkénti gyakorisággal.

15/B. §[34]

(1) A kockázatkezelési intézkedések részeként a felszíni vizekben és a felszín alatti vizekben, valamint a vízkivételi pontok vízgyűjtő területein vagy a nyersvízben azon paraméterek, anyagok vagy szennyező anyagok megfelelő monitoringját biztosítani kell, amelyek a vízfogyasztás révén kockázatot jelenthetnek az emberi egészségre, vagy az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének elfogadhatatlan romlását okozhatják, és amelyek a 15. § (1) bekezdése szerint elvégzett monitoring program során nem kerültek figyelembevételre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti monitoring eredményei részét képezik a 15. § (1) bekezdése szerinti felülvizsgált monitoring programnak.

A vizek használatával kapcsolatos költségek viselése

16. §

(1) A vizek védelmével, állapotuk javításával és megőrzésével összefüggő feladatok ellátása az állam, a helyi önkormányzat, valamint a vizek hasznosításával járó jogokat gyakorló, kötelezettségeket teljesítő, illetve a vizekbe bármilyen tevékenységgel közvetlenül vagy közvetve szennyvizet, vízszennyező anyagot kibocsátó kötelessége.

(2) Az (1) bekezdésben említett feladatok ellátása érdekében a vizek használatával, a vízkészletek védelmével összefüggő társadalmi ráfordítások részleges vagy teljes megtérülése érdekében a külön jogszabályokban meghatározott esetekben járulékot, érdekeltségi hozzájárulást vagy díjat kell fizetni.

(3) A vizek szennyezése esetén a külön jogszabályokban vagy a hatóság határozatában meghatározott vízszennyezési, illetve felszín alatti vízvédelmi bírságot kell fizetni.

(4) A Kvt. 101. §-ában meghatározott költségek körében különösen a vízminőségi kárelhárítás és kármentesítés esetén felmerülő, a védekezés ellátásával, a környezeti károk elhárításával, valamint a szükségvízellátással kapcsolatos költségek azt terhelik, aki a vizek szennyezését előidézte.

A vízszolgáltatások költség-visszatérülése

17. §

(1) A 16. §-ban meghatározott intézkedésekkel összefüggésben a 3. § (5) bekezdése c) pontja szerinti gazdasági elemzésnek tartalmaznia kell - a vízszolgáltatások fennálló költségviszonyainak és a ráfordítások költség-visszatérülési szintjének vizsgálatán túl - a környezeti célkitűzések elérése érdekében tett intézkedések végrehajtásához szükséges jövőbeli ráfordításokat is.

(2) A gazdasági elemzést a hosszú távú vízkészlet- és vízigény előrejelzéseket figyelembe véve a vízszolgáltatások üzemelési mennyiségein, árain és költségein, valamint a szükséges beruházások becsült értékein alapulva kell elvégezni. Az elemzést hatévenként felülvizsgálva szükség szerint kell módosítani, illetve kiegészíteni.

(3) A gazdasági elemzésnek tartalmaznia kell különösen:

a) az egyes vízhasználatok gazdasági jellemzését;

b) vízszolgáltatások költség-visszatérülési szintjét, a vízhasználatok hozzájárulásának arányát a vízszolgáltatások költségeinek megtérítéséhez, legalább ipari, háztartási és mezőgazdasági bontásban;

c) a vízhasználatok várható alakulását, figyelembe véve a tervezett fejlesztések hatását is.

(4) A gazdasági elemzésnek hozzá kell járulnia a vízgyűjtő-gazdálkodási terv költséghatékony intézkedési programjainak kidolgozásához, valamint az olyan víztestek azonosításához, ahol a jó állapot elérése gazdasági szempontból ésszerűtlenül költséges.

(5) Olyan, a szolgáltatott víz értékének megfelelő, a vízkészletek hatékony használatára ösztönző, a vizekkel kapcsolatos árpolitikát kell alkalmazni, amely a vízszolgáltatás környezeti, valamint erőforrás költségeit is figyelembe vevő költség-visszatérülés elvén alapul.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltak teljesítése során figyelembe vehetők a költség-visszatérülés társadalmi, környezeti és gazdasági hatásai és az adott vízszolgáltatással érintett terület földrajzi és éghajlati adottságai.

(7) Az (1)-(5) bekezdésekben foglaltak nem akadályozhatják a vizekre vonatkozó környezeti célkitűzések elérése érdekében tett megelőző vagy helyreállító intézkedések finanszírozását.

(8) Nem kell alkalmazni a (4) és (5) bekezdést a vízhasználatra, ha ez nem veszélyezteti a környezeti célkitűzések teljesítését. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervben azonban meg kell adni ennek indokolását.

(9) A gazdasági elemzések elvégzéséről a miniszter gondoskodik.

Az intézkedési program

18. §

(1)[35] Az 5. § szerint megfogalmazott környezeti célkitűzések teljesítésére a vonatkozó külön jogszabályi rendelkezések figyelembevételével a vízgyűjtő-gazdálkodási tervnek külön intézkedési programot (a továbbiakban: program), ezen belül alapintézkedéseket, valamint - szükség szerint - kiegészítő intézkedéseket kell tartalmaznia.

(2) Az alapintézkedések körében a programnak tartalmaznia kell:

a) a vizek hatékony és fenntartható használatát előmozdító intézkedéseket;

b) a vízszennyező anyagok kibocsátásának az elérhető legjobb technikán (BAT), illetőleg a környezet minőségi határértékeken alapuló szabályozását és megvalósítását;

c)[36] az előírt kibocsátási határértékeket vagy nem pontszerű (diffúz) hatások esetén a legmegfelelőbb megoldásokat, amelyek figyelembe veszik a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól, a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról, a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól, a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól, illetve a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló külön jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit.

(3) A programban ki kell térni az e rendelet 16. és 17. § szerinti azon követelmények teljesítésére, amelyek a szükséges elemzések, illetve a jogi szabályozás szerint biztosítják a vizek védelmével, hasznosítási lehetőségeik megőrzésével járó költségek visszatérülését.

(4) Az ivóvíz kitermelésére használt vizek megóvása érdekében az ivóvízbázis védelmének keretei között a programnak elő kell mozdítania az ivóvíz-minőségű víz előállítása és szolgáltatása során az ehhez szükséges vízkezelés mértékének és az ezzel járó költség csökkentését.

(4a)[37] A program részeként a vízügyi igazgatási szerv összefoglalót készít az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendelet által előírt ivóvízbiztonsági tervekben szereplő - a vízkivételi pontok vízgyűjtő területeire vonatkozó - megelőző vagy kockázatcsökkentő intézkedésekről, ezen belül

a) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet alapján az előzetesen kijelölt vagy kijelölt vízbázis védőterületén belül, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló miniszteri rendelet szerinti vízbázis biztonságba helyezését megalapozó dokumentációban és a védőterületet kijelölő hatósági határozatban foglalt intézkedésekről, valamint

b) további, a vízkivételi pontok vízgyűjtő területeire a vízszolgáltató által - a vízügyi igazgatási szerv bevonásával - meghatározott intézkedésekről.

(4b)[38] A (4a) bekezdés szerinti összefoglalót a vízügyi igazgatási szervnek először 2027. március 22-ig kell elkészítenie, majd hatévente frissítenie.

(5) A programnak tartalmaznia kell a vizek igénybevételével (kitermelésével) és tározásával járó beavatkozások, tevékenységek szabályozását, ideértve azok engedélyezését és a készletek nyilvántartását.

(6)[39] A programnak tartalmaznia kell a pontszerű és nem pontszerű (diffúz) lehetséges szennyezőforrások esetében a szennyező anyag vízbe jutását szabályozó (beleértve a megelőző, ösztönző, korlátozó vagy tiltó) intézkedéseket.

(7) A programnak ki kell térnie azokra az intézkedésekre, amelyek biztosítják, hogy a felszíni víztestek hidromorfológiai viszonyai összhangban legyenek az elérendő ökológiai állapottal vagy - a mesterséges, illetőleg az erősen módosított víztestek esetén - a jó ökológiai potenciállal.

(8) A (3)-(7) bekezdésben felsorolt intézkedéseket rendszeresen felül kell vizsgálni, és ha szükséges, megfelelően módosítani kell.

(9) A programban egyebekben ki kell térni:

a)[40] a felszín alatti vizek (víztestek) mesterséges utánpótlásának - a felszín alatti vizek védelméről szóló külön jogszabály szerinti - engedélyezési körülményeire;

b) azokra az intézkedésekre, amelyek a felszín alatti vízbe történő közvetlen szennyezőanyag-bevezetés általános tilalma mellett a kivételek meghatározását és annak feltételeit tartalmazzák;

c)[41] a jelentős kockázatot jelentő - a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló külön jogszabályban meghatározott - elsőbbségi anyagok, elsőbbségi veszélyes anyagok, és egyéb veszélyes anyagok által a felszíni vizekben okozott szennyezés megszüntetésére irányuló intézkedésekre, illetőleg ezek szükség szerinti megalapozására;

d)[42] a rendkívüli események (balesetek, természeti katasztrófák, havaria-szennyezések), továbbá a műszaki berendezésekből származó anyagok általi jelentős szennyezések hatásainak megelőzését vagy mérséklését szolgáló intézkedésekre, illetőleg azokra az észlelő rendszerekre, amelyek a nehezen előre jelezhető események esetén is biztosítják a vízi ökoszisztémák veszélyeztetésének, károsodásának megelőzését, illetve a kár mérséklését.

(10) A programban az alapintézkedések kiegészítéseként a környezeti célkitűzések elérése érdekében - a VKI VI. Melléklete B. részében foglalt nem teljes körű felsorolásra is figyelemmel - kiegészítő intézkedéseket is meg lehet határozni.

(11)[43] Ha a megfigyelések vagy egyéb adatok jelzik, hogy a víztestekre az 5. §-ban meghatározott célkitűzések valószínűleg nem érhetők el,

a) meg kell vizsgálni az esetleges sikertelenség okait,

b) meg kell vizsgálni és ha szükséges, módosítani kell a vonatkozó hatósági engedélyeket,

c) meg kell vizsgálni és ha szükséges, módosítani kell a monitoring programokat, és

d) ha szükséges, kiegészítő intézkedéseket kell hozni a célkitűzések elérése érdekében, beleértve esetleges szigorúbb környezetminőségi előírásoknak a VKI V. mellékletében foglalt eljárás szerinti megállapítását is. El lehet tekinteni a kiegészítő intézkedések meghatározásától, amennyiben a célkitűzések megvalósítását kivételes és előre nem látható szélsőséges természeti körülmények akadályozzák (így különösen rendkívüli árvíz, aszály).

(12)[44] Az intézkedési program végrehajtásáról az érintett miniszterek gondoskodnak.

A nyilvánosság részvétele és konzultáció

19. §

(1)[45] A vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítése és felülvizsgálata során tájékoztató és egyeztető fórumok szervezésével biztosítani kell, hogy a terv tartalmát a társadalom minél szélesebb köre - különösen a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységenként érintett vízhasználók - megismerhessék és véleményezhessék.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során az érdekeltekkel meg kell ismertetni:

a) a terv kidolgozásának munkaprogramját és ütemtervét - ideértve a tervezett konzultációs intézkedésekről szóló közleményt - legalább három évvel annak az időszaknak a kezdete előtt, amelyre a terv vonatkozik;

b)[46] figyelembe véve a természetvédelmi és környezetvédelmi szempontokat az érintett részvízgyűjtőre vonatkozóan feltárt jelentős vízgazdálkodási kérdések és megoldandó feladatok közbenső felülvizsgálatát legalább két évvel a tervben meghatározott időszakot megelőzően;

c) a vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetét legalább egy évvel annak az időszaknak a kezdete előtt, amelyre a terv vonatkozik.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban - a Kvt. 97. §-ának (3) bekezdésére is figyelemmel - biztosítani kell a társadalmi konzultáció lehetőségét.

(4)[47] A (2) és (3) bekezdésekben megfogalmazottaknak a vízgazdálkodásért felelős miniszter a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a minisztérium honlapján való közzététellel tesz eleget.

(5) A társadalmi részvétel és konzultáció eredményessége érdekében legalább hat hónapot kell biztosítani arra, hogy a terv alapját képező dokumentumok, adatok, valamint egyéb információk megismerhetőek és írásban véleményezhetőek legyenek.

Tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek

20. §

(1) A VKI-ban foglalt tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek végrehajtásáról a miniszter gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdésben hivatkozott kötelezettségek teljesítése érdekében a miniszter

a)[48] bejelenti az Európai Bizottságnak (a továbbiakban: Bizottság) a vízgyűjtő-gazdálkodási terv végrehajtása szempontjából hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerveket, azoknak a VKI 1. mellékletében meghatározott adatait, bejelenti továbbá a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikke alapján kijelölt közigazgatási szerveket, valamint az ezekben bekövetkező változásokat a változás bekövetkezésétől számított három hónapon belül;

b) tájékoztatja a Bizottságot, valamint az Európai Uniónak a tervvel érintett többi tagállamát a vízgyűjtő-gazdálkodási tervről, illetőleg annak felülvizsgált változatairól a terv kihirdetésétől számított három hónapon belül;

c) összefoglaló jelentést nyújt be a Bizottságnak és valamennyi érintett tagállamnak a vízgyűjtő-gazdálkodási terv céljára készült

ca) a 12-13. és 17. §-ban meghatározott elemzésekről,

cb) a 14. §-ban meghatározott nyilvántartásról, és

cc) a 15. §-ban meghatározott monitoring programról

az elkészítésüket követő három hónapon belül;

d) közbenső jelentést terjeszt a Bizottság elé az intézkedési program teljesítésében elért előrehaladásról a vízgyűjtő-gazdálkodási terv és annak felülvizsgált változatai közzétételét követő három éven belül.

(3)[49] A rendelet végrehajtása során elkészülő nyilvántartások a statisztikáról szóló külön jogszabály szerint statisztikai célra egyedi adatazonosításra alkalmas módon - elektronikusan is - hozzáférhetőek.

III.

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

21. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit az e rendeletben és külön jogszabályban megjelölt határidőkre figyelemmel a folyamatban lévő ügyekben, illetőleg a vizek jó állapotának biztosítására irányuló intézkedések előkészítése és végrehajtása során is alkalmazni kell.

(2)[50] A 3. §-ban meghatározott vízgyűjtő-gazdálkodási tervet első alkalommal 2009. december 22-ig elkészíteni, a minisztérium honlapján és a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzétenni, majd ezt követően hatévenként korszerűsíteni kell.

(3) Az emberi tevékenységek környezeti hatásainak a 12-13. §-okban meghatározott elemzését, valamint a víztestek kijelölését és jellemzését 2004. december 22-ig, az első felülvizsgálatot szükség szerint, de legkésőbb 2013. december 22-ig kell elvégezni.

(4)[51]

(5)[52]

(6) a) A 17. §-ban meghatározott gazdasági elemzést 2004. december 22-ig, az első felülvizsgálatot szükség szerint, de legkésőbb 2013. december 22-ig kell elvégezni.

b) A 17. § (3) bekezdés b) pontjában és (5) bekezdésében szereplő költség-visszatérülés elvét, a (6) bekezdésében foglaltakra figyelemmel 2010-re kell érvényesíteni.

(7)[53] A 18. §-ban meghatározott intézkedési programot 2009. december 22-ig kell kidolgozni, és legkésőbb 2012. december 22-ig érvényre kell juttatni. Az intézkedési programot 2015. december 22-ig és azt követően hatévente felül kell vizsgálni és szükség esetén korszerűsíteni. Minden új, vagy felülvizsgált intézkedést, amely a korszerűsített program része, a programba illesztést követő 3 éven belül érvényre kell juttatni.

(8)[54]

21/A. §[55]

E rendeletnek az egyes ivóvízhasználattal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 6/2023. (I. 12.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód.Kr.5.) megállapított 2. § u)-w) pontját, 3. § (6) bekezdés b) pontját, 12. § (4) bekezdését, 13. §-át, 14. § (1) bekezdését, 14/A. §-át, 15. §-át, 15/A. §-át, 15/B. §-át, 18. § (4a) és (4b) bekezdését, valamint 2. számú mellékletét a Mód.Kr.5. hatálybalépését követően megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

22. §[56]

Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK (2000. október 23.) irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról;

b) az Európai Parlament és a Tanács 2006/118/EK (2006. december 12.) irányelve a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről, 3. cikk (3), (4), (5) bekezdés, 4. cikk (4) bekezdés, 5. cikk (4), (5) bekezdés, 6. cikk (1) bekezdés, II. melléklet;

c) az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK (2008. június 17.) irányelve a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról, 6., 7. és 26. cikk, II. melléklet.

d)[57] a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló 2006/118/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról szóló, 2014. június 20-i 2014/80/EU bizottsági irányelv.

e)[58] az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 2020. december 16-i (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelv.

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

1. számú melléklet a 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez[59]

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységek

2. számú melléklet a 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez[60]

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv

I. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalma

1. A vízgyűjtő, részvízgyűjtő általános leírása

1.1. felszíni vizek esetében:

a) a víztestek elhelyezkedésének és határainak térképi ábrázolása,

b) az al-ökorégiók és a felszíni víztest-típusok térképi ábrázolása,

c) a felszíni víztest típusok referencia viszonyainak azonosítása;

1.2. felszín alatti vizek esetében a felszín alatti víztestek elhelyezkedésének és határainak térképi ábrázolása.

2. Az emberi tevékenység felszíni és a felszín alatti vizek állapotára gyakorolt jelentős terheléseinek és hatásainak összefoglalása a következő tartalommal:

2.1. felszíni vizek esetében

a) a pontszerű szennyezőforrások számbavétele,

b) a nem pontszerű (diffúz) szennyezőforrások számbavétele a területhasználat összefoglalásával együtt,

c) a víz mennyiségi állapotára ható környezethasználatok számbavétele a vízkivételekkel együtt,

d) az emberi tevékenységből származó, a víz állapotára gyakorolt egyéb hatások elemzése;

2.2. felszín alatti vizek esetében

a) a pontszerű, a nem pontszerű szennyező források és a szennyezett területek számbavétele a területhasználat összefoglalásával,

b) a víz mennyiségi állapotát befolyásoló környezethasználatok számbavétele a közvetlen és közvetett vízkivételekkel együtt,

c) a víz hőmérsékleti viszonyait befolyásoló környezethasználatok számbavétele,

d) a víz állapotának meghatározásáról szóló összefoglaló,

e) a víz mennyiségi, kémiai és hőmérsékleti állapotában mutatkozó romló és javuló tendenciák bemutatása,

f) a szennyezőforrásokhoz, szennyezett területekhez kapcsolódó szennyezettségi csóvák jellemzése, hatásának értékelése.

3. Az ivóvíz kivételre kijelölt területek és a védett területek e rendelet 14. §-a szerinti azonosítása és térképi ábrázolása.

4. A vizek állapotának megfigyelésére a 15. § szerint létesített monitoring hálózatok térképi ábrázolása:

4.1. felszíni vizek esetében a megfigyelés kiterjed:

a) a meder morfológiai viszonyaira, víztérfogatra és a vízszintre vagy a vízhozamra olyan mértékben, amennyire azt az ökológiai és a kémiai állapot, valamint az ökológiai potenciál megköveteli,

b) az ökológiai és kémiai állapotra, valamint az ökológiai potenciálra;

4.2. felszín alatti vizek esetében a megfigyelés kémiai, mennyiségi és fizikai állapotra terjed ki;

4.3. a védett területek esetében a fenti megfigyeléseket ki kell egészíteni azoknak a jellemzőknek a megfigyelésével, amelyeket az egyes védett területek kijelöléséről szóló jogszabályok előírnak.

5. A felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól, és a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló külön jogszabály szerint kialakított monitoring programok eredményeinek bemutatása térképi formában a következőkről:

5.1. a felszíni vizek állapota (ökológiai és kémiai);

5.2. a felszín alatti vizek állapota (kémiai és mennyiségi);

5.3. a védett területek állapota.

6. Az 1-5. pontokban előírt térképi ábrázolás térinformatikai rendszerben, digitális térképi adatbázisban, Egységes Országos Vetületi koordinátákkal meghatározva.

7. A felszíni és felszín alatti vizekre és a védett területekre a külön jogszabályokban e rendelet 5. §-a szerint megállapított környezeti célkitűzések listája.

8. Az eredeti célkitűzés teljesíthetetlenségével kapcsolatos információk 7-10. § szerinti részletezése.

9. Összefoglaló leírás a vízhasználatoknak a 16. és 17. §-ok szerinti gazdasági elemzéséről.

10. A 18. § szerint kidolgozott intézkedési programok összefoglalása, beleértve

- azokat az intézkedéseket, amelyekkel az 5. § (1) bekezdésben megállapított célkitűzések teljesíthetők,

- azoknak az intézkedéseknek az összefoglalását, amelyeket azokkal a víztestekkel kapcsolatban kell meghozni, amelyeknél az 5. § (1) bekezdésében és a külön jogszabályokban megfogalmazott célkitűzések nem teljesíthetők,

- azon intézkedések összefoglalását, amelyeket az olyan víztestekkel kapcsolatban kell meghatározni, amelyek esetében valószínűtlen, hogy teljesülnek az 5. §-ban meghatározott célkitűzések;

10.1. a vizek védelmére vonatkozó jogszabályok alkalmazásához szükséges intézkedések összefoglalása;

10.2. a vízhasználatokkal, illetőleg a vizek védelmével kapcsolatos költségmegtérülés elvének érvényesülése és érvényesítése, figyelemmel az ezt célzó és szolgáló intézkedésekre;

10.3. az ivóvízbázisok és az ivóvízkivételekre kijelölt felszíni víztestek védelmének érdekében tett intézkedések összefoglalása;

10.4. a vízhasználatokhoz, vízkivételekhez és a használt vizek elvezetéséhez, valamint a vízimunkák elvégzéséhez szükséges hatósági (vízjogi, környezetvédelmi és természetvédelmi) engedélyezés rendszerére vonatkozó jogszabályok - ideértve a döntés alapjául szolgáló anyagi jogi rendelkezéseket - megjelölése;

10.5. a felszín alatti vizek védelméről szóló külön jogszabályban meghatározott feltételekkel engedélyezett felszín alatti vízbe való közvetlen bevezetések felsorolása;

10.6. a területhasználat megváltoztatását szabályozó jogszabályok megjelölése;

10.7. a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló külön jogszabályban meghatározott elsőbbségi anyagok, elsőbbségi veszélyes anyagok, és egyéb veszélyes anyagok által a vizekben okozott szennyezés megszüntetésére tett intézkedések összefoglalása;

10.8. a vizek állapotát befolyásoló környezeti károk megelőzésére és csökkentésére tett intézkedések összefoglalása;

10.9. a balesetszerű szennyezések hatásainak megelőzésére és csökkentésére tett intézkedések összefoglalása;

10.10. a környezeti célkitűzések teljesítése érdekében tett kiegészítő intézkedések összefoglalása.

11. Azon szennyező anyagokról és indikátoraikról biztosítandó információk, amelyekre küszöbértékeket határoztak meg, az alábbi adattartalommal:

11.1. információk a kockázatosként jellemzett felszín alatti víztestek vagy felszín alatti víztestcsoportok mindegyikéről, beleértve az alábbiakat:

a) a víztestek mérete,

b) minden olyan szennyező anyag vagy szennyezési indikátor, amely a víztesteket kockázatosként jellemzi,

c) azok a környezetminőségi célkitűzések, amelyekre a kockázat vonatkozik, beleértve a víztest tényleges vagy lehetséges jogszerű felhasználását vagy funkcióit, valamint a víztestek, az azokhoz kapcsolódó felszíni vizek és az azoktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák közötti kapcsolat,

d) a természetben előforduló anyagok esetében a felszín alatti víztestek természetes háttér-koncentrációi,

e) a küszöbértékek túllépése esetén információk a túllépésekről;

11.2. a) küszöbértékek, valamint az, hogy azokat nemzeti szinten, a vízgyűjtő kerület vagy a nemzetközi vízgyűjtő kerületnek a tagállam területére eső részének szintjén, illetve a felszín alatti víztest vagy víztestcsoport szintjén kell-e alkalmazni,

b) az emberi tevékenység eredményeként a felszín alatti vízben kialakuló sósvíz-koncentrációk tekintetében annak indokolása, hogy a szulfátra és kloridra vagy a vezetőképességre vonatkozó küszöbértékek megállapítására került sor;

11.3. a küszöbértékek és az alábbiak egyike közötti kapcsolat:

a) háttér-koncentrációk a természetben előforduló anyagok esetében,

b) kapcsolódó felszíni vizek és a közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák,

c) környezetminőségi célkitűzések és egyéb, nemzeti, uniós vagy nemzetközi szinten érvényben lévő vízvédelmi előírások,

d) a szennyező anyagok toxikológiájára, ökotoxikológiájára, a környezetben való tartós megmaradására, bioakkumulációs képességére és diszperziós tendenciájára vonatkozó bármely információ;

11.4. a háttér-koncentrációk meghatározásának a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló 2006. december 12-i 2006/118/EK irányelv IV. melléklet A. rész 3. pontjában meghatározott elveken alapuló módszere;

11.5. annak okai, hogy miért nem határoztak meg a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló 2006. december 12-i 2006/118/EK irányelv IV. melléklet B. részében azonosított bármely szennyező anyagra és indikátorra vonatkozóan küszöbértéket;

11.6. a felszín alatti vizek kémiai állapotértékelésének fő elemei, beleértve a megfigyelési eredmények összesítésének szintjét, módszerét és időszakát, az elfogadható mértékű túllépés definícióját és kiszámításának módszerét a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló 2006. december 12-i 2006/118/EK irányelv 4. cikk (2) bekezdése c) pontjának i. alpontja és a III. melléklet 3. pontja szerint.

12. Az egyes részvízgyűjtőkre, azok részeire, egyes témakörökre vagy víztípusokra vonatkozó részletes programok és tervek jegyzéke, azok tartalmának összefoglalásával.

13. A közvélemény tájékoztatására és konzultációkra tett intézkedések összefoglalása azok eredményei és az eredményekből következően a tervben végrehajtott változtatások.

14. A közvélemény tájékoztatásához felhasznált dokumentumok, a 18. § (6) és (7) bekezdése szerint elfogadott szabályozások, intézkedések, valamint a 15. § és a külön jogszabályok szerinti monitoring hálózat adatainak hozzáférési helyei.

15. A hatáskörrel rendelkező hatóság megnevezése és adatai.

16. Mindazok a dokumentumok, amelyeket egyéb jogszabály a vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmaként ír elő.

II. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata során beépítendő további tartalmi elemek

1. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv előző változatának közreadása óta végzett változtatások, korszerűsítések összefoglalása, beleértve a 7-10. § szerint végrehajtott felülvizsgálatok összefoglalást is.

2. A környezeti célkitűzések elérése irányában tett előrehaladás számbavétele, továbbá az előző terv időszakára vonatkozó monitoring eredményeinek térképi bemutatása és részletes indoklás minden olyan környezeti célkitűzéshez, amelyet nem lehetett elérni.

3. Előző vízgyűjtő-gazdálkodási tervben előirányzott, nem végrehajtott intézkedések összefoglalása és a végrehajtás elmaradásának indokolása.

4. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv előző változatának közreadása óta elfogadott közbenső intézkedések összefoglalása.

5. A felszín alatti vizek védelméről szóló külön jogszabály szerint megállapított küszöbértékeket érintő változásokról szóló jelentés.

6. Az ivóvíz kivételi pontok vízgyűjtő területeire az ivóvízbiztonsági tervek alapján a népegészségügyi szerv által jóváhagyott megelőző, illetve kockázatcsökkentő intézkedések összefoglalása.[61]

3. számú melléklet a 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez[62]

4. számú melléklet a 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez[63]