A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.26871/2013/11. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (TÁMOGATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 339. §, 340. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §]

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Dr. .......Ügyvédi Iroda (................., ügyintéző: dr. ............ ügyvéd) által képviselt felperes neve (..................) felperesnek, a dr. ....... jogtanácsos által képviselt alperes neve (1054 Budapest, Hold u. 4.) alperes ellen támogatás visszafizetése ügyben hozott közigazgatási határozat (hiv.sz.:......) bírósági felülvizsgálata iránti perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint perköltséget.

A feljegyzett kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A bíróság a felperes keresete, az alperes érdemi nyilatkozata valamint a csatolt közigazgatási és peres iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A alperes neve Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága a helyszíni vizsgálattal egybekötve ellenőrizte a felperes központi költségvetésből származó támogatások 2010. évi elszámolásának egyes jogcímeit. Az ellenőrzés eredményeként hozott 2012. április 19. napján kelt ........ számú határozatával a felperest 6.088.198 forint központi költségvetésből jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésére kötelezte.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2012. augusztus 10. napján kelt ....... számú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta és a felperest 7.820.465 forint támogatás visszafizetésére, valamint ezen összeg után 2011. március 26. napjától a teljesítés napjáig a 2010. évi jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi kamat megfizetésére kötelezte. Érdemi döntését a Magyar Köztársaság 2010.. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény (a továbbiakban 2010. évi Kvtv.) 3. számú mellékletének 15.a), b), g), 17.1.a), illetve 17.2. pontjára alapozta. Kiemelte, hogy a 2010. évi Kvtv. 3. számú mellékletének 16.2.1. pontjában szereplő jogcímekből eredő visszafizetési kötelezettség körében vizsgálta az elsőfokú közigazgatási határozatot. A felperes által működtetett .....Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását biztosította. Az alperes határozatában megállapította, hogy a felperes esetében a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett, 2008. január 25. napjától hatályos alapító okiratban nem szerepelt a sajátos nevelési igényű gyermekek vonatkozásában a fogyatékosság típusának megjelölése. Az e körben lefolytatott hiánypótlásokat követően a fogyatékosságok típusát csak a 2011. szeptember 29. napján kelt 2012. március 6. napján hatályosult módosított alapító okiratban tüntették fel. Az ellenőrzés a 2010. évben igénybe vett normatíva elszámolásának szabályszerűségét vizsgálta felül, amely a vitatott normatívák esetében a 2009/2010. tanév nyolc hónapját, valamint a 2010/2011. tanév négy hónapját érintette. A visszafizetés kötelezettséget a 2009. évi és a 2010. évi Kvtv. 3. számú mellékletének 16.2.1. pontja alapján állapította meg. Kiemelte, hogy a 2009/2010. nevelési év vonatkozásában a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény (a továbbiakban: 2009. évi Kvtv.) Kiegésztő szabályok 10. pontjának c) alpontja, a 2010/2011. tanév vonatkozásában pedig a 2010. évi Kvtv. Kiegészítő szabályok 10. pontjának c) alpontja, valamint a 2010. szeptember 1-től hatályos szabályozás szerint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 121. §-ának 29. pontja rendelkezett akként, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók után akkor vehető igénybe a normatív hozzájárulás, ha az intézmény alapító okirata meghatározza a fogyatékosság típusát is. Mivel a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett 2008. január 25-én kelt alapító okirat nem tartalmazta a fogyatékosság típusát, a felperes esetében a normatív állami támogatás visszafizetéséről döntöttek.

A felperes keresetlevelében az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az alperes perköltségben történő marasztalását kérte. Kiemelte, hogy a Ket. 1. és 2. §-ában foglalt alapelvek figyelembevételével az ügy megítélésénél arra kell figyelemmel lenni, hogy a felperes által működtetett intézmény a köznevelési célt megvalósította, a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását elvégezte. Nem vitatta azt, hogy a törzskönyvi nyilvántartásba a 2008. január 25. napján kelt alapító okirat került bejegyzésre és, hogy ez az alapító okirat a fogyatékosságok típusát nem tartalmazta. Arra hivatkozott, hogy az intézmény 2011. szeptember 29. napján kelt módosított alapító okirata már tartalmazta a sajátos nevelési igényű gyermekek vonatkozásában a fogyatékosságok típusát. Utalt arra is, hogy a módosított alapító okirat törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzésére a folyamatos hiánypótlási felhívások és azok teljesítése miatt nem került sor.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását és perköltségben történő marasztalását kérte. A határozatokban foglaltak fenntartása mellett kiemelte, hogy azok meghozatalára az anyagi- és eljárásjogi szabályok betartása mellett került sor. Hangsúlyozta, hogy a költségvetési törvény és a közoktatási törvény kogens rendelkezéseket tartalmaz a normatíva felhasználására és annak ellenőrzésére vonatkozóan, méltányosság alkalmazására nem volt lehetőség. Kiemelte, hogy az ellenőrzés lefolytatásánál arra kellett figyelemmel lennie, hogy a törzskönyvi nyilvántartásban melyik intézményi alapító okirat volt bejegyezve az ellenőrzéssel érintett időszakban. A 2008. január 25. napján kelt alapító okiratot tüntette fel a törzskönyvi nyilvántartás, az pedig nem vitásan nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, nem tartalmazta a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a fogyatékosságok típusát. Mindezekre tekintettel jogszerűen határozott a normatív támogatás visszafizetéséről.

A felperes kereset megalapozatlan.

A per tárgyát az alperes határozatának törvényességi felülvizsgálata képezte a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) XX. fejezete szerinti közigazgatási per keretében. A Pp. 339/A. §-a szerint a bíróság a közigazgatási határozatot - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meghozatalakor hatályban volt jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül.

A bíróság a törvényességi felülvizsgálatot követően úgy foglalt állás, hogy az alperes határozata nem jogszabálysértő.

Elsőként kiemeli a bíróság a felperes keresetében foglaltakra tekintettel, hogy a közigazgatási per keretein belül az alperes határozatát az annak tárgyát képező konkrét jogszabályi rendelkezésekkel összefüggésben vizsgálta felül. A felperes keresetlevelében foglalt Ket. alapelvek a közigazgatási eljárással kapcsolatosan általános jogelveket fogalmaznak meg, ugyanakkor konkrét jogszabálysértés megjelölésének hiányában az üggyel összefüggésbe nem hozhatók.