A Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27089/2015/13. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 4. §, 28. §, 72. §, 276/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 5. §, 7. §, 8. §] Bíró: Gurdonné dr. Bauer Margit

Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

3.K.27.089/2015/13.

A Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt a dr. Kiss Elemér ügyvéd (...) által képviselt ... (....) felperesnek, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (...) alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított környezetvédelmi eljárásban nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy a NAV Illeték Főosztályának felhívására 30.000,- (harmincezer) forint illetéket fizessen meg.

Kimondja, hogy az ezt meghaladó perköltségüket a felek maguk viselik.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

A bíróság a felperes kereseti kérelme, az alperes ellenkérelme, K.G. bányászati igazságügyi szakértő tanúvallomása és a becsatolt közigazgatási iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az "... VI. barnakőszén" védnevű bányatelek (a továbbiakban: bányatelek) tulajdonjogát 2004. évben vásárolta meg felperes a ... Kft.-vel közösen.

A bányatelek 1999. év óta nem működik, azon feltárási, kitermelési tevékenységet nem végeznek.

Felperes az ... külterületi .... helyrajzi számú, ... négyzetméter erdőterület termelésből kivonása iránt előzetes elvi hozzájárulást kért az Állami Erdészeti Szolgálat Budapesti Igazgatóságától, amely hozzájárulást az igazgatóság .../10/2005. számú, Budapesten 2005. augusztus 25. napján kelt határozatával megtagadta. Határozatát azzal indokolta, hogy az erdőterület - bányászat céljából történő - igénybevétele a talaj természetes állapotának megfosztása miatt tovább rontaná a térség ökológia viszonyait.

Idő közben - 2007. augusztus 13. napján - a bányatelket Natura 2000, különleges madárvédelmi területté nyilvánította a Kormány a 275/2004 /X.8./ Kormányrendelettel.

Az igazgatóság határozatát a másodfokon eljárt Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központi Erdészeti Igazgatósága (alperesi jogelőd jogelődje) 04.4/.../2010. számú, Budapesten 2010. április 30. napján kelt határozatával - annak helyes indokai alapján - helyben hagyta az indoklást azzal kiegészítve, hogy az erdőterület Natura 2000 különleges madárvédelmi területnek minősül, így a szénbányászat ezen a területen ellentétes a terület rendeltetésével. Felperes kérte a közigazgatási hatóságok döntéseinek bírósági felülvizsgálatát is, azonban a bíróság 3.K..../2013/32. számú ítéletével elutasította a felperes keresetét a közigazgatási hatóságok határozatainak helyes indokai alapján.

Felperes az eljárás lefolyása alatt a ... Bányakapitányság .../.../2009. számú, 2009. november 23. napján kelt és 2010. január 25. napján jogerőre emelkedett hozzájárulásával megszerezte a bányatelek kizárólagos bányászati jogát a ... Kft-től.

Felperes fent leírtak okán természetvédelmi kártalanítási igényt terjesztett elő a 2014. évre 246.996.000,- forint összegben. Kérelmét K.G. bányászati igazságügyi magán szakértő szakvéleményében foglaltakkal indokolta, amely szerint a bányatelek éves kitermelése 46.500 m3 lehetne, az éves árbevétele 511.500.000,- forint lenne, a bányatelek élettartama 8 év, amely után az összes nyeresége 1.975.968.000,- forintot tenne ki. Mivel ehhez a nyereséghez a Natura 2000 természetvédelmi korlátozás miatt nem jutott hozzá, kérte 2014. évre eső részének megfizetését.

Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (alperesi jogelőd), mint közigazgatási hatóság ...-1/2014. számú, 2014. december 2. napján kelt határozatával elutasította felperes kérelmét. Határozatát azzal indokolta, hogy a kártalanítási igény nem a tényleges kárra, hanem az elmaradt haszonra, nyereségre vonatkozik, amelynek megtérítésére a vonatkozó 276/2004. évi (X.8.) Kormányrendelet nem biztosít lehetőséget. Ezen túlmenően a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) a kártalanítás előfeltételeként jelöli meg a "jelentős mértékű termelésszerkezet változtatást", amely jelen esetben nem történt meg, az erdőterület továbbra is erdő, azt nem lehet a termelésből kivonni. A közigazgatási hatóság továbbá azzal érvelt, hogy a felperes ismerve az előzményeket, úgy vásárolt bányászati jogosultságot, hogy az adott területen nem lehetett tényleges bányászati tevékenységet végezni, tehát bizonytalan jogügyletet kötött, így köteles viselni az abból eredő kárát. A határozat elleni fellebbezést a Tvt. 72. § (5) bekezdése kizárta.

Felperes törvényes határidőn belül keresettel élt a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését, és az alperes új eljárás lefolytatására utasítását, valamint alperes perköltség (ügyvédi munkadíj) megfizetésére kötelezését. Kártalanítási igényét továbbra is megalapozottnak tartotta a szakvéleményben foglaltak alapján. Álláspontja szerint a per tárgyává tett bányatelek védett természeti területnek minősül az Európai Unió joga szerint, így a Tvt. 72. § (1) bekezdését kell alkalmazni arra nézve a (4) bekezdés helyett. Felperes álláspontja szerint továbbá a Tvt. 72. § (4) bekezdése által megkívánt "jelentős mértékű termelésszerkezet változtatás" alkotmány ellenes, mivel az adott területen fel sem merülhet a változtatás lehetősége. Felperes álláspontja szerint továbbá az elmaradt haszon ténylegesen bekövetkezett kár is egyben, hiszen felperes minimálisan egy év óta nem tud bányászati tevékenységet folytatni, amely vagyoncsökkenést eredményezett, továbbá ezzel az őt megillető bányászati jog értéke is csökkent.

Alperesi jogelőd ellenkérelemében kérte felperes keresetének elutasítását. Kérelmében fenntartotta a közigazgatási határozatában foglaltakat. Álláspontja szerint felperes kártalanítási igénye az elmaradt haszonra irányult, amelynek megtérítésére a vonatkozó 276/2004. évi (X.8.) Kormányrendelet nem biztosít lehetőséget, a Tvt. által a kártalanítás előfeltételeként megkívánt "jelentős mértékű termelésszerkezet változtatás" nem valósult meg, és mivel felperes úgy vásárolt bányászati jogosultságot, hogy tudnia kellett, hogy az adott területen nem lehet tényleges bányászati tevékenységet végezni, köteles viselni az ebből eredő kárát.

A bíróság 5-I. sorszámú végzésével megállapította, hogy alperesi jogelőd jogutódja a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: alperes) a 66/2015. III.30. Kormányrendelet 29. § (1) bekezdésére tekintettel.

Felperes 2015. november 24. napján kelt beadványában indítványozta a Tvt. 72. § (4) bekezdésének Alkotmánybíróság általi felülvizsgálatát, és a "jelentős mértékű termelésszerkezet változtatásra kényszerül", valamint "az első fordulatában" szövegrészek megsemmisítését. A bíróság 12. sorszámú végzésével elutasította felperes indítványát mivel álláspontja szerint annak rendelkezései nem vetnek fel alkotmányossági aggályokat. A kereseti kérelem a hatályos jogszabályok alapján elbírálható.