A Debreceni Ítélőtábla Gf.30017/2015/10. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 8. §, 78. §, 217. §, 235. §] Bírók: Bakó Pál, Csikiné dr. Gyuranecz Márta, Pribula László

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.I.30.017/2015/10. szám

A Debreceni Ítélőtábla a dr. Varak Zsuzsanna (címe) ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) felperesnek, a dr. Horváth Ildikó (címe) ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) alperessel szemben kártérítés megfizetése iránt indított perében a Miskolci Törvényszék 25.G.40.072/2013/50. szám alatt meghozott ítélete ellen a felperes részéről 56. sorszám alatt előterjesztett és Pf.4. sorszám alatt kiegészített fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 389 658 (háromszáznyolcvankilencezer-hatszázötvennyolc) Ft másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

Az "A" Kht. bérbeadó határozott időre - 2012. július hó 14. napjáig - bérbe adta a felperesnek a k-i piacon lévő 24,63 m² alapterületű üzlethelyiséget (k-i k1 hrsz.) kereskedelmi tevékenység folytatására.

A tulajdonos..... Város Önkormányzata a fenti bérleményt is magába foglaló ingatlant 2008. április hó 4. napján eladta az alperesnek. A szerződésben az alperes tudomásul vette, hogy az ingatlanon a jogerős építési engedély kiadását követő 3 éven belül, legkésőbb 2013. március hó 15. napjáig piacot és fedett vásárteret, valamint egyéb kereskedelmi és szolgáltatási létesítményeket kell építenie és üzemeltetnie, és az építés alatt a piac működését lehetőség szerint biztosítania kell. Az alperes a helyiség- és területbérleti szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítését átvállalta.

A piac területén működő üzletek bérlőit az alperes 2009. májusában értesítette arról, hogy júliusban megkezdi a piac építményeinek lebontását, ezért kérte a bérlőket, hogy készüljenek fel a terület átadására. Jelzése szerint ugyanis a munkálatok alatt a piacot még részlegesen sem lehet működtetni, de arra törekszenek, hogy az önkormányzattal együttműködve az építés idejére ideiglenes piac kerüljön kialakításra.

2009. augusztus hó 18. napján tájékoztatták a bérlőket, hogy az építési engedélyt megkapták, és 2009. augusztus hó 31. napjától a piac bezárásra kerül, míg az ideiglenes piac - ahol szabadtéren asztalokról lesz lehetőség árusításra - az .... alatti régi óvodában kerül kialakításra. A beruházás befejezése és az új piac megnyitása 2010. májusától fokozatosan várható.

Az alperes a felperes bérleti szerződését 2009. augusztus hó 28. napján a hónap végére felmondta, amit a felperes nem fogadott el. A felek többször is egyeztettek, a felperes azonban olyan igényeket támasztott a kiköltözésének feltételéül, melyeket az alperes nem fogadott el. Az alperes a felperesi bérleményt körbekerítve kezdte meg a piac lebontását, majd azt is lebontotta azt követően, hogy a felperes ingóságait 2009. október hó 16. napján jegyzőkönyv felvétele mellett elszállították. Ugyanekkor került lebontásra a bérleményhez 2005. évben vörös fenyőből épített fedett terasz, melyre vonatkozóan a felperes építési engedélyt kapott 2004. májusában. Az ideiglenes piacon felkínált árusítási lehetőséget a felperes nem fogadta el. A bontás és a szállítás során az ingóságokban keletkezett sérülések miatti kár 784 600 Ft volt.

Az új piac 2011. decemberében nyílt meg, ott 2012. április hó 15. napjától kezdődően bérelt az alperessel megkötött bérleti szerződés alapján a felperes egy ugyanolyan virágüzletet, mint amilyen a korábbi bérlemény volt. Ezt megelőzően már január-februártól kezdődően is asztalról árult a piacon.

A felperes 2009. szeptember hó 24. napjától további virágboltot működtet a .... szám alatt, annak neve azonos a piacon működtetett virágboltéval ("B" Virágbolt). Előtte a .... szám alatt működtetett egy virágboltot, melynek bérleti szerződését felmondta 2009. május végére. A 14. szám alatti üzletre 2009. júliusában kötött bérleti szerződést, a működési engedélyt 2009. augusztus hó 31. napjával adták ki.

A felperes a keresetében az alperest 14 767 796 Ft kártérítés és késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni (az elmaradt jövedelem után 2010. december hó 31. napjától, 180 000 Ft után 2009. október hó 20. napjától, 784 600 Ft után 2009. október hó 16. napjától kezdődően). Követelésén belül 13 787 796 Ft-ot elmaradt haszonként, 500 000 Ft-ot az előtető miatti kártérítésként, 300 000 Ft-ot pedig az üzlethelyiségben lévő és használhatatlanná tett eszközeiben keletkezett kár megtérítése címén, végül 180 000 Ft-ot az elmaradt külföldi nyaralása költségének megtérítéseként igényelt az alperestől. Utóbb az ingók miatti követelését 784 600 Ft-ban jelölte meg.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság a 23.G.40.156/2010/53. sorszám alatt meghozott és az 56. sorszám alatt kijavított ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 784 600 Ft-ot és ennek 2009. október hó 16. napjától járó késedelmi kamatát, valamint 85 630 Ft perköltséget, amelyet meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 839 000 Ft le nem rótt kereset illetéket, míg az alperest 47 100 Ft illeték megfizetésére kötelezte. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 630 480 Ft perköltséget.

A Debreceni Ítélőtábla a Gf.I.30.630/2012/10. számú részítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, a fellebbezett részét az ingókban okozott kár miatt érvényesített kártérítési igény tekintetében helybenhagyta. Mellőzte a felperes perköltségfizetési kötelezettségét az alperes részére, és az alperes által a felperes részére fizetendő perköltség összegét 115 860 Ft-ra, míg a felperes által az államnak külön felhívásra megtérítendő kereseti illeték összegét 10 Ft-ra leszállította, az alperes által az államnak külön felhívásra megtérítendő kereseti illeték összegét pedig 47 127 Ft-ra felemelte. Az ítéletet az elmaradt haszon miatt érvényesített kártérítési igény vonatkozásában - a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 19 615 Ft másodfokú perköltséget. Megállapította, hogy a hatályon kívül helyezett rész vonatkozásában a felperes oldalán 306 657 Ft, az alperes oldalán pedig 389 658 Ft perköltség merült fel és 1 103 000 Ft fellebbezési eljárási illeték feljegyzésére került sor.

Az részítélet indokolása szerint nem volt lehetőség az elmaradt haszon megtérítése iránti kereseti kérelmet elutasító döntés érdemi felülbírálatára. Az elsőfokú bíróság megsértette ezzel összefüggésben az őt a Pp. 3. §-ának (3) bekezdése alapján terhelő tájékoztatási kötelezettségét, figyelemmel a Polgári perrendtartás tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó szabályainak alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/2009. (VI. 24.) PK vélemény 2-4. és 7. pontjaiban írtakra. Mivel az alperes eleve vitatta azt, hogy a felperes oldalán elmaradt haszonban jelentkező kár keletkezett volna a magatartásával összefüggésben, legelőször is ennek kérdését kellett volna tisztázni, ugyanis a kárenyhítési kötelezettségről - annak esetleges megsértéséről - csak abban az esetben lehet szó, ha kár is bekövetkezett. Kár hiányában nincs károsult, így annak a kár enyhítésére vonatkozó kötelezettsége sem merülhet fel, amiből következően ezen kötelezettség megsértése fogalmilag kizárt. Emiatt a felperest ért lucrum cessans jellegű kár igazolására felajánlott adekvát bizonyítási kérelmet teljesíteni kellett volna, és a tényállást tisztázni kellett volna a felperes által állított, de az alperes által vitatott kár bekövetkezte és annak mértéke körében. A felperes által kért vizsgálati módszer -kizárólag az elbontott bérleményben elért bevétel feltárása - nem megfelelő, ugyanis az oldalán elmaradt haszon megállapításához szükséges a teljes vállalkozásának górcső alá vonása. Ezt indokolja a vállalkozásában a piaci árusítás megszüntetésén kívül eszközölt további változások is, így például az .... szám alatti üzlet bezárása, az ....szám alatt új üzlet megnyitása, valamint a máshol végzett virágárusítás. Amennyiben a felperesnek elmaradt haszonban jelentkező kára keletkezett az alperes jogellenes magatartása következtében, akkor kerül előtérbe a kárelhárítási, illetve kárenyhítési kötelezettség megszegésének a kérdése.