A Miskolci Törvényszék G.40072/2013/50. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 340. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §]

... Törvényszék

...G...

A ... Törvényszék dr. V. Zs. (...) ügyvéd által képviselt felperes neve(....) felperesnek - dr. H. I. (...) ügyvéd által képviselt alperes neve(...) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta az alábbi

ÍTÉLETET:

A bíróság felperes keresetét e l u t a s í t j a.

Kötelezi a bíróság felperest, fizessen meg az állam javára - az adóhatóság felhívására, az abban közölt időben és módon - 827 267 (Nyolcszázhuszonhétezer-kettőszázhatvanhét) Ft elsőfokú és 1 103 000 (Egymillió-egyszázháromezer) Ft másodfokú eljárási illetéket, valamint alperes részére tizenöt napon belül 1 565 182 (Egymillió-ötszázhatvanötezer-egyszáznyolcvankettő) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt nap alatt a ...Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye, melyet három példányban a ...Törvényszéknél kell benyújtani vagy jegyzőkönyvbe mondani.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, a felek azonban tárgyalás tartását kérhetik, ha

 a fellebbezés csak a perköltség megfizetésére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

 a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos;

 a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik (1952. évi III. tv. 220. §-ának (3) bekezdése, 256/A. §-a (1) bekezdésének b)-d) pontja).

Az ítélőtábla előtti eljárás jogi képviselő köteles.

I N D O K O L Á S :

A bíróság felperes keresetlevele, alperes ellenkérelme, K. J.-né igazságügyi szakértő szakvéleménye, valamint a csatolt iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az...Kht. bérbeadó határozott időre - 2012. július hó 14. napjáig - bérbe adta a felperesnek a ... piacon lévő 24,63 m3 alapterületű üzlethelyiséget (...hrsz.) kereskedelmi tevékenység folytatására.

A tulajdonos ... Város Önkormányzata a fenti bérleményt is magába foglaló ingatlant 2008. április hó 4. napján eladta az alperesnek. A szerződésben az alperes tudomásul vette, hogy az ingatlanon a jogerős építési engedély kiadását követő 3 éven belül, legkésőbb 2013. március hó 15. napjáig piacot és fedett vásárteret, valamint egyéb kereskedelmi és szolgáltatási létesítményeket kell építenie és üzemeltetnie, és az építés alatt a piac működését lehetőség szerint biztosítania kell. Az alperes a helyiség- és területbérleti szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítését átvállalta.

A piac területén működő üzletek bérlőit az alperes 2009. májusában értesítette arról, hogy júliusban megkezdi a piac építményeinek lebontását, ezért kérte a bérlőket, hogy készüljenek fel a terület átadására. Jelzése szerint ugyanis a munkálatok alatt a piacot még részlegesen sem lehet működtetni, de arra törekszenek, hogy az önkormányzattal együttműködve az építés idejére ideiglenes piac kerüljön kialakításra.

2009. augusztus hó 18. napján tájékoztatták a bérlőket, hogy az építési engedélyt megkapták, és 2009. augusztus hó 31. napjától a piac bezárásra kerül, míg az ideiglenes piac - ahol szabadtéren asztalokról lesz lehetőség árusítani - az ...szám alatti régi óvodában kerül kialakításra. A beruházás befejezése és az új piac megnyitása 2010. májusától fokozatosan várható.

Az alperes a felperes bérleti szerződését 2009. augusztus hó 28. napján a hónap végére felmondta, amit a felperes nem fogadott el. A felek többször is egyeztettek, a felperes azonban olyan igényeket támasztott a kiköltésének feltételéül, amelyeket az alperes nem fogadott el. Az alperes a felperesi bérleményt körbekerítve kezdte meg a piac lebontását, majd azt is lebontotta azt követően, hogy a felperes ingóságait 2009. október hó 16.napján jegyzőkönyv felvétele mellett elszállították. Ugyanekkor került lebontásra a bérleményhez 2005. évben vörös fenyőből épített fedett terasz, melyre vonatkozóan a felperes építési engedélyt kapott 2004. májusában. Az ideiglenes piacon felkínált árusítási lehetőséget a felperes nem fogadta el. A bontás és a szállítás során az ingóságokban keletkezett sérülések miatti kár 784 600 Ft volt.

Az új piac 2011. decemberében nyílt meg, ott 2012. április hó 15. napjától kezdődően bérelt az alperessel megkötött bérleti szerződés alapján a felperes egy ugyanolyan virágüzletet, mint amilyen a korábbi bérlemény volt. Ezt megelőzően már január-februártól kezdődően is asztalról árult a piacon.

A felperes 2009. szeptember hó 24. napjától további virágboltot működtet a ...., .... szám alatt, annak neve azonos a piacon működtetett virágboltéval (...Virágbolt). Ezt megelőzően a ..., .... szám alatt működtetett egy virágboltot, melynek bérleti szerződését felmondta 2009. május végére. A 14. szám alatti üzletre 2009. júliusában kötött bérleti szerződést, a működési engedélyt 2009. augusztus hó 30. napjával adta ki.

Felperes egyszeres könyvvezetést készít, 2007. évtől napló főkönyvet vezet. Azt megelőzően 2006-ig egy "sajátos" a kettős könyvvitelhez hasonló nyilvántartást vezetett. Felperes áfa alany.

Felperes könyvelésében nincs elkülönítve az értékesítési helyekhez tartozó bevétel és a hozzá kapcsolódó közvetlen és közvetett költség.

Felperes vállalkozása alapvetően és összességében veszteséges tevékenységet végzett, csak egy-két évben volt kimutatott pozitív eredménye, melynek mértékét a következő évek vesztesége lenullázta, sőt egyenlegében is negatív eredmény mutatható ki.

A 2009. évi üzleti forgalom (nettó árbevétel) a piaci bolt bezárása után sem lett kevesebb az előző évitől.

A...Törvényszék ...G... szám alatt meghozott és 56. szám alatti kijavított ítéletét a ... Ítélőtábla a Gf.I....szám alatti részítéletében a nem fellebbezett részt nem érintve, a fellebbezett részét az ingókban okozott kár miatt érvényesített kártérítési igény tekintetében helyben hagyta. Mellőzte a felperes perköltség fizetési kötelezettségét az alperes részére és az alperes által a felperes részére fizetendő perköltség összegét 115 860 Ft-ra, míg a felperes által az államnak külön felhívásra megfizetendő kereseti illeték összegét 10 812 Ft-ra leszállította, az alperes által az államnak külön felhívásra megtérítendő kereseti illeték összegét pedig 47 127 Ft-ra felemelte. Az ítéletet az elmaradt haszon miatt érvényesített kártérítési igény vonatkozásában - a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül - hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.

A másodfokú határozatban foglaltak szerint mivel az alperes eleve vitatta azt, hogy a felperes oldalán elmaradt haszonban jelentkező kár keletkezett volna a magatartásával összefüggésben, legelőször is ennek kérdését kellett volna tisztázni, ugyanis a kárenyhítési kötelezettségről - annak esetleges megsértéséről - csak abban az esetben lehet szó, ha kár is bekövetkezett. Kár hiányában nincs károsult, így annak a kár enyhítésére vonatkozó kötelezettsége sem merülhet fel, amiből következően ezen kötelezettség megsértése fogalmilag kizárt.