BH 2003.8.329 A termelőszövetkezetből csoportosan kiváló tagokat együttesen megillető vagyonrész vonatkozásában a csoporthoz tartozó személyek között közös tulajdon keletkezik. Ezért a csoportosan kiválók olyan szükségképpeni pertársak, akiknek perben állása nélkül a csoportot megillető vagyonrész tárgyában keletkezett jogvita nem bírálható el [Ptk. 139. §, 141.§, 1992. évi II. tv. (továbbiakban: Ámt.) 31. §, 34. § (1) bek., Pp. 51. § a) pont, 130. § (1) bek. g) pont, 132. § (1) bek., 157. § a) pont, 1990. évi XCIII. tv. (továbbiakban: It.) 57. § (1) bek. a) pont].

A felperesek keresetükben az alperes jogelőd szövetkezetből, az R. Mezőgazdasági Termelőszövetkezetből az 1992. évi II. törvény (Amt.) 31. §-a alapján csoportosan kivált szövetkezeti tagokat a kiválás kapcsán megillető - szövetkezeti üzletrészre jutó vagyonból ki nem adott rész, illetve a kiadás késedelméből eredő késedelmi kamatok megfizetésére kérték az alperest kötelezni. Előadták, hogy a kivált szövetkezeti tagok a szövetkezeti üzletrészükre jutó vagyont a felperes társaságok tulajdonába apportálták részben vagy egészben, illetőleg a nem apportált rész tekintetében őket megillető jogaikat átruházták a felperesekre.

Az alperes ellenkérelme elsődlegesen a per megszüntetésére irányult - a felperesek perbeni jogosultságának hiánya miatt. Érdemben a kereset elutasítását kérte részben időelőttiség, részben a követelés jogalapja hiányában.

A III. r. felperes 2000. június 14-én kelt és a bírósághoz 2000. június 20-án érkezett bejelentésében az alperessel szembeni kereseti kérelmétől elállt. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság az 5. sorszámú 2000. szeptember 26-án kelt végzésével a pert a III. r. felperes és az alperes vonatkozásában megszüntette [Pp. 157. §-ának e) pontja, 160. §-ának (1) bekezdése].

Az elsőfokú bíróság a 22. sorszámú végzésével arra hívta fel a perben maradt felpereseket, hogy 8 napon belül valamennyi birtokíven szereplő kiváló tagot, akiknek a perben a felperesek javára engedményező és egyéb perben való jogérvényesítést igazoló okiratuk nincs, vonják perbe a per megszüntetésének terhével.

E felhívásnak a felperesek nem tettek eleget, ezért az elsőfokú bíróság a 2001. november 27-én kelt 23. sorszámú végzésével a pert megszüntette.

Döntésének indoka szerint a felperesek az alperesi jogelőd mezőgazdasági szövetkezet által alapított kft.-k. E társaságokba az alperes szövetkezetből csoportosan kiváló egyes szövetkezeti tagok a kiválás során őket megillető szövetkezeti üzletrészükre eső és felosztásra került vagyont apportálták. A vagyonmegosztásról szóló közgyűlési határozat szerint a csoportosan kiváló tagok részére a felosztásra került vagyon egy része tárgyi eszközökben, másik része készpénzben került kiosztásra, illetve megállapodás történt az alperesi jogelőd szövetkezet kintlévőségeinek jövőbeni behajtásából befolyt vagyon szétosztásáról is. A felperesek állítása szerint az alperes nem számolt el a befolyt követelésekkel, illetve a később kifizetett összegekre eső kamatokkal. A felperesek e tartozások megfizetése iránt indítottak pert.

Az elsőfokú bíróság a per anyagából megállapította, hogy a csoportosan kiváló tagok nem mindegyike tagja valamely felperes kft.-nek, továbbá a csoportosan kiváló tagok részére nem egyedileg, hanem csoportonként került kiosztásra az üzletrészűk alapján járó vagyonrész. Ezáltal nem osztható vagyon került a birtokukba. Az e vagyon részét adó perbeli követelések ugyancsak nem oszthatóak, vagyis csak együttesen követelhetők, egységes pertársaság keretében. Egységes pertársaság esetén azonban valamennyi érdekeltnek perben kell állnia. A bíróság többszöri felhívására azonban a felperesek nem igazolták a csoportosan kiváló volt szövetkezeti tagokat megillető vagyonrész követelésére való jogosultságukat.

Miután a felperesek a bíróság felhívásainak nem tettek eleget, ezért az elsőfokú bíróság a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján - figyelemmel a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének g) pontjára - megszüntette. Az illetékekről szóló, többször módosított 1990. évi XXIII. törvény (helyesen: XCIII. törvény) 57. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján nem rendelkezett a felperesek által le nem rótt eljárási illetékről.

A 25. sorszámú kiegészítő végzésében kötelezte a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperes jogi képviselője kezeihez 120 000 Ft ügyvédi munkadíjat.

Az elsőfokú bíróság végzése ellen a I-II., IV-V. r. felperesek nyújtottak be fellebbezést, melyben kérték a végzés hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságnak újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását. Kérték a felmerült mindkét fokú költség megfizetésére kötelezni az alperest.

Fellebbezésükben támadták az elsőfokú bíróság végzésének azt a ténymegállapítását, hogy a felperesek az alperes jogelőd mezőgazdasági szövetkezet által alakított kft.-k. Ezzel ellentétben - előadásuk szerint - a kft.-ket a kiválást megelőzően természetes személyek hozták létre. A végzés indokolása második bekezdésével ellentétben a vagyonmegosztáskor nyilvántartott követelésállományból az egyes tagokra jutó hányad is kiadásra került. Az egyes tagok kiadott, tulajdonukba került, még be nem folyt kintlévőségek behajtására és a befolyt összeggel való elszámolásra adtak megbízást a csatolt, a vagyonkiadásról döntő közgyűlési jegyzőkönyv tanúsága szerint. Az alperes a befolyt összegekkel majd 3 éven át, a jobbára Kft.-be tömörült tagokkal, a kft.-ken keresztül el is számolt, majd egyoldalúan előbb visszatartotta a befolyt összegeket, majd a perre hivatkozva nem fizette vissza az annak már csak töredékét képező hányadát sem. Az alperes jogellenes eljárása folytán a felperesek mindazok képviseletét felvállalva, akik jogátruházó nyilatkozatot adtak, indítottak pert a befolyt összegek kiadása iránt azzal, hogy az eljárás alapján megítélt és befolyt összegeket a jogátruházók részére annak beérkezését követően haladéktalanul kifizetik, figyelembe véve az eljárás költségeit is.

Álláspontjuk szerint miután az alperest terhelő kötelezettség osztható, az számszerűsíthető és egyedileg meghatározott, nem áll fenn egységes pertársaság. Megjegyezték, hogy a kereset az Ámt. szerinti vagyon kiadásával összefüggő, ezért a keresetlevelükben megjelölt, a Bírósági Határozatokban közzétett eseti döntések alapján illetékfeljegyzési jog körébe tartozó eljárásnak minősül.

A fellebbezésre az alperes észrevételt nem terjesztett elő.

A fellebbezés nem alapos.