BH 2006.5.161 I. Érdemi döntésre kiható eljárási szabályt sért a bíróság, ha többirányú speciális szakismeretet igénylő jelentős tény megállapításához vagy megítéléséhez olyan szakértőt vesz igénybe, aki képesítésénél fogva csak az egyik szakterületen rendelkezik megfelelő szakismerettel [Pp. 177. §, 206. § (1) bek.].

II. A bíróságnak kell közölnie mindazokat az adatokat a szakértővel, amelyek szakvéleménye előterjesztéséhez szükségesek, ezt nem pótolja a per teljes iratanyagának a szakértő részére történő megküldése [Pp. 181. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság által megállapított - a felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából irányadó - tényállás szerint az alperes és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által 2002. február 1-jén kötött támogatási megállapodás alapján az alperes részére 3 000 000 Ft összegű támogatás folyósítására került sor a települési környezetvédelmi program végleges megvalósításának támogatása, a Local Agenda 21 program véglegesítése céljából.

E támogatási pénz felhasználása körében a felperes 2002. február 25-én pályázatot nyújtott be az alperes belterületé­nek térinformatikai térképezésére és a mezőgazdasági stratégiai terv módszertani kidolgozására. A pályázat alapján 2002. március 26-án az alperes nevében az akkori polgármester, Sz. F., a felperes képviseletében T. G., mint ágazati igazgató, kutatási-fejlesztési szerződést kötöttek, amelyben a felperes vállalta, hogy az alperes számára a BM Local Agenda 21 Pilot Projekt keretében a program véglegesítésére informatikai adatbázist és agrárkörnyezeti stratégiát készít. A szerződésben rögzítették, hogy a kutatás-fejlesztési szerződés tartalmát a szerződés 1. számú melléklete határozza meg (amely a felperes által 2002. február 25-én benyújtott pályázat). A térinformatikai térképezés díjaként bruttó 500 000 Ft-ot, E. mezőgazdasági stratégiai tervének díjaként pedig 2 500 000 Ft-ot, összesen 3 000 000 Ft-ot kötöttek ki. A teljesítési határidőt a szerződéskötéstől számított 8. hónapban határozták meg, melyet annak lejárta előtt 2003. január 31-éig közös megegyezéssel meghosszabbítottak.

A felperes a munkát - a beavatkozóval 2002. október 10-én kötött megbízási szerződés alapján - a beavatkozóval együtt végezte.

A beavatkozó a 2003. január 17-én tartott, az alperes Fenntartható Településfejlesztési Bizottságának nyílt ülésén, - amelyen a lakosság részéről kb. 50 fő vett részt -, ismertette a kidolgozott mezőgazdasági stratégiát és agrárkoncepciót. Az ismertetett koncepció feltételezte, hogy az alperes területének mélyártéri részén ártéri tájgazdálkodás övezete létesül, amely alkalmas a víztározóban tárolni tervezett vízmennyiség integrálására, védelmi gazdálkodási célú komplex hasznosításra. Ismertették a tervezethez elkészített térképeket is, amelyek tartalmazták a VTT (Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése) szerint tervezett víztározó határvonalait, valamint e koncepció alapján a mezőgazdasági területfelhasználás kategóriáit és övezetekbe sorolását.

A nyílt bizottsági ülésen részt vevő gazdák részéről egyértelmű volt a tiltakozás e koncepció ellen, mert a területek vízzel való elárasztását annak minden formájában elutasították. A lakosság véleményének megismerése után a felperes és a beavatkozó megállapodtak abban, hogy a mezőgazdasági stratégiai tervben alternatívaként egy "A", illetőleg egy "B" variáció is kidolgozásra kerül.

A felperes az elkészült terveket 2003. január 29-én adta le, amelyet az alperes képviselő-testülete 2003. február 17-i ülésén tárgyalt meg. A képviselő-testület a 32/2003. (II. 17.) határozatában a felperes által elkészített, E. belterületének térinformatikai térképezése című munkáját elfogadta és a munkadíj kifizetéséhez számla ellenében hozzájárult, míg a mezőgazdasági stratégiai tervet átdolgozásra visszaadta azzal, hogy az átdolgozott tervet a 2003. február 23-án tartandó képviselő-testületi ülésen újra tárgyalják. A felperes a tervet nem dolgozta át. Az alperes képviselő-testületének 2003. február 23-án megtartott ülésén a 64/2003. (II. 23.) számú határozatában a felperes által előterjesztett mezőgazdasági stratégiai tervet nem fogadta el arra hivatkozással, hogy a terv az önkormányzat és a lakosság véleményét nem tartalmazza.

Az alperes a felperes által elkészített mezőgazdasági stratégiai tervet nem használta fel. 2003. augusztus 28-án E. Nagyközség agrárstratégiájának kidolgozására szerződést kötött a P. Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft.-vel.

A felperes módosított kereseti kérelmében kérte az alperes kötelezését 2 500 000 Ft tőke, annak 2003. február 10. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű kamata és a perköltség megfizetésére. Kereseti kérelmének indokaként előadta, hogy a felperessel megkötött kutatási-fejlesztési szerződés alapján a szerződésben foglaltakat teljesítette, az általa szolgáltatott mezőgazdasági stratégiai terveket teljes mértékben a szerződésben foglaltak szerint készítette el, ezért az alperes a szerződésben kikötött díj kifizetésére köteles.

Az alperes a kereset elutasítását és felperesnek perköltségben való marasztalását kérte. Ennek indokaként arra hivatkozott, hogy a díj megfizetésére a felperes hibás teljesítése miatt nem köteles. Állította, hogy a felperes által szolgáltatott terv nem felelt meg a szerződésben foglalt kikötéseknek, ezért nem alkalmas felhasználásra.

A felperes pernyertességének előmozdítása végett beavatkozott a perbe a K. és T. Közhasznú Társaság, a felperessel 2002. október 10-én megkötött szerződésre hivatkozással. Alperesnek a kereset szerinti marasztalását kérte. Álláspontja szerint az alperes által előadottak nem felelnek meg a valóságnak, mert a beavatkozó által elkészített mezőgazdasági stratégiai terv minden szempontból megfelel a kutatási-fejlesztési szerződésben foglaltaknak. Egy "A" és egy "B" variáció is kidolgozásra került amiatt, mert a lakossági fórum eredményeit is figyelembe vették, így a szerződésszerű teljesítés megtörtént.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság döntésének indokolásában megállapította, hogy a felek között a Ptk. 412. §-ában szabályozott kutatási szerződés jött létre, melyre a külön nem szabályozott kérdésekben, a Ptk. 414/A. §-a értelmében a vállalkozási szerződés általános szabályait, illetőleg a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ezt a bírói gyakorlat úgy értelmezi, hogy a kutatási szerződésnek a vállalkozási elemeket tartalmazó részében a vállalkozási szerződésre vonatkozó szabályokat, míg a megbízási elemeket tartalmazó részében a megbízási szerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (BH 2002/307.). A perbeli kutatási-fejlesztési szerződés 1. számú melléklete szerint az elkészített pályamű integrált része lesz a készülő településrendezési tervnek. A szerződés tartalmából következik, hogy a peres felek közötti megállapodás nem egyértelműen a felhasználáshoz kötötte a díjfizetési kötelezettséget, hiszen egy készülő településrendezési tervről beszél, melyből az következik, hogy a kutatási-fejlesztési szerződésnek a szerződésszerű teljesítése tekintetében nem a vállalkozási, hanem a megbízási szerződés szabályait kell alkalmazni.