1997. évi LXVII. törvény

a bírák jogállásáról és javadalmazásáról[1]

A bírói függetlenség és pártatlanság alkotmányos elvének maradéktalan érvényre juttatása érdekében, a bírák jogállásának, javadalmazásának és előmenetelének szabályairól az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A BÍRÓ SZOLGÁLATI VISZONYA

1. § Az ítélkező tevékenységében független bíró a bírósági szervezet tagjaként szolgálatot teljesít.

2. § (1) A bíró szolgálati viszonya kinevezéssel jön létre, a szolgálati viszony kezdete a kinevezési okiratban meghatározott időpont.

(2) A bírót a köztársasági elnök nevezi ki, és menti fel.

A bírói kinevezés feltételei[2]

3. § (1) A Magyar Köztársaságban bíróvá az nevezhető ki, aki

a) magyar állampolgár,

b)[3]

c) választójoggal rendelkezik,

d) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,

e) a jogi szakvizsgát letette,

f)[4] vállalja, hogy e törvény rendelkezéseinek megfelelően vagyonnyilatkozatot tesz.

g)[5] legalább egy évig

ga) bírósági titkárként, ügyészségi titkárként, ügyvédként, közjegyzőként, jogtanácsosként dolgozott,

gb) kormánytisztviselőként, illetve köztisztviselőként központi közigazgatási szervnél közigazgatási, illetve jogi szakvizsgához kötött munkakörben dolgozott,

gc) korábban alkotmánybíróként, bíróként, katonai bíróként, ügyészként működött,

gd) nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió valamely szervénél ítélkezett, vagy az igazságszolgáltatással összefüggő tevékenységet folytatott,

h)[6] a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye alapján a bírói hivatás gyakorlására alkalmas.

(2)[7] Nem nevezhető ki bíróvá az a személy,

a) aki büntetett előéletű,

b) aki egyetemi jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

c) aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította

ca) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,

cb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

cc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

cd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ce) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,

cf) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

cg) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

ch) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,

d) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,

e) akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,

f) akivel szemben büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,

g) akit bíróként, ügyészként, kormánytisztviselőként, köztisztviselőként, közjegyzőként, ügyvédként, végrehajtóként, közalkalmazottként, fegyveres szerv hivatásos állományú tagjaként, igazságügyi alkalmazottként, ügyészségi titkárként és fogalmazóként, ügyvédjelöltként, közjegyzőhelyettesként fegyelmi eljárásban a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel sújtottak, mindaddig, amíg a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

(3)[8]

(4)[9] A katonai bíróvá kinevezés előfeltétele az is, hogy a kinevezendő személy a Magyar Honvédség hivatásos tisztje legyen. A kinevezésre történő előterjesztéshez a honvédelemért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges. A katonai bírót erre a tisztségre kell kinevezni.

(5)[10] A katonai bírót a honvédelemért felelős miniszter - a kinevezéssel egyidejűleg - rendelkezési állományba helyezi. A katonai bíró szolgálatát a bírói tisztsége megszűnéséig az igazságügyi szervezetnél teljesíti.

(6)[11] Az (1) bekezdés g) pontjában írt kötelező titkári működés időtartamába legfeljebb 6 hónap beszámítható annak, aki legalább 3 évig az (1) bekezdés g) pontjában nem említett jogi szakvizsgához kötött munkakörben működött.

(7)[12]

(8)[13] A köztársasági elnök - az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) javaslatára - az (1) bekezdés d), e) és g) pontjaiban meghatározott feltételek alól felmentést adhat a Fővárosi Bíróságon szabadalmi ügyekben eljáró bíró esetében, feltéve, hogy a kinevezendő személy egyetemi végzettséggel rendelkezik.

4. §[14] A bírói kinevezésre pályázónak a pályázat benyújtásakor

a) igazolnia kell a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket, valamint

b) hatósági bizonyítvánnyal igazolnia kell azt a tényt, hogy a 3. § (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn,

c) igazolnia kell, hogy kezdeményezte a pályaalkalmassági vizsgálatot vagy rendelkezik érvényes vizsgálati eredménnyel.

5. §[15] (1) A pályaalkalmassági vizsgálat magában foglalja az egészségi, fizikai és pszichikai alkalmassági vizsgálatot. Ennek során vizsgálni kell a bírói munka végzését kizáró vagy számottevően befolyásoló pszichikai és egészségi okokat, valamint a bíró személyiségének intelligencia- és karakterjellemzőit. Jogszabályban meghatározott szempontok szerint állást kell foglalni abban a kérdésben, hogy a jelölt személyiségjegyei alapján a bírói munka elvégzésére várhatóan alkalmas-e.

(2) A pályaalkalmassági vizsgálatot és pályaalkalmassági felülvizsgálatot az igazságügyért felelős miniszter által - az OIT egyetértésével - kijelölt igazságügyi szakértőkből álló szakértői bizottság végzi. A vizsgálandó kompetenciák felsorolását e törvény 5. számú melléklete tartalmazza.

(3) A vizsgálatról készített részletes értékelést is tartalmazó szakmai vélemény és az alkalmasságra vonatkozó megállapítás - ha rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat elvégzését szükségessé tevő körülmény nem merül fel - három évig érvényes és új pályázat benyújtása esetén felhasználható.

(4) A pályaalkalmassági vizsgálat költségét a pályázó viseli. A pályázat kiírója a pályaalkalmassági vizsgálat költségét a nyertes pályázónak visszatéríti.

(5) A pályaalkalmassági vizsgálat és pályaalkalmassági felülvizsgálat szempontjainak, módjának és eljárásának részletes szabályairól külön jogszabály rendelkezik.

A bírói pályázati eljárás[16]

6. § (1)[17] A bírói álláshelyre nyilvános pályázatot kell kiírni, kivéve ha e törvény és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény eltérően rendelkezik. A kiválasztás során garantálni kell, hogy a bírói tisztséget nyilvános és valamennyi - a jogszabályi, valamint a pályázati felhívásban meghatározott feltételeket teljesítő - pályázó számára egyenlő esélyt biztosító, e törvényben szabályozott pályázati eljárás eredményeként a legalkalmasabb jelölt nyerje el.

(2)[18] Nem kell pályázatot kiírni a 11. § (3) bekezdése és a 12. § (3) bekezdése szerinti kinevezés esetén, továbbá a 19. § szerint felajánlott új beosztás elfogadása és a 40. § (4)-(5) bekezdése szerinti beosztás esetén.

7. §[19] (1) A pályázat kiírására az OIT elnöke jogosult. A bíróság elnöke a bírói álláshely megüresedéséről haladéktalanul értesíti az OIT elnökét.

(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a bírói kinevezéshez szükséges valamennyi feltételt. Jogszabályban nem szereplő pályázati feltétel a munkakörhöz szükséges speciális szakismeret esetén, ahhoz kapcsolódóan írható elő; erről a pályázókat a pályázati felhívásban külön tájékoztatni kell.

(3) A pályázati felhívást a Bírósági Közlönyben, valamint a bíróságok központi internetes honlapján, bárki számára hozzáférhető módon közzé kell tenni.

(4) A pályázatot

a) helyi és munkaügyi bíróságra, továbbá megyei bíróságra kiírt pályázat esetén a megyei bíróság elnökéhez,

b) ítélőtáblára kiírt pályázat esetén az ítélőtábla elnökéhez,

c) a Legfelsőbb Bíróságra kiírt pályázat esetén a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez (a továbbiakban e fejezetben együtt: a bíróság elnöke) kell benyújtani.

(5) Ha a pályázó pályázata elkésett, azt a bíróság elnöke elutasítja; a hiányos pályázatot benyújtó pályázót [4. §, 32. § (1) bekezdés] pedig rövid határidő tűzésével felhívja a hiányok pótlására, ennek elmulasztása esetén a pályázatot elutasítja.

8. §[20] (1) A pályaalkalmassági vizsgálatról készített részletes értékelést is tartalmazó szakmai véleményt és az alkalmasságra vonatkozó megállapítást meg kell küldeni a pályázónak és a pályázattal érintett bíróság elnökének.

(2) A pályázati határidő leteltét követően, valamennyi pályázó pályaalkalmassági vizsgálati eredményének kézhezvételét követő 15 napon belül

a) helyi, munkaügyi és megyei bíróságra kiírt pályázat esetén a megyei bíróság,

b) ítélőtáblára kiírt pályázat esetén az ítélőtábla,

c) a Legfelsőbb Bíróságra kiírt pályázat esetén a Legfelsőbb Bíróság

bírói tanácsa (a továbbiakban: bírói tanács) a pályázókat meghallgatja, és a pályázatokat az elért pontszámoknak megfelelően rangsorolja.

(3) A pályázati rangsor kialakítása során kizárólag a következő szempontok vehetők figyelembe:

a) a bírósági fogalmazói és bírósági titkári joggyakorlati idő, illetve a bírói szolgálati idő szakmai értékelésének eredménye, nem bírósági joggyakorlattal rendelkező pályázó esetén a korábbi munkáltató értékelése,

b) a megyei bírósági, ítélőtáblai és a legfelsőbb bírósági álláshelyre (a továbbiakban: magasabb bírói álláshely) pályázó esetében a kollégium véleménye,

c) a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye,

d) a jogi szakvizsga eredménye,

e) a tudományos fokozat,

f) a szakjogászi, illetve egyéb (a munkakörhöz kapcsolódó) másoddiploma,

g) a jogi diploma megszerzését követően szakterületen végzett külföldi tanulmányút,

h) a nyelvismeret,

i) a jogi tárgyú publikáció,

j) a Magyar Bíróképző Akadémia által szervezett kötelező képzéseken elért eredmény és a fakultatív képzéseken való részvétel,

k) egyéb, a bírói tisztség betöltéséhez szükséges szakmai többlettevékenység,

l) a meghallgatás eredménye.

(4) Az igazságügyért felelős miniszter rendeletben határozza meg a (3) bekezdésben felsorolt szempontokhoz rendelhető pontszámot a bírói, illetőleg a magasabb bírói álláshelyre benyújtott pályázat esetén. Magasabb bírói álláshelyre pályázó esetében a (3) bekezdésben foglaltak súlyozásakor az a)-c) pontban foglalt szempontoknak kell kiemelt jelentőséget tulajdonítani.

9. §[21] (1) A bírói tanács a rangsor kialakítása során a pontszámok alapján kialakult sorrendtől nem térhet el. Ha a rangsor első helyén több pályázó szerepel, közülük a bírói tanács egyszerű szótöbbséggel hozott, írásbeli, indokolt határozatával választja ki azt a pályázót, akit kinevezésre javasol.

(2) A bírói tanács a pályázók rangsorát, az (1) bekezdésben foglalt esetben az írásbeli, indokolt határozatát és a pályázatokat haladéktalanul továbbítja a bíróság elnökéhez.

(3) Ha a bíróság elnöke az első helyen rangsorolt pályázó kinevezésével egyetért, úgy a pályázati rangsort és a pályázatokat a köztársasági elnökhöz történő felterjesztés érdekében 15 napon belül az OIT elnökének megküldi. Ha az OIT elnöke a bíróság elnökének javaslatával egyetért, a köztársasági elnökhöz való felterjesztéssel a pályázatot elbírálja. Ha az OIT elnöke a javaslattól eltérő - a rangsor soron következő helyein álló - pályázót javasol bírói kinevezésre, ezt írásban indokolnia kell és javaslatát, a pályázati rangsort, valamint a pályázatokat haladéktalanul az OIT elé kell terjesztenie. Ebben az esetben az OIT bírálja el a pályázatot és dönt arról, hogy mely pályázó kinevezését támogatja, és terjeszti fel a köztársasági elnökhöz.

(4) Ha a bíróság elnöke a bírói tanács által felállított rangsor alapján kinevezésre javasolt pályázótól eltérő - a rangsor soron következő helyein álló - pályázót javasol bírói kinevezésre, ezt írásban indokolnia kell és javaslatát, a pályázati rangsort, valamint a pályázatokat 15 napon belül az OIT elé terjesztés céljából az OIT elnökének megküldi. Ebben az esetben az OIT bírálja el a pályázatot, és dönt arról, hogy mely pályázó kinevezését támogatja, és terjeszti fel a köztársasági elnökhöz.

(5) A Legfelsőbb Bíróságra kiírt pályázat esetén, ha a Legfelsőbb Bíróság elnöke az első helyen rangsorolt pályázó kinevezésével egyetért, úgy a pályázati rangsort és a pályázatokat a köztársasági elnökhöz történő felterjesztés érdekében 15 napon belül az OIT-nak megküldi. Ha a Legfelsőbb Bíróság elnöke a bírói tanács által felállított rangsor alapján kinevezésre javasolt pályázótól eltérő - a rangsor soron következő helyein álló - pályázót javasol bírói kinevezésre, ezt írásban indokolnia kell és javaslatát, a pályázati rangsort, valamint a pályázatokat és az írásbeli indokolást 15 napon belül az OIT-nak megküldi. Mindkét esetben az OIT bírálja el a pályázatot és dönt arról, hogy mely pályázó kinevezését támogatja, és terjeszti fel a köztársasági elnökhöz.

(6) Az OIT-ot a javaslatok nem kötik. Az OIT a pályázókat meghallgathatja.

(7)[22] Ha a nyertes pályázó bírói kinevezéssel már rendelkezik, a (3)-(5) bekezdésben foglalt eljárás során a pályázat elbírálója a köztársasági elnökhöz való felterjesztés helyett az áthelyezésre jogosultnál kezdeményezi a bíró áthelyezését, vagy ha a pályázat elbírálója jogosult az áthelyezésre, határoz a bíró áthelyezéséről.

10. § (1) Ha a pályázat eredménytelen, új pályázatot kell kiírni.

(2)[23] Eredménytelen a pályázat, ha egyetlen pályázat sem érkezik vagy azokat a bíróság elnöke a 7. § (5) bekezdésében foglaltak szerint elutasította, továbbá ha a pályázat elbírálására végső soron jogosult OIT a kinevezésre vonatkozó javaslatot nem fogadja el és a pályázók egyikének sem támogatja a kinevezését.

(3)[24] A pályázat eredményéről a pályázókat írásban kell tájékoztatni, egyidejűleg közölni kell a pályázó rangsorban elfoglalt helyét és pontszámát.

Vagyonnyilatkozat[25]

10/A. §[26] (1) Az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából a bíró a 4. számú melléklet szerinti adattartalommal, az e törvényben meghatározott eljárási szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesz (a továbbiakban: bírói vagyonnyilatkozat), illetőleg háromévenként számot ad az előző vagyonnyilatkozatban foglaltakhoz képest bekövetkezett vagyongyarapodásáról és annak jövedelmi forrásairól. A bíró a vele közös háztartásban élő házastársára, élettársára és gyermekére (a továbbiakban együtt: hozzátartozók) vonatkozóan is külön-külön vagyonnyilatkozatot tesz (a továbbiakban: hozzátartozói vagyonnyilatkozat). Ha e törvény másként nem rendelkezik, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatra a bírói vagyonnyilatkozatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A bírói és a hozzátartozói vagyonnyilatkozat (a továbbiakban együtt: vagyonnyilatkozat) két egymástól elkülönülő részből, a személyi adatokat tartalmazó személyi részből és a nyilatkozatot tartalmazó vagyoni részből áll.

(3) A vagyonnyilatkozat személyi részét két példányban kell kitölteni. A bírói és a hozzátartozói vagyonnyilatkozat személyi részének egy-egy példányát külön-külön, a személyi nyilvántartásban a bíró részére megállapított nyilvántartási számmal ellátott zárt borítékban a munkáltatói jogkör gyakorlójának, az OIT kinevezési jogkörébe tartozó vezetők esetében az OIT elnökének (a továbbiakban együtt: a munkáltatói jogkör gyakorlója) kell átadni, a másik példány a bírónál marad.

(4) A bíró a vagyonnyilatkozat személyi részéhez külön nyilatkozatot csatol, amelyben felhatalmazza az OIT-ot, hogy a vagyonnyilatkozatban foglaltak ellenőrzése céljábó1, az ahhoz szükséges mértékben a személyes adatait kezelje. A felhatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott felhatalmazást a bíróval közös háztartásban élő hozzátartozótól is meg kell szerezni és a hozzátartozói vagyonnyilatkozat személyi részéhez kell csatolni.

(6) A bírói vagyonnyilatkozat vagyoni részét három példányban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozat vagyoni részét két példányban kell kitölteni. A bírói vagyonnyilatkozat vagyoni részének két példányát külön-külön, továbbá a hozzátartozói vagyonnyilatkozat vagyoni részének egyik példányát a bíró nyilvántartási számával ellátott zárt borítékban a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell átadni. A bírói vagyonnyilatkozat vagyoni részének harmadik, illetve a hozzátartozói vagyonnyilatkozat vagyoni részének másik példánya a bírónál marad.

(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban igazolja a vagyonnyilatkozat személyi és vagyoni részének átvételét.

(8) A munkáltatói jogkör gyakorlója a bírói vagyonnyilatkozat vagyoni részét tartalmazó zárt boríték egyik példányát, továbbá a hozzátartozói vagyonnyilatkozat vagyoni részét tartalmazó zárt borítékot megküldi az OIT-nak. A vagyoni részt tartalmazó zárt borítékok kezeléséről az OIT Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) gondoskodik.

(9) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratot az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni.

10/B. §[27] (1) A vagyonnyilatkozatot az eskü (13. §) letételét megelőzően, ezt követően a kötelezettség esedékessé válásának évében március hó 31. napjáig kell megtenni.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott időponttól függetlenül is vagyonnyilatkozat tételére kötelezheti a bírót, ha a vagyoni helyzetére vonatkozóan olyan bejelentést tesznek, amely szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása a szolgálati viszonyából, illetve a munkáltató által ismert más törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható.

(3) Nem lehet soron kívül nyilatkozat tételre kötelezni a bírót, ha a bejelentés névtelen, illetve nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényt, illetve körülményt tartalmaz, amelyre nézve a munkáltatói jogkör gyakorlója már korábban nyilatkozat tételre hívta fel a bírót. A soron kívüli vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére, összevetésére, az ellenőrzési eljárás kezdeményezésére és lefolytatására az általános szabályok az irányadók.

(4) A vagyonnyilatkozatot, az átadását követő hatvan napon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója a bíró jelenlétében összeveti a legutolsó vagyonnyilatkozatával. Ha a vagyongyarapodásra a bírónak a szolgálati viszonyából vagy a munkáltató által ismert más törvényes forrásból származó jövedelme nem ad magyarázatot, a munkáltatói jogkör gyakorlója - a bírói és a hozzátartozói vagyonnyilatkozat személyi részeit és az azokhoz csatolt felhatalmazást [10/A. § (4)-(5) bekezdés] tartalmazó zárt borítékok egyidejű megküldésével - a bírói vagyonnyilatkozatok összevetésének napjától számított tizenöt napon belül ellenőrzési eljárást kezdeményez az OIT-nál. Az összevetésről, a bíró meghallgatásáról, illetve az ellenőrzési eljárás kezdeményezéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy példányát át kell adni a bírónak.

(5) A bíró vagyonnyilatkozatába a bíró és a munkáltatói jogkör gyakorlója, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatba - a reá vonatkozó adatok tekintetében - a bíróval közös háztartásban élő hozzátartozója, továbbá mind a bírói, mind a hozzátartozói vagyonnyilatkozatba a 10/C. §-ban meghatározott ellenőrzési eljárás esetén az OIT tagjai, valamint a szolgálati jogvitával összefüggésben a bíróság jogosult betekinteni.

(6) A vagyonnyilatkozatban foglalt adatokról harmadik személynek csak a bíró, illetőleg-a reá vonatkozó adatok tekintetében - a vele közös háztartásban élő hozzátartozó írásbeli hozzájárulásával adható tájékoztatás.

(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója, valamint az OIT és a Hivatal vezetője saját hatáskörében felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatot az adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezeljék és az abban foglaltakat az (5)-(6) bekezdésben meghatározott személyeken kívül más ne ismerhesse meg.

(8) A szolgálati viszony megszűnésekor a vagyonnyilatkozatot a bíró részére vissza kell adni. A közös háztartás megszűnése esetén a vagyonnyilatkozat reá vonatkozó részét a hozzátartozónak kell visszaadni.

(9) A vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére, ellenőrzésére és az abban foglalt adatok védelmére vonatkozó részletes szabályokat az OIT állapítja meg.

10/C. §[28] (1) A Hivatalnál a vagyonnyilatkozat vagyoni részét tartalmazó zárt borítékot 10 évig, de legfeljebb a bíró jogviszonyának fennállásig kell megőrizni. A vagyoni rész adatait a Hivatal elektronikus nyilvántartási rendszerben is tárolhatja, illetőleg kezelheti. Az adatok számítógépes nyilvántartása más adatrendszerrel nem kapcsolható össze, abból az ellenőrzési eljárással össze nem függő feldolgozás nem végezhető. A határidő lejártát követően a vagyoni rész adatait meg kell semmisíteni, illetőleg a számítógépes nyilvántartásból törölni kell.

(2) A közös háztartás megszűnése esetén a hozzátartozó adatai tekintetében az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(3) Az ellenőrzési eljárást az OIT, illetőleg az általa kijelölt tagjai vagy tagja folytatja le.

(4) Ellenőrzési eljárás kezdeményezése esetén, az ellenőrzés lefolytatása céljából a személyi részben feltüntetett adatok segítségével a személyi és a vagyoni rész adatait egymáshoz kell rendelni. Az ellenőrzési eljárást hat hónapon belül be kell fejezni. Az ellenőrzési eljárás befejezését követően a személyi és a vagyoni rész egymáshoz rendelését meg kell szüntetni és a személyi részben foglalt adatokat tartalmazó borítékot a munkáltatói jogkör gyakorlójának vissza kell küldeni, egyidejűleg a személyi rész adatait a számítógépes nyilvántartásból törölni kell.

(5) Az ellenőrzés célja a vagyongyarapodás okának megállapítása. Az OIT, illetőleg az általa kijelölt tagjai vagy tagja feladatkörében eljárva:

a) a bírót, a vele közös háztartásban élő hozzátartozót, valamint más személyeket meghallgathat,

b) szakértőt rendelhet ki,

c) más szervektől, személyektől adatokat szerezhet be.

(6) A meghallgatni kívánt személyek nem kötelesek nyilatkozatot tenni. A bíró meghallgatásának megkísérlése kötelező. A megkeresett személyek, szervek az adatszolgáltatásnak a reájuk vonatkozó általános szabályok szerint kötelesek eleget tenni.

(7) A bíró és - a reá vonatkozó adatok tekintetében a bíróval közös háztartásban élő hozzátartozója a Hivatalban nyilvántartott vagyonnyilatkozatába, valamint az (5) bekezdésben foglaltak szerint beszerzett adatokba az adatok nyilvántartásának módjától függetlenül jogosult betekinteni.

(8)[29] Az OIT az ellenőrzési eljárás megállapításait közli a munkáltatói jogkör gyakorlójával. A munkáltatói jogkör gyakorlója a döntéséről és annak indokairól 15 napon belül tájékoztatja a bírót és az OIT-ot. Ha a bíró a munkáltatói jogkör gyakorlójának a Bjt. 57. § (2) bekezdésének k) pontjára alapított döntését vitatja, jogorvoslatért a bírósághoz fordulhat.

(9) A (6) bekezdés alapján átvett adatokat - feltéve, hogy az ellenőrzés megállapításai alapján nem indult a szolgálati jogviszonyból eredő jogvita vagy büntetőeljárás - az ellenőrzési eljárás befejezése után meg kell semmisíteni.

10/D. §[30]

10/E. §[31] (1)[32] A Legfelsőbb Bíróság elnökére a 10/A-10/C. §-okban foglalt rendelkezéseket a (2)-(6) bekezdések szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Legfelsőbb Bíróság elnöke a megválasztásától számított harminc napon belül az e törvény 4. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat személyi és vagyoni részének egy-egy példányát zárt borítékban átadja az Országgyűlés elnökének. A zárt borítékok kezeléséről az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága (a továbbiakban: bizottság) gondoskodik.

(3) Az elnöki megbízás megszűnésekor a vagyonnyilatkozatot a Legfelsőbb Bíróság elnöke részére vissza kell adni. A közös háztartás megszűnése esetén a vagyonnyilatkozat reá vonatkozó részét a hozzátartozónak vissza kell adni.

(4) Ellenőrzési eljárás kezdeményezése esetén az ellenőrzés lefolytatása céljából a személyi és vagyoni rész adatait egymáshoz kell rendelni. Az ellenőrzési eljárás befejezését követően a személyi és vagyoni rész egymáshoz rendelését meg kell szüntetni.

(5) Az ellenőrzést a bizottság tagjaiból - sorsolással létrehozott háromtagú vizsgálóbizottság végzi. Az ellenőrzési eljárás megállapításairól a bizottság tájékoztatja az Országgyűlést.

(6) A vagyonnyilatkozattal összefüggésben a munkáltatói jogkör gyakorlóján az Országgyűlést kell érteni.

(7)[33] A Legfelsőbb Bíróság elnökének vagyonnyilatkozata - az azonosító adatok kivételével - nyilvános. A vagyonnyilatkozat nyilvánosságra hozataláról az Országgyűlés elnöke gondoskodik. A hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános.

10/F. §[34] A 10/A-10/C. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni a Legfelsőbb Bíróságra és az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba (a továbbiakban: minisztérium) beosztott bíróra is, azzal, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a Legfelsőbb Bíróság elnöke, illetőleg az igazságügyért felelős miniszter.

A bíró kinevezése, beosztása, áthelyezése és kirendelése[35]

11. §[36] (1)[37] A bíró kinevezése - a (2) bekezdésben és a 12. § (5) és (6) bekezdésében foglalt kivétellel - első alkalommal (első bírói kinevezés) három évre, egyéb esetben határozatlan időre szól.

(2) A bíró első kinevezése - a pályázat elbírálójának javaslatára - határozatlan időre szól, ha[38]

a) kinevezését megelőzően korábban - ha törvény eltérően nem rendelkezik - legalább három évig bíróként, illetve katonai bíróként dolgozott, vagy

b)[39] kinevezését közvetlenül megelőzően alkotmánybíróként működött, vagy nemzetközi szervezetnél, az Európai Unió valamely szervénél ítélkezett, illetve az igazságszolgáltatással összefüggő tevékenységet folytatott, és legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett, vagy

c) kiemelkedő elméleti jogi jártasságot szerzett a tudomány vagy az oktatás területén, illetőleg

d) az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 2. §-ának (5) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak.

(3)[40] Ha a bíró szolgálati viszonya az 57. § (2) bekezdésének g) vagy n) pontja alapján szűnt meg, és az ott megjelölt megbízatása lejártát követő 30 napon belül kéri bíróvá történő ismételt kinevezését, őt kérelmére, pályázat kiírása nélkül a köztársasági elnök - az OIT javaslatára - a megszűnést megelőző kinevezésének megfelelően határozott vagy határozatlan időre bíróvá kinevezi. A bírói munkakörbe történő beosztásnál a 40. § (4) és (5) bekezdésében írt rendelkezéseket kell alkalmazni, az 57. § (2) bekezdés g) és n) pontjában megjelölt jogviszonyban eltöltött időt pedig szolgálati időként kell figyelembe venni.

12. § (1) A bíróság elnöke a határozott idő utolsó napját megelőző 90 nappal korábban beszerzi a határozott időre kinevezett bíró nyilatkozatát arról, hogy kéri-e a határozatlan időre történő bírói kinevezését.

(2)[41] Ha a bíró kérte a határozatlan időre történő kinevezését, meg kell vizsgálni a bíró működésének teljes időtartama alatt végzett munkáját, feltéve, hogy az (1) bekezdésben megjelölt határidő megnyílta előtt tényleges bírói működésének időtartama - az (5a) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - a 18 hónapot meghaladta. A vizsgálatot a 48-49. §-ok és az 51-52. §-ok szerint kell lefolytatni azzal, hogy az elrendeléstől számított 30 napon belül be kell tejezni, és az értékelés során abban kell állást foglalni, hogy a bíró határozatlan idejű bírói kinevezésre alkalmas-e.

(3) Ha a bírót a határozatlan idejű kinevezésre alkalmasnak találták, a kinevezési javaslatot - a pályázat kiírása nélkül - a harmadik év utolsó napját megelőző 30 napon belül kell a köztársasági elnökhöz felterjeszteni.

(4) Ha a bíró a határozatlan időre történő bírói kinevezését nem kérte, vagy a (2) bekezdésben említett vizsgálat eredményeként a kinevezésre nem alkalmas, a bíró szolgálati viszonya a kinevezés napjától számított harmadik év utolsó napjával megszűnik.

(5)[42] Ha a bíró tényleges működésének időtartama a 18 hónapot nem érte el, a kinevezés - az OIT javaslatára - újra határozott időre, három évre szól, kivéve, ha a bíró a szolgálati viszonyát nem kívánja fenntartani. A kinevezési javaslat előterjesztésére a (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(5a)[43] Részmunkaidőben történő munkavégzés esetén a (2) bekezdésben foglalt minimális tényleges bírói működési időtartamba a részmunkaidőben töltött időszak a részmunkaidőnek a teljes munkaidőhöz viszonyított arányában vehető figyelembe.

(6)[44] A bíró ismét 3 éves határozott idejű kinevezést kap, ha a (2) bekezdés szerinti vizsgálat eredményeként "alkalmas, utóvizsgálat lefolytatása indokolt" értékelést kap. Az (1)-(5a) bekezdésben foglaltakat az újabb határozott idejű kinevezés esetében is megfelelően alkalmazni kell.

12/A. §[45] A bírói kinevezésre vonatkozó javaslatot az OIT vagy az OIT elnöke a kinevezés kezdő időpontját és időtartamát megjelölve terjeszti a köztársasági elnök elé.

13. § (1)[46] A bíró tevékenységének megkezdése előtt a kinevezésétől számított 8 munkanapon belül esküt tesz a bíróság elnöke előtt az alábbi szöveggel:

"Én..................................a Magyar Köztársaság bírája esküszöm, hogy hazámhoz mindig hű leszek. Az Alkotmányt és a jogszabályokat megtartom; a minősített adatot megőrzöm. Fogadom, hogy a rám bízott ügyeket tisztességes eljárásban, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a törvényeknek megfelelően bírálom el. Hivatásom gyakorlása során az igazságosság és a méltányosság vezérel (az esküt tevő meggyőződésének megfelelően: Isten engem úgy segéljen)."

(2) Ha a bíró az eskü letételében akadályozva van, az (1) bekezdésben megjelölt határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani. Ha a bíró a kinevezéstől számított 3 hónap elteltével az esküt nem tette le, tisztségéből fel kell menteni.

(3)[47] Esküt az a bíró tehet, aki a vagyonnyilatkozatot benyújtotta.

14. § (1)[48] A bírót első kinevezésekor a pályázat elbírálója, ezt követően a Legfelsőbb Bíróságra a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az ítélőtáblára az ítélőtábla elnöke, a megyei bíróságra, továbbá a helyi és a munkaügyi bíróságra a megyei bíróság elnöke osztja be.

(2)[49] Az OIT osztja be - a bíróság elnökének javaslatára - a katonai bírót a katonai tanácsba, valamint a Magyar Honvédségnél fennálló hivatásos szolgálati viszonyának megszűnésekor - a 61. § (3) bekezdése alapján - más bírói munkakörbe.

(3)[50] A közigazgatási perekben, eljárásra jogosult bírákat, valamint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 17. §-ának (5) és (6) bekezdésében, továbbá 448. §-ának (4) bekezdésében meghatározott ügyekben ítélkező bírákat - a bíróság elnökének javaslatára az OIT jelöli ki.

(4) A bíró beosztásához, illetve kijelöléséhez a bíró hozzájárulása szükséges.

(5) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, helyi bíróságon a munkaügyi bíróságot, helyi bírósági bírón a munkaügyi bírósági bírót is érteni kell.

15. §[51] A bírót - hozzájárulásával - az OIT a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára a Legfelsőbb Bíróságra, az OIT Hivatalába (a továbbiakban: Hivatal), illetőleg az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben a minisztériumba is beoszthatja.

16. § (1) A bíró beosztása a határozott idejű első kinevezés kivételével határozatlan időre szól.

(2) A bíró beosztásáról írásban kell rendelkezni, abban meg kell határozni a bíró szolgálati helyét, beosztását, a szolgálati ideje kezdetét, fizetési fokozatát, az ahhoz tartozó alapilletményét, a pótlékok jogcímét és összegét, valamint a kötelező előrelépése időpontját.

17. §[52] (1) A bírót szolgálati érdekből vagy szakmai fejlődésének elősegítése érdekében más szolgálati helyre lehet kirendelni.

(2) A bírót - hozzájárulása nélkül - háromévenként, ezen belül legfeljebb egy évre lehet szolgálati érdekből bírói beosztásba, ideiglenesen más szolgálati helyre kirendelni.

(3) A bíró hozzájárulásával a bírói álláshelyre kiírt pályázati feltételekben rögzített időbeli korlátozásnak megfelelően ideiglenesen más szolgálati helyre kirendelhető, ha ez a bíróságok közötti aránytalan ügyteher kiegyenlítése céljából szükséges. A pályázat benyújtása a kirendeléshez való hozzájárulásnak tekintendő.

(4) A bíró a beosztásából eredő ítélkezési tevékenységének megtartása mellett más szolgálati helyre csak hozzájárulásával rendelhető ki.

(5) A szakmai fejlődés elősegítése érdekében a bíró a megyei bíróság, az ítélőtábla és a Legfelsőbb Bíróság elnökének kezdeményezésére, a megyei bíróságra, az ítélőtáblára, illetve a Legfelsőbb Bíróságra kirendelhető.

(6) Ha a bírót a megyei bíróság illetékességi területén kívüli, illetőleg az ítélőtábla bíráját más szolgálati helyre rendelik ki, a kirendelésre jogosult OIT elnöknek ki kell kérnie az érintett megyei bíróságok és az ítélőtábla elnökének véleményét.

(7) A kirendelésnél a bíró méltányos érdekét figyelembe kell venni.

(8) A kirendelést a bíróval - annak megkezdése előtt legalább 30 nappal - írásban közölni kell, megjelölve a kirendelés indokát, helyét, kezdetét és időtartamát.

18. § A bíró kérelmére másik bíróságra áthelyezhető.

19. § (1) Ha a bíróság megszűnt, illetve hatásköre vagy illetékességi területe olyan mértékben csökkent, hogy ott a bíró további foglalkoztatása nem lehetséges, a bíró részére - méltányos érdekeit figyelembe véve - új bírói beosztást kell felajánlani.

(2)[53] Ha a bírót az (1) bekezdés szerinti okból alacsonyabb szintű bíróságra osztják be, megtartja korábbi illetményét és jogosult a korábbi bírói beosztására utaló elnevezés használatára.

20. §[54] A bíró más bírósághoz történő kirendelésére az OIT elnöke, áthelyezésére a pályázat elbírálója, ha a kirendelés vagy az áthelyezés a megyei bíróság és az illetékességi területén működő helyi bíróság között vagy a megyei bíróság illetékességi területén működő helyi bíróságok között történik, a megyei bíróság elnöke jogosult.

20/A. §[55] A bíró - hozzájárulásával - az OIT döntése alapján tartós külszolgálatot láthat el. A tartós külszolgálatot ellátó bíró megtartja bírói tisztségét, de nem ítélkezhet; a külszolgálat befejezését követően a tényleges bírói munkakörbe történő beosztására pedig a 40. § (4) és (5) bekezdését kell alkalmazni.

20/B. §[56] A munkáltatói jogkör gyakorlója a bírót - írásbeli hozzájárulásával - határozott vagy határozatlan időre, kizárólag vagy részben, igazgatási feladatok ellátásával bízhatja meg.

II. Fejezet

A BÍRÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

21. § A bíró hivatását esküjéhez hűen köteles gyakorolni, igazságszolgáltatási feladatainak teljesítését nem tagadhatja meg, a rábízott ügyekben folyamatosan, lelkiismeretesen köteles eljárni.

22. § (1) A hivatásos bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak.

(2)[57] A bíró nem lehet országgyűlési vagy önkormányzati képviselő, polgármester, illetőleg a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vezető.

23. § (1) A bíró a tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi, oktató- és műszaki alkotó munkát végezhet kereső tevékenységként, de ezzel nem veszélyeztetheti függetlenségét és pártatlanságát, illetve nem keltheti annak látszatát, valamint nem akadályozhatja hivatali kötelezettségei teljesítését.

(2) A bíró nem lehet gazdasági társaság és szövetkezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, továbbá gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett vagy korlátlanul felelős tagja.

(3) A bíró az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység gyakorlásának megkezdését köteles a bíróság elnökének előzetesen bejelenteni.

(4) A bíró nem lehet választottbíróság tagja.

24. § (1)[58] A bíróság elnökének, elnökhelyettesének, valamint kollégiumvezetőjének és helyettesének, csoportvezetőjének és helyettesének a hozzátartozója az általa vezetett bíróságon, kollégiumban vagy csoportban bíróként nem működhet.

(2) A hozzátartozó fogalmára az 1952. évi III. törvény (Pp.) 13. § (2) bekezdésének rendelkezései irányadók.

(3) A bíró köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel.

(4) Az érintett bírák legkésőbb az összeférhetetlenségi ok keletkezésétől számított 30 napon belül kötelesek közös megállapodással kezdeményezni az összeférhetetlenségi ok megszüntetését, ennek elmaradása esetén az (1) bekezdésben meghatározott bírósági vezetőt a kinevező 30 napon belül vezetői tisztségéből felmenti.

(5)[59] Az (1) bekezdésben szabályozott összeférhetetlenségi esetben felmentést az OIT adhat. Az összeférhetetlenség feloldásának kivételes módja az együttalkalmazási tilalom alóli felmentés. A felmentésre akkor kerülhet sor, ha az összes körülményre figyelemmel megállapítható, hogy az adott vezetői állás betöltése más módon nem lehetséges. A döntés mérlegelésénél a meghatározó szempont a szolgálati érdek.

25. § (1) A bírót hivatása méltóságának és felelőssége súlyának megfelelő, függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg.

(2) A bíró részére a feladatai megfelelő ellátásához szükséges feltételeket biztosítani kell.

(3)[60] Amennyiben a bíróság a Be. XXVIII/A. fejezete, valamint a Pp. XXVI. fejezete szerinti ügyet tárgyal, úgy az eljáró bírákat az eljárási szabályok és határidők betartása érdekében az egyéb munkavégzés alól szükség szerint fel kell menteni, illetve mentesíteni kell.

26. § (1) A bíró minden ügyben befolyástól mentesen, és részrehajlás nélkül köteles eljárni.

(2) A bíró a döntés befolyásolására irányuló minden kísérletet köteles elhárítani és arról a bíróság elnökét tájékoztatni.

27. §[61] A bíró köteles a minősített adatot szolgálati viszonya alatt és annak megszűnése után is megőrizni, a titoktartás alól csak törvényben meghatározott szerv adhat felmentést.

28. § (1) A bíró köteles a tisztségéhez méltó, kifogástalan magatartást tanúsítani és tartózkodni minden olyan megnyilvánulástól, amely a bírósági eljárásba vetett bizalmat vagy a bíróság tekintélyét csorbítaná.

(2) A bíró a szolgálati viszonyán kívül nyilvánosan nem fogalmazhat meg véleményt bíróság előtt folyamatban lévő vagy folyamatban volt ügyről, különös tekintettel az általa elbírált ügyekre.

29. § (1) A bíró az általa intézett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére nem adhat tájékoztatást.

(2) A bíróság előtt folyamatban lévő vagy befejezett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére a bíróság elnöke vagy az általa megbízott személy adhat tájékoztatást.

30. § (1) A bíró a rábízott ügyet annak munkaigényessége és az eljárás sajátosságai által meghatározott ésszerű határidőn belül köteles elbírálni.

(2) A bíróra kiosztható ügyek számát úgy kell meghatározni, hogy az lehetővé tegye az eljárási és ügyviteli szabályok megtartását és a bírák arányos munkaterhét.

31. § A bíró az eljárása során köteles az ügyféllel szemben tisztességes és pártatlan magatartást tanúsítani.

32. § (1)[62] A bíró köteles az ítélkező tevékenység gyakorlásához szükséges rendszeres továbbképzésen részt venni, és ötévente az OIT szabályzatában előírt képzési kötelezettség teljesítését igazolni a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

(2)[63] Ha a bíró a képzési kötelezettségének nem tesz eleget, soron kívül el kell rendelni a vizsgálatát, továbbá magasabb bírói álláshelyre nem nyújthat be pályázatot.

(3)[64] Az (1) bekezdés szerinti képzés rendszerének és a képzési kötelezettség teljesítésének szabályait az OIT szabályzatban határozza meg.

(4)[65] A bíró köteles a bírósági titkár és a hozzá beosztott bírósági fogalmazó szakmai fejlődését legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen elősegíteni.

33. § A bíró a szolgálati jogviszony keretében köteles a bírósági vezető törvényen alapuló és az ítélkezés érdemét nem érintő igazgatási intézkedéseit teljesíteni és azok érvényesülését elősegíteni.

33/A. §[66] (1) A bíró külön jogszabály rendelkezése alapján minősített vagy fokozott biztonságú - hivatali - elektronikus aláírásával (a továbbiakban: elektronikus aláírás) látja el a hatáskörébe tartozó ügyben általa készített elektronikus okiratot.

(2) A bíró az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatáshoz a Hivatal által megjelölt, az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Eat.) szerinti elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtót (a továbbiakban: Szolgáltatót) veszi igénybe.

(3) A bíró az elektronikus aláírásával kapcsolatos szolgáltatás igénybevétele, fenntartása, illetve megszüntetése során az Eat. rendelkezései szerint jár el. A bíró a Szolgáltató részére nyújtott tájékoztatással egyidejűleg értesíti a Hivatalt az Eat. 13. §-ában foglalt tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséről.

(4) Az aláírás-létrehozó adat elvesztését vagy illetéktelen személy tudomására jutását a bíró a Hivatalnak is haladéktalanul jelenti, amely értesíti arról a Szolgáltatót. A Szolgáltató a Hivatal megkeresésére akkor köteles a tanúsítványt haladéktalanul visszavonni, ha az aláírás-létrehozó adat elvesztéséről vagy illetéktelen személy tudomására jutásáról szóló bejelentést részére a bíró korábban nem tette meg.

(5) A Hivatal az elektronikus aláírás hitelesítése céljából kiállított tanúsítvány visszavonását, illetve felfüggesztését a bíró beosztásának megváltozása, szolgálati viszonyának megszűnése, szünetelése, illetve egyéb ok esetén a Szolgáltatónál kezdeményezi. A Szolgáltató köteles a Hivatal megkeresésére a tanúsítványt haladéktalanul visszavonni, illetve felfüggeszteni.

(6) A bírák elektronikus aláírásával kapcsolatos részletes igazgatási szabályokat az OIT határozza meg.

34. § (1)[67] A bíró munkaideje heti negyven óra. A munkaidő - napi nyolc óra alapulvételével - havi, illetve négy heti keretben is megállapítható.

(2) A bíró a munkáját a bíróság szervezeti és működési szabályzatában rögzített munkarend szerint végzi.

34/A. §[68] (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott bíró írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a beosztásáról szóló okiratban heti húsz óra részmunkaidőt kikötni, ha a bíró a kérelem benyújtásakor a Munka Törvénykönyve 138. §-a (5) bekezdés a) pontja szerinti fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.

(2) A munkáltató a bírónak a munkaidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A munkáltató a bíró kérésére köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.

(3) A részmunkaidő kikötése

a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,

b) ha a bírónak a Munka Törvénykönyve 134. § (3) bekezdés b) pontja alapján ki kell adni rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő naptól

hatályos. A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.

(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatóval közölni. A kérelemben a bíró köteles tájékoztatni a munkáltatót

a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá

b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.

(5) A (3) bekezdés szerinti időponttól a bírói szolgálati viszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg.

(6) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató a bírót

a) a kérelem szerinti időpontig, de

b) legfeljebb a gyermek hároméves koráig

köteles foglalkoztatni. Ezt követően a bíró munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint, illetményét az időarányosság elvének megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.

(7) Az (1)-(6) bekezdés nem alkalmazható a bírósági vezetőre.

35. § (1)[69] Bírói feladatok ellátása céljából a bíró kötelezhető készenlét és ügyelet teljesítésére. A bíró heti munkaideje, az ügyelet időtartama, valamint a készenlét alatt végzett munka időtartamának együttes mértéke a heti negyvennyolc órát nem haladhatja meg. Munkaidőkeret megállapítása esetén a heti munkaidő együttes mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni.

(2) A készenlét, ügyelet teljesítéséért a bírót külön díjazás illeti meg.

(3)[70] A készenlét és ügyelet részletes szabályait az OIT szabályzatban állapítja meg.

36. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló bíróság elnöke - az első kinevezéstől számított egy év bírói gyakorlat elteltével - kérelemre engedélyezheti, hogy a bíró munkáját csak a tárgyalási napjain végezze a bíróságon.

(2) Az engedélyt a bíróság elnöke visszavonhatja, különösen a bíró nem megfelelő munkavégzése, többszöri vagy súlyos ügyintézési késedelme esetén. A visszavonás okát a bíróval írásban közölni kell.

(3) A bíró bíróságon kívüli munkavégzésének engedélyezése esetén is köteles a szolgálati viszonyból eredő hivatali kötelezettségeinek rendszeresen eleget tenni.

37. § A bíró köteles a kijelölt tárgyalási napokon tárgyalási tevékenységét úgy végezni, hogy a tárgyalási nap kihasználásával is elősegítse az ügyek időszerű elbírálását.

38. § (1) Az 1. fizetési fokozatba tartozó bíró alapszabadsága évi 30 munkanap, ezt követően az alapszabadság a második fizetési fokozatban évi két munkanappal, majd fizetési fokozatonként évi egy munkanappal emelkedik.

(2) A bírót az 50. életéve betöltésének évétől - a fizetési fokozatától függetlenül - évi 40 munkanap alapszabadság illeti meg.

(3) A bírósági vezetők évi 5 munkanap pótszabadságra jogosultak. Az évi alapszabadság és a vezetői pótszabadság együttes mértéke a 40 munkanapot nem haladhatja meg.

38/A. §[71] A Bíróságok Napja július 15-e, amely a bíróságokon - az igazságügyi alkalmazottakra is kiterjedően -munkaszüneti nap.

38/B. §[72] A bíró a bírói szolgálati jogviszony fennállása alatt a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli felhívására, a felhívás kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy nem áll fenn vele szemben a 3. § (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott körülmény.

Az OIT Hivatalába beosztott bíró jogállása

39. § (1) A Hivatalba beosztott bíró megtartja bírói tisztségét, de nem ítélkezhet, és javadalmazására a bíróra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Határozott időre kinevezett bíró a Hivatalba nem osztható be.

40. §[73] (1) A Hivatalba beosztott bírák tekintetében - ha e törvény vagy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik - a munkáltatói jogkört a Hivatal vezetője gyakorolja.

(2)[74] A bíró hivatali tevékenysége során köteles végrehajtani az OIT elnökének és a Hivatal vezetőinek intézkedéseit, utasításait.

(3)[75]

(4) A hivatali beosztás megszűnését követően a bírót tényleges bírói álláshelyre, indokolt esetben pályázat nélkül tanácselnöki munkakörbe kell beosztani, illetve kinevezni a bíró hivatali tevékenységét megelőző vagy azzal legalább azonos szintű, lehetőleg a bíró lakóhelye szerinti szolgálati helyre.

(5) A bíró - hozzájárulásával - más szolgálati helyre is beosztható.

(6)[76] A Hivatalba beosztott bíró jogállására egyebekben a 21-38/B. §-ok rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

41. § (1) Az OIT a bíró hivatali beosztását megszünteti:

a) a bíró kérelmére,

b) a Hivatal vezetőjének indítványára.

(2) A bíró a megszüntetés közlését követően további 30 napig köteles feladatait ellátni, ettől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.

(3)[77]

(4)[78]

(5)[79]

(6)[80]

A minisztériumba beosztott bíró jogállása[81]

42. § (1) A bírót a minisztériumba a jogszabályok előkészítésében történő részvétel, kegyelmi ügyek intézése vagy az igazságügyért felelős miniszter OIT tagságával kapcsolatos feladatai ellátása céljából lehet beosztani.

(2)[82] A minisztériumba beosztott bíró megtartja bírói tisztségét, de nem ítélkezhet, és javadalmazására a bíróra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3)[83] A határozott időre kinevezett bíró a minisztériumba nem osztható be.

(4)[84] A minisztériumba beosztott bíró felett a munkáltatói jogkört az igazságügyért felelős miniszter gyakorolja.

43. § (1) A bíró köteles a vezetői intézkedéseket, utasításokat teljesíteni, érvényesülésüket elősegíteni.

(2)[85] A minisztériumba beosztott bíró jogállására a 21-38/B. §-ok rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

44. § (1) Az OIT a bíró minisztériumi beosztását megszünteti:

a) a bíró kérelmére,

b)[86] az igazságügyért felelős miniszter indítványára.

(2) A bíró a megszüntetés közlését követően további 30 napig köteles feladatait ellátni, ettől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek.

(3) A minisztériumi beosztás megszűnését követően a bíró tényleges bírói álláshelyre beosztására a 41. § (4)-(5) bekezdésében írt rendelkezéseket kell alkalmazni.

A Legfelsőbb Bíróságra beosztott bíró jogállása

45. § (1) A bírót a Legfelsőbb Bíróságra a jogegységi határozatok előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátására be lehet osztani.

(2)[87] A Legfelsőbb Bíróságra az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátására beosztott bíró a Legfelsőbb Bíróságon nem ítélkezhet, megtartja korábbi illetményét és jogosult a korábbi bírói beosztására utaló elnevezés használatára.

(3) Határozott időre kinevezett bíró a Legfelsőbb Bíróságra nem osztható be.

(4)[88] A Legfelsőbb Bíróságra beosztott bíró jogállására a 21-38/B. §-ok rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

46. § (1) Az OIT a bíró legfelsőbb bírósági beosztását megszünteti:

a) a bíró kérelmére,

b) a Legfelsőbb Bíróság elnökének indítványára.

(2) A legfelsőbb bírósági beosztás megszűnését követően a bíró tényleges bírói álláshelyre beosztására a 41. § (4)-(5) bekezdésben írt rendelkezéseket kell alkalmazni.

III. Fejezet

A BÍRÓ MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE

47. § (1)[89] A bíró munkáját e törvény szerint értékelni kell.

(2) A bírósági vezető ítélkező munkáját e törvény szerint kell értékelni, ennek elrendelésére a kinevező jogosult.

48. §[90] Az értékelést megalapozó vizsgálatnak - a jogerősen befejezett ügyek alapján - fel kell tárni a bíró anyagi, eljárási és ügyviteli jogszabály-alkalmazási és tárgyalásvezetési gyakorlatát.

49. §[91] (1) A vizsgálat lefolytatását - saját hatáskörben vagy ilyen irányú kezdeményezésre - a megyei bíróság, az ítélőtábla, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnöke (a továbbiakban e fejezetben együtt: a bíróság elnöke) rendeli el.

(2) A vizsgálatot a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes, továbbá a szakterület szerint illetékes ítélőtáblai és legfelsőbb bírósági kollégiumvezető kezdeményezheti. Helyi bírósági bíró esetében a helyi bíróság elnöke is kezdeményezheti a szakmai vizsgálatot.

(3) A vizsgálat lefolytatásának elrendelését a bíróval írásban kell közölni.

(4) A vizsgálatot a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető vagy az általa kijelölt bíró folytatja le.

50. §[92] (1)[93] A határozatlan időre kinevezett bíró tevékenységét a kinevezést követően a harmadik évben, majd nyolcévenként kell - utoljára a bíróra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző hatodik évben lehet - értékelni. Ha a kinevezés a 11. § (2) bekezdése alapján történt, a bíró tevékenységét a kinevezést követő harmadik év eltelte előtt, azt követően a harmadik évben, majd nyolcévenként kell - utoljára a bíróra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző hatodik évben lehet - értékelni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül, soron kívül értékelni kell a bíró tevékenységét, ha

a)[94] bármely okból felmerül, hogy a bírói tevékenység ellátására szakmai okból nem képes,

b) a bíró azt maga kéri.

51. § (1)[95] A vizsgálatot az elrendelésétől számított 60 napon belül be kell fejezni és az értékelést a befejezéstől számított 15 napon belül kell elvégezni.

(2) Helyi bíró értékelése esetén a helyi bíróság elnökét a vizsgálatot végző meghallgathatja.

(3)[96] A kollégiumvezető vagy az általa kijelölt bíró a vizsgálathoz kiválasztja a szükséges ügyeket és az értékeléshez beszerzi a bíró

a) ügyeiről a vizsgált időszakban készült tanácselnöki feljegyzéseket,

b) éves tevékenységi kimutatását,

c) szakterülete szerint illetékes másodfokú (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetőjének - a vizsgálati jelentés és az értékelés tervezetének megküldése mellett - a véleményét, a legfelsőbb bírósági bíró kivételével,

d) kötelező képzéseken való részvételével kapcsolatos adatokat, és

e) tekintetében az OIT által megalkotott szabályzatban meghatározott egyéb okiratokat, véleményeket, adatokat.

(4)[97] A bíróság elnöke a vizsgálati anyag és a beszerzett iratok, vélemények alapján összességében értékeli a bíró munkáját.

(5)[98] Az értékeléshez szükséges ügyek kiválasztásának rendjét és a vizsgálat részletes szabályait az OIT szabályzatban határozza meg.

52. § Az értékelés ismertetésének időpontja előtt legalább 15 nappal az írásbeli értékelést a bírónak át kell adni. Az ismertetésen az értékelést elrendelő bíróság elnökén vagy elnökhelyettesén kívül részt vesz a vizsgált és a vizsgálatot végző bíró, a vizsgált bíró szakterülete szerint illetékes kollégium vezetője és annak a bíróságnak az elnöke, ahol a bíró szolgálatot teljesít. A vizsgált bíró legkésőbb az értékeléskor szóban és írásban észrevételt tehet.

53. §[99] (1) Az értékelésben csak tényszerűen megalapozott értékítéletek szerepelhetnek.

(2) Az értékelés eredményeként a bíró

a) kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas,

b) kiválóan alkalmas,

c) alkalmas,

d) alkalmas, utóvizsgálat lefolytatása indokolt,

e) alkalmatlan értékelést kaphat.

(3) Amennyiben a Be. XXVIII/A. fejezete, vagy a Pp. XXVI. fejezete szerinti ügyet tárgyaló bíró az ezen ügyekre meghatározott törvényi határidőt mulaszt, úgy e körülményt az értékelésnél figyelembe kell venni és az értékelés eredményeként "alkalmas" értékelésnél magasabb minősítést nem kaphat.

(4) A bíróság elnöke az értékelés eredményét írásban indokolni köteles, s azt a bírónak, valamint - a legfelsőbb bírósági bíró kivételével - a bíró beosztása szerint illetékes fellebbviteli bíróság kollégiumvezetőjének meg kell küldenie.

(5) Ha a bíró az értékelés eredményeként "alkalmas, utóvizsgálat lefolytatása indokolt" értékelést kap, az értékelő az értékelésben megállapítja a tapasztalt hiányosságokat, rendellenességeket és megjelöli a kívánt változtatás fő szempontjait, amelyeket a következő vizsgálat alkalmával meg kell vizsgálni. A következő vizsgálatot 2 éven belül el kell végezni. A 12. § (6) bekezdése szerint ismét határozott időre kinevezett bíró vizsgálatát a határozott idő leteltét megelőzően kell elvégezni.

(6) A bíró a következő vizsgálatkor alkalmatlan minősítést kap abban az esetben is, ha az értékelése e vizsgálat alkalmával sem éri el legalább az alkalmas értékelést.

53/A. §[100] (1) Ha a bíró vagy a bíró beosztása szerint illetékes fellebbviteli bíróság kollégiumvezetője az értékelés eredményét vagy annak írásbeli indokolásában kifejtetteket vitatja, az értékelés eredményének kézhezvételét követő 30 napon belül jogorvoslatért az elsőfokú szolgálati bírósághoz fordulhat.

(2) Alkalmatlan minősítés esetén a bíróság elnöke felszólítja a bírót, hogy 30 napon belül mondjon le bírói tisztségéről.

(3) Ha a bíró e felszólításnak nem tett eleget, erről a bíróság elnöke haladéktalanul értesíti az elsőfokú szolgálati bíróságot. A szolgálati bíróság - az 53/B. §-ban foglalt eltérésekkel - a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával alkalmatlansági eljárást folytat le, melynek során soron kívüli eljárásban dönt a bíró alkalmasságáról, és alkalmatlanná nyilvánítás esetén határozatot hoz a bírói szolgálati viszony megszűnéséről.

(4) Az alkalmatlanságról hozott határozat és az (1) bekezdés szerinti jogorvoslat tárgyában hozott határozat ellen a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye fellebbezésnek és másodfokú eljárásnak.

(5) Az alkalmatlanságot megállapító értékelés közlésének napjától a szolgálati bíróság jogerős határozatáig terjedő időben a bíró olyan tevékenységet nem folytathat, amely kizárólag bírói hatáskörbe tartozik.

53/B. §[101] (1) A bíróság elnökének értesítése alapján az elsőfokú szolgálati bíróság kijelölt tanácsa megindítja az alkalmatlansági eljárást és az előzetes vizsgálat lefolytatására vizsgálóbiztost rendel ki.

(2) A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges valamennyi körülményt tisztázni. Ennek érdekében meghallgathatja az eljárás alá vont bírót és az értékelő bírósági elnököt, tanúkat hallgathat ki, a bírói értékelés irataiba betekinthet. A bírák és a bíróság dolgozói kötelesek részére a szükséges tájékoztatást megadni.

(3) Ha a kijelölt tanács megítélése szerint az értékelés homályos, hiányos, önmagával ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a kijelölt tanács az értékelő bírósági elnököt és az eljárás alá vont bírót meghallgatja.

(4) A kijelölt tanács indoklással ellátott határozatával

a) megállapítja a bíró alkalmatlanságát,

b) módosítja az értékelő vezető minősítését vagy

c) eljárási szabálysértés esetén a bíróval szemben indult eljárást megszünteti, és a bíró munkájának új értékelését rendeli el.

(5) A kijelölt tanács a (4) bekezdés a) pontja szerinti határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul megküldi a határozatot az OIT-nak a bíró felmentése iránti intézkedések megtétele érdekében.

(6) Az e §-ban foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával kell eljárni az értékeléssel szemben előterjesztett jogorvoslat elbírálása során is.

54. §[102] (1) Ha a bíró tevékenységének ellátására egészségügyi ok esetén tartósan nem képes, a bíróság elnöke őt írásban felszólítja, hogy tisztségéről 30 napon belül mondjon le. A felszólításban röviden meg kell jelölni azokat az okokat, amelyek a bíró alkalmatlanságára utalnak.

(2) Ha a bíró a (1) bekezdés szerinti felszólítás ellenére, tisztségéről nem mond le, meg kell vizsgáltatni a bíró egészségi állapotát (5. §), és annak eredményétől függően kell eljárni.

(3) Ha a bíró a munkáltató által elrendelt orvosi vizsgálaton önhibájából nem vesz részt, úgy kell tekinteni, hogy az alkalmatlanság jogkövetkezményének alkalmazását tudomásul veszi.

55. § (1) Ha a bíró tisztségéről - egészségügyi okból - az 54. §-ban írt felszólításra mond le vagy a bírót tisztségéből egészségügyi alkalmatlanság miatt mentik fel, részére a bírói szolgálati viszonyban töltött idő után, ha a 10 évet nem haladja meg 9 havi, ezt meghaladó bírói szolgálati viszonyban töltött idő esetén 13 havi illetményének megfelelő összeget kell kifizetni.

(2) Ha az egészségügyi okból felmentett bíró részére saját jogú nyugellátást állapítanak meg, az (1) bekezdés szerinti juttatás nem illeti meg.

55/A. §[103] A bíró éves tevékenységéről az ügyforgalmi és tevékenységi adatok, továbbá a másodfokú és a felülvizsgálati határozatok alapján kimutatást kell készíteni. Az OIT szabályzatban határozza meg, hogy a kimutatásnak milyen adatokat kell tartalmaznia. A kimutatást a bíróság elnökének éves tájékoztatójával egyidejűleg közölni kell az összbírói értekezlet (teljes ülés) tagjaival. A kimutatás adatait a bíró vizsgálatánál, értékelésénél figyelembe kell venni.

56. § (1) A Legfelsőbb Bíróságra beosztott bíró tevékenységét a Legfelsőbb Bíróság elnöke értékeli.

(2) Az OIT Hivatalába beosztott bíró hivatali tevékenységét a Hivatal vezetője értékeli.

(3) A minisztériumba beosztott bíró hivatali munkáját az igazságügyért felelős miniszter a köztisztviselőkre irányadó szabályok szerint értékeli.

IV. Fejezet[104]

A BÍRÓ SZOLGÁLATI VISZONYÁNAK SZÜNETELÉSE ÉS A BÍRÓI TISZTSÉG MEGSZŰNÉSE

56/A. § (1) Ha a bíró országgyűlési vagy önkormányzati képviselői, illetőleg polgármesteri választáson jelöltetni kívánja magát, köteles e szándékát - legkésőbb a jelöltkénti indulásának a választási szervnél való bejelentését követő napig - a munkáltatói jogkör gyakorlójának bejelenteni. A bejelentéstől a választás eredményének közzétételéig, illetőleg megválasztása esetén mandátuma igazolásáig a bíró szolgálati viszonya szünetel. A szünetelés időtartama szolgálati viszonyban töltött időnek minősül.

(2) A szolgálati viszony szünetelését követően a bíró beosztására a 40. § (4)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

57. §[105] (1) A bíró szolgálati viszonya megszűnik:

a) a bíró halálával,

b) felmentéssel,

c) a 12. § (4) bekezdésében foglalt esetben.

(2) A bírót fel kell menteni,

a) ha bírói tisztségéről lemondott,

b) ha a bíró tisztségének ellátására egészségügyi okból tartósan alkalmatlanná vált vagy az 53/B. § szerinti alkalmatlansági eljárás során alkalmatlanná nyilvánították,

c) ha a bíróval szemben jogerősen szabadságvesztést vagy közérdekű munkát szabtak ki, kényszergyógykezelését rendelték el,

d) ha a bíró a bírói esküt a 13. §-ban meghatározott határidőn belül nem tette le,

e) ha a bíró kinevezésének a 3. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt feltételei már nem állnak fenn,

f) ha a bírót országgyűlési, önkormányzati képviselőnek vagy polgármesternek megválasztották, illetőleg a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vezetőnek megválasztották vagy kinevezték,

g) ha a bíró - az OIT egyetértésével - nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió valamely szervénél pályázat alapján vagy kijelölés ítélkezésre vagy az igazságszolgáltatással összefüggő egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít,

h)[106] ha a bíró

ha) a 70. életév (a továbbiakban: felső korhatár) betöltése előtt, de az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételek fennállására hivatkozással maga kéri nyugállományba helyezését vagy

hb) a felső korhatárt elérte,

i) ha a bíróval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás során jogerős fegyelmi büntetésként a bírói tisztségből való felmentést indítványozták,

j) ha a bíró a 19. §-ban írtak szerint a részére felajánlott bírói állást nem fogadta el,

k) ha a bíró a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatában - a vele közös háztartásban élő hozzátartozók adatait is ideértve - lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl, illetőleg elhallgat, vagy a vagyonnyilatkozatát és a személyes adat kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja,

l) ha a bíró a 38/B. §-ban meghatározott igazolási kötelezettségének ismételt szabályszerű felhívásra 15 munkanapon belül nem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívülálló ok következménye,

m) ha a bíró a munkáltató által elrendelt orvosi vizsgálaton az 54. § (3) bekezdése szerint nem vesz részt.

n)[107] ha állami felsőoktatási intézmény rektorává vagy költségvetési szervként működő kutatóközpont vagy kutatóintézet vezetőjévé nevezik ki.

(3) A bíró felmenthető, ha rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjra válik jogosulttá.

(4) A nyugállományba helyezett bíró a nyugdíjazását közvetlenül megelőzően betöltött beosztásának és vezetői tisztségének megnevezését a "nyugalmazott" jelzővel jogosult viselni [(2) bekezdés h) pontja és (3) bekezdés].

(5)[108] A Tny. 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételek fennállására hivatkozással akkor kérhető a felmentés, ha a feltételekkel legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkezik a bíró.

58. § (1) A bíró tisztségéről bármikor írásban lemondhat.

(2)[109] A bíró lemondása esetén a lemondási idő 3 hónap. Az OIT elnöke a bíró kérelmére ennél rövidebb időhöz is hozzájárulhat, továbbá a bírót a lemondási időre vagy egy részére mentesítheti a munkavégzési kötelezettség alól.

59. § (1) A bíró szolgálati viszonya megszűnik és a bírót tisztségéből fel kell menteni, ha szolgálati viszonyát jogellenesen megszüntette.

(2) A szolgálati viszony jogellenes megszüntetésének minősül, ha a bíró azt lemondás nélkül vagy az irányadó felmentési idő lejárta előtt - egyoldalúan - szüntette meg.

60. § (1)[110] A bíró felmentési ideje a (2) bekezdésben említett esetek kivételével egy hónap.

(2)[111] Nyugállományba helyezés, a felső korhatár elérése esetén, valamint ha a bíró szolgálati viszonya az 57. § (2) bekezdésének j) pontja szerint szűnik meg, a bíró felmentési ideje 6 hónap. A bírót a munkavégzési kötelezettség alól 3 hónapra fel kell menteni, kivéve, ha a bíró kéri, hogy a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje ennél rövidebb legyen. Az OIT elnöke a bírót - a bíróság elnökének véleményét figyelembe véve - a teljes felmentési időre is mentesítheti a munkavégzési kötelezettség alól.

(3) A bírót az (1) bekezdésben írt felmentési idő tartamára a munkavégzési kötelezettség alól fel kell menteni.

61. § (1)[112] A bírói tisztség megszűnése esetén (57-59. §) a felmentésre vonatkozó javaslatot, megjelölve a jogcímet és a megszűnés időpontját, az OIT - a katonai bíró felmentéséről szóló javaslatot a honvédelemért felelős miniszterrel együttesen - terjeszti a köztársasági elnök elé.

(2)[113] A katonai bírónak a Magyar Honvédségnél fennálló szolgálati viszonya - a lemondás kivételével - csak akkor szüntethető meg, ha katonai bírói tisztsége is megszűnik.

(3)[114] Ha a katonai bíró a Magyar Honvédségnél fennálló szolgálati viszonya megszűnésekor más bírói munkakörbe való beosztását kéri, az OIT az (1) bekezdés szerinti előterjesztésben az érintett bírói tisztségének megtartása mellett a katonai bírói tisztségből történő felmentéséről szóló javaslatot terjeszt a köztársasági elnök elé. A bírót ilyen esetben legalább megyei szintű bíróságra kell beosztani azzal, hogy amennyiben a korábbi szolgálati helye szerinti megyei bíróságra osztják be, a korábbi bírósági vezetői kinevezését megtartja; e rendelkezéstől azonban a bíró hozzájárulásával el lehet térni. Ha a katonai bíró nem kéri más bírói munkakörbe való beosztását, az OIT a katonai bírói tisztségből felmentésre vonatkozó javaslatot terjeszt a köztársasági elnök elé.

(4) Ha a felmentés a felső korhatár elérése miatt történik, az előterjesztést olyan időpontban kell megtenni, hogy a felmentési idő a 70. életév betöltését megelőzően járjon le.

(5) A bíró tisztségének megszűnését a felmentés állapítja meg.

V. Fejezet

A MUNKÁLTATÓI JOGKÖR

62. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a bírák tekintetében a munkáltatói jogkört

a) a kinevezési jogkörébe tartozó vezetők esetében az OIT,

b) a legfelsőbb bírósági bíró esetében a Legfelsőbb Bíróság elnöke,

c) az ítélőtábla bírájánál az ítélőtábla elnöke,

d) a megyei bírósági és a helyi bírósági bíró esetében a megyei bíróság elnöke

gyakorolja.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlását törvényben külön nem nevesített esetekben

a)[115] az OIT az OIT elnökére , az OIT elnöke a Hivatal vezetőjére,

b) a megyei bíróság elnöke a helyi bírósági bírák tekintetében - a bíró értékelésének elrendelése kivételével - a helyi bíróság elnökére

írásban átruházhatja.

62/A. §[116] (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a bírói szolgálati jogviszony fennállása alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a bírót annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a 3. § (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott körülmény.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a bíró igazolja, hogy vele szemben a 3. § (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott körülmény nem áll fenn, a munkáltatói jogkör gyakorlója az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a bíró részére megtéríti.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a 3. § (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott körülmény vizsgálata céljából kezeli a bírói szolgálati jogviszony létesítését megelőzően a bírói kinevezésre pályázó személy és a bíró azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(4) A 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 38/B. §-ban meghatározottak alapján megismert személyes adatokat a munkáltatói jogkör gyakorlója a bírói szolgálati jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - a bírói szolgálati jogviszony létesítése és fennállása esetén - a bírói szolgálati jogviszony megszűnéséig kezeli.

Szolgálati bíróság[117]

62/B. § (1) A bírák fegyelmi és az ezzel összefüggő kártérítési ügyeiben, továbbá a bíró munkájának szakmai és vezetői munkájának értékeléséből eredő jogvitákban a Fővárosi Ítélőtábla mellett elsőfokú szolgálati bíróság (a továbbiakban: elsőfokú szolgálati bíróság), a Legfelsőbb Bíróság mellett másodfokú szolgálati bíróság (a továbbiakban: másodfokú szolgálati bíróság) (a továbbiakban együtt: szolgálati bíróság) jár el.

(2) A szolgálati bíróság elnökét, és tagjait a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák és a megyei bíróságok bírái közül az OIT nevezi ki. A szolgálati bíróság elnökhelyettesét az adott szolgálati bíróság elnöke nevezi ki.

(3) A szolgálati bíróság tagjaira a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökei - a kollégiumvezetők véleményére is figyelemmel - tesznek javaslatot.

(4) A szolgálati bíróság tagja e feladatát az ítélkezési vagy igazgatási munkája mellett látja el.

(5) A szolgálati bíróság tagja - szolgálati bírói tevékenységével arányos - díjazásra jogosult. A díjazás részletes szabályait az OIT szabályzatban határozza meg.

62/C. § (1) Az elsőfokú szolgálati bíróság létszáma legfeljebb 75 fő, a másodfokú szolgálati bíróság létszáma legfeljebb 15 fő.

(2) Nem nevezhető ki a szolgálati bíróság bírájává az a bíró, aki

a) az OIT választott bíró tagja,

b) az OIT póttagja,

c) a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult elnök vagy annak helyettese,

d) aki a törvény szerint beosztása következtében nem ítélkezhet vagy szolgálati viszonya szünetel, vagy

e) aki hozzátartozói kapcsolatban [Pp. 13. § (2) bek.] áll az OIT elnökével, az OIT Hivatal vezetőjével, az ítélőtábla vagy a megyei bíróság elnökével, illetve elnökhelyettesével.

(3) A szolgálati bíróság bíráinak megbízatása a kinevezésétől számított 6 évre szól.

(4) Akadályoztatása esetén a szolgálati bíróság elnökét az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti.

62/D. § (1) A szolgálati bíróság bírájaként nem járhat el az a szolgálati bíró, aki ellen fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást kivéve - büntetőeljárás van folyamatban, az eljárás jogerős befejezéséig.

(2) A szolgálati bíróság bírájának a tisztsége megszűnik:

a) a bírói tisztség megszűnésével,

b) a szolgálati bírósági bírói tagságról való lemondással,

c) a fegyelmi vagy a büntetőjogi felelőssége jogerős megállapításával,

d) ha a 62/C. § (2) bekezdésében szabályozott összeférhetetlenségi ok a tagság fennállása alatt következett be, vagy

e) ha a szolgálati bírósági bírót jogainak és kötelességeinek vétkes megszegése, hosszabb időn át történő elmulasztása vagy súlyos elhanyagolása miatt a szolgálati bíróság - titkos szavazással, a szolgálati bírósági bírák legalább kétharmadának szavazatával - tagjainak sorából kizárta.

VI. Fejezet

A BÍRÓ FEGYELMI FELELŐSSÉGE

A fegyelmi vétség

63. § Fegyelmi vétséget követ el a bíró, ha vétkesen

a) a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségeit megszegi, vagy

b) az életmódjával, magatartásával a bírói hivatás tekintélyét sérti vagy veszélyezteti.

A fegyelmi eljárás kezdeményezése

64. § (1)[118] Fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja esetén a fegyelmi eljárás megindítását

a) a kinevezési jogkörébe tartozó vezető esetén az OIT,

b) legfelsőbb bírósági bíró esetén a Legfelsőbb Bíróság elnöke,

c) az ítélőtábla bírájánál az ítélőtábla elnöke,

d) a megyei bírósági bíró és a helyi bírósági bíró esetén a megyei bíróság elnöke

kezdeményezi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szolgálati bíróság elnökénél.

(2)[119] Ha a bíróval szemben büntetőeljárás indult - ide nem értve a magánvádas és pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást -, a fegyelmi eljárást meg kell indítani.

(3)[120] Ha fegyelmi eljárás alá vont bíróval szemben büntetőeljárás van folyamatban, a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni.

(4)[121] Ha a bíró vétkessége enyhébb fokú, és a kötelességszegés nem, vagy csak csekély mértékben járt következménnyel, a fegyelmi eljárás kezdeményezésétől el lehet tekinteni.

(5)[122] A (4) bekezdés szerinti esetben a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult a bírót figyelmeztetésben részesíti. Az írásban közölt döntés ellen a bíró a közléstől számított 15 napon belül fegyelmi eljárás lefolytatását kérheti. Ha a bíró a fegyelmi eljárás lefolytatását kérte, erről a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult az elsőfokú szolgálati bíróság elnökét haladéktalanul értesíti; ebben az esetben a fegyelmi eljárás lefolytatása nem tagadható meg.

65. § A fegyelmi eljárás kezdeményezéséről az érintett bírót az eljárás kezdeményezője haladéktalanul értesíti. Ha a fegyelmi eljárást nem az OIT kezdeményezte, a kezdeményezésről az OIT-ot is értesíteni kell.

66. § (1) Fegyelmi eljárás nem kezdeményezhető, ha a kezdeményezésére jogosult a tudomására jutástól számított 3 hónap alatt azt nem indítványozta, illetve a fegyelmi vétséget képező magatartás befejezése óta 3 év már eltelt.

(2) Ha a bíró fegyelmi vétséget megvalósító magatartása miatt büntetőeljárás indult és az a büntetőjogi felelősséget megállapító határozattal fejeződött be, az eljárás jogerős befejezésétől számított egy éven túl nincs helye fegyelmi felelősségre vonásnak.

A fegyelmi eljárás megindítására és az eljáró tanácsra vonatkozó szabályok[123]

67. §[124] A fegyelmi eljárás megindításáról, a fegyelmi eljárás megtagadásáról vagy előzetes vizsgálat elrendeléséről - az érintett bíró egyidejű értesítése mellett - a szolgálati bíróság kijelölt szolgálati bíróság tanácsa dönt.

68. § (1)[125]

(2)[126] A 62/B. § (1) bekezdésében meghatározott ügyekben első fokon az elsőfokú szolgálati bíróság jár el.

(3)[127] Az elsőfokú szolgálati bíróság határozata ellen bejelentett fellebbezéseket a másodfokú szolgálati bíróság bírálja el.

69. §[128]

70. § (1)[129] A szolgálati bíróság 3 tagú tanácsban (a továbbiakban: szolgálati bíróság tanácsa) jár el, amelyet a szolgálati bíróság elnöke alakít meg.

(2) A fegyelmi eljárás előkészítését vizsgálóbiztos végzi.

(3)[130] A szolgálati bíróság elnöke a naptári év végén a következő naptári évre beosztást készít, amelyben meghatározza, hogy a szolgálati bírák milyen sorrendben látják el a vizsgálóbiztosi teendőket.

71. § (1) Szolgálati bíróként az adott ügyben nem járhat el,[131]

a)[132]

b) akinek tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,

c) az a vizsgálóbiztos, aki az ügyben eljárt,

d)[133]

e) az eljárás alá vont bíró hozzátartozója,

f) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható el.

(2)[134]

(3)[135]

72. § (1)[136] Ha olyan körülmény merül fel, amely a vizsgálóbiztosnak, illetőleg a szolgálati bíróság tanácsa elnökének vagy tagjának az elfogulatlanságát kétségessé teszi, a fegyelmi eljárás alá vont bíró elfogultsági kifogást terjeszthet elő.

(2)[137] Az elfogultság kérdésében a szolgálati bíróság elnöke által kijelölt másik tanács határoz.

(3)[138] Ha a kifogást az elsőfokú szolgálati bíróság elnöke ellen terjesztették elő, az elfogultság kérdésében a másodfokú szolgálati bíróság tanácsa határoz. Ha az elfogultsági kifogást a másodfokú szolgálati bíróság elnöke ellen terjesztették elő, az elfogultság kérdésében a Legfelsőbb Bíróság elnöke határoz.

(4)[139] Az elsőfokú szolgálati bíróság elnökének kizártsága esetén az eljáró elsőfokú tanácsot a másodfokú szolgálati bíróság elnöke jelöli ki.

(5)[140] A másodfokú szolgálati bíróság elnökének kizártsága esetén az eljáró tanácsot a Legfelsőbb Bíróság elnöke jelöli ki.

(6)[141] A fegyelmi ügy másodfokú elbírálásában nem vehet részt az, aki az első fokú eljárásban részt vett.

A bírói tisztségből való felfüggesztés

73. § (1)[142] Az elsőfokú szolgálati bíróság tanácsa a bírót tisztségéből felfüggeszti, ha a bírót előzetes letartóztatásba helyezték vagy vele szemben ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el, illetve, ha a szolgálati helyén való jelenléte a tényállás megállapítását gátolná.

(2)[143] A felfüggesztésről hozott határozat ellen az eljárás alá vont bíró és az eljárás kezdeményezője a határozat közlésétől számított 8 napon belül a másodfokú szolgálati bíróságnál fellebbezéssel élhet, amelynek nincs halasztó hatálya. A másodfokú szolgálati bíróság a fellebbezést 8 napon belül elbírálja.

(3)[144] A bírói tisztségből való felfüggesztés idejére a bírót megilleti az illetménye, amelynek legfeljebb 50 százalékát 4 hétre vissza lehet tartani. A teljes illetményt vissza kell tartani a bírói tisztségből való felmentés indítványozását kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől annak jogerőre emelkedéséig. A visszatartásról a szolgálati bíróság tanácsa határoz, határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.

(4) Nem jár illetmény a felfüggesztésnek arra az időtartamára, amelyre a bíró akkor sem kapna illetményt, ha a felfüggesztésre nem került volna sor.

(5) A visszatartott illetményt a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni, kivéve, ha a fegyelmi eljárás a bírói tisztségből való felmentés indítványozását kimondó fegyelmi határozattal zárul. Ugyanígy kell eljárni, ha a bíró szolgálati viszonya időközben a felmentése folytán szűnt meg.

A fegyelmi eljárás

74. § A fegyelmi eljárást és az előzetes vizsgálatot a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni.

75. § (1) A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges valamennyi körülményt tisztázni. Ennek érdekében meghallgatja az eljárás alá vont bírót, tanúkat hallgathat ki, szakértőt vehet igénybe és egyéb bizonyítást végezhet. A vizsgálóbiztos a bíróság irataiba betekinthet, a bírák és a bíróság dolgozói kötelesek részére a szükséges tájékoztatást megadni.

(2)[145] A vizsgálóbiztos az eljárásáról a szolgálati bíróság tanácsa részére l5 napon belül írásbeli jelentést készít.

76. § (1)[146] A vizsgálóbiztos jelentésének előterjesztését követő 15 napon belül a szolgálati bíróság tanácsa dönt a fegyelmi eljárás megindításáról vagy megtagadásáról, illetőleg a felfüggesztésről.

(2) Az eljárás alá vont bíró a képviseletével más bírót vagy ügyvédet bízhat meg.

(3) A tárgyalásra az eljárás alá vont bírót és képviselőjét, valamint a fegyelmi eljárás kezdeményezőjét és a vizsgálóbiztost meg kell idézni. Az OIT elnökét értesíteni kell, ha a fegyelmi eljárást nem az OIT kezdeményezte. Az idézéssel, illetve az értesítéssel együtt a vizsgálóbiztos jelentését is kézbesíteni kell.

(4) Ha az eljárás alá vont bíró a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg és a mulasztását alapos okkal nem mentette ki, a tárgyalást távollétében is meg lehet tartani.

77. § (1)[147] A tárgyaláson a szolgálati bíróság tanácsa bizonyítást vehet fel.

(2) A tárgyaláson az eljárás alá vont bíró és a képviselője, valamint az eljárás kezdeményezője kérdéseket tehet fel, az OIT elnöke - amennyiben a tárgyaláson értesítés alapján van jelen - kérdés feltevését indítványozhatja.

(3) A határozat meghozatala előtt az eljárás kezdeményezője, majd az eljárás alá vont bíró és a képviselő felszólalhat.

(4) A tárgyaláson a fegyelmi eljárás kezdeményezőjét az elnökhelyettes, az OIT-ot az OIT elnöke vagy az OIT által kijelölt bíró képviseli.

78. § (1) A szolgálati bíróság tanácsa indokolással ellátott határozatával a fegyelmi eljárás alá vont bírót[148]

a) felmenti,

b) vétkesnek mondja ki és fegyelmi büntetést szab ki,

c)[149] a 64. § (4) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén a fegyelmi büntetés kiszabásától eltekinthet és az eljárás megszüntetése mellett a bíróval szemben figyelmeztetést alkalmazhat,

d) a bíróval szemben indult eljárást megszünteti.

(2)[150] Ha a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt a büntető bíróság jogerős határozatában már megállapította a bíró felelősségét, a szolgálati bíróság tanácsa nem állapíthatja meg, hogy az eljárás alá vont bíró nem követte el a terhére rótt cselekményt.

(3)[151] A fegyelmi eljárást az (1) bekezdés d) pontja alapján meg kell szüntetni az eljárás alá vont halála esetén, ha fegyelmi eljárás kezdeményezését kizáró ok merült fel, illetve ha a bíró szolgálati viszonya időközben megszűnt. Utóbbi esetben a szolgálati bíróság tanácsa a fegyelmi vétség elkövetését megállapíthatja, de a határozat fegyelmi büntetést nem tartalmazhat.

79. § (1) A fegyelmi vétséget elkövető bíróval szemben kiszabható fegyelmi büntetések:

a) feddés,

b) megrovás,

c) egy fizetési fokozattal való visszavetés,

d) vezetői tisztségből való felmentés,

e) bírói tisztségből való felmentés indítványozása.

(2) A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni a kötelességszegés súlyát és következményeit, a vétkesség fokát.

(3) Bírói tisztségből való felmentés indítványozása esetén a bírónak a tisztségéből való felfüggesztését fenn kell tartani vagy el kell rendelni. Más fegyelmi büntetés kiszabása esetében a fegyelmi határozatban a felfüggesztést meg kell szüntetni.

(4) A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeket a bíróság viseli, ha azonban a bíró fegyelmi felelősségét jogerősen megállapították, a bíró köteles megtéríteni az általa indítványozott eljárási cselekmények, illetve a részéről igénybe vett képviselő költségeit.

A másodfokú fegyelmi eljárás

80. § (1) A fegyelmi határozat egy példányát a kihirdetéstől számított 8 napon belül a bíró és a fegyelmi eljárás kezdeményezője részére kézbesíteni kell. Az OIT részére a határozat egy példányát akkor is meg kell küldeni, ha a fegyelmi eljárást nem az OIT kezdeményezte.

(2)[152] Az első fokú határozat ellen a bíró és a fegyelmi eljárás kezdeményezője a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezést jelenthet be. A fellebbezést az elsőfokú szolgálati bíróság tanácsához kell benyújtani.

(3) A fegyelmi határozattal szemben ügyészi óvásnak nincs helye.

(4)[153] A másodfokú szolgálati bíróság az elsőfokú fegyelmi határozatot - annak kártérítésről rendelkező részére is kiterjedően - helybenhagyja, megváltoztatja vagy az eljárást megszünteti, illetve a másodfokú eljárásban nem pótolható lényeges eljárási szabálysértés esetén a határozatot hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú szolgálati bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

(5) A másodfokú eljárásra és határozatra egyebekben az első fokú eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

81. § (1) A bíró a fegyelmi büntetés jogerős kiszabása után

a) megrovás esetén egy évig,

b) egy fizetési fokozattal való visszavetés, illetve a vezetői tisztségből való felmentés esetén két évig,

c) a bírói tisztségből való felmentés indítványozása esetén 3 évig

áll a fegyelmi büntetés hatálya alatt.

(2) A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló bíró

a) magasabb bírói beosztásba nem kerülhet,

b) vezetővé nem nevezhető ki,

c) magasabb fizetési fokozatba nem sorolható,

d) részére a magasabb bírói beosztásnak megfelelő cím nem adományozható,

e) külön juttatásban nem részesülhet.

(3) A magasabb fizetési fokozatba történő előresorolás időpontját a fegyelmi büntetéshez fűződő jogkövetkezmények alóli mentesülést vagy mentesítést követően - az (1) bekezdés szerinti szünetelési idő figyelmen kívül hagyásával - az eredeti időponttól számítva kell megállapítani.

(4) A vezetői tisztségből való felmentésre irányuló fegyelmi büntetést a kinevezésre jogosult hajtja végre.

(5)[154] A fegyelmi büntetés hatálya alatt álló bírót - kérelmére - az elsőfokú szolgálati bíróság a jogkövetkezmények alól mentesítheti, ha az (1) bekezdés szerinti idő fele már eltelt, feltéve, hogy a bíró ellen újabb fegyelmi eljárás nincs folyamatban.

82. § A jogerősen kiszabott hatályos fegyelmi büntetést a bíró személyi anyagában nyilván kell tartani.

Új eljárás kezdeményezése

83. § (1) A jogerős fegyelmi határozat ellen az eljárás alá vont bíró és képviselője, valamint a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve jogerős határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi eljárásban nem bíráltak el, feltéve, hogy e körülmények más határozatot eredményeztek volna.

(2)[155] Az új eljárást az elsőfokú szolgálati bíróságnál lehet kezdeményezni, amely az első fokú eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával jár el.

(3) Új eljárás kezdeményezésének a bíró terhére csak a bíró életében és csak az elévülési időn belül van helye.

A Legfelsőbb Bíróságra, az OIT Hivatalába és a minisztériumba beosztott bíróra vonatkozó sajátos rendelkezések[156]

84. § (1)[157] A Legfelsőbb Bíróságra, az OIT Hivatalába és a minisztériumba beosztott bíró tekintetében a 63-83. §-ok rendelkezéseit a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Legfelsőbb Bíróságra beosztott bíró ellen a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a minisztériumba beosztott bíró ellen az igazságügyért felelős miniszter, az OIT Hivatalába beosztott bíró ellen az OIT kezdeményezheti a fegyelmi eljárás megindítását.

(3)[158]

VII. Fejezet

A KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG

A bíró kártérítési felelőssége

85. § (1) A bíró a szolgálati viszonyából eredő kötelezettségének szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésével a munkáltatónak okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik.

(2) A bíró felelősségét, a kár bekövetkeztét és mértékét a munkáltatónak kell bizonyítania.

86. § A bíró háromhavi illetménye erejéig felel, ha a kárt súlyosan gondatlan magatartásával okozta. Szándékos károkozás esetén a bíró a teljes kárösszegért felel.

87. § (1) A bíró a vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel, jegyzék vagy elismervény alapján átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyet állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

(2) Mentesül a bíró a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította és e körülményre a bíró a munkáltató figyelmét előzetesen felhívta.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár bekövetkeztét és mértékét a munkáltatónak kell bizonyítania.

(4) A megőrzésre átadott dolog megrongálódásából eredő kár esetén a bíró a vétkességi felelősségre vonatkozó szabályok szerint felel azzal az eltéréssel, hogy a vétlenség bizonyítása őt terheli.

88. § (1) Ha a bíró a kárt fegyelmi vétség elkövetésével összefüggésben okozta, a kártérítési felelősséget a fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni.

(2) Fegyelmi vétség elkövetésével össze nem függő kártérítési ügyben a bíró kártérítési felelősségét a munkáltatói jogkör gyakorlója - a kár tudomására jutásától számított 60 napon belül - indokolt határozattal bírálja el. A kártérítési eljárásra a fegyelmi eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni. A munkáltató határozata ellen a bíró 15 napon belül bírósághoz fordulhat.

A munkáltató kártérítési felelőssége

89. § (1) A munkáltató a bírónak a szolgálati viszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel.

(2) Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő.

(4) A bírónak kell bizonyítania, hogy a károkozás a szolgálati viszonyával összefüggésben következett be.

90. § (1) A munkáltatót a 89. § szerinti felelősség terheli a bírónak a munkahelyére bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért.

(2) A munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok meghatározott helyen való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz, illetve a munkavégzéshez nem szükséges dolgok bevitelét a munkáltató megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha a bíró az előírt szabályokat megszegi, a bekövetkezett kárért a munkáltató csak szándékos károkozása esetén felel.

91. § (1) A munkáltató a 89-90. §-okon alapuló felelőssége alapján a bírónak az elmaradt jövedelmét, dologi kárát, a nem vagyoni kárát, illetve a sérelemmel és ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni.

(2) A bíró szolgálati viszonya körében az elmaradt jövedelem megállapításánál a bíró elmaradt illetményét, továbbá azon rendszeres szolgáltatások pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyekre a szolgálati viszonya alapján jogosult, feltéve, ha azokat a károkozást megelőzően rendszeresen igénybe vette.

(3) A szolgálati viszonyon kívüli elmaradt jövedelemként a károkozás folytán elmaradt azon rendszeres keresetet kell figyelembe venni, amelyet a bíró az e törvény alapján folytatott kereső foglalkozása keretében kapott.

(4) Az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeni változást is, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével előre számolni lehetett.

(5) Nem kell megtéríteni az olyan szolgáltatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén kapott összeget.

92. § (1) A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor irányadó fogyasztói ár alapján kell meghatározni.

(2) A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, kárként a javítási költséget kell figyelembe venni.

93. § (1) A munkáltató köteles megtéríteni a bíró közeli hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát és indokolt költségeit is.

(2) Ha a károkozással összefüggésben a bíró meghalt, eltartott hozzátartozója az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségleteinek - a tényleges, illetőleg az elvárhatóan elérhető jövedelmét is figyelembe véve - a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.

94. § A kártérítés kiszámításánál a kár összegéből le kell vonni

a) az elmaradt illetményre eső nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot, munkavállalói járulékot,

b) az állami egészség- és társadalombiztosítás keretében járó ellátások ellenértékét,

c) azt az összeget, amelyet a bíró a munkaereje hasznosításával megkeresett,

d) azt az összeget, amelyhez a bíró a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,

e) azt az összeget, amelyhez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá.

95. § (1) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani, ha a kártérítés a károsult vagy a vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetőleg tartásának a kiegészítését hivatott szolgálni.

(2) Ha a kárnak vagy egy részének a mértéke pontosan nem számítható ki, a munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.

(3) Ha a kártérítés megállapítása után a bíró lényeges körülményeiben változás következik be, mind a károsult, mind a munkáltató a megállapított kártérítés módosítását kérheti.

96. § (1) A bíró a kártérítési igényét a munkáltatónál írásban érvényesíti. A munkáltató az igény elismeréséről vagy elutasításáról 60 napon belül indokolt írásbeli választ ad. Amennyiben a munkáltató a kártérítési felelősségét elismeri, haladéktalanul intézkedik a kár megtérítése iránt.

(2) Ha a munkáltató a kártérítési felelősségét nem vagy csak részben ismerte el, továbbá, ha a megtérített összeg a károsult szerint a sérelem teljes orvoslására nem elegendő, a károsult az igényét bíróság előtt érvényesítheti.

97. § (1) Az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni

a) az illetmény és a táppénz,

b) az illetmény és a sérelem folytán csökkent keresetet,

c) az átlagilletmény és a rokkantsági nyugdíj különbözetének a megtérítése iránti igényt.

(2) Ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól eltérő időpontban esedékes újabb elkülönülő kárigény származik, ezek elévülési idejét egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani.

(3) Az elévülési idő az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel

a) a táppénz első fizetésének napjától,

b) attól az időponttól, amikor a sérelem folytán bekövetkezett munkaképesség-csökkenés első ízben vezetett jövedelemkiesésben megmutatkozó károsodásra, végül

c) a rokkantsági nyugállományba helyezés időpontjától

kezdődik.

(4) Járadékigény 6 hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli. Három évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető.

98. § (1) A munkáltató szükséghez képest a bírótól, illetve hozzátartozójától a munkavégzésből származó jövedelméről, jövedelmi viszonyairól évente igazolást kérhet.

(2) A munkáltató a károsultat 15 napon belül értesíti, ha a kártérítés mértékének módosítására alapul szolgáló bérfejlesztést hajtott végre.

VIII. Fejezet

A BÍRÓI SZOLGÁLATI VISZONYBÓL EREDŐ JOGVITA

99. § (1) A bíró a szolgálati viszonyából eredő igénye érvényesítése érdekében szolgálati jogvitát kezdeményezhet. A munkáltatói jogkör gyakorlójának a mérlegelési jogkörében hozott döntése ellen jogvita csak abban az esetben kezdeményezhető, ha a munkáltató a döntésének a kialakítására irányadó jogszabályokat megsértette.

(2)[159] A szolgálati bíróság hatáskörébe nem tartozó szolgálati jogvitában a munkaügyi perekben hatáskörrel rendelkező bíróság jár el.

(3) A munkaügyi perekben eljáró bírósághoz a keresetet a sérelmezett intézkedés (határozat), magatartás vagy ezek elmulasztása esetén 15 napon belül kell benyújtani.

IX. Fejezet

SZEMÉLYI NYILVÁNTARTÁS

100. § (1) A bírákról a (2) bekezdésben foglalt tartalommal személyi nyilvántartást kell vezetni.

(2)[160] A személyi nyilvántartás a kinevezéshez szükséges iratokat, a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítványt, a bíró önéletrajzát, fényképét, az esküokmányt, a személyi adatlapot, a bírói kinevezéséről, beosztásáról, elektronikus aláírási jogosultságáról és a vezetői kinevezéséről szóló okiratokat, a bíró értékeléséről szóló iratot, az elismerésekről és kitüntetésekről szóló okiratokat, valamint a hatályos fegyelmi büntetésről és a kártérítésről szóló határozatot tartalmazza. A személyi adatlap tartalmát a törvény 1. számú melléklete határozza meg. A mellékletben szereplő adatokon kívül - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot nem lehet nyilvántartani. A bíró a nyilvántartott adatokban bekövetkezett változásokat köteles haladéktalanul bejelenteni.

(3)[161] A bírák központi személyi nyilvántartásának feladatait az OIT Hivatala látja el. A minisztériumba beosztott bíró adatait a minisztériumban kell nyilvántartani. A bíró személyi adatlapját a megyei bíróságon, az ítélőtáblán vagy a Legfelsőbb Bíróságon is nyilván kell tartani.

(4) A személyi nyilvántartás - e törvény felhatalmazásának hiányában - más nyilvántartási rendszerrel nem kapcsolható össze.

(5) A bíró a róla készült személyi nyilvántartást bármikor megtekintheti, jogosult a nyilvántartott helytelen adatok helyesbítését és a jogellenesen nyilvántartott adatok törlését kérni, illetve a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. A nyilvántartásba egyébként csak a munkáltatói jogokat gyakorló vezető, valamint - megbízása alapján - a vezetői döntéseket előkészítő és végrehajtó dolgozó tekinthet be.

(6)[162] A bírónak a személyi nyilvántartásban szereplő adatairól és az iratok tartalmáról - a bíró nevére, beosztására, szolgálati helyére, továbbá elektronikus aláírási jogosultságára vonatkozó adat kivételével - csak igazságügyi szerv részére lehet tájékoztatást adni, illetve a Szolgáltató részére az elektronikus aláírási jogosultságról vezetett nyilvántartás adataiból az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatás biztosításához az Eat. szerint szükséges mértékben adatot továbbítani.

(7)[163] A személyi nyilvántartást a bíró szolgálati viszonya megszűnését követően - a 62/A. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - 50 évig kell őrizni.

X. Fejezet

A BÍRÁK JAVADALMAZÁSA

A javadalmazás általános szabályai

101. § (1) A bíró az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén

a) illetményre,

b) külön juttatásra,

c) egyéb javadalmazásra, kedvezményre és költségtérítésre

jogosult.

(2)[164] A Legfelsőbb Bíróság elnökének az illetményét e törvény alapján kell megállapítani. A tisztségéhez fűződő egyéb jogosultságok tekintetében a Legfelsőbb Bíróság elnöke a miniszterelnökkel, az elnökhelyettes a miniszterrel, az OIT Hivatalának a vezetője a közigazgatási államtitkárral, helyettese pedig - attól függetlenül, hogy a beosztást bíró vagy nem bíró tölti be - a helyettes államtitkárral azonos beosztásúnak minősül.

A bíró illetménye

102. § A bíró illetménye alapilletményből, továbbá pótlékból tevődik össze. A beosztási és a vezetői pótlék alapilletmény jellegű.

A bíró alapilletménye

103. § (1) A bíró alapilletményét az e törvény szerint számított szolgálati ideje alapján kell megállapítani. Az alapilletmény fokozatait a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

(2) A legalacsonyabb bírói alapilletményt - 1. fizetési fokozat - első alkalommal e törvény, ezt követően évenként az állami költségvetésről szóló törvényben az Országgyűlés állapítja meg úgy, hogy annak összege az előző évi összegnél nem lehet alacsonyabb.

104. § (1) Az 1. fizetési fokozatba kell besorolni azt a bírót, aki a kinevezésekor bírói szolgálati idővel még nem rendelkezik vagy a beszámított szolgálati idő a 3 évet nem haladja meg.

(2) A bíró minden 3 év szolgálati idő megszerzése után eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A magasabb fizetési fokozatokhoz - az 1. fizetési fokozatot alapul véve - magasabb szorzószámok tartoznak.

(3)[165] A Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét - szolgálati idejétől függetlenül - a legmagasabb fizetési fokozatba kell besorolni.

105. § A bírót - kiváló munkavégzés esetén - a bírói tisztségének a fennállása alatt két alkalommal a kollégium előterjesztésére eggyel magasabb fizetési fokozatba lehet besorolni. A soron kívüli előresorolásnál a korábbi fizetési fokozatban eltöltött időt az új fizetési fokozatban eltöltött időként kell figyelembe venni. A soron kívüli előresorolásokat az adott év első napjával kell végrehajtani.

106. § (1) A szolgálati időt - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a bírói kinevezés napjától kell számítani.

(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni a kinevezés előtt bírói és ügyészi szolgálati viszonyban töltött időt. A bírói kinevezés előtt a jogi szakvizsgához kötött egyéb jogviszonyban vagy tevékenységgel eltöltött idő a szolgálati időbe részben vagy egészben beszámítható.

(3) A szolgálati idő számításánál a töredék évet egész évként kell figyelembe venni.

A beosztási pótlék

107. §[166] (1) A helyi bírósági bíró, a megyei bírósági bíró, az ítélőtábla bírája, valamint a Legfelsőbb Bíróság bírája beosztási pótlékra jogosult.

(2) A beosztási pótlék összege az 1. fizetési fokozat összegének

a) a helyi bírósági bírónál 10 százaléka,

b) a megyei bírósági bírónál 20 százaléka,

c) az ítélőtábla bírájánál 40 százaléka,

d) a Legfelsőbb Bíróság bírájánál 60 százaléka.

(3) Kiváló munkavégzés és az adott bírósági szinten tényleges bírói gyakorlattal eltöltött legalább 6 év után az OIT

a) a helyi bírósági bíró részére "Címzetes megyei bírósági bíró",

b) a megyei bírósági bíró részére "Címzetes táblabíró",

c) az ítélőtábla bírája részére "Címzetes legfelsőbb bírósági bíró"

címet adományozhat.

(4) A (3) bekezdés szerinti cím adományozásával a címzetes megyei bírósági bíró az l. fizetési fokozat összegének a 20 százalékát, a címzetes táblabíró a 30 százalékát, a címzetes legfelsőbb bírósági bíró az 50 százalékát kitevő összegre jogosult. Egyidejűleg a tényleges beosztáshoz járó beosztási pótlékra való jogosultság megszűnik.

(5) Ha a bírót - a fegyelmi okot kivéve - szolgálati érdekből alacsonyabb bírói beosztásba helyezik, korábbi beosztási pótlékára továbbra is jogosult. Szolgálati érdeknek minősül az is, ha a bírót alacsonyabb szintű bíróságon vezetőnek nevezik ki, vagy újabb beosztására a pályázat nélkül került sor.

A vezetői pótlék

108. § (1) A bírósági vezető vezetői pótlékra a 3. számú mellékletben foglaltak szerint jogosult.

(2) A vezetői pótlékot az 1. fizetési fokozat összegének a százalékában kell meghatározni.

(3) A vezetői pótlék összegének a megállapítása szempontjából a munkaügyi bíróság elnöke és elnökhelyettese a helyi bírósági elnökkel és elnökhelyettessel, a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke és elnökhelyettese a megyei bírósági elnökkel és elnökhelyettessel, csoportvezetője a nagyobb helyi bíróság elnökével, csoportvezető-helyettese a kisebb helyi bíróság elnökével azonos beosztásúnak minősül.

(4) A vezetői pótlékra való jogosultság szempontjából nagyobb helyi bíróságnak minősül a megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróság, továbbá az a bíróság, ahol a bírák engedélyezett létszáma a 8 főt meghaladja.

(5) A vezetői pótlék csak egy jogcímen, a magasabb vezetői beosztás után jár.

Az ügyeleti és készenléti díj

109. § A bírót a munkaidején túl teljesített ügyeletért és készenlétért díjazás illeti meg. Ügyelet esetén a díj összege a bírónak az ügyeletben töltött órákra eső illetménye, készenlét esetén ennek 50 százaléka. Ha a bíró az ügyeletet, illetve a készenlétet pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesíti, kétszeres összegű díjazásra jogosult.

Idegennyelv-ismereti pótlék

110. § (1) A bíró idegennyelv-ismereti pótlékra jogosult, ha munkakörében az idegen nyelvet a munkáltatója rendelkezése szerint használja, és az adott nyelvből az állami nyelvvizsga letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezik.

(2)[167] A pótlék minden idegen nyelv után külön-külön jár.

(3)[168] A pótlék mértéke idegen nyelvvizsgánként havonta

a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén az 1. fizetési fokozat összegének nyolc százaléka, A vagy B típusú nyelvvizsga esetén négy-négy százaléka,

b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetén az 1. fizetési fokozat összegének négy százaléka, A vagy B típusú nyelvvizsga esetén két-két százaléka.

(4)[169] Az angol, a francia és a német nyelvnek az (1) bekezdés szerint igazolt ismeretéért a pótlék mértéke nyelvvizsgánként havonta

a) felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén az 1. fizetési fokozat összegének tizenkettő százaléka,

b) középfokú C típusú nyelvvizsga esetén az 1. fizetési fokozat összegének nyolc százaléka,

c) alapfokú C típusú nyelvvizsga esetén az 1. fizetési fokozat összegének két százaléka.

(5)[170] Ha a bíró a (4) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből A vagy B típusú nyelvvizsgával rendelkezik a (3) bekezdésben foglalt C típusú nyelvvizsgára meghatározott mérték szerint jogosult pótlékra.

(6)[171] Ha a bíró ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokozatú, illetve különböző típusú és különböző fokozatú nyelvvizsgával rendelkezik, a magasabb mértékű pótlékra jogosult.

(7)[172] Ha a bíró - kivéve a felsőfokú szaknyelvi vizsgát -tanulmányi szerződés alapján pénzügyi támogatást kap a nyelvvizsga megszerzéséhez, a (4)-(5) bekezdésben meghatározott pótlékra mindaddig nem jogosult, amíg a havonta fizetendő pótlék együttes összege nem éri el a tanulmányi szerződés alapján kifizetett pénzügyi támogatás mértékét.

Kirendelési díj

111. §[173] Ha a bírót a szolgálati helyétől eltérő más településen működő olyan bíróságra rendelik ki, ahonnan a munkahelyére naponta nem tud visszautazni, a kirendelésen töltött munkanapokra, élelmezési költségátalányként - a közlekedési és a szállásköltség megtérítésén túl - a napidíjra jogosult. Ha a kirendelésre a 17. § (6) bekezdése alapján kerül sor, a bíró a napidíj 150 százalékára jogosult.

A külön juttatás

112. § (1) A bíró - külön juttatásként - minden naptári évben egy havi illetményére jogosult.

(2)[174] A külön juttatást a kifizetés hónapjára járó illetmény alapján kell megállapítani, és azt a tárgyévet követő év január 31. napjáig kell kifizetni.

(3) A bíró a külön juttatás teljes összegére akkor jogosult, ha az adott naptári évben folyamatosan bírói szolgálati viszonyban állt.

(4) Arányosan csökkentett összegű juttatás jár, ha a bíró folyamatos szolgálati viszonya a naptári évben a 6 hónapot elérte.

(5) Ha a bíró folyamatos szolgálati viszonya a naptári évben a 6 hónapot nem érte el, külön juttatásra nem jogosult.

(6) A külön juttatásra való jogosultság szempontjából a fizetés nélküli szabadság ideje nem vehető figyelembe.

(7) Ha a bíró szolgálati viszonya megszűnik és a teljes vagy csökkentett összegű juttatás feltételei ekkor fennállnak, azt az utolsó munkában töltött hónapra járó illetmény alapján kell kifizetni.

113. §[175] (1) A különjuttatás az egyéb feltételek fennállása esetén sem illeti meg a bírót, ha

a) ellene fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban,

b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

c) szolgálati viszonyát a fegyelmi eljárás befejezése előtt egyoldalúan megszüntette,

d) szolgálati viszonyát jogellenesen megszüntette,

e) gyermekgondozási segélyben részesül,

f) gyermekgondozási díjban részesül.

(2) A különjuttatás a bírót visszamenőleg megilleti, ha a fegyelmi vagy büntetőjogi felelősségét nem állapították meg.

A jubileumi jutalom

114. § (1)[176] A bíró 25, 30, 35, illetve 40 év bírói szolgálati viszony után jubileumi jutalomra jogosult.

(2)[177] A jubileumi jutalom 25 év szolgálati viszony után a bíró 2 havi, 30 év után a 3 havi, 35 év után négyhavi, 40 év után az 5 havi illetménye.

(3)[178] A bíró részére - ha nyugdíjazáskor szolgálati viszonya megszűnik - ki kell fizetni

a) a nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat,

b) a harminc év bírói szolgálati viszony után járó jubileumijutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből két év vagy ennél kevesebb van hátra,

c) a 35, 40 év bírói szolgálati viszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből három év vagy ennél kevesebb van hátra.

(4) Ha a bíró szolgálati viszonya a bíró halála miatt szűnik meg, a jubileumi jutalmat - a (3) bekezdés alkalmazásával - az örökösének kell kifizetni.

(5)[179]

Egyéb javadalmazások, kedvezmények és költségtérítések

115. § (1) A bírót belföldi kiküldetés esetén - az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségek fedezésére - napidíjként az 1. fizetési fokozat szerinti összeg egy munkanapra eső részének a 20 százaléka illeti meg. Ha a kiküldetésben töltött idő a 6 órát nem haladja meg, de a 4 órát eléri, a napidíj fele jár. A pótlék összegének kiszámításánál havonta 21 napot kell figyelembe venni.

(2) Nem számolható el napidíj azokra a munkanapokra, amikor a bíró kirendelési díjra jogosult, továbbá, ha a munkáltató a napi teljes élelmezést a kiküldetés helyén természetben biztosítja.

(3) Szálloda igénybevétele esetén, amennyiben a szállodaköltség a kötelező reggeli árát tartalmazza, a napidíj összegét 20 százalékkal csökkenteni kell.

116. § Kiküldetés és kirendelés esetén a bíró a vasúti első osztály igénybevételére jogosult.

117. §[180] (1)[181] A bíró cafetéria-juttatásként - választása szerint, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésére is figyelemmel - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdés a)-f) pontjaiban, továbbá (3) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig jogosult. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács további választható juttatásokat is meghatározhat, illetve az egyes juttatások választható mértékét magasabban is meghatározhatja.

(2) Nem jogosult cafetéria-juttatásra a bíró azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot.

(3)[182] A bíró írásban vagy elektronikus úton a tárgyév január 15-ig, illetve a jogviszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. A nyilatkozat ezt követően csak akkor módosítható, ha azt az OIT szabályzata lehetővé teszi. Az OIT szabályzatban előírhatja, hogy a bíró helyi utazására szolgáló bérlet választására vonatkozó nyilatkozatot korábban kell megtenni.

(4)[183] A bírót megillető cafetéria-juttatás éves összegét az OIT határozza meg, az azonban nem lehet alacsonyabb az 1. fizetési fokozat szerinti összeg ötven százalékánál, és nem lehet magasabb az 1. fizetési fokozat szerinti összeg háromszorosánál. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha a bíró szolgálati jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve - a bíró választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi - vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a bíró halála miatt szűnik meg.

(6) Ha a bírót a tárgyév közben áthelyezik, cafetéria-juttatásra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Ha a bíró a korábbi munkáltatónál az időarányos részt meghaladó értékű cafetéria-juttatást vett igénybe, visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban az időarányos részt meghaladó mértékkel az új munkáltatónál igénybe vehető cafetéria-juttatás értékét - legfeljebb az új munkáltatónál igénybe vehető juttatás mértékéig - csökkenteni kell.

118. §[184]

119. § (1)[185] A bíró részére a bíróságok éves költségvetésében biztosított előirányzatoktól függően egyéb juttatások adhatók, így különösen:

a) lakásépítési (korszerűsítés, bővítés) és vásárlási támogatás, lakhatási és albérleti díj hozzájárulás,

b) letelepedési segély,

c) a más településre költözés költségeihez való hozzájárulás,

d)[186] szociális, és temetési segély, családalapítási támogatás,

e)[187]

f)[188]

g) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési és nyelvtanulási támogatás,

h)[189]

(2) Ha a bíró más településen működő bíróságra való beosztását igazságügyi érdek is indokolja, a költözködéssel járó költségeit meg kell téríteni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott juttatások részletes feltételeit és mértékét az OIT - az érdekképviseleti szervekkel együttműködve - állapítja meg.

119/A. §[190] (1)[191] Az állam készfizető kezességet vállal a bíró által a lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összegének a hitel fedezetéül szolgáló, hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részére, legfeljebb e hitelbiztosítéki érték 100%-áig.

(2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl annál a bírónál vállalhat, aki

a) legalább három éves igazságügyi szolgálati viszonnyal, illetőleg ügyészségi szolgálati viszonnyal rendelkezik,

b) felmentési vagy lemondási idejét nem tölti,

c) ellene nem folyik fegyelmi eljárás, nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt,

d) nem áll büntetőeljárás hatálya alatt,

e) az (1) bekezdés szerinti, korábbi kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettárs,

- igénylés időpontjában - az állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett,

f) a kölcsönt nyújtó hitelintézet belső szabályai szerint

- illetve adóstársa jövedelmi helyzetét is figyelembe véve - a kölcsön teljes összegére vonatkozóan hitelképesnek bizonyul.

(3) A (2) bekezdés a) -c) pontjában foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló szolgálati jogviszony fennállását a munkáltatói jogkör gyakorlója igazolja.

(4)[192] A (2) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel teljesülését a bíró hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről a bíró a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.

(5) A bíró a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül

a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét,

b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát,

c) a hitel lejártának időpontját.

A fenti adatokban bekövetkezett változásokról a bíró haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

(6)[193] Amennyiben a bíró szolgálati viszonya az 57. § (1) bekezdésének c) pontja, (2) bekezdésének a) pontja, b) pontja - ha az alkalmatlanság nem egészségügyi ok következménye -, c)-e), i), k)-m) pontja alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára - a hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének kettő százaléka.

(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója a bíró szolgálati jogviszonyának a (6) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről nyolc napon belül értesíti a bíró által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.

(8) A hitelintézet megállapítja és nyolc napon belül írásban közli a bíróval a (6) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, melyet a bíró a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.

(9)[194] Ha a bíró a (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a bíró adatairól nyolc napon belül értesíti az állami adóhatóságot.

(10)[195] A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a kincstárt a bírónak nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.

(11)[196] Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a bíró helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a bíró elmulasztotta, akkor a bíró ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be.

(12) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a Kormány rendeletben* állapítja meg.[197]

120. § A bíró részére a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvénnyel alapított kitüntetés, illetve az e törvényben kapott felhatalmazás alapján alapított díj, oklevél, plakett adományozható.

A Legfelsőbb Bíróságra, az OIT Hivatalába és a minisztériumba beosztott bíróra vonatkozó eltérő rendelkezések[198]

121. § (1)[199] A Legfelsőbb Bíróságra, az OIT Hivatalába és a minisztériumba beosztott bíróra a 101-120. §-okban foglalt rendelkezéseket a (2)-(5) bekezdések szerinti eltéréssel kell alkalmazni.

(2)[200] A bíró a beosztási pótlékára a korábbi beosztásának megfelelően jogosult. Ha a bíró korábban helyi bíróságon működött, részére a megyei bírósági bírákra vonatkozó mértékű beosztási pótlékot kell megállapítani, és a Legfelsőbb Bíróságon, az OIT Hivatalában és a minisztériumban beosztott bíróként eltöltött szolgálat időtartamát megyei bíróságon eltöltött időnek kell tekinteni.

(3)[201] Az OIT Hivatalának a vezetője és helyettese, továbbá az OIT Hivatalában és a minisztériumban főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, illetve osztályvezetői munkakört ellátó bírák vezetői pótlékra az a)-c) pontokban foglaltak szerint jogosultak. A vezetői pótlék

a) az OIT Hivatalának a vezetője és helyettese esetén a Fővárosi Bíróság elnökére, illetve elnökhelyettesére,

b) a főosztályvezetők és a főosztályvezető-helyettesek esetén a megyei bíróság elnökére, illetve elnökhelyettesére,

c) osztályvezetők esetén a nagyobb helyi bíróság elnökére

irányadó összeggel azonos.

(4) Az OIT Hivatalába beosztott bíró a (2) bekezdés szerint járó beosztási pótlékon felül az 1. fizetési fokozatban járó illetmény 10 százalékára is jogosult.

(5)[202] A bíró soron kívüli előresorolására és részére magasabb bírói cím adományozására - a minisztériumba beosztott bíró esetén a miniszternek, az OIT Hivatalába beosztott bíró esetén a Hivatal vezetőjének, valamint a Legfelsőbb Bíróságra beosztott bíró esetén a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára - az OIT jogosult.

(6) A bírót ügyeleti és készenléti díj nem illeti meg, túlmunkájáért a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint szabadidő átalány állapítható meg.

XI. Fejezet

AZ ÜLNÖK JOGÁLLÁSA ÉS JAVADALMAZÁSA

122. § (1) Ülnöknek az a büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező magyar állampolgár választható meg, aki a 30. évét betöltötte.

(2)[203] A katonai ülnök megválasztásához az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túl az is szükséges, hogy a jelölt a Magyar Honvédségnél, illetve rendvédelmi szervnél hivatásos szolgálati viszonyban álljon.

(3)[204] Az ülnökre a 22. § (1) bekezdése megfelelően irányadó.

123. § (1)[205] Az ülnököket a bíróság illetékességi területén lakóhellyel és választójoggal rendelkező magyar állampolgárok, a bíróság illetékességi területén működő helyi önkormányzatok és az egyesületek - kivéve a pártokat - jelölik.

(2) A fiatalkorúak büntető ügyeiben eljáró bíróság pedagógus ülnökeit a bíróság illetékességi területén működő alapfokú és középfokú nevelési-oktatási intézmények tantestületei jelölik.

(3)[206] A katonai büntetőeljárásban eljáró katonai tanácsok ülnökeit (a továbbiakban: katonai ülnök) a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek illetékes parancsnokai - az ott működő érdekképviseleti szervek javaslataira is figyelemmel - jelölik.

(4) A munkaügyi bíróság ülnökeit elsősorban a munkavállalók és munkaadók érdekképviseleti szervei jelölik.

(5)[207] A jelölt a jelölés elfogadásáról írásban nyilatkozik. A nyilatkozat a jelölt nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakóhelyét, iskolai végzettségét, szakképzettségét, foglalkozását, munkahelye nevét és címét, havi átlagkeresetét, valamint az aláírását tartalmazza. A jelölt köteles arról is nyilatkozni, hogy rendelkezik-e választójoggal.

(6) A jelölt lakóhelye szerint illetékes jegyző megállapítja, hogy a jelöltnek van-e választójoga.

(7)[208] A jelölt a jelölés elfogadását követően haladéktalanul, az ülnökké történő megválasztására jogosult képviselő-testület, megyei (fővárosi) közgyűlés részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja büntetlen előéletét.

(8)[209] Ha a jelölt a (7) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségét elmulasztja, ülnökké megválasztani nem lehet.

(9)[210] Az ülnök megválasztására jogosult képviselő-testület és megyei (fővárosi) közgyűlés a (7) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a jelölt ülnökké történő megválasztásáról meghozott döntésig kezeli.

(10)[211] Egy jelölt kizárólag egy bírósághoz választható meg ülnökké.

124. § (1)[212] A helyi bíróság ülnökeit a bíróság székhelye szerint illetékes települési, illetőleg települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete, a megyei bíróság ülnökeit a megyei (fővárosi), megyei jogú városi közgyűlés és a területi kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg. A kerületi bíróságok ülnökeit a bíróság illetékességi területe szerinti települési önkormányzatok és a települési kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületei, a Budakörnyéki Bíróság ülnökeit a Pest Megyei Közgyűlés és a Pest megyei kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg. A megyei bíróság és a munkaügyi bíróság ülnökeit a megyei (fővárosi), megyei jogú városi közgyűlés és a területi kisebbségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg.

(2) Az ülnökök megválasztásánál a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 12. §-a (4) bekezdésének a) pontját megfelelően alkalmazni kell.

(3) A katonai ülnököket a rendfokozatuknak megfelelő állománygyűlésen választják meg.

125. § (1)[213] Az ülnökök megbízatása - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - 4 évre szól.

(2) Az ülnökök választását a köztársasági elnök tűzi ki.

(3) A korábban megválasztott ülnökök megbízatása az új ülnökválasztástól számított 30 nap elteltével jár le.

(4) Az OIT állapítja meg, hogy a választó szerv melyik bírósághoz hány ülnököt választ.

(5)[214] Ha az ülnökök megválasztására a köztársasági elnök által ülnökválasztásra kitűzött időpontban nem kerül sor, a korábban megválasztott ülnökök megbízatása az új ülnökök megválasztásától számított 30 nap elteltével jár le.

(6)[215] Ha a megválasztott ülnökök száma nem éri el az OIT által megállapított létszámot, az OIT kezdeményezheti a köztársasági elnöknél a soron kívüli ülnökválasztás kiírását.

126. § (1) A megválasztott ülnök tisztsége gyakorlásának megkezdése előtt bírói esküt tesz.

(2) Az ülnököt előre megállapított rendben a bíróság elnöke hívja be, és osztja be az ítélkező tanácsokba.

(3) A bíróság elnöke a bírósághoz megválasztott valamennyi ülnök részére évenként legalább egyszer, egyébként akkor, ha ezt időszerű feladatok megbeszélése megkívánja, értekezletet tart (ülnöki értekezlet).

126/A. §[216] (1) A bíróság elnöke az ülnököt, annak megbízatása időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja büntetlen előéletének - a felhívás közlésétől számított 15 munkanapon belüli - igazolására.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az ülnök büntetlen előéletét igazolja, a bíróság az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az ülnök részére megtéríti.

(3) Ha az ülnök az (1) bekezdésben foglalt felhívásnak nem tesz eleget, a bíróság elnöke az ülnököt ismételten felhívja büntetlen előéletének igazolására, egyben tájékoztatja az igazolás elmulasztásának jogkövetkezményeiről.

(4) Ha

a) az ülnök a (3) bekezdésben meghatározott ismételt felhívás kézhezvételételétől számított 15 munkanapon belül igazolási kötelezettségének nem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye vagy

b) a bíróság elnöke az ülnök büntetett előéletének tényét az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, a bíróság elnöke az ülnököt megválasztó képviselő-testületnél vagy megyei (fővárosi) közgyűlésnél kezdeményezi az ülnök megbízatásának megszüntetését, és ezzel egyidejűleg a megbízatás megszüntetése kezdeményezésének tényét az ülnökkel közli.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott közlés napjától az ülnök az ítélkezési tevékenységét nem gyakorolhatja.

(6) Az (1)-(3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a bíróság elnöke és az ülnököt megválasztó képviselő-testület és a megyei (fővárosi) közgyűlés az ülnöki megbízatás megszűnéséig kezeli.

127. § (1) Az ülnök megbízatása megszűnik:

a)[217] az ülnök halálával,

b)[218] megbízatásának lejártával,

c)[219] a választójog elvesztésével,

d)[220] a 70. év betöltésével,

e)[221] lemondással.

f)[222] ha az ülnök büntetett előéletűvé válik vagy a 126/A. § (3) bekezdésében meghatározott igazolási kötelezettségének szabályszerű felhívásra nem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye.

(2) A katonai ülnök megbízatása - a nyugállományba helyezést kivéve - akkor is megszűnik, ha a szolgálati viszonya megszűnt.

(3) Az ülnök a képviselő-testülethez, illetőleg a megyei (fővárosi) közgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról.

(4) A lemondó nyilatkozat érvényességéhez a képviselő-testület, illetőleg a megyei (fővárosi) közgyűlés elfogadó nyilatkozata nem szükséges.

(5) A lemondásról a képviselő-testület az illetékes bíróság elnökét haladéktalanul értesíti, a lemondás bejelentésének napjától az ülnök az ítélkezési tevékenységét nem gyakorolhatja.

(6)[223] Az (1) bekezdés c), d) és f) pontban írt esetben az ülnöki megbízatás megszűnését a képviselő-testület, illetve a megyei (fővárosi) közgyűlés határozattal állapítja meg, és erről az illetékes bíróság elnökét haladéktalanul értesíti.

128. § (1) A munkaviszonyban, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban és szövetkezetnél munkajogi jellegű jogviszonyban álló ülnököt ülnöki működésének időtartamára az átlagkeresete illeti meg.

(2) Ha valamely jogszabályban biztosított juttatáshoz való jogosultság, illetőleg annak mértéke meghatározott munkateljesítménytől vagy a munkában eltöltött napok számától függ, az ülnöki működés időtartamát munkában töltött időként kell számításba venni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jogviszonyokban nem álló, illetőleg az ülnöki működése idejére munkabérben (munkadíjban) nem részesülő ülnököt tiszteletdíj illeti meg. A tiszteletdíj mértéke az ülnök működésének minden napjára a bírói 1. fizetési fokozat egy munkanapra eső összegének a 25 százaléka.

(4) Ha az átlagkereset az (1) bekezdés szerinti esetben nem éri el a (3) bekezdésben meghatározott tiszteletdíj arányos részét, azt a tiszteletdíj összegéig ki kell egészíteni.

(5) Az ülnök a hivatalos kiküldetésével járó költségeket a bírákra irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával számolhatja el.

XII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

129. §[224] A bírák szolgálati viszonyára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 3. §-ának (1)-(4) bekezdését, 4. §-át, 5. §-át, 6-12. §-át, 15. §-át, 18-19/A. §-át, 21-28. §-át, 74. §-át, 76. §-ának (6)-(8) bekezdését, 76/B. §-ának (1)-(2) bekezdését, 78/A.§-át, 79. § (2) bekezdését, 84/A. § (1) bekezdés a) pontját és (2) bekezdését, 85. §-át, 90. §-ának (1)-(4) bekezdését, 93. § (3) bekezdését, 97-98. §-ait, 107. §-át, 122. §-át, 123. §-ának (1) bekezdését, 125. §-át, 130. §-ának (2) bekezdését, 132. §-ának (2) bekezdését, 133. §-át, 134. § (1)-(3) bekezdését, (4) bekezdésének első mondatát, továbbá (5)-(11) bekezdését, 135-140/A. §-át, 142/A: §-át, 151. §-ának (2) és (4) bekezdését, 151/A. §-ának (1)-(2) és (5)-(6) bekezdését, 152. §-át, 153. §-ának (1) bekezdését, 154. §-ának (1) bekezdése első és harmadik mondatát, 155-157. §-át, 158. §-ának (1) bekezdése első mondatát és (2)-(3) bekezdését, 159-164. §-át, 202. § (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

130. §[225] Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a katonai bíró szolgálati viszonyára a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 2001. évi XCV. törvény rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy bármilyen illetményre és a jubileumi jutalomra e törvény alapján jogosult, fegyelmi felelősségre vonására kizárólag e törvény alapján kerülhet sor.

131. § (1) E törvény a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 1997. október 1-jén lép hatályba.

(2)[226]

Átmeneti rendelkezések

132. §[227]

133. §[228]

134. § (1)[229]

(2) Ha a bíró e törvény szerint járó szabadsága a korábbi szabadságához képest csökkenne, mindaddig a törvény hatálybalépése előtt megállapított szabadságára jogosult, amíg annak mértékét az e törvény szerinti szabadsága meg nem haladja.

(3)[230]

135. § A törvény hatálybalépése előtt kinevezett bíró munkáját e törvény szerint akkor kell értékelni - a soron kívüli értékelés eseteit ide nem értve - ha a bíró tényleges szolgálati ideje a 15 évet nem haladja meg. Az értékelést 2000. december 31. napjáig kell elvégezni.

136. § (1)[231]

(2) Az igazságügyi szolgálati időt az e törvény hatálybalépése előtti jogszabály alapján megállapított szolgálati időnél alacsonyabb mértékben nem lehet meghatározni, továbbá figyelembe kell venni a törvény hatálybalépése előtti soron kívüli előresorolások hatását is.

(3) A besorolások eredményeként a bíró illetménye - változatlan beosztás esetén - nem csökkenhet. Az illetmény esetleges csökkenésekor a törvény hatálybalépése előtti hónapra megállapított illetményt kell folyósítani.

(4)[232]

(5)[233]

137. § (1)[234] A bíró részére az e törvény, valamint más jogszabály alapján őt megillető javadalmazás és egyéb pénzbeli juttatás kifizetése az általa meghatározott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik.

(2)[235] A javadalmazás fizetési számla történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve a pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés a bíró részére költségtöbbletet nem okozhat.

(3)[236]

137/A. §[237] Ha annak a bírónak szűnik meg a szolgálati viszonya, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy 2012. december 31-ig tölti be, az így megüresedő bírói álláshelyre 2012. január 1-jéig pályázat nem írható ki.

138. §[238]

138/A. §[239] E törvénynek a Módtv.

a) 9. § (1) bekezdésével megállapított 9. § (7) bekezdését,

b) 9. § (2) bekezdésével megállapított 14. § (1) bekezdését, valamint

c) 9. § (3) bekezdésével megállapított 20. §-át

az annak hatályba lépésekor folyamatban lévő bírói beosztásokra és áthelyezésekre is alkalmazni kell, amennyiben a bírói beosztásról, vagy áthelyezésről szóló döntés még nem került meghozatalra.

138/B. §[240] Az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi CV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 41. §-ával megállapított 12. § (5a) bekezdését a részmunkaidőben történő foglalkoztatásnak a Módtv. hatálybalépését követően ledolgozott időtartama tekintetében kell alkalmazni.

138/C. §[241] Amely helyi bíróságnál a Módtv. hatályba lépéséig az ülnökök megbízatása lejárt és nem került sor a törvényben meghatározottak szerint új ülnökválasztásra, annál a helyi bíróságnál - a 125. § (5) bekezdésében meghatározottak szerinti időtartamig - az ülnöki feladatokat azon megyei bírósághoz megválasztott ülnökök látják el, amelynek illetékességi területéhez az érintett helyi bíróság tartozik.

Felhatalmazás

139. §[242] (1)[243] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a tartós külszolgálatot ellátó bírónak az e törvény szerinti javadalmazásán kívüli egyéb juttatásait - az OIT véleményének kikérésével - rendeletben állapítsa meg.

(2)[244] Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy

a)[245] a pályaalkalmassági vizsgálat szempontjait, módját és eljárását az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben - az OIT véleményének kikérésével -,

b) a bírák igazolványára vonatkozó szabályokat,

c)[246] a bírói álláspályázatok elbírálásának részletes szabályait, a pályázati rangsor kialakítása során figyelembe vehető szempontokhoz rendelhető pontszámokat az OIT véleményének kikérésével

rendelettel állapítsa meg,

140. §[247]

141. §[248]

142. §[249]

143. §[250]

144. §[251] E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a munkaidő szervezésének néhány vonatkozásáról szóló, a Tanács 93/104/EK irányelvével, a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény irányadó rendelkezéseivel együtt,

b) az UNICE, az ETUC és a CEEP által a határozott ideig tartó munkavégzéssel kapcsolatosan kötött keretmegállapodásról szóló, a Tanács 1999/70/EK irányelvével a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény irányadó rendelkezéseivel együtt,

c) az UNICE, az ETUC és a CEEP által a részmunkaidőről kötött keretmegállapodásról szóló, a Tanács 97/81/EK irányelvével a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény irányadó rendelkezéseivel együtt.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet az 1997. évi LXVII. törvényhez

A bírák személyi nyilvántartásának adatköre

1. Nyilvántartási szám

- név (nőknél a leánykori név is),

- születési hely és idő,

- anyja neve,

- lakóhely,

- családi állapot,

- házastárs neve,

- gyermekei neve és születési ideje.

2. A legmagasabb iskolai végzettség (több végzettség esetén valamennyi)

- szakvizsga és szaktanfolyam megnevezése és időpontja,

- szakképzettség,

- jelenleg folytatott tanulmányok megnevezése,

- tudományos fokozat,

- idegennyelv-ismeret.

3. Katonai szakképzettség száma

- katonai rendfokozat.

4. A bírói kinevezés időpontja

- a beszámított szolgálati idő kezdete,

- a szolgálati időbe beszámított korábbi tevékenységek és a vonatkozó munkahelyek megnevezése, a belépés és kilépés időpontjai, a beosztások (munkakörök) megjelölése és a beszámított jogviszonyok megszűnésének jogcímei.

5. A bírói kinevezés időpontja,[252]

- az erkölcsi bizonyítvány száma és kelte,

- a szolgálati helyek (időtartam kezdete és vége),

- beosztások (időtartam kezdete és vége),

- elektronikus aláírásra jogosultság (időtartam kezdete és vége),

- vezetői munkakörök (időtartam kezdete és vége),

- szakterületek (időtartam kezdete és vége),

- FEOR szám.

6. A fizetési fokozat megjelölése, annak összege és a besorolás időpontja, a következő kötelező előresorolás időpontja,

- a beosztási pótlék megnevezése és összege,

- a vezetői pótlék megnevezése és összege,

- az egyéb folyósított pótlékok megnevezése és összege,

- az összilletmény összege.

7. A tárgyévben kapott külön juttatás, jubileumi jutalom, egyéb javadalmazások, kedvezmények és költségtérítések megnevezése, összegei és egyéb adatai.

8. A más kereső foglalkozás megnevezése.

9. A korábbi értékelés időpontjai és az összefoglaló vélemények szerinti minősítések,

- a következő értékelés időpontja.

10. A kitüntetések és egyéb elismerések megnevezése és az adományozás időpontja.

11. A hatályos fegyelmi büntetésre vonatkozó adatok.

12. A munkából való távollétek jogcíme és időtartama.

13. A bírói szolgálati jogviszony megszűnésének jogcíme, időpontja,

- a végkielégítésre vonatkozó adatok.

Megjegyzés: A bíró nyilvántartási száma a bíró szolgálati helyére és beosztására utal, továbbá a szolgálati helyen belüli azonosításra szolgál.

2. számú melléklet az 1997. évi LXVII. törvényhez[253]

A bírák alapilletménye a különböző fizetési fokozatokban

3. számú melléklet az 1997. évi LXVII. törvényhez

A vezetői pótlék az 1. fizetési fokozat szerinti illetmény százalékában

4. számú melléklet az 1997. évi LXVII. törvényhez[255]

VAGYONNYILATKOZAT

SZEMÉLYI RÉSZ

A nyilatkozatot adó személyi adatai

A bíró

neve: ...........................................................................................................................................

szül. ideje: ................................................. szül. helye: ..............................................................

anyja neve: ..................................................................................................................................

állandó lakásának címe: ..............................................................................................................

munkáltató megnevezése, címe: .................................................................................................

nyilvántartási száma: �� ����

A bíróval egy háztartásban élő házas-, illetve élettárs

neve: ...........................................................................................................................................

szül. ideje: ................................................. szül. helye: ..............................................................

anyja neve: ..................................................................................................................................

állandó lakásának címe: ..............................................................................................................

A bíró

neve: ...........................................................................................................................................

szül. ideje: ................................................. szül. helye: ..............................................................

anyja neve: ..................................................................................................................................

állandó lakásának címe: ..............................................................................................................

munkáltató megnevezése, címe: .................................................................................................

nyilvántartási száma: �� ����

A bíróval egy háztartásban élő gyermek

neve: ...........................................................................................................................................

szül. ideje: ................................................. szül. helye: ..............................................................

anyja neve: ..................................................................................................................................

állandó lakásának címe: ..............................................................................................................

VAGYONI RÉSZ

I. Rész

II. Rész

Vagyoni nyilatkozat

A) Ingatlanok

1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat, haszonélvezeti jog):

a) címe: .................................................. város/község ........................................................ út/utca ................. hsz.

alapterülete: .................................... m2, tulajdoni hányad: .......................................................................................

a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................................

b) címe: .................................................. város/község ........................................................ út/utca ................. hsz.

alapterülete: .................................... m2, tulajdoni hányad: .......................................................................................

a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................................

c) címe: .................................................. város/község ........................................................ út/utca ................. hsz.

alapterülete: .................................... m2, tulajdoni hányad: .......................................................................................

a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................................

2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat, haszonélvezeti jog):

a) címe: .................................................. város/község ........................................................ út/utca ................. hsz.

alapterülete: .................................... m2, tulajdoni hányad: .......................................................................................

a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................................

b) címe: .................................................. város/község ........................................................ út/utca ................. hsz.

alapterülete: .................................... m2, tulajdoni hányad: .......................................................................................

a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................................

c) címe: .................................................. város/község ........................................................ út/utca ................. hsz.

alapterülete: .................................... m2, tulajdoni hányad: .......................................................................................

a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................................

3. egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat, haszonélvezeti jog):*

a) megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.): ...............................................

címe: ...................................................... város/község ........................................................ út/utca ................. hsz.

alapterülete: .................................... m2, tulajdoni hányad: .......................................................................................

a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................................

b) megnevezése .........................................................................................................................................................

címe: ...................................................... város/község ........................................................ út/utca ................. hsz.

alapterülete: .................................... m2, tulajdoni hányad: .......................................................................................

a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................................

c) megnevezése .........................................................................................................................................................

címe: ...................................................... város/község ........................................................ út/utca ................. hsz.

alapterülete: .................................... m2, tulajdoni hányad: .......................................................................................

a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................................

d) megnevezése .........................................................................................................................................................

címe: ...................................................... város/község ........................................................ út/utca ................. hsz.

alapterülete: .................................... m2, tulajdoni hányad: .......................................................................................

a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................................

* Az A/3 pontban megjelölt ingatlanokat feltüntetni csak akkor szükséges, ha önállóan nyilvántartott ingatlan vagy lakóházhoz, üdülőhöz nem tartozó, közterületen vagy bérelt földterületen létesített építmény.

4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat, haszonélvezeti jog):

a) megnevezése: ........................................................................................................................................................

címe: ................................................................ város/község ........................... hrsz., alapterülete: .................. m2, művelési ága: .............................................................................. tulajdoni hányad: .................................................

a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................................

b) megnevezése: ........................................................................................................................................................

címe: ................................................................ város/község ........................... hrsz., alapterülete: .................. m2, művelési ága: .............................................................................. tulajdoni hányad: .................................................

a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................................

c) megnevezése: ........................................................................................................................................................

címe: ................................................................ város/község ........................... hrsz., alapterülete: .................. m2, művelési ága: .............................................................................. tulajdoni hányad: .................................................

a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................................

d) megnevezése: ........................................................................................................................................................

címe: ................................................................ város/község ........................... hrsz., alapterülete: .................. m2, művelési ága: .............................................................................. tulajdoni hányad: .................................................

a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................

....................................................................................................................................................................................

B) Nagy értékű ingóságok

1. Gépjárművek:

a) személygépkocsi: ............................................................... típus ......................................................... rendszám

a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................

................................................................................................. típus ......................................................... rendszám

a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................

................................................................................................. típus ......................................................... rendszám

a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................

b) tehergépjármű, autóbusz: ............................................................... típus ............................................. rendszám

a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................

............................................................................................................. típus ............................................. rendszám

a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................

............................................................................................................. típus ............................................. rendszám

a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................

2. Védett műalkotás, védett gyűjtemény:

a) egyedi alkotások:

......................................... alkotó .................................................................. cím ..................... nyilvántartási szám

a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................

......................................... alkotó .................................................................. cím ..................... nyilvántartási szám

a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................

......................................... alkotó .................................................................. cím ..................... nyilvántartási szám

a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................

b) gyűjtemény

..................................................................... megnevezés ........................... db ......................... nyilvántartási szám

a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................

..................................................................... megnevezés ........................... db ......................... nyilvántartási szám

a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................

..................................................................... megnevezés ........................... db ......................... nyilvántartási szám

a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................

3. Egyéb, darabonként vagy készletenként (gyűjteményenként) a mindenkori köztisztviselői illetményalap tízszeres összegét meghaladó értékű ingóság:

a) ............................................................................ megnevezés .......................................................azonosító adat

a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................

b) ............................................................................ megnevezés .......................................................azonosító adat

a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................

c) ............................................................................ megnevezés .......................................................azonosító adat

a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................

d) ............................................................................ megnevezés .......................................................azonosító adat

a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................

e) ............................................................................ megnevezés .......................................................azonosító adat

a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................................................................................

4. Értékpapírban elhelyezett megtakarítás (részvény, kötvény, részjegy, kincstárjegy, vagyonjegy, stb.):

............................................................. megnevezés ........................................ szám ...................................... érték

............................................................. megnevezés ........................................ szám ...................................... érték

............................................................. megnevezés ........................................ szám ...................................... érték

............................................................. megnevezés ........................................ szám ...................................... érték

............................................................. megnevezés ........................................ szám ...................................... érték

5. Takarékbetétben elhelyezett megtakarítás:

.............................................. pénzintézet ....................................... betétkönyv száma ................................ összeg

.............................................. pénzintézet ....................................... betétkönyv száma ................................ összeg

.............................................. pénzintézet ....................................... betétkönyv száma ................................ összeg

.............................................. pénzintézet ....................................... betétkönyv száma ................................ összeg

.............................................. pénzintézet ....................................... betétkönyv száma ................................ összeg

6. Mindenkori köztisztviselői illetményalap tízszeres összegét meghaladó készpénz:

................................................................................................................................................................................ Ft

7. Az összességében a mindenkori köztisztviselői illetményalap tízszeres összegét meghaladó pénzintézeti számlakövetelés vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelés:

.............................................. pénzintézet ................................................ számlaszám ................................. összeg

.............................................. pénzintézet ................................................ számlaszám ................................. összeg

.............................................. pénzintézet ................................................ számlaszám ................................. összeg

.............................................. pénzintézet ................................................ számlaszám ................................. összeg

.............................................. pénzintézet ................................................ számlaszám ................................. összeg

8. Más, jelentősebb értékű - közölni kívánt - vagyontárgyak, ha azok együttes értéke a mindenkori köztisztviselői illetményalap tízszeres összegét meghaladja:

................................................................................. megnevezés .......................................................azonosító adat

................................................................................. megnevezés .......................................................azonosító adat

................................................................................. megnevezés .......................................................azonosító adat

................................................................................. megnevezés .......................................................azonosító adat

................................................................................. megnevezés .......................................................azonosító adat

III. Rész

Ebbe a rovatba kérjük feltüntetni a pénzintézettel, magánszemélyekkel szemben esetlegesen fennálló tartozásait

1. Pénzintézettel szemben:

2. Magánszemélyekkel szemben - feltéve, ha a hitelező magánszemély írásban hozzájárult e pontban meghatározott adatai közléséhez - :

IV. Rész

Egyéb közlendők

Gazdasági érdekeltségi nyilatkozat

1. Gazdasági társaságban (közkereseti társaság, betéti társaság, egyesülés, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság) fennálló tisztsége (a társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, könyvvizsgálója) vagy érdekeltsége:

I.

1. cégbejegyzés száma: .............................................................................................................................................

2. gazdasági társaság neve, formája: .........................................................................................................................

3. székhelye: ..............................................................................................................................................................

4. az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, Bt. esetén beltag/kültag stb.): ....................................................

....................................................................................................................................................................................

5. a tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: ................................................................................................ %

6. a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ........................................................................................................... %

7. nyereségből való részesedése: ........................................................................................................................... %

8. a gazdasági társaságban viselt tisztsége: ...............................................................................................................

II.

1. cégbejegyzés száma: ..............................................................................................................................................

2. gazdasági társaság neve, formája: .........................................................................................................................

3. székhelye: ..............................................................................................................................................................

4. az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, Bt. esetén beltag/kültag stb.): ....................................................

....................................................................................................................................................................................

5. a tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: ................................................................................................ %

6. a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ........................................................................................................... %

7. nyereségből való részesedése: ........................................................................................................................... %

8. a gazdasági társaságban viselt tisztsége: ...............................................................................................................

III.

1. cégbejegyzés száma: ..............................................................................................................................................

2. gazdasági társaság neve, formája: .........................................................................................................................

3. székhelye: ..............................................................................................................................................................

4. az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, Bt. esetén beltag/kültag stb.): ....................................................

....................................................................................................................................................................................

5. a tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: ................................................................................................ %

6. a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ........................................................................................................... %

7. nyereségből való részesedése: ........................................................................................................................... %

8. a gazdasági társaságban viselt tisztsége: ...............................................................................................................

IV.

1. cégbejegyzés száma: ..............................................................................................................................................

2. gazdasági társaság neve, formája: .........................................................................................................................

3. székhelye: ..............................................................................................................................................................

4. az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, Bt. esetén beltag/kültag stb.): ....................................................

....................................................................................................................................................................................

5. a tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: ................................................................................................ %

6. a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ........................................................................................................... %

7. nyereségből való részesedése: ........................................................................................................................... %

8. a gazdasági társaságban viselt tisztsége: ...............................................................................................................

V.

1. cégbejegyzés száma: ..............................................................................................................................................

2. gazdasági társaság neve, formája: .........................................................................................................................

3. székhelye: ..............................................................................................................................................................

4. az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, Bt. esetén beltag/kültag stb.): ....................................................

....................................................................................................................................................................................

5. a tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: ................................................................................................ %

6. a tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ........................................................................................................... %

7. nyereségből való részesedése: ........................................................................................................................... %

8. a gazdasági társaságban viselt tisztsége: ...............................................................................................................

Kelt: ......................................, .................. év ....................... hó ........... nap

5. számú melléklet az 1997. évi LXVII. törvényhez[256]

A pályázati eljárás és a bírói értékelés során vizsgálandó kompetenciák

- döntési képesség

- együttműködési képesség

- elemző gondolkodás

- előrelátás

- fegyelmezettség

- felelősségtudat

- határozottság

- igényesség

- integritás

- kommunikáció

- konfliktuskezelés

- kreativitás

- magabiztosság/határozottság

- önállóság

- probléma- és helyzetelemzés

- problémamegoldás

- szakmai ismeretek alkalmazása

- szervező és tervező képesség

- szóbeli, írásbeli kommunikációs készség

- tárgyilagosság.