A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.615/2009/28. számú határozata munkabér (ELMARADT munkabér) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 220. §, 234. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 117. §, 120. §, 129. §, 147. §, 148. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 3. §] Bírók: Mérészné Sárai Éva, Péter Edit, Pongrácz Tibor János
KECSKEMÉTI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG
1.M.615/2009/28. szám
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Kecskeméti Munkaügyi Bíróság a dr. Tóth Edina által képviselt felperes neve /felperes címe. szám alatti lakos/ felperesnek, - dr. Lengyel Zsolt által képviselt alperes neve /alperes címe szám alatti székhelyű/ alperes ellen elmaradt munkabér, egyéb igények megfizetése iránti perében meghozta a következő
Í T É L E T E T :
Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek
- 342.229 Ft /Háromszáznegyvenkettőezer-kettőszázhuszonkilenc/ elmaradt munkabér 2004. június 1. napjától 2007. február 28. napjáig terjedő időre és ezen összeg után 2005. december 3. napjától a késedelemmel érintett minden naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő késedelmi kamatát a kifizetésig,
- 96.082 Ft /Kilencvenhatezer-nyolcvankettő/ túlórapótlékot 2004. január 1. napjától 2007. február 28. napjáig terjedő időre és ezen összeg után 2005. december 3. napjától a késedelemmel érintett minden naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő késedelmi kamatát a kifizetésig,
Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 Ft /Tízezer/ perköltséget.
Kötelezi a bíróság az alperest, hogy a Bírósági Gazdasági Hivatal külön felhívására fizessen meg az alperes 133.261 Ft /Százharmincháromezer-kettőszázhatvanegy/ szakértői költséget, míg a fennmaradó 118.174 Ft /Száztizennyolcezer-százhetvennégy/ szakértői költség az állam terhén marad.
Kötelezi a bíróság az alperest, hogy külön felhívással fizessen meg - az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatóság felhívására - 26.300 Ft /Huszonhatezer-háromszáz/ peres eljárási illetéket, míg a fennmaradó 23.300 Ft /Huszonháromezer-háromszáz/ illeték az állam terhén marad.
Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 5.000 Ft /Ötezer/ felülvizsgálati eljárási részköltséget.
Egyebekben a felperes keresetét elutasítja.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Bács-Kiskun Megyei Bírósághoz címzett, de a Kecskeméti Munkaügyi Bíróságnál írásban, 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.
A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik. A II. fokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, ha csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel kapcsolatos, ha csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ezekben az esetekben a fellebbező fél a fellebbezésében tárgyalás tartását kérheti.
I N D O K O L Á S :
A bíróság a felperes keresetlevele, az alperes ellenkérelme, a csatolt M. 1579/2005. számú per iratai, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Mfv.II.10.446/2008/10. sorszám alatti részítélete, valamint a perben kiegészített könyvszakértői vélemény és a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
A felperes 1991. szeptember 23. napjától áll munkaviszonyban az alperesnél autóbuszvezető munkakörben.
A munkaszerződése szerint munkavégzési helye az alperes "A" város, 2006. július 1-től a "B" városi telephelye, munkavégzése során helyközi menetrend szerint közlekedő autóbuszjáratokat vezetett "A" város vonzáskörzetében. A felperes 2 havi munkaidőkeretben végzi a munkáját, a munkáltató a munkaidőt a munkanapokra egyenlőtlenül osztja be. A felperes a napi munkáját meghatározott forda beosztások alapján elrendelt vezénylés szerint végzi.
A felperes a munkaköre szerint 50 km vonalhosszat meg nem haladó menttávolságon közlekedő helyközi autóbuszvezető. A perbeli időszakban a felperes az alperes beosztása alapján 15-ös, a 16-os, és 17-es, 2006. július 1. napjától (átszámozás folytán) 127-es, 128-as, 129-es fordákat teljesítette.
Felperes által sem vitatottan minden hónapban előre, napokra lebontva megkapta, hogy mely fordákat kell teljesítenie. A fordákból is kitűnően a járatok között különböző időtartamú (10-20 perces, illetve ezt meghaladó tartamban, esetenként 1 órát meghaladó tartamban is) a menetrendbe beépített várakozási idők (kiállási idők) vannak. A felperes részére az alperes 2004. december 1. napján munkaköri leírást is adott, amelyben munkakörét autóbuszvezetőként határozta meg, a menetrend munkaidőnél egyműszakos munkarendet vezénylés alapján állapította meg.
Az autóbuszvezető munkaköri feladatai közé ugyanakkor nem csak az autóbusz vezetése tartozik, hanem egyéb feladatok ellátása is, így az utas kiszolgálás, különböző adminisztráció, napi karbantartás, a gépjármű napi takarítása, napi bevétel elszámolása, a gépjármű előkészítése és átadása stb.
Az alperes 2004. április 30. napjáig a Közúti Közlekedési Alágazatban megkötött Kollektív Szerződés (AKSZ) alapján munkaidőként ismerte el a szolgálatban töltött időt, ezen belül a járatok közötti idő legalább felét. Az alperes 2004. május 1. napjától a Kollektív Szerződés alapján munkaidőként ismerte el és számolta el a vezetési időt, valamint a fordákban ténylegesen előírt, ennek hiányában a Kollektív Szerződésben az egyéb feladatok elvégzésére napi átalányidőben meghatározott minimum értékeket, így a jármű előkészítésére és átadására fordított időt (2*15 percet), az utas-kiszolgálásra fordított időt (járatonként 5 percet), utasok ki- és beszállítására fordított időt (az induló állomáson, és a végállomáson járatonként 10 percet), a napi bevétel elszámolásra fordított időt (tételes elszámolás esetén 15 percet, egyéb elszámolás esetén 5 percet), a gépjármű napi karbantartási feladataira fordított időt (15 percet), valamint a járatok közötti teljes időt abban az esetben, ha tartalékszolgálatot rendelt el. A járatok közötti idő egy részét az alperes rendelkezésre állási időnek minősítette és arra kifizette a Kollektív Szerződés szerint a munkabér 50 %-át, de a járatok közötti idő nagyobb hányadát (mint munkavégzésre elő nem írt kiállási időt) munkaidőként nem számolta el, és arra munkabért sem fizetett. Felperes módosított kereseti kérelmében elsődlegesen kérte, hogy a bíróság állapítsa meg - JELTA idő munkaidőként való elismerésével, hogy a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Mf.21.767/2007/8. számú ítéletében helyben hagyott 572.415 Ft elmaradt munkabér, 253.799 Ft elmaradt túlórapótlékra jogosult és ezen összegeknek kamatai jogszerűen járnak felperesnek. Másodlagos kereseti kérelemként kérte, hogy a bíróság kötelezze alperest 438.311 Ft elmaradt munkabér megfizetésére olyan bontásban, hogy 342.229 Ft után a 2004. június 1. napjától 2010. február 25-ig terjedő időt vegye alapul a bíróság, a középidőtől 2006. április 13. napjától kérte a törvényes kamat megfizetésére kötelezni alperest, valamint 96.082 Ft elmaradt túlórapótlék után pedig 2004. január 1. napjától 2010. február 25-ig terjedő időt alapul véve a középidőtől azaz 2006. január 28. napjától kérte a törvényes kamat megfizetésére kötelezni alperest. Perköltség megfizetésére is kérte kötelezni az alperest.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!