BH 2021.9.257 Kivitelezési szerződés esetén a megrendelőt laikusnak, a vállalkozót pedig professzionális szakértelmű jogalanynak kell tekinteni a jogviszony alanyaival szemben támasztott jogszabályi vagy szerződéses kötelezettségek teljesítése során. A laikus megrendelő a tervek hibája miatt a kivitelezővel szemben felelősséggel nem tartozik, ugyanakkor a kivitelező köteles az átadott terveket megvizsgálni és a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira a megrendelőt figyelmeztetni. Ennek elmulasztása esetén felelősség terheli [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:150. § (1)-(2) bek., 6:240. § (1)-(2) bek., 6:252. § (2)-(3) bek., 6:524. § (2)-(4) bek., 6:525. § (2)-(3) bek., 191/2009. Korm. r. 7. § (2) bek.].

Pertörténet:

Pécsi Törvényszék Pf.20567/2019/16., Pécsi Járásbíróság P.20568/2015/226., Kúria Pfv.20063/2021/11. (*BH 2021.9.257*)

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperesek házastársak, új építésű családi házukat vályogfalazattal kívánták kiviteleztetni. A felperesek k.-i ingatlanára a lakóépület építési engedélyezési tervdokumentációját V. Z. építész tervező készítette el.

[2] A felperesek mint megrendelők 2014. június 20-án kötöttek vállalkozási (kivitelezési) szerződést az I. rendű alperessel mint vállalkozóval. Az építési engedélyezési tervdokumentációt a felperesek átadták az I. rendű alperes részére. Kiviteli terv nem készült, az I. rendű alperes kizárólag az engedélyezési terv birtokában vállalta el és kezdte meg a munkákat. Az I. rendű alperes és a tervező között több egyeztetés is folyt a kivitelezéssel kapcsolatosan.

[3] Az I. rendű alperes szerkezetkész állapotú lakóépület kivitelezését vállalta, amelynek műszaki tartalmát az engedélyezési tervdokumentáció és a jogerős építési engedély, valamint a vállalkozási szerződés és annak mellékletében foglaltak határozták meg.

[4] A felperesek, valamint az I. rendű alperes között létrejött 2014. október 7-i szerződésmódosítás alapján a kivitelezési véghatáridőt 2014. november 30-ban jelölték meg.

[5] A 2014. október 7-én módosított vállalkozási szerződés szerinti teljes vállalkozói díj 23 578 294 forint + áfa összeg volt. Az I. rendű alperes a szerződés szerinti pénzügyi ütemtervnek megfelelően volt jogosult részszámlák kiállítására, a vállalkozói tevékenység befejezésekor pedig a készre jelentést követő 8 napon belül tartandó átadás-átvételi eljárást követően kiállított teljesítési igazolás alapján volt jogosult a végszámla kiállítására.

[6] A II. rendű alperes az I. rendű alperesi kivitelezési munkák felelős műszaki vezetője volt.

[7] 2014 novemberében az építkezés leállt. Ekkorra a tető az épületen volt, a nyílászárók beépítésre kerültek, az épület kívülről le volt szigetelve. Az I. rendű alperes november 30-án készre jelentette a munkát, és kérte az átadás-átvételi eljárás kitűzését. Az I. rendű felperes 2014. december 15-én műszaki szakértőt bízott meg, az állapotrögzítő szakvélemény 2014. december 24-én készült el.

[8] A felperesek az elkészült szakvélemény alapján jelezték, hogy a 2015. január 20-ra összehívott átadás-átvételi eljárásban az építményt nem veszik át, hibajegyzéket adtak át az I. rendű alperes részére. Az átadás-átvételi eljárásban az I. rendű alperes arról nyilatkozott, hogy teljesítése megfelelt a szerződésben foglaltaknak. A hibajegyzékben felsorolt hibák nagy részét vitatta.

[9] A felperesek 2015. március 3-án elálltak a szerződéstől arra hivatkozással, hogy jelentős kivitelezési hibák történtek, az épület veszélyes állapotú, az I. rendű alperes kijavítást lényegében nem vállalt, a szerződéskötéskor tévedésbe ejtette a felpereseket, így nem bíznak a szakszerű teljesítésében. Az elállásra tekintettel kérték az elszámolást, a kiviteli értékhez képest a vállalkozói díj visszatérítését, amelyet minimálisan 10 944 433 forintban jelöltek meg, kérték továbbá okiratok átadását is.

[10] A felperesek saját költségükön elvégeztették a kijavítást.

[11] A felperesek az I. rendű alperes részére összesen 25 796 351 forint vállalkozói díjat teljesítettek.

[12] A P.-i Járásbíróság a 2017. június 22-én kelt részítéletével a k.-i egylakásos lakóépület használatba vételével kapcsolatos eljárásban az I. rendű alperes kivitelező, valamint a II. rendű alperes felelős műszaki vezető helyett részítéletével pótolta a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet alapján az e-főnapló lezárását és visszaadta a munkaterületet a megrendelő felperesek részére. A P.-i Törvényszék a 2018. február 22-én kelt részítéletével, azzal a pontosítással hagyta helyben az elsőfokú részítéletet, hogy az építmény a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 54. § (3a) bekezdés c) pontjában foglalt követelményeknek felel meg.

A kereseti kérelem és az alperesek védekezése

[13] A felperesek módosított keresetükben 5 727 312 forint egyetemleges megfizetésére kérték kötelezni az I. rendű alperes kivitelezőt és a II. rendű alperes műszaki vezetőt. Előadták, hogy túlfizetésben vannak, az I. rendű alperes a munkák egy részét nem végezte el, továbbá a hibás teljesítéséből eredően javítási költségük is felmerült. Ezen túl módosított keresetükben további 2 900 000 forint egyetemleges megfizetésére is kérték kötelezni az I. rendű és II. rendű alperest kártérítés jogcímén, mert álláspontjuk szerint a kijavítás ellenére ilyen összegű forgalmi értékcsökkenés fennmaradt az ingatlanukban.

[14] Az I. rendű és a II. rendű alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

[15] Az I. rendű alperes - az általa kezdeményezett per jelen üggyel való egyesítése folytán - viszontkeresetében 5 386 096 forint és kamata vállalkozói díj egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az I. rendű és II. rendű felperest a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (a továbbiakban: TSZSZ) által készített szakvélemény alapján.

Az elsőfokú ítélet és a másodfokú részítélet

[16] Az elsőfokú bíróság ítéletével 8 627 312 forint és kamata, valamint perköltség egyetemleges megfizetésére kötelezte az alpereseket a felperesek javára, míg az I. rendű alperes viszontkeresetét elutasította.

[17] Az elsőfokú bíróság viszontkeresetet elutasító ítéleti rendelkezésével szemben előterjesztett fellebbezés jogerősen hivatalból elutasításra került, ezért ebben a részében az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedett.

[18] Az érdemben vizsgálható fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az 5 727 312 forint és kamatai megfizetésére kötelező fellebbezett részében helybenhagyta, a 2 900 000 forint és kamatai megfizetésére vonatkozó részében - a perköltség viselésére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot ebben a keretben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.

[19] A jogerős részítélet értelmében a felperesek az alperesek szerződésszegő magatartását megfelelően bizonyították. Az I. rendű alperes kivitelezési tervdokumentáció nélkül fogott hozzá a lakóház felépítéséhez, és az engedélyes tervtől is eltért. A másodfokú bíróság kifejtette, ha a laikus megrendelők által adott esetlegesen célszerűtlen vagy szakmailag nem megfelelő utasítást teljesítette, ezért is felelősséggel tartozik. A peres felek egymás közötti jogviszonyában annak a körülménynek nincs jelentősége, hogy tervezési hibák is történtek, miután ez az I. rendű alperest a felelősség alól nem mentesíti.