BH 2019.10.277 I. A Pp. 240. § (1) bekezdés i) pontján alapuló, az eljárást hivatalból megszüntető végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye, ezért a Kúria az ilyen végzés ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmet visszautasítja.

II. A felülvizsgálható határozatok köre jogi analógia útján nem bővíthető, mert a perrendi szabályok eltérést nem engedő természete az ilyen kiterjesztő jogmagyarázat alkalmazását kizárja [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 240. § (1) és (3) bek. 406. § (2) bek. 407. § (1) bek., 415. § (1) bek.].

Pertörténet:

Zalaegerszegi Törvényszék G.40022/2018/13., Pécsi Ítélőtábla Gpkf.45164/2018/3., Kúria Pfv.20656/2019/2. (*BH 2019.10.277*)

***********

[1] A peres felek mint területi önkormányzatok 1991. október 29-én területrész átadására kötöttek szerződést. A felperesek állítása szerint az alperes a szerződés 3. pontjában vállaltak ellenére a részére átadott területen felépített hotel működésével összefüggésben befolyó építményadó, idegenforgalmi és helyi iparűzési adó bevételének 20%-át, valamint a hotel által befizetett idegenforgalmi adó alapján megállapított állami támogatás 20%-ának megfelelő pénzösszeget 2016. január 31. napjától nem fizette meg.

[2] A felperesek keresetükben a köztük és az alperes között létrejött szerződés alapján az alperest az I. rendű felperes javára 73 793 112 forint, a II. rendű felperes javára 37 874 623 forint megfizetésére kérték kötelezni a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 198. § (1) bekezdése, 201. § (1) bekezdése, 277. § (1) bekezdése és 298. § a) pontja alapján.

[3] Az elsőfokú bíróság az eljárást a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 240. § (1) bekezdés i) pontja alapján hivatalból megszüntette, és a 240. § (3) bekezdése alkalmazásával elrendelte az ügy iratainak áttételét a V.-i Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz. Végzésében kifejtette, hogy a jogvita alapját képező szerződést megkötő felek a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 4. § (7) bekezdés 1. pont b) alpontja szerint közigazgatási szervnek minősülnek, és a szerződést a szerződéskötés időpontjára figyelemmel alkalmazandó helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 1. § (1) és (2) bekezdése, valamint 56. § (1) bekezdése szerint közfeladat ellátására kötötték. A Kp. 4. § (7) bekezdés 2. pontja szerinti közigazgatási szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos jogvita a Kp. 5. § (1) bekezdése értelmében közigazgatási perben bírálandó el.

[4] A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú végzést megváltoztatva az eljárás hivatalbóli megszüntetését és a keresetlevél áttételét mellőzte. Rámutatott: bár a peres felek szerződésükben az Ötv. 56. §-a alapján valóban területrész átadásáról állapodtak meg, nem állapítható meg, hogy a szerződést közfeladat ellátása érdekében kötötték. Indokolása szerint önmagában abból a tényből, hogy az érintett területen turisztikai célú beruházás (egy szálloda felépítése) valósult meg, nem következik, hogy az érintett önkormányzatok közfeladat ellátására szerződtek. Ennek hiányában azonban a szerződés nem tekinthető közigazgatási szerződésnek, ezért a per elbírálása a Pp. 20. § (1) bekezdése alapján a polgári ügyekben eljáró bíróság, közelebbről: a törvényszék hatáskörébe tartozik.

[5] A jogerős végzés ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a jogerős végzés a Pp. 406. § (2) bekezdésének analóg alkalmazásával felülvizsgálható, mert az a 240. § (1) bekezdés a) pontján alapuló megszüntetés esetén lehetővé teszi a felülvizsgálatot. Ez utóbbi hasonló jellegű perakadályok fennállása, így különösen a hatáskör hiánya okán írja elő az eljárás megszüntetését.

[6] A felülvizsgálati kérelem érdemben nem bírálható el.

[7] A Pp. 406. § (1) bekezdése értelmében a Kúriától a jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálata kérhető. A hivatkozott § (2) bekezdése értelmében az (1) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával van helye felülvizsgálati kérelem benyújtásának az eljárást a 240. § (1) bekezdés a)-c) és f) pontja alapján megszüntető jogerős végzések ellen.

[8] Az elsőfokú bíróság a Pp. 240. § (1) bekezdés i) pontja alkalmazásával járt el, amely szerint "[a] bíróság az eljárást - annak bármely szakaszában - hivatalból megszünteti, ha […] megállapítja, hogy az ügy közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik." Az idézett szabályon alapuló eljárást megszüntető, illetve az azt mellőző végzések ellen felülvizsgálatnak nincs helye, az ilyen végzések - rendkívüli perorvoslat körében történő - felülbírálatára a Pp. 406. § (2) bekezdése alapján a Kúriának nincs hatásköre.

[9] A Kúria rámutat: a felülvizsgálható határozatok köre jogi analógia (analogia legis) útján nem bővíthető, mert a perrendi szabályok eltérést nem engedő természete az ilyen kiterjesztő jogmagyarázat alkalmazását kizárja.

[10] Mivel az alperes által támadott végzés felülvizsgálata nem kérhető, a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 407. § (1) bekezdés e) pontjára utalással, a 415. § (1) bekezdés d) pontja alapján visszautasította.

(Kúria Pfv. I. 20.656/2019.)

***

TELJES HATÁROZAT

A Kúria

v é g z é s e

Az ügy száma: Pfv.I.20.656/2019/2.

A tanács tagjai: Dr. Orosz Árpád a tanács elnöke

Dr. Kiss Gábor előadó bíró

Dr. Erőss Monika bíró

A felperesek: A. Község Önkormányzata I. rendű

K. Város Önkormányzata II. rendű

A felperesek jogi képviselői: