A Kúria Bfv.1280/2012/7. számú precedensképes határozata sikkasztás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 317. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 426. §] Bírók: Belegi József, Csák Zsolt, Szabó Péter

A határozat elvi tartalma:

I. A sikkasztás megvalósulása kapcsán közömbös, hogy a terhelt teljesítési szándéka a szerződéskötéskor fennállt-e. Ha a kifejezetten a szerződési célra átadott összeg egy részét nem használja fel és azt a sértett előtt eltagadja, a rábízott dolog eltulajdonítása megállapítható.

II. A másodfokú bíróság az elkövetési érték eltérő megállapítása esetén a polgári jogi igény keretei között a marasztalás összegét a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában is felemelheti.

Kapcsolódó határozatok:

Miskolci Járásbíróság B.1866/2009/79., Miskolci Törvényszék Bf.1996/2011/18., *Kúria Bfv.1280/2012/7.* (BH 2013.11.296)

***********

KÚRIA

Bfv.II.1280/2012/7.szám

A Kúria Budapesten, a 2013. év április hó 8. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A sikkasztás bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Miskolci Városi Bíróság 35.B.1866/2009/79. számú, illetőleg a Miskolci Törvényszék 3.Bf.1996/2011/18. számú ítéleteit hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Miskolci Városi Bíróság a 2011. szeptember 15. napján kihirdetett, a Miskolci Törvényszék 2012. június 7-én meghozott 3.Bf.1996/2011/18. számú ítéletével a kártérítés összege és az ahhoz kapcsolódó illeték tekintetében megváltoztatott, míg egyebekben helybenhagyott 35.B.1866/2009/79. számú jogerős ítéletével a pótmagánvádlói vádindítvány alapján folyamatban volt büntetőeljárásban a terheltet bűnösnek mondotta ki a Btk. 317. §-ának (1) bekezdésében meghatározott és az (5) bekezdés a) pontja szerint minősülő sikkasztás bűntettében. Ezért hat hónap - végrehajtásában két év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte, a magánfél részére 8.721.730 forint kártérítés és annak 2006. december 22-től számított törvényes kamata, valamint az állam javára illeték és bűnügyi költség megfizetésére kötelezte.

A jogerős határozat rögzítette, hogy a pótmagánvádló 2006. december 6-án a Sárospataki Rendőrkapitányságon tett feljelentést a terhelt ellen, sikkasztás bűntette [Btk. 317. § (1) bekezdése és (5) bekezdés a) pontja] miatt. A Miskolci Városi Ügyészség a folyamatban lévő nyomozást megszüntette, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség a pótmagánvádló panaszát elutasította [B.45/2007/8-l. és Ff.2184/2007/6-l. számú határozatok]. A pótmagánvádló a főügyészségi határozatot 2008. március 17-én vette át, vádindítványát jogi képviselője útján 2008. május 16-án azonos minősítésű bűncselekmény miatt a Miskolci Városi Bírósághoz terjesztette elő.

A városi bíróság által megállapított tényállás lényege a törvényszék által alkalmazott kiegészítés és helyesbítés mellett - a felülvizsgálati gyakorlatnak megfelelően a tényállás részének tekintve a II. fokú ítélet 9-11. oldalán tett ténymegállapításokat is - a következő.

A terhelt, mint megbízott és a sértett, pótmagánvádló, mint megbízó 2005. szeptember 28-án megbízási szerződést kötött. Ennek értelmében a terhelt megbízottként vállalta, hogy az ingatlanra adás-vételi szerződést köt, amelynek alapján a terhelt és élettársa valamint a pótmagánvádló és házastársa az ingatlanon 1/4-1/4 arányban szerez tulajdonjogot. Megállapodtak, hogy a terhelt egy fagerendából készített lakóház tervezésével és felépítésével kapcsolatos munkálatokat is megszervez a pótmagánvádló mint megbízó részére, amely faháznak nevezett és házastársa 1/2-1/2 arányban lesz tulajdonosa. Rögzítették, hogy egy ugyanilyen faházat 1/2-1/2 tulajdoni arányban a terhelt és élettársa is felépíttet.

A pótmagánvádló felhatalmazást adott a terheltnek a munkálatok elvégzéséhez szükséges vállalkozási szerződések megkötésére is. Ugyanakkor a szerződésben azt is rögzítették, hogy a szerződés teljesítése során harmadik személyek közreműködését a megbízott csak a megbízó előzetes hozzájárulásával veheti igénybe. Ehhez kapcsolódóan, a következő napon a pótmagánvádló és házastársa külön meghatalmazást adtak az adás-vételi szerződés megkötésével kapcsolatos eljárás egyes részleteire is.

A megbízás alapján a pótmagánvádló 2005. szeptember 29-én készpénzben 500.000 forintot juttatott el a terheltnek. 2005. november 7-én a terhelt vett fel a pótmagánvádló bankszámlájáról további 300.000 forintot.

A pótmagánvádló a terhelt számlájára 2005. szeptember 30-án, október 3-án, október 5-én, október 17-én és november 8-án részletekben összesen 15.788.391 forintot utalt át. Így 2005. november 8-ig a terhelt összesen 16.588.391 forintot kapott a pótmagánvádlótól. 2006. április 24-én a pótmagánvádló további 2.815.000 Ft-ot utalt át a terheltnek.

A terhelt a megbízás és külön meghatalmazás alapján a kérdéses ingatlanra 2005. október 5-én a pótmagánvádló és házastársa, továbbá maga és élettársa javára 20.500.000 Ft vételár mellett előszerződést kötött. Az adás-vételi szerződést 2005. december 4-én 18.000.000 forint vételár feltüntetése mellett kötötte meg, azonban a következő napon a további 2.500.000 forintot is átadta az eladó képviselőjének.

A földhivatal a vevők tulajdonjogát az ingatlannyilvántartásba bejegyezte.

Az épület tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos munkálatok körében a terhelt mint megrendelő 2005. október 25-én megbízást adott a HH Kft.-nek - amelynek tagja saját maga, míg ügyvezetője HK volt - az ingatlanon egy gerendaház 27.750.000 forint vállalkozási díj ellenében történő felépítésére.

A kft. képviselőjeként 2005. december 5-én tervezői szerződést kötött a kétlakásos lakóház építési engedélyezési terveinek elkészítésére. A tervezési folyamat alatt a tervező e-mailben tartotta a kapcsolatot a pótmagánvádlóval, és az általa igényelt módosításokat, változtatásokat az építési terveken átvezette.

Az építési terv alapján az engedélykérelem beadására 2006. április 28-án került sor, az engedélyt 2006. június 27-én adták ki és az november 6-án lett jogerős. A tervezett lakóépület pincéjének építését ezt követően lehetett volna megkezdeni. A tervezői díjat a terhelt 2007. február 10-én fizette ki.

A terhelt 2006. január 5-én vállalkozási szerződést kötött a HH Kft. nevében a gerendaház megépítésére és összeszerelésére az RS céggel, mellyel korábban is üzleti kapcsolatban állt. A vállalkozói díj 34.000 euró volt. Abból 2006. március 30. napjáig összesen 60 %-ot, majd további 20-20 %-ot az elemek helyszínre szállításakor, illetve a munka befejezésével kellett megfizetni.

A HH Kft. nevében HK ügyvezető - nem tudva a pénzügyi kérdések alakulásáról - a pótmagánvádlót 2006 októberében további befizetésre hívta fel.

A pótmagánvádló úgy vélte, hogy a terhelt az általa eddig rendelkezésre bocsátott összegekkel nem tud megfelelően elszámolni, ezért további fizetést nem eszközölt. Ezután, 2006. október l0-én a kft.-vel a pótmagánvádló javára kötött megbízási szerződést a kft. nevében a terhelt szerződésszegésre hivatkozva, írásban felmondta, majd a RS is felmondta a HH Kft.-vel kötött vállalkozási szerződést.